Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 5. anyag 2006. február

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 5. anyag 2006. február

5/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam Kedves levelező hallgatóink! Ötödik anyagunk ismét nagy témakört, témaköröket ölel fel. A követelményrendszer szerinti beosztásban következő anyagunk idegrendszer, hormonális rendszer, immunrendszer és a szaporodás témaköreit veszi sorra. A negyedik levélre elég sokan válaszoltatok, kérlek titeket, továbbra is rendesen küldjétek a megoldásokat! Aki nem jött el a konzultációra, annak az anyag mellé berakjuk a Próbaérettségi sort amit, ha megoldva visszaküldtök, kijavítom. Jelentkezéssel kapcsolatos kérdéseiteket (melyik egyetemet, melyik tárgyat, melyik szakot válasszam) várom a megoldások lapjára felírva vagy az e-mailcímre! Ne próbálkozzatok, döntsetek! De megalapozott, megfontold döntésre van szükség! Sokaknak adható jó tanács, hogy kedvenc tudományterületet választva (gyermekgyógyászat, vízibolhák, állóvizek ökológiája, denevér szárnytörés csontvelőszegzéses műtéti megoldása ) az egyetemi előrehaladás is könnyebb, hiszen ismert a cél! (persze sokszor módosul, de valójában ez nem számít). A bejutásra koncentrálunk, pedig a bennmaradás sem lesz könnyű! Most választás alapján, jó döntéssel sokkal könynyebbé tehetitek a következő öt évet, ezért dolgozzatok rajta, kérdezősködjetek, szerezzetek információkat első kézből. Dr. Maróti-Agóts Ákos TARTALOMJEGYZÉK 1. A követelményrendszer aktuális fejezetei...3 2. Idegrendszer...8 2.1 információelméleti vonatkozások...8 2.2 sejtszintű folyamatok...8 2.3 Szinapszis...8 2.4 az idegrendszer általános jellemzése...10 2.4.1 gerincvelő...10 2.4.2 agy...10 2.5 Érzékelés...13 2.6 Testérző rendszerek...13 2.7 Látás...13 2.7.1 Az emberi szem anatómiája...13 2.7.2 A látás fizikája...13 2.7.3 A látás kémiája...14 2.7.4 Látási hibák...14 2.8 Hallás és egyensúlyérzés...14 2.8.1 A hallás...14 2.8.2 Az egyensúlyérzékelés...15 2.9 Kémiai érzékelés...15 2.10 Testmozgató rendszerek...15 2.11 Vegetatív érző és mozgató rendszerek...15 2.12 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai...16 2.12.1 a magatartás elemei...16 2.12.2 öröklött elemek...16 2.12.3 tanult elemek...16 2.12.4 emlékezés...16 2.12.5 a társas viselkedés alapjai...17 2.12.6 pszichés fejlődés...17 2.12.7 Az idegrendszer egészségtana...17 2.12.8 drogok...17 3. a hormonrendszer...18 3.1 hormonális működések...18 3.1.1 Általános jellemzés, fogalmak, negatív visszacsatolás...18 3.2 belső elválasztású mirigyek...22 3.3 a hormonrendszer egészségtana...22 4. az immunrendszer...22 4.1 immunitás...22 4.2 vércsoportok...24 4.3 az immunrendszer egészségtana...24 5. Szaporodás és egyedfejlődés...24 5.1 szaporítószervek...24 5.1.1 A férfi nemi szervek felépítése, működése...24 5.1.2 A női nemi szervek felépítése, működése...25 5.1.3 A közösülés, fogamzásgátlás...25 5.2 Egyedfejlődés...25 5.2.1 Az ember embrionális fejlődése...25 5.2.2 Az ember posztembrionális fejlődése...26 5.2.3 Az élet vége - az eutanázia meghatározása...26 5.3 A szaporodás, fejlődés egészségtana...26 6. Feladatok...27

5/8 anyag, 3. oldal 1. A követelményrendszer aktuális fejezetei 4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer információelméleti vonatkozások sejtszintű folyamatok szinapszis az idegrendszer általános jellemzése gerincvelő agy Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép). Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat feltételeit. hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél szaporaságában kódolt. tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agygerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, viszszavételének gátlása, receptormódosítás. Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agy-

5/8 anyag, 4. oldal testérző rendszerek érzékelés látás (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. kémiai érzékelés testmozgató rendszerek Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. kéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvásébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek). Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

5/8 anyag, 5. oldal vegetatív érző és mozgató rendszerek 4.8.2 az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai a magatartás elemei Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása. Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió). tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből. az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros-, rövidtávú-, hosszútávú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait. a társas viselkedés alapjai Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. pszichés fejlődés Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. 4.8.3 az idegrendszer egészségtana Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció). Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia).

5/8 anyag, 6. oldal Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében. 4.8.4 a hormonrendszer hormonális működések Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján a pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium- anyagcseréjét. Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai. Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont. a hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján. 4.8.5 az immunrendszer immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.

5/8 anyag, 7. oldal vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat az immunrendszer egészségtana Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1 szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. 4.9.2 egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. a szaporodás, fejlődés egészségtana Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét. Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

5/8 anyag, 8. oldal 2. Idegrendszer 2.1 információelméleti vonatkozások 2.2 sejtszintű folyamatok Nyugalmi potenciál: az ingermentes élő sejt membránjának külső és belső felszíne között kialakuló potenciálkülönbség. Potenciálkülönbség minden élő sejtben kialakul a membrán külső és belső oldala között, és csak a sejt pusztulásakor szűnik meg. Értéke általában -20 és -100 mv közé esik, emberi idegsejtekben -60 és -100 mv közötti. (Ezért szokták leegyszerűsítve -90 mv-nak említeni sokhelyütt. A "- " előjel a belső oldal negatív töltéstöbbletére utal.) Kialakulása a szintén minden élő sejt membránjában megtalálható Na + -K + - pumpára vezethető vissza. Ez egy olyan ATP-bontó fehérje, amelyet a Na + és K + ionok aktiválnak, s amely működése (1 ATP elbontása) során általában 3 Na + iont távolít el a sejtből s helyette 2 K + iont hoz be. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ez a pumpa nem azért működik, hogy a potenciálkülönbséget létrehozza, ez inkább csak aktivitásának mellékterméke. Fő rendeltetése kettős: Egyrészt eltávolítja a sejt belsejéből a legtöbb sejtenzim számára bénítólag ható nátriumionokat, másrészt a 3:2 ioncsere-aránnyal eléri, hogy a sejt belsejében kevesebb ozmotikusan aktív részecske legyen. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy a citoplazma a fehérjetartalmánál fogva túl nagy ozmotikus szívóerővel rendelkezne, ha a Na + -K + -pumpa nem csökkentené a belső iontartalmat!) A nátriumionok azonban mégsem "fogynak ki" a sejtből: a kipumpált Na + - részecskék a szelektíven csak őket átengedő csatornafehérjéken át "visszaszivárognak", a behozott K + ionok pedig saját csatornáikon újra "kiszöknek". Fontos momentum, hogy a káliumionokat kiengedő csatornák nagyobb áteresztőképességűek, mint a nátriumionokat beengedők. Ez azt eredményezi, hogy időegység alatt több pozitív töltés diffundálhat ki (K + formájában), mint amennyi be (Na + formájában), emiatt a belső oldal egyre negatívabb lesz. Ez a folyamat azonban nem fokozódik a végtelenségig, mert a negatív sejtbelső vonzóerejével egyre jobban fékezi a K + ionok kiáramlását, és taszításával a Na + ionok befelé történő diffúzióját. Létrejön tehát egy olyan állapot, amelyben az ionok ki- és bevándorlásának eredője nulla. Ezt az állapotot egy többé-kevésbé állandó (a sejtre jellemző középérték körül kissé ingadozó) potenciálkülönbség (a nyugalmi potenciál) kíséri, amelyet a fent elmondottak miatt negatív belső és pozitív külső töltéstöbbletű membránoldal jellemez. Ingerület: sejt környezeti hatásra bekövetkező anyagcsere-változása. A sejteket folyamatosan hatások érik a külvilágból és a belső környezetből (a többi sejt felől) egyaránt. Ezek a hatások igen gyakran módosítják a sejt anyagcseréjét, ami megnyilvánulhat pl. camp képződésében (erre láttunk már példát a hormonhatásoknál), de intenzív ionáramlásokban - s ezáltal a nyugalmi potenciál megváltozásában - is (ez jellemző például többek között az idegsejtekre). Összegezve tehát: a környezeti hatás (az inger) hatására módosult anyagcserét nevezzük ingerületi állapotnak, s ez nemcsak az idegsejtekre, hanem bármely sejtre jellemző lehet, hiszen az ingerület nem feltétlenül elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg. 2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel, amely lehetővé teszi az ingerületi állapot átadását. Az idegsejt kapcsolódhat egy másik idegsejttel (ideg-ideg szinapszis), de más típusú sejttel is (pl. ideg-izom szinapszis). A szinapszisok kategorizálhatók az ingerületátadás módja szerint is: Az elektromos szinapszisokban a két sejt nagyon szorosan (2-3 nanométer) illeszkedik és közöttük ún. konnexonfehérjék csatornái létesítenek kapcsolatot (az ábrán nyíllal jelölve): A konnexonokon át ionok és kis molekulák szabadon áramolhatnak, így az ingerületátvitel nagyon gyors lehet, de mindkét irányban végbemehet, s ez nem mindig előnyös: nehezebben irányítható az ingerület útja. Az elektromos szinapszis ezért a gerinctelenekben elterjedtebb, a gerincesekben a szívizom sejtjei között tipikus. A kémiai szinapszisban az ingerület kémiai anyagok közvetítésével történik, ami lassabb ugyan, de csak egy irányban történhet (ez az elektronikából ismert egyenirányító szerepnek felel meg). A kémiai szinapszis működését ld. a tankönyvben, illetve az "akciós potenciál" magyarázatának végén. Akciós potenciál: Az ideg- és izomroston kialakuló, tovaterjedő membránpotenciálváltozás. A nyugalmi potenciál (NYP) minden sejtben kialakul, de csak az ún. ingerlékeny membránú sejtekben (idegsejteken, izomsejteken és érzékhámsejteken) képes megváltozni. A NYP-nak ez a megváltozása két, jellegzetesen eltérő módon történhet. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a NYP megváltozása mindig valamilyen ioncsatorna külső hatásra történő megnyílásával - pontosabban: áteresztőképességének megnövekedésével - kapcsolatos. Ha pl. inger hatására az ingerlékeny sejtek membránjában általánosan előforduló ún. lassú Na + -csatornák "nyílnak" meg, az a külső nagyobb

