Szilágyság/16. www.hhrf.org/szilagysag/ 2010. április 23. 1. 2010. április 23. 16. Ára: 1,3 lej Elõfizetõknek 1,2 lej TÁMOGATÁSÁVAL A szervezet újjáépítése Pénteken délután ülésezett az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének Megyei Képviselõk Tanácsa. A kibõvített ülésen mintegy 80 személy vett részt és vitatta meg a megyei gondokat. A helyzet nem rózsás, de tulipános Seres Dénes képviselõ, a szervezet megyei elnöke politikai tájékoztatójában utalt arra, hogy kormányzati szerepvállalásunk sok gondot okoz, de szükséges. Bebizonyítottuk, hogy nem csak a gazdasági fellendülésben, hanem a válsághelyzetben is vállaljuk a felelõsséget, és a pozitív változások felé igyekszünk terelni az országot. Ez sok gonddal, népszerûtlen intézkedések vállalásával is jár, de mindez elengedhetetlen a decentralizáció megvalósításához. Miért van erre szükség? Elsõsorban azért, mert a valós decentralizáció jelentõs lépés a helyi autonómia megvalósításában. Ezt húsz éve hirdetjük, meglehet, hogy eleinte nehezen tudunk élni vele, de most már rajtunk fog múlni az önállóság, az autonómia megteremtése. Sajnos, a kormánypártnak nincs koherens válságkezelõ programja, gazdasági elképzelései zavarosak, egymást követik a sztrájkok, gond van a közalkalmazottakkal, de néhány számunkra fontos kérdésben sikerült elõre lépni, pl. az oktatási törvényben az anyanyelvhasználat területén sikerült kiküszöbölni néhány hiányosságot. Helyi szintén sok olyan terület van, ahol elõre tudtunk lépni, a legnagyobb gondunk most a református kollégiumban az elsõ osztály beindítása. Régiók A fejlesztési régiók átszervezési javaslataink nagy ellenállásba ütköztek. Annak ellenére, hogy racionális érveket sorakoztattunk fel, azonnal a székelyföldi régió miatti nacionalista tiltakozás uralkodott a politikai vitákban. Ez az átszervezés egyelõre még elmarad. Ugyanakkor a közigazgatási átszervezést is el kell napolni, mert félõ, hogy a szlovákiai mintára úgy szabják meg a határokat, hogy a magyarság mindenütt még nagyobb kisebbségbe szorul. Ennek ellenkezõjére nincs semmi garancia. Nem túl kényelmes partner Jó, hogy ott vagyunk a kormányban, mert némileg számunkra is kedvezõen tudjuk befolyásolni bizonyos mértékben a gazdasági és politikai döntéseket. Számunkra a legfontosabb a decentralizáció, ez megteremtheti a helyi autonómiát, hiszen nagyon sok helyhatóságban mi vagyunk többségben. Ez az autonómia alapja, a kezünkben van, éljünk vele! A helyi intézmények vezetõi kapcsán sincsen elõrelépés, egyelõre az Alkotmánybíróság döntése lehetetlenné teszi az ésszerû állapotok helyreállítását. Ebben is vagy alkotmánymódosításra, vagy a törvényes szabályozások módosítására van szükség, pedig vitatható az Alkotmánybíróság döntése. Annak ellenére, hogy az államelnök ezzel a politikaellenes populista népszavazással nyerte meg a választásokat, a parlament nem csak javaslataival, hanem a teljes alkotmány átdolgozásával, az ellentmondások feloldásával hajlandó foglalkozni. Nem csak egy kérdést, hanem az egész alkotmányt tisztázni, egyértelmûvé kell tenni, ehhez pedig kétharmados többség kell, tehát kemény egyeztetések szükségesek. Nagy nyomás nehezedik a parlamentre a szemtelen nyugdíjak ügyében. Az érdekelt tiltakozók annyira le szeretnék csökkenteni az érintettek számát, hogy ez már alig érintene 3-5.000 személyt, ezzel pedig semmit sem oldottunk meg. Egységes, koherens és fenntartható nyugdíjrendszer nélkül marad minden a régi helyzetben. Egyelõre a tanügyi törvény parlamenti vitájára készülünk, sajnos nehezen fogadják el javaslatainkat. De az RMDSZ eddig is bebizonyította, hogy képes ellátni az érdekképviselet feladatait, míg mások csak kívülrõl kritizáltak minden munkát és eredményt mellõzve. Pedig van elõrelépés. A kisebbségi törvény elfogadtatása is nagy erõfeszítést igényel. Szervezetépítés Megváltozott a magyarság politikai helyzete, hiszen az MPP mellett már új szervezet jogi bejegyzése is megszületett. Ebben a helyzetben az RMDSZ számára elengedhetetlen a Szövetség újraépítése, a tagnyilvántartás frissítése. Ez elengedhetetlen a két év múlva esedékes helyhatósági választások elõkészítéséhez. Kell tudjuk, kire számíthatunk. A közösséget folyamatosan össze kell fogjuk, nem csak úgy, mint a román pártok, a kampány idején. Minden családhoz el kell jussunk a tagsági könyvekkel, és a szórólapokkal, amelyen nem csak információk vannak, hanem kérdések is, amelyre a magyar lakosság válaszait várjuk. mondotta a szervezet megyei elnöke. A tagnyilvántartás és a szervezeten belüli tagság kérdése nagyon fontos. A tagság elsõdleges feltétel ahhoz, hogy 5. oldalon 3. oldalon 6. oldalon 8. oldalon Folytatja közösségépítõ munkáját az EMKE Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte szombaton, Kolozsváron megalapításának százhuszonötödik évfordulóját az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület (EMKE). Betegszabadság csak betegeknek! A betegállományban lévõnek a betegszabadság felírásakor nyilatkoznia kell arról, hol lesz megtalálható a betegszabadság ideje alatt. Ti eldobtátok. Mi összeszedjük? Az akció során 220 zsák avagy 4 köbméter szemét gyûlt össze. A fiatalok összeszedték és nylonzsákokba tették a Berettyó, a helyi temetõ, a vasútállomás és a számos utcában található szemét jelentõs részét. valaki szavazati joggal részt vehessen a Szövetség helyi szervezeteinek ülésein. Ez azt jelenti, hogy beleszólási joga van a döntésekben, választhat és választható a különbözõ tisztségekben. Ez pedig a feladatok elvégzésének felvállalását jelenti, ugyanakkor a felvállalás teljesítésének a számonkérését is lehetõvé teszi a közösség számára. A gazdasági beszámolók és az alacsony költségvetés elfogadása után következett a megbeszélés, amelyen régebbi kérdések újból felvetõdtek Ki mit adott kinek? Az egyik örök kérdés, amikor a tagságról van szó, az egyik zilahi küldött szájából hangzott el. Mit válaszoljon erre a kérdésre: Mit adott nekem az RMDSZ? A kérdés vitát váltott ki, hiszen minden magyar, aki valamennyire ismeri történelmünket, tudja, hogy a nemzet eredményei nem személyes adományok szintjén nyilvánulnak meg. 1848-49-ben senki nem azt kérdezte, hogy személy szerint mit adott neki a forradalom. Akkor és mindenütt a világon másként tevõdött fel a kérdés: Mit adtál te a forradalomnak, a szabadságharcnak, magyarságodnak? Mit tettél le a nemzet asztalára a szép szavakon kívül? Hányan nem veszik figyelembe azt, hogy RMDSZ nélkül nem lenne magyar iskola sem Szilágysomlyón, sem Szilágycsehben, nem fejlõdtek volna közösségeink, nem létezne ekkora fejlõdés nemzettudatunkban, hiszen számos hagyományõrzõ csoport, egyesület mûködik a megyében hathatós támogatással, segítséggel. A kérdezõ hogyan járult hozzá mindehhez? A nemzet akkor egészséges, ha nem mindent tõle várunk, hanem ha képességeinkhez mérten teszünk is érte valamit. Nem szép beszédekre, hanem cselekedetekre, eredményekre van szükség, és ennek meg kell találni a módját az adott politikai és gazdasági környezetben. Lejegyezte: Józsa László Felhívás A Szilágy Megyei Információs Iroda felhívja minden érdeklõdõ figyelmét, hogy a 2009-2010-es iskolai tanévre a nevelési-oktatási támogatási pályázatok leadási határideje április 30-a. Lüktet, ég vagy sajog? Mindenki érzett már fájdalmat, de valószínûleg csak kevesek gondolkoztak el azon, hogy például miért a lábuk fáj, ha a gerincükkel van probléma.
2. Közérdekû Szilágyság/16. 2010. április 23. www.hhrf.org/szilagysag/ Fogadóórák (elõzetes bejelentkezés alapján) RMDSZ Szilágy meegyei szervezete Zilah, Kossuth L. utca 33. szám tel: 0260-661685 Seres Dénes, elnök, parlamenti képviselõ pénteken 9.00-13.00 óra között Szilágyi Róbert, ügyvezetõ elnök hétfõtõl csütörtök 8.00-16.00 óráig Az RMDSZ zilahi szervezete Naponta 13.00-14.00 óra között Hétfõ, Lakatos Sándor, elnök földügyek Kedd, Szilágyi Sándor, városi tanácsos Szerda, Májer Gabriella, közjegyzõ Csütörtök, Demjén Attila, ügyvéd Péntek, Bogdán Zsolt, városi tanácsos A városi iroda nyitvatartásának idõpontja naponta: 12.00-16.00 Elérhetõségek: Városi iroda: 0360 566082 Lakatos Sándor, elnök: 0731-606453 Antal Csilla titkárnõ: 0745-167739 Szilágycsehben Az érdekvédelmi szervezet székháza munkanapokon 8.00-14.00 óra között várja az érdeklõdõket. Szilágysomlyón Fekete Szabó András szenátor minden pénteken 10.00-12.00 óra között fogadja az érdeklõdõket. Az RMDSZ helyi szervezetének székháza munkanapokon 8.00-16.00 óra között mûködik, pénteken viszont csak 13.00 óráig van nyitva. A város magyar tanácsosai minden csütörtökön 15.00-17.00 óra között az RMDSZ székházában fogadják a lakosságot. Intézmények Prefektúra Végh Sándor prefektus csütörtökön 10 órától Claudiu Birsan alprefektus kedden 11.00 órától Onorica Abrudan alprefektus szerdán 10.00 órától Szilágy Megye Tanácsa Marc Tiberiu elnök pénteken 10.00 órától Csóka Tibor alelnök kedden 12.00 órától Ionescu Cristian alelnök hétfõn 10.00 órától Vlaicu Radu titkár szerdán 10.00 órától Zilah Polgármesteri Hivatala Radu Cãpîlnasiu polgármester csütörtökön 10.00 órától Sojka Attila alpolgármester szerdán 10.00 órától Dana Cota alpolgármester kedden 10.00 órától Szilágycseh Polgármesteri Hivatala Varga András polgármester Csütörtök 8.00-12.00 Bulgãrean Emil alpolgármester kedd 8.00-12.00 Cordea Dan Titus titkár szerda 8.00 12.00 Zsibói Polgármestrei Hivatal Bãlãnean Eugen polgármester kedden 8.00-10.00 óra között Sárközi Pál alpolgármester csütörtökön 8.00-10.00 óra között Opris Maria titkár szerdán 8.00-10.00 óra között. Szilágyság Közéleti, közmûvelõdési hetilap Kiadja a PRO SZILÁGYSÁG Egyesület Szerkesztõ: JÓZSA LÁSZLÓ Fõmunkatárs és mûszaki szerkesztõ: MÁTÉ JÓZSEF Ne feledjük el felköszönteni szeretteinket, rokonainkat, ismerõseinket névnapjukon! április 23., péntek: Béla április 24., szombat: György, Györgyi április 25.., vasárnap: Márk, Kevin április 26., hétfõ: Ervin, Boglárka április 27., kedd: Zita, Gyöngyvér április 28., szerda : Valéria április 29.,csütörtök: Péter, Tihamér ROMÁNIA SZILÁGY MEGYE TANÁCSA ELNÖK I.sz. 4186/2010.04.15. Hasznos telefonszámok Zilahi rendõrség 0260-661285 Zilahi közösségi rendõrség 0260-610178 Romtelecom tájékoztató 0260-1931 Romtelecom hiba bejelentõ 0260-1921 Gázelosztó 0260-1928 Electrica diszpécser 0260-1929 EON Gaz diszpécser non stop 0265-200928; 0800-800928 Zilahi megyei kórház 0260-616920 Prefektúra 0260-661270 Megyei tanács 0260-662035 Fogyasztóvédelmi hivatal 0260-612832 Autóbusz állomás 0260-611056 Atlassib autóbusz állomás 0260-611600 Szilágy Megye Tanácsa székhelyén, Zilahon, 1918. Dec. 1. tér 12. sz. alatt 2010. 06.08-án 9.00 órai kezdettel írásbeli vizsgát tart, illetve 2010.06.10-én 14.00 órai kezdettel interjúra hívja az érdeklõdõket a Szilágy Megye Tanácsának szakapparátusában tartozó Informatikai iroda szabad vezetõi tisztségének elfoglalására hirdetett versenyvizsga keretében. A vizsgára való jelentkezés iratcsomagja kötelezõen kell tartalmazza a 611/2008. sz. utólag módosított és kiegészített kormányhatározat 49. szakasza szerint igényelt dokumentumokat, és legkésõbb 2010.05.24-én 15.00 óráig lehet benyújtani a vizsgabizottság titkárságához. A vizsga tematikájáról és menetérõl, a részvétel feltételeirõl és a könyvészeti anyagról tájékozódhatnak az intézmény elõcsarnokában kifüggesztett 4181. sz. hirdetésbõl, amely a megyei tanács honlapján a karrier címszó alatt olvasható, vagy vizsgabizottság titkárságán a 0260/614-120 telefon 134-es mellékállomásán. Tiberiu Marc elnök ROMÁNIA SZILÁGY MEGYE TANÁCSA ELNÖK I.sz. 4191/2010.04.15. Szilágy Megye Tanácsa székhelyén, Zilahon, 1918. Dec. 1. tér 12. sz. alatt 2010. 06.15-én 9.00 órai kezdettel írásbeli vizsgát tart, illetve 2010.06.17-én 14.00 órai kezdettel interjúra hívja az érdeklõdõket a Projektek menedzsmenti külkapcsolatok illetve regionális fejlesztési igazgatósághoz tartozó projektmenedzsmenti irodájának irodavezetõi tisztségének elfoglalására hirdetett versenyvizsga keretében. A vizsgára való jelentkezés iratcsomagja kötelezõen kell tartalmazza a 611/2008. sz. utólag módosított és kiegészített kormányhatározat 49. szakasza szerint igényelt dokumentumokat, és legkésõbb 2010.06.01én 15.00 óráig lehet benyújtani a vizsgabizottság titkárságához. A vizsga tematikájáról és menetérõl, a részvétel feltételeirõl és a könyvészeti anyagról tájékozódhatnak az intézmény elõcsarnokában kifüggesztett 4187. sz. hirdetésbõl, amely a megyei tanács honlapján a karrier címszó alatt olvasható, vagy vizsgabizottság titkárságán a 0260/614-120 telefon 134-es mellékállomásán. Tiberiu Marc elnök Kárpát-medencei Magyar Filmesek Erdélyben Idõpont: április 24. szombat Helyszín: Zilah, Kálvineum (Str. Corneliu Coposu 14.) Szervezõ: Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület - Közép-erdélyi Magyar Mûvelõdési Intézet Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Meghívottak (vetített filmek): Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék, Erdély alkotói Támogatók: Oktatási és Kulturális Minisztérium - Új Tudás - Mûveltség mindenkinek program keretében valamint a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátusa Program 17:00 - vetítések: 19:00 - Beszégetés a jelenlevõ alkotókkal 19.30 - Tolnai Szabolcs: Fövenyóra / 104 perc (játékfilm) - Vajdaság 21.30 - Lakatos Róbert: Csendország / 37 Erdély 22.10 - Lakatos Róbert: Moszny / 40 perc - Erdély Területi szerkesztõk: OLÁH MIKLÓS - Kraszna Szerkesztõség és kiadóhivatal: 450010 Zilah Kossuth u. 33. Telefon: 0260 661685 Nyomtatás: ColorPrint S.A. nyomda, 4700 Zalau 22 Decembrie nr. 66; tel/fax: 0260/661752. Felelõs vezetõ: MAJOR ISTVÁN igazgató. E-mail: szilagysag1883@yahoo.com ISSN 1453-1461 * A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztõség véleményét is Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztõség (helyszûke miatt is) fenntartja a jogot a cikkek rövidített formában való közlésére. Névtelen leveleket nem közlünk, ezekre nem válaszolunk. A borítékra kérjük felírni a feladó pontos nevét és címét. Pontos cím és név esetén jeligével ellátott írásokat is közlünk.
