Pályázat A Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Tagintézmény-vezetői beosztására Pályáztató: Pályázó: Váci Szakképzési Centrum 2600 Vác, Naszály út 8. Papolczi Emőke Mária 2600 Vác, Homok dűlő 22725/2 Tagintézmény: Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 2600 Vác, Naszály út 8. Benyújtás dátuma: 2016. április 6. Papolczi Emőke Mária
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1 2. Helyzetelemzés... 1 A magyar szakképzési rendszer... 2 A duális szakképzés... 2 Kihívások a szakképzés számára a tanulói létszámok változása tükrében... 5 3. Jogszabályi változások... 8 A köznevelési törvény... 8 A pedagógus életpálya modell... 8 Szakképzést érintő jogszabály módosítások... 9 A szakképzési rendszer változásai... 9 A szakképzési törvény módosításai... 10 4. Az intézmény bemutatása... 13 Önmeghatározás... 13 Tanulóink... 16 Személyi feltételek... 18 5. Vezetői hitvallás... 19 SWOT analízis... 19 Általános célok... 21 Beiskolázás javítása... 23 Rendezvények szervezése... 23 Tárgyi feltételek... 24 Szakmai munka... 25 Belső kapcsolatok, kommunikáció... 27 Kompetencia... 29 Pedagógusok előmeneteli rendszere... 30 Közösségi szolgálat... 31 Kapcsolatrendszer bővítése... 31 Pályázatokon való részvétel... 33 6. Összegzés... 34
1. Bevezetés A vezetés az a képesség és akarat, amely egy közös célra sorakoztatja fel az embereket, és jellem, amely bizalmat sugall. MONTGOMERY 1997-től dolgozom az akkor Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevet viselő, mai nevén Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában. Kezdetben matematika és informatika tanárként, illetve munkaközösség-vezetőként és osztályfőnökként, majd a 2013-2014-es tanévtől igazgatóhelyettesként tevékenykedtem. A 2015/16-os tanévben megbízott igazgatóként látom el a feladataimat. 2. Helyzetelemzés A szakképzés átalakulása A világszerte felgyorsult tudományos-technológiai fejlődés, olyan új oktatási rendszer bevezetését teszi szükségessé, amely dinamikusan képes összehangolni a társadalmi kezdeményezéseket a regionális foglalkoztatási igényekkel. A napjainkra kialakult tudásalapú társadalom számára fontos tényezővé vált a versenyképes tudás. A tanítás hagyományos útjai immáron egyre kevésbé képesek megfelelni a megváltozott társadalmi-gazdasági és munkaerő-piaci kihívásoknak. Mindezen változások szükségessé tették a rendszerszintű változások mielőbbi bevezetését. Európa megalkotta a fenntartható növekedés 2020-ig szóló stratégiáját, melyben a szakképzésnek központi szerepe van. Céljai magukba foglalják az oktatást és képzést érintő értékeket, de a tagállamok saját nemzeti célok meghatározására és teljesítésére is felhívást kaptak. A technológia, a politika és a társadalom változásai olyan szakképzést kívánnak meg, amely megfelel a munkaerőpiac szükségleteinek és rugalmasan képes követni annak változásait. Felmérések szerint 2020-ra a munkahelyek 1/3-ában magasabb szintű képesítésre lesz szükség, sok ezek közül szakképesítés, mivel a foglalkoztatás egyre több szakértelmet igényel. Jelenleg azonban Európa magas ifjúsági munkanélküliséggel küzd. Még mindig nagyon magas azon fiatalok száma, akik megfelelő stabil képzettség nélkül lépnek ki az oktatásból. 1
A szakképzés csak akkor lesz vonzó mind a tanulók, mind a munkaadók számára, ha magas színvonalú, és megfelel a szükségleteiknek. A magyar szakképzési rendszer Magyarországon a piacgazdaságra történő váltás megváltoztatta a szakképzés helyzetét is. A rendszerváltás eredményeként a gazdaság egésze átalakult, a vállalatok ekkor nagyrészt kivonultak a szakképzésből. Azonban a fejlődés és a gazdasági növekedés miatt ismét változott a kép. Magyarország jövője szempontjából a gazdaság teljesítményének növelése, a versenyképességének javítása kiemelt cél. Olyan új modellek bevezetése válik szükségessé, amelyek megfelelnek a folyamatosan fejlődő piaci igényeknek és elvárásoknak. A foglalkozási problémák megoldásában, a piacgazdaság fejlődése szempontjából pedig alapkövetelmény a munkavállalók korszerű szakképzettsége, megfelelő szakmai felkészültsége. A magyar szakképzés-fejlesztési stratégia figyelembe veszi az európai szakképzési rendszerek azon élenjáró tapasztalatait, amelyek szerint a szakképzésnek korszerű oktatásként kell működnie. Az utóbbi évtized munkaerő-piaci változásai miatt nőtt a kereslet a magas képzettségű szellemi és fizikai munkavállalók, a mobil munkaerő iránt. A szakmák egy része leértékelődött, mások felértékelődtek. Egyre erősebb elvárásként jelenik meg a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás képessége. Elvárás lett a korszerű szakmai ismeret, az alapos informatikai tudás, és az idegen nyelv ismerete is. Az iskolarendszerű szakképzéssel szemben támasztott erős elvárás lett a gyakorlat orientáltság. Szükségessé vált minden szakterületen a gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek növelése, amelyekhez a gyakorlati képzés rendszerének kialakítására, továbbá pedagógiai és módszertani munka megújítására van nagy szükség. A magyar szakképzés egyik gyenge pontja a megfelelő és korszerű gyakorlati tudás, pedig éppen az alkalmazható gyakorlati ismereteket kérik számon leginkább a munkahelyeken. Következésképpen a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően, azért, hogy az elhelyezkedés és a megfelelés biztosítva legyen, növelni kell a gazdálkodó szervezeteknél megszerezhető gyakorlati ismereteket. A duális szakképzés Társadalmi igény alakult ki, hogy a képzés központjába a szakmai cselekvőképesség álljon, illetve megalkotásra kerüljön a munkatevékenységekbe ágyazott szakképzés modellje. Sajnos 2