5/8 anyag, 9. oldal Na + -koncentráció miatt nátriumionok beáramlását idézi elő, s emiatt a belső oldal negatív töltéstöbblete csökkenni kezd. A folytatás attól függ, hogy van-e a membránban ún. feszültségfüggő (gyors) Na + -csatorna. Az ilyen gyors nátriumcsatornák számottevő mennyiségben csak az idegsejt-axonok és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók, ezért ezeken akciós potenciál (AP) jöhet létre. (Az idegsejttesten, a sima izomsejteken és a receptorok érzékhámsejtjein csak ún. helyi potenciál - ld. később, a kiegészítések között - alakulhat ki.) Az AP kialakulása: amikor a lassú Na + -csatornák által beengedett nátriumionok kezdik csökkenteni a belső negatív töltéstöbbletet, és ez a csökkenés elér egy bizonyos küszöbértéket (ami kb. -30 és -50 mv közötti érték szokott lenni), kinyílnak a gyors Na + -csatornák, s ekkor olyan sok Na + "zúdul be" a sejtbe, hogy az elveszíti negatív töltését (ez a depolarizáció), sőt pozitívvá is válhat ("túllövés"). Ez a töltésváltozás bezárja a gyors Na + -csatornát, de egyúttal a szintén feszültségfüggő K + -csatornák kinyílását eredményezi. A káliumionok (mivel belül nagy a koncentrációjuk) kiáramlanak, emiatt a sejt kezd újra negatívvá válni (repolarizáció). A hatás tovaterjed, mégpedig azért, mert a membrán egy pontján lejátszódó potenciálváltozás a szomszédos területek feszültségfüggő Na + -csatornáit is kinyitja. Ha az AP végigfutott az axonon, végül az axonvégződésben található szinaptikus hólyagok exocitózisát eredményezi. A hólyagokban található ingerületátvivő anyag (pl. ha az acetilkolinról van szó) a posztszinaptikus sejt membránjának lassú Na + -csatornáihoz kötődve előidézi azok kinyílását, s ezzel újabb membránpotenciál-változást indít el. A helyi potenciál: A posztszinaptikus membránokon nem jellemzőek a gyors Na + - csatornák. Ezért ezeken (és általában az idegsejtek sejttestén) ún. helyi potenciálok (HP) jönnek létre. Ezek jellemzőit - az AP-vel összehasonlítva - a fenti táblázatban összegezzük. Az ingerületvezetés vizsgálatakor élesen el kell választanunk egymástól a sejttest és az axon eseményeit. A sejttesten végződő nagy számú szinapszis ingerületei külön-külön gyakorlatilag sohasem okoznak küszöbérték feletti depolarizációt, hiszen a hipopolarizáció mértéke nem éri el a küszöbértéket, a hiperpolarizáció pedig egyenesen távolít tőle. A több ponton kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek a sejttesten, és ha eredőjük eléri az axon kezdeténél (az ún. axondombon) található gyors Na + -csatornák ingerküszöbét, akkor ott AP generálódik, és végigfut az axonon. (A gátló szinapszis hiperpolarizációs hatása értelem szerint meghiúsíthatja az ingerküszöb elérését!) Minél jobban meghaladja az összegződött helyi potenciálok értéke az axondomb ingerküszöbét, annál rövidebb idő alatt jöhet létre rajta újabb AP. Tehát a sejttestet ért erősebb serkentő hatások sűrűbben (nagyobb frekvenciával) kialakuló AP-sorozatot váltanak ki az axonon. Az AP tehát nem kitérésének (a csúcspotenciálnak) nagyságával "kódolja" az inger erősségét, hanem az egymást követő AP-sorozatok frekvenciájával! (Ezért mondjuk az AP-re az elektronikából kölcsönzött kifejezéssel, hogy digitális jel.) Vegetatív idegrendszer Az idegrendszernek az a része, amely a simaizmok, a mirigyek és a szív működését szabályozza az akarattól nagymértékben függetlenül. Az idegrendszer természetesen egységes egész, de a működésében el lehet különíteni két (egymástól egyébként korántsem független) részt: a vegetatív ("növényi jellegű") és a szomatikus idegrendszert. A szomatikus idegrendszer a vázizmok akaratlagosan is irányítható mozgatását végzi (szóma = test), míg a vegetatív - a fenti definícióból is láthatóan - a zsigerek automatikus működtetését végzi (ezért nevezik néha "zsigeri" vagy "autonóm" idegrendszernek is). A vegetatív idegrendszer felépítési és működési szempontból két további részre osztható: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre. A szimpatikus idegrendszer készenléti, riasztási funkciókat lát el, főként stresszhelyzetekben aktivizálódik. Központjai több helyen is megtalálhatók az idegrendszerben, de ilyen hatású idegek csak a gerincvelő háti és ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerből. A paraszimpatikus idegrendszer képezi a szimpatikus idegrendszer ellensúlyát, leggyakrabban vele ellentétes hatású. Paraszimpatikus jellegű néhány agyideg (III., VII., IX., X.), és a gerincvelő keresztcsonti szakaszának idegei.

