KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TATABÁNYAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA ÉTDR azonosító: 201300058378 Iratazonosító: IR-000338513/2013 Ügyszám: KE-06D/EP/01256-15/2013. Ügyintéző: Szabóné Kemény Andrea Tárgy: Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) Dunaújváros, Október 23. tér 1. hrsz: 76/3 alatt kormányablak kialakításának építési engedélyezési ügye HATÁROZAT A Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) építtető részére a Dunaújváros, Október 23-a tér 1. és 76/3 helyrajzi szám alatti területen kormányablak kialakításának építési tevékenységére a Zács András felelős tervező (É1 01-2387) által készített és a kérelem mellékleteként benyújtott tervek alapján az építési engedélyt megadom az alábbi kialakításra FÖLDSZINT bizalmas tárgyaló munkaterület munkaterület ügyféltér ügyféltér munkaterület ügyféltér munkaterület szerver információ közlekedő takarító szertár akadálymentes vizesblokk szélfogó férfi WC női WC munkaterület munkaterület teakonyha háttériroda 17,42 m2 5,46 m2 9,79 m2 9,85 m2 43,90 m2 30,47 m2 103,81 m2 10,72 m2 3,92 m2 5,07 m2 4,34 m2 3,10 m2 5,26 m2 8,29 m2 10,10 m2 7,77 m2 19,24 m2 29,93 m2 16,87 m2 19,63 m2
2 öltöző háttériroda FÖLDSZINT ÖSSZESEN: 6,09 m2 12,87 m2 383,90 m2 Az épület további szintjeit az átalakítás nem érinti. Beépítési előírások: Tervezett beépítési adatok: építési övezet: településközponti vegyes telek területe: 525 m 2 jele: TV-7 beépített alapterület: 422 m 2 Megengedett max. beépítettség: 80% beépítettség: 80 % Megengedett legkisebb zöldfelület: 10% építménymagasság: 4,40 m Megengedett max. építménymagasság: 7,50 m Az engedélyhez kapcsolódó előírásaim: tervező által számított építményérték 72.950.500Ft Az OTÉK 42. szerint kialakítandó 52 db parkolóhely biztosítása Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint építtető részére kiadott 1117/9/2010. számú útépítési engedély alapján történik. Jelen építési engedély kiadásához szükséges, illetve a terveken ábrázolt gépkocsi-várakozóhelyek és az azt megközelítő útkapcsolatok kialakítása és forgalomba helyezése az építményre vonatkozó használatbavételi engedély benyújtásának feltétele. Szakhatósági előírások, feltételek: A Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (2800 Tatabánya, Ságvári E. u. 50.) KER/067/00154-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) Dunaújváros, Október 23. tér 1. (hrsz: 76/3.) szám alatti ingatlanon tervezett kormányablak kialakításához - a megküldött dokumentációban foglaltak alapján - közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárul. Az Intézet felhívja építtető figyelmét, hogy a használatbavételi engedélyhez negatív ivóvíz-vizsgálati eredmény bemutatása szükséges. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.
3 A Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály (2800 Tatabánya, Táncsics M. u. 1/d.) KE/UT/NS/A/425/4/2013 számú szakhatósági állásfoglalása: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, mint építéshatóság (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) a hivatkozott számú, az ÉTDR-ben 2013. július 24-én érkezett megkeresésére, a Dunaújváros, Október 23. tér 1. sz. (76/3 hrsz.) alatt, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Integrált ügyfélszolgálatok kialakítása projektiroda (1088 Budapest, Múzeum u. 17.) tervezőnek a kab-07-004 pro- jektazonosítójú tervdokumentációja szerint Dunaújváros Város Kormányablak engedélyezéséhez közúti szempontból a szakhatósági hozzájárulást az alábbi feltételekkel megadom: 1. A létesítmény használatba vételéig az OTÉK előírásai szerint a létesítmény működéséhez szükséges számú gépkocsi-várakozóhelyeket az épület előtti tér átépítésével, parkoló-fejlesztésével ki kell alakítani. 2. A meglévő közút és a parkolók tervezett átépítését jogerős és érvényes útépítési engedély alapján kell elvégezni, majd be kell szerezni a forgalomba helyezési engedélyüket. 3. Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzője 25785-3/2013. iktatószámú közútkezelői nyilatkozatában foglaltakat be kell tartani. 4. A létesítmény használatba vételéhez a szakhatósági állásfoglalásomat csak a szükséges közlekedési létesítmények kiépítését és forgalomba helyezését követően áll módomban megadni. Kérem az engedélyező hatóságot, hogy szakhatósági hozzájárulásomat, valamint a jogszabályi előírásokat figyelembe véve általa jóváhagyott - a létesítmény működéséhez szükséges - az Építtető által biztosítandó gépkocsi várakozóhelyek számát az építési engedély rendelkező részébe foglalja bele. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az érdemi határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés keretében támadható meg. A Komárom Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 549-2/2012/HO számú szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hi\ Örökségvédelmi Hivatala szakhatsági megkeresése alapján eljárva a 2400 Dunaújváros, Október 23. tér 1, hrsz: 76/3. szám alatti ingatlanon lévő hivatali épületben kialakítandó kormányablak építési engedélyéhez tűzvédelmi szempontból szakhatóságként hozzájárulok. A szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.