a társadalomban mindenki igyekszik a magasabb iskolai végzettség felé, anélkül, hogy vizsgálná a képzés tartalmát, társadalmi hasznosságát és nem utolsó sorban az elhelyezkedési lehetőségeket. E miatt erősíteni kell a szakmai életpálya megismertetését. Nagyon fontos a folyamatos tanulólétszámok csökkenése tükrében, illetve a minden gazdasági területen egyre növekvő számban megjelenő szakemberhiány ellensúlyozása miatt a szakmunkás tevékenység és a szakképzés presztízsének a helyreállítása. Mindezek mellett biztosítani kell mindenki számára a legjobban megfelelő iskolatípust. Az oktatásnak és a szakmai képzésnek nagyon fontos szerepe van a foglalkoztatási problémák megoldásában, a piacgazdaság fejlődése szempontjából pedig alapkövetelmény a munkavállalók korszerű szakképzettsége, megfelelő szakmai tudása. Mindezen változások, követelmények tükrében szükségessé vált a szakképzés olyan átalakítása, hogy a gazdaság igényeinek, a munkaerőpiacnak megfeleljen. Amikor a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik az állam és a gazdaság, duális szakképzésről beszélünk. Olyan képzési formát jelent, melynek keretében az elméleti képzés az iskolában, a gyakorlati képzés pedig gyakorlati képzőhelyeken, vállalatoknál, cégeknél történik. A vállalat és az iskola kiegészíti egymást. Az iskolákban az általános műveltség és a szakelméleti ismeretek oktatása folyik, a gyakorlati képzőhelyen pedig a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. Kihívást jelent az iskola és a képzőhely számára is, hogy a helyes arányt kialakítsa az általános és a szakmai műveltség között. A képzés során növekszik a gyakorlati képzés óraszáma. A diákok már az első évben gyakorlati oktatásban részesülhetnek az iskolai tanműhelyekben, a 2. és 3. évben pedig ezt a képzést a cégeknél, vállalatoknál kapják meg tanulószerződés keretében. A duális képzés nagy előnye, hogy a diákok az elméleti oktatás mellett valódi életszerű gyakorlatot szereznek már a tanulmányaik idején, és ennek segítségével az iskola elvégzése után jobban, könnyebben el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Felmérések mutatják, hogy azon tanulók, akik cégnél voltak gyakorlaton, könnyebben helyezkedtek el. A külső cégnél végzett szakmai gyakorlat előnyös a tanulók későbbi munkaerő-piaci érvényesülésének szempontjából: ez a valódi munkakörnyezettel történő megismerkedést jelenti, emellett a későbbi munkakeresés során kamatoztatható kapcsolatok kiépítésének is terepe lehet. Ezért is fontos a szakképző intézmények és a versenyszféra közötti kapcsolatok kiszélesítése és elmélyítése. 3
Az alábbi diagram azt mutatja, hogy azok a tanulók használták a legnagyobb arányban a szakmájukat, akik az iskolai tanműhelyben és cégnél is végezték a gyakorlati képzésüket. És ugyancsak legnagyobb arányban maradtak benn a munka világában. A tanulók számára is vonzóbb lehet a duális képzésben való tanulás, mivel lényegesen kevesebb elméletet és több gyakorlatot biztosít, ezzel növelve a sikerélményüket. A kutatások azt mutatják, hogy a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyeit leginkább az javítja, ha olyan szakmát tanulnak, amely megfelel érdeklődési körüknek, és amivel később is szívesen foglalkoznak. 4
Tapasztalataim szerint gondot jelent, hogy 14 éves korban már döntenie kell a tanulónak a számára megfelelő szakmáról. Sok esetben a szülő választ helyette, és amikorra kiderül, hogy a gyermek mégsem ebben a szakmában szeretne elhelyezkedni, a váltás a szakképzés szerkezete miatt nem lehetséges. Megoldást jelenthet a másodszakma ingyenessége ezeknek a tanulóknak. Kihívások a szakképzés számára a tanulói létszámok változása tükrében Mindezek a gazdasági-társadalmi változások az iskolákat, de főleg a szakiskolákat nagy kihívások elé állítják. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám ezen a beiskolázási területen mutatkozik meg leginkább. Az alábbi táblázat statisztikai adatai szemléltetik a tanulólétszámok alakulását tíz évre visszamenőleg: 1 Tanév általános iskola 5-8 osztály gimnázium szakközép szakiskola 2006/2007 828 943 429 693 200 292 243 096 129 200 2007/2008 809 160 414 914 200 026 242 016 132 965 2008/2009 788 639 399 129 203 602 236 518 133 650 2009/2010 773 706 385 737 201 208 242 004 138 642 2010/2011 756 569 369 611 198 700 240 364 139 237 2011/2012 747 601 362 767 195 169 233 122 139 160 2012/2013 742 931 357 696 189 526 224 214 126 677 2013/2014 747 746 354 934 185 440 203 515 113 466 2014/2015 748 486 353 142 182 228 188 762 100 032 2015/2016 745 100 349 500 180 800 179 800 85 700 A csökkenés folyamatos a szakközépiskolák esetében is, de leginkább a szakiskolai tanulólétszámokat érinti negatívan ez a változás. A gimnáziumok nagyjából tudták tartani a beiskolázási létszámokat, ott számottevő csökkenés nem mérhető (1. ábra). 1 KSH adatok 5
1. ábra A lemorzsolódás a szakiskolai területen a legnagyobb. Az általános iskolai tanulmányok elvégzése után a rendszerből kikerült tanulók, akik a szakiskolába jelentkeznek, nem rendelkeznek a legalapvetőbb kompetenciákkal sem. Sok diáknál már az alapkompetenciák is hiányoznak, nagy részük nem tud megfelelően írni, olvasni és számolni. Nagyon sokan szövegértési problémákkal is küzdenek. Tudásuk olyan gyenge, képességeik olyan fejletlenek, hogy arra még a gyakorlatorientált szakmunkásképzést sem lehet építeni. 2. ábra Az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók száma csökkent a 2015/2016 tanévben 745,1 ezer főre, ami 3,4 ezerrel (0,5%-kal) kevesebb az előző tanévi létszámnál. A nappali rendszerű középfokú oktatásban, a gimnáziumokban 180,8 ezren, a szakközépiskolákban 179,8 ezren, a szakiskolákban 85,7 ezren tanulnak (2. ábra). 6
A 2015/2016-os tanévben csökkent a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésben résztvevő tanulók száma. A létszámváltozás a szakiskolai képzést érinti a legnagyobb mértékben 14,3%-kal, a szakközépiskolákban 4,7%-kal, míg a gimnáziumokban alig 0,8%-kal. A középfokú felnőttoktatásban 72,2 ezren tanulnak, 5,6%-kal kevesebben, mint az előző évben. 2 3. ábra Megfigyelhető, hogy a csökkenés folyamatos a szakközépiskolák esetében, de leginkább a szakiskolai tanulólétszámokat érinti negatívan a gyermeklétszám csökkenése. A gimnáziumok tudták tartani a beiskolázási létszámadatokat, ott nincs számottevő csökkenés. Azaz a gimnáziumokba jár a tanulók 40,5%-a, szakközépiskolába a tanulók 40,3%-a míg szakiskolába csak 19,2%-a jár (3. ábra). A középfokú oktatásban az SNI-s tanulók száma és aránya a szakiskolák esetében a legmagasabb (14,6%). A HH-s tanulók aránya is a szakiskolákban a legmagasabb (19%), az általános iskolákban és óvodákban is egyaránt 17%, a gimnáziumokban pedig csupán 4,3%. A halmozottan hátrányos tanulók aránya szerint is hasonló a különböző iskolatípusok sorrendje: míg a szakiskolákban és az általános iskolákban minden 10-dik tanuló HHH-s, addig a gimnáziumokban csupán minden 100-dik. 3 2 Köznevelési statisztikai gyorstájékoztató a 2015/2016. tanév eleji adatgyűjtés előzetes adataiból 3 KSH adatok 7