5/8 anyag, 10. oldal I. GRAFIKONELEMZÉS A következő grafikonon egy puhatestű állat axonján végbemenő változások láthatók: Adja meg, hogy az alábbiak az ábra mely betűjelének feleltethetők meg! (Figyelem: a felsorolásban két olyan meghatározás is van, mely az ábrán nem szerepel, ezekhez "G" betűt írjon!): 1. A membrán nátriumion-áteresztő képességének változása. 2. A membrán kloridion-áteresztő képességének változása. 3. A membrán káliumion-áteresztő képességének változása. 4. A nátrium-kálium pumpa működésének intenzitása. 5. Az ingerhatás óta eltelt idő (ms). 6. A mmol/cm 2 membrán. 7. Akciós potenciál.ss 8. Feszültség (mv). 9. Melyek igazak az axonra 8 tízezred másodperccel az ingerhatás után? (Többszörös választás) 1. Membránjának belső oldala pozitívabb a külsőhöz képest. 2. A sejt belseje felé irányuló passzív nátriumion-transzport zajlik rajta. 3. A sejt belseje felé irányuló aktív káliumion-transzport zajlik rajta. 4. Lezajlott benne a repolarizáció. 10. Mennyiségi összehasonlítás a. a membrán külső és belső oldala között mérhető feszültség abszolút értéke 1 ezredmásodperccel az ingerhatás után b. a membrán külső és belső oldala között mérhető feszültség abszolút értéke 2 ezredmásodperccel az ingerhatás után GERINCVELŐ SZOMATIKUS a) Izom eredetű reflexek: - A vázizmokat nyújtás hatására összehúzódásra készteti (ezzel alakítja ki az izomtónust), - túlzott nyújtóhatásra viszont ellazítja (ezzel akadályozza meg a szakadást). b) Bőr eredetű reflexek: - Hő vagy fájdalom hatására az azonos oldali végtag behajlik, az ellenoldali megfeszül. - A talp érintésekor a láb megfeszül. Mozgatóműködés VEGETATÍV szimpatikus paraszimpatikus 1. Saját reflexek A háti és ágyéki szakaszhoz köthető. Példa: Ha hideghatás éri a bőr nagy felületét, az reflexesen az erek szűkülését eredményezi, ami vérnyomásemelkedéssel jár. A keresztcsonti szakaszhoz köthető. Példa: A nemi szerveket ért ingerhatásra értágulat következik be, ami erekciót okoz. 2. Felsőbb központok utasításainak végrehajtása A nagyagyból eredő mozgatópályák (piramis és extrapiramidális) a mellső szervi mozgatóneuronokat működtetik. A fentiek felsőbb vegetatív központok (pl. agytörzs, hipotalamusz) utasítására is bekövetkezhetnek. Érzőműködés Csak továbbítja a hátulsó gyökéren befutó ingerületeket, érzetek kialakítását nem végzi. 2.4 az idegrendszer általános jellemzése 2.4.1 gerincvelő 2.4.2 agy Az alábbiakban táblázatosan összefoglaljuk az emberi központi idegrendszer területeinek fontosabb szomatikus és vegetatív mozgató és érző működéseit:

5/8 anyag, 11. oldal AGYTÖRZS Mozgatóműködés SZOMATIKUS 1. Saját reflexek Nyúltvelő és híd: a) Testtartási reflexek VEGETATÍV Pl. a fej elmozdulásának hatására a feszítőizmok tónusa növekszik. A fej felemelése pedig reflexesen a hátsó végtag behajlását eredményezheti. b) Nyálkahártyareflexek Pl. köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás. c) Légzési reflexek A nyúltvelői légzőközpont spontán ritmusban utasítja összehúzódásra a légzőizmokat. A hídban található központok (az ún. belégzésben megállító központ és az annak működését gátló központ egyensúlya) kisimítják, szabályossá teszik a nyúltvelői központ aktivitását. Középagy: a) Testtartási reflexek Pl. felemelkedés a test oldalát ért nyomás, vagy a nyakizmok megnyúlásának hatására. b) Mozgási reflexek Lépési mozgások szervezése, összerendezése (a kisaggyal együttműködve). c) Tekintő mozgások Pl. nyugvó háttér előtt mozgó tárgy reflexes követése tekintettel. szimpatikus paraszimpatikus Nyúltvelő: Érszűkítő központ (ún. vazomotor régió): a légzőközponthoz hasonlóan ennek is belső aktivitása van, amelyet a paraszimpatikus gátló központ "tart kordában". Nyúltvelő: -Szívműködést gátló és vérnyomást csökkentő központ: az aorta falában található feszülésérző receptorok hatására aktivizálódik és a X. agyidegen át kifejtett hatásán túl az érszűkítő központ gátlását is végzi. - Nyál és gyomornedv elválasztás reflexes fokozása. - Pupillaszűkítő központ. Érzőműködés A gerincvelőből felfelé haladó érzőpályák futnak át rajta. A középagy a látás és a hallás pályáival is kapcsolatban áll. Önálló érzetkialakító funkciója emberben már nincs. 2. Alsóbb központok működésének irányítása és hatása az agykéregre Nyúltvelő és híd: Izomtónus szabályozás: fokozza a gerincvelő izonmtónuskialakító tevékenységét. - A szimpatikus központok a gerincvelő háti és ágyéki vegetatív neuronjait működtetik, a paraszimpatikus központok pedig a keresztcsonti szakaszéit, valamint a vegetatív hatású agyidegeket. - A nyúltvelő az agykéreg gátlását (elalvást), a középagy pedig az agykéreg aktiválását (ébredést) okozó központokat tartalmaz. (A középagyi sérülések gyakori következménye kóma.) 2. Felsőbb központok utasításainak végrehajtása Középagy: - Az ún. nucleus ruber a nagyagy felől érkező extrapiramidális pálya fontos átkapcsolóhelye. - Az akaratlagos tekintőmozgások kivitelezője (a nagyagykéreg tekintőközpontjábó l érkező ingerület hatására). HIPOTALAMUSZ Mozgatóműködés VEGETATÍV SZOMATIKUS szimpatikus - A szomatikus mozgató rendszerek aktivitásának szabályozása (működési szint beállítás). - Izomremegés kiváltása hidegre adott válaszreakcióként. Az agykéreg és a hipotalamusz hatására is működhet, így például: szimpatikusan: vérnyomásemelkedés érzelmi hatásokra, paraszimpatikusan: széklet és vizeletürítésre vonatkozó agyi parancs továbbítása a gerincvelő számára. - Fűtőközpont: a hőleadás csökkentése (érszűkület, szőrmerevítő izmok összehúzódása), izomremegés beindítása. - Éhségközpont: az éhség szubjektív érzetének kialakítása (pl. alacsonyvércukorszint hatására). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára). Érzőműködés Központjai a vér paraszimpatikus bizonyos paramétereinek hatására (cukor- - Hűtőközpont: értágulat, verejtékmirigyek működésének koncentráció, bizoszint, ozmotikus fokozása. nyos hormonok szintje) aktivizálódnak. - Jóllakottságközpont: a jóllakottság szubjektív érzetének kialakítása (pl. magas vércukorszint esetén). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára).

