PEDAGÓGIAI PROGRAM IHAROSBERÉNYI KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA
1. ISKOLÁNKRÓL...5 2. NEVELÉSI PROGRAM...6 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI...6 2.1.1. Pedagógiai alapelvek...6 2.1.2. Pedagógiai értékek...8 2.1.3. Az intézményben folyó nevel-oktató munka céljai...8 2.1.4. Eljárások, módszerek...9 2.1.5. Pedagógiai munkánk alapvet feladata...10 2.1.6. Konkrét nevelési célkitzéseink...11 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...12 2.3. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...13 2.3.1. Alapelvek...13 2.3.2. Helyzetelemzés...13 2.3.3. Az egészségnevelés célja, feladata:...13 2.3.4. Az egészségnevelés iskolai területei...14 2.3.5. Egészségnevelés megvalósításának szakmai feltételei...17 2.3.6. Iskolai programok...17 2.3.7. Egészségnevelési programban résztvevk és feladataik...18 2.4. AZ ELSSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV...19 2.4.1. Az elssegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók...19 2.4.2. Az elssegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok...19 2.4.3. Az elssegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elsegítése érdekében...19 2.4.4. Az elssegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elssorban a következ tevékenységformák szolgálják:...20 2.5. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM...20 2.5.1. Alapelvek, célok...20 2.5.2. Konkrét célok és feladatok...21 2.5.3. Tanórai keretek...21 2.5.4. Tanórán kívüli lehetségek...23 2.5.5. Taneszközök...23 2.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK...23 2.6.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:...24 2.7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK...24 2.7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszked tanítási óra...24 2.7.2. Az egységes alapokra épül differenciálás...25 2.7.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:...25 2.8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI...29 2.8.1. A pedagógusok alapvet feladatai...29 2.8.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevel munka, tanulásirányítás...29 2.8.3. A tehetséges tanulók gondozása...30 2.8.4. A hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése...30 2.8.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása...30 2
2.8.6. Az iskolai diákönkormányzat mködtetésében való aktív részvétel...30 2.8.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony...31 2.8.8. Folyamatos, aktív részvétel a neveltestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében...31 2.8.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés...31 2.8.10. Az iskolai munka feltételeinek javítása...31 2.8.11. Részvétel a neveltestület szakmai életében, a döntések elkészítésében és végrehajtásában...31 2.8.12. Aktív részvétel a tantestület életében...31 2.8.13. Az iskola képviselete...32 2.8.14. A vezeti feladatok ellátása...32 2.8.15. Megfelel kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülkkel és a pedagógus kollégákkal 32 2.9. AZ OSZTÁLYFNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFNÖKÖK FELADATAI...32 2.9.1. Az osztályfnök feladatai...32 2.9.2. Az osztályfnöki munka tervezése...34 2.9.3. Az osztályfnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról...34 2.9.4. Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulási adatok...35 2.9.5. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejldésének értékelési szempontjai az els félév és a tanév végén...35 2.10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE...36 2.10.1. Sajátos nevelési igény tanulók...36 2.10.2. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:...37 2.10.3. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációját segít tevékenységek...37 2.11. AZ ISKOLA SZEREPLINEK EGYÜTTMKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜL, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI...38 2.11.1. Az iskola közösségeinek együttmködése...38 2.12. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE...40 2.13. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLS KAPCSOLATAI, EGYÜTTMKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL...41 2.14. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI...42 2.15. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI...44 3. HELYI TANTERV...45 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZ ÉS NEM KÖTELEZ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)...45 3.1.1. Kötelez tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon (heti óraszám)...47 3.1.2. Kötelez tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon (heti óraszám)...48 3.1.3. A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétl érvényes helyi tanterv 1-4. évfolyam óraterve...49 3.1.4. 5-8. évfolyam óraterve...50 3.1.5. Az osztályfnöki órák témái...51 3.1.6. Az osztályfnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:...51 3.1.7. Választható témák az osztály összetételétl, neveltségi szintjétl függen...55 3.2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI...57 3.3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI...58 3.4. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA...58 3
