DUNA MENTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

DUNA MENTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 Köznevelési és egyéb alapfeladata... 6 Az intézményvezető kiadmányozási joga... 11 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata... 11 Alaptevékenység és államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolás... 12 Köznevelési feladatok:... 13 III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK, FELADATOK... 14 Az intézményvezető felelőssége és feladatai... 15 A vezetési feladatok megvalósítása... 17 A vezető helyettesítési rendje... 17 Az igazgatótanács szervezete:... 20 Az igazgatótanács célja, feladatai:... 20 Az igazgatótanács jogosítványai:... 20 Az igazgatótanács működési szabályai:... 21 Az Intézményi Tanács működése és jogkörei:... 21 Az Intézményi Tanács dönt... 21 Véleménynyilvánítási jog... 22 Kapcsolattartás és információ átadás formája és módja az Intézményi Tanács és az iskola között... 22 A nevelőtestület értekezletei... 23 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 23 A vezetőség és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje... 26 A szülői közösség részére biztosított jogok... 26 IV. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁS... 28 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 28 2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepélyes rendezvényei... 28 3. A hagyományápolás külsőségei:... 28 V. Az intézményi védő, óvó előírások... 29 Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:... 29 A pedagógusok feladata, hogy:... 29 Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy... 30 Az intézményvezető feladatai:... 30 A pedagógusok feladatai:... 31 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 31 Egészségügyi ellátás rendjének meghatározása... 32 Munkaterv... 33 Kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatás:... 33 Tájékoztatás, külső - belső információ átadás... 34 Egészségfejlesztés, egészségnevelés... 35 VI. Munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzat... 36 1. Prevenciós program... 36 2. Tűzriadó... 37 3. A mindennapi testedzés formái:... 37 4. Az iskola ifjúságvédelmi feladatai... 37 VII. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 39 VIII. INTÉZMÉNYI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI,külső-belső kapcsolatok... 40 Iskola területén való tartózkodás szabályozása... 43 IX. EGYMI, UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI HÁLÓZAT működési szabályai... 44 X. PANASZKEZELÉS... 44 XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 48 XII. MELLÉKLETEI... 49 2

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek, valamint ezek módosításai: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2012. évi I. törvény a Munkatörvény könyvéről, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről Nkt. 46.. (5) rendelkezik a térítésmentes tankönyvellátásról Kormányrendeletek: 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tanulói tankönyv támogatás és az iskolai tankönyv ellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolai egészségügyi ellátásra 3

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó, a Kiskőrösi Tankerületi Központ hagyja jóvá. A tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődő munkaidőben megtekinthetik az intézmény hivatalos helyiségében, valamint az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényűek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatban, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó által jóváhagyott időponttól lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 4

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A közoktatási intézmény adatai Neve: Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény székhelye szerinti megye: Bács-Kiskun Székhelye: 6087 Dunavecse, Fő út 39. Típusa: Közös igazgatású köznevelési intézmény OM azonosító: 038458 Tankerületi azonosító: BB0401 A fenntartó adatai Neve: Kiskőrösi Tankerületi Központ Székhelye: 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (2) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: Az alapító okirat A köznevelési intézmény Megnevezései Hivatalos neve: Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Feladat ellátási helyei Székhelye: 6087 Dunavecse, Fő út 39. telephelye: 6087 Dunavecse, Petőfi Sándor utca 58/a telephelye: 6087 Dunavecse, Munkácsy telep 5. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Kiskőrösi Tankerületi Központ Fenntartó székhelye: 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény OM azonosító: 038458 5

Köznevelési és egyéb alapfeladata 6087 Dunavecse, Fő út 39. általános iskolai nevelés - oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos) szakiskolai nevelés-oktatás (korábbi képzéstípus, 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel) nappali rendszerű iskolai oktatás sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos) Köznevelési HÍD II. A-B (20 hónapos) feladat ellátása 6

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben - szakiskolai nevelés-oktatás (korábbi képzéstípus, 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel) A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Ágazat Szakmacsoport 1. XVII. bőrdíszműves 3454201 Könnyűipar 10. Könnyűipar 4 2. burkoló 3458213 XVI. Építőipar 9. Építészet 4 3. 18. XXVII. cukrász 3481101 Vendéglátásturisztika Vendéglátóipar 3 4. épület- és szerkezetlakatos 3458203 IX. Gépészet 5. Gépészet 4 5. festő, mázoló, tapétázó 3458204 XVI. Építőipar 9. Építészet 4 6. hegesztő 3452106 IX. Gépészet 5. Gépészet 4 7. kőműves 3458214 XVI. Építőipar 9. Építészet 4 8. XVII. női szabó 3454206 Könnyűipar 10. Könnyűipar 4 9. szakács 3481104 XXVII. Vendéglátóipar 18. Vendéglátásturisztika OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben - szakiskolai nevelés-oktatás (korábbi képzéstípus, 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel) A B C D E 1. Szakképesítés megnevezése élelmiszer-vegyi áru eladó Szakképesítés azonosítószáma 3134105 2. konyhai kisegítő 2181101 3. 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika lakástextilkészítő 2154201 Ágazat XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XVII. Könnyűipar Szakmacsoport 4 OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 10. Könnyűipar 2 7

4. szobafestő 2158201 XVI. Építőipar 9. Építészet 2 textiltermék XVII. 5. 2154202 10. Könnyűipar 2 összeállító Könnyűipar 6. vendéglátó eladó 3181104 XXVII. Vendéglátóipar 18. Vendéglátásturisztika kollégiumi ellátás sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, értelmifogyatékos-középsúlyos értelmi fogyatékos) kollégiumi maximális létszám: 40 fő kollégium Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi nevelése egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazó gyógypedagógusi hálózat) sportcélú feladat tornaszoba egyéb köznevelési foglalkozás tanulószoba napköziotthonos ellátás fejlesztő nevelés-oktatás szakiskolai nevelő-oktatás 6.1.9.1 nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.9.2. sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (értelmi fogyatékosenyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos-középsúlyos értelmi fogyatékos) 6.1.9.3. Köznevelési HÍD II. A-B (20 hónapos) feladatellátása. Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben szakiskolai nevelés-oktatás A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 1. bőrdíszműves 3454201 2. cukrász 3481101 3. 4. épület-és szerkezetlakatos festő, mázoló, tapétázó Ágazat XVII. Könnyűipar XXVII. Vendéglátóipar Szakmacsoport 2 10. Könnyűipar 4 18. Vendéglátásturisztika 3458203 IX. Gépészet 5. Gépészet 4 3458204 XVI. Építőipar 9. Építészet 4 OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 3 8

5. hegesztő 3452106 IX. Gépészet 5. Gépészet 4 6. női szabó 3454206 XVII. Könnyűipar 10. Könnyűipar 4 7. szakács 3481104 XXVII. Vendéglátóipar 18. Vendéglátás 4 Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben szakiskolai nevelés-oktatás A B C D E 1. Szakképesítés megnevezése élelmiszer-, vegyi áru eladó Szakképesítés azonosítószáma 3134105 Ágazat XXVI. Kereskedelem Szakmacsoport 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika XXVII. 2. konyhai kisegítő 2181101 2 Vendéglátóipar lakástextilkészítő Könnyűipar XVII. 3. 2154201 10. Könnyűipar 2 4. szobafestő 2158201 XVI. Építőipar 9. Építészet 2 textiltermék XVII. 5. 2154202 10. Könnyűipar 2 összeállító Könnyűipar vendéglátó XXVII. 18. Vendéglátásturisztika 6. 3181104 2 eladó Vendéglátóipar OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 iskola maximális létszáma: 222 fő intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskola 100 szakiskola 82 kollégium 40 iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: 12 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6087 Dunavecse, Petőfi Sándor utca 58/a egyéb nem köznevelési feladat üres telek 9

6087 Dunavecse, Munkácsy telep 5. egyéb nem köznevelési feladat gyakorlókert A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 6087 Dunavecse, Fő út 39. Helyrajzi száma: 944 Hasznos alapterülete: 1822 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog 6087 Dunavecse, Petőfi Sándor utca 58/a Helyrajzi száma: 1742 Hasznos alapterülete: 1262 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog egyéb: beépítetlen terület 6087 Dunavecse, Munkácsy telep 5. Helyrajzi száma: 731 Hasznos alapterülete: 3289 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog egyéb: beépítetlen terület Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó oktató-nevelő munka tartalmi, szakmai alapjait. Megalkotásához a Köznevelési Törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az intézmény logója: 10

Az intézmény alapításának ideje 1980.09.01. Az intézmény működésének finanszírozása A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja. A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat. Az intézményvezető kiadmányozási joga Az intézményvezető kiadmányozza: a fegyelmi eljárás megindítást, az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a Tankerületi Központ szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn. a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata OM bélyegző: Hosszú bélyegző: 11

Kerek bélyegző Teljesítésigazolás bélyegző Iktató bélyegző Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban az alábbi dolgozók jogosultak: intézményvezető, intézményvezető-helyettes gazdasági ügyintézők (pénzügyi-gazdasági koordinátor, munkaügyi előadó-analitikus könyvelő) ügyviteli dolgozók (iskolatitkár) Alaptevékenység és államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolás 12

Köznevelési feladatok: azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt. fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók, kollégiumi, externátusi nevelése 856013 Fejlesztő felkészítés 13

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK, FELADATOK 1. Szervezeti felépítés 2. Az intézmény vezetése Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az intézményvezetőhelyettes közreműködésével látja el. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezetői beosztás jogállásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 14

Az intézményvezető felelőssége és feladatai A jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a tankerületi igazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért. Dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik. A jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható. Elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását. Előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait. Jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet. Szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését. Kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét. Gyakorolja ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett. Évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat a tankerületi Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez; Évente adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; Véleményezi a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik; Teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által kért adatszolgáltatást; Szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja. 15

Tanügyi igazgatási feladatok: Szervezi az intézmény ügyviteli munkáját az érvényes jogszabályok szerint. Elkészíti, elkészítteti az intézmény statisztikáját. Gondoskodik az ügyiratok iktatásáról, megfelelő határidőn belül elintézéséről. Megszervezi, ellenőrzi az ügyiratok selejtezését. Tanügyi nyilvántartások vezetését rendszeresen ellenőrzi. Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről igyekszik naprakész ismeretekkel rendelkezni. Intézkedik a tanév közben elfogadott, hatályba lépett jogszabályok nevelőtestülettel történő megismertetéséről és végrehajtásáról. Ellenőrzi az intézménybe felvett tanulók nyilvántartását, a mulasztási napló pontos vezetését, az osztálynaplókat. Gondoskodik a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről, biztosítja a tantestületi döntések megfelelő előkészítését, végrehajtását az intézményen belüli információáramlást. Biztosítja, hogy az intézmény valamennyi dolgozója megismerje a legfontosabb központi és iskolai dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak betartását, szellemének érvényesülését. Pedagógiai Program alapján tervezi, végzi, ellenőrzi, elemzi és értékeli az intézményben folyó nevelési-oktatási tevékenységet. Az elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján félévkor és tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor pedig külön is értékeli a tantestület munkáját, az értékelést velük elfogadtatja. Gondoskodik a munkafegyelem, a házirend megtartásáról, a munkaköri feladatait vétkesen megszegő dolgozó, valamint a házirendet megsértő tanuló törvényes felelősségre vonásáról. Gondoskodik a nevelő-oktató munka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeinek biztosításáról. Részt vesz a szakmai munkaközösség tevékenységében.. Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Munkakapcsolatok Intézményen belül: Szűkebb és tágabb intézményvezetéssel, szakmai munkaközösségekkel, diákönkormányzattal, gazdasági és technikai munkacsoporttal 16

Intézményen kívül: A fenntartó illetékes tisztségviselőjével, munkatársaival, szülői munkaközösséggel, közvetlenül a szülőkkel, az intézmény működési körzetébe tartozó közoktatási intézményekkel, külső gyakorló helyekkel a pedagógiai szakmai szolgáltatást és szakszolgáltatást ellátó intézményekkel, önkormányzatokkal, az intézményt támogató, az intézménnyel kapcsolatban álló egyéb szakmai és helyi társadalmi szervezetekkel, egyénekkel. A vezetési feladatok megvalósítása Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. A vezető feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársai, akik munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető helyettesítési rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén, az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével, teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az intézményvezető helyettes gyakorolja az intézményvezető jogkörébe fenntartott hatásköröket. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. A szakképzési ügyekben az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes jár el. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés a kijelölt munkaközösség-vezető feladata. Az intézményvezető - helyettes felelőssége és feladatai Figyelemmel kíséri az intézmény alapító okiratában foglaltakat, különös tekintettel az intézmény sajátosságaira, ha szükséges módosításokat kezdeményez Közreműködik- az alapító okiratban foglaltak részletezéseként az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében Az intézményvezetőt annak akadályoztatása esetén helyettesíti, intézkedéseit teljes felelősséggel és jogkörrel hozza Ellenőrzi az intézményvezető utasításainak végrehajtását Feladatkörébe tartozik a szakképző munkájának figyelemmel kísérése, irányítása és ellenőrzése az éves munkatervek alapján Részt vesz a pedagógiai program módosításában A feladatkörébe tartozó munkaterületet a hatályos jogszabályok, az intézményvezető és a pedagógiai program útmutatásai szerint vezeti, valamint intézkedik az intézmény mindennapi életében A nevelőtestület vezetőjeként és tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a testületi és Intézményi Tanács értekezleteinek előkészítésében, vitájában, támogatja végrehajtásukat 17

A pedagógiai program, az SZMSZ, az intézményi munkaterv, a hatályos törvények és rendelkezések, továbbá az intézményvezető útmutatása alapján tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanárok munkáját Elkészíti a tantárgyfelosztás, mely alapján összeállítja az órarendet, az ügyeleti beosztást, a helyettesítési rendet, a tanterem beosztást Elkészíti a tanárok, koordinálja a kollégiumi nevelők és segítők munkabeosztását Gondoskodik a távollévők helyettesítéséről Szervezi az iskolai vizsgákat, versenyeket, szakmai gyakorlatot Javaslatot tesz a nevelőtestületi tagok jutalmazására Pedagógiai munkavégzésében alapvető szempontok: A nevelőtestülettel egyetértésben, figyelembe véve a diákönkormányzat véleményét, közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában, ellenőrzi annak betartását, vagy betartatását Gondoskodik a házirend nyilvánosságáról Részt vesz az intézmény hosszú-és rövidtávú stratégiai programjának elkészítésében Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében, különösen a szakképzés vonatkozásában A nevelőtestület tagjaival együtt érvényesíti a gyermeki jogokat, segíti az gyermekvédelem munkáját Segíti a diák-önkormányzati jogok és feladatok érvényesülését és megvalósulását Bemutató foglalkozásokat szervez a munkaközösség vezetőivel Együttműködik az iskola szakmai, szülői és tanulói érdekképviseleteivel Segíti a pedagógiai munkavégzést Törekszik az intézmény dolgozóinak alapos megismerésére, a nevelőtestületen belül az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt Statisztikai adatszolgáltatást végez Közreműködik a pályázatok elkészítésében Különleges felelőssége Az intézményvezetőt-távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti Részt vesz a nevelési értekezletek előkészítésében, esetleg önálló levezetésében Állandó kapcsolatot tart fenn a gyermekvédelmi felelőssel, Gyermekjóléti Szolgálattal, gyámügyi előadókkal Félévenként részt vesz a tanulmányi munka és a nevelés területén elért eredmények értékelésében Tervezi a tanulócsoportok (osztályok) kialakítását, azok munkáját A nevelőtestület véleményének figyelembe vételével meghatározza a közösség tárgyi feltételeinek javítását, szinten tartását és javaslatot tesz az anyagi eszközök beszerzésére Aláírási jogkörrel rendelkezik Ellenőrzés foka Ellenőrzi a pedagógiai célkitűzések, a nevelőtestületi határozatok megvalósulását Ellenőrzi a pedagógusok munkavégzését (tanmenetek szerinti előrehaladás, óralátogatás) Segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját Ellenőrzi a pedagógusok munka és foglalkozási rendjét, a tanári munkavégzés adminisztrációját Tapasztalatai alapján félévkor értékeli a nevelő- oktató munkát Cél-és tematikus ellenőrzést végez az intézmény ellenőrzési terve alapján Ellenőrzi az intézmény területén a biztonságos munkafeltételeket, az intézmény rendjét és a közegészségügyi előírások betartását 18