Az eljárás során szakhatóságunk részéről költség nem merült fel. Az építési munkára vonatkozóan kikötéseim a következők: 4 1. Az építtetőt a határozat jogerőre emelkedéséről - a záradékolt tervek ÉTDR rendszeren keresztül történő megküldésével - értesítem. Az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és ahhoz tartozó- engedélyezési záradékkal ellátott- építészeti műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet. 2. Az építési munkákat az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. számú (XII. 29.) Kormányrendelet előírásai szerint kell végezni. 3. A kivitelezésre vonatkozóan az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni. 4. A bejelentési kötelezettségének elmulasztása, kivitelezési tevékenység engedély nélküli megkezdése, végzése, bírság kiszabását vonja maga után. 5. A jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - tervektől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka. 6. Az építési engedélyt (a tervek, rajzok, műszaki leírás) engedélyes, illetőleg záradékolt terv egy példányát, vagy hiteles másolatát, valamint az előírt kiviteli tervet állandóan a munkahelyen kell tartani, és azokat a hatóság képviselőjének kívánatra fel kell mutatni. 7. A használatbavételi engedélyt az építtetőnek hatóságunktól az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt meg kell kérnie. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. 8. Ez az építési engedély az esetleges polgári jogvitákat nem dönti el. Az építési engedéllyel - bírói hatáskörbe tartozó polgárjogi vita eldöntése előtt - az építtető csak saját felelősségére és veszélyére élhet. Felhívom építtető figyelmét,hogy - az Étv. 39/A. (4) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló bejelentését a 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Épkiv.) 29. (1) bekezdése szerinti esetekben az építés kivitelezése előtt legalább 15 nappal meg kell tennie a (2) bekezdés és a 4. melléklet szerinti tartalommal elektronikus úton az Országos Építésügyi Nyilvántartásban biztosított feltöltő felületen keresztül az építésfelügyeleti hatósághoz. - Ez az építési engedély nem mentesíti őt az egyéb jogszabályok szerint szükséges más hatóságok és szervek engedélye megszerzésének kötelezettsége alól, s annak megadására hatóságomon keresztül nem támaszthat igényt. - Az építés alkalmával az építőanyagok tárolására segédépítmények építésére közterületet igénybe venni csak külön engedély alapján szabad. - Ez az engedély jogerőre emelkedésétől számított három év letelte után érvényét veszti, kivéve, ha a kivitelezést ez idő alatt megkezdték és az
5 építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az építtető az engedély érvényességének lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy alkalommal egy évre kérheti az engedély meghosszabbítását. - Amennyiben az építtető elmulasztotta az építési engedély érvényét annak lejárta előtt meghosszabbíttatni, és az építmény a használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építtetőnek az építési engedélyt az építésügyi hatóságtól ismételten meg kell kérnie. - Építési célra anyagot, szerkezetet és berendezést csak hazai megfelelőség igazolással lehet forgalomba hozni, megrendelni, építménybe betervezni vagy beépíteni. - Az építtető az építési engedély alapján csak a saját felelősségére és veszélyére, a tényleges birtokos birtokának megfosztása, vagy birtoklásának zavarása nélkül építkezhet. - Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást annak megfelelő okiratban történő igazolása mellett az építésügyi hatóságnak - az építés megkezdésének, vagy folytatásának megkezdése előtt - írásban előzetesen bejelenteni. - Az építéssel érintettek - külön jogszabályban meghatározott esetekben - kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak, továbbá műszaki terveknek megfelelő építési munkák elvégzését. - Ha az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni. - Az építési munka végzése során biztosítani kell, hogy a keletkező környezetterhelés, igénybevétel a külön jogszabályban meghatározott és megengedett mértéken belül maradjon. - Az építési munka befejezését követő egy héten belül, az építmény környezetéből az építtetőnek és a kivitelezőnek az építési tevékenység során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot és építési segédeszközöket el kell szállítania, a környezetet és a terep felszínét az eredeti, illetve engedélyezett állapotában kell átadnia, a környezetben okozott károkat meg kell szüntetnie. - Az építési és bontási tevékenység befejezését követően építtető köteles elkészíteni az építés és bontás során ténylegesen keletkezett hulladékokról a bontási és építési hulladék nyilvántartó lapot, majd ezeket valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolást megőrizni, az építési napló mellékleteként csatolni, valamint külön előírás szerint az illetékes hatósághoz a munka befejezését követően benyújtani. Tájékoztatom az építtetőt, hogy - az Épkiv. szerint előírt kiviteli tervek meglétéről a munkakezdésig gondoskodnia kell.