Szilágyság/16. www.hhrf.org/szilagysag/ Aktuális 3. 2010. április 23. Éves küldöttgyûlését tartotta a MIÉRT Szervezetépítés a MIÉRT-ben és az RMDSZ-ben címmel tartotta 2010-es soros küldöttgyûlését Aradon, április 16 18. között a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). Az Erdélyi magyar fiatalok jövõképe címû megnyitó elõadásában Markó Béla szövetségi elnök azt osztotta meg a küldöttekkel: mint gondol általában az ország jövõképérõl és a fiatalok szerepérõl, felelõsségérõl a jövõ alakításában. Az RMDSZ elnöke szerint a történelemben húsz éves ciklusok mint fogalmazott, egy emberöltõ alatt következnek be a nagy változások. Emlékeztetett Silviu Brucan politológus 1990-ben elhangzott jóslatára, mely szerint Romániának húsz évre lesz szüksége ahhoz, hogy utolérje a nyugati demokráciákat. A húsz év letelt, és csak a nyers változásokra volt elegendõ, arra, hogy Románia formálisan az Európai Unió tagállamává váljon vélekedett. Szerinte a következõ húsz év kihívása az, hogy Románia valóban európai országgá alakuljon át. A valódi európai integráció megvalósításához Markó Béla szerint mindenekelõtt vízióra, koncepcióra van szükség. Tudjuk-e már, hogy milyen Romániát kell felépítenünk? tette fel a kérdést. Szerinte a következõ években a sajátos igények szerint mûködõ romániai társadalmat kell kiépíteni, erre pedig csak szemléletváltó, felelõs, jól felkészült vezetõi réteg képes. E réteg kialakulásában a MIÉRTre nagy szerep hárul fordult a küldöttekhez a szövetségi elnök, azonban figyelmeztetett: aki nem tud változtatni a társadalmon, ne is vállalkozzon politikára. A politika nem mesterség, hanem hivatás. Csak az adja a fejét erre a pályára, aki át akarja gyúrni a társadalmat és van is víziója errõl tanácsolta Zilahi Wesselényi-s diákok nemzetközi tornaversenyen Miskolcon szervezték meg az idén a Csodaszarvas Kárpát-medencei Lévay Labdarúgó Tornaversenyt. A Zilahi Reformatus Wesselényi Kollégium immár harmadszor meghívott erre a versenyre. A vendégeket- közöttük minket is- a szervezõk fogadtak: a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon valamint a fenntartásban mûködõ 19.sz. Bükk Cserkészcsapat, akik a kispályás labdarúgó tornavetélkedõt szervezték. A Miskolci Református Gimnáziummal a fiataloknak Markó Béla. Hangsúlyozta, a társadalom átalakításának egyik fontos eszköze a decentralizáció. Akkor vonzó, akkor itthonmarasztaló Erdély, ha a helyi közösségekben hozzák meg a helyieket is érintõ döntéseket magyarázta. Ilyen értelemben elõrelépésnek nevezte a tanügyi törvényben is rögzített decentralizációt, illetve a központosítás tervezett felszámolását az egészségügyben. Takács Csaba ügyvezetõ elnök a szervezetépítésrõl, ennek a rendszerváltás utáni RMDSZ-es hõskorszakáról beszélt a küldötteknek szombaton. Akkor könnyû volt, mert volt közösségi felhajtóerõ fogalmazott a politikus, utalva arra, hogy a kilencvenes évek legelején, a változtatásokra a Zilahi Református Wesselényi Kollégium testvériskolai kapcsolatot tart fenn. Már vártak bennünket, ismernek minket, ugyanis cserediák kapcsolatban is vagyunk évek óta. A vetélkedõket 2010. április 16. és 18. között tartották. Kárpát-medencébõl összesen hét csapat érkezett. A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium Ukrajnábol Barna György csapatvezetõvel az élen, valamint Géczi Tihamér vezetésével a Nagyberegi Református Líceum. Szlovákiából a Rimaszombati Tompa irányuló igénytõl hajtott embereket nem volt nehéz megmozgatni. A jelenben Takács az RMDSZ mozgalmi jellegét hiányolta, szerinte az elkövetkezõ években ezen kéne erõsíteni. Egyben választ várt a küldöttektõl arra a kérdésre: hogyan lehet ismét visszacsalogatni a tagságot a szervezethez? Elsõsorban úgy, hogy nem csapjuk be õket adta meg maga az egyik választ, majd arról számolt be: az ügyvezetõ elnökség ezekben a napokban szórólapokat terjeszt a magyar közösségekben a választott tisztségviselõk elérhetõségeirõl (mobiltelefonszám, emailcím stb.), így téve lehetõvé számonkérhetõségüket. Megyénket Várdai Zoltán és Papp Lajos képviselte. (Tájékoztató) Mihály Református Gimnázium Csízi Zoltán csapatvezetõvel. A helyi diákotthon két csapattal képviseltette magát, mindkét csapat vezetõje Papp Róbert. Mi Forró Zoltán tanár úrral az élen egy fiú- és egy lánycsapattal érkeztünk. A fiúcsapat tagjai: Mátyás István (XII.A-s és 5 gólos) Németi Szabolcs (X.B, 3 gól) Nagy Tamás-Rudolf (XII.B-s, a küzdõ 2 gólos) Barta Nándor (XI.A) Benedek Zoltán(X.A) Püsök Krisztián(X.A). A 6 tagú lánycsapatot a cserejátékosokkal együtt a következõ diáklányok alkotják: Nagy Beáta(XI.A 1 gol) Cosma Erika (XI.A) Seres Erika (XII.A) Keresztes Simonfi Bettina(XI.B) Erdei Emõke(X.A) Bálint Helena(X.A) Bóné Enikõ(XI.A) Lukács Brigitta(XI.B). Mindannyiunk örömére és iskolánk dicsõségére nagyon szép eredménnyel jöttünk haza. A fiúcsapat az elõkelõ harmadik lett, bronzérmet nemcsak a csapat, hanem minden tagja kapott. Kellemes meglepetés volt, hogy az egész lelátó a zilahi csapatnak szurkolt. A lánycsapat viszont ezüstérmes lett. Õk is mindannyian kaptak saját névre szóló érmet. Vannak még dicséretesebb eredményeink: Keresztes Simonfi-Bettina legjobb kapus címet nyerte el, Cosma Erika pedig a legsportszerûbb játékos elismerésben részesült. Remélem, jövõre is ott leszünk, ezúttal Ukrajnába utazunk, mert a következõ találkozást az idei gyõztes csapat szervezi, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium. Lukács Brigitta és Forró Zoltán