3. Feladatok az intézmény különböző területein A technikai csoport feladatai Az intézmény alapfeladat ellátását a következő gazdasági egység segíti: Karbantartó: az intézményben meghibásodott eszközök, az épületek, nyílászárók, stb. (minden, amit szakember segítsége nélkül meg tud javítani) javítását, karbantartását végzi. Gépkocsi üzem: feladata az intézmény működéséhez szükséges személyszállítás, árubeszerzés, áruszállítás, stb. elvégzése. A gépkocsik kisebb javítása, karbantartása, tisztántartása. Takarítók: az intézmény teljes területének tisztántartását, takarítását végzik. Portás: ellenőrzi az intézmény területére belépő személyek benntartózkodásának jogosultságát, indokoltságát. Vigyáz az épület értékeire, a felszereltség épségére, biztosítja a tanuláshoz szükséges csendet, nyugalmat az előcsarnokban. Biztosítja a tanulók benntartózkodását a tanítási idő alatt. Vendégeket az illetékes személyhez kíséri. Rendellenesség észlelése esetén jelzi vezetőjének. Rendben tartja az intézmény előtti park területét, tisztán tartja az intézmény bejáratát. A csoport feladatai: Üzemeltetés, Működtetés 19

4. Az igazgatótanács 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről A törvény 20. (11) bekezdése szerint a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács segíti, amely jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatótanács tagjai: az intézmény intézményvezető, aki egyben az igazgatótanács elnöke, az intézményvezető-helyettes. Meghívottként részt vesznek az igazgatótanács ülésein: a pénzügyi-gazdasági koordinátor, a szakszervezet képviselője (amennyiben működik legitim helyi csoport), kollégiumi csoportvezető, a munkaközösségek képviselője. Az igazgatótanács szervezete: Az igazgatótanács szavazattal rendelkező tagjainak száma 2 fő. Ezek a mindenkori intézményvezető és intézményvezető-helyettes. Az igazgatótanács üléseire állandó meghívást kap tanácskozási joggal a pénzügyi-gazdasági koordinátor, a szakszervezet (amennyiben működik) és a munkaközösségek vezetője. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatótanács tagjainak mandátuma vezetői megbízatásuk idejére szól. Az igazgatótanács tagsági viszonya megszűnik lemondással, a vezetői megbízás lejártával vagy a tag egészségügyi problémájával. Ideiglenes meghívót kaphat bárki, akit az igazgatótanács üléseinek napirendi pontjaival kapcsolatban meg kíván hallgatni. Az igazgatótanács célja, feladatai: A hatékony oktató-nevelő munka elősegítése. Az intézmény hatékony gazdálkodásának biztosítása. Az intézményi egységek nevelőtestületei munkájának ellenőrzése. Az igazgatótanács jogosítványai: Az igazgatótanács dönt a saját működési szabályzatáról és munkaprogramjáról. Az igazgatótanács egyetértési jogot gyakorol: az intézményi SZMSZ elfogadásakor, a házirend elfogadásáról. Az igazgatótanácsnak véleményezési joga Az igazgatótanács véleményt nyilváníthat, illetve javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményezheti a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését. Véleményezheti a fejlesztési, felújítási tervek megállapításával kapcsolatos kérdéseket. Javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben: irányításban, vezető személyében, az intézmény egészét és a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. 20

Az igazgatótanács működési szabályai: Az igazgatótanács rendes üléseit évente kétszer tartja: év elején (szeptemberben) és tanév végén (júniusban). Összehívása, előkészítése, levezetése, a jegyzőkönyvvezetés biztosítása az elnök feladata. Az igazgatótanács rendkívüli ülését kezdeményezheti az igazgatótanács elnöke, az igazgatótanács tagjai által képviselt közösség. Az összehívás feltétele, hogy a rendkívüli ülést kezdeményező konkrét indítványt tegyen az igazgatótanács elé. A felsorolt feltételek teljesülése mellett az igazgatótanács elnöke köteles a kezdeményezés megtételétől számított két héten belül összehívni az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács üléseit az elnök távollétében a társelnök vezeti. A két ülés közötti időszakban teljes joggal képviseli a testületet. Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írnak alá. Az igazgatótanács üléseire szóló meghívót és a napirendi pontokról szóló meghívót az elnök köteles egy héttel az ülés előtt a tagoknak megküldeni. Döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. Az igazgatótanács működési feltételeiről az intézmény köteles gondoskodni. A működés egyéb feltételeiről (helységek, irodaszerek, adminisztráció) az intézmény vezetője köteles gondoskodni. Az igazgatótanács évente egyszer nyilvánosan beszámol az évi munkájáról. 5. Intézményi tanács A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73. (4) pontja alapján intézményünkben megalakult az Intézményi Tanács három fő delegálttal. Tagjai:-1 fő a szülői szervezet részéről, -1 fő a nevelőtestület részéről, - 1 fő Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testületéből. Az Intézményi Tanács működése és jogkörei: A Tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Intézményi Tanács dolgozza ki és fogadja el, az elfogadott ügyrendet az Oktatási Hivatal hagyja jóvá. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az Intézményi Tanács dönt a) az IT működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az Intézményi Tanácsra átruházza. 21

Véleménynyilvánítási jog Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kötelező vélemény kikérés: Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. A nevelési-oktatási intézményben folyó a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 4. (4) bekezdésében szabályozott fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az Intézményi Tanács véleményét. További jogok Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az Intézményi Tanács kezdeményezésére. Levéltitok A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, az Intézményi Tanács, részére érkezett leveleket. 5.6 Infrastruktúra biztosítása Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Kapcsolattartás és információ átadás formája és módja az Intézményi Tanács és az iskola között A nevelőtestületi értekezletek alkalmával az Intézményi Tanács legalább 1 delegáltjának jelen kell lennie. Az iskola valamennyi rendezvényére az Intézményi Tanács mindhárom tagja meghívást kap. Az intézmény vezetője félévenként beszámol az iskola működéséről az Intézményi Tanácsnak, erről jegyzőkönyv készül. Az iskola valamennyi résztvevője : tanulók, szülők, pedagógusok, az iskolai időben bármikor élhetnek megkereséssel, kezdeményezéssel, problémafelvetéssel a Intézményi Tanács szülői és nevelőtestületi delegáltjai felé szóban és írásban is az intézmény életével kapcsolatban. A Képviselő Testület delegáltjával a másik két tag közreműködésével-, előre egyeztetett időpontban vehető fel a kapcsolat. Az Intézményi Tanács működéséről, jogköreiről és a kapcsolattartás módjáról a szülők a tanév elején az osztályfőnököktől kapnak szóbeli tájékoztatást. Az Intézményi Tanács működéséről és elérhetőségéről szóló tájékoztatás az iskola faliújságán, valamint az intézmény honlapján kerül elhelyezésre. 6. Iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottak összessége. 22

7. Osztályközösség Az osztályközösség az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja. Vezetője: az osztályfőnök. 8. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácsadó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja (2011. évi CXC törvény 70. ). Értekezleteit az intézményvezető vezeti. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben és a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestület értekezletei Előzetes alakuló, alakuló értekezlet Tanévnyitó, tanévzáró értekezlet Félévi és év végi osztályozó értekezlet Tájékoztató és munkaértekezletek (havonta) Nevelési értekezlet Rendkívüli értekezletek Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a testület tagjainak egyharmada, illetve munkaközösség-vezetők, vagy az érdekvédelmi szervek vezetői azt szükségesnek tartják. A nevelőtestületi értekezlet színtere a szakmai kommunikációnak az intézmény vezetése és a nevelőtestület tagjai közt. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül, amelynek kinyomtatott formáját a kollégák megtekinthetik, illetve e-mail címükre a tanév fontosabb dokumentumai, jegyzőkönyvei elküldésre kerülnek. A nevelőtestület működtet közösségi oldalt nevelő-oktató munkát segítő témákban. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek (teamek) működnek: 23

Osztályfőnöki munkaközösség: Az osztályfőnöki munkaközösség célja, hogy tanulóink a nevelési-oktatási folyamatban olyan ismeretek birtokába jussanak, végezzenek olyan tevékenységeket, amelyek segítik eligazodni őket az emberi közösségek rendszerében. A munkaközösség feladata, hogy tanulóink fogékonyak legyenek az emberi kapcsolatokra, barátságokra. Kollégiumi csoportvezetők bekapcsolódnak a munkaközösség munkájába. A munkaközösség által koordinálódik a tervezett rendezvények megvalósítása. A munkaközösség egyik legfontosabb célkitűzése a tanulók egyéni megsegítésének feltárása és a szükséglet alapján való megtámogatása. Szakmai munkaközösség: célja, hogy segítse a szakképző évfolyamokon oktató-nevelő munkában részt vevő pedagógusok, szakoktatók tevékenységét. Nyílt napok szervezése, vizsgák lebonyolítása, gyakorlati oktatás koordinálása, pedagógiai program átdolgozása, módosítása. Felméri a tanulói egyéni szükségleteket és aszerint valósítja meg a pedagógiai programban foglaltakat. Testnevelők munkaközössége: A munkaközösség célja a mozgás és a sport megszerettetése, az aktív pihenés fogalmának megismertetése, igényének kialakítása, mely a szellemi frissesség megőrzését is segíti. Feladatai közé tartozik a különböző sportágak alapismereteinek elsajátíttatása, a tanulók fizikai képességeinek felmérése, javítása, az egészséges életmódra nevelés és annak igényének kialakítása. A pedagógiai program helyi tantervének elvárásait az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével valósítja meg. A munkaközösségek vezetőjét, a szakmai teamek vezetőjét a munkaközösségek, a teamek javaslata alapján az intézményvezető bízza meg egy tanévre/nevelési évre. A munkaközösség vezetője koordinálja a szakmai teamek munkáját. Az éves munkatervi tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez szakszerű szakmai, módszertani támogatást nyújt. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok /műhelyek: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület kezdeményezése vagy az iskolavezetőség döntése alapján. Az iskola vezetősége tájékoztatja a nevelőtestületet a munkacsoport megalakításáról, feladatairól. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az intézményvezető kéri fel. Az alkalmi feladatok részleteiről tájékoztatást ad. 9. Alkalmazotti közösség Tagjai: Az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott, vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Az alkalmazotti értekezlet összehívása: Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha a jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletekre vonatkozó szabályok: Az alkalmazotti értekezleten a részvétel kötelező. 24

Az alkalmazotti értekezlet ha a jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak ötven százaléka reszt vesz az értekezleten. Az alkalmazotti értekezlet döntéseit alkalmazotti értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha a törvény előírja, vagy az állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 10. Szakalkalmazotti közösség A vezetőkből és a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége. A szakalkalmazotti közösség főbb döntési jogkörébe tartozik: a Szervezeti és működési szabályzat, Pedagógiai Program és annak módosításának elfogadása, melyhez minősített szótöbbség szükséges. az éves munkaterv elkészítése, elfogadása, melyhez szintén minősített szótöbbség szükséges. intézményvezető pályázat véleményezése. A minősített szótöbbséget igénylő döntésnél akkor határozathozatal képes, ha a szakalkalmazotti értekezlet tagjainak 2/3-a jelen van. A döntés akkor érvényes, ha az ilyen arányban jelen levők 51 %-a elfogadja az előterjesztést. 11. Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása). A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles: a diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje. A kapcsolattartás, tájékoztatás formái: személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. 25

Az iskolai vezetők a kapcsolattartás, tájékoztatás során: átadják a diákönkormányzati szerv képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, amelyekre megjelenni jogosultak, illetve ahova meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érintenek; gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjaira. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosit: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, 12. Szülői közösség A vezetőség és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje A szülői közösség iskolaszintű képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői közösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre abban az esetben kell meghívni, ha az értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontot tárgyal. Az osztályok szülői közösségével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot (tájékoztatófüzet, ellenőrző könyv, telefon, szülői értekezlet, fogadóóra, szóbeli tájékoztatás egyéni esetekben). A szülői közösség részére biztosított jogok A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát az intézmény vezetője készíti el, és a nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben a szülői munkaközösség, az intézményi tanács, továbbá az iskolai diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. 26

A házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, az intézményi tanács egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Intézményünkben iskolai diákönkormányzat tevékenykedik. Iskolánkban nem működik iskolaszék, kollégiumi szék, ezért minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna (pl.: SZMSZ, Házirend), a szülői szervezet (közösség)képviselője, az intézményi tanács véleményét ki kell kérni az SZMSZ, Pedagógiai Program és a Házirend elfogadásakor és módosításakor. 27

IV. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁS 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézményi közösség valamennyi tagjának joga és kötelessége. Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, valamint az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepélyes rendezvényei Az iskolaszintű versenyek és ünnepi rendezvények: Megyei és országos komplex tanulmányi verseny Megyei és országos sportversenyek Vers- és mesemondó versenyek Háziversenyek Ünnepélyes tanévnyitó Ünnepélyes tanévzáró Nemzeti ünnepek Mikulás-nap Karácsony Farsang Szalagtűzés Sport és környezetvédelmi nap Ballagás Elvárható magatartásforma tanulóinktól iskolai rendezvényeken: Mindenkor törekedjenek a pontosságra, a rendezvény kezdete előtt 10 perccel jelenjenek meg és keressék fel osztályfőnöküket. Együtt, csoportokba/osztályokba szerveződve az osztályfőnök vagy nevelőtanár kíséretében veszünk részt az ünnepélyen. Ruházatuk az alkalomnak megfelelő legyen, tiszta, rendezett. Lányok fehér felső, sötét alj vagy nadrág. Fiúk fehér ing, sötét nadrág. Ünnep függvényében a kokárda viselése. Elvárható, hogy járuljanak hozzá magatartásukkal, fegyelmezett viselkedésükkel a zavartalan lebonyolításhoz. 3. A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény ünnepélyes alkalmakkor a Magyar Köztársaság, az Európai Unió zászlaját használja. 28

V. Az intézményi védő, óvó előírások A gyermekekkel az iskolai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás, stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Gyermekbalesetek A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: az intézmény főépületében keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; (a gépészeti tanműhelyben a szakoktató szigorú felügyelete mellett esetenként lehet használni a fent említett eszközöket) az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen a hálózat megfelelő védelmével; a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. A pedagógusok feladata, hogy: haladéktalanul jelezzék az intézményvezető és az intézményvezető - helyettes felé azokat a helyzeteket, melyek ellenőrzéséért az intézményvezetés a felelős; a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; javaslatot tegyenek az intézmény épületének és a csoportszobák, foglalkoztató termek, osztályok még biztonságosabbá tételére. 29

Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe - beleértve a belső termeket, szobákat, az alagsor helyiségeit valamint az udvart felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. 4. Lehetővé teszi a szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. 30