6 Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül hivatalomnál előterjeszthető 30 000 Ft illetékköteles fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Hivatala (2800 Tatabánya, Ságvári E. u. 50.) bírálja el. A fellebbező ügyfélnek a jogorvoslati eljárásért megfizetett illetéken felül további külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a jogorvoslati eljárásban szakhatóságként közreműködő hatóságoknak az alábbiak szerint: - Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 10048005-00301703-00000000 számú számlájára az alapeljárásban megfizetett díjjal megegyező összeget. Az igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének tényét a fellebbezés mellékleteként igazolni kell. A szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló külön jogszabály hiányában a fellebbező ügyfélnek a jogorvoslati eljárásban megfizetett illetéken felül további 5000 forint összegű illetéket kell fizetni a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala, valamint a Katasztrófavédelmi hatóság másodfokú szakhatósági eljárás lefolytatásáért. A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az engedélyezés tárgyát képező dokumentációba, az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) (http://etdr.gov.hu) felületén az ügyfél kérelmére, az ÉTDR ügyazonosító számán biztosítható a betekintés. Döntésem a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A döntés kézbesítése hirdetményi úton történik, a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap. I N D O K O L Á S A Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) szám alatti építtető a Dunaújváros, Október 23-a tér 1. szám és 76/3 hrsz. alatti területen meglévő épületben kormányablak kialakítására vonatkozó építési tevékenységére építési engedély iránti kérelemmel fordult a 132/2013. (V.9.) Korm. Rendelet 1. melléklete értelmében a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabánya Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalához (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) a kérelem tárgyaként megjelölt építési engedélyezés ügyében. A szakhatóságok bevonására a 312/2012. (XI.08.) Kormányrendelet 6. melléklete, valamint a 132/2013. (V.9.) Korm. Rendelet 2. melléklete alapján került sor.
7 Az építési engedély kérelem elbírálása előtt tartott helyszíni szemle során megállapítottam, hogy a tervezett munkákat még nem kezdték meg, a beadott tervdokumentáció a meglévő kialakításnak megfelelő. Az eljárás Hivatalomnál történő elindításának napja: 2013. június 26. Az ügyintézési határidő a 132/2013. (V.9.) Korm. Rendelet 3. (3) pont alapján15 nap, melybe az alábbiak nem számítanak bele: - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, - a szakhatóság eljárásának időtartama. Az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezése: 2013. 09. 03. Hatóságom az ügyintézési határidőt fentiek szerint betartotta. Az építési munkával érintett ingatlanon tervezett átalakítás Dunaújváros Megyei Jogú Város 19/2003 (V.16.) számú, Dunaújváros építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló Önkormányzati Rendeletével nem ellentétes. Az övezetre vonatkozó előírások mindegyike teljesült a tervezési munka során, az építési terv az érvényben lévő építési előírásokkal nem ellentétes. A 132/213. (V.9.) számú Kormányrendelet 3. (4) a) pontja alapján az engedélyezéshez nem kell településképi véleményezést lefolytatni. A tervezést végző felelős tervező Zács András építész tervező (É1 01-2387) tervező jogosultsága a tervezési munkára alkalmas. Építtető az eljárás hiánypótlásban bekért dokumentumokat csatolta beadványához. A Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (2800 Tatabánya, Ságvári E. u. 50.) KER/067/00154-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a kialakításhoz közegészségügyi szempontból az alábbi indoklással járult hozzá: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) Dunaújváros, Október 23. tér 1. (hrsz: 76/3.) szám alatti ingatlanon tervezett kormányablak kialakításának tárgyában - szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából - megkereste az Intézetet (ÉTDR azonosító: 201300058378). A benyújtott dokumentáció áttanulmányozása során megállapításra került, hogy a kormányablak kialakítását közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A kérelmező, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009.(1.30.) EüM. rendelet 1. számú mellékletében előírt 8.700- forint, szakhatósági közreműködésért fizetendő díjat megfizette.