3.5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE...59 3.6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA...64 3.6.1. A tanulók fizikai állapotának mérése...64 3.7. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY TANULÓK...66 3.7.1. Pedagógiai alapelvek...66 3.7.2. Célok...66 3.7.3. Feladatok...66 3.7.4. Nevel-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere...67 3.7.5. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat...67 3.7.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...67 3.7.7. Az osztályfnök feladatai...67 3.7.9. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje...68 3.7.10. Az értékelés rendje...69 3.7.11. A nevel-oktató munkát segít eszközök és felszerelések...69 3.7.12. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...70 3.7.13. Alkalmazandó kerettanterv...70 3.8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI...70 3.9. A TANULÓK ESÉLYEGYENLSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK...70 3.9.1. Célrendszer megfogalmazása...70 Az iskolába való bekerülés elkészítése...72 Az óvodából az iskolába való átmenet segítése...72 3.9.2. Együttmködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése...72 Szüli házzal...72 3.9.3. A tanítást-tanulást segít eszközrendszer elemei...74 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK...80 4.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE...80 4.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA...80 4.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA...80 4.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA...81 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK...82 4
1. ISKOLÁNKRÓL Az iskola épülete eredetileg kastély volt, kora kb. 300 éves. Általános iskolaként több mint 60 éve mködik. Az épület felújítása és teljes akadálymentesítése 2011-ben történt meg. Még ebben az évben átadásra került egy európai szint tornacsarnok és egy mfüves pálya. Az iskolához tartozó parkban (4 ha) sok fa található, közöttük értékes ritkaságok is vannak (himalájai feny, mamutfeny, császárfa, tiszafa, tulipánfa, stb.). A gyümölcsfáink száma kb. 50 db. A tanulók technikaoktatását gyakorlókert segíti. Az intézmény informatikai felszereltsége kiválónak mondható. Az iskolába járó gyerekek három településrl érkeznek a falvak a Zalai-dombság és Bels-Somogy tájegységek találkozásánál terülnek el. A legnagyobb falu Iharosberény, lakossága kb. 1400 f, a másik két falu: Iharos és Pogányszentpéter jóval kisebbek. Jelents a cigánylakosság száma. A lakosság nagy része mezgazdasággal (szl-, gesztenye-, málnatermesztés) foglalkozik, illetve nagy számú a munkanélküli. Munkalehetség szinte kizárólag a 16 km-re lév Nagykanizsán van. Az Országos Köznevelési Tanács 1999. évrl szóló jelentése alapján, és ezzel teljesen egyetértve: Az, aki falura születik, az eleve hátrányos helyzet a tanulás útjait tekintve. Ezen a tarthatatlan helyzeten sürgsen változtatni kell. A falusi gyerekek városiakhoz képest kimutatható lemaradásáért nem, illetve nem elssorban az ottani iskola hibáztatható. A hátrányos helyzet leküzdése, a felzárkóztatás nem kizárólag, és nem is elssorban oktatásügyi feladat. Az oktatási szabad verseny a hátrányos helyzeteket, a kulturális hajléktalanokat sújtja leginkább. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy minél több idt tölthessenek el ezek a gyerekek az iskola falai között. Csakis így lehet némi esélyük arra, hogy valamit megkapjanak abból, amit szerencsésebb társaik a családból merítenek. A szülk megnyerése nélkül kilátástalannak tnik a probléma megoldása. Társadalmunk és közoktatásunk legsúlyosabb gondja, leginkább kardinális kérdése a roma származású gyerekek problematikája. Cigány tanulónak lenni nem azért hátrány, mert valaki cigány, hanem azért, mert iskolarendszerünk, általában érvényes pedagógiai kultúránk hátránnyá transzformálja azokat a körülményeket és sajátosságokat, amelyek a cigánygyerekek életét jellemzik. 5
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Intézményünk elssorban a szülknek és a gyerekeknek tartozik felelsséggel, így olyan szolgáltatást kívánunk nyújtani, ami a lehetségekhez képest megvalósítható, és nem áll ellentétben a társadalmi elvárásokkal. Minden kapcsolatunkat az szinteség és a felelsségérzet irányítja, elismerjük az egyén jogait, és kiemeljük a szociális érzékenység és tudás fontosságát. Elsdleges célunk egy gyermekközpontú intézmény megvalósítása, ahol minden gyermek származásától függetlenül azonos tördésben és elbírálásban részesül. Minden egyén lehetséget kap, hogy tehetségének megfelelen a legtöbbet hozza ki magából. A társadalmi tapasztalatok széles körét kívánjuk biztosítani diákjaink számára, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, képességeiket, és a családi hátteret. Az általános iskola befejezése után diákjaink nem kerülhetnek hátrányba hasonló korú társaikkal szemben. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tanulásának minsége fejldjön a tanterv hatékony és sikeres elvégzésével. Ettl szinte elválaszthatatlannak tartjuk a sportolás megszerettetését, az egészséges életmódra való nevelést, a munkára nevelést. Ezek megvalósításához magas színvonalú eszközöket és tanulási stratégiákat kívánunk biztosítani. Kiemelt szerepet szánunk a gyerekek személyiségének formálásában, neveltségi szintjük emelkedésében az intézményünkben mköd alapfokú mvészeti iskoláknak. A különösen magas számban jelen lév hátrányos és halmozottan hátrányos tanulóink számára integrációs programot mködtetünk, annak érdekében, hogy elsegítsük felzárkóztatásukat, eredményes továbbtanulásukat. Az intézmény életének és munkájának minden területén folyamatos fejldésre törekszünk, aminek egy elkötelezett, szakmailag és emberileg is alkalmas, hosszabb távon stabil pedagógus-közösség képezheti az alapját. 2.1.1. Pedagógiai alapelvek Szabadságra nevelés az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei és táncneveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a fiatal ember személyes szabadságát kell szolgálni. A személyiség tiszteletben tartásának elve- tiszteletben kell tartani a tanuló személyiségét, figyelembe kell venni egyéni képességeit. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Felels állampolgári lét elve- A fiatalokat a felels állampolgári létre, az egymásért való felelsségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni. Komplexitás elve - a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés- 6
oktatás során. Az érzelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot elviselni, feldolgozni és értékelni. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Természetszeretet elve- A nevelésen és oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok eltérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve - a tanuló fejlesztésének a maga fejlettségi szintjéhez történ igazítása. Tervszer és következetes nevel-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Fontos a pontosság, fegyelem és önfegyelem gyakorlása. Az iskolához való pozitív kötdés elve Ersíteni kell a tanulók iskolához való kötdését. Ennek érdekében olyan légkört kell teremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a tanulók. A pedagógus vezet szerepe - a pedagógusnak vezet szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejldésének támogatásában. A különböz közösségekhez tartozás elve - a tanulók mindig szkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelésoktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet a pedagógus vezet, irányító, kezdeményez szerepe mellett a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzd gyerekek hátrányának leküzdésére. A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés elve - lehetség teremtése a nevelésoktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. Olyan ismereteket kell közölni- az emberre, a társadalomra, a mvészetekre, a tudományra vonatkozóan- melyek megalapozzák a tanulók széleskör mveltségét, elsegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az ket körülvev világban. A küls hatások elve - mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történ támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. Fontos a szülkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében. A bizalom elve - bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve - igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A motiváció elve - a tanulók érdekldésének felkeltése. A tantárgyi koncentráció elve - adott tantárgy, mveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. 7
A szemléletesség elve - a befogadást, az elsajátítást eltérbe helyez tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. Az aktivizálás elve a tanulói aktivitás kiváltása. A visszajelzés elve folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekrl, ezek változásáról, javításuk akadályairól. A tárgyi értékek megrzésére nevelés a meglév értékeink megrzése kiemelt feladat. 2.1.2. Pedagógiai értékek Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül képesek mvelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) késbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felntt életükben. Melyek ezek az értékek? becsületesség, egyenesség, szinteség, megbízhatóság; kíváncsiság és tudásvágy; tolerancia és szolidaritás; a másik ember tisztelete és a szeretni tudás; a szkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; kötdés a családhoz és az iskolához; magyarság- és európaiság-tudat; önfegyelem és a másokra figyelés képessége; szorgalom és türelem a munkában; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; törekvés az egészséges életmódra; 2.1.3. Az intézményben folyó nevel-oktató munka céljai Az intézmény (általános) célja, hogy: A társadalom számára hasznos, sikeresen beilleszkedni tudó embereket neveljen tanítványainkból. Gondoskodni kell a tanulási kudarcok megelzésérl, az önismeret fejlesztésérl A szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról. A magas színvonalú és sokrét ismeretközléssel fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását. Fejldjön a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség. A szellemi értékek jellemersséget szolgáló testi edzettséggel kell, hogy párosuljanak, valamint ersíteni kell az önellátásra való képességet. 8