A pedagógusok feladatai: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek balesetek haladéktalan kivizsgálásában, a balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik a szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott feladatai: az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A megelőző, közösségi egészségügyi alapellátás eredményességének meghatározó tényezője a védőnő rendszeres jelenléte az iskolában, az iskola életében. A diákok rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos és az iskolai védőnő végzi a főépületben található védőnői szobában. Az iskola-egészségügyi ellátás az oktatási intézménybe járó tanulók megelőző jellegű egészségügyi alapellátása, amely iskolaorvos és iskola-védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az oktatási intézménybe járó tanulók iskola-egészségügyi ellátásának célja a megfelelő szomatikus, emocionális, szociális és intellektuális fejlődés, a választott pályára való alkalmasság, továbbá az egészséges életmód gyakorlásához szükséges ismeretek biztosításában való közreműködés. A szűrővizsgálatok célja a tünet- és panaszmentes tanulóknál a rejtett betegség korai felismerése, mielőbbi diagnosztizálása és kezelése. Ezért különösen fontos elérni, hogy a szűrővizsgálat során kiszűrt és további vizsgálatot igénylő tanulóknál a szakorvosi vizsgálat megtörténjen és annak eredményéről (leletről) az iskola-egészségügyi szolgálat értesüljön. Az iskolaorvos gondoskodik a tanulók évenkénti egészségügyi szűrővizsgálatáról, kötelező védőoltással való ellátásáról, szakorvosi rendelésre való beutalásáról, 31

Egészségügyi ellátás rendjének meghatározása Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkarendje a védőnői szoba bejáratánál kifüggesztett táblán olvasható. Minden osztály évente egy alkalommal részt vesz a városi iskolafogászati szakrendelés szűrővizsgálatán. A diákok esetleges rosszullétüket az órát tartó tanárnak, ügyeletes nevelőtanárnak jelzik, aki az iskolai védőnőhöz annak távollétében az intézményvezetőhöz küldi őket ellátásra. A védőnő, amennyiben szükségét látja, értesíti az iskolaorvost, vagy az éppen ügyeletes orvost. Amennyiben szükséges, gondoskodik a gazdasági iroda bevonásával a sérült, illetve (lázas) beteg tanuló szakorvosi rendelésre való elszállításáról. Főként kisebb tanulóknál egyes betegségek, rosszullétek jelentkezésekor szükséges a szülő értesítése, hogy gyermekét minél hamarabb biztonságosan haza szállíthassa, és otthoni ápolását mielőbb megkezdhesse. A gyors intézkedést igénylő esetek megkönnyítése végett szükséges a diákok TAJ számának iskolai nyilvántartása. Saját gyógyszerkészletek saját felelősségre való használata tilos. A védőnőnek a megfelelő és teljes körű iskola-védőnői ellátás biztosítása érdekében szükséges ismernie a kötelezettségeit és a jogait. Ezért fontos, hogy a legfontosabb előírások rendelkezésre álljanak nyomtatott vagy elektronikus formában. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint: testi fejlődés (súly, hossz, mell körfogat), pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás), BCG-heg ellenőrzése, mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), golyvaszűrés, vérnyomásmérés. higiénés felmérés a tanulók körében A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. Elsősegélynyújtás. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), családtervezés, fogamzásgátlás, szülői szerep, csecsemőgondozás, szenvedélybetegségek megelőzése. 32

Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). Pályaválasztás segítése. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.). Munkaterv Az oktatási intézményben feladatot ellátó védőnő által ellátott gyermekek gondozása tervezett és dokumentált. A hatályos jogszabályok, szakmai irányelvek, szakmai protokollok, módszertani levelek, az oktatási intézmény pedagógiai programja, egészségfejlesztési terve alapján és a gyerek szükségleteinek és a családi környezetnek megfelelően történik a gondozás, munkaterv alapján. A végleges munkaterv kialakítása, az oktatási intézmény intézményvezetővel, az oktatási intézményt ellátó orvossal egyeztetve történik. A munkaterv változtatása esetén ismételt egyeztetés szükséges. Kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatás: Az oktatási intézmény ifjúságvédelmi felelősének feladata, hogy gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezze az iskola intézményvezetőnél a gyermekjóléti szolgálat értesítését. Ezért szükséges, hogy az iskola-védőnő és az iskola ifjúságvédelmi felelőse között rendszeres és szoros legyen a kapcsolat, hogy veszélyeztetettség gyanúja esetén mielőbb megtörténhessen a szükséges beavatkozás. A gyermeket/tanulót ellátó iskola-védőnő és a területi védőnő együttműködése különösen fontos a beiskolázáskor, amikor a beíratott gyermek gondozása a területi védőnői ellátásból átkerül az iskola-védőnői ellátásba. Az iskola-védőnőnek az anamnézishez, a gondozás folytatásához szükséges begyűjtenie a gyermek állapotával, ellátásával kapcsolatos fontos előzményeket, amelyeket - többek között - a területi védőnőtől szerezhet. Az iskola-védőnő és a területi védőnő együttműködésének másik fontos területe, ha iskolába járó gyermeknél valamilyen veszélyeztető tényező gyanúja esetén a megelőző intézkedések meghozatala vagy tisztázása érdekében szükséges a családlátogatás. Együttműködés a házi gyermekorvosokkal/háziorvosokkal Együttműködése az ÁNTSZ illetékes intézetével Az iskola-védőnőnek a jogszabályok alapján többek között - a védőoltás, tetvesség, szakfelügyelet, rendkívüli feladat (pl. népegészségügyi) vonatkozásában van kapcsolata az ÁNTSZ-szel. A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. 33

Tájékoztatás, külső - belső információ átadás A tantestület és az iskola-vezetőségének tájékoztatása az éves tevékenységről, a tapasztalatokról, a fejlesztésre irányuló javaslatokról. Ezért fontos, hogy a tantestület megismerje az iskolaegészségügyi ellátásnak a tanév során szerzett tapasztalatait és a fejlesztésre irányuló javaslatait. Erre a legalkalmasabb lehetőség a tantestületi értekezleten való tájékoztatás. Az iskola-egészségügyi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi, körzeti védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, logopédus, gyógytornász és pszichológus, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetei a gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek, és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják. Fogadóórák biztosítása az iskolákban: A meghatározott rendszerint tartott fogadóóra a védőnő gondozási tevékenysége körébe tartozik és alkalom - többek között - a szülőkkel való egyéni, személyes találkozásra. Szülői értekezlet: Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola-védőnőjét, az elérhetőségét, az iskolavédőnői ellátás helyét, szerepét, valamint a tanév során várható egészségügyi ellátással, egészségfejlesztéssel kapcsolatos célokat, feladatokat és a szülői közreműködésének módját. Ennek egyik formája a védőnő részvétele és tájékoztatása a szülői értekezleten. Az egészségügyi és személyes azonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. A munkaterv teljesülése az iskola-védőnői tevékenység eredményességének megállapításához szükséges, évente áttekinteni a munkaterv célkitűzéseit, hogy milyen mértékben valósultak meg. Az iskola-egészségügyi ellátás fontos feladata az egészségfejlesztés, ezért szükséges összefoglalni a következő tanévre vonatkozóan a tapasztalatokat, következtetéseket és a fejlesztésre irányuló javaslatokat is. Jelentés az iskola-egészségügyi munkáról: évenként valamennyi iskolai (óvodai) egészségügyi feladatot ellátó orvos, védőnő Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ iskolaévet követő szeptember 15. Az iskola-egészségügyi ellátás megvalósul, dokumentált, értékelt, lezárt és visszakereshető. A főállású iskola-védőnők a szakfelügyeletet megelőző tanévről az éves tevékenységüket összegezték és elemezték. Az oktatási intézménybe járó gyermekek részére biztosítani kell az iskola-egészségügyi ellátást; Hatása a minőségre - befolyásolja az iskola-védőnői ellátáshoz való hozzáférhetőséget, a hatékonyságot, az időkihasználását, a tevékenység dokumentálását, a jelentések összeállítását. Az oktatási intézményben az iskola-védőnői ellátáshoz biztosítani kell a jogszabályban előírt megfelelő minimális alapfelszerelést; Hatása a minőségre - az alapfelszerelések megléte és megfelelősége (mennyiség, minőség) befolyásolja az iskola védőnői ellátás színvonalát, az elvégzett szűrővizsgálatok hatékonyságát. 34

Az oktatási intézményekben az iskola-védőnői ellátásnak az iskolát ellátó védőnő, az iskolaorvos, az illetékes pedagógusok, valamint az intézmény vezetőjének egyeztetése alapján készült és általuk aláírt, egyeztetett éves munkaterv alapján kell történnie; Hatása a minőségre tervezett, célorientált együttműködésre van szükség az iskola-egészségügyi ellátás (az iskola-védőnő, az iskola-orvos) és az oktatási intézmény vezetői és pedagógusai között, hogy eredményesen lehessen közreműködni a tanulók egészségi állapotának megőrzésében, egészségmagatartásuk kedvező befolyásolásában, valamint az egészségesebb iskolai környezet kialakításában. Egészségfejlesztés, egészségnevelés Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 3. számú mellékletének 7. pontja előírása szerint az iskola védőnőnek feladata a krónikus beteg, magatartási zavarokkal küzdő tanulók életvitelének segítése. Az iskola-védőnő feladata részt venni a tanulók egészségfejlesztésében, egészségnevelésében, egészségvédelmi programok szervezésében. A védőnőnek az elvégzett feladatokkal - így a csoportos foglalkozásokkal - kapcsolatban is dokumentációt kell vezetnie. Az egészségfejlesztő programoktól csak akkor várható el, hogy eredményesek legyenek, ha az adott intézmény helyzetének, valós problémáinak ismeretéből indulnak ki, és határozzák meg a fejlesztési irányokat (honnan indulunk, hová szeretnénk eljutni? Miben szeretnénk változást elérni? Ehhez ismerni kell a tanulók egészségi állapotát, egészségmagatartását, melyek az iskolaegészségügyi szolgálat által végzett vizsgálatokból és célzott felmérésekből nyerhetők. 35

VI. Munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzat Az iskola dolgozói részt vesznek munka-alkalmassági vizsgálaton. Az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza az iskola munkavédelmi feladatait külön szabályzatban (lásd. Munkavédelmi Szabályzat). Tűzriadó-terv és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza (lásd. Tűzvédelmi Szabályzat). Tűz esetére vonatkozó menekülési tervet szintenként jól látható helyre ki kell tenni. 1. Prevenciós program A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti es Működési Szabályzatban szabályozni köteles a rendkívüli esemény, tűzriadó, stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat a fenntartót, a szülőket. b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, a tűzriadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy megtörténjen. 36

2. Tűzriadó Tűzriadó esetén minden alkalommal, azonnal értesítjük a tűzvédelmi hatóságot. Az iskolát a tűzriadó terv szerinti levonulási sorrendben ürítjük ki. A vizsgálat ideje alatt a tanulók és az iskola dolgozói az intézmény előtt az utcán várakoznak. Abban az esetben, ha a riadó 11 óra előtt történt, a vizsgálat után folytatjuk a tanítást, a 11 óra utáni riasztás esetén a tanulókat hazaengedjük. A szülőket másnap az ellenőrző könyv által értesítjük a történtekről és pótlásra új tanítási napot jelölünk ki. A hatóság munkáját a körbevezetéssel és a helyiségek nyitásával az intézmény valamelyik vezetője segíti. 3. A mindennapi testedzés formái: A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a mindennapi testedzés formáit, az iskolai sportszakkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit es rendjét. 2011. CXC törvény a nemzeti köznevelésről 27. (11) bekezdése szerint minden évfolyamon bevezetésre került a mindennapos testnevelés. Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: a kötelező tanórai foglalkozások, napközis foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportszakköri foglalkozások. A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozáson. 4. Az iskola ifjúságvédelmi feladatai Minden tanév elején a szülők, illetve az illetékes települések jegyzőinek bevonásával hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők és védelembe vettek felkutatása. A tanév folyamán folyamatos kapcsolattartásra, kölcsönös információ cserére törekszünk a polgármesteri hivatalokkal, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, védőnővel, és nem utolsó sorban a szülőkkel. 37

A tanév folyamán a diákönkormányzat kezdeményezésére a védőnő segítségével felvilágosító foglalkozásokat tartunk. Célunk az egészség értékének felismertetése, tudatosítása, az életkorral járó biológiai és lelki változások megismertetése, az egyensúly megteremtése. Igazolatlan hiányzások folyamatos figyelemmel kisérése, felhívások rendszeres iskolába járásra a szülő részére, illetve súlyosabb esetben értesítés a Gyermekjóléti Szolgálatnak, az illetékes jegyzőnek és a Kormányhivatalnak. Az ifjúságvédelem az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata. A feladatok koordinálását gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el. Feladataink a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységben: Minden gyermekkel kapcsolatba kerülő személy feladata az alkotmányos, gyermeki és személyi jogok védelme. Érdekképviseleti fórumok biztosítása: diákönkormányzat, szülő vagy törvényes képviselő, gyám, intézmény dolgozóinak képviselői, intézményt fenntartó képviselői. Kapcsolattartás, együttműködés az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal. A diákok és a szülők ismerjék lehetőségeiket, jogaikat; tudják, hogy a probléma felmerülése esetén vagy annak megelőzéséhez hova fordulhatnak segítségért. Hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, védelembe vettek felmérése. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek adatszolgáltatása. Osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, polgármesteri hivatalokkal, szülőkkel való együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás. A bántalmazás kiszűrése, illetve lehetőség szerinti megelőzése. Segítségnyújtás a titoktartási kötelezettség figyelembevételével. Bizalmon alapuló kapcsolattartás, az információcsere szabad áramlása a segítségnyújtás érdekében az adatvédelmi törvény és a titoktartási törvény megsértése nélkül. Hatékony problémakezelés. Az igazolatlan hiányzások, lemorzsolódás mérséklésére való törekvés. 38

VII. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az intézményi belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól feljegyzést, jegyzőkönyvet köteles készíteni. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 39

VIII. INTÉZMÉNYI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI,külső-belső kapcsolatok A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást is. Belső kapcsolatok: Az intézményen belül a rendszeres kapcsolattartás formái: Dolgozói: intézményi, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletek havi rendszerességgel, illetve alkalmazotti szükség esetén elektronikus hírlevél közvetlen információátadás, telefon, körözvények, faliújságok, plakátok elégedettség mérő lapok Tanulói: ellenőrző könyv osztályfőnöki órák személyes megbeszélések, esetleg fegyelmi tárgyalás elégedettség mérő lapok Szülők, gondviselők: szülői értekezletek, fogadóórák családlátogatás elégedettség mérő kérdőív telefonos információ csere Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval: Kiskőrösi Tankerületi Központtal, más oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel, b) a gyermekjóléti szolgálattal, c) az egészségügyi szolgáltatóval, d) külső gyakorló helyek gazdálkodó szervezetei e) egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival. f) Kunszentmiklós kistérség intézményeivel. Dunavecse Város Önkormányzatával és a környező települések önkormányzataival 40

A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény fenntartója a Kiskőrösi Tankerületi Központ. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény Alapító okiratának módosítása az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), az intézmény nevelő oktató munkájával kapcsolatban információ adása és az eredményesség érdekében információcsere az intézményi ellenőrzés: gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó esetenkénti kapcsolata: az intézményi SZMSZ jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai program, továbbképzési terv jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Oktatási intézményekkel való kapcsolattartási formák. Az intézmény más oktatási intézményekkel is alakíthat ki kapcsolatot. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, szolgáltatási kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, team megbeszélések versenyek, konferenciák, továbbképzések, kistérségi megbeszélések 41

hospitálás az iskolában hospitálás tanítási órán /Hospitálási forgatókönyv alapján/ A kapcsolatok rendszeressége a jellegétől függően alakulhat. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény és egységei) gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel (Védőnői szolgálat, Iskolaorvos-Dunavecse), intézményekkel és hatóságokkal (Dunavecse Város Önkormányzata és az illetékes polgármesteri hivatalok és jegyzői. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az intézményt a külső kapcsolatokban (a megoldandó feladat tükrében) az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, iskolatitkár, gyermekvédelmi felelős is képviselheti. Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény: Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatási Hivatal Az alábbi patronáló intézmények és más jogi személyek: Gyógypedagógus képzés intézményei Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kunszentmiklósi kirendeltsége Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Civil Szervezetek: Szenteste Alapítvány Dunavecsei Városfejlesztők Közhasznú Egyesülete A helyi intézmények, vállalatok, szervezetek: Vikár Béla Művelődési Ház és Könyvtár 42