8 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet döntését az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 132/2013. (V. 9.) Kormányrendelet 1. (3) bekezdése, valamint a 2. számú mellékletében, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése biztosított jogkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével adta meg. Az Intézet illetékességét az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 132/2013. (V. 9.) Kormányrendelet 1. (3) bekezdése és 2. számú melléklete állapítja meg. A Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály (2800 Tatabánya, Táncsics M. u. 1/d.) KE/ÚT/NS/A/425/4/2013 számú szakhatósági állásfoglalásában a kialakításhoz feltételekkel az alábbi indoklással járult hozzá: A KEM Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tárgyi ügyben az ÉTDR útján megkereste hatóságomat a szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 12. -a, valamint a 6. sz. melléklete 23-27. pontjai alapján. Az ügyben az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 132/2013. (V. 9.) Kormányrendelet 2. 6. pontjában foglaltak értelmében jár el az engedélyező hatóság, és a közlekedési szakhatóság is. Az ÉTDR-be feltöltött iratanyagot átvizsgálva az alábbiakat állapítottam meg: A kormányablak meglévő épület belső átalakításával kerül megvalósításra, a korábbi házasságkötő terem és irodák helyén. A dokumentáció parkoló-szükséglet számítást nem tartalmazott, így nem volt megállapítható, hogy az átépítés következtében mennyi többletparkolóhely biztosítandó.
9 A dokumentáció utal arra, hogy a városközpont fejlesztési terve szerint az épület előtti közút átépítésre, a parkoló bővítésre kerül, azonban nem állapítható meg, hogy minderre a kormányablak kialakítása miatt is szükség van-e, vagy a közlekedési létesítmények ezen beruházástól függetlenül is megvalósíthatóak. Az érintett közútkezelő hozzájárulása nem állt rendelkezésre. A fenti iratanyagra a 193/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 27.. (5) bekezdésében és az 5. sz. melléklet III. fejezetében előírtak értelmében van szükség a közlekedési szakhatósági állásfoglalás kialakításához. Az irathiányosság miatt a hiánypótlási felhívás kibocsátása mellett döntöttem, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (6) bekezdésében foglaltak értelmében. A KE/UT/NS/A/ 425/1/2013. iktatószámú végzésemet 2013. július 25-én feltöltöttem az ÉTDR -be, majd 2013. július 26-án a hivatali kapu útján is megküldtem az Építtetőnek. Az irathiányosságok pótlása 2013. augusztus 8-án megtörtént: feltöltésre került a helyi közútkezelő - feltételeket előíró - közútkezelői hozzájárulása, valamint a műszaki leírás kiegészítésre került a parkoló-szükséglet kimutatásával, mely szerint az átépítést következtében 25 db új parkoló-állás létesítése szükséges, és ezek az épület előtti közterületen kerülnek kialakításra. A hiánypótlási eljárással párhuzamosan belföldi jogsegélyt is kértem a Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségétől arról, hogy került-e kiadásra útépítési engedély a tervezett parkoló-átépítés ügyében. Tájékoztatásuk szerint a városközpont fejlesztés keretében Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint építtető részére kiadásra került a 1117/9/2010. iktatószámú útépítési engedély, amely szerint a Bíróság és az Anyakönyvi Hivatal közötti területen 52 férőhelyes parkoló és két feltáró útja építhető ki. A kiadott útépítési engedély érvényességi ideje 3 év, amely kétszer két évvel meghosszabbítható. Amennyiben az engedély érvényessége lejár, akkor külön eljárásban új útépítési engedélyt kell beszerezni az utak építésének, forgalomba. helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Kormányrendeletben foglaltak betartásával. Az engedély iránti kérelem és a tervdokumentáció tartalmi követelményeit e rendelet rögzíti. Szakhatósági állásfoglalásomat a kiegészített műszaki iratanyag, és a közútkezelői nyilatkozat ismeretében megadtam, az alábbiak figyelembe vételével: A létesítmény működéséhez szükséges gépkocsi-várakozóhelyek biztosításáról az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42. -a és 4. sz. melléklete rendelkezik. A parkoló-szükséglet számítás ellenőrzése az eljáró hatóság feladatköre. Az ingatlan megközelítéséhez szükséges utakat, a közúti csatlakozást, és a szükséges parkolóhelyeket a tervdokumentáció tartalmazta az alábbi műszaki tartalommal: A létesítmény működéséhez szükséges gépkocsi-várakozóhelyek - az OTÉK 42. (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a telekhatártól mért 500 m-en belül a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával kerülnek kialakításra az épület előtti területen, a meglévő közutak és parkolók átépítésével.