5/8 anyag, 12. oldal TALAMUSZ SZOMATIKUS - Bizonyos magcsoportjai az extrapiramidális rendszer kiinduló pontjai (pl. a CM: centrum medianum és az IL: intralamináris magvak), illetve átkapcsoló pontjai lehetnek (ilyenek pl. a VA és VL jelű ventrális magvak). NAGYAGY Mozgatóműködés SZOMATIKUS - Szomatikus mozgatómező (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja. - Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai. - Beszédmozgató központ (szintén a homloklebenyben, férfiakban csak a bal, nőkben mindkét féltekében). Mozgatóműködés VEGETATÍV - Az IL jelű magvak képesek az agykéreg serkentésére (melynek viszontválaszaként az agykéreg is serkenti a talamuszt: ez az ún. reverberációs kör). A folyamat az agykéreg nyugalmi tevékenységének szinkronizáltsága érdekében szükséges. VEGETATÍV Komplex működések: - memória (több helyen az agykéregben), - asszociációs képességek, tudat, akarat. - Limbikus rendszer (a nagyagykéregnek a kérgestest körüli területe és néhány kéreg alatti mag): a legfelsőbb vegetatív központ és az érzelmek kialakulásának helye. Érzőműködés A szagláson kívül minden érzőreceptor ingerülete áthalad itt. A talamusz analizálja ezeket, előfeldolgozást végez, és szubjektív színezetet alakít ki velük kapcsolatban (pl. kellemeskellemetlen). - A VPL és VPM jelű magvak a testfelületi és zsigeri receptorokból kapnak ingerületet, - a CGM a hallási, - a CGL pedig a látási információk feldolgozását végzi. Érzőműködés - Szomatikus érzőmező (a fali lebenyben): a testérzetek (hő, tapintás, fájdalom) és az ízérzékelés központja. - Látóközpont (a nyakszirtlebenyben). - Hallóközpont (a halántéklebenyben). KISAGY Mozgatóműködés SZOMATIKUS - Az izomtónus gátlása. - A piramis és extrapiramidális pályák működésének összehangolása (mozgáskoordináció). Alkohol hatására ez az egyik legelőször kieső idegi funkció. Érzőműködés VEGETATÍV - A retinából és a belső fülből is kap ingerületet, - Az agytörzsi vegetatív és ezek elemzésével funkciók ellenőrzése, regulálása a feladata. a tulajdonságát, hogy a alakítja ki a szemnek azt fej elmozdulásakor is egy helyben marad (jellegzetes kisagyi működészavar a nisztagmus, a szem rezgése ide-oda). II. A GERINCVELŐ A strand napozójában ücsörögsz és pihensz, amikor egy barátod arra sétál és a jobb térdkalácsod alá üt a kezében lévő könyv gerincével. Válaszolj a kérdésekre a betűvel és a részlet nevével (több is szerepelhet)! 1. Az ábrán látható képletek közül melyikben keletkezik elsőként ingerület? 2. Melyik területen található a feszítést kiváltó neuron? 3. Melyik egység gátló működésű? 4. Vegetatív rostok futnak benne. 5. Az ingerület a gerincvelő felé szállítódik benne. 6. Az ingerület a agyvelő felé szállítódik benne. 7. Itt található az érzősejt sejttestje. Döntsd el az alábbi állításokról igazak-e vagy hamisak? 8. A bal láb feszítőizmai összehúzódnak. 9. A receptor és a mozgató idegvégződés azonos típusú szövetben van. 10. A két láb ízületeiben ellentétes irányú mozgás zajlik. III. AZ AGY Az alábbi ábrán az emberi agy egy metszeti képe látható. Add meg az egyes képletek nevét, majd válaszolj a kérdésekre a megfelelő betű (k) megadásával. Minden helyes felsorolásért és megnevezésért 1 pont jár (12+13 pont). A hibás betűkért pontlevonás jár!!

5/8 anyag, 13. oldal Az érző információkat általában bipoláris neuronnk juttatják a központba. Ezek sejttestje a csigolya közti dúcban van. Az érzőműködés központja a talamusz. A szaglás kivételével valamennyi érzőpálya átkapcsolódik itt. A talamusz irányítja" a megfelelő kérgi területre ezeket az információkat, melyek révén a specifikus érzet kialakulhat. Analizátorok: ízérzékelés: ízlelőbimbók VIL, IX., X. agyidegek talamusz fali lebeny receptorai szaglás: szaglóhám- I. agyideg limbikus rendszer környéke látás: pálcikák, csapok II. agyideg talamusz nyakszirtlebeny hallás: csiga VIII. agyideg talamusz halántéklebeny egyensúlyozás: labirintus szerv receptorai- VIII. agyideg talamusz fali lebeny bőrérzékelés: receptorok-felszálló pályák talamusz-fali lebeny 2.6 Testérző rendszerek 2.7 Látás 1. Az előagyhólyagból származik:... 2. A felszálló érzőpályák átkapcsoló állomása:... 3. Területén hormonok jutnak a véráramba:... 4. Féltekékre tagolódik:... 5. A piramisrendszer axonjai főleg innen erednek:... 6. A piramispálya első átkapcsolódási helye:... 7. Itt található a piramis:... 8. A két félteke közötti kommunikációért felelős:... 9. A szívizom alapvető ingerületképzéséért felel:... 10. Hálózatos állomány van benne:... 11. A limbikus rendszer része:... 12. Itt alakulnak ki az érzetek:... 13. A látókéreg itt található:... 2.5 Érzékelés Az állatoktól az emberig, fontos változások eredményeként, reflexívek, illetve reflexkörök alakulnak ki. Reflexívek: receptor bevezető szár -3 központ, illetve központ kivezető szár végrehajtó szerv, effektor. A reflexkörök kialakulásának lényege, hogy a központ mind a receptorral, mind a végrehajtó szervvel kapcsolatban lesz: a végrehajtó szervtől kapott visszajelentés alapján pl. képes a receptor ingerküszöbét állítani, azt irányítani. Analizátor: receptor bevezető szár központ A látás evolúciója Az egysejtűek a fény jelenlétének érzékelésére képesek. A laposférgek a hám alatti rétegbe tömörült fényérzékelő sejtjeivel már a fény irányát, mozgását és intenzitását is képesek érzékelni. A kagylók, csigák szeme már alaklátó. A fejlábúak hólyagszeme a gerincesekhez hasonló hólyagszem (az egyetlen különbség, hogy itt az üvegtest közvetlenül érintkezik a retinával!). A rovarok összetett szeme sok kis egyszerű szemből áll, igen nagy látótérrel, az egymás után érkező változások gyors érzékelésével, kisebb látásélességgel rendelkezik. UV-ben is látnak. Az egyszerű szemeket egymástól pigmentsejtek határolják el, így nincsenek káros reflexiók. A fényt kitinlencse és kristálykúp töri meg. 2.7.1 Az emberi szem anatómiája Az evolúció során megfigyelhető, hogy az egyszerű fényérzékeny sejtektől a bonyolult felépítésű látószervekig a tendencia, hogy a fényérzékeny sejtek, receptorok olyan berendezésekkel" egészülnek ki, amelyek a tökéletesebb érzékelést, érzéklet kialakulását segítik. Az emberi szem hólyag szem típusú. Kívülről befelé haladva a következő rétegek különíthetők el: ínhártya, elülső folytatása a szaruhártya érhártya, elülső folytatása a szivárványhártya és a sugártest ideghártya, ami a fényérzékeny receptorokat tartalmazza. A vakfolt a látóideg kilépési helye, a sárgafolt az éleslátás helye. Az elülső és hátulsó szemcsarnok ún. csarnokvizet tartalmaz. A szemet belülről az üvegtest tölti ki. Járulékos szervek: szemhéjak és könnymirigyek. 2.7.2 A látás fizikája Az emberi szem retinájára kicsinyített, fordított állású valódi kép kerül. Ennek kialakítását a szem fénytörő közegei végzik: a szaruhártya, a szemlencse elülső és hátuisó fel-