A kapcsolattartás módja: Helyi megbeszélések Kölcsönös információ csere Iskola területén való tartózkodás szabályozása Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőtől engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat a megfelelő helyre kíséri. A gyermekeikre váró szülők a porta előtti területen várakozhatnak. Igény esetén a etika/ hit- és erkölcstan oktatásához intézményünk biztosítja az egyházak képviselői részére a tantermet, és lehetőséget biztosítunk a fénymásolásra. 43

IX. EGYMI, UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI HÁLÓZAT működési szabályai EGYMI feladatai: Segíti a többségi iskolákba járó, integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, képzését, fejlesztését, nevelését. Ellátja az utazó gyógypedagógiai szolgáltatást. X. PANASZKEZELÉS A panaszkezelési rend az iskolában Az iskola tanulóit, szüleiket/gondviselőiket, valamint az iskola dolgozóit panasztételi jog illeti meg. Panaszt tenni olyan ügyekben lehet, melyekkel kapcsolatban az iskola köteles illetve jogosult intézkedésre. A panasz jogosságát, okával kapcsolatos körülményeket az intézmény általános igazgatóhelyettese köteles megvizsgálni. Jogossága esetén köteles az ok elhárításával kapcsolatban intézkedni, vagy az intézmény vezetőjénél, irányító testületénél intézkedést kezdeményezni. A Panaszkezelési szabályzat -ról az iskolába lépéskor a házirenddel együtt minden tanulót, szüleiket, és minden új dolgozót tájékoztatni kell. 1. A panaszkezelés lépcsőfokai 1. Konkrét esetben eljáró személy kezeli a problémát, vagy az osztályfőnökhöz fordul, 2. Az osztályfőnök kezeli a problémát, vagy az általános igazgatóhelyetteshez fordul, 3. Az általános igazgatóhelyettes kezeli a problémát, vagy az igazgatóhoz fordul, 4. A panasztevő közvetlenül az igazgatóhoz fordul. 2. Formális panaszkezelési eljárás A panaszkezelő felé a panasztevők panaszaikat megtehetik: személyesen telefonon (06-78-437-074) írásban (6087 Dunavecse, Fő út 39.) elektronikusan (dunamenti.dunavecse@gmail.com) A panaszok kezelése a panasz tárgyától függően az osztályfőnök, vagy az intézményvezető helyettes hatáskörébe tartozik. 3. Panaszkezelés tanuló esetében A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. Az intézményvezető 3 munkanapon belül egyeztet a panaszossal. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. 44

Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. Az iskola intézményvezetője a fenntartó bevonásával 15 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az intézményvezető helyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. 4. Panaszkezelési eljárásrend az alkalmazottak részére A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. A felelős megvizsgálja 3 munkanapon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 munkanapon belül egyeztet a panaszossal. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az intézményvezető közreműködésével, akkor az intézményvezető a fenntartó felé jelez. 15 munkanapon belül az iskola intézményvezetője a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére írásban is. Ezután, a fenntartó képviselője, az intézményvezető egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az intézményvezető helyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. 5. Dokumentációs előírások A panaszokról az intézményvezető helyettes Panaszkezelési nyilvántartás -t köteles vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. A panasz tételének időpontja 2. A panasztevő neve 3. A panasz leírása (amennyiben a panasz tétele írásban történt, az írott dokumentum) 4. A panaszt az intézmény nevében fogadó személy neve, beosztása 5. A panasz kivizsgálásának módja, eredménye 6. Az esetleg szükséges intézkedés megnevezése, várható eredménye 7. Az intézkedés végrehajtásáért felelős személy neve 8. A panasztevő tájékoztatásának időpontja 9. Ha a tájékoztatás írásban történt, annak dokumentuma 45

10. Írásban tett panasz esetén a panasztevő nyilatkozata, hogy a tájékoztatásban foglaltakat elfogadja, illetve ennek hiányában jegyzőkönyv indoklással arról, hogy nem fogadja el. 11. Ha a panasztevő a tájékoztatásban foglaltakat nem fogadja el, a jegyzőkönyv utóirataként feljegyzés a további teendő(k)ről. 46

6. Panaszkezelési Nyilvántartó Lap Panaszkezelési Nyilvántartó Lap Panasztétel időpontja: Panasztevő neve: Panasz leírása: neve: Kivizsgálás módja: Panasz fogadó beosztása: Kivizsgálás eredménye: Szükséges intézkedés: Végrehajtásért felelős neve: Panasztevő tájékoztatásának időpontja: 47

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítását a szakalkalmazotti értekezlet elfogadja a törvényben jelzett közösségek egyetértésével, és átruházott hatáskörben a Kiskőrösi Tankerületi Központ jóváhagyásával válik érvényessé. Az SZMSZ hatályba lépésének napja a fenntartói jóváhagyást kimondó döntés meghozatalának napja. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket az önálló szabályzatok (2. számú melléklet) tartalmazzák, ezekre az SZMSZ szövegében gyakran történt utalás. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi határozott és határozatlan időre alkalmazott dolgozójára, valamint az intézmény külső használóira. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismerni az intézmény azon alkalmazottainak is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, továbbá azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiummal meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ egy példánya az iskolatitkári irodában elhelyezésre kerül, illetve az intézmény weboldalán (www.dmki.sulinet.hu) megtekinthető, és itt mindig hozzáférhető. Az intézmény vezetése ezen irattal kapcsolatban, előre egyeztetett időpontban bármikor felvilágosítást nyújt. Nevelési értekezletek alkalmával szintén van erre lehetőség. Záradék Az SZMSZ módosítását az intézmény 2017.november 21-i ülésén a dolgozók megismerték és elfogadták. Egyetértési jogot gyakorolt az Iskolai Diákönkormányzat, valamint véleményezési jogával élt a Szülői Munkaközösség képviselője és az Intézményi Tanács. Dunavecse, 2017... Fehérné Pál Julianna intézményvezető 48

DUNA MENTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6087 DUNAVECSE, FŐ ÚT 39. OM: 038458 F.NY.SZ.: 03-0028-05 ÁHT-I: 747790 TEL.: 78/437-074, 20/369-53-76 FAX: 78/437-074 (106) E-MAIL: DUNAMENTI.DUNAVECSE@GMAIL.COM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT XII. MELLÉKLETEI 49

AZ INTÉZMÉNY SZABÁLYZATAINAK FELSOROLÁSA MELLÉKLETEK Megbízási iratminták A munkaköri leírások iratmintái Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Önértékelés szabályzata

MEGBÍZÁS Az intézményvezető hosszabb távolléte esetén, mely két hétnél tovább tart, az intézményvezetőhelyettes veszi át a kizárólagos jogkörbe tartozó teendőket. Kelt: Dunavecse,... intézményvezető

MEGBÍZÁS Alulírott. a Duna Menti EGYMI vezetője megbízom a tanévben.. munkaközösség-vezetői feladatok ellátására. Kelt: Dunavecse,... intézményvezető

MEGBÍZÁS Alulírott. a Duna Menti EGYMI vezetője megbízom a tanévben a belső önértékelési csoport vezetésére. Kelt: Dunavecse,... intézményvezető

Név: Születési helye és ideje: Lakcím: Munkaköre: gyógypedagógus Gyógypedagógus munkaköri leírása Közvetlen felettese: intézményvezető Folyamatos tevékenysége A tőle várható magas színvonalon tanítja a részére kijelölt tantárgyakat a szakképző évfolyamon, ill. fejlesztő foglalkozást vezet, melyet az éves tantárgyfelosztás tartalmaz Oktatással, neveléssel lekötött munkaideje óra, melyet szintén a tanévre vonatkozó tantárgyfelosztás tartalmaz Ezen felül -. órát- a nevelési oktatási intézményben bent tartózkodik, melyet az egyéni órarendjében is feltüntet Munkaidejének fennmaradó heti. óráját nem köteles az intézményben eltölteni Vezeti az osztálynaplót, elvégzi a kötelező adminisztrációt Egyéni fejlesztési tervet, valamint Tanmenetet, készít a pedagógiai program és az elfogadott helyi tanterv alapján, ennek megfelelően biztosítja a tanulók fejlődését Oktató-nevelő munkáját úgy tervezi, hogy összhangban legyen az iskola pedagógiai programjával, a házirend, és az intézményi SZMSZ - el Részt vesz a szülői értekezleteken Értékelési tevékenységét elvégzi (tanulók éves fejlettségi szintje) Különleges felelőssége Az éves ütemterv alapján az általa felvállalt programot levezeti Az intézményi vagyon védelmét, megóvását felügyeletével biztosítja Vigyáz a gyermekek testi épségére Tervezés Együttműködik a munkaközösség-vezetővel, illetve a szakmai vezetővel a szakmai program kidolgozásában Pedagógiai fejlesztő tevékenysége Ha kell, előadást tart a munkaközösség tagjainak kijelölt témában Részt vesz az intézmény által szervezett vagy az intézmény által kijelölt továbbképzésen Munkakörülmények Szakmai munkájához igénybe veheti a fénymásolót, telefont a kapcsolattartáshoz A szűkös eszközkészlet miatt időrendi beosztást készít az eszközök használatára

Felkészüléséhez kikölcsönözheti a könyvtári kézikönyvet Ha szüksége van rá, anyagi felelőssége mellett használja az iskola technikai eszközeit Íróasztala, van a tanári szobában Bizalmas információk kezelése A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli Megismeri a Nemzeti Köznevelési törvény fejezeteit Aláveti magát az ide vonatkozó rendeletek alapján az iskolai titoktartás követelményeinek Ellenőrzés Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi teljesítményét A munkaközösség által előre tervezett évfolyamdolgozatokat megíratja, és a pedagógiai programban leírtak szerint határidőre értékeli Mindenről beszámol a munkaközösségnek és feletteseinek Kapcsolatok Részt vesz a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken Részt vesz a munkaközösségi tagok részére szervezett továbbképzéseken Járandóság Bérbesorolás szerinti fizetés gyógypedagógiai pótlék Dunavecse, A munkaköri leírásban foglaltakat jóváhagyom:. intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egy példányát átvettem. Dunavecse,.. dolgozó

Gyógypedagógiai asszisztens munkaköri leírása Név: Születési hely, idő: Anyja neve: A Folyamatos tevékenység A tőle elvárható magas színvonalon segíti a számára kijelölt osztályban az oktatást, ahogy azt a tantestület az éves tantárgyfelosztásban elfogadta. Segíti az osztályban tanító pedagógus mindennapi munkáját, délután a napközis nevelő tevékenységét támogatja Ha szükséges külön gyakorló foglalkozásokat tart. Megismeri a tanmenetet, a pedagógiai programot, és az elfogadott helyi tantervet, ennek megfelelően biztosítja a tanulók fejlődését. Az osztály életét, programját úgy segíti, hogy összhangban legyen az iskola pedagógiai programjával. Besegít a családlátogatásba. Segíti a pedagógust abban, hogy a szülők megismerjék az intézmény pedagógiai programját. A szakmai munkaközösség tagja, munkáját magas színvonalon végzi. Rendezvényeken, értekezleteken vesz részt. B Különleges felelőssége: Segíti az iskola pedagógiai programjának kialakítását. Feladatkörében elvégzi az összes adminisztrációt. Munkája a közösség fejlődését szolgálja. Az osztályfőnöki munkaközösség tagja, ahol a tanterv szerint magas színvonalú munkát köteles végezni. Felelősséggel tartozik azon termek berendezéséért, eszközeiért, melyben aktuálisan segítséget nyújt Felelős a használt eszközök állagának megőrzéséért Törekednie kell az értékőrző, értékteremtő attitűd kialakítására. Munkájáért eredményfelelősséget vállal. Elvégzi a minőségirányítási rendszerben rá szabott feladatokat. Az éves ütemterv alapján az általa felvállalt programot levezeti. A munkaközösségi megbeszélésen javaslatot tesz a jutalmazás módjára. Támogatja, segíti az osztályfőnököket, a szaktanárok munkáját. Javaslatot tesz a tárgyi eszközök fejlesztésére. C Tervezés: Együttműködik a munkaközösség vezetővel, illetve a szakmai vezetővel a szakmai program kidolgozásában D Pedagógiai fejlesztő tevékenysége: Részt vesz az intézmény által szervezett vagy az intézmény által kijelölt továbbképzésen,

E Munkakörülmények: Munkájához igénybe veheti a fénymásolót, valamint a telefont a kapcsolattartáshoz. Felkészüléséhez kikölcsönözheti a könyvtári kézikönyveket. Ha szüksége van rá, az igazgató engedélyével anyagi felelőssége mellett használhatja az iskola technikai eszközeit. Íróasztala van a tanári szobában F Bizalmas információk kezelése: A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli. Megismeri a közalkalmazotti törvény erre vonatkozó fejezeteit. Aláveti magát az ide vonatkozó rendeletek alapján az iskolai titoktartás követelményeinek. Mindenről beszámol a munkaközösségnek és feletteseinek. G Kapcsolatok: Részt vesz a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken Részt vesz a munkaközösségi tagok részére szervezett továbbképzéseken Tanulóinak szüleivel rendszeresen és kölcsönösen értékelik a közös tevékenységet. H Járandóság: Bérbesorolás szerinti fizetés. Utazási költségtérítés az érvényes jogszabály szerint Igénybe veheti az iskola konyhájának kedvezményes étkezését. I Fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok Ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el. (Kjt. 45 /1/). J Kötelezettség szegésnek minősül Igazolatlan távollét vagy késés. Munkahely engedély nélküli elhagyása. A munkaköri leírást jóváhagyom: Dunavecse, intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Dunavecse, Név: Születési helye és ideje: Lakcím: Közalkalmazott

Munkaköre: mérnöktanár Mérnöktanár munkaköri leírása Közvetlen felettese: intézményvezető Folyamatos tevékenysége A tőle várható magas színvonalon tanítja a részére kijelölt tantárgyakat osztályában, a szakképző évfolyamokon, melyet a tantestület az éves tantárgyfelosztásban elfogadott Oktatással, neveléssel lekötött munkaideje.. óra (amely magában foglalja az osztályfőnöki feladatok ellátását, valamint a szakmai munkaközösség koordinálását szolgáló két órát- az osztályfőnöki-és munkaközösség vezetői tevékenységeket adminisztrálja) Ezen felül. órát a nevelési- oktatási intézményben bent tartózkodik. Egyéni órarendet állít össze A tanév folyamán heti. óra többletmunkát végez Munkaidejének fennmaradó heti óráját nem köteles az intézményben eltölteni Megnyitja az osztálynaplót, vezeti, lezárja Elvégzi a kötelező adminisztrációt (bizonyítvány, anyakönyvi lap, szöveges értékelés, igazolások, év eleji és év végi statisztika, felszólítások, stb.) Tanmenetet készít a pedagógiai program és az elfogadott helyi tanterv alapján, ennek megfelelően biztosítja a tanulók fejlődését Az osztály életét, programját úgy szervezi, tervezi, hogy összhangban legyen az iskola pedagógiai programjával, a házirend, és az intézményi SZMSZ - el Szülői értekezletet tart, családlátogatást végez Megismerteti a szülőkkel, a gyermekekkel a házirend és az intézmény pedagógiai programjának rájuk vonatkozó részét Az osztályfőnöki munkaközösségek tagja, munkáját elfogadott tanterv szerint magas színvonalon végzi A munkaközösségek kiemelt feladatait szem előtt tartva tapasztalatairól beszámol A pedagógiai mérési, értékelési tevékenységét elvégzi Ha felkérik, bemutató órát tart Különleges felelőssége Az éves munkaterv alapján az általa felvállalt programot megvalósítja Az intézményi vagyon védelmét, megóvását biztosítja Vigyáz a gyermekek testi épségére Tervezés Figyelemmel kíséri az adaptált, és részben átdolgozott tanterv taníthatóságát és megvalósítását iskolánkban Folyamatos feljegyzést készít erről és a szerzett tapasztalatairól, s ezt megosztja munkatársaival

Együttműködik a munkaközösség-vezetővel, a pedagógiai program kidolgozásában Pedagógiai fejlesztő tevékenysége Ha kell, előadást tart a munkaközösség tagjainak kijelölt témában Részt vesz az intézmény által szervezett vagy az intézmény által kijelölt továbbképzésen Munkakörülmények Szakmai munkájához igénybe veheti a fénymásolót, telefont a kapcsolattartáshoz Felkészüléséhez kikölcsönözheti a könyvtári kézikönyvet Ha szüksége van rá, anyagi felelőssége mellett használja az iskola technikai eszközeit Íróasztala, van a tanári szobában Bizalmas információk kezelése A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli Megismeri a Nemzeti Köznevelési törvény fejezeteit Aláveti magát az ide vonatkozó rendeletek alapján az iskolai titoktartás követelményeinek Ellenőrzés Rendszeresen méri és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi teljesítményét A munkaközösség által előre tervezett felméréseket elvégezteti, és a pedagógiai programban leírtak szerint határidőre értékeli Kapcsolatok Részt vesz a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken Részt vesz a munkaközösségi tagok részére szervezett továbbképzéseken Járandóság Bérbesorolás szerinti fizetés Osztályfőnöki, gyógypedagógiai pótlék Dunavecse,. A munkaköri leírásban foglaltakat jóváhagyom: intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egy példányát átvettem. Dunavecse, munkavállaló Kollégiumi nevelőtanár munkaköri leírása Név: Születési hely, idő:.