Fontos a család tiszteletére, a szülk, nagyszülk megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés. Fontos célkitzés a természet szeretetére való nevelés, a természet megóvása, Magyarország megismerése, szeretete, természeti értékeinek megóvása. A nemzeti magyar és cigány kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. Szokjanak rá a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. Az általános iskola befejezése után diákjaink (beleértve a sajátos nevelési igény tanulókat is) legyenek képesek, hogy eredményesen folytathassák tanulmányaikat a magasabb fokú iskolákban. 2.1.4. Eljárások, módszerek Az iskolánkban folyó nevel és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elsegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböz fejezeteiben késbb meghatározásra kerül tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A nevel-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amelyben csak akkor lehetünk eredményesek, ha módszereinkben, eszközeinkben eljárásainkban tekintettel vagyunk tanulócsoportjaink heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kell teret biztosítunk a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a következ: A tanmenet, amely az aktuális tanévre készül Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához (a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása) Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minsége szerint kell történnie A komplex személyiség fejlesztésében az önismeretnek- az ers és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom ersítésének, a kezdeményez és vállalkozó készségeknek, az ítélképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának szerepelnie kell. Fontos az elektronikus médiumok minél szélesebb kör alkalmazása az oktató-nevel folyamatban Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 9
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevel közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevel hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegz módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Tudatosítás (meggyzdés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenrzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Malkotások bemutatása. - A nevel személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemz munkája. 2.1.5. Pedagógiai munkánk alapvet feladata Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Ösztönzés - A nevel részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követend egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbl. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. A gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdekldésre és aktivitásra építve a személyiségfejldés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyzdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az él és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet 10
rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelsségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hség, önzetlenség, megértés, tapintat, szinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülk, nagyszülk megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmvelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben él magyarságért érzett felelsség - és közösségvállalás. A határon kívüli él magyar kisebbséggel való felelsség és közösségvállalás. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdekldés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevel és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elsegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböz fejezeteiben késbb meghatározásra kerül tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 2.1.6. Konkrét nevelési célkitzéseink Megvalósulását illeten akkor tekintjük nevel és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzs diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsdleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bvíthet biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik t arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késbbiekben megfeleljen, 11
Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövjét és sorsát illeten. 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevel és oktató munkájának alapvet feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskören fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvet erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyzdéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészít) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az él és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztet érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvet állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdekldés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történ nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az 12
egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 2.3. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2.3.1. Alapelvek Az egész tantestület egészségnevelési elkötelezettséggel végzi a munkát. A helyi problémákból kiindulva azok megoldására törekszünk. Az egészségnevelés központja településünkön az iskola, mely szoros kapcsolatban áll a szüli házzal, a háziorvosi szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal. Az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel elsegíti a tanulók, az iskola minden dolgozójának egészségének védelmét, az egészség fejlesztését. Az iskola egészséges környezetet, egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, együttmködik a helyi közösség szakembereivel, programjaival. Kiemelt jelentséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadid hasznos eltöltésének, a lelki egészségfejlesztést és szemléletváltozást biztosító programoknak. 2.3.2. Helyzetelemzés Tanulóink nagy része szociálisan hátrányos családok gyermekei. Magas a dohányzó és rendszeresen alkoholt fogyasztó szülk aránya. A szülk egy részénél elfogadott a gyermekek dohányzása és alkohol fogyasztása. N a korai szexuális életet él fiatalok száma. Egyes családoknál alacsony a személyi higiéné színvonala, a fogápolás rendszeressége. A tanulók egy része keveset mozog, a Tv és számítógép eltt tölti a szabadid egy részét. A rendszeres fogorvosi- és orvosi szrvizsgálat pedagógus kísérettel évente megoldott. Az iskolai munkarendje lehetséget biztosít a mindennapos testmozgásra. Az étkezéshez szükséges kulturált környezet, a meleg vizes kézmosás biztosított az iskola étkezjében. A WC-k és mosdók színvonala a 2004/2005-ös tanévtl megfelel. Az öltözben biztosítottak a zuhanyzás feltételei. Diáksport egyesületet alapítottunk a gyermekek rendszeres testmozgásra való aktiválása és biztosítása érdekében kosárlabda, futball, atlétika és kerékpár szakosztállyal. Lehetséget biztosítunk a tömegsport számára, és a versenyszer sportolásra is. 2.3.3. Az egészségnevelés célja, feladata: Az egészségnevelés alapvet célja a tanulók egészségfejlesztési attitdjének, magatartásának, véleményének kialakítása, annak érdekében, hogy képesek legyenek arra, hogy folyamatosan nyomon kövessék saját egészségi állapotukat. 13
Érdekldjenek a bels- és küls környezet iránt. Váljanak képessé az egészség megrzésére, illetve a veszélyeztet hatások csökkentésére. Ebbl adódóan az iskola feladatai: Minden tevékenységével szolgálni a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejldését. Személyi- és tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amely a gyerekek egészségi állapotát javítják. Nem csak a betegségek megelzésének módjára tanítás, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére nevelés. Felkészíteni a tanulókat arra, hogy önálló felntt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan teljes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Beteg és fogyatékkal él társak iránti elfogadó magatartás. Ismertesse a háztartásokban, az iskolában és a közlekedésben elforduló egészséget és testi épséget veszélyeztet tényezket. Felkészíteni a tanulókat a vészhelyzetekre, azok megelzésére. Meg kell tanítani a tanulókat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a balesetek elkerülésére. Támogatás nyújtása a tanulóknak arra, hogy elkerüljék a káros anyagokra való rászokást (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás). Foglalkozni kell a szexuális kultúra kérdéseivel, a felels és örömteli párkapcsolatra történ felkészítésre. Az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejldést. Az iskola összes dolgozója, életvitele példaérték legyen a tanulók számára. Pozitív énkép kialakítása. Hatékony kommunikáció kialakítása a dolgozókkal, szülkkel, tanulókkal. Erszakmentes konfliktus kezelés megismertetése és alkalmazása. Ismerjék fel az életmód, a viselkedés és az egészségi állapotuk közötti kapcsolatot, összefüggést. Az egészségnevelés a gyermekek személyiségének részévé kell, hogy váljon. 2.3.4. Az egészségnevelés iskolai területei a. Mentálhigiéniára nevelés: Feladatok: A munkavégzéshez szükséges ideális iskolai légkör megteremtése. Az oktató-nevel munkához szükséges helyiségek, berendezések és eszközök biztosítása. A helyes napirend kialakításához szükséges ismeretek átadása. A tanulók reális önismeretének kialakítása, saját képességei felismertetése és a hiányosságaik elfogadtatása. A problémamegoldó képességük szükség szerinti fejlesztése. Konfliktusok helyes kezelésének bemutatása. A kommunikáció szerepének kiemelése. A fogyatékosok és hátrányos helyzetek, valamint a magatartás zavaros tanulók sikeres integrációja. Lehetségek: 14
Önismereti, esetmegbeszél osztályfnöki órák. Szül és diákfórumok. Tematikus eladások. Diákönkormányzati programok. b. Szenvedélybetegségek kialakulása elleni nevelés: Feladat: Egészségre káros szokások kialakulásának megelzése. Szenvedélybetegségek elkerülése. A káros környezeti hatások felismertetése és leküzdése. Lehetségek: Egészségtan, biológia és osztályfnöki órák a káros szenvedélyekrl. Eladások szervezése gyermekorvos, védn és rendrség szakembereivel. Egészségnevelési program bevezetése. c. Testi fejldés elsegítése Feladatok: A mozgás fontosságának elfogadtatása. Mindennapos testmozgás biztosítása. Testmozgással a fizikai és a lelki egészség ersítése. Testtartás korrekció megvalósítása, a testtartási rendellenességek megelzése. Különböz évszakokban a szabadban tartott foglalkozásokkal az ellenálló képességük és edzettségük fejlesztése. Életkoraiknak megfelelen az egyre növekv terhelés elviseléséhez való alkalmazkodó képesség kialakítása. Megfelelen fejldjön keringési mozgató és légzési rendszerük. Balesetvédelmi ismeretek tudatosítása. Különböz sportágakkal való megismertetés. Programok: Testnevelés óra tananyagának végrehajtása. Játékos testmozgás, egészségfejleszt testmozgás. Tömegsport órák. Kosárlabda és labdarúgó edzések Versenyszer rendszeres sportolási lehetségek (iskolai-, körzeti-, megyei szinten, Bozsik-foci keretében). Tehetséggondozó rendezvényen való részvétel. Napközis szabadtéri és tornatermi foglalkozások szervezése és ezek számának bvítése. Úszó-tanfolyam szervezése, kiszélesítése egyre több évfolyamra. Iskolai sportrendezvények (Kispályás labdarugó-kupa, házi bajnokságok). Erdei iskolai program kiszélesítése. Túrák, kirándulások szervezése (gyalogos, kerékpáros). d. Higiénés magatartásra nevelés Feladatok: Az egészség megóvása, egészségvédelem. A személyi higiénia igényének kialakítása, tisztálkodás. A környezet tisztaságának védelme (tanterem, étkez, fürd, WC). 15