5/8 anyag, 14. oldal színe. A bejutó fénymennyiséget a pupilla szabályozza. A távolsághoz a lencse domborúságának változtatásával tud alkalmazkodni a szem. Ezt hívjuk a szem akkomodációjának. Lényege, hogy a sugártest izomzata a lencsefüggesztő rostokon keresztül képes a szemlencse domborúságát változtatni: közelre nézéskor a sugártest izomzata összehúzódik -~ a lencsefüggesztő rostok feszülése csökken ~ a lencse domborúbb lesz. Távolra nézéskor a sugártest izomzata elernyed, a sugártest mintegy kilapul ~ a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek -~ a lencse domborúsága csökken. 2.7.3 A látás kémiája A látás kémiája azt jelenti, hogy az ingerületi folyamat kialakulásának oka, a fotoreceptorok fény hatására bekövetkező kémiai átalakulása: rodopszin + fény ~ retinal + opszin. Sötétben a folyamat fordítva megy végbe, és a visszaalakuló rodopszin újabb folyamat résztvevője lehet. Hogy a visszaalakuláshoz idő kell, bizonyítja, hogy ha egy erősen megvilágított (sok rodopszin bomlott el az erős fény hatására) helyről egy roszszul megvilágított helyre megyünk, idő kell míg újra" látunk. Ezt hívjuk sötét, illetve fény adaptációnak. A pálcikák a fény-, árnyéklátás receptorai, számuk a sárgafolttól távolodva nő. Akár egy foton érzékelésére is képesek. A csapok a színlátás, éleslátás eszközei. Számuk a sárgafoltban a legnagyobb. Sokkal kevésbé érzékenyek, mint a pálcikák (7-8 foton). Az ingerületet bipoláris neuronnk veszik át és a dúcsejteknek adják tovább. Az egy dúcsejttel kapcsolatban álló csapok és pálcikák összessége a látómező. A dúcsejtek axonjai alkotják a látóideget. Látásunk, térlátásunk, színlátásunk tanulási folyamat eredményei (a színárnyalatok megítélésében igen nagy eltérések mutatkozhatnak). 2.7.4 Látási hibák A látási hibák alapvetően, a többnyire örökletes okokra visszavezethető, szem alakhibákra, deformitásokra vezethető vissza. Ennek következtében a szem anatómiai tengelye (a szem két legtávolabbi pontját összekötő szakasz) és az optikai tengelye (a fény belépési pontját és a fókuszpontját összekötő szakasz) nem esik egybe. Rövid látás: a szem anatómiai tengelye hosszabb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina előtt alkotnak képet. A hibát szórólencse korrigál j a. Távollátás: a szem anatómiai tengelye rövidebb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina mögött alkotnának képet. A hibát gyűjtőlencse korrigálja. (A látóideg lefutására jellemző, hogy a talamusz előtt kereszteződnek belső rostjai.) Ennek eredményeként, a látóideg különböző helyeken történő sérülése, átvágása különféle látótérkieséseket okoz bal oldali látóideg teljes sérülése a bal szem teljes vakságát okozza, bal oldali látóideg belső rostjainak sérülése a bal szem (jobb oldali retina részének), a bal oldali látóterének kiesését okozza, bal oldali látóideg külső rostjainak sérülése a bal szem (bal oldali retina részének) jobb oldali látóterének kiesését okozza, a jobb szem látótérkiesései hasonló módon értelmezhetők. (A sérülések a talamusz előtti látóidegszakaszokra értendők). A szürkehályog (katarakta) a szemlencsében kialakuló homályosság. A lencse normál állapotban tiszta, átlátszó. Ahogy a homályosság erősödése egyre jobban akadályozza a fény szembe jutását, a látás úgy gyengül. A betegség elörehaladtával csak műtéttel lehet a látást megjavítani. Manapság a mütét biztonságos és nagyon hatásos. A zöldhályog (glaukóma) a szem belső folyadékkeringésének zavara, elsősorban a szemben termelődő csarnokvíz elfolyásának akadályozottsága, amely a szem belső nyomásának fokozódására, a szem szöveteinek károsodására, valamint a látóidegfő és a látóidegrostok sorvadása következtében vakságra vezethet. 2.8 Hallás és egyensúlyérzés 2.8.1 A hallás A gerinctelenek közül csak a rovarok rendelkeznek hallóreceptorokkal. Érintkezésükben a hangadás és a hangfelvétel egyaránt fontos szerepet játszik. Az egyszerűbb gerincesekben a hallószerv még nem különül el a labirintus szervtől. A halak és kétéltűek hallóreceptorai az egyik tömlő kiszüremkedésében találhatóak. A hüllők és madarak esetében ennek feltekeredésével alakul ki a csiga, amiben a Corti-féle szerv tartalmazza a hallóreceptorokat. Az emberi fül felépítése Az emberi fül három szakasza: a külső fül, középfül és a belső fül. Külső fül: lényegében a dobhártyáig tart. A fülkagyló a hangok begyűjtésében fontos. A dobhártya erősítőként működik, mert a kengyel talpához képest jóval nagyobb felület piciny rezgései is nagyobb rezgéseket idéznek elő a kengyel talpánál. Középfül: tartalmazza a hallócsontocskákat: kalapács, üllő és kengyel. Feladatuk a dobhártya által keltett rezgések továbbítása. A fülkürtön át kapcsolatban áll a garatüreggel. (Lift, repülő, gyors nyomásváltozások hatásai). A kengyel a csigához az ovális ablakkal kapcsolódik. Belső fül: a csiga tartalmazza a hallás szervét, a Corti-féle szervet. A receptorsejtek az alaphártyán helyezkednek el, fölöttük fedőlemez van. A csiga belsejét folyadék tölti ki. A hallás folyamata A hallás érzékelésének mechanizmusát Békésy György (1899-1972) magyar származású Nobel-díjas (1961) kutató dolgozta ki. (Az érzékelő működések kutatásában nagyon fontos Helmholtz (1821-1894) munkássága is!) Ennek lényege, hogy a hang, ami a

5/8 anyag, 15. oldal levegő longitudinális rezgése, megrezegteti a dobhártyát, a dobhártya a hallócsontokat. A kengyel talpának rezgései áttevődnek a csigában lévő folyadékra, abban hullámokat keltenek. A hullámok rezgésbe hozzák az alaphártyát, ami a receptorsejtekkel a fedőhártyához nyomódik. Ez a mechanikai hatás lesz az adekvát inger, a kialakuló ingerületet a VIII. agyideg vezeti el a halántéklebenybe. Egy adott rezgésszámú hang mindig ugyanazon a helyen lévő receptorokat hozza ingerületbe. A csiga alapján a magas, a csúcsán mély hangokat érzékeljük. 2.8.2 Az egyensúlyérzékelés Az állatvilág egyensúlyérzékelésében általános jelleg: a helyzetérzékelő szerv speciális kristályokat (általában kalcium-karbonát) és érzéksejteket tartalmaznak, a szerv belsejét folyadék tölti ki. Az elmozdulásra, a tehetetlenségük folytán szintén elmozduló kristályok ingerületet keltenek. A férgeknek, puhatestűeknek, rákoknak általában van helyzetérzékelő szervük. A rovarokban hiányzik. Valószínű, a végtagizmok mechanoreceptorai, a látási információk alapján határozzák meg helyzetüket. A gerincesek helyzetérzékelő szerve a belső fülben található, ez a labirintus szerv. Részei: a három félkörös ívjárat, a tömlőcske és a zsákocska. A félkörös ívjárat folyadékot tartalmaz. A tér három irányára merőleges három ívében a receptorsejtek a fej gyorsuló, lassuló mozgását érzékelik. A tömlőcske és a zsákocska a folyadék mellett kristályokat is tartalmaz. Mivel a gravitáció ezeket a kristályokat a mozdulatlan fej esetén is a receptorsejtekhez nyomja, a tömlőcske és a zsákocska a mozdulatlan fej térbeli helyzetének érzékelésében fontos. (A helyzetérzékelés kutatásában kiemelkedő Hőgyes Endre (1847-1906) - aki 1881-1885 között leírta az egyensúlyérzékelés reflexívét, és Bárány Róbert (1876-1936) munkássága, aki a működés és a kórélettani kutatásaiért 1914-ben Nobel-díjat kapott.) 2.9 Kémiai érzékelés Szaglás és ízérzékelés Mindkét esetben kemoreceptorok végzik az inger ingerületté alakítását. A környezet folyékony és gáznemű anyagainak érzékelését végzik. Fontosak lehetnek a táplálkozásban, tájékozódásban a szexuális magatartásban. A halak receptorai szaglógödörben csoportosulnak. A kétéltűeknél az orrüregben helyezkednek el a receptorok. A hüllők szaglása fejlett, a madaraké viszont csökevényes. A gerincesek szaglása, különösen a ragadozókéi, igen fejlett (szaglásuk tízezerszer fejlettebb, mint ízérzékelésük). Az ember szaglószerve csökevényes, a szaglóhám az orrüreg felső harmadában van. Jellemzője, hogy gyors adaptálódása miatt hamar kifárad. A rovaroknál igen fontos az ízérzékelés. Gerincesekben a nyelv ízlelőbimbói végzik a feladatot. A savanyú íz általában savakkal kapcsolatos, a szerves savak savanyúbb érzetet váltanak ki. A nyelv oldalán érzékeljük a sós és savanyú ízeket, az édes ízt pedig a nyelv hegyén, a keserűt a nyelv gyökén. 2.10 Testmozgató rendszerek A szervezet izmait működtető rendszer. Hatását közvetetten, ideg-izom szinapszisokon (neuromuszkuláris funkció) keresztül fejti ki. (A délamerikai indiánok kuráre nevű méreganyaga pontosan ezt a kémiai szinapszist blokkolja.) Alapvető különbség, hogy a szomatikus reflexek mozgató ága átkapcsolás nélkül jut el a célszervhez, a vegetatív reflexek a vegetatív dúcban átkapcsolódnak. Gerincvelői reflexek A gerincvelői vegetatív reflexek a belső szervek működésének szabályozásában fontosak. A vegetatív dúcban átkapcsolódnak. A vázizom reflexek átkapcsolás nélkül, közvetlenül jutnak el a célsejtekig. Jellemző, hogy a választ mindig a vázizmok adják. A bőreredetű reflexek receptorai a bőrben vannak. Általában a hajlító-feszítő izmokkal a testhelyzet, egyensúly megtartásában fontosak (zsúfolt villamoson, ha egy tűsarkú cipővel a lábunkra lépnek, ennek a reflexnek a működését tapasztaljuk) az izomrost megnyúlására reagáló mechanoreceptor. Ilyen jellegű például a térdreflex (térdkalács-patella reflex). Az agyi területek mozgásirányítása Extrapiramidális rendszer Piramidális rendszer ősibb rendszer fiatalabb rendszer eredés: agykéreg piramis sejtjei lefutása: sokszoros átkapcsolással nyúltagyban: részben átkeresztezés neuronok száma: sok működés: durvább mozgások betanult, automatikus mozgások izomtónust gátol agykéreg piramis sejtjei átkapcsolás nélkül nagy rész átkeresztezése egy 2.11 Vegetatív érző és mozgató rendszerek finomabb mozgások mozgáskombináció tanulása izomtónust serkenti A vegetatív központok emeletszerűen helyezkednek el a központi idegrendszerben. Alapvetően az önfenntartás működésének szabályozását végzi. Legfelső irányító a limbikus rendszer. Gátolja, szabályozza a dühközpontot, az érzelmi, szomjúság és szexualitás központjait. Fontos központok a hipotalamusz, az agytörzs. A hipotalamuszban éhségjóllakottság központ, fűtő-hűtő központok, vízforgalmat szabályzó központok vannak. Szimpatikus idegrendszer A gerincvelő háti, ágyéki szakaszából kilépő rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása általában a hasüregi szimpatikus dúcokban történik. Általában hosszabb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. A szervezet vészhelyzetben mozgósító rendszere. Szoros kap-

