M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Vác Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. -ában, 25. (3) bekezdés b) pontjában, 26. -ában, 32. (1) bekezdés b) pontjában, 32. (3) bekezdésében, 45. - ában, 48. (4) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében, 92. (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, 115. (3) bekezdésében és a 134/E. -ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. (2) bekezdésében, 29. (1) bekezdésében és a 131. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. (1) bekezdés 8. és 10. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja, hogy az Sztv., a Gyvt., valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján meghatározza a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokat, azok kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait a helyi sajátosságoknak megfelelően, az önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével. (2) Az önkormányzat a települési támogatás biztosításával elsősorban a családok, az időskorúak szociális biztonságának megőrzéséhez, a lakhatáshoz, valamint az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások viseléséhez, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek kezeléséhez nyújt segítséget. A rendelet hatálya 2. E rendelet hatálya Vác Város közigazgatási területén a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen itt lakó, valamint a lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában kétséget kizáró módon bizonyíthatóan életvitelszerűen itt lakó, az Sztv. 3. és 7. (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 4. (1)-(2) bekezdésében szereplő személyekre terjed ki.
Értelmező rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában: 1.Család: az Sztv. 4. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hozzátartozók közössége. 2. Gyermek: a Gyvt. 5. a) pontjában meghatározott személy. 2. Egyedül élő: az Sztv. 4. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy. 3. Hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. 2. pontjában meghatározott személy 4. Háztartás: a Szt. 4. (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége. 5. Jövedelem: a Szt. 4. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel. 6. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen: a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi költsége, b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás), c) gyógyászati segédeszközök beszerzése, d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.). 7. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete, b) kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók esetében a családfenntartó közeli hozzátartozó halála, c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége. d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.), e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás, f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, és g) egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása. 8. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. 9. Vagyon: az Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon. 10. Környezettanulmány: közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 56-57/B. -a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak ellenőrzése, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata.
11. Szociális szerv: Vác Város Polgármestere, Vác Város Önkormányzata Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága és a Váci Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti és Humán Osztálya. Önkormányzati támogatási rendszer 4. A támogatások fajtái: a) Települési támogatás: aa) rendszeres települési támogatás: - lakásfenntartási támogatás, - ápolási támogatás, - méltányos gyógyszertámogatás. ab) rendkívüli települési támogatás: - átmeneti támogatás, - temetési támogatás, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - köztemetés, - karácsonyi támogatás, - krízistámogatás. b) Önkormányzati saját hatáskörben nyújtott támogatás: aa) beiskolázási támogatás, ab) gyermekétkeztetési térítési díj támogatás, ac) tanulmányi támogatás, ad) fűtési támogatás. c) Bursa Hungarica ösztöndíj Hatáskörök 5. (1) A polgármester dönt: a) a rendszeres települési támogatásra és b) a rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, továbbá a támogatás összegéről és megszüntetéséről. (2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt a) a beiskolázási támogatásra, b) a gyermekétkeztetési térítési díj támogatásra, c) a tanulmányi támogatásra, d) a fűtési támogatásra és e) a Bursa Hungarica ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, továbbá annak a támogatási formájáról és megszüntetéséről.
(3) A szociális szerv döntése ellen a Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezést benyújtani. (4) A szociális szerv az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni köteles. Eljárási rendelkezések 6. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha az Sztv. eltérően nem rendelkezik, a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon a szociális szervhez kell benyújtani. (3) A kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott, valamint a szociális és gyermekvédelmi ellátások elbírálásához szükséges dokumentumokat, amelyek a következők: a) jövedelemre, munkaviszonyra, b) vagyoni helyzetre, c) tanulói jogviszonyra, d) egészségi állapotra, munkaképesség megváltozásra, e) közüzemi kiadásokra, f) együttélő családtagok személyi adataira, jövedelmére, g) családi állapotra, h) lakással lakhatással kapcsolatos adatokra vonatkozó igazolások, nyilatkozatok. (4) E rendelet által szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához, a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, ezeket igazolni köteles, az igazolások irányadó időszakára az Sztv. 10. -ban meghatározottakat kell figyelembe venni. (5) A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmekhez benyújtott jövedelem nyilatozatokban és igazolásokban szereplő adatok valódiságát az eljárás során a Váci Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti és Humán Osztálya megvizsgálja. A bizonyítási eljárás lefolytatása érdekében a szociális szerv a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében egyéb információkat szerezhet be, előre be nem jelentett helyszíni szemlét, környezettanulmányt végezhet a kérelmező és családja tartózkodási helyén. (6) Az ellátásra való jogosultság elbírálásához a szociális szerv felhívhatja a kérelmezőt, hogy saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozzon, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazolja, mely adatok alapján a szociális szerv a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével a jövedelmigazolásban szereplő jövedelmi adatokat vélelmezheti (vélelmezett jövedelem). (7) A jövedelem igazolható: a) munkabérről munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, b) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás, folyósítást
igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat benyújtásával, c) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről tett nyilatkozattal, d) álláskeresési támogatás esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége megállapító határozatával, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat benyújtásával, e) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal és a megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényével, f) ápolási díj, időskorúak járadéka, aktívkorúak ellátása esetén a havi igazolószelvény, vagy bankszámlakivonat benyújtásával, vagy a megállapító határozat bemutatásával, g) gyermektartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló elismervény, vagy az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat, ennek hiányában a szülők között létrejött teljes bizonyító erejű okirat benyújtásával, h) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozatával, i) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolásával, j) Munkaügyi Központ igazolásával arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, k) alkalmi munka esetén az átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozat és az alkami munkavállalói kiskönyv fénymásolatával, l) a tizenhatodik életévet betöltött gyermek, nagykorúvá vált gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya az Oktatási Intézmény által kiállított igazolással, m) az a-l) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő egyéb igazolás benyújtásával. (8) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális szerv ellenőrizheti, különösen úgy, hogy a) megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, c) megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót, d) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót, e) elrendeli környezettanulmány készítését. (9) A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat bírósági ítélettel vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. (10) A havonta rendszeresen folyósított pénzellátás esetén a támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozása esetén (pl.: a vele közös háztartásban élők száma, a háztartás egy főre jutó havi jövedelem, a lakóhely, a családi állapot változása, egészségügyi szociális intézményben való tartós elhelyezés) 15 napon belül köteles bejelenteni a szociális szervnek. (11) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybevett ellátás esetén a Sztv. 17. -ában foglaltak szerint kell eljárni. (12) A gyermekvédelmi és szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes. A pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai
7. (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással, a jogosultság elbírálását követő hónap 5. napjáig történik. Ezt követően a pénzben nyújtott ellátások folyósításáról a szociális szerv a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig gondoskodik. (2) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelemére házipénztárból is kifizethető. Erről határozatban kell rendelkezni. II. Fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások részletes szabályai 1. Települési támogatás 8. (1) A polgármester a Sztv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. (2) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. (3) A Szt. 45. (7) bekezdése értelmében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimumot. A) Rendszeres települési támogatás Lakásfenntartási támogatás 9. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt.
(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a) a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át, és a háztartás egyik tagja sem rendelkezik vagyonnal, b) egyedül élő nyugdíjas esetén a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, és vagyonnal nem rendelkezik. (4) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (5) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,7. (6) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét a mindenkori központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. (7) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m 2, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m 2, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m 2, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m 2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m 2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (8) Lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (9) Lakásfenntartási támogatás havi összege minimum 2.500,-Ft, de az 5.000,-Ft-ot nem haladhatja meg. (10) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Ápolási támogatás 10. (1) Ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozó részére, aki esetében az alábbi feltételek együttesen érvényesülnek: (a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 180%-át és vagyonnal sem ő, sem családtagjai nem rendelkeznek,
(b) az ápolási támogatást igénylő hozzátartozón kívül nincs az ápolt személy családjában olyan személy, aki az ápolási, gondozási feladatokat ellátja és (c) gondozási szükséglete a napi 3 órát meghaladja. (2) A kérelemhez mellékelni kell a 6. (3) bekezdésében foglaltakon túl a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, ezért állandó és tartós felügyeletre és ápolásra szorul. (3) Az ápolási támogatás megállapítását megelőzően, illetve a jogosultság felülvizsgálatakor az ápolási kötelezettség teljesítésére tekintettel környezettanulmányt kell készíteni. (4) A Szociális Szolgáltatások Háza az írásos megkeresés (belföldi jogsegély) alapján 15 napon belül: a) a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését, felméri a gondozási szükségletet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály alapján, b) szükség esetén együttműködik az ápolt háziorvosával annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségügyi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól, c) az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a szociális szervet. (5) Az ápolási kötelezettség nem teljesítése esetén a külön jogszabályban meghatározottak az irányadók. (6) Az ápolási támogatás összege a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (7) Az e paragrafusban nem szabályozott esetekre az Sztv. 42. -a az irányadó. Méltányos gyógyszertámogatás 11. (1) Méltányosságból gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg azon személy részére, akinek a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%-át, b) egyedülélő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a 3.000,-Ft-ot eléri, vagy meghaladja. (2) A támogatás összege havonta legfeljebb 5.000,-Ft. (3) Gyógyszertámogatásban nem részesülhet az kérelmező, aki közgyógyellátási igazolványra jogosult. (4) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről a háziorvos számítógépes igazolását. Gyógyászati segédeszköz esetén a szakorvosi javaslatot és a számlát, továbbá a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek költségeiről. (5) A támogatott köteles a támogatás felhasználásáról a nevére vagy társadalombiztosítási azonosító jelének számára kiállított gyógyszertári számlával, vagy igazolással elszámolni. (6) A tárgyévben újabb támogatás nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.