Munkakör megnevezése: Anyja neve: Kulcsszáma: kollégiumi nevelőtanár A Folyamatos tevékenysége: Oktatással neveléssel lekötött munkaideje óra, amely az alábbiakat tartalmazza: Tanulószoba vezetése, korrepetálás, tehetséggondozás, egyéb szabadidős foglalkozás Kötött munkaidőben a nevelési, oktatási intézményben bent tartózkodni. órát köteles, amely a következő tevékenységeket foglalja magába: gyermekek kísérése, fogadóórák, szülői értekezletek látogatása, szülőkkel való kapcsolattartás, reggeliztetés, vacsoráztatás, eseti helyettesítés, tanügyi dokumentum adminisztrációja, versenyekre felkészítés, részvétel a nevelőtestület szakmai munkaközösségi munkájában, utazási utalványok betétlapjának kitöltése Egyéni órarendet állít össze Elkészíti a heti foglalkozási tervet. Elkészíti az éves foglalkozási tervet, amelyben feltünteti a kötelezően előírt foglalkozásokat. Beosztja a tanulókat a napi és heti kötelező munkára. Segíti az iskolai és kollégiumi munka összhangját, a szülőkkel való kapcsolattartást. A nevelőtestület tagjaival együtt érvényesíti a gyermeki jogokat. Segíti a délutáni és esti szabadidős tevékenységek során a tanulók testkultúrájának fejlesztését. Csoportjának napi programját úgy állítja össze, hogy legalább 1-1,5 órát friss levegőn töltsenek. Valamennyi mozgásos, játékos tevékenység alatt igyekszik betartatni a játék és balesetvédelmi szabályokat. A bekövetkező baleset vagy egyéb sérülés, rosszullét esetén intézkedik. A kötelező tanulás ideje alatt felügyeli, hogy mindenki elkészítse az írásbeli házi feladatát. Törekszik a házi feladatok minőségi ellenőrzésére, az észrevételezett hibák javíttatására. A szóbeli felkészülést egyénileg vagy kiscsoportos formában segíti és ellenőrzi. Ellenőrzi és értékeli a kollégiumban tartózkodó tanulók munkavégzését. Ellenőrzi a kollégiumi helyiségek rendjét, tisztaságát, a szekrények rendjét, tisztaságát, tapasztalatairól beszámol nevelőtársának Felügyeli a rendszeresen gyógyszert szedő tanulók ellátását. Segíti a csoportjába tartozó tanulók felkészülését a különböző versenyekre.1 A kollégium éves munkatervének és hagyományainak megfelelően verses, műsoros összeállításokkal készíti fel csoportját karácsonyra, farsangra, anyák napjára. A kollégiumi naplót folyamatosan és naprakészen vezeti. Csoportja szabadidős tevékenységét adminisztrálja Feladata a kollégium meghatározott területének dekorálása az otthonosság megteremtésének érdekében. B Különleges felelőssége: Váratlan és rendkívüli esetekben saját felelősségének tudatában hozza meg döntéseit, intézkedéseit.

C Vagyoni felelőssége: A kollégium berendezési tárgyait szakszerűen, rendeltetésnek megfelelően használtatja, károkozás esetén jelenti a károkozók személyét. A tanulók otthonról hozott iskolai munkájához nem szükséges eszközeiért, tárgyaiért anyagi felelősséget nem vállalhat. D Bizalmas információk: Minden rendkívüli eseményről értesíti az intézményvezetőt A személyiségjogokat érintő /tanári, tanulói, szülői/, illetve titkosnak minősített információkat megőrzi, a mindenkor hatályos törvények szellemében jár el. E Ellenőrzés foka: Ellenőrzi a működési területén : - a biztonságos munkafeltételeket - a tűz-, baleset- és vagyonvédelmet - a kollégium rendjét - a közegészségügyi előírások betartását F Kapcsolatok: Nevelőtanárként az intézmény tantestületének tagja, ezért részt vesz az intézmény működési rendjében előirányzott nevelőtestületi értekezleteken /alakuló, félévi, év végi, rendkívüli, stb./. Ellátogathat a csoportjába tartozó tanulók szülői értekezleteire, fogadóóráira. Kapcsolatot tart a tantestület tagjaival. I Munkakörülmények: Munkáját a mindenkori hatályos jogszabályok betartásával végzi. A külső kapcsolattartáshoz használhatja a kollégiumban lévő telefont. Használhatja az iskolai titkárság eszközeit (fénymásolás) J Járandóság: Bérbesorolás szerinti illetmény Osztályfőnöki pótlék Gyógypedagógiai pótlék A munkaköri leírást jóváhagyom: Dunavecse,.. intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Dunavecse, Közalkalmazott

Kollégiumi gyermekfelügyelő munkaköri leírása Név/leánykori név/ Születési hely, idő Anyja neve Állandó lakhely Munkaideje: A főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása: Napi feladatok: a kollégium közös helyiségeinek takarítása, a tanulók által takarított helyiségek rendjének ellenőrzése csoportját vacsoráztatja /segít a terítésben, az ételek kihordásában, visszavitelében/, felügyeli a helyes étkezést, az étkezés utáni rendrakást, mosogatást a nevelési tervnek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében: - esti szabad programok irányítja és felügyeli az esti fürdést, ágyazást, rendrakást Heti feladatok: játékok, polcok, bútorok lemosása a helyiségek textíliáinak mosása, vasalása a közösen használt poharak, tányérok fertőtlenítése Időszakos feladatok: a gyermek ágyneműinek váltása, mosása kéthetente fertőző betegség esetén teljes fertőtlenítés, a fertőző beteg ellátása, hazaküldése egyéb betegség esetén a gyermek lázának, fájdalmának csillapítása, hazaküldése-indokolt esetben az ügyelet, egyéb szakorvosi ellátás igénybevétele évente négy alkalommal nagytakarítás végzése /függönymosás, radiátorok ablakkeretek, ajtók, lemosása, szőnyegtisztítás/ a kollégium virágainak lemosása kéthetente a tanulók által leadott értékeket megőrzi és bizalmasan kezeli Különleges felelőssége: munkavégzése során törekedjen arra, hogy viselkedése nevelő hatású legyen, ezért kedvesség, udvariasság, emberségesség, megértés jellemezze a gyermekeket hozó és vivő szülőkkel, gondozókkal legyen figyelmes, de szükség esetén legyen határozottan elutasító, a házirendben előírtakat velük is tartassa be

Vagyoni érdekeltséggel kapcsolatban: a rábízott gépeket és eszközöket rendeltetésszerűen és a munkavédelmi előírásoknak megfelelően használja, és állagmegóvásukról gondoskodik a kollégium és az intézmény kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik a kollégium textíliáival, eszközeivel leltár szerint elszámol a tűz és munkavédelmi előírásokat mindenkor betartatja a kollégium eszközeinek üzemeltetését gyermekeknek ne engedélyezze kivétel, amikor ezek használatára tanítja a szakiskolás tanulókat Bizalmas információk kezelése: a gyermekekről pedagógiai információt, a kollégium belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat az intézmény gazdálkodásával, személyzeti munkájával kapcsolatos hivatali titkot megőrzi, bárminemű információt csak a munkaköri leírásban rögzített illetékességi körben szolgáltat ki. Ellenőrzés foka: naponta ellenőrzi a szobák, közös helyiségek rendjét, elhárítja a balesetveszélyes helyzeteket Kapcsolatok: napi kapcsolatban áll a gyerekekkel, az intézmény dolgozóival kapcsolatot tart, közvetít a gyermeküket hozó szülők, gondozók és munkatársak között minden esetben udvarias magatartást tanúsít Járandóság: fizetés közalkalmazotti besorolás szerint Dunavecse,. A munkaköri leírásba foglalt feladatok elvégzését elrendelem. intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, munkaköri feladataimat ennek betartásával végzem... közalkalmazott

Munkaköri leírás Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Munkavégzés Kulcsszáma: helye: Munkáltatói jogkör: Munkakör megnevezése: Könyvelő, munkaügyi előadó Munkakörülmények: Munkaideje heti 40 óra Aláveti magát az intézeti titoktartás követelményeinek Feladatai: Analitikus könyvelői feladatok: Elvégzi a kötelező anyagféleségek mennyiségbeli és értékbeli könyvelését az ANAL számítógépes program alapján: Élelmiszer Tisztító-és tisztálkodási szerek Egyéb anyag Gyógyszer Karbantartási anyag Göngyöleg Munka- és védőruha Berendezés és felszerelés Ellátottak ruházata Ellátottak ágyneműi Konyhai felszerelés Konyhai textília Szemléltető és oktatási eszközök Havonta egyezteti a raktárossal az anyagokat Könyveli a tárgyi eszközök nyilvántartásával kapcsolatos tételeket a SÁFÁR programmal Elkészíti az üzembe helyezési iratokat Elszámolja az értékcsökkenést A készleteket, tárgyi eszközök nyilvántartásából felsorolást készít a főkönyvi könyvelés részére a készletváltozás könyveléséhez a negyedévet követő hó 13. napjáig. Elvégzi a leltározással kapcsolatos értékelést minden év követő január 20-ig. Részt vesz a selejtezésben, elvégzi a leselejtezett eszközök könyveléséből történő kivezetését. Adatokat szolgáltat szükség szerint az éves beszámoló készítéséhez. Az információkat a jogszabályban előírtak szerint kezeli. Munkája során maradéktalanul eleget tesz a szakszerűség követelményeinek.

Munkaügyi feladatok Felelősségek és tevékenységek Ellátja a belépő és kilépő dolgozókkal kapcsolatos feladatokat (jelenti a MÁK felé) A változóbérek számfejtése, jelentése Gondoskodik megbízási díjak és egyéb eseti kifizetések számfejtéséről, jelentéséről Intézi a dolgozók nyugdíjaztatásával kapcsolatos teendőket. Továbbítja a táppénzes igazolásokat A dogozók távolmaradásáról jelentést készít a MÁK-nak Vezeti és felel a szabadság-nyilvántartásért, szabadságkiírásokért, melyről a MÁK-nak adatokat szolgáltat. Vezeti az egészségügyi könyvek nyilvántartását, feladata az új dolgozók egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos ügyintézés. Munkaüggyel kapcsolatos iratok továbbítása az iktatás felé. Személyi anyag kezelése, KIR3- rendszer vezetése. Elvégzi a társadalombiztosítással járó feladatokat. Figyelemmel kíséri a feladataival kapcsolatos jogszabályokat Folyamatos kapcsolatot tart fenn a MÁK munkatársaival. Határidők pontos betartása, betartatása. Ügyel a személyiségi jogok betartására. Az információkat a jogszabályban előírtak szerint kezeli. Munkája során maradéktalanul eleget tesz a szakszerűség követelményeinek. Ellenőrzés Ellenőrzi a személyi anyagok karbantartását (átsorolások, előrelépések, minősítések időpontjai) Járandóság Besorolás szerinti bér Dátum: A munkaköri leírásban foglalt feladatok elvégzését elrendelem. intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, munkaköri feladataimat ennek betartásával végzem. Egy példányt átvettem. Dunavecse, munkavállaló

Név: Születési helye és ideje: Lakcím: Munkaköre: gyógypedagógus Osztályfőnök, munkaközösség-vezető munkaköri leírása Közvetlen felettese: intézményvezető Folyamatos tevékenysége Osztályfőnökként ellátja osztálya vezetését A tőle várható magas színvonalon tanítja a részére kijelölt tantárgyakat osztályában, felső tagozaton, szakképző évfolyamon, melyet a tantestület az éves tantárgyfelosztásban elfogadott Oktatással, neveléssel lekötött munkaideje. óra (amely magában foglalja az osztályfőnöki feladatok ellátását, valamint az osztályfőnöki munkaközösség koordinálását szolgáló két órát- az osztályfőnöki-és munkaközösség vezetői tevékenységeket adminisztrálja) Ezen felül. órát a nevelési- oktatási intézményben bent tartózkodik. Egyéni órarendet állít össze A tanév folyamán heti.óra többletmunkát végez Munkaidejének fennmaradó heti. óráját nem köteles az intézményben eltölteni Megnyitja az osztálynaplót, vezeti, lezárja Elvégzi a kötelező adminisztrációt (bizonyítvány, anyakönyvi lap, szöveges értékelés, igazolások, év eleji és év végi statisztika, felszólítások, stb.) Tanmenetet készít a pedagógiai program és az elfogadott helyi tanterv alapján, ennek megfelelően biztosítja a tanulók fejlődését Az osztály életét, programját úgy szervezi, tervezi, hogy összhangban legyen az iskola pedagógiai programjával, a házirend, és az intézményi SZMSZ - el Szülői értekezletet tart, családlátogatást végez Megismerteti a szülőkkel, a gyermekekkel a házirend és az intézmény pedagógiai programjának rájuk vonatkozó részét Az osztályfőnöki munkaközösségek tagja, munkáját elfogadott tanterv szerint magas színvonalon végzi A munkaközösségek kiemelt feladatait szem előtt tartva tapasztalatairól beszámol A pedagógiai mérési, értékelési tevékenységét elvégzi Ha felkérik, bemutató órát tart Különleges felelőssége Az éves munkaterv alapján az általa felvállalt programot megvalósítja Az intézményi vagyon védelmét, megóvását biztosítja Vigyáz a gyermekek testi épségére