5/8 anyag, 16. oldal csolatban van az adrenalintermeléssel szimpatiko-adrenális rendszer (adrenalin élvezők). A Cannonféle vészreakció tünetegyüttese lényegében ennek a rendszernek a hatása. Vészhelyzetben mozgósít, a lebontó folyamatok túlsúlya jellemzi. Hatása általános. ( Selye János stressz) Paraszimpatikus idegrendszer E rendszert az agytörzsi és a keresztcsonti szakaszból kilépő rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása vagy a szerv falában, vagy annak közelében van. Általában rövidebb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. Általában tartalékolásra késztet. Hatására visszaáll az eredeti működés (szívfrekvencia, légzés), a felépítő folyamatok túlsúlya jellemzi. Hatása lokális, csak bizonyos szervekre hat. Szerv szimpatikus hatás paraszimpatikus hatás szív működése gyorsul működése lassul vázizmok erei tágulnak erei szűkülnek hörgőcskék tágulnak bélcsatorna perisztaltika lassul szűkülnek pupilla tágul szűkül anyagcsere lebontó folyamatok serkentődnek perisztaltika gyorsul építő folyamatok serkentődnek 2.12 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai 2.12.1 a magatartás elemei Az emberi tudat az agykérgi működésekhez kapcsolható. Nagyon fontos szerepe van az asszociációs neuronoknak, az asszociációs kéregnek, mely révén minden mindennel összefügg. Az emléknyomok rögzítése a limbikus rendszer belső körének működése. A limbikus rendszer külső köre a vegetatív idegrendszer legfelső irányítója, a hipotalamuszon keresztül a hormonális rendszert is szabályozza. Ezen kívül fontos az érzelmi reakciók szabályozásában is. A magasabb rendű agyi tevékenységek részévé kialakuló modell a külső környezet leglényegesebb vonásait tartalmazza. Az éntudat csak az emberszabásúakra és az emberre jellemző. Az ember a szocializációval biológiai lényből társadalmi lénnyé fejlődik. Jellemző a szándékos szerszám, eszközhasználat. A gondolatok, tapasztalatok cseréje kommunikáció útján valósul meg, melynek eszköze a nyelv. A hangképzésben a homloklebeny, a beszédértésben a halántéklebeny működése fontos. Mindezek az embert alkalmassá teszik a társas együttélésre, szociális beilleszkedésre. A nyelv révén kialakuló jelrendszer alkalmas a gondolatok kifejezésére. Az írás ennek rögzítésére. Az elvont fogalmi gondolkodás révén az ember rendelkezik a fogalomalkotás, elvonatkoztatás, általánosítás képességeivel. A második jelzőrendszer kialakulása révén nem szükséges az adott dolog tárgyi jelenléte. Az ember az öröklött tulajdonságokat az egyedi tapasztalatokkal bővíti, és ezeket a tapasztatotokat, az állatokkal ellentétben, képes át is adni az utódainak. Így az emberi kultúra nemzedékről nemzedékre gyarapodó ismeretek tárháza. 2.12.2 öröklött elemek lásd: etológia 2.12.3 tanult elemek 2.12.4 emlékezés I. Az emlékezés az a pszichikus-lélektani funkció, amikor valamilyen tárgy, dolog, jelenség, észleleti élmény reprodukciója történik az eredeti inger hiányában. Jelentőssége: központi szerepe van az ember életében, hiszen az információk tárolását és későbbi felhasználását jelenti. A folyamatos én élmény létrejöttében segít. Egészleges személy létrejötte. II. Az emlékezés folyamat és alapfogalmai 1. kódolás 2. tárolás 3. dekódolás 1. Kódolás: a személy az információt átteszi egy olyan reprezentációba, amit a memóriája be tud fogadni saját jelrendszerünkre bontva, információk, ismeretek rögzítése A kiindulópontja az emléknyom (engram), ami az észleleti élményt követő ideg rendszeri lenyomat. - vizuális kódolás (képiség dominál) - akkusztikus kódolás (hallott elemek dominálnak) - szemantikus kódolás (fogalmi kódolás, a jelentés a lényeges) 2. Tárolás: a rögzített információk megőrzését jelenti, nagy szerepe van az asszociációnak 3. Dekódolás: az információk, ismeretek előhívását jelenti, lehet felismeréssel, felidézéssel (támpontok segítik), felejtéssel (reprodukcióra vonatkozó erőfesztítés eredménytelen) III. Az emlékezés típusai (A következő táblázatban a típusok alatt a tevékenységek melyek hatására átkerül az információ) Információ SzT STM LTM Dekódolás Figyelem Személyiség Eddigi ismeret pl. tanulás ismétlés ismételgetés