B) Rendkívüli települési támogatás Átmeneti támogatás 12. (1) Átmeneti támogatásban részesíthető az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül elsősorban: - tartós betegségből eredő jövedelemkiesés, - elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti anyagi kár, - aki állandó ápolásra, gondozásra és felügyeletre szoruló hozzátartozóját ápolja és részére ápolási támogatás nem került megállapításra, - nagy értékű gyógyászati segédeszköz és gyógyszerek beszerzése, - családi krízis helyzet. (3) Az átmeneti támogatás összege alkalmanként a nyugdíjminimum 70 %-ig állapítható meg. (4) Átmeneti támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 170 %-át, egyedülélő esetén 250 %-át nem haladja meg és vagyonnal sem ő, sem családtagjai nem rendelkeznek, (5) Méltányosságból különösen indokolt esetben a (4) bekezdésben meghatározott értékhatártól évente egy alkalommal el lehet térni, abban az esetben, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 220 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg. Temetési támogatás 13. (1) Temetési támogatás nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési támogatás iránti kérelemhez a 6. (3) bekezdésében meghatározottakon túl mellékelni kell a) a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen lakó hozzátartozója nevére szóló temetési számla eredeti példányát, vagy kivételes méltánylást érdemlő esetben annak másolati példányát, és b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. (3) A helyben szokásos legkedvezőbb árfekvésű temetés költségét évente állapítja meg a polgámester a temetkezési szolgáltatást nyújtó vállalkozóktól beszerzett adatok alapján. (4) A temetési támogatás összege a helyben szokásos legkedvezőbb árfekvésű temetési költség legalább 10 %-a. (5) A temetési támogatás összege, a) ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 100%-a alatt van, akkor a helyben szokásos legkedvezőbb árfekvésű temetés költségének 25 %-a,
b) ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 101%-200% közötti, akkor a helyben szokásos legkedvezőbb árfekvésű temetés költségének 20 %-a, c) ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 101%-200% közötti, akkor a helyben szokásos legkedvezőbb árfekvésű temetés költségének 10 %-a (6) Nem állapítható meg temetési támogatás annak, a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 300 %-át, b) ha a temetési költség a helyben szokásos legkedvezőbb árfekvésű temetés költségének 200 %-át meghaladja. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 14. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesül az a 18. életévét be nem töltött gyermek, akinek a gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) A támogatás annak a kérelmezőnek állapítható meg, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 160 %-át, tartós beteg vagy fogyatékos, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő (törvényes képviselő) esetén 180 %-át és vagyonnal sem ő, sem családtagja nem rendelkezik. (3) Elsősorban azokat a gyermekeket kell támogatásban részesíteni, akinek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség, gyermek taníttatása, élelmezése, ruházatának pótlása miatt anyagi segítségre szorul. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként a nyugdíjminimum 60 %- áig állapítható meg. Köztemetés 15. (1) Ha az eltemettetésre köteles személyt a polgármester a köztemetés megtérítésére kötelezi kérelemre a polgármester részletfizetést engedélyezhet, amelyet a köztemetést követő második hónaptól kell megkezdeni és minden hónap 5. napjáig kell befizetni. (2) Részletfizetés esetén a havi törlesztő részletek összegét a kérelmező vagyoni jövedelmi viszonyai, és egyéb szociális körülményeinek figyelembevételével kell meghatározni. (3) Amennyiben a részletfizetésre kötelezett két havi törlesztő részlet megfizetését elmulasztja, a megtérítés egy összegben válik esedékessé, amelynek behajtásáról a feladatkörrel rendelkező szerv gondoskodik.
(4) Annak a személynek, akit a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett, a jövedelme alapján járó temetési támogatás és a köztemetés költségének különbözetét kell megtéríteni. (5) Az eltemettetésről köteles személy a köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető: a) 50 %-ban, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át. b) teljes összegben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum összegét, egyedül élő esetén 150 %-át, Karácsonyi támogatás 16. (1) Karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki Vác Város Közigazgatási területén a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen itt lakó, és a 70. életévét tárgyévben betöltötte. (2) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival történő egyeztetés után a jogosultak részére karácsonyi üdvözlőlap és az egyszeri támogatás kifizetése tárgyév december hónapjában postai úton történik. (3) A támogatás mértéke évente egy alkalommal 4.000,-Ft. Krízistámogatás 17. (1) A polgármester kérelemre, jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül krízistámogatásban részesítheti azt, aki neki fel nem róható okból (haláleset, elemi kár, súlyos betegség, ingatlanra vonatkozó végrehajtói végzés stb.) olyan, különösen méltánylást érdemlő élethelyzetbe került, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna. (2) Krízistámogatás iránti kérelemhez minden esetben csatolni kell a hivatalos szerv által kibocsátott okmányt, amellyel a kérelmező igazolni tudja, hogy különösen méltánylást érdemlő élethelyzetbe került. (3) A támogatás mértéke legfeljebb a nyugdíjminimum összege lehet. 2. Önkormányzati saját hatáskörben nyújtott támogatások Beiskolázási támogatás 18. (1) Beiskolázási támogatás annak a családnak állapítható meg, amelynek a gyermek általános, középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, és a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %- át, vagy
b) gyermeket egyedülálló neveli és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg nyugdíjminimum 220 %-át. (2) Az egy főre jutó jövedelem számításánál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a lakástörlesztő hitel havi díját maximum 60.000,-Ft-ig. (3) Nem állapítható meg beiskolázási támogatás annak a családnak, amely gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (4) A beiskolázási támogatás összegét évente az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozza meg. (5) A kérelmeket a szükséges igazolásokkal együtt tanévkezdésig lehet benyújtani a szociális szervhez. Gyermekétkeztetési térítési díj támogatás 19. (1) Gyermekétkeztetési térítési díj támogatás annak a 18. életévet be nem töltött gyermeknek állapítható meg, aki általános, középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat és a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %- át, vagy b) gyermeket egyedülálló neveli és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220 %-át. (2) Az egy főre jutó jövedelem számításánál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a lakástörlesztő hitel havi díját maximum 60.000.- Ft-ig. (3) Nem állapítható meg gyermekétkeztetési térítési díj támogatás annak a gyermeknek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (4) A gyermekétkeztetési térítési díj támogatás mértékét és annak időtartamát az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozza meg. (5) A megállapított támogatást a gyermekintézmények részére kell átutalni. (6) A kérelmeket a szükséges igazolásokkal tanévkezdésig, illetve tanév közbeni igénylés esetén január 15-ig kell benyújtani. (7) A tanévkezdésig benyújtott, az Egészségügyi és Szociális Bizottság által megállapított támogatás a tanév végéig kerül megállapításra, így a II. félévi támogatás megállapításához újabb kérelmet nem kell benyújtani. (8) A gyermekintézmények az I. félévi támogatás felhasználásáról minden év január 30-ig, a II. félévi támogatás felhasználásáról pedig minden év június 30-ig számolnak el az Egészségügyi és Szociális Bizottság felé. Tanulmányi támogatás 20. (1) Tanulmányi támogatás nyújtható a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, akik szociálisan rászorulók és taníttatásuk a családjuk számára olyan anyagi megterhelést jelent, amely a megélhetésüket veszélyezteti.