Betegszabadság csak betegeknek! Elfogadta a kormány szerdai ülésén azt a sürgõsségi rendeletet, amely változtat a betegszabadságok felírásának rendszerén. Az Egészségügyi Minisztérium javaslatának célja, hogy hatékonyabb ellenõrzést vezessen be. Az új szabályok bevezetésével az Egészségügyi Minisztérium célja drasztikusan csökkenteni a visszaélések számát, hogy csak azok éljenek a lehetõséggel, akiknek valóban szüksége van az ápolásra és az orvosi ellátásra. A betegállományban lévõnek a betegszabadság felírásakor nyilatkoznia kell arról, hol lesz megtalálható a betegszabadság ideje alatt. Az elsõ 5 betegnapon a munkáltató, utána a biztosító és a munkáltató együtt, ha szükséges, rendõrrel együtt is ellenõrizheti, hogy a beteg valóban az általa megjelölt címen tartózkodik-e. Amennyiben az orvos csak kórházban vagy klinikán végezhetõ ambuláns kezelést ír fel, ezt is jeleznie kell, kérésre, a munkáltatónak. Amikor kiadtuk a kórházvezetõség struktúrájának karcsúsítását célzó rendeleteket, amelyekkel visszavontuk 150 igazgató kinevezését, mert, a visszahívott igazgatók közül tizenketten hirtelen megbetegedtek. Mert aki betegszabadságát tölti, azt nem lehet leváltani. Ez is azt igazolja, hogy ami ma Romániában folyik a betegszabadságok terén, szerintem túl van a jóérzés határán nyilatkozta Cseke Attila miniszter a szerdai kormányülést követõen. Az Egészségügyi Minisztérium javaslatára a kormány elfogadta azt a rendeletset, amely módosítja a betegszabadságokra és társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó 2005/158. számú sürgõsségi kormányrendeletet. A jogszabály elõször tartalmazza annak lehetõségét, hogy a hatóságok ellenõrizzék, hogy a betegállományban lévõ személy valóban orvosi ellátásra szorul. Annak, aki a betegszabadságot fizeti a munkaadónak, illetve a biztosítónak lehetõsége lesz ellenõrizni, hogy a szabadságolt munkavállaló valóban a járóbeteg-rendelésen van, illetve amikor nincs kezelésen, akkor otthon vagy az általa megjelölt ideiglenes lakhelyen tartózkodik. Ha nem találják otthon a beteget, a további betegnapokat nem fizetik ki. A jogszabály szerint ugyanakkor emelkedik a visszaélések miatt kiszabható büntetések mértéke. Az eddigiek kétszeresével, 2.500 és 5.000 lej közötti összeggel büntethetõ, aki ok nélkül visszautasítja a betegpénz kiszámolását vagy kifizetését. Még többel, 5.000 és 10.000 lej közötti büntetéssel sújtható, aki jogtalanul állít ki beteglapot. A szabályok betartását az egészségbiztosító képviselõi kötelesek ellenõrizni. Az Egészségügyi Minisztérium becslései szerint az új szabályozás alkalmazásával 20%- kal csökkenhet a kibocsátott beteglapok száma, ami idén 142 millió lej körüli, a következõ 4 évben pedig mintegy 190 millió lej megtakarítást jelenthet az Egységes Egészségbiztosítási Alapból (FNUASS Fondul National Unic de Asigurari de Sanatate). A jogszabály-módosítás nem vonatkozik a krónikus betegségekre, mint a tuberkulózis, a neopláziás vagy AIDS-es esetekre, a veszélyeztetet terhességekre, a szülés elõtti és utáni szabadságra, a beteg gyerekek gondozására. Az ilyen esetekben felírt betegszabadságok nem befolyásolják a más betegségek miatt igényelt betegállomány idõptartamát. (Sajtószolgálat)
4. Vidékeink Szilágyság/16. 2010. április 23. www.hhrf.org/szilagysag/ Szilágybagosi Férfiak Napja Szilágybagoson idén április elseje 17-ikére esett. Hogy miért? Mert április 17-én került megrendezésre a VI. Szilágybagosi Férfiak Napja. Az esemény helyszíne ez alkalommal a szilágybagosi termálfürdõ étterme volt, ahova több mint 90 ember jött el. Habár már nem annyira radikális elvek mellett rendezték meg idén, mint az eddigiekben, ugyanis idén az elsõ fél órára be lett engedve pár nõ is, persze õk is csak azért, hogy Marina Ida polgármester ne érezze magát teljesen kisebbségben a férfiseregben. Persze õ is csak a hivatalos megnyitó erejéig maradhatott, ami után el kellett hagynia a termet. Semmi esélye nem volt arra, hogy errõl megfeledkezzen, ugyanis elég gyakran tudatták vele, hogy mi a teendõ. Amint azt már említettem, az esemény idén is egy kicsit hivatalosabb formába öntve vette kezdetét. Balla Ferenc az est fõszervezõje és egyben a szilágybagosi RMDSZ elnöke megnyitójában méltatta az esemény fontosságát, majd komolyra fordítva a szót, okleveleket adott át a testvértelepülések képviselõinek, a testvérkapcsolatok ápolásáért. Majd Marina Ida mondott köszöntõ beszédet, üdvözölve a jelenlevõ vendégeket, meghívottakat és egybegyûlteket, majd kiemelve a szórakozás fontosságát is, ami persze nagyon jó alkalom a kapcsolatok építésére és ápolására. Idõrendben Birtalan Józsi következett, akinek tollából idén is kikerekedett egy senkit és semmit se kímélõ mókás köszöntõ, íme: Férfinap 2010 Eljött az április, a bolondok hónapja Rég várta ezt a férfiak apraja és nagyja! A férfi embert az asszony úgyis csak bolondnak nézi, Az április