5/8 anyag, 17. oldal SzT - szenzoros tár STM - rövid idejű emlékezet LTM - hosszú idejű emlékezés Az információk közül a figyelem segítéségével kiválasztunk néhányat, feldolgozzuk, végbemegy az észlelés. 1. Szenzoros tár - nagyon rövid idejű (ikonikus) emlékezés 0,5-2 másodpercig tart - Nagyon érzékletes, a kódolás is szenzoros elemekkel történik (fények, képek, hangok) - Tárolás itt nincs - Nagy a kapacitása, sok elem elfér benne. - Az előhívás valamilyen mintaelem beazonosítása. Információ továbbhalad a rövid idejű emlékezetbe Ez függ a személyiségtől Amit tud az ember, számít az eddigi ismeret. 2. STM - 15-30 másodpercig áll rendelkezésre STM - Kódolás vizuális vagy akusztikus 7 + - 2 - Szabályozórendszer hangolja össze ezeket. Pl. telefonszámok megjegyzése - akusztikus arcképek megjegyzése - vizuális - Kapacitása korlátozott 7 + - 2 egység fér el benne. - A kapacitást tömbösítéssel lehet növelni. Előhívás: szériális előhívás, fontos az éberségi szint Használható: - munkamemória - problémák megoldásánál a fontos elemeket kiemeljük és itt tartjuk a hosszú idejű memóriából előkeresem a szükséges információkat - szerepe van a beszéd követésében - olvasás értése A hosszú idejű emlékezet előszobája. Idegrendszeri háttere: asszociációs kapcsolatok lépnek működésbe, alapja az öningerlő neuronkörök működése Átvitel függ a pedagógus módszereitől, a tanulási módszerektől, és az ismételgetéstől. 3. LTM - 1-2 perctől életünk végéig is tarthat. - Kódolás elsősorban szemantikus, leginkább a jelentés számít, jelentés mélyebb feldolgozása - Értelmes kapcsolatok kialakítása - Előhívást befolyásolják különböző előhívási hibák. - A régebben tanult anyagok az új felidézését gátolja és fordítva - interferencia: kiküszöbölése: kevésbé hasonló dolgok megtanulása, ugyanolyan témakörben hasonlóságok, különbségek tudatosítása - Keresési és aktivációs modellek: szorongás, feszültség - előhívási blokk (proaktív - reproaktív) előre - - vissza érvényesül hasonló anyagoknál - Az aktivitási szint befolyásolja az előhívást. - Az előhívást célzott tréningekkel lehet segíteni. - Tárolás lényege az elraktározás, megszilárdítás, (konszolidáció) ezt segíti a rendszerezés. - Függ a tanulástól és a tapasztalatszerzéstől - Nagy egyéni különbségek vannak. - A tárolást segíti a hippokampusz és az amygdala. - Működtetésekor (LTM) szerkezeti változások és biokémiai folyamatok zajlanak. - sok mozgatás, működtetés hatására megvastagszanak - ha nincs gyakorlás lecsökken, de utána már kevesebb gyakorlás kell 2.12.5 a társas viselkedés alapjai 2.12.6 pszichés fejlődés 2.12.7 Az idegrendszer egészségtana 2.12.8 drogok A drogok és a szinapszisműködés A legtöbb tudatmódosító szer hatása azon alapszik, hogy megzavarják az idegi szinapszisok működését. Az ún. pszichostimulánsok (élénkítő szerek), mint pl. a kokain és az amfetamin-származékok a szimpatikus idegrendszer szinapszisaiban felszabaduló noradrenalin és dopamin anyagcseréjére hatnak. Az amfetaminok fokozzák a szinaptikus hólyagok kiürülését, a kokain pedig gátolja, hogy a kiürült noradrenalin visszaépüljön az axonvégbunkóba, így az tovább marad a szinaptikus résben (mindez általános izgalmi állapotot okoz a szervezetben): Ezzel szemben a nyugtatók (depresszánsok) és részben az alkohol is gátolják az ingerületátvivők ürülését, illetve képesek bekötődni a gátló szinapszisokban ható gammaamino vajsav kötőhelyéhez, emiatt tovább nyitva maradnak a kloridion csatornák, tovább fennáll a hiperpolarizáció, fokozódik az idegrendszeri gátlás.

5/8 anyag, 18. oldal 3. a hormonrendszer 3.1 hormonális működések 3.1.1 Általános jellemzés, fogalmak, negatív visszacsatolás Az állatok jelentős részében a szabályozást neuroendokrin rendszer végzi. Ez a gyors idegi szabályozást és a lassú, de tartós hormonális szabályozást foglalja magába. A hormonok (általában) belső elválasztású mirigyek váladékai. Az állatokban a hormonok a növekedésre, fejlődésre, a belső környezetre, a szervi, szöveti differenciálódásra, a szexuális működésre, magatartásra hatnak. Az irányításnak két formája alakult ki: a vezérlés és a szabályozás. A vezérlés egyirányú kapcsolatot jelent a központ és az irányított rendszer között: a központi a parancsok kidolgozásánál nem veszi figyelembe a rendszer pillanatnyi állapotát. Alacsonyabb szintű irányítást jelent. A szabályozásnál a központ parancsát a rendszer pillanatnyi állapotának figyelembe vételével dolgozza ki. Lehet pozitív és negatív visszacsatolás. A negatív visszacsatolás lényege, hogy a központ a hibajellel ellentétes előjelű parancsot ad ki: Van érték: a rendszer pillanatnyi állapota Kell érték: amennyinek lennie kell (értéke változhat) Hibajel: a van érték és a kell érték különbsége A negatív visszacsatolás igen gyakori szabályozási forma. Ez valósul meg például a tiroxin termelésének szabályozásánál a pajzsmirigy, a hipotala-musz és a hipofízis között. Alap a vér pillanatnyi tiroxin mennyisége. Ha ez alacsony, a hipotalamusz a hipofizis pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül fokozza a pajzsmirigy jódfelvételét és tiroxin szintézisét. Pozitív visszacsatolás a nemi mirigyek szabályzóköreiben figyelhető meg. A hormonok hatásmechanizmusa A hormonhatás egyik lehetséges módja a közvetlen hatás. Ekkor a véráramba került hormon közvetlenül a célsejtre hát. Közvetett a hatás, ha a célsejt választevékenységét valamilyen folyamaton keresztül szabályozza, mint például az adrenalin a májsejtek glikogén bontását: az adrenalin a célsejthez kapcsolódva megváltoztatja annak térszerkezetét, ezáltal aktiválja az ATP-t camp-vé alakító enzimet. A camp aktiválja a glikogén bontó enzimet. A hormonok lehetnek aminosav származékok (tiroxin), peptid típusúak (inzulin, gasztrin - [a gyomor - béltraktus bizonyos szakaszai a gyomornedv-elválasztást szabályzó hormon]), szteránvázasok (nemi hormonok). Hormon: jelhordozó molekula, amely információt tartalmaz az őt termelő sejt állapotáról, és amely befolyásolni képes más sejtek működését. Régebben csak azokat a kémiai anyagokat tekintették hormonnak, amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek, és amelyek a vérárammal jutnak el a célsejtekig. Mára már felismerték, hogy gyakorlatilag minden sejt képes előállítani olyan molekulákat, amelyekkel befolyásolni képes más sejtek működését. Az már kevésbé lényeges, hogy a befolyásolni kívánt sejt közel van-e vagy távolabb. Ilyen értelemben az idegsejtek szinapszisaiban ható ingerületátvivő anyag éppúgy hormon ("neurohormon"), mint például a klasszikus értelemben is hormonnak tekintett inzulin. Az sem törvényszerű, hogy hormon csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre. Egészen más alapfunkciójú sejtek is termelhetnek hormonokat. A vékonybél sejtjei például - mikor érintkezésbe kerülnek a gyomortartalommal - egy kolecisztokinin (CCK) nevű hormont választanak el, és ezzel hatnak az epehólyagra (előidézik annak kiürülését) és a hasnyálmirigyre (fokozzák annak enzimtermelését). Tovább bonyolítja a képet, hogy a CCK-t már az agyban is kimutatták, mint ingerületátvivő anyagot (pontosabb szerepe egyelőre ismeretlen)! Hormonreceptorok: jelhordozó molekulák felfogására (megkötésére) specializálódott fehérjék. Érdekes ellentmondás, hogy jóval több hormonhatást ismerünk, mint ahány hormont. Ennek oka az, hogy egy adott hormon hatására bekövetkező ún. jelátvitel nem csak magától a hormontól függ, hanem inkább (sőt: a leginkább) az őt felfogó receptortól.