Tervezés Figyelemmel kíséri az adaptált, és részben átdolgozott tanterv taníthatóságát és megvalósítását iskolánkban Folyamatos feljegyzést készít erről és a szerzett tapasztalatairól, s ezt megosztja munkatársaival Együttműködik a munkaközösség-vezetővel, a pedagógiai program kidolgozásában Pedagógiai fejlesztő tevékenysége Ha kell, előadást tart a munkaközösség tagjainak kijelölt témában Részt vesz az intézmény által szervezett vagy az intézmény által kijelölt továbbképzésen Munkakörülmények Szakmai munkájához igénybe veheti a fénymásolót, telefont a kapcsolattartáshoz Felkészüléséhez kikölcsönözheti a könyvtári kézikönyvet Ha szüksége van rá, anyagi felelőssége mellett használja az iskola technikai eszközeit Íróasztala, van a tanári szobában Bizalmas információk kezelése A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli Megismeri a Nemzeti Köznevelési törvény fejezeteit Aláveti magát az ide vonatkozó rendeletek alapján az iskolai titoktartás követelményeinek Ellenőrzés Rendszeresen méri és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi teljesítményét A munkaközösség által előre tervezett felméréseket elvégezteti, és a pedagógiai programban leírtak szerint határidőre értékeli Kapcsolatok Részt vesz a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken Részt vesz a munkaközösségi tagok részére szervezett továbbképzéseken Járandóság Bérbesorolás szerinti fizetés Osztályfőnöki, gyógypedagógiai pótlék Dunavecse, A munkaköri leírásban foglaltakat jóváhagyom: intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, munkaköri feladataimat ennek betartásával végzem. Egy példányt átvettem. Dunavecse, munkavállaló

Név: Születési helye és ideje: Lakcím: Munkaköre: gyógypedagógus Osztályfőnök munkaköri leírása Közvetlen felettese: intézményvezető Folyamatos tevékenysége Osztályfőnökként ellátja osztálya vezetését A tőle várható magas színvonalon tanítja a részére kijelölt tantárgyakat osztályában, alsó tagozaton, melyet a tantestület az éves tantárgyfelosztásban elfogadott Oktatással, neveléssel lekötött munkaideje. óra (amely magában foglalja az osztályfőnöki feladatok ellátását szolgáló két órát is- az osztályfőnöki tevékenységeket adminisztrálja) Ezen felül órát a nevelési- oktatási intézményben bent tartózkodik. Egyéni órarendet állít össze A tanév folyamán heti. óra többletmunkát végez Munkaidejének fennmaradó heti. óráját nem köteles az intézményben eltölteni Megnyitja az osztálynaplót, vezeti, lezárja Elvégzi a kötelező adminisztrációt (bizonyítvány, anyakönyvi lap, szöveges értékelés, igazolások, év eleji és év végi statisztika, felszólítások, stb.) Tanmenetet készít a pedagógiai program és az elfogadott helyi tanterv alapján, ennek megfelelően biztosítja a tanulók fejlődését Az osztály életét, programját úgy szervezi, tervezi, hogy összhangban legyen az iskola pedagógiai programjával, a házirend, és az intézményi SZMSZ - el Szülői értekezletet tart, családlátogatást végez Megismerteti a szülőkkel, a gyermekekkel a házirend és az intézmény pedagógiai programjának rájuk vonatkozó részét Az osztályfőnöki munkaközösségek tagja, munkáját elfogadott tanterv szerint magas színvonalon végzi A munkaközösségek kiemelt feladatait szem előtt tartva tapasztalatairól beszámol A pedagógiai mérési, értékelési tevékenységét elvégzi Ha felkérik, bemutató órát tart Különleges felelőssége Az éves munkaterv alapján az általa felvállalt programot megvalósítja Az intézményi vagyon védelmét, megóvását biztosítja Vigyáz a gyermekek testi épségére

Tervezés Figyelemmel kíséri az adaptált, és részben átdolgozott tanterv taníthatóságát és megvalósítását iskolánkban Folyamatos feljegyzést készít erről és a szerzett tapasztalatairól, s ezt megosztja munkatársaival Együttműködik a munkaközösség-vezetővel, a pedagógiai program kidolgozásában Pedagógiai fejlesztő tevékenysége Ha kell, előadást tart a munkaközösség tagjainak kijelölt témában Részt vesz az intézmény által szervezett vagy az intézmény által kijelölt továbbképzésen Munkakörülmények Szakmai munkájához igénybe veheti a fénymásolót, telefont a kapcsolattartáshoz Felkészüléséhez kikölcsönözheti a könyvtári kézikönyvet Ha szüksége van rá, anyagi felelőssége mellett használja az iskola technikai eszközeit Íróasztala, van a tanári szobában Bizalmas információk kezelése A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli Megismeri a Nemzeti Köznevelési törvény fejezeteit Aláveti magát az ide vonatkozó rendeletek alapján az iskolai titoktartás követelményeinek Ellenőrzés Rendszeresen méri és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi teljesítményét A munkaközösség által előre tervezett felméréseket elvégezteti, és a pedagógiai programban leírtak szerint határidőre értékeli Kapcsolatok Részt vesz a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken Részt vesz a munkaközösségi tagok részére szervezett továbbképzéseken Járandóság Bérbesorolás szerinti fizetés Osztályfőnöki, gyógypedagógiai pótlék Dunavecse,. A munkaköri leírásban foglaltakat jóváhagyom: intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egy példányát átvettem. Dunavecse, munkavállaló

Pénzügyi- gazdasági koordinátor munkaköri leírása Munkavállaló neve: Születési helye, ideje: Édesanyja neve: Lakcíme: Munkaidő: I. Általános szakmai feladatok A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat Részben önálló munkával Részben vezetői irányítással oldja meg Tevékenységét jó kommunikációs készséggel, alapvető szervezési és gazdálkodási ismeretet felhasználva oldja meg. II. Részletes szakmai feladatok Pénzügyi-gazdasági feladatai: Gondoskodik a beérkező számlák aláíratásáról, kontírozza azokat (ERA kód) Kunszentmiklóson az ottani tankerület Forrás SQL programját használva rögzíti a számlákat, munkába járást, kiküldetést, áttanítást, jubileumi jutalmat, hó közi kifizetést, és a készpénzben történő kifizetéseket A rögzített anyag kísérő iratainak (dologi, személyi kiadások táblázata) elkészítése és továbbítása a Tankerület felé Igénylőlapok és mellékletei elkészítése, továbbítása a Tankerületnek Ösztöndíj utalási tábla, osztályonkénti adatlap havonkénti elkészítése Szerződések figyelemmel kísérése (határidő) Részt vesz az intézményi leltározási, selejtezési folyamat végrehajtásában Kapcsolatot tart a beszállítókkal 2. Egyéb feladatok: Karbantartó, gépkocsivezető, portás munkáját figyelemmel kíséri, munkaköri leírásukban szereplő feladatokat ellenőrzi, Az elvégzendő aktuális feladatokat továbbítja számukra Az SZMSZ gazdasági vonatkozású szabályzatainak aktualizálása Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, gondoskodjon munkaterülete zárásáról Kötelessége a tudomására jutott hivatali titok megőrzése Tevékenysége során alkalmazza számviteli ismereteket Alkalmazza az intézményre vonatkozó legfontosabb jogszabályokat

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Dátum:... Munkavállaló.. Munkáltató

Iskolatitkár munkaköri leírása Név: Születési helye és ideje: Lakcím: Munkaköre: Munkaideje: iskolatitkár heti 40 óra Az intézményi ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása. A gyermekek adminisztratív ügyeinek intézése. Alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása Gondoskodik a tanév közben távozó, illetve érkező tanulók okmányainak kezeléséről (KIR tanulói jogviszonyok, személyi anyagok bekérése, továbbítása). Kezeli a tanulók személyi anyagát, felelős annak naprakész állapotáért a változások bevezetéséért. Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. Vezeti az iktatókönyvet, gondoskodik a be- és kimenő akták megfelelő irattározásáról, rendszerezéséről. Tárolja, illetve kezeli az intézményi dokumentációkat. Hivatalos levelezést folytat. E-mail leveleket fogad és küld. Telefonbeszélgetéseket kezdeményez és fogad. Bonyolítja a be- és kimenő postai küldeményeket. Figyelemmel kíséri a tanulók szakértői kontroll időpontját, és tartja a kapcsolatot az illetés szakértői bizottságokkal. Figyelemmel kíséri a magántanulói státuszban lévő gyermekek személyi anyagát. Gondoskodik arról, hogy a szükséges nyilvántartások, dokumentumok megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak. Megrendeli az intézményi feladatellátáshoz szükséges nyomtatványokat, bélyegzőket, és gondoskodik azok kiadásáról, nyilvántartásáról. Közreműködik az iskolabútorok, a tanszerek, és az irodaszerek, pályázati eszközök megrendelésében. Közreműködik a tanulók pályaválasztását szolgáló feladatok ellátásában, segítséget nyújt a tanulók továbbtanulási teendőiben. Igazolványokkal (diákigazolvány), bizonyítványokkal, biztosításokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Iskolalátogatási igazolások kiadása. Kollégiumi törzskönyv vezetése. Vendégek fogadása. Részvétel a Pedagógiai program, SZMSZ, Munkaterv elkészítésében. Szakmai vizsgák, szintvizsgák iratanyagának előkészítése, vizsgajegyzői feladatok ellátása. Napi kapcsolatban van a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Bonyolítja az igazolatlan mulasztással kapcsolatos felszólításokat, feljelentéseket.

Információkat gyűjt az intézmény hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóiról az illetékes jegyzőktől. Figyelemmel kíséri a határidők betartását. Előkészíti és vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, határozatait. Feladata a továbbképzésekre, konferenciákra, előadásokra a jelentkezések elküldése, azok időpontjának figyelemmel kísérése. Adatot szolgáltat a fenntartónak, az illetékes hivataloknak. B. Különleges felelőssége A munkakörével egybeeső feladata az udvariasság, az emberségesség, mivel az iskola használóival és a külső emberekkel ő érintkezik, és legtöbben viselkedéséből ítélik meg az iskola életét, munkáját. Az írásos anyagok témakörök szerinti bontása és tárolása, tervezése. Megfelelő kapcsolattartás külső szervekkel, szervezetekkel, egyénekkel. C. Tervezés A nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos irattározása, selejtezése. A dokumentumok szabályszerű vezetése a törvényben előírt megőrzési idő betartásával. Az iskola dolgozóinak továbbképzési terve szerint részt vesz az ügyviteli továbbképzésben. Megtervezi a tárolt iratok könnyebb elérhetőségét. D. Bizalmas információk kezelése A közalkalmazotti törvényen túl: a rajta átmenő információk bizalmas kezelése (gépelés, bizalmas dossziék, tárgyalás, vendégekről információ, gyerekekről szülőkről információ) Nem szolgáltat indokolatlanul adatokat a tanulókról. Az intézmény gazdálkodásával, személyzeti munkájával kapcsolatos hivatali titkot megőrzi, bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített illetékességi körben szolgáltat ki. E. Ellenőrzés foka Gyermekek személyi anyaga, nyilvántartások havonta történő ellenőrzése. F. Kapcsolatok Intézményvezető, intézményvezető-helyettes, tantestület tagjai és a kollégium nevelői és gyermekei, gazdasági csoport, szolgáltató cégek képviselői, intézmények, szülők, szülői szervezet. G. Járandóság Bérbesorolás szerinti fizetés.

Dunavecse, A munkaköri leírásban foglalt feladatok elvégzését elrendelem... intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, munkaköri feladataimat ennek betartásával végzem.... munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS I. Személyi adatok: Dolgozó neve: Születési neve: Születési idő: Szül. helye: Anyja neve. Kulcsszáma: II. Munkaköre: INTÉZMÉNYI TAKARÍTÓ Munkakörülmények Munkaideje alatt az intézmény épületét csak az igazgató, illetve közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Betegsége, vagy a munkakezdésének elháríthatatlan akadályozottsága esetén azonnal, de legkésőbb az arra a napra esedékes szolgálat megkezdése előtt egy órával köteles értesíteni az intézményben a közvetlen felettesét vagy az ügyeletes vezetőt Bérfizetés a Kjt. idevonatkozó jogszabályai alapján Aláveti magát az intézeti titoktartás követelményeinek! A tevékenységek és felelősségek összefoglalása Szükség szerint fertőtleníti a mellékhelységeket, a szeméttárolókat, minden alkalommal leönti a használaton kívüli WC-ket és összefolyókat, lefolyókat egy-egy vödör vízzel. Hetente megtisztítja a mellékhelyiségek csempéit Kéthetente lemossa az ajtókat, ablakkereteket, havonta az ablakokat. Portalanítja a polcokat, bútorokat, kiporszívózza a szőnyegeket, Rendszeresen pókhálóz, folyosón, irodákban és mellékhelyiségekben egyaránt. Felel a felvett takarítószerek gazdaságos hasznosításáért, a felvett eszközökre vigyáz. (pl.: porszívó) Részt vesz a nyári nagytakarításban. Naponta többször fertőtleníti a kilincseket, csaptelepeket, WC-ket, mosdókat. Jó kapcsolatot tart a munkatársaival. Szükség esetén ellát minden olyan más feladatot is, amellyel a vezetők megbízzák. Felhívom a figyelmét, hogy a takarítószerek a veszélyes anyagok kategóriába tartoznak, ezért a gyerekek előtt ezek az anyagok nem maradhatnak, ezért a tároló helyiséget mindig zárni kell! Dunavecse,. intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Dunavecse,.. Egy példányát átvettem: munkavállaló

Tanulószobai csoportvezető munkaköri leírása Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Munkakör megnevezése: napközis csoportvezető nevelő A.) Folyamatos tevékenysége: Ellátja napközis csoportjának vezetését, tanít a tantárgyfelosztás alapján az alsó tagozaton Neveléssel, oktatással lekötött munkaideje heti.. óra Ezen felül órát a nevelési oktatási intézményben bent tartózkodik, egyéni órarendet állít össze Munkaidejének fennmaradó heti óráját nem köteles az intézményben eltölteni Pedagógiailag felkészülten, felelősséggel és önállósággal, céltudatosan választja ki módszereit Fejlesztésnél olyan lehetőségeket alkalmaz, melyek napközis csoportjánál a személyiségformálás terén maximálisan előremutatóak Nevelési programja megvalósításával biztosítja a csoportközösség fejlődését, közreműködik a közösség kialakításában, fejlesztésében Elvégzi a munkájával kapcsolatos kötelező adminisztrációt (igazolások, év eleji statisztika, naplóvezetés) Munkatervet készít az iskola pedagógiai programja, és az elfogadott helyi tanterv figyelembe vételével Pedagógusként az osztályfőnöki munkaközösség tagja, munkáját elfogadott tanterv szerint, magas színvonalon végzi Módszeres, magas színvonalú tanulószobai felkészítő munkát végez B.) Különleges felelőssége: Az éves ütemterv alapján az általa felvállalt programot megvalósítja A munkaközösségi megbeszélésen javaslatot tesz a jutalmazás módjára C.) Tervezés: Figyelemmel kíséri a helyi tantervet, taníthatóságát, megvalósítását intézményünkben Feljegyzést készít erről és a szerzett tapasztalatairól, megosztja a munkaközösség tagjaival Tervezi csoportja kötött és irányított szabadidős programját Együttműködik az osztályfőnökökkel Megtervezi foglalkozásainak ütemezését a heti óraszám kereteiben Differenciált fejlesztést alkalmaz az eltérő fejlődési ütemű tanulóknál

D.) Pedagógiai fejlesztő tevékenysége: Részt vesz az intézmény által szervezett vagy intézmény által kijelölt továbbképzésen E.) Munkakörülmények: Szakmai munkájához igénybe veheti számítógépet, fénymásolót, telefont a kapcsolattartáshoz, melyet dokumentál. Ha szüksége van rá, az igazgató engedélyével anyagi felelőssége mellett használhatja az iskola technikai eszközeit Felkészüléséhez kikölcsönözheti a könyvtári kézikönyveket F.) Bizalmas információk kezelése: A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli Megismeri a közalkalmazotti törvény erre vonatkozó fejezeteit Aláveti magát az ide vonatkozó rendeletek alapján az iskolai titoktartás követelményeinek G.) Ellenőrzés: Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi teljesítményét H.) Kapcsolatok: Részt vesz a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken I.) Járandóság: Bérbesorolás szerinti fizetés gyógypedagógiai pótlék Dunavecse,. A munkaköri leírást jóváhagyom: intézményvezető. A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egy példányát átvettem. Dunavecse,.. közalkalmazott