A serdülkori személyi higiéniai szokások kialakítása. A ruházat tisztaságának és alkalomhoz ill jellegének fontossága. Programok: Évente két alkalommal fogorvosi szrvizsgálaton való részvétel. Testnevelés órák és sportfoglalkozások utáni tisztálkodás, öltözés és öltözi rend kialakítása. Tanári és tanulói ügyeletesek, hetesek feladata, az iskolai helyiségek tisztaságának felügyelete, megrzése. Testnevelés órai felszerelés: melegít, rövidnadrág, póló, tornacip, váltó zokni. e. Egészséges táplálkozásra nevelés Feladatok: Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése. A helyes étkezési szokások kialakítása. Nyugodt környezet biztosítása az étkezésekhez. Ebédl tisztaságának megrzése. Egészséges étkezési szokások elsajátítása. Lehetségek: Ismeretterjeszt filmek vetítése. Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése biológia, egészségtan, technika, természetismeret és osztályfnöki órákon. Napközis foglalkozások. f. A biztonság megrzésére nevelés: Feladatok: Közlekedésbiztonságra nevelés. A közlekedés szabályai. Elssegélynyújtás ismereteinek elsajátítása. Kockázatok és veszélyek felismerési lehetségeinek bemutatása. Felelsségvállalás kialakítása. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásainak ismertetése. Önmagunkkal szembeni felelsségérzet kialakítása. Egészséget veszélyeztet magatartásformák. Programok: Tanórai keretben közlekedési ismeretek oktatása (technika és osztályfnöki órákon). Házi elméleti- és gyakorlati versenyek szervezése. Körzeti versenyeken való részvétel. Propaganda tevékenység, faliújság. Napközis szabadids foglalkozások. g. Növekedés, változás, emberi szexualitásra, családi életre nevelés. Feladatok: A tanulók életkoruknak megfelel ismeretet szerezzenek saját testükkel, és annak változásaival kapcsolatosan. Testük és életmködésünk megismertetése. Megfelelen készüljenek fel a tanulók a szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára. 16
A szexuális felvilágosításra nevelés a fogamzásgátlás és esetleges hatásainak ismertetése. Családi életre nevelés. Lehetségek: Tanórai keretben (biológia, természetismeret, technika és osztályfnöki órák). Tájékoztató programok, eladások szervezése. h. Egészség-betegség Feladat: A fogorvos és az orvos gyógyító munkájának megismerése. Fogyatékos sérült embertársaink. A betegség tüneteinek ismerete. A leggyakoribb fertz betegségek és megelzések ismertetése. A védoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. 2.3.5. Egészségnevelés megvalósításának szakmai feltételei a. Személyi feltételek iskolán belül: Munkaközösség vezetk. Osztályfnökök. Gyermek- és ifjúságvédelmi felels. Sportegyesület vezet. Szaktanárok. Diákönkormányzatot segít pedagógus. Napközis nevelk. Iskolán kívül: Háziorvos. Védn. Nevelési tanácsadó szakembere. Család- és gyermekjóléti szolgálat vezetje. b. Tárgyi feltételek A padok és a székek mérete életkornak megfelel. Világítás felújított. Ftés korszer. A tantermek világosak és jól szellztethetk. Öltöz és vizesblokkjának színvonala megfelel. Sportlétesítmények, sporteszközök Tornaterem korszer Sportudvar: füves nagy focipálya, mfüves pálya. A sporteszközök mennyisége és minsége megfelel. Nagyméret gyakorlókert 50 gyümölcsfával. 2.3.6. Iskolai programok Tanórai foglalkozások: Kötelez természetismeret, biológia témafeldolgozása. Osztályfnöki órák. Modulok. Tanórán kívüli foglalkozások: 17
Madarak fák napja Tanulmányi kirándulások. Erdei iskolák. Nyári táborok. Napközis foglalkozások. Sportprogramok. Délutáni szabadids foglalkozások. Vetélkedk, versenyek. Túrák (gyalogos és kerékpáros) 2.3.7. Egészségnevelési programban résztvevk és feladataik a. Egészségfejleszt program segít kapcsolatai és feladatai: Gyermekorvos, védn: A tanulók életkorához kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejldés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Életkorhoz kötött szrvizsgálatok a fejldés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások felismerésére is irányulnak. (Testi fejldés mérése: testmagasság, testtömeg, mellkas körtérfogat. Érzékszervek mködésének vizsgálata: látásélesség, színlátás, hallás, vérnyomásmérés. Golyvaszrés serdülkorban tapintásos módszerrel. Elhízás és kóros soványság megítélése. Mozgásszervek vizsgálata.) Személyi és környezeti higiénés vizsgálatok végzése (tetvesség). A tanulók elssegélyben való részesítése. Családsegít és Gyermekjóléti szolgálat A gyermekvédelmi munkában nyújtsanak segítséget. Napi kapcsolatban állnak a gyermekvédelmi felelssel, a tanárokkal és a gyermekekkel. A