5/8 anyag, 19. oldal Bár kémiai szempontból a hormonok nagyon változatosak lehetnek, a jelátvitel módja szerint mindössze két nagy csoportba sorolhatók: APOLÁRIS (HIDROFÓB) HORMONOK POLÁRIS (HIDROFIL) HORMONOK Ide tartoznak a lipid természetű szteroidhormonok (a mellékvesekéreg és az ivarmirigyek hormonjai), valamint az apoláris oldalláncú aminosavszármazék, a tiroxin. Ezek az anyagok könnyedén átdiffundálnak a sejtmembránokon, s ezt követően a citoplazmában (vagy a magplazmában) szabadon úszó receptorhoz kötődnek. A receptofehérjék a hormon megkötése után a sejtmag DNS-ének meghatározott szakaszain fehérjeszintézist indítanak be (vagyis géneket aktiválnak), hatásuk egyszerűen ezen alapszik: Jellegzetes képviselőik a fehérje- és aminosavszármazék hormonok (tehát az 1. pontban felsoroltak kivételével az összes többi hormon). Mivel ezek nem tudnak áthatolni a vastag apoláris réteget tartalmazó sejtmembránon, receptoruknak a sejthártya felszínén kell lennie. Maga a hormon be sem jut a sejtbe, hanem a receptor indít el olyan változásokat a membrán belső oldalán, amelyek a hormonhatást közvetítik. Ennek a folyamatnak egy egyszerűsített ábrázolása található a Biológia IV. tankönyv 11. oldalán az adrenalin hatása kapcsán. (A valóságban a folyamat egy kissé bonyolultabb: a receptor és a camp-t előállító enzim - az adenilát cikláz - között egy ún. G-fehérje közvetíti a hatást): Nem minden ebbe a típusba tartozó hormon esetén camp a "belső jel", más anyagok is képződhetnek. Az is előfordul, hogy a hormonbekötődés hatására egyszerűen csak egy ioncsatorna megnyílása történik, és az emiatt az ionmegoszlásban bekövetkező változás eredményezi a közvetlen hatást. A lényeg azonban az, hogy mindig egy külső membránreceptorból indul ki a folyamat. Az ember hormonális szabályozása A legfontosabb belső elválasztású mirigyeink: agyalapi mirigy (hipofízis) pajzsmirigy mellékpajzsmirigy mellékvese hasnyálmirigy ivarmirigyek Jellemzői: különböző hormonokat termelnek, melyeket közvetlenül a vérbe juttatnak, így fejtve ki hatásukat az adott célszervben. Az agyalapi mirigy elülső és hátulsó lebenyre osztható. A legfontosabb belső elválasztású mirigy: az "ezermester mirigy", amely a többi belső elválasztású mirigy működését is szabályozza - az.: agyalapi mirigy (hypofízis). Jellemzői: babszem nagyságú, a koponya ékcsontjának üregében helyezkedik el. Szoros kapcsolatban áll a felette lévő agyterülettel, a hypotahalamussal. Helyesebb hypotalamo-hypofizeális rendszerről beszélni. E rendszerben kapcsolódik össze a legszorosabban az idegrendszer és a hormonális rendszer működése. Az elülső lebenyben termelődnek : növekedési (SomatoTtrop hormon STH) pajzsmirigy serkentő hormon (Tyreoidát Stimuláló hormon TSH) mellékvesekéreg serkentő hormon (Adreno Cortiko Trop ACTH hormon) tüsző serkentő (Follikulus Stimuláló hormon, FSH) sárgatest serkentő (Luteinizáló LH hormon) tejelválasztást serkentő (LactoTrop LTH hormon) A hátulsó lebenyben termelődnek: vízvisszaszívást serkentő hormon (Anti Diuretikus hormon ADH) símaizom összehúzódást serkerntő hormon (Oxytocin). A hypofízis hormonjai: összetett fehérjék, vagy polipeptidek. A mellékvese az agyalapi mirigy által irányítja. Emberben, a bab alakú vesék csúcsán piramis alakban helyezkednek el. Kéreg és velőállományból áll. A mellékvesekéreg hormonjai: só- és vízháztartásra ható hormonok szénhidrátanyagcserét befolyásoló hormonok nemi hormonok (szexuálsteroidok) amelyek mindkét nemben főleg hím nemi hormonokat - de kisebb mennyiségben - női nemi hormonokat is termelnek. Mellékvese velőállománya. Termeli az adrenalint, ami nemcsak a szív de a vázizmok ereit is tágítja termeli. A bőr és a tápcsatorna ereit szűkíti. Emeli a vércukor és a zsírsav szintjét. Valamint a noradrenalint, ami csak a szív koronáriáit tágítja, a többit szűkíti termeli.

5/8 anyag, 20. oldal A mellékvesekéreg hormonokat tartalmazó un. hormontabletták szedése napjainkban elterjedt a sportolók körében. Való igaz, hogy az intenzív edzések hatására a hormontartalmú tabletták növelik a sportolók izomzatát. Szedésük mind a férfiakban, mind a nőkben rendkívül veszélyes nem kívánt mellékhatásaik miatt (májkárosodás, izületi sérülések) léphetnek fel. A nemi működésben, az ivarsejtek termelésében potenciazavarok, frigiditás léphetnek fel. Pajzsmirigy A gégénél, a pajzsporc előtt helyezkedik el. Többféle hormont is termel, de 90 % a Tiroxin, ami a szervezet legáltalánosabb hatású hormonja az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen. (Pl. serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét, alapja a csontosodási folyamatnak, az agyszövet fejlődésének). A tiroxin termelést az agyalapi mirigy pajzsmirigy serkentő hormonja szabályozza. A pajzsmirigy Kalcitonin nevű hormonja a vér kalcium anyagcseréjét szabályozza. Mellékpajzsmirigy A pajzsmirigy mögötti kötőszövetbe ágyazva négy rizsszem nagyságú testecskéből áll. A parathormont termeli, amely a szervezet kalcium anyagcseréjét biztosítja. Ha kevés parathormon termelődik, un. tetániás görcsök léphetnek fel a szervezetben. Túlzott termelődésekor a csontok felritkulnak, "lágyulnak", a zsigerek meszesedésnek indulnak. Hasnyálmirigy A patkóbél és a gyomor között helyezkedik el.belső elválasztású mirigyei termelik az inzulint (insula=sziget) ami 51 aminosavból álló polipeptid. Hiányában a vércukorszint megnő és kialakul a cukorbetegség, amely lehet veleszületett és szerzett. Insulin hatására a vércukorszint csökken. Termeli még a glukagont ami emeli a vércukorszintet (működése ellentétes az inzulinnal). A máj e két hormon segítségével (inzulin és glukagon) alakítja ki a vércukorszintet. A vércukorszint szabályozásában résztvevő hormonok hatását az idegrendszer hangolja össze. A belső elválasztású mirigyrendszer működésének szabályozását főleg a tobozmirigy (epifízis) és az agyalapi mirigy (hipofízis) látja el. A tobozmirigy a köztiagy része, ami az : - egyedfejlődésre - az ivarszervek működésére is ható hormonokat termel - de ezek a hormonok hatnak a hipotalamusz és az agyalapi mirigy valamint a többi belső elválasztású mirigy működésére is. legfőbb jellemzője, hogy ritmusosan működik, a fényviszonyokhoz, a Naphoz és az évszakokhoz igazodva. Nemi mirigyek A hipofízis elülső lebenyében termelődő hormonok: tüsző serkentő (FSH) sárgatest serkentő (LH) tejelválasztást serkentő (LTH) hormonok. Szerepük a leányok életében jelentős. A serdülés, az anyaság, a szoptatás ezen hormonok nélkül elképzelhetetlen. A serdülőkori változás valószínűleg attól indul meg, hogy a hipotalamusz szexuális központjának érzékenysége csökken a tüszőhormonnal szemben - ezért a szexuális központban egy speciális szabályozó hormon az un. gonadotrop felszabadító faktor termelődik, aminek következménye - a lányok életében a menstruációs ciklus beindulása. Ezen folyamat hatására fokozódik az FSH hormon termelődése. A ciklus kezdete, a menstruáció első napja. Közvetlen kiváltója, a petefészekben termelődő FSH és LH hormonok szintjének megváltozása. A fokozott FSH termelődés visszahat a hipofízisre, aminek hatására megnő az LH hormon termelődése. Ennek következménye a tüszőrepedés (ovuláció). A megrepedt tüsző ágya átalakul sárgatestté (LH) és az általa termelt sárgatest hormon (progeszteron) készíti fel a méh nyálkahártyáját a petesejt befogadására. Ha a petesejt nem termékenyült meg, nincs mit befogadni, ekkor a méh nyálkahártyája (az esedékes menstruációs időben) - általában az előző menzesztől számított 28. napon vérzés közepette leválik. Ez a folyamat a menstruáció, vagy havi vérzés. A cukorbetegség Ha a cukorbetegségről hallunk vagy beszélünk, leggyakrabban az idegen szóval diabetes mellitus-nak nevezett betegségcsoportra gondolunk. Ezek a betegségek az inzulinhatás csökkenését jelentik, aminek hátterében számos különböző kórok állhat. A tünetei általában a magas vércukorszint, azaz a vér magas glükózkoncentrációja, a fokozott vizeletelválasztás, a cukorvizelés, azaz a glükóz vizeletben megjelenése (hiszen normálisan a vesében a szűrletből a glükóz teljes mennyisége visszaszívásra kerül), a fokozott szomjúság és éhségérzet. A betegek egy része csak külső inzulin bevitelével kezelhető, ezt nevezzük inzulin-dependens (~függő) diabetes mellitusnak (IDDM). Az ilyen betegek számára a vércukorszint mérése és az inzulininjekciók beadása a napi rutin részévé válik. A gyógyszertudomány egyik nagy kihívása mind a mai napig, olyan