Testnevelő munkaköri leírása Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakcím: Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása: A tőle elvárható magas színvonalon tanítja a testnevelés tantárgyat felső tagozaton valamint a szakiskolában, amelyet a tantestület az éves tantárgyfelosztásban elfogadott. Oktatással- neveléssel lekötött munkaideje heti óra (magában foglalja a testnevelést tanítók munkaközösségének koordinálását- heti. órában- az elvégzett munkát adminisztrálja) melyet a tanévre vonatkozó tantárgyfelosztás tartalmaz. Ezen felül órát a nevelési- oktatási intézményben bent tartózkodik Egyéni órarendet állít össze A tanév folyamán heti óra többletmunkát végez Munkaidejének fennmaradó heti.. óráját nem köteles az intézményben eltölteni Az osztálynaplóban pontosan vezeti óráit, minden órán elvégzi a kötelező adminisztrációt Tanmenetet készít tantárgyaihoz a pedagógiai program és az elfogadott helyi tanterv alapján, ennek megfelelően biztosítja a tanulók fejlődését Oktató- nevelő munkáját úgy tervezi, hogy összhangban legyen az iskola pedagógiai programjával A testnevelést tanítók munkaközösségének vezetője, munkáját az elfogadott tanterv szerint magas színvonalon végzi Munkaközösség kiemelt feladatait szem előtt tartva ellenőrzi a részeredményeket, a munkaközösségi megbeszéléseken mindezekről beszámol B.) Különleges felelőssége: A munkaközösségi megbeszélésen javaslatot tesz a jutalmazás módjára Az éves munkaterv alapján általa felvállalt programot levezeti Szervezi a testneveléssel kapcsolatos versenyeket, esetenként más versenyeken is segítséget nyújt Tanulók fizikai állapotának, edzettségének felmérése szeptember- október, április- május hónapokban. A testnevelési munkaközösség vezetőjeként a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) méréseit elvégzi, az intézményi eredményeket a teszt informatikai rendszerbe feltölti. C.)Tervezés: Figyelemmel kíséri az adaptált, és a részben átdolgozott tanterv taníthatóságát iskolánkban Folyamatosan feljegyzést készít erről és a szerzett tapasztalatairól, illetve feletteseinek Együttműködik munkaközösség vezetővel, illetve a szakmai vezetővel a szakmai tananyag kidolgozásában

D.) Munkakörülmények: Szakmai munkájához igénybe veheti a sporteszközöket, telefont a kapcsolattartáshoz és az iskolai szertárban lévő eszközöket Felkészüléséhez kikölcsönözheti a könyvtári kézikönyveket Íróasztala van a tanári szobában E.) Bizalmas információk kezelése: A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli Megismeri a közalkalmazotti törvény erre vonatkozó fejezeteit Aláveti magát az ide vonatkozó rendeletek alapján az iskolai titoktartás követelményeinek Tanulókkal való kommunikációja pedagógushoz méltó G.) Ellenőrzés: Rendszeresen ellenőrzi a tanulók állóképességét és egészségügyi állapotát Mindenről beszámol a munkaközösségnek H.) Kapcsolatok: Részt vesz a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken J.) Járandóság: Besorolás szerint Gyógypedagógiai pótlék, munkaközösség vezetői pótlék K.) Kötelezettségszegésnek minősül: igazolatlan távollét vagy késés munkahely engedély nélküli elhagyása munka el nem végzése titoksértés munkatársakkal való összeférhetetlen magatartás tanúsítása munkaidőben szeszes ital fogyasztása Dunavecse, A munkaköri leírást jóváhagyom: intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egy példányát átvettem. Dunavecse, munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS I. Személyi adatok: Dolgozó neve: Születési neve: Születési idő: Szül. helye: Anyja neve. II. Munkaköre: gépkocsivezető, karbantartó Munkaideje: heti 40 óra Hétfőtől- péntekig: 07-15-ig II.Feladatai: Az intézményi gépjárművek vezetése Gondoskodik arról, hogy a gépjárművek üzembiztosak legyenek Figyelemmel kíséri a gépjárművek állapotát, meghibásodás esetén köteles megjavítani vagy javíttatni Gondoskodik a gépjárművek műszaki vizsgáztatásáról Személyszállítást is végez, teljes fegyelmi felelősséggel tartozik az utasok biztonságos szállításáért és a rábízott gépjárműben keletkezett kárért. Gondoskodik takarításáról A gépjárművet csak kitöltött menetlevéllel veheti használatba A menetlevelek kezelése: A célállomáson a menetleveleket szignóztatni kell, az utazás végén a a záró óraállás rögzítését követően le kell adni az ügyintézőnek Tankolás: A gépjárműveket minden hónap végén tele kell tölteni üzemanyaggal. A km óra állást az üzemanyagtöltő állomáson rögzíteni kell. Az ételszállító jármű szerződés szerinti fertőtlenítés helyszínére elviszi az ételszállító járművet a szerződésben meghatározott időpontokban Közreműködik az intézmény működéséhez szükséges anyagok, eszközök beszerzésében A beszállító által hozott alapanyagok mozgatásában, tárolási helyére való szállításában részt vesz Hétfőtől- péntekig a földes áruraktárból felhozza a szükséges nyersanyagokat, kezelésében, előkészítésében, mozgatásában, tárolási helyére való szállításában részt vesz Hétfőtő- péntekig kiviszi az ebédet a megrendelőhöz Az intézmény konyhájához, kazánházához tartozó karbantartási munkát elvégzi, szakember szükségességét jelzi a pénzügyi- gazdasági koordinátornak Felelős a számára kiadott eszközökért, szerszámokért, anyagokért. Köteles ezeket biztonságos helyen tárolni. Por- és tűzoltó készülékeket negyedévente ellenőrzi, az elvégzett munkát dokumentálja

Dunavecse,.. intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Dunavecse, Egy példányát átvettem: munkavállaló

Munkaköri leírás I.Személyi adatok: Közalkalmazott neve: Születési helye, ideje: Munkakör megnevezése: portás Munkáltatói jogkör gyakorlója: II.Munkaköre: portás Szakmai követelmény: érettségi Munkaidő: heti 40 óra- (hétfő- péntek: 07órától-15óráig) Helyettesítéséről az intézményvezető gondoskodik. III. Feladatai: Követelmény az udvariasság, mert a portás személyén keresztül ítélik meg az intézményt A portás helyét csak indokolt esetben hagyhatja el. A munkakör célja: az épület, felszereltség épségének, értékeinek, dolgozók, tanulók megóvása Feladata, hogy biztosítsa a tanuláshoz szükséges csendet, a nyugalmat az előcsarnokban Intézményvezetői rendelkezés alapján a szülő nem tartózkodhat szabadon az épületben A gyermekek szintén csak engedéllyel hagyhatják el az iskolát. Nem tankötelesek kimehetnek nagyszünetben és délben. Délelőtt a tanulók csak egészségügyi okok miatt távozhatnak Az intézet területére érkező idegeneket, vendégeket, szülőket, látogatókat a megfelelő személyhez kíséri Ha az intézmény területén valamilyen rendellenességet észlel a bent tartózkodókkal kapcsolatban, azonnal jelenti a bent tartózkodó vezetőnek Tűz esetén mindent megtesz az épület mielőbbi kiürítéséért, a tűzoltóság értesítéséhez a titkárságon kér segítséget A földszinti zsibongó tisztán tartása (felsöprés) A főbejárat előtti lépcsőt, parkot rendben tartja Téli időszakban eltakarítja a bejárati járdáról és lépcsőről a havat, jeget. Naponta többször leellenőrzi, hogy a villany le lett-e kapcsolva, vízcsap el lett-e zárva Munkaidőn kívüli rendezvények idején külön szolgálatot lát el igény szerint az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés után(teremrendezési, visszarendezési feladatok) Szolgálati helye az aulában található (ülőalkalmatosság és asztal) Gondoskodik az udvar illetve az intézmény egyéb területének rendezettségéről, ápoltságáról Az épület berendezései, felszerelési vonatkozásában a hiba elhárítási feladatokban alkalmanként részt vesz Felelős a számára kiadott eszközökért, szerszámokért Az elvégzett karbantartásokat a karbantartási naplóba bevezeti A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem és betartásáért felelősséget vállalok.

Dunavecse, munkavállaló A munkaköri leírást kiadta:.. intézményvezető

Munkaköri leírás I.Személyi adatok: Közalkalmazott neve: Születési helye, ideje: Munkakör megnevezése: karbantartó Munkáltatói jogkör gyakorlója: Karbantartó szakmai feladatok I. Általános feladatok A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a karbantartó - részben önálló munkával látja el, - részben vezetői, pénzügyi-gazdasági koordinátori iránymutatás alapján végzi. Ellátja a karbantartási feladatokat. Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen, a takarékosság, és a baleset-megelőzés szempontjait figyelembe véve végzi. Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény oktatási-nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, tanulókkal. II. Részletes szakmai feladatok Feladata a munkaterületéhez tartozó helyiségek, illetve eszközök állapotának karbantartási, hibaelhárítási szempont szerinti ellenőrzése. Karbantartási feladat észrevételekor áttekinti az ellátandó feladat volumenét, eszköz, anyag, valamint szakismeret igényét. Mérlegeli az előző szempontok szerint a karbantartási feladatot, majd gondoskodik a feladat ellátásáról. Abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a hibát elhárítani, a karbantartást elvégezni nem tudja, értesítenie kell a pénzügyi- gazdasági koordinátort, illetve az intézményvezetőt. Feladata a folyosók, termek ellenőrzése a gyermek/tanulóbalesetek elkerülése érdekében, s a felfedezett veszélyeztető hely, állapot megszüntetése karbantartási, javítási feladatok elvégzésével. A mellékhelyiségek (gyermek és nevelői WC-k), karbantartási feladatait a víz és szennyvízvezetékek, a csapok, radiátorok állapotának ellenőrzésével és javításával látja el. A konyhai gázüzemű eszközöket ellenőrzi, és szükség esetén javítja Az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan el végzi a rendezvényhez kapcsolódó teremrendezési és visszarendezési feladatokat. Az épület állagmegóvási, illetve egyes beruházási feladatai megvalósításában részt vesz, segíti a külső szolgáltatók, vállalkozások ilyen tevékenységét. Az épület berendezései, felszerelései vonatkozásában az alkalmanként jelentkező hibaelhárítási feladatokban részt vesz, segíti a külső szolgáltatók, vállalkozások ilyen jellegű tevékenységét. Poroltók első, második, harmadik negyedéves felülvizsgálatát elvégzi, a negyedik negyedév ellenőrzésén is részt vesz

III. Egyéb feladatok Bármilyen rendkívüli eseményt köteles jelenteni az intézményvezetőnek! Köteles előre jelezni a karbantartási feladataihoz szükséges eszköz, szerszám, és anyag szükségletet. Felelős a számára kiadott eszközökért, szerszámokért, anyagokért. Köteles a rábízott eszközöket, anyagokat biztonságos helyen tárolni. Vezetői utasítására közreműködik az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. Szükség esetén besegít a portaszolgálat ellátásába Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon. Feladata, hogy az elvégzett karbantartásokat a karbantartási naplóba bevezesse. Felel: Az előzőekben leírt feladatok elvégzéséért, valamint az intézmény funkciójából adódó biztonsági szabályok betartásáért az adat és titokvédelemmel kapcsolatban az SZMSZ és az Adatkezelési szabályzat szerinti előírások betartásáért Záradék A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, és betartásáért felelősséget vállalok. Dunavecse,. munkavállaló A munkaköri leírást kiadta:. intézményvezető

DUNA MENTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6087 DUNAVECSE, FŐ ÚT 39. OM: 038458 F.NY.SZ.: 03-0028-05 ÁHT-I: 747790 TEL.: 78/437-074, 20/369-53-76 FAX: 78/437-074 (106) E-MAIL: DUNAMENTI.DUNAVECSE@GMAIL.COM BEVEZETÉS MUNKAVÉDELMISZABÁLYZAT Az alkotmányban foglalt elvek alapján a Munkavédelem alapvető szabályait az 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza. E törvény 2. (3) értelmében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon (továbbiakban Intézmény) Munkavédelmi Szabályzatban (továbbiakban MvSz) határozza meg. Az MvSz elsőrendű célja, hogy összességében rendszerbe foglalja mindazokat az előírásokat, melyek a dolgozók egészségének védelme, illetve testi épségének megvédése érdekében alkalmazni kell. Az MvSz az Intézmény belső munkavédelmi rendjét tartalmazó szabályzat, melynek előírásai - jogszabályok alapján az MvSz hatálya alá tartozó személyek számára, azon belül az Intézmény valamennyi munkavállalójára, vezetőire és beosztottaira egyaránt nézve kötelező. A szabályzat előírásainak megszegése fegyelmi, súlyosabb esetben szabálysértési vagy büntetőjogi következményeket is vonhat maga után. Az MvSz-t az Intézmény igazgatója adja ki és aláírásával helyezi hatályba. Az MvSz módosítása ugyancsak az igazgató hatáskörébe tartozik. Az MvSz-t átdolgozta: Simsi Géza munkavédelmi üzemmérnök

I. FEJEZET A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA Az MvSz területi hatálya: A jelen MvSz hatálya kiterjed az Intézmény összes munkahelyére és mindazon területeire, és helyiségeire, ahol az Intézmény dolgozói hivatalos megbízás alapján munkatevékenységet végeznek. Az MvSz személyi hatálya: A MvSz-ben foglalt előírások megtartása az Intézmény minden dolgozójára nézve kötelező érvényű. Személyi hatálya kiterjed: az Intézménynél (főállásban, mellékállásban, másodállásban, részfoglalkozásban) létesített közalkalmazotti munkaviszonyra, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra. Kiterjed a foglalkoztatott diákokra, szakmunkástanulók gyakorlatára, a bedolgozói jogviszonyra, a szervezett társadalmi munkára, javító-nevelő munkával összefüggő tevékenységre, az Intézmény területén tartózkodó egyéb személyekre, illetve a külső gazdálkodó szervezetek által az Intézménynél végzett tevékenység munkavédelmi követelményeinek érvényesítésére, továbbá az Intézmény területén munkát végző más munkáltató alkalmazásában álló dolgozókra, és önálló vállalkozókra. A MvSz időbeni hatálya: Az MvSz a jogszabályban előírt jóváhagyások után, az elrendelt aláírás (igazgató aláírása) napján lép életbe. A MvSz-t a vonatkozó jogszabályok értelmében az Intézmény vezetője aláírásával hagyja jóvá. Az Intézmény a MvSz-ot szükség szerint, de legalább évenként egy alkalommal felülvizsgáltatja és gondoskodik a módosítások szabályszerű bejegyzéséről. Új MvSz kiadása indokolt, ha a módosítások elérik annak l/3-ad részét. Az esetleges módosítások alkalmával gondoskodni kell arról, hogy a módosítás nyomán mely rendelkezések vesztik hatályukat, és ezt a szabályzatban egyértelműen fel kell tüntetni. A jelen MvSz hatályba lépésének időpontja, és a szükséges dokumentációk bejegyzése, továbbá a hitelesítő aláírások a szabályzat utolsó oldalán találhatók. A korábban kiadott MvSz és annak összes melléklete ezen MvSz hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti. Vegyes rendelkezések: Az MvSz hatálya alá tartozó személyek számára az MvSz-ből rájuk vonatkozó részek megismerése kötelező. Tájékoztatásukról az érintett személyek tevékenysége szerinti terület munkahelyi vezetője a felelős. A hatályba lépett MvSz-hez a folyamatos hozzáférés lehetőségét minden érintett számára biztosítani kell.

II. FEJEZET MUNKAVÉDELMI ÜGYREND A vezető állású munkavállalók munkavédelmi feladatköre és jogköre 2.1 Az Intézmény igazgatója Az Intézmény teljes körű munkavédelmi tevékenységének egyszemélyi vezetője és egyben felelőse. Ebből eredően feladatköre és hatásköre kiterjed a munkavédelemmel kapcsolatos valamennyi előírás (jogszabály, rendelkezés, szabályzat, szabvány, stb.) érvényesítésére az Intézmény egész területén, minden dolgozó vonatkozásában, kiterjed az Intézménynél történő mindennemű munkavédelmi jellegű tevékenységre, a dolgozók egészségét és testi épségét védő műszaki és szervezési feltételek kialakítására, intézkedések megtételére, a munkavédelem fejlesztésének tervezésére és mindezek ellenőrzésére. Gondoskodik az Intézmény területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szociális, szervezési, személyi és tárgyi feltételeinek kialakításáról, a balesetmegelőzést szolgáló szervezési intézkedések kidolgozásáról és megvalósításáról, a jogszabályok, szabványok, belső előírások teljesítésének megszervezéséről és ellenőrzéséről, a dolgozók egészségének és testi épségének megvédéséről és a vonatkozó rendeletek maradéktalan betartásáról. Gondoskodik az Intézmény munkavállalóinak és tanulóinak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki feltételeinek kialakításáról, a balesetmegelőzést szolgáló műszaki intézkedések kidolgozásáról és megvalósításáról. Gondoskodik a dolgozók munkakörülményeinek tervszerű fejlesztéséről. Biztosítja a munkavédelmi és egészségvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges anyagi műszaki, személyi és egyéb feltételeket. Intézkedik a munkavédelmi tevékenységnek az Intézményen belüli szabályozási rendjének, irányítási rendszerének kialakításáról, a belső szabályzatok szükséges mértékű módosításáról. Kizárólagos feladatkörébe tartozik a munkavédelmi vezető kinevezése. Elkészíti az Intézmény munkavállalóinak munkaköri leírását, gondoskodik arról, hogy azokban a munkavédelmi feladatok rögzítve legyenek. Gondoskodik arról, hogy a technológiai utasítások (használati utasítások, karbantartási utasítások stb.) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi előírásokat is tartalmazzák. Gondoskodik az előírt munkaköri szakmai, illetve higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatok megszervezéséről. Elrendeli a létesítmények és termelőeszközök munkavédelmi szempontú (üzembe helyezés előtti és időszakos) biztonsági felülvizsgálatát. Elkészítteti az Intézmény épületeinek időszakos érintésvédelmi, tűzrendészeti szabványossági, és villámvédelmi felülvizsgálatát.

Intézkedik arról, hogy minden gépre ill. berendezésre a vonatkozó használati utasítás elkészüljön, és az tartalmazza a balesetek megelőzését célzó legfontosabb biztonsági előírásokat. Részt vesz az Intézmény új létesítményeinek, illetve a nagyobb értékű termelőeszköz üzembehelyezési, illetve használatbavételi eljárásán, mivel egyedüli és kizárólagos joga van a beruházások üzembe helyezésének engedélyezésére. Intézkedik, hogy az Intézmény éves gazdasági tervével egyidejűleg és összhangban, munkavédelmi program készüljön, és biztosítja az abban foglaltak megvalósítását. Gondoskodni kell a munkavállalók egészségét, vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyek azonnali megszüntetéséről. A munkavédelmi szabályok megsértéséből eredő munkabalesetek esetében fegyelmi eljárás során dönt a felelősségről és a büntetés mértékéről. Elemzi az Intézmény a balesetek adatait a munkavédelmi megbízott közreműködésével, és megteszi a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére. Személyesen, vagy megbízott helyettese útján részt vesz az azonnali bejelentésre kötelezett balesetek kivizsgálásában. Azonnali bejelentésre kötelezett munkabaleset esetében: alaposan indokolható esetben engedélyezi a baleseti helyszín megváltoztatását, illetve a munka továbbfolytatását, ha azt a további veszély elhárítása, vagy jelentős gazdasági érdek szükségessé teszi. Ezt az engedélyt írásban kell kiadni. Évente egy tantestületi értekezleten beszámoltatja vezető beosztású munkavállalóit az ügyrendben rájuk rótt, illetve az év során részükre kiadott munkavédelmi feladatok végrehajtása tekintetében. Gondoskodik az alkalmazottak munkavédelmi észrevételeinek érdemi elbírálásáról. Évente tanévkezdés előtt a munkavédelmi megbízott közreműködésével általános munkavédelmi szemlén győződik meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények meglétéről. Felelős az Intézmény egységeiben megtartott munkavédelmi szemléken feltárt hiányosságok megszüntetéséért. Meghatározza a munkahelyeken az alkoholszondás ellenőrzések rendjét. Biztosítja a felügyeleti szervek, hatóságok és érdekképviseleti szervek munkavédelmi ellenőrzéseinek feltételeit, és a feltárt hiányosságok határidőre történő megszüntetését. Gondoskodik a tanulók közhasznú munkavégzésével, illetve szünidei foglalkoztatásával kapcsolatos rendeletek és előírások betartásáról. Gondoskodik az alkalmazottak és tanulók elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásának megszervezéséről és lebonyolításáról.. Gondoskodik arról, hogy a jogszabályokban munkavédelmi szakképzettséghez kötött feladatokat az Intézménynél megfelelő szakképzettségű szakember lássa el. Gondoskodik arról, hogy a jogszabályokban szakképzettséghez kötött munka- és tantervi feladatokat az Intézménynél megfelelő szakképzettségű szakember lássa el. Gondoskodik a munkabalesetek és tanulói balesetek kivizsgálásáról, bejelentéséről, és a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket megteszi. Gondoskodik a jóváhagyott, éves munkavédelmi programban kitűzött feladatok végrehajtásához szükséges anyagi fedezetről.

Személyes felelősséggel gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó beosztottak az MvSz-ban foglaltakat maradéktalanul betartsák. Intézkedik a védőruhák, védőfelszerelések, védőitalok, előírt tisztálkodó szerek beszerzéséről, azok elszámolási, kiadási és nyilvántartási rendszerének kialakításáról és betartásáról. Köteles az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket a dolgozók létszámának megfelelő mennyiségben biztosítani. Biztosítja a munkavédelmi és egészségvédelmi ismeretek elsajátításához szükséges felvilágosító, mozgósító jellegű propaganda anyagok, oktatási eszközök beszerzésének feltételeit. 2.2. Az igazgatóhelyettes munkavédelmi feladatköre, és jogköre kiterjed az Intézmény egész területére, elsősorban: Az igazgató távollétében ellátja annak soron következő aktuális munkavédelmi teendőit. Évente naptári év kezdés időszakában a munkavédelmi megbízott közreműködésével általános munkavédelmi szemlén győződik meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények meglétéről. Gondoskodik az új, vagy ismételten üzembe helyezett gépek és berendezések, illetve létesítmények üzembehelyezési eljárásának, megszervezéséről és megtartásáról. Évente egy tantestületi értekezleten beszámol az ügyrendben reá rótt, illetve az év során részére kiadott munkavédelmi feladatok végrehajtása tekintetében. Tudomására jutott rendellenességek esetén sürgősségnek megfelelően intézkedik, közvetlen veszélyhelyzetben leállítja a veszélyes tevékenységet, vagy elrendeli a veszélyes gép, berendezés működtetését. Személyes felelősséggel gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó beosztottak az MvSz-ban foglaltakat maradéktalanul betartsák. Gondoskodnia kell a kötelező tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökben foglalkoztatottak vizsgabizonyítványainak nyilvántartásáról, azok érvényességi idejének lejárta előtt az érintett dolgozókat ismételt szakvizsgára kell küldeni. 2.4. Tanárok Munkaterületén felelős a dolgozók életének, egészségének és testi épségének védelméért. Gondoskodik a felügyelete alá vont gépek és berendezések munkakezdés előtti ellenőrzéséről. Tanév kezdetekor osztályfőnöki óra keretében munkavédelmi oktatást tart a tanulók részére Gyakorlati oktatások megkezdése előtt munkavédelmi oktatást tart a tanulók részére a munkavégzés veszélyforrásairól és azok biztonságos kezelésének módjáról. Gyakorlati oktatások megkezdése előtt meggyőződik a felügyelete alá vont szerszámok, gépek és berendezések biztonságos állapotáról. Felelősök azért, hogy a tanulók a szükséges egyéni védőfelszereléseket a veszélyes tevékenység teljes ideje alatt viseljék.

2.5. Munkavédelmi megbízott: Ellátja a mindenkori munkavédelmi jogszabályokból eredő feladatokat. Ezt a tevékenységet az Intézmény igazgatójának közvetlen irányítása mellett végzi, az alábbi főbb szempontok szerint: A munkavédelmi előírások (jogszabályok, szabványok) nyilvántartása. Rendszeresen felülvizsgálja az Intézmény munkahelyeit, ellenőrzi az építmények, gépek, berendezések, eszközök, veszélyes anyagok, munkafolyamatok biztonságát, a biztonságtechnikai előírások végrehajtását. Részt vesz az új, vagy ismételten üzembe helyezett gépek és berendezések, illetve létesítmények üzembe helyezés előtti szemléjén Meghatározza a szükséges védőruhák, védőfelszerelések, egyéni védőeszközök, védőitalok és tisztálkodó szerek juttatásának munkakörökre lebontott szükségletét. Köteles balesetveszély esetén javaslatot tenni az Intézmény igazgatójának a gépek, berendezések szükséges leállítására, illetve a hiányosságok megszüntetésére. Köteles az előírásokban és az MvSz-ban meghatározott módon kivizsgálni a munkakieséssel járó munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések körülményeit, felderíteni azok okát, megállapítani az esetleges személyi felelősséget. Gondoskodik a munkabalesetet szenvedett dolgozók esetében a baleseti jegyzőkönyvek elkészítéséről, és annak az előírások szerinti továbbításáról, valamint a munkabaleseti statisztika vezetéséről és nyilvántartásáról. A munkabalesetből eredő kárigényeket munkavédelmi szempontból szakvéleményezi, és javaslatot tesz a kárigény rendezésére. A munkabalesetek értékelése alapján, a további balesetek megelőzése érdekében javaslatot tesz az Intézmény igazgatónak a kellő intézkedés megtételére. Gondoskodik az új belépők, illetve a régebbi dolgozók biztonságtechnikai, munkavédelmi, egészségvédelmi oktatásáról a jelen szabályzat külön előírásai szerint. Gondoskodik a munkavédelmi jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok, stb. beszerzéséről és ezek ismertetéséről. Közreműködik az Intézmény munkavédelmi programjának elkészítésében, a tervek végrehajtásában. A hatósági ellenőrzések lefolytatásának közvetlen segítése, az intézkedések nyilvántartása. Az egyes részlegek munkahelyi vezetői felé tájékoztatási, észrevételezési joga van. Köteles a munkavédelmi szemléken ellenőrizni a Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak teljesülését is. Gondoskodik a tűzvédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint az oktatások és a vizsgáztatások lebonyolításáról, együttműködve az Intézmény igazgatójával. Köteles ellenőrizni a tűzvédelmi törvény és az MSZ l0900 szabványban előírt villamos berendezések tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatának jegyzőkönyveit és a feltárt hibák kijavítását munkavédelmi szempontból is.

2.6. A funkcionális feladatokat ellátó beosztottak munkavédelmi feladata és hatásköre 2.6.1. Munkaügyi előadó Köteles betartani az új dolgozók felvételénél jelen szabályzatban és a mindenkor érvényes jogszabályokban foglaltakat. Együttműködik a munkavédelmi megbízottal. Gondoskodik a dolgozók előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra küldéséről kitölti az orvosi vizsgálatra küldő kartont, rendszeresen vezeti a munkavállalók munkaalkalmassági orvosi vizsgálatainak nyilvántartását, és megőrzi azok bizonylatait. Az egyes munkaterületek vezetőitől írásban megkéri az adott munkakörök munkakörülményei rögzítését. A munkakörülményekben történt lényeges változások rögzítését. Csak megfelelő egészségi állapotúnak minősített munkavállalóval köthet munkaszerződést. Köteles tájékoztatni a munkavédelmi vezetőt az újfelvételes dolgozók munkába állásáról, a munkavédelmi oktatás időpontjáról. A munkabalesetet illetve az üzemi úti balesetet szenvedett munkavállalóknak megküldi a Felhívás kárigény bejelentésére, a Tájékoztató a kártérítési lehetőségekről valamint a Kárigény bejelentő nyomtatványokat. A szakképzettséget, képesítést, szakvizsgát, jogosítványt igénylő munkakörökben dogozók bizonyítványainak, jogosítványainak másolatait a munkaszerződés mellékleteként megőrzi. Az ÁNTSZ Városi intézetének megküldi az Intézmény dolgozóinak a 89/1995. (VII.14.) Korm. r. alapján történő foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását, és annak az orvosnak az adatait, aki a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtja. 2.6.2. Társadalombiztosítási ügyintéző Együttműködik a munkavédelmi megbízottal a munkabalesetet, illetve az üzemi és úti balesetet szenvedett dolgozók nyilvántartását, jelentését illetően. A tárgyhót követő hónap 8. Napjáig megküldi a munkabaleset kivizsgálásáról készült Munkabaleseti Jegyzőkönyv egy példányát a sérülést szenvedett dolgozónak a sérülést szenvedett dolgozó kezelőorvosának a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére a 3 napon túli keresőképtelenséggel járó munkabalesetekből az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Bács-Kiskun Megyei Felügyelősége részére A tárgyhót követő hónap 15. Napjáig megküldi az üzemi úti balesetek kivizsgálásáról készült Üzemi Baleseti Jegyzőkönyv egy példányát a sérülést szenvedett dolgozónak a sérülést szenvedett dolgozó kezelőorvosának a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére Ha a munkáltató a balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor az erről szóló határozatot a jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével meg kell küldeni a sérültnek, halála esetén a hozzátartozónak.

2.6.3. Karbantartás vezető Köteles gondoskodni arról, hogy a beszerzésre kerülő gépek, gépi berendezések rendelkezzenek munkavédelmi minősítéssel. Felelős az új létesítmények, új gépek, berendezések, felszerelések üzembe helyezésekor a munkavédelmi szempontok érvényesítéséért. Köteles gondoskodni arról, hogy az egészséges és biztonságos munkakörülmények, a szociális ellátottság tervszerű fejlesztése megfeleljen a munkavédelmi rendeleteknek. Felelős azért, hogy a munkavédelmi és biztonságtechnikai szemlék jegyzőkönyveiben előírt feladatok határidőre elkészüljenek. Köteles gondoskodni arról, hogy az egyes beruházási programok, átalakítások előkészítésébe bevonja a munkavédelmi megbízottat, akinek véleményezése nélkül beruházást, átalakítást beindítani nem lehet. Előzetes értesítésre köteles részt venni a munkavédelmi szemléken. Nyilvántartást vezet az Intézmény telephelyein elhelyezett tűzoltó készülékekről, azok kötelező időszakos felülvizsgálatát megrendeli Havonta ellenőrzi az Intézmény tűzoltó berendezéseit és azok tartozékait. 2.7. A munkavállalók általános munkavédelmi jogai és kötelezettségei a munkavédelemről szóló 1993. Évi XCIII. Tv. 60.-63. -aiban vannak meghatározva továbbiakban Mvt. III. FEJEZET AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei a Mvt. 49-53. - aiban vannak meghatározva, ezért azt itt nem részletezzük. A Foglalkozás Egészségügyi Szabályozás az 1. sz mellékletben található. 1. Előzetes orvosi vizsgálatok rendje A módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet - szerint történik. Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot csak a munkáltatóval szerződést kötött vállalkozó foglalkozás-egészségügyi szakorvos végezhet.

Új dolgozó felvétele Új dolgozó felvétele esetén az Intézmény igazgatója, illetve megbízottja felvétel előtