A Duna vízgyűjtő magyarországi része 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata
Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Módszertan A felszín alatti víztestek lehatárolásának módszertana nem változott az első VGT óta. A víztestek határai a rendelkezésre álló új ismeretek felhasználásával módosultak az érintett szakemberek és szakmai szervezetek segítségével. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (előtte a Nemzeti Környezetügyi Intézet) és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet együttműködési megállapodást kötött a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatok felszín alatti vizekkel kapcsolatos kérdések közös végrehajtására. Az OVF és az MFGI szakemberei meghatározták a felülvizsgálat alapelveit. 2014-ben került sor a szélesebb körű konzultációkra, amelyen részt vettek a két intézmény szakértőin kívül a minisztérium, a vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti környezetügyi intézet képviselői, több vízmű vállalat hidrogeológusa, egyetemi kutatók, valamint szakértői vállalkozások. A szakértők útmutatásai alapján a rendelkezésre álló földtani és vízföldtani információk felhasználásával a térképi fedvények felülvizsgálatát ESRI ArcGIS szoftver felhasználásával végrehajtotta Hegyi Róbert (OVF) és Gál Nóra (MFGI). A felülvizsgálat alapelvei az alábbiak: a kijelölés módszertana nem változik új ismeretek, tapasztalt problémák alapján lehet módosítani, de csak ahol szükséges (víztestek ne szaporodjanak, csak ha elkerülhetetlen), azaz változtatás lehetséges a. ahol az újabb, hivatalosan kiadott földtani ismeretek, térképek a korábbi változat hidrogeológiai megítélésében jelentős változást okozhat, illetve ott, b. ahol a hidrogeológiai következmény gyakorlatilag lényegtelen, de a víztest a módosítás hatására a korábbi változatnál földtanilag hitelesebb alapon nyugszik. c. ahol az újabb jelentős regionális értékelések, tanulmányok, projektek azt jelezték, hogy a korábbi víztest-kijelölés szakmailag nem tartható, vagy módosításra szorul (beleértve a vízbázis védőterületi modelleket is). Mindemellett, ahol már jelentkeztek változtatást igénylő jelek, javaslatok, de ezek még nem kiérleltek, és a területen tapasztalt szakértők szerint még további vizsgálatokat igényel, ott egyenlőre még ne legyen változtatás. konzultációs megbeszélések segítségével széles körű szakma bevonása, területi ismeretek összegyűjtése Az alábbi alapinformációk, modellek és tanulmányok kerültek közvetlenül felhasználásra: Haas J., Budai T., Csontos L., Fodor L., Konrád Gy. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe 1:500 000. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. Csepregi András (Hydrosys Kft.): A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztárolójának hidraulikai modellje ( DKH model ) 1-5. háttéranyag Felszín alatti víztestek felülvizsgálata - 1 -
Csepregi András, Izápy Gábor, Ágotai Györgyné, Ágotai György, Babina-Süveges Dorottya: A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúliközéphegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. SMARAGD-GSH Kft (2012): Miskolc város karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata. Jelentés Gondárné Sőregi Katalin Székvölgyi Katalin Könczöl Nándorné Kun Éva: Egy új módszer az utánpótlódó felszín alatti vízkészlet számítására hegyvidéki víztestek területén - Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos vándorgyűlés Tanulmánykötet, Miskolc 2008 Tóth György Horváth István Muráti Judit Rotárné Szalkai Ágnes Szőcs Teodóra Vető István (Magyar Állami Földtani Intézet) XL Pannon hidrogeológiai modell fejlesztése és lehetőségei a vízgyűjtő gazdálkodásban - XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. Tóth György - Rotárné Szalkai Ágnes - Horváth István (MFGI) A Kárpát-medence magyarországi részének hidrogeológiai modellezése - A Magyar Állami Földtani Intézet hozzájárulása a feladat megoldásához. Siófok, 2012. Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey László, Andrej Lapanje, Dusan Rajver, Jaromir Svasta, Radovan Cernak, Gregor Götzl, Fatime Zakiri, Gerhard Schubert - A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben, Siófok, 2012. Írásban megküldött további hozzászólások, tanulmányok dr. Farkas Sándorné (Tapolca, 2005. november): A Nyirád térségi bauxitbányászat és befejezésének hatásai a vízháztartásra, különös tekintettel a csabpusztai terület bauxitvagyonának kitermelésére - HUNGALU ME Bányamérnöki Alapítvány Pályázat Bunász Nikoletta (KÖTIVIZIG): Közép-Tisza-vidék vízföldtani térképek Gáma-Geo Kft. és 3i Consulting Bt. (Szeged, 2008): Egyesített 3D hidrodinamikai modell a felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztéséhez a magyar-szerb országhatár menti régióban (Interreg III/A HUSER0602/131) SUDEHSTRA projekt BKMI Bányászat és Környezete Mérnöki Iroda Kft. (Budapest, 1998.január 16.): Vízföldtani szakvélemény A bükkszéki termálrendszer védőövezetének meghatározása - Munkaszám: 30-97/V. Tóth György, Horváth István (MÁFI), Somody Anikó (2005): Vízföldtani tanulmány a bükkszéki SALVUS gyógyvíz-kutak által érintet hévízrezervoár kitermelhető vízmennyiségének módosításához AQUIFER Kft. 2011. november - Agárdi Gyógy- és Termálfürdő - Részletes környezeti hatásvizsgálat - Hévíztermelés előzetes hatásvizsgálata modellezéssel 1-5. háttéranyag Felszín alatti víztestek felülvizsgálata - 2 -
Módosítások jegyzéke 1. sekély/réteg víztestek közötti határfelület a. felülvizsgálat országos a szennyezett sekély (talajvíz) határ ellenőrzése, a 30 m- nél sekélyebb kutak vízminősége alapján a sekély víztest alsó határának módosítása a porózus (védett) víztest csak akkor legyen szennyezett az állapotértékelés során, ha valóban védett vízadót is érint a szennyezés, azaz ne okozza a víztest lehatárolás a nem megfelelő minősítést 2. sekély hegyvidéki víztesteknél Mátra ellenőrzése (nagyon kicsi), de ugyanez igaz a Mátra hegyvidékire is, és ezért nincs benne vízgyűjtő miatti felosztás kis mértékű változás földtan alapján 3. porózus/hegyvidéki határ ellenőrzése - h.4.2/p.4.3.1 módosítása a Balaton déli oldalán, mivel a víztermelések a p.4.3.1 víztestből történnek, a Balaton alatt átnyúló hegyvidéki rétegeknek nincs vízföldtani jelentősége. 4. porózus termál a. alsó határfelületének meghatározása, túlnyomásos zóna elkülönítése (még nem áll rendelkezésre elegendő információ, távlati cél, kutatási feladat b. Mecsekben új termálvíztest felvétele, pt.3.2, vagy pt.3.1-gyel összekapcsolás lehetőségének vizsgálata nincs új víztestre szükség, de módosul a pt.3.1 határa, hogy befoglalja a kisebb porózus medencéket c. termál víztestek határainak pontosítása projektek alapján (pl. pt.1.1 - Transenergy), különálló medencék/rögök összevonás lehetőségének vizsgálata (pt.3.1, pt.2.1) az alföldi terület módosítása Tóth György és tsai. (MFGI) XL Pannon hidrogeológiai modell alapján a víztestek darabszámának megtartásával nyomásszintek, áramlási irányok és porózus víztest határainak figyelembe vételével 5. karszt víztestek lehatárolás pontosítása Általános ellenőrzések Jelentős források, forráscsoportok (általában >100 l/p eredeti hozam) karszt víztestre essenek, ha lehetséges (továbbá törzstáblában szerepeljenek a forráshozamok is). Vízbázis védőterületek vizsgálata, hogy lehetőleg egy víztestre essen a vízkivételi hely és védőterülete (termál/hideg határ nem számít, mert az egy áramlási rendszer). A. Dunántúli-középhegység karszt víztest lehatárolása: a. Ny-i végződés változatlan, k.4.1 és kt.4.1 közötti határ változatlan. b. k.4.1 és k.1.2 közötti határvonal a Hydrosys javaslatára módosul, de k.1.1 felé lényegében nem változik. (Megj.: Bakonykarsztól később érkezett információ szerint a Veszprém Kádártai vízbázisnál C védőzóna felszíni vízgyűjtő lehatárolásával került kijelölésre.) c. k.4.2 K-felé Hydrosys javaslata alapján megnyúlik, de annál hosszabban, rétegtani és tektonikai határhoz (MFGI) igazítva (2. ábra) 1-5. háttéranyag Felszín alatti víztestek felülvizsgálata - 1 -