10 A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A 132/2013. (V.9.) Kormányrendelet 3. (2) bekezdésében értelmében az útügyi hatóság szakhatósági ügyintézésének határideje 8 nap. A Ket. 33. (3) bekezdés c) pontja alapján a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít be. Nyilatkozatomban előírt feltételeket az útügyi érdekek és a közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása érdekében adtam meg, figyelembe véve az útkezelői nyilatkozatban előírtakat. Szakhatósági állásfoglalásomat a már hivatkozott jogszabályokon túl az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 12. -a, és 6. sz. mellékletének 23-27. pontjai alapján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1), (3) és (6) bekezdésében foglaltak alapján adtam ki. Az önálló jogorvoslat kizártságáról és a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 44. (9) bekezdése alapján adtam tájékoztatást. Hatóságom hatáskörét a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. (5) bekezdése, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 12. -a és 6. mellékletének 23.-27. pontjai, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdése, valamint az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 132/2013. (V. 9.) Kormányrendelet 1. (3) bekezdése állapítja meg. A kiadmányozási jogot a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2012. (VIII.24.) KIM Utasítás alapján megállapított, Közlekedési Felügyelőség KE/VE/NS/B/263/5/2012. számú Ügyrendjének V.2.15) pontja biztosítja. A Komárom- Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2800 Tatabánya, Ságvári E. u. 18.) 549-2/2013/HO számú szakhatósági állásfoglalásában a kialakításhoz az alábbi indoklással járult hozzá: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4.) tárgyi engedélyezési eljárásban szakhatóságként kereste meg a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. Az Igazgatóság részére megküldött dokumentációkat tűzvédelmi szempontból megvizsgáltam, és kikötés nélkül a kérelmezett tevékenységekhez hozzájárulok.
11 A megkereséshez mellékelt tervezői nyilatkozat alapján megállapításra került, hogy az építési engedélyezési tervdokumentációban foglaltak megfelelnek a hatályos tűzvédelmi előírásoknak. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai alapján folytattam le az eljárást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni fellebbezés keretében támadható meg. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdés a) pontja, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 12. (1) bekezdéséhez tartozó 6. számú melléklet 7. pontja alapján gyakorolta. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés b) pontjában, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet 1. melléklet a) pont 19. alpontjában rögzítetteken alapul. Építtető az 1990. évi XCIII. törvény 5. (1) pontja alapján illetékmentességre jogosult, a szakhatósági eljárási díjat befizette az eljáráshoz. A kérelmet tartalmilag az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Korm Rendelet 17. - a alapján, valamint a 132/2013. (V.9.) Kormányrendelet alapján vizsgáltam. A kérelmet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Korm Rendelet 18, 19 -a, a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet OTÉK, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján bíráltam el. Építtető figyelmét az alábbi jogszabályok alapján hívtam fel és adtam meg tájékoztatásomat: 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006.Korm. Rendelet 1. számú melléklete
12 Határozatom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. -án alapul, amely kimondja: 71. (1) A hatóság - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. A határozat tartalmilag a fent nevezett törvény 72..-a alapján készült. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (4) bekezdése, valamint a 99. (1) bekezdés alapján adtam meg: 98. (4) Az eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. 99. (1) A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Az illeték törvény (1990. évi XCIII. évi törvény) XV. fejezet és XI. fejezet alapján számolt eljárási illetéket mentesség igazolásával építtető igazolta, valamint az alapeljárásba bevont szakhatóságoknak egyéb jogszabály alapján fizetendő szakigazgatási díjat lerótta, az engedélyezés során külön költség nem merült fel. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. évi törvény 29.. (4) bekezdésének XV. melléklete alapján állapítottam meg, miszerint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 30 000 forint illetéket kell fizetni. A másodfokú eljárásban befizetendő szakhatósági díj befizetésére vonatkozó rendelkezést a 1/2009.(I.30.) EüM rendelet 2. (5) bekezdése tartalmazza. Az illetékfizetési kötelezettséget az Itv. 29. (2) bekezdése, a 31. (1), (6) és (8) bekezdése valamint a 73. (1) bekezdése írja elő. A döntés végrehajtására vonatkozóan a 132/2013 (V.9.) Korm. rendelet 3. (5) pontja alapján rendelkeztem. A döntés kézbesítését a 132/2013 (V.9.) Korm. rendelet 3. (6) pontja írja elő. Hatóságom hatáskörét és illetékességét az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 1. -ban foglaltak állapítják meg. Tatabánya, 2013. szeptember 04. Benis Erika hivatalvezető