egy kicsikét ezt még megtetézi. Ma estére a férfiak útilaput kaptak, De elõtte az asszonyoknak mindent megfogadtak. Megfogadtak mindent, esküt tettek rája, Józanon érnek haza, holnap vacsorára. Igaz szeretettel, mindenkit köszöntünk, Hogy ilyen szép számmal újra összejöttünk. Újra összejöttünk együtt ünnepelni, A házi sárkányokat együtt elfeledni! Mert bizony holnapra véget ér az ünnep, Szegény férfiaknak újra, szürke hétköznapok jönnek! De addig az idõt, ki kell jól használni, A fejünk úgyis csak másnap szokott fájni! Most mutassuk meg, hogy ki legény a gáton, Ilyen buli nem lesz heted hét határon! Átjött most mihozzánk sok szép magyar gyerek, Kiket nem fogtak el a román granicserek. Õk is otthon hagyták az oldalbordájukat, De õk a szomszéddal biztos, csak jól érzik magokat. Megmondta Gyurcsány rég, hogy ez nem fog fájni, Az asszonynak se fáj, ha más férfival kell hálni! Ezért mondom néked, jó szívbõl barátom, Dobj fel egy SMS-t ha átlépsz a határon. Az új sógorodnak hagyj idõt lelépni, Egész életen át az asszony jó szemmel fog nézni! Mielõtt pálinkával lemossuk sárga fogainkat, Titeket köszöntelek kik kiharcoljátok a mi jogainkat. Magyar egészségre, magyar kultúrára, Magyar környezetre, magyar magyarságra. Magyar pálinkával mossatok, minden reggel fogat, Attól tudtok a parlamentbe vitázni majd sokat! Ti pedig drága bagosi barátok, Többinek a példát most ti mutassátok. Mutassatok példát ivásba, evésbe Úgyis ti kerültök leghamarabb az asszony elébe. Biztos lesz köztetek kinek az asszony a fejit beveri, Ez kellett csak neked, ott van Balla Feri! Véle együtt küldenek a fészkes fenébe, Jobb lesz ha nem kerülsz az asszony elébe. Evésre, ivásra ne kelljen senkit se traktálni vagy kérni, Éljen Ádám apánk és vele minden magyar férfi! Birtalan József A hangulatról Birtalan Józsi valamint Szilágyi Pityu és zenekara gondoskodtak, na meg a finomabbnál finomabb nedûk. A résztvevõk már az elejétõl elkapták a fonalat és együtt énekeltek Józsival, sokszor túlharsogva õt. De ne menjünk ennyire elõre az idõben, ugyanis még valaki azt hiszi, hogy túlestünk a ló túloldalára, és április elseje lévén, csak bolondságokkal foglalkoztunk. Vacsora elõtt Lukács József esperes imájában kihangsúlyozta, mennyire fontos az együttlét, az embereknek szüksége van a mai rohanó világban a találkozásokra és a léleképítõ beszélgetésekre és egyben a szórakozásra is. Miután a fizikai táplálékot is magukhoz vették a résztvevõk, hogy nehogy emésztés közben elnyomja õket az álom, a szokásos legférfibb férfi verseny elsõ fordulója következett, ami egy kérdõívbõl állt. Ezt mindenki megpróbálta minél helyesebben megoldani, ki telefonos segítséggel, ki pedig a szomszédja válaszait lemásolva, bevállalva azt a rizikót, hogy a szomszéd se okosabb. Természetesen nem maradhatott el a tombola sem, ami idén a csirketenyésztõknek volt érdekes, ugyanis a nyeremények értékesebb része csírketáp volt a Purina kft támogatásával. A fõdíj pedig egy tiszta új kifordítatlan permetezõgép volt. Megemlíteném még a különbözõ fellépõket, akik võfély versekkel illetve nótákkal szórakoztatták a jelenlévõket. Közben ne feledkezzünk meg a legférfibb férfi versenyünkrõl sem, aminek a második fordulójába összesen nem kevesebben mint 14-en kerültek. Második próba kürtfúvás volt, vagyis ki tudja a hangszert leghosszabban megszólaltatni. A legerõsebb tüdejû férfi több mint 12 másodpercen keresztül fújta a kürtöt. A harmadik fordulóra 10-en maradtak, akik élõ karaoke versenyen vehettek részt. Pontosabban elkezdték kedvenc nótájukat a zenekar meg követte õket. A mezõny itt is eléggé heterogén volt, ugyanis volt akinek már logopédiai problémái akadtak, a magas folyadék bevitel miatt, de természetesen volt olyan is, aki tisztességesen helytállt. Az egybegyûltek még éjjel 2 óra körül se fogytak, kivéve akiket a nagyszellem távozásra nem szólított. Az élõ karaoke annyira jól sikeredett, hogy egy kisebb tömeg állt a zenekar elé, együtténekelve velük. A férfias verseny utolsó etûdjeként a jól megszokott borivó verseny sem maradt el, a még versenyben lévõ és még bátran ivó férfiak számára. Nem könnyû feladat éjjel 3 után háromszor 2 dl bort meginni, mindezt idõre. Összesen 4 vállalkozó volt erre a próbára, a többiek kiselejtezõdtek, vagy feleségüknek tett fogadalomra hivatkozva visszaléptek. Végül rekordidõvel Kincses Zoltán nyerte a versenyt nem több mint 7 másodperc alatt letöltve az összesen 6 dl bort. Zoltán nem elsõ alkalommal nyeri el ezt a címet, és ha jól emlékszem, akkor 2007-ben is õ lett a legférfibb férfi. Nagyjából 4 óra tájt vettek búcsút az utolsó mulatozók a termálfürdõ éttermétõl és egymástól, hazafele azon gondolkozva, hogy másnap milyen magyarázattal állnak az asszony elé. Eddig nem történt semmiféle visszajelzés arról, hogy bárkit is több mint 1 napos szobafogságra ítéltek volna, ami gondolom sokaknak jól is esett. Szabó Tamás, Szilágybagos 2010. április 1. (a világ többi táján 2010. április 17.)