d. k.1.1 és k.1.2 közötti határ a Tési-fennsíkon délre tolódik domborzatmodellt kell figyelembe venni, illetve észak és dél felé futó vízfolyások vízgyűjtőjét (OVF) (2. ábra). e. k.1.1 K-i határa változatlan (Vértes marad az eredeti szerint elvágva Bp-i karsztól), KDT-VÍZIG kérésének megfelelően készletgazdálkodási szempontok miatt, de ez a feltöltődés során felülvizsgálható. f. k.1.2 K-i határa Ny-ra tolódik egy vízgyűjtővel, azaz csak az Általér tartozik ide (Hydrosys javaslat alapján, de MFGI földtani térkép figyelembe vételével) lásd.: 1. ábra g. kt.1.4 három részre osztódik, ÉNy-i rész marad kt.1.4 Visegrád ebben, határ a Duna vonalát követi (MFGI és OVF javaslat), illetve Hydrosys javaslata szerint, kt.1.3 ívesen körülveszi k.1.3-at és kt.1.5-höz kapcsolódik a DK-i vég, 1. ábra h. k.1.3 és kt.1.3 közötti határ új kút alapján ÉK-felé kiöblösödik, kt.1.3 prekainozoós térkép alapján módosul tengeri perm része a víztestnek a magasabb szulfát tartalom alapján (Bp. Déli áramlási rendszer) A Dunántúli Középhegységi karszt-víztestek különlegességét az jelenti, hogy 1.) a korábbi bányászati tevékenységeket kísérő víztermelések hatásai, majd a rehabilitálódó rendszer következményei miatt a rendszer még folyamatosan változik. Ahol hidraulikai (vízgyűjtő, áramlási pálya, stb.) elemek adják a víztest határokat ott ennek következményeivel a rendszer stabilabb állapotáig számolni kell. 2.) a DKH északi és északkeleti víztestjei részei az ICPDR szinten kiemelten kezelt szlovákmagyar határral osztott 11. számú aggregált víztestnek, melyre az utóbbi években a két ország állami földtani intézetei közös hidrogeológiai és geotermikus adatbázisokat készítettek, közös regionális modellezéseket és értékeléseket végeztek, melyeknek célja a megfelelő, egyeztetett, vagy közös gazdálkodás megalapozása volt. A javasolt változtatás szerint az aggregált víztest ÉNY-i része (kt.1.4) az esztergomi források vízgyűjtőjéhez tartozik. A változtatás miatt a szlovákiai oldalon módosítás nem szükséges, de a víztest-határok Mo-i megváltozását az ICPDR felé is jelezni szükséges. B. Bükk karszt víztest lehatárolása: a. kt.2.1 Ny-i végződés összeér a kt.1.3-al, földtani alaptérképhez igazítás szükséges, amelyben a 60-as újpaleozoós és mezozoós képződmények tagolás nélkül a víztest része (általában júra pala/magma és karbon palarétegek határolják a bükki karsztot). K-i határ nem változik (lehet, hogy kisebb a karszt elterjedése, de nincs feltárva, ezért nem módosítunk). b. É-on az Upponyi hegység és a Bükk közötti határvonal a Smaragd javaslatára módosul a Perm/Triász közötti határvonalra, ezért a Ny-i keskeny nyúlvány levágása szükséges, de Mályinka Vízmű forrásfoglalás környéke nem változik (része a Bükknek). Továbbá levágásra kerül az északi perem (MFGI térkép szerint), így termálkarszt É-on nincsen. c. kt.2.5 elméletileg a lehatárolás nem változik, azonban az új földtani térkép alapján a Darnó-vonal lefutása más, ÉNy-felé kb. 5 fokkal elfordul. GIS fedvény ellenőrzése szükséges, hogy mi okozza az eltérést. A Darnó-vonal elhelyezkedésének, a víztest határának és a kijelölt védőidom határának összhangban kell lennie. Ny-i kiterjedés, alak változatlan. (Megj.: fedett földtani térkép alapján is a régi kijelölés nem jó, javítani kellene. VIZIG által utólag megküldött új modell alapján a védőidom nem metszi a Darnó-vonalat, a jelenleg érvényes kijelölési határozatban a Darnó-vonalat nem jelölik meg határvonalként, viszont a műszaki dokumentációban a koncentrikus köröket lemetszi a Darnó-vonal, tehát végeredményben nem lóg ki a védőidom a víztestből, ha a határ jó helyre kerül.) d. k.2.1 és k.2.3 közötti határvonal a Smaragd modellezései alapján módosul (Miskolc, Kács-Sály források keleti, Szalajka, Eger források nyugati vízgyűjtőn). e. termál/hideg határ a Smaragd javaslata alapján a Ny-on a Bükkszéki víztest metszéspontba felkanyarodik, azaz a fedett karszt területén meleg, D-en Smaragd 1-5. háttéranyag Felszín alatti víztestek felülvizsgálata - 2 -
modell szerint módosul, K-en változatlan (közös pont a Miskolctapolcai források/kút.az f Bükk vízgyűjtők/termál határ pontosítása (Smaragd regionális modell alapján) C. Egyéb karszt víztestek: a. Sárospataki rög (KútFő projekt) módosítás nem történt b. kt.4.1 esetleges bővítése a határig - Transenergy/T-JAM projekt alapján nem szükséges c. kt.1.7/kt.1.6 és kt.1.8 határvonal ellenőrzése földtani térkép alapján igazítás, Aquifer Kft. modell figyelembe vétele d. kt.1.8-ban a szigetvári rög összehúzása a többi különálló röggel, valamint bővítés a termál kutak alapján, k.1.8 javítása víztesten kívül lévő hideg vizes karszt kutakkal 1-5. háttéranyag Felszín alatti víztestek felülvizsgálata - 3 -