Földtani alapismeretek I.
A Föld felépítése és anyagai
A Föld felépítése
A Föld folyamatai Atmoszféra
KÜLSİ GEOSZFÉRÁK ATMOSZFÉRA (LÉGKÖR) TROPOSZFÉRA SZTRATOSZFÉRA IONOSZFÉRA TERMOSZFÉRA EXOSZFÉRA HIDROSZFÉRA (VÍZÖV) FELSZÍNI VIZEK FELSZÍN ALATTI VIZEK KONTAKT GEOSZFÉRÁK PEDOSZFÉRA (TALAJÖV) BIOSZFÉRA
Belsı geoszférák
A kéreg felépítése és folyamatai
A Földkéreg elemei és ásványai
A Földkéreg ásványainak fı elemei
Az ásványok tulajdonságai szín, karcszín, átlátszóság, fénytörés keménység, törési- és hasadási viselkedés kémiai összetétel, kristályszerkezet hézagosság, vízfelvevı képesség, idıállóság, sőrőség fajhı és egyéb termikus vezetıképesség és más elektromos jellemzık
Ásványok meghatározása Hagyományos vizsgálatok makroszkópos vizsgálat vegyi összetétel meghatározása mikroszkópos vizsgálat Újabb módszerek röntgensugaras vizsgálat differenciál termo analízis elektronmikroszkópos vizsgálat
DTA-görbék
A földkéreg leggyakoribb ásványai fajta szerkezet példa szilikátok sziget győrős láncos olivin berill piroxének kettıs lánc amfibolok réteges térháló oxidok, hidroxidok kvarc, vasoxidok csillámok: muszkovit, biotit agyagásványok: kaolinit, illit, montmorillonit földpátok: ortoklászok, plagioklászok szulfidok galenit, kalkopirit, pirit szulfátok gipsz halogenidek kısó karbonátok kalcit, dolomit terméselemek kén, fémek organikus vegyületek. borostyánkı egyebek
Szilikátok fı jellemzıi
A Földkéreg kızetei
Nap energia kiemelkedett kızetek mállás mállott kızetek szállítás kızettéválás laza üledékek légkör vízöv kéreg üledékes kızetek kiemelkedés átalakulás átalakulás magmás kızet kristályosodás A Föld belsı energiája beolvadás metamorf kızetek folyós magma mélység nyomás hımérséklet
Kızetek tulajdonságai eredet, keletkezés, elıfordulás ásványi és vegyi összetétel ısmaradványok, kövületek szerkezet, rétegzettség, palásság szövet, szemcseméret, szemcsealak mállási hajlam, vízfelvevı képesség, idıállóság porozitás szilárdság, kopásállóság szín
Kızetek szerkezete
A kızetek gyakorisága A Földkéreg felsı 15 km vastag héja A Föld felszíne Magyarország felszíne magmás üledékes átalakult
Kızetek osztályozási rendszere MSZ EN 14689-1
Magmás kızetek keletkezése
A fontosabb magmás kızetek neve, szövete, összetétele, színe és SiO 2 -tartalma
Fontosabb magmás kızetek néhány jellemzıje Gránit mélységi, savanyú (70 % SiO 2 ), durvaszemcsés, világos színő, Mecsek, Velencei hg., építı-, burkoló- és díszítıkı, szoborkı Riolit kiömlési, savanyú, finomszemcsés, világos Tokaj, Mátraalja, Bükk, Mecsek, építıanyag (lábazat, szegélykı, támfal), út- és vasútépítés (zúzottkı) speciális változatok: horzsakı (porózus), obszidián (üveges), perlit (gömbös) Andezit kiömlési, semleges, finomszemcsés, változó színő Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaj, Visegrád, Velencei hg., Mecsek út-, vasút- és vízépítés Bazalt kiömlési, bázisos, finomszemcsés, sötétszínő, orgonasípok, hólyagos változat Balaton-felvidék, Salgótarján, út-, vasút- és vízépítésben zúzottkıként, kockakıként Tufák riolittufa: Eger, pincék, omlások, vízfelvétellel felpuhulás, várfalak, andezittufa: Visegrádi hg., várfalak, változó mérető kızetdarabok és szilárdság bazalttufa: Balaton-felvidék, Somoskı, változó szilárdság, bazalt- és mészkıdarabok,
Üledékes kızetek keletkezési környezetei
Üledékes kızetek keletkezése
Kızettéválás diagenezis Tömörödés (kompakció) rétegterhelés hatására porozitáscsökkenés és vízvesztés Cementáció a pórusoldatból vagy az üledéket átjáró magmás oldatokból az oldott (karbonátos, kovás, limonitos, agyagos) anyag kiválva cementálja a szemcséket. Átkristályosodás a már megszilárdult (fıleg karbonátos) kızetben alakul ki, a kristályok mérete, összefogazottsága növekszik. Dolomitosodás mészkı (mésziszap) Ca-ját a tengeri Mg-ionok helyettesítik, mivel a Mg nagyobb, a helyettesítés rácsfeszültséget okoz, ami a dolomit repedezését eredményezi.