Szilágyság/16. www.hhrf.org/szilagysag/ Kultúra 5. 2010. április 23. Kávéházi beszélgetés Szilágyi Istvánnal Azóta érik ez a történet is, mint a jóféle tavalyi bor, melyet gazdag, napos nyár érlelt a Magura oldalán. Szüret idején indult útjára egy irodalombarát kezdeményezés Pocsveiler Ilona ötlete alapján, s úgy érezzük, a jó évjárat hírét viszi s megalapozza jövõjét is e rendezvénysorozatnak. Irodalmi Kávéházat nyitunk minden hónap második szerdájának délutánján a Szilágysomlyói Magyar Házban, ahol egy erõs fekete vagy teapára teremt hangulatot Balassi, Ady és József Attila Istenes verseihez vagy Kosztolányi és Márai Halotti beszédéhez. De megmutatta azt is Ilona tanárnõ, hogy hogy jelenik meg a szentírás és a számmisztika Zrínyi mûvében, és a magyar történelem, Drégely várának ostroma Tinódi krónikájában és Arany megrázó erejû balladájában. Próbáltunk lebontani Petõfi kliséket... sorolhatnám az érdekes és vonzó témákat, de a történet és a Kávéház lényege az, hogy a tanárnõ újra és újra eléri, hallgatói és beszélgetõtársai leveszik végre a polcról a könyveket, és olvassák azokat. Áprilisi Kávéházunkba vendéget hívtunk, s õ jött szívesen és szerényen, minden póz nélkül, ahogy az igazak szoktak. Szilágyi István Kõ hull apadó kútba címû, 1975- ben megjelent regénye volt a soron következõ ajánlata a tanárnõnek, s így a szerzõ személyes jelenlétével ez olyan vonzerõt jelentett, hogy a Magyar Ház ezúttal is kicsinek bizonyult, s még székünk, lócánk sem volt elég, a szomszédból kértünk kölcsön jópárat. Szendy Ilka, Gönczi Dénes világa, a századfordulós katlanváros, Jajdon fojtó levegõje, a dimbes-dombos, hegyaljai, A zsidó temetõkben rejlõ emlékezetet tárja fel A Feledés címû kiállítás, amely kolozsvári fotósok munkáiból nyílt tegnap a zilahi Ioan Sima Mûvészeti Múzeumban. A vendéglátó intézmény vezetõjével, Szabó Attila muzeológussal beszélgettünk. - Hogyan jött létre ez a kiállítás? Több közös projektünk volt már Dorel Gãinãvel, a kolozsvári mûvészeti egyetem tanárával, illetve ezzel a csoporttal, így valahogy természetes volt, hogy az új kiállítási anyagukat is elhozzák Zilahra. Ez a tárlat arról is tanúskodik, hogy a zilahi mûvészeti múzeum egy olyan hellyé vált, ahová kortárs alkotók szívesen jönnek, jól érzik magukat, és egy nyitott közönség elõtt tudják bemutatni munkáikat. - Mióta vezeti ön a múzeumot, és milyen tervekkel kezdte el ezt a munkát? kisiparos, szõlõtermesztõ vidék színei Szilágysomlyón is ismerõsek, s a nyelv, a szilágysági tájnyelv és szókincs puritán és archaikus világában is otthonosan mozog az olvasó. Szilágyi pedig mesélt, sokfélét, a könyv genezisérõl például, hogy õt, a szökött jogászt hogy foglalkoztatta a kérdés: mi történik a bûnelkövetõvel, akinek cselekedetét nem ismerte meg a világ, a társadalom, nem torolta meg a hatóság, a törvény, hogyan végzi el ilyenkor a lélek a hóhérmunkát. Milyen roncsolódás mehet végbe ilyen esetben az emberi lélekben; sors és lélek hogyan gyûrkõzik; rend, erkölcs és szokás hogyan érvényesíti hatalmát, milyen választ adhat egy ilyen végletes emberi döntés kihívására... De e jogi, lélekelemzõ Az új kezdet jegyében Lassan egy éve vagyok a múzeum mûvészeti vezetõje. Ez egy új kezdetet jelentett egyrészt azért, mert az épületet teljes egészében felújítottuk, új termeket nyitottunk meg, másrészt pedig azért, mert hosszú évek óta elõször szakmai vezetõség irányíthatja a múzeum tevékenységét. Az új kezdet jegyében tavaly õsszel egy nagyszabású összmûvészeti fesztivált szerveztünk. Összmûvészeti, hiszen nemcsak képzõmûvészek munkáit láthatta a zilahi közönség, hanem voltak koncertek, filmvetítések, mûhelytevékenységek és szakmai megbeszélések. Ekkora méretû mûvészeti rendezvény még nem volt a városban. És ezt szeretnénk folytatni, sõt még bõvülni fog a kínálat, az idéntõl színházakat, színházi mûhelyeket is szeretnénk meghívni, és nagyobb hangsúlyt fektetünk a workshopokra. - Az évente jelentkezõ fesztivál mellett milyen más tevékenységeknek ad teret a múzeum? Évközben is nagy a mozgás, havonta legalább két-három kiállítást nyitunk meg, szilágysági alkotók mutatkoznak be, de egyre többen jönnek kiállítani az ország más részeirõl és külföldrõl is. Kitûzött célunk, hogy a zilahi mûvészeti múzeum a kortárs mûvészet otthona legyen, itt látni lehessen azt, hogy mi történik a nagyvilágban, beleértve a kísérleti jellegû alkotásokat is. A múzeum tere nagy befogadóképességû, több terem áll kiállítók rendelkezésre. Van egy állandó kiállításunk a múzeum névadójának, Ioan Simának a mûveibõl, és azon kívül, mint említettem idõszakos kiállítások, a kortárs alkotók munkáiból. (Baló Levente, ÚMSz) kérdés mellett mozgatta egy másik, társadalmi, politikai vállalás is: az 1960-as, 70-es években, mikor az erdélyi kisvárosok, mezõvárosok képét buldózerrel tolták szét, én a buldózerekkel szemben megpróbáltam átmenteni az életmódot, az emberfajtát, a céhrendszert, az itt élõ embereket. E lélektani, szociológiai, történelmi szempontok szerint gazdagon rétegzett regényt nemcsak a romániai magyar irodalom, de az egész magyar próza egyik mérföldköveként, eseményeként tartják számon. 