gyermekvédelmi felels jelzései alapján a veszélyeztetett gyermekek rendszeres figyelemmel kísérése. Közös rendezvények szervezése és együttmködés az egészségnevelés területein. Gyermekvédelmi felels Közremködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejldését veszélyeztet körülmények megelzésében, feltárásában, megszüntetésében. Segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Tájékoztatja a tanulókat és a szülket azokról a lehetségekrl, személyekrl, intézményrl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatáson részt vesz az osztályfnökkel a veszélyeztet okok feltárása érdekében. A veszélyeztet okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a szolgálat tevékenységeit. Szülk (család) A szülk, a család legfontosabb társunk a tanulók érdekében végzett egészségnevel munkánkban. Fontos a megfelel tájékoztatás és információ átadás a kapcsolattartás során. Az iskola egészségfejleszt programjáról részletes tájékoztatást kapnak a szülk. 18
Problémáikkal, kérdéseikkel szintén fordulnak az osztályfnökökhöz, szaktanárokhoz. 2.4. AZ ELSSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 2.4.1. Az elssegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elssegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban elforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetbb elssegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentszolgálat felépítésével és mködésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentt hívni. 2.4.2. Az elssegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok a tanulók korszer ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elssegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elssegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelel szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elssegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 2.4.3. Az elssegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elsegítése érdekében tanulóink bekapcsolódnak az elssegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elssegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 19
2.4.4. Az elssegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elssorban a következ tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szerepl alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia kémia fizika osztályfnöki testnevelés egészségtan ELSSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és üteres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - közlekedési baleset esetén teendk - mentk hívása - iskolai egészségügyi szolgálat igénybe vétele - magasból esés - közúti baleset - menthívás - légúti akadály - vegyszer okozta sérülések - vérzéstípusok - forrázás, égés, áramütés 2.5. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2.5.1. Alapelvek, célok Az iskolánk sajátosságaival, a képzési rendünkkel, a pedagógiai folyamatunkkal és a helyi tantervünkkel az alábbi alapelveket kívánjuk érvényesíteni: Alapvet, az életkornak megfelel ismeretek nyújtása. Pozitív magatartási, viselkedési normák, modellek megismertetése, gyakoroltatása. Az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló 20
ismeretszerzési, kommunikációs cselekvési képességei kialakításához, fejlesztéséhez. Az ismeretek feldolgozása, az összefüggések feltárása megalapozza a tanulók eligazodását szkebb- és tágabb környezetükben. A személyiségfejlesztés nem korlátozódhat egy-egy tanórára, hanem állandó tapasztalatszerzést igényel az élet minden területén a család, az iskola irányításával, visszajelzésével. Érzékenyen reagáljanak elssorban a helyi problémákra, miközben lássák meg a globális összefüggéseket. Fontos az együttmködésre nevelés. A problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Szeretnénk, ha az iskolánkban felnöv, végzs diákjaink megfelel, tovább építhet ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznének, képesek lennének az önálló tanulásra, problémamegoldásra, kommunikációra, kialakulna reális önismeretük, önelfogadásuk, egészséges önérvényesítés képességük, ismernék, tisztelnék, ápolnák a nemzeti, a falusi, az iskolai és családi hagyományokat, igyekeznének egészséges életmódot folytatni, magatartásuk környezettudatos, személyiségük egésze harmonikus lenne. 2.5.2. Konkrét célok és feladatok Az aktív részvétel és tenni akarás igényének kialakítása. Az együttmködés iránti igény kialakítása. A szépség befogadása és élvezete. Környezeti folyamatok, összefüggések megértése. Környezettudatos életvitel kialakítása. Élményhelyzetek biztosítása. Környezetkímél termékek, technológiák elnybe részesítésének tudatosítása. Takarékos- és mértékletes életvitel iránti igény kialakítása. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: Erdei iskola, Madarak, fák napja. Ökológiai szemlélet kialakítása. 2.5.3. Tanórai keretek Magyar irodalom: a szkebb és tágabb környezethez kapcsolódó írók, költk élete, munkássága, természetrl szóló irodalmi alkotások ismerete, elemzése, versek, mesék, esszék írása. Történelem: régiónk történelmi emlékhelyei, az ezekhez csatlakozó történelmi események és történelmi személyiségek élete, munkássága, mondák, történelmi események megjelenítése drámapedagógiai módszerekkel. Földrajz: a régiónkhoz csatlakozó földrajzi ismeretek (a terület kialakulása, éghajlata, vízrajza, földtani érdekességei, népessége, gazdaságföldrajza), vizsgálódások, megfigyelések, a táj elemeinek érzékszer felfedezése és az érzések vizuális megjelenítése. 21