Fontosabb összeálló törmelékes kızetek Breccsa 2 mm-nél nagyobb, szögletes kızettörmelék változatos kötıanyagokkal Budai hg.: mészkıbreccsák Konglomerátum 2 mm-nél nagyobb, lekerekedett kızettörmelék változatos kötıanyagokkal homokkıhöz hasonló építıanyag is lehet Homokkı gyakori, érdes felülető, változatos színő, szemcseanyagú, kötéső szilárdságú lehet, Balaton-felvidék (permi vörös hkı), Budai hg. (hárshegyi hkı) Alföld, Kisalföld, Balaton-környék, Pécs( pannon hkı) lábazat, támfal, falazat, térburkolat, szénhidrogéntároló Lösz szélhordta, iszapmérető szemcsék, meszes, függıleges makrópórusos, roskadékony kvarc, földpát anyagú, csigák,löszbabák típusos-, infúziós-, lejtılösz, agyagos lösz Dunántúl, Duna-part, pincék Agyagkı, iszapkı, aleurit iszap-agyagszemcsék vörös-fekete színő, laminált Mecsek (Bátapáti - atomhulladék)) Kötés: kovás, vasas, karbonátos, agyagos
Fontosabb vegyi üledékes kızetek Mészkövek CaCo 3 karbonátos szemcsék + cementáló anyag + bioklasztok keletkezés: tenger: ár-apálysíkság, tengerparti homokdomb, lagúna, self, mélytenger, édesvizek: tavak, források mérnöki osztályozás: : tömött: tengeri, finomszemcsés, sokféle szín, rétegzett, pados, karsztosodás (Aggtelek, Bp.) eocén, triász, jura, kréta hegyvidékeinkben, tardosi kı, durva: burkolatok, cementgyártás, tengeri, durvaszemcsés (ooidos), sárga és fehér, miocén (bádeni szarmata) Bp. körüli bányákból fontos építıkı, de mállik forrásvízi: krémszínő, pleisztocén, holocén Várhegy, Süttı, Országház Dolomit (Ca,Mg)Co 3 tengeri eredető, változatos színő, rideg, repedezett, mállékony, sósavra nem reagál karsztosodik, hazánkban gyakori, felhasználása: murva (útépítés, kohászat), por (vakolat, súroló) Márga mész és agyag keveréke, színe sárgától szürkéig, szilárdsága a mésztartalommal javul, az agyagosabb csúszásveszélye Budai hg. És más hegyek (Mecsek) cement-alapanyag Keletkezési mód: oldatképzıdés, telítıdés, kiválás, diagenezis,
A metamorfózis jellemzıi kisfokú metamorfózis agyagpala fillit csillám -pala nagyfokú metamorfózis gneisz
A metamorfózis típusai és eredményei kontakt (termális) kataklasztos (nyírási) betemetıdéses (rétegterheléses) regionális (dinamotermális) tömörödés cementálódás átkristályosodás palásság (foliáció) irányítottság (lineáció) dolomitosodás
Metamorfózis színterei és típusai
gránit gneisz
márvány csillámpala
Fontosabb metamorf kızetek néhány jellemzıje Gneisz közepes vagy nagyfokú metamorfózissal gránitból vagy agyagkıbıl keletkezett, szabálytalan rétegesség-sávosság, ásványszemcséi szem alakúak vagy lencsések, fıleg földpátokból és kvarcból, de vannak benne amfibolok és piroxének, Szürkés és vörös, burkolókıként használják, Magyarországon Sopron környékén lelhetı fel. Márvány nagyfokú metamorfózissal mészkıbıl keletkezett. Kémiai összetételét tekintve: CaCO3, az anyakızet "szennyezıdéseinek" megfelelıen sokféle színő (fehér, barna, zöld, kék, fekete) viszonylag puha, a felületét gyenge ásványi ill. erıs szervetlen savak is marják, oldják, építıipari felhasználása gyakori, viszonylag könnyő karbantartani, de rendszeresen ápolni kell. Agyagpala kisfokú metamorfizálódással agyagból keletkezett, kemény, palás, vékony lemezekre hasad, finomszemő, a színe különféle lehet, gyakori a szürke, egyes fajtáiból égetéssel tetıfedı palát gyártanak, a Bükk-ben és a Balaton-felvidéken fordul elı. Kvarcit közepes vagy nagyfokú metamorfózissal homokos kızetekbıl keletkezett, uralkodó ásványa a kvarc, de vannak benne földpátok és csillámok is, könnyed, világos csillogás jellemzi, lehet fehér, aranysárga, rózsaszín és a természetes zöld is, kemény, kopás- és fagy-álló, járólapokat készítenek belıle, Sopron mellett fordul elı. Milonit kataklasztos metamorfózissal, nyírási, törési zónák mentén plasztikus deformációval jött létre, nagyon kemény, de anyagát a teljes kızeten átható, finom szemcséjő foliáció jellemzi, mechanikai hatásra a szemcseméret csökken, a nyírás felaprózza a kızetanyagot, csúszásveszélyes lesz.