(2) Tanulmányi támogatás (továbbiakban támogatás) annak állapítható meg, aki esetében az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 160 %-át, b) aki, vagy akinek családja nem rendelkezik a Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összegű vagyonnal, kivéve azt az ingatlant, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, c) az első diplomáját szerzi, d) legalább öt éve váci lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, e) az ország bármely államilag elismert felsőoktatási intézményének a nappali tagozatos hallgatója, f) a kérelem benyújtásának időpontjában a 30. életévét nem töltötte be, g) a kérelem benyújtását megelőző félév végén tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett, kivéve az I. féléves hallgatók esetében. (3) A kérelem benyújtásának határideje minden év november 30. (4) A támogatás egy tanulmányi évre (10 hónap) szól. (5) Támogatásban részesíthetők száma tanulmányi évenként legfeljebb 40 fő. (6) A rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmezők közül előnyben részesülnek elsősorban a szociális szempontból hátrányosabb helyzetben lévők, másodsorban a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezők. (7) A támogatás összege 8.500,-Ft havonta, amely egy tanulmányi félévben egy összegben is kifizethető. (8) Nem részesülhet támogatásban az, aki Bursa Hungarica ösztöndíjban részesül. (9) A támogatott köteles a szociális szervet tájékoztatni: a) tanulmányi félév befejezésétől számított 15 napon belül a tanulmányi és vizsgakötelezettségének teljesítéséről, b) változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül szociális körülményéről, illetve tanulmányai befejezéséről. (10) A szociális szerv a támogatás folyósítását megszünteti, amennyiben a támogatott: a) a (9) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, b) tanulmányi és vizsgakötelezettségének nem tesz eleget, c) a szociális körülményeiben bekövetkezett változás a támogatás folyósítását nem indokolja, d) a támogatás megállapítása érdekében valótlan adatot közölt. Fűtési támogatás 21. (1) Fűtési támogatás azoknak a szociálisan rászoruló háztartások részére állapítható meg, ahol a) a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik vagyonnal, vagy b) gyermeket egyedülálló nevelése esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik vagyonnal, vagy c) egyedül élő nyugdíjas esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a
nyugdíjminimum 200 %-át és vagyonnal nem rendelkezik. (2) Fűtési támogatást elsősorban természetben kell biztosítani. (3) Fűtési támogatás ugyanazon ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (4) A fűtési támogatás minden év április 1. napjától szeptember 30. napjáig nyújtható be. (5) A támogatás mértékéről az Egészségügyi és Szociális Bizottság minden év októberi ülésén dönt. (6) A lakásfenntartási támogatás és a fűtési támogatás együttes összege évente a 72.000.- Ft-ot nem haladhatja meg. (7) A tüzelőanyag támogatásban részesülő személy a tüzelőanyagot nem étékesítheti, nem adhatja át másnak, és csak a kérelemben megjelölt ingatlanban használhatja fel. (8) Amennyiben az ellátásban részesülő a (7) bekezdésben meghatározottakat megszegi, vele szemben alkalmazni kell a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének Sztv. 17. -a szerinti előírásait. 3. Bursa Hungarica ösztöndíj 22. (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ha a Képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a váci lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, szociálisan rászoruló magyar állampolgárt, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett pályázati kiírásban foglaltaknak. (2) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át. (3) Az A és B típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat pályázatot köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának pályázati kiírásában (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat. (4) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírásban meghatározott formanyomtatványon és határidőig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat. (5) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el. (6) Az ösztöndíj támogatás időtartama a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév, b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév. (7) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egy összegben átutalja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat bankszámlájára. (8) Az ösztöndíj támogatás folyósításáról az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról az illetékes szakminisztérium gondoskodik. (9) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha
a) az ösztöndíjas más településen létesít lakóhelyet, b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg, c) B típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. (10) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá, ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja. (11) Nem részesülhet Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban, aki tanulmányi támogatásban részesül. Záró rendelkezések 23. (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. A rendeletet a 2015. február 28. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 2/2008. (I.22.) számú önkormányzati rendelet. (4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv., valamint a Gyvt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Vác, 2015. február 19. Fördős Attila s.k. polgármester Deákné dr. Szarka Anita s.k. jegyző INDOKOLÁS Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. tv. III. fejezete a szociális ellátások rendszerének átalakításáról rendelkezik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134/E. -a értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete jogosult megalkotni a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét.a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. évben jelentős mértékben átalakul. Az átalakulás érinti a települési önkormányzatok rendeletalkotási kötelezettségét is. 2015. március 1-jétől a lakásfenntartási támogatásra, méltányossági közgyógyellátásra, illetve a méltányossági ápolási díjra vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezésre kerül az Sztv.-ből. A Sztv. 2015. március 1-jén hatályba lépő 132. (4) bekezdés g) pontja szerint felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának,
kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat 2015. március 1-jétől szabadon dönthet ún. települési támogatás keretében. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az Sztv. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A fentiek alapján az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy a korábbi lakásfenntartási támogatás, méltányos közgyógyellátás, illetve a méltányos ápolási díj támogatás céljainak megfelelő ellátási formákat állapítsanak meg a települési támogatás keretein belül. Az Sztv. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága. Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - betegség, haláleset, elemi kár elhárítása, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete - miatt anyagi segítségre szorulnak. A fentiek alapján egy új, helyi pénzbeli és természetbeni ellátásokról és támogatásokról szóló rendelet megalkotását tartjuk indokoltnak az átláthatóság végett. Az új rendelet-tervezet megalkotása során célul tűztük ki, hogy a jelenleg hatályos rendeletünk alapján ellátásban részesülők köre és az ellátások tartalma lehetőleg megmaradjon, és a jelenleg ellátásra jogosultak számára minimalizáljuk az önkormányzati ellátások rendszerében történő változást. A másolat hiteles. A rendelet kihirdetése 2015. február 20-án megtörtént. Deákné dr. Szarka Anita s.k. jegyző