1975-ben a romániai magyar kritikusok az év legjelentõsebb könyvének nevezik, és a Román Írószövetség díjával jutalmazzák. Késõbb ezt számos más díj és fontos regény követi, 1990-ben jelenik meg Megalakulásának 125. évfordulóját ünnepelte az egyesület Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte szombaton, Kolozsváron megalapításának százhuszonötödik évfordulóját az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület (EMKE). Az 1885. április 12-i alakuló ülés, a pánszlavizmus és pángermanizmus akkori magyarországi terjedésének hatására, az erdélyi magyar közmûvelõdés és közigazgatás megerõsítése céljából született, a szervezet elsõ elnökéül pákéi Sándor Józsefet választották. A totalitárius társadalmi rendszer negyvennégy évre betiltotta az egyesületet, amelynek azonban napjainkban az erdélyi fõvárosban székhely központja, szerte vidéken pedig 17 fiókszervezete és 75 társszervezete mûködik. A jubileumi ünnepséget délelõtt a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében az EMKE évi közgyûlése vezette be. Délután Sándor József Házsongárdi temetõbeli sírjánál koszorúzás és megemlékezés, este a Magyar Operában nagyszabású gálamûsor következett. A szombati közgyûlésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki ünnepi beszédében sikertörténetnek nevezte az EMKE 1991-es újraalakulása óta kifejtett tevékenységét, mert bebizonyította, hogy képes felépíteni mindazt, amit mások leromboltak. Szerinte nincs kultúra közönség nélkül, de a piacgazdaság sem lehet tárgya a mûvészeteknek, ami Erdélyben fokozottan érvényes. Az RMDSZ megpróbálta, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában az Agancsbozót, majd 2001-ben a Hollóidõ címû regénye a Magvetõ Kiadónál. A díjak listája nemcsak hosszú, de tiszteletet ébresztõ: 1975. Pezsgõ-díj, 1990. József Attila-díj, 1992. Ady Endre-díj, 1995. Déry Tibor-jutalom, 1998. Getz Corporation díj, 2001. Kossuth-díj, 2002. Magyar Irodalmi Díj (nem fogadta el), 2003. Márai Sándordíj. Mindezt azért írom, mert lehet, kistestvére sem a fentieknek, de számunkra nagyon fontos: ez évben Szilágysági Magyarok díjat indítványozott a Báthory Alapítvány az írónak, és igazán megtisztelõ, hogy õ ezt el is fogadta, így reméljük, a szeptemberi díjátadó ünnepségen újra körünkben köszönthetjük. Végül Tájkép tutajjal (1994) címû novelláját olvasta föl, mely Pécsi György szerint,,jelképekkel, szimbólumokkal töményen átitatott tiszta bölcseleti költészet. Talán egy új kávéházi témát adva a hallgatóknak: végül is, rég megszokhattuk: az ember fia olykor le szokta ölni egymást egy tarisznya halért mondja ki az elbeszélõ. Élmény volt, jófajta, maradandó. Köszönet érte Szilágyi Istvánnak és köszönet Pocsveiler tanárnõnek, aki útjára indította ezt az irodalmi élményfolyamot. Következõ havi témánk A lélekismerõ Arany, így addig is, szabad estéken vagy vasárnap délutánokon olvassunk újra Toldit és Arany-balladákat, s találkozzunk minél többen, minél felkészültebb lélekkel minden hónap második szerdájának délutánján a Magyar Házban. Bálint Enikõ Folytatja közösségépítõ munkáját az EMKE megpróbálja biztosítani a mûködési feltételeket az EMKE számára. Szilágyi Mátyás magyar fõkonzul azt hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatni kell az EMKE lelki és intézményi felépítését, amelynek viszont ezentúl is a nemzeti identitás fennmaradását, a jövendõ autonómiaformák megalapozását kell szolgálnia. Dr. Szurmainé Silkó Mária, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Közmûvelõdési Fõosztályának vezetõje az EMKE egész Kárpát-medencei kisugárzását, a trianoni tragédia utáni nemzeti öntudaterõsítõ szerepét emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy támogatását sikerül biztosítani az eddigi mértékben. Sipos Gábor, az EMKE nagyobbik testvére, vagyis az EME elnökeként a közös célokról, a jelen elvárásokhoz való alkalmazkodásról beszélt. Borbáth Erika, a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus fõigazgatója szerint a múlt példaértékû szellemiséget és tartást adott az EMKE-nek. Az ünnepi esemény a Kolozsvári Magyar Operában zárult, a szombat esti díjkiosztó gálával. Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök beszédében az EMKE sajátosságait emelte ki, majd köszönetet mondott azon magyarországi intézmények képviselõinek, akik az évek során támogatták az egyesületet, és most megtisztelték jelenlétükkel az eseményt. A folytatásban Egyed Ákos történész a XIX. században létesített négy erdélyi civil szervezetrõl EMKE, EME, EKE és EGE értekezett. (Hírszerk)