3. Jogszabályi változások A köznevelési törvény 2011-ben a magyar közoktatási, köznevelési feladatok ellátásának megújításáról új törvény jelent meg, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. A törvény neve is jelzi, hogy a törvény alapértelmezése is megváltozott, az oktatással szemben a nevelés került előtérbe. A törvény 2015. január 1-jei módosítása alapján változott a tankötelezettség vége is, annak a tanévnek a végéig szól, amikor a tanuló betölti a 16. életévét. A törvény szerint a pedagógus különös kötelessége, hogy hivatásához méltó magatartást tanúsítson, míg az intézményvezető felel a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az iskolában töltendő kötelező idő mind a gyermek, mind a pedagógusok számára jelentős mértékben megváltozott. A pedagógusok munkáját a 40 órás teljes munkaidő felől közelíti meg, és ezt három részre bontja: kötetlen, kötött és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. Kötött munkaidő a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis 32 óra. Ez a munkaidő azon része, amellyel el kell számolnia a pedagógusnak, ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: ez a teljes munkaidő (40 óra) 55-65%-a, és ebben az időkeretben rendelhető el a pedagógus számára tanórai és egyéb foglalkozások megtartása. A kötött munkaidő fennmaradó része olyan feladatokkal tölthető ki, amely az eseti helyettesítés kivételével nem valamilyen foglalkozás megtartását jelenti. Megszűnik a többlettanítás fogalma, ugyanakkor a pedagógusok számára maximálisan elrendelhető foglalkozások száma csökkent. A változások nagyon sok esetben jelentik azt, hogy szakos helyettesítést nem lehet kiírni, ez pedig problémát jelent, főleg a szakképzés esetében. A túlóra nem kifizetése és a maximálisan elrendelhető eseti helyettesítés a szakos helyettesítés rovására történik. A pedagógus életpálya modell 2013 szeptemberétől bevezetésre került a pedagógus életpálya modell. A törvényalkotók szerint az új rendszer nemcsak béremelést jelent, hanem egy új típusú, a korábbinál egyértelműbb munkaidő-szabályozást és pedagógusminősítési rendszert is. Ezzel megvalósul az Európai Unió elvárásaihoz igazodó tanfelügyeleti és külső értékelési rendszer. 8
A pedagógus-előmeneteli rendszer új típusú feladatok és kihívások elé állítja a pedagógusokat a képzési követelményekkel, a tanfelügyelettel és a minősítési rendszerrel, továbbá a munkaidő új szabályozásával. Az új rendszer magasabb teljesítményhez magasabb bért társít, lényegesen több ellenőrzést gyakorol, amellyel rámutat majd minden egyes pedagógus munkavégzésének erős és gyenge oldalaira és az esetleges szakmai hibákra. A pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez, vagyis a tanfelügyelethez kapcsolódva bevezették az intézményi önértékelést is, amelynek célja meghatározni a kiemelkedő, illetve a fejleszthető-fejlesztendő területeket. Az önértékelésnek három szintje van: az intézmény, a vezető és a pedagógus. Az iskolánkban megalakult a BECS és elkészült az intézményünk önértékelési dokumentuma. A tanév újat hozott a mérés-értékelés területén, hogy az intézményi önértékelés rendszere kiépítésre került. Az önértékelési csoport tagjai elkezdték az óralátogatásokat, az adminisztráció ellenőrzését, és a nevelők minősítése is folyamatban van. Szakképzést érintő jogszabály módosítások Az elmúlt két évtizedben folyamatosan változott a szakképzés. Intézményrendszerében és tartalmában reformok sorozata követte egymást. Az utóbbi időszakban az oktatási rendszerben zajló folyamatok negatívan hatottak a munkaerőpiacra. Az oktatás expanziója következtében egyre többen jelentkeztek érettségit (is) adó intézménybe (gimnázium, szakközépiskola), miközben a szakmunkás életpálya jelentős presztízsveszteséget szenvedett. A szakképzés átalakítási folyamatának első lépcsője volt, hogy 2011 májusában a Kormány elfogadta a szakképzési koncepciót, majd ezt követően az év végén megalkotásra került az új kerettörvény, a szakképzésről szóló törvény, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. A szakképzési rendszer változásai Annak érdekében, hogy az oktatási rendszer minél több, jól felkészült szakmunkás és technikus képzését tudja megvalósítani, a hatékony működés szempontját is szem előtt tartva, szükségessé vált a szakképzés szabályozási és intézményrendszerének változtatása; valamint, hogy a szakképzésből kikerülők versenyképes szakmákban gyakorlatias tudással rendelkezzenek, szükséges minél több területen biztosítani a duális képzésben való részvétel lehetőségét. 9
A Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepció melyet a Kormány 1040/2015. (II. 10.) számú határozatával fogadott el kiemelten foglalkozik a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés megteremtésével. A szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok a következő három témakör köré csoportosíthatók: A gazdaság igényeinek kiszolgálása: a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, kibocsátása; A duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési formában részt vevők számának emelése; A szakképzési rendszer jobbítása: a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének javítása. Az intézményrendszer hatékonyabbá tételén, a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének javításán keresztül rugalmasabbá, vonzóbbá, értékesebbé tehető a szakképzési rendszer, amely segítheti, hogy a szakképzés presztízse emelkedjen. Annak érdekében, hogy az oktatási rendszer minél több, jól felkészült szakmunkás és technikus képzését tudja megvalósítani, a hatékony működés szempontját is szem előtt tartva, szükségessé vált a szakképzés szabályozási és intézményrendszerének változtatása; valamint hogy a szakképzésből kikerülők versenyképes szakmákban, gyakorlatias tudással rendelkezzenek, szükséges minél több területen biztosítani a duális képzésben való részvétel lehetőségét. A szakképzési törvény módosításai 2015. június 4-én jelent meg a szakképzésről szóló 2011. CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény. Az állami szakképzési intézmények fenntartását a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartása alá tartozó szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési centrumok kerültek kialakításra. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább. A szakképzési 10
centrumokban szakközépiskolai, kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés folyhat. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény a szakképzést érintő módosításai szerint a 2016/17. tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 99/D. (1) és (2) bekezdése, valamint a szakképzésről szóló törvény 92/A. (12) bekezdés alapján a jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá, a jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul. A szakgimnázium esetében a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)ból áll, azonban lényegi változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés (és ezen belül is a gyakorlati képzés) aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók már az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezzenek. A szakgimnáziumokban a szakmai érettségi végzettség a jövőben nem csak munkakör betöltésére fog jogosítani, hanem OKJ-s végzettségnek is minősül egyben (2019. szeptember 1-jétől). Az érettségiig a szakmai órák száma lényegesen növekszik. Az érettségit követően további 1 év alatt pedig érettségire épülő emelt szintű ( technikus ) szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 évfolyamos képzésben összesen 2,5 éves szakmai képzés folyik. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára továbbra is a korábbival egyező, 2 évfolyamos képzés alatt szerezhető meg a technikusi végzettség azzal a különbséggel, hogy ők a szakmai érettségihez kapcsolódó alacsonyabb szintű szakképesítést nem szerzik meg. Hatálybalépés 2016. szeptember 1. A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, amelynek újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbbtanulási lehetőséget nyújt az érettségi megszerzésére, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Erről a tanuló dönt. Ha az érettségit választja, akkor négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit, és a korábban az iskolában megszerzett szakképesítése középszintű érettségi vizsgaként kerül elismerésre. A képzés 3+2 éves ebben az iskolatípusban. Mindkét szakképző iskolatípus a jövőben egyaránt biztosítja a szakképesítés és az érettségi megszerzését is. Az állam a 2015/16. tanévtől ingyenesen biztosítja két szakképesítés megszerzését iskolai rendszerű szakképzésben. A második szakképesítést a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében esti, levelezős, vagy más sajátos munkarendben folyó képzés keretében biz- 11
tosítja. Ide nem értendő az adott szakképesítést ráépülésként megszerezhető szakképesítést, vagy az érettségi keretében megszerzett szakképesítést követő technikusi végzettséget. A nappali oktatásban való részvétel felső korhatára 21. évről 25. életévre növekedett a köznevelési törvény szakképzést érintő módosítása alapján. Ez a rendelkezés szintén bővítheti a szakképzést igénybe vevő fiatalok számát. Lehetővé vált a tanulószerződés megkötése a felnőttoktatásban is. A szakmai vizsgáztatás változásai Az új szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) rögzítette az átalakítás irányát, új kereteket jelölt ki az OKJ számára, tartalmi változások történtek a képzési idő, a gyakorlati óraszámok vonatkozásában. Az OKJ kapcsán változik a szakmai vizsgáztatás rendszere is. A jogalkotó visszaállította az egyes szakképesítések elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását mérő komplex szakmai vizsgát, amely független az előképzettségtől és gyakorlattól, mindenkinek teljesítenie kell, egyes részei alól felmentés nem adható a kivételek (szvk, vizsgaszabályzat, szakképzésről szóló törvény) figyelembevételével. A szakmai vizsga komplex jellege jelzi, hogy a vizsgázónak teljességgel, a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell számot adnia a tudásáról. 2013. szeptember 1-jétől megkezdett képzések, már az új törvényi előírásokhoz igazodóan komplex szakmai vizsgával fejeződik be. 12
4. Az intézmény bemutatása Önmeghatározás A tagintézmény neve: Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Tagintézmény székhelye: 2600 Vác, Naszály út 8. Telephelyei: 2600 Vác, Naszály út 18. 2600 Vác, Naszály út 29. Az iskola alapításának éve: 1948 Fenntartó: Nemzetgazdasági Minisztérium Iskolánk Vác város központjában helyezkedik el. Jó megközelítési lehetőség a más településről bejáró tanulóink részére. Az intézmény többcélú, szervezetileg egységes közoktatási intézmény, több épületben látja el oktató-nevelő munkáját. Intézményegységei: szakközépiskola, szakiskola és kollégium. Szakközépiskolai tevékenységet: építészet, közlekedés, faipari, gépészet, közlekedésgépész, villamosipar és elektronika, rendészeti ágazati képzésekben gyakorolja. Technikus képzés nappali 13-14.évfolyamon: autószerelő, szállítmányozási ügyintéző magasépítő technikus faipari technikus Autótechnikusi képzés a 15. évfolyamon. Technikus képzés esti (másodszakma keretében): szállítmányozási ügyintéző Felnőttoktatás nappali tagozaton (ifjúsági) érettségire készítjük fel a diákokat 2-3 év alatt. 13
Szakiskola: a 2015-2016-os tanévtől 3 éves képzésben folyik az oktatás az alábbi szakmákban nappali tagozaton: női szabó ács asztalos festő, mázoló, tapétázó kőműves és hidegburkoló járműfényező karosszérialakatos központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő hegesztő elektronikai műszerész villanyszerelő gépi forgácsoló gépjárműépítő, szerelő HÍD II. szobafestő Szakiskola esti (másodszakma keretében): hegesztő képzés. Kimenő rendszerben még tanulnak a 12. évfolyamon szakiskolás tanulók az alábbi szakmákban: asztalos festő, mázoló, tapétázó karosszérialakatos hegesztő villanyszerelő A kollégiumi intézményegység externátusban realizálódik feladata a tanulók humánus légkörben történő nevelése, az iskolai tanulmányok segítése, személyiségük és képességeik, készségeik fejlesztése, tehetséggondozás, az önálló életkezdésre felkészülés segítése, sport és művelődési lehetőségek biztosítása. Iskolánk képzési profilja e tanévben tovább gazdagodott, beindult a rendészeti képzés. A közismereti tantárgyakat iskolánk tanárai tanítják, a szakmai tárgyak oktatását pedig a váci rendőrkapitányság szakemberei látják el. Szakmai profilunk tovább bővült a HÍD II programba való bekapcsolódással. De amíg a rendészeti képzés elindítását a nevelőtestület teljes mér- 14
tékben támogatta, addig az utóbbi képzés beindítását csak részben támogatták, de fenntartói felkérésre iskolánk beépítette képzésébe. A kimutatások szerint intézményünkben nem kevés a BTM-es, részképesség-hiányos és az SNI-s diákunk száma. Tanítványaink alulmotiváltak, a tanárok számtalan nevelési problémával birkóznak meg, nap mint nap, így nem kívánták az amúgy is embert próbáló munkát tovább nehezíteni. Az elmúlt évek során elvesztett épületeink sem kedveztek az új képzés beindításának. A tanulóközösségeink nagy baja, hogy hiányzik a húzóerő és a deviáns diákok demoralizálják az osztályokat. Nem szerencsés ennek a képzésnek a folytatása, mert ez végleg ellehetetleníti a Királyt abban a közegben, ahol beiskoláz. A megyében több olyan intézmény is működik, amelynek munkáját nem terheli meg anynyira a nehezen kezelhető diákok számának a további növelése. Éves feladatainkat munkatervbe foglaltan teljesítjük időarányosan a mindenkori törvényeknek megfelelően. A tanítási folyamatot a bemeneti mérések figyelembe vételével és a kimeneti vizsgakövetelményeknek megfelelően tervezzük. Iskolánk vállalja, hogy a velünk tanulói jogviszonyt létesített diákokat felkészíti a szakmai, érettségi, technikusi vizsgára, közvetítve mindazokat az alapértékeket, amelyeket a Pedagógiai programunkban megfogalmaztunk. Az iskolánknak az a célja hogy, munkahelyre kész szakembereket, ugyanakkor a világra nyitott, új ismereteket befogadni és folyamatosan megújulni képes diákokat képezzen. Támogatja a diákok önszerveződését, a DÖK munkáját, lehetőség szerint programot biztosítunk a szabadidő hasznos eltöltésére. Ezeket a célokat úgy valósítjuk meg, hogy módszertani fejlesztés segítségével növeljük az oktatás színvonalát, és olyan szakmai ismeretek és kompetenciák birtokába juttatjuk a tanulóinkat, amelyekkel a munkaerőpiacon elhelyezkedni, érvényesülni tudnak. Ugyanakkor a folyamatos önfejlesztésre, fejlődésre legyenek képesek, hogy megfeleljenek egy állandóan fejlődő és rohamosan megújuló világ kihívásainak. Iskolánk tudatosan vállalt küldetése az esélyteremtés: célunk, hogy a kedvezőtlen szociokulturális háttér vagy az egyéni adottságok miatti hátránykompenzációs tevékenységeket működtetünk, amelyek keretében fejlesztő pedagógusaink irányításával egyéni felzárkóztatófejlesztő foglalkozáson segítik őket abban, hogy egyenlő esélyekkel lépjenek a következő képzési szakaszba. Ebben nagyban segítene egy iskolapszichológus, akinek beiskolázását és majdani foglalkoztatását szeretném elérni a következő tanévtől. Iskolánk szellemiségét a jövőben még inkább a nyitottság és a partner intézményeivel való szoros együttműködés határozza meg, s a közös projektek megvalósítása során a sokoldalú 15
információáramlás segítségével olyan jó gyakorlatot vehetünk és adhatunk át, amelyek hozzájárulnak nevelő-oktató munkánk színvonalának növeléséhez és a folyamatos fejlesztéséhez. A tehetséges tanulóink számára pedig lehetőséget adunk a képességeik kibontakozására, vállaljuk a versenyekre való minél jobb és alaposabb felkészítést, továbbá támogatjuk bekapcsolódásukat a felsőoktatásba. Az iskolánk vállalati kapcsolatainak a száma folyamatos növekedést mutat, a tanulóink külső gyakorlati képzőhelyen történő elhelyezése megoldott, de természetesen továbbra is szükségünk van belső jól felszerelt tanműhelyekre, és lehetőség szerint a meglévők bővítésére. Ezek tükrében és a lehetséges partnerek bevonásával szükség lenne a KAEV csarnok további átalakítására, felújítására. Nagyon fontos az iskola számára a helyi társadalmi kapcsolatokat fenntartani és a meglévő hagyományainkat folytatni. Nagyon jó együttműködésünk van a teljeség igénye nélkül a szakképzési centrummal, a környékbeli szakképző iskolákkal, a váci rendőrkapitánysággal, a váci Egyházmegyével, a helyi önkormányzattal, a partner cégeinkkel, az Iparkamarával, valamint a szakmai szervezetekkel. Ezek a jó kapcsolatok reményeink szerint tovább erősíthetik az intézményünk szerepét és presztízsét a szakképzés szereplőinek körében. Tanulóink Az iskolánk jelenlegi tanulólétszáma: 858 fő; 440 szakközépiskolai, 418 szakiskolai oktatásban vesz részt az októberi adatok szerint. 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 SZKI 345 254 217 245 SZKI ifjúsági 96 90 90 79 SZKI esti 33 16 - - SZKI technikus 115 149 120 101 SZKI technikus esti - - - 15 Szakiskola 568 524 459 408 Szakiskola HÍD II. - - - 10 Összesen 1157 1033 886 858 A fenti táblázatból látható, hogy tanulói létszámaink évről évre csökkennek. A rendészet beiskolázása javított valamit a szakközépiskolai létszámokon. A legjelentősebb csökkenés a szakiskolai adatokban mutatható ki. 16
Ugyanakkor az osztálylétszámok az évfolyamok emelkedésével csökkennek. A lemorzsolódás mértékének egyik lehetséges módja a beiskolázás hatékonyabbá tétele. A jobb képességűek magasabb színvonalú oktatást, a gyengébbek lassúbb előrehaladást, több magyarázatot igényelnek és várnak el. Az intézménybe lépő tanulók sem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük széles skálájú eltéréseket mutat. Több diák érkezik olyan közegből ahol a szülők munkamorálja alacsony, családi anyagi körülményeik rendezetlenek. Sok a csonka családból érkező, van, akit a nagyszülő nevel. A rendezetlen családi körülmények erősen befolyásolják az iskolában folyó oktató nevelő-munkát. Sajnálatos tény, hogy évről-évre növekvő létszámban iskolázunk be részképesség-hiányosságokkal dyslexia, dysgraphia, dyscalkulia rendelkező gyerekeket. Hátrányos helyzetű diákjaink létszáma is egyre növekvő tendenciát mutat. Az alábbi táblázat tartalmazza a tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó adatokat az utóbbi két tanítási évre vonatkozóan. 2014/2015 2015/2016 SZKI BTM SNI HH összesen BTM SNI HH összesen SZKI 21 6 6 33 30 3 5 38 SZI 25 12 33 70 26 10 38 74 Összesen 46 18 39 103 56 13 43 112 Ezek a létszámok folyamatosan növekednek. A szakiskolai ágon egyre több olyan tanuló kerül be, aki alulmotivált a tanulás iránt, és akinél az általános iskolai teljesítmény igen alacsony volt. Az iskolánk befogadó esélyt adó intézmény: olyan gyerekek oktatását-nevelését is vállalja, akikről a többi középiskola lemondott, akik az általános iskolában sok iskolai kudarccal szembesültek, tanulási és magatartási problémákkal küzdenek. Az iskolánk fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Az egyes osztályok magatartását, viselkedési morálját illetően nagyon fontos az osztályfőnökök, valamint az osztályban tanító tanárok, oktatók, nevelők szerepe, akik a legtöbbet vannak a tanulóval elsősorban a személyes példamutatáson keresztül. A hozzánk érkező tanulók, leginkább a szakiskolába beiratkozottak közül, sok esetben súlyos szövegértési problémákkal küzdenek, a matematikai tudásuk pedig nagyon alacsony színvonalú. Mindezen hiányosságokra a tanév elején elvégzett bemeneti mérések is rámutat- 17
nak. A mérések alátámasztják, hogy a bejövő tanulók kompetenciái olyan alacsony színvonalúak, hogy azt a szintet sem érik el, amely az önálló tanulás elengedhetetlen feltétele. Sok tanuló estében az íráskép is erősen kifogásolható, súlyos esetben önmaga sem tudja elolvasni a saját írását. Személyi feltételek Iskolánk alkalmazottainak létszáma 135 fő. Tantestület: az iskolánkban 95 pedagógus tanít, jelenleg 89 státuszunk van. Több kolléga vett részt szakértői, tanfelügyeleti felkészítésen, növelve a mesterpedagógusok számát az iskolában. Remélhetőleg tudásuk jótékonyan hat az oktató-nevelő munkára. A tanáraink igényesek sok energiát fordítanak az önképzésre. A közismeretet tanító kollégák mellett műszaki tanárok tanítanak, a gyakorlati képzést szakoktatók látják el. Viszonylag magas a férfi kollégák száma, ez azért fontos, hogy a csonka családban, sok esetben anya által nevelt fiú, lásson követendő férfimintát. Az elmúlt évekhez képest jelentős személyi változás nem történt. A kollégák véleményem szerint rendkívüli erőfeszítéseket tesznek feladatuk ellátásáért és a szakmailag számukra is elfogadható eredmény eléréséért. A munkaközösségek összehangolt munkája elengedhetetlen ebben a változó helyzetben, amikor a beiratkozó diákok létszáma és tudásszintje is egyre csökken, és nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjék a tanulóink. Egyenletes terhelést kívánok kialakítani a tantestületen belül, mert meggyőződésem, hogy mindenkinek adottságai, képességei mentén aktívan részt kell vállalnia az iskola közös programjainak szervezésében, lebonyolításában. NOKS és technikai dolgozók: iskolánkban 9 fő nevelést-oktatást közvetlenül segítő és 31 technikai dolgozó van, közülük ketten nyugdíj előtt állnak. Összehangolt munkájuk elengedhetetlen az iskola hatékony működéséhez. Számukra nagyon fontos tevékenységük erkölcsi elismerése, mivel nagyban hozzájárulnak iskolánk zökkenőmentes működéseséhez. 18
5. Vezetői hitvallás A vezetés cselekvést jelent, nem pozíciót. DONALD H. MCGANNON SWOT analízis A pályázatom írása során szükségesnek tartottam egy egyszerűsített SWOT analízis elkészítését, amelyben lehetőség van az erősségek és gyengeségeik számbavételére, továbbá a lehetőségek és a veszélyek, mint külső tényezők feltárására. Az erősségek biztosítják az intézmény eredményes működését, arculatát. Ezek segítségével van lehetőség arra, hogy eredményesen alkalmazkodni tudjunk a külső környezeti tényezők kihívásaira. Erősségek: Az iskola helyi adottságai: az iskola központi elhelyezkedése, ismeretség, füves pálya, a Centrum az iskola területén működik, tanműhelyek felszereltsége, iskola kapcsolatrendszere. Humán erőforrás területén: tapasztalt, képzett pedagógusok, igény az önképzésre, kollektív szemlélet, jól működő munkaközösségek, változatos módszertani kultúra, innováció, befogadó nevelőtestület. Oktatás-nevelés területén: felzárkóztató programok, fejlesztő foglalkozások, kompetencia alapú oktatás, 19
diákcentrikus szemlélet, pedagógiai módszerek változatossága, nevelési értekezletek tudatos szervezése: a változások tudatosítása, önképzés, rendezvényeink, ünnepségeink, ifjúságvédelmi munka, egészségvédelem, Gólyatábor, szakmai kapcsolatrendszer, intézményen belüli kommunikáció belső hálózat. Gyengeségek: Intézmény épületeinek amortizációja. Több épület, elszórt oktatási egységek. Szülői háttér, a szülői értekezletek gyenge látogatottsága. A rossz hírnév a deviáns tanulók miatt. A tanulók alulmotiváltsága. A pedagógusaink átlagos életkora magas. A nevelőtestület szakmai összetétele. IKT eszközök elavultsága. Lehetőségek: Második szakképesítés ingyenessége az iskolai rendszerű képzésben. Új képzések indítása nyitás a lányos szakmák iránt kozmetikus képzés. Felnőttoktatás, felnőttképzés adta lehetőségek maximális kihasználása. Kapcsolatok folyamatos bővítése. Szakmai programok szervezése. Önálló bevételek bővítése. Érettségire felkészítő esti tagozat újraindítása. A kormányzati célokkal összhangban a szakképzés fejlesztése. Ösztöndíjas szakmák bővítése. Új képzési rendszer bevezetése: szakgimnáziumi, szakközépiskolai. 20
Veszélyek: Az elmúlt időszakban minden évben csökken a nyolcadikos tanulói létszám. Jogszabályi háttér folyamatos változása. Az intézmény alulfinanszírozása. Konkurens iskolák diák-elszívó ereje. Képzési struktúrák folyamatos változása. Állandóság hiánya, amely a tantestület kitartását veszélyezteti kiégés lehetősége. Pedagógushiány bizonyos szakmák esetében. A társadalom elakademizálása. Nő a hátrányos helyzetű tanulók száma. A közismereti óraszámok csökkenése a következő tanévtől. Általános célok A pedagógiai programunkban meghatározott célokon nem kívánok változtatni, hiszen azt a nevelőtestülettel közösen alkottuk meg a minél hatékonyabb pedagógiai munka elérése végett. Vezetői célom inkább az, hogy az ennek végrehajtásához szükséges feltételeket megteremtsem és teljesítését minden lehetséges módon támogassam. Hiszem azt, hogy az intézményvezetői pozíció nem egy hatalmi státusz, hanem egy szolgálat, tudatos cselekvések sorozata, amelyek során az iskola érdekeit kell képviselni. A tanulók, alkalmazottak, gazdasági szereplők és a fenntartó érdekeit kell összehangolni egy állandó és kiszámítható fejlődés érdekében. Az iskola nem csupán a tantestület és a tanulók, hanem valamennyi dolgozó munkahelye is, akik egymást kiegészítve tevékenykednek az iskola jövője érdekében. Hiszem, hogy egyetlen intézmény sem működhet hatékonyan a dolgozói közösség egyetértése, együtt munkálkodása nélkül. Támogatom az egymás tiszteletén alapuló kapcsolatok kialakítását az alkalmazotti közösségben, valamint az együttműködő segítő kezdeményezéseket mind a diákság, mind a kollégáim körében. Hiszem azt, hogy a jó csapatszellem, egymás munkájának a segítése a hatékonyság alapját képezi. A kollégák számára biztosítani kívánom a munkájukban a végzettségük és tapasztalatuk szerint szükséges szabadságot, önállóságot, mivel a demokratikus szellemiséget az iskola minden területén fent kívánom tartani. 21
Nagyon fontosnak tartom az iskola partneri viszonyainak bővítését a fenntartó képviselőivel, a gazdasági élet szereplőivel, a városi önkormányzattal, szakképző intézményként pedig a kamarákkal. Az iskola, melynek kialakítására törekszem: Rendelkezik jövőképpel, van arculata és egyéni stílusa. Ahol szívesen dolgoznak az alkalmazottak, mert figyelembe veszik őket, mert tudják, hogy szükség van a munkájukra. Ahol fontos az innováció. Ahol magas szintű oktató-nevelő munka folyik. Elfogadó a légköre, ahová szívesen járnak a tanulók, mivel változatos tevékenységeket biztosítanak a számukra. Jól működő külső és belső kapcsolatrendszere van. Maximálisan törekszik a funkciói teljesítésére. A vezető, aki szeretnék lenni: Ismeri, betartja és betartatja a törvényi előírásokat. Kiegyensúlyozott személyiség, nyugalmat sugároz. Fontos számára a jó iskolai klíma. Ügyel a feladatok arányos elosztására. Képes a konstruktív konfliktuskezelésre. Mindenki számára lehetőséget teremt ahhoz, hogy a tantestület aktív alkotó tagja legyen. Hatékony irányító, aki közös tervezéssel, ellenőrzéssel vezet. Tisztában van az oktatási és gazdasági rendszer változásaival. Fontos számára a jó információáramlás, visszacsatolás. Szilárd jellemű, tisztességes és becsületes csapatjátékos. Jól gazdálkodik a rá bízott erőforrásokkal. Aki lelkiismeretes és kiegyensúlyozott. Meggyőződésem, hogy az eredményesen működő iskolához a vezető mellett szükség van együttgondolkodó, kreatív és rugalmas munkatársakra is. Egy jó iskolához egy jó csapat is kell, amelynek tagjai egyedi képességeikkel kiegészítik és segítik egymás munkáját. Iskolánkban adott ez a csapat. A megfelelő feladatmegosztással mindenki számára lehetőséget szeretnék teremteni ahhoz, hogy a csapat segítő és alkotó tagja legyen. 22
Beiskolázás javítása Sajnálatos tény, hogy minden erőfeszítés ellenére tanulólétszámunk drasztikusan csökken. Továbbra is nagyon problémás a faipari és az építész területre való beiskolázás. A lemorzsolódás mértékét, ami a főleg a 9. évfolyamon tapasztalható, csökkenteni kell, ennek az egyik módja az elkötelezett pedagógiai munka, ugyanakkor a beiskolázás hatékonyabbá tétele. A beiskolázással kapcsolatban kiemelt fontosságú a jelentkező tanulók számának növelése. Az általános iskolát végzett tanulólétszámok sajnálatos módon csökkenést mutatnak évről évre. Ez a változás leginkább a szakiskolai ágon mutatkozik meg, mivel a gimnáziumok tartani tudják a beiskolázási számaikat. A szakközépiskolai képzésben is csökkenő tendenciát mutatnak a létszámok. Vonzóvá kell tenni a tanulók és a szüleik számára a szakképzést. Kormányzati szinten limitálni lehetne a gimnáziumba megengedett beiskolázási létszámokat, bizonyos érdemjegy alatt a gimnáziumba való bejutást szükséges lenne szigorítani. A felnőttoktatás, felnőttképzés adta lehetőségeket, illetve a másodszakma ingyenességét kihasználva bővíteni szeretnénk az iskola képzési palettáján. Rendezvények szervezése Kiemelt fontosságúnak tartom, hogy megszólítani tudjunk egy minél szélesebb tanulói és szülői réteget annak érdekében, hogy az általunk kínált szakképzésbe jelentkezzenek. A pályaválasztási kiállítás, valamint a nyílt napok, szakmai napok, pályaválasztási szülőértekezletek mind azt a célt szolgálják, hogy az iskola bemutatkozzon az iskolaválasztók körében, felvonultassa azokat a lehetőségeket, amelyeket az intézmény nyújtani tud. A beiskolázásban a teljes tantestület együttműködésére számítok. Remélhetően jó marketing lesz az év kiemelt rendezvénye, a Porta Speciosa Egyesület által indított, és az iskolánk, a Váci SZC Király Endre Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma szervezésében lebonyolított XXII. Nemzetközi Építész Diákkonferencia. Ennek a rangos eseménynek a lebonyolítása nem realizálódhatott volna a Nemzetgazdasági Minisztérium jelentős segítsége nélkül. Jó kezdeményezés a Szakmák Éjszakája 2016 is, hiszen a megszólított általános iskolák ízelítőt kapnak a Király életéből. A jelenleginél szélesebb merítés lehetővé tenné egy olyan tanulói közösség kialakítását, melynek tagjai jóval kisebb lemorzsolódás mellett jutnának el az érettségi, illetve a szakmai 23
vizsgáig. Mindez csak színvonalas pedagógiai munka eredményeképp érhető el, ami a későbbiekben tovább növelné az iskolánkat választók körét. A cél elérése érdekében intézményünk minden tagjának feladata kell, hogy legyen iskolánk minél szélesebb körben való megismertetése és presztízsének növelése. Az iskola legnagyobb reklámját a saját diákjai jelentik. Tanulóink legyenek büszkék, hogy ők királyosok, céljuk legyen a sikeres érettségi vizsga, illetve szakmai vizsga letétele. Minden lehetséges fórumon jelen voltunk, minden tájékoztatási formát megragadtunk, hogy a tanulólétszámot növeljük, vonzóvá tegyük az intézményt a nyolcadikosok számára. Azért, hogy tanulóinkat jobban megismerhessük, Gólyahéttel kezdődik a 9. évfolyam számára a tanév a Királyban. A programban szerepel az önismeret, a tanulás tanítása, a szűkebb környezet megismerése, az idő hatékony beosztása, a napirend készítése. Ugyancsak ráhangolódással veszi kezdetét a tanév a felsőbb éveseknek is. Cél az osztály jobb megismerése, a közösségépítés. Szociometriai méréssel pedig az osztályközösségen belüli kapcsolatrendszert térképezik fel az osztályfőnökök, hogy az osztály összetételét jobban látva bele tudjanak avatkozni az osztályszerkezet alakításába. Ki tudják szűrni a közösséget szétzúzó diákokat. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek javítása elengedhetetlenül fontos, nagy hatással van a szakmai munkára, az elégedettségre. Az alábbi területeken tartom nagyon fontosnak a körülmények és a tárgyi eszközök javítását: Az iskola egyre kevésbé megbízható informatikai eszközparkjának felújítása, cseréje. A tantermek fokozott ellátása projektorokkal, illetve a meglévők lehetőség szerinti felújítása. Az iskola épülete számos tekintetben felújításra szorul. A tanulóink és oktatóink aktívan részt vesznek az állagmegóvásban, felújításban gyakorlati foglalkozásuk keretében. Az így elvégzett munka is hozzájárul a szakmai tevékenységük megalapozásához. A fűtési rendszer korszerűsítése, nyílászárók cseréje nagyon fontos lenne a hatékony energiatakarékos működés szempontjából. 24
A tanműhelyek korszerűsítését, felújítását nagyon fontos feladatnak tartom, ezzel együtt a gyakorlat oktatásához szükséges források meglétét is. Remélhetőleg az új fenntartó segítségünkre lesz a gazdaságos működéshez szükséges források biztosításában. Ennek feltétele a folyamatos tervezés a munkaközösségek részéről és az anyagi igények ütemezése. A mindennapos testnevelés, illetve a rendészeti oktatás megvalósításához szükséges a tornaszoba, öltözők felújításának a befejezése. Hosszabb távon, a KEAV csarnok felújításának kivitelezését a fenntartó támogatásán kívül új szponzorok bevonásával tervezem. Tervezzük a porta épületének teljes körű átalakítását felújítását. Ennek keretében külön, átláthatóbb, bejáratot nyitnánk a tanulóink számára és külön bejáratot kapnának a dolgozóink. Szakmai munka A szakmai munka fejlesztése kiemelt fontosságú, minden lehetőséget támogatok, amely segíti az innovatív fejlesztő munkát az oktatás és annak fejlődése, fejlesztése érdekében. Az iskolánk stratégiai célja, hogy diákjaink érettségit, szakmát szerezzenek, ennek érdekében a szakmai munka fejlesztése prioritást élvez. A tanulóink a szakoktatók segítségével végeznek el minden olyan munkálatot az iskolánk területén belül és külső megrendelésre is, ami szakmai profilunkkal egybevág. A megvalósítás szakmai gyakorlat keretén belül történik. A szakmai anyagokat produktív módon használják fel, ezzel a duális képzés egy speciális formáját igyekszünk megvalósítani. Ennek lényege, hogy a gyakorlatra szánt nyersanyagokat valós körülmények között hasznos munkára fordítjuk és ezzel valós értéket állítunk elő melynek igen pozitív nevelő hatása is van a diákjainkra nézve. Az iskolánk szakoktatói és tanulói által végezett karbantartási, felújítási munkák külső megrendelői között található: Vác Város Önkormányzata, Vác Egyházmegye Plébániái, Magyar Kolping Szövetség, KLIK Intézményei, VSZC Tagintézményei, 25
VM KASZK, Szakképző Iskola - Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Kollégium és VM Gyakorlóiskola, Vác Jávorszky Ödön Városi Kórház Vác Vác Város Sportintézményei. A tanulóink az oktatók irányításával mindenhol kimagasló szakmai munkát végeztek. Ugyanakkor az intézményi átalakítás miatt, az adminisztrációs helyiségek kialakítását önerőből valósította meg az iskola, a szakoktató illetve karbantartó kollégák és tanulóink segítségével. Rendkívül összetett és munkaigényes feladat volt a tornacsarnok öltözőinek, vizes helyiségeinek, valamint egy teljesen új tornaszoba kialakítása. Ugyanakkor ez anyagilag is nagy megterhelést jelentett az iskolának. Mindezek hozzájárulnak az intézményünk pozitív megítéléséhez, a szakképzés valós körülmények közötti hatékony működéséhez és a népszerűsítéséhez. Nagyon fontos feladatunknak tartom a részképesség-hiányos tanulóink fejlesztéséhez a megfelelő szakmai hátteret, kereteket biztosítani. Szükséges erősíteni ifjúságvédelmi tevékenységünket, célszerűnek látom pszichológusi szakszolgáltatással bővíteni tevékenységi körünket. Ugyancsak fontosnak tartom a diagnosztizálást, melynek lényege: A szaktanárok jelzése alapján a magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók osztályfőnöke elbeszélget a tanulóval, megpróbál fényt deríteni az okokra. Felkeresi a szülőket, az általános iskolai tanárokat, akiktől információt gyűjt. Ha saját hatáskörén belül nem talál megoldást a gondokra, illetve nem tud diagnózist felállítani, a tanulót az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőséhez irányítja, aki pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus szakember bevonásával keresi a probléma megoldásának lehetőségét. Az iskola pedagógusai szorosan együttműködnek a családdal, pszichológussal, családsegítő központokkal, gyámüggyel, iskolaorvossal, rendőrséggel, a szakszolgálatokkal, a diákönkormányzattal. Azon diákok részére, akik társaikhoz képest tanulmányaikban és hozzáállásukban jelentősen lemaradnak, felzárkóztató foglalkozásokat szervez az intézmény. Van két fejlesztő 26
szoba, két fejlesztő pedagógus, akik a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal foglalkoznak. Természetesen minden szaktanár foglalkozik felzárkóztatással korrepetálás keretében. Tanulást segítő foglalkozások: rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása, a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök. A lemaradók támogatása mellett nem feledkezünk meg tehetséges diákjainkról sem. Szakmai versenyeken a részvételünket erősíteni kell, mivel ezzel is hozzá tudunk járulni iskolánk elismerésének növeléséhez. Fontosnak tartom a tehetséges tanulók korai felismerését, biztosítani számukra azt a plusz felkészítést, ami lehetővé teszi számukra a versenyeken való sikeres részvételt. Ösztönözni szeretném a kollégáimat, hogy felvállalják a tehetséges tanulóink felkészítését. Jó lehetőség erre a szakköri tevékenység erősítése. Feltűnően sok az igazolatlan hiányzás is. Ez összefügghet azzal, hogy a tanuló nem vállalja az iskolai kötelezettségeit, összefügghet a motiválatlanságon kívül azzal is, hogy nem tudja teljesíteni a követelményeket, értelmetlennek érzi a bejárást. Célszerű a szankcionáláson kívül feltárni a hiányzás okát, és minél előbb felvenni a kapcsolatot a szülői házzal, gyermekjóléti szervezettel. Pedagógusok továbbképzésével összefüggő feladatok Az iskola továbbképzési tervének megfelelően történik a továbbképzés az iskolai célokkal összhangban. A pedagógusok igényeit felmérjük, de ezt nem minden esetben tudjuk figyelembe venni. Elsősorban olyan továbbképzéseket kívánok támogatni, amely az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére irányulhat. Az intézményünknek szüksége lenne egy iskolapszichológusra, remélhetőleg a következő tanévtől egy kolléganő részt tud venni ilyen képesítést adó továbbképzésen. Belső kapcsolatok, kommunikáció Az intézmény nagyságrendje, tanulói összetétele ellenére fegyelmezett iskolának mondható. Bár a 9. évfolyamosok beilleszkedése problémás. El kell fogadniuk az iskolánk értékrendjét, azonosulniuk kell szabályrendszerünkkel. Tanár-diák viszonya általában a kölcsönös tisztele- 27