Biológia: a táj életközösségei, jellegzetes fajai, a tananyaghoz kapcsolódó fajok jellemzi, vizsgálódások a természetben, az élvilág változatosságának felfedezése játékok segítségével. Fizika: energiák a természetben, a természet fizikai jelenségeinek megismerése, megfigyelése, projektek a megújuló és nem megújuló fenntartható használatának megértésére. Kémia: a vizek és a talaj kémiája, annak pozitív és negatív hatása az élvilágra, a vizek és vízpartok élettelen és él elemeinek kapcsolata, hangulati elemek megragadása és megörökítése patakok, tavak mellett. Rajz: az erdei iskola helyszínén megfigyelhet mvészettörténeti emlékek és az egyes irányzatok, stílusok jegyeinek megismerése, természetrajzok készítése, a lényeges jegyek felismertetése, a közös rajz, mint az együttmköd kiscsoportos tanulási technikák egyik legkönnyebben megvalósítható gyakorlási lehetsége. Testnevelés: egészséges életmód kialakítása, a túrázás, természetjárás megszerettetése, népi természetben játszható mozgásos játékok megismertetése, mindennapos testnevelés. Ének: a természetrl szóló dalok ismerete, a helyi népdalok megismertetése, az adott tájon élet neves zeneszerzk, zenészek élete, munkássága, a természet ritmusának felfedezése, annak megörökítése a testhangszerek segítségével. Néptánc: a környék hagyományainak megfelel táncok elsajátítása, valamint helyi népviselet felkutatása, a ruhák használata. Képzmvészeti képzés: helyi népmvészeti hagyományokat követ tárgyalkotások természetes anyagokból (agyag, fa). Technika: az iskola gyakorlókertjében végeznek a tanulók különféle munkálatokat (gyümölcsfák gondozása, egyéb kertészeti munkák). Nagy gondot kell fordítani a környezetbarát módszerek megismertetésére. Erdei iskolai programot: Az erdei iskolai program idtartama: több nap, melyet a közösség építés, a természetben való viselkedés megismerése, az otthontól való távollét megszokása jellemez. A programok idpontjait úgy válasszuk ki, hogy a tanulók egyaránt megismerhessék a tavaszi-nyár eleji és az szi természet jellemzit. Az erdei iskola helyszíne lehetleg a Duna-Dráva Nemzeti Park területe. Jó a tanulónak, mert: fejldik az együttmködési, kooperációs- és kommunikációs team munka, egymásra utaltság, érvelés, véleménynyilvánítási készségük, élményszervé válik az ismeretszerzés, megtapasztalják a felfedezés, alkotás örömét, ersödik a probléma felismerési és megoldási készségük, segíti az önismereti kialakítását, önállóságra ösztönöz, közelebb kerül a természet értékeihez, azokat védi, óvja, gyarapítja. Jó a szülnek, mert: 22
a gyermekeket sok elméleti és gyakorlati ismerettel, élménnyel gazdagítja, önállóságra neveli, ersíti a kitartást az egészséges életmódra, a szabadid hasznos eltöltésére nevelést, alakítja a környezettudatos magatartást. Jó a pedagógusnak, mert olyan eszközt kapott, amellyel: jobban megismerheti, formálhatja tanítványait, a tantervi anyagok feldolgozását élményszervé teheti, ötvözheti a mveltségi területeket, a közösségi tevékenységeket, a szabadid hasznos eltöltését. Jeles napok Madarak és fák napja Minden év májusában külön program alapján megrendezzük ezt az eseményt. Helyi tábor: Az érdekld tanulóink számára minden év augusztusában gólyatábort, és német nyelv tábort szervezünk. 2.5.4. Tanórán kívüli lehetségek Évente egy-két alkalommal besegítünk a falvak és a falvak közötti utak tisztításában. Mivel az intézmény 21 kerékpárral rendelkezik, ezért az szi és a tavaszi idszakban 4-8. évfolyam kerékpár túrákat tesz elssorban a közeli Kaszóba (Baláta-tó, kisvasút), és az Ágneslaki arborétumba. Színház-, mozilátogatások. Iskolakert gondozása. A napközi foglalkozás keretében játszóházak szervezése. 2.5.5. Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott- és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek. Térképek, tájékozódási eszközök (irányt, tájoló). Fizikai, kémiai mérésekhez megfelel eszközök, anyagok, biológiai vizsgálathoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembeköt, stb.). Anyagok- és eszközök a kézmves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag, stb.). 2.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevel és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelk és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 23
A tanulók közösségben, illetve közösség által történ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevel-oktató munkájának alapvet feladata. 2.6.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, neveli irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszer neveli fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy neveli segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történ közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemz, az összetartozást ersít erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 2.7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 2.7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszked tanítási óra. Az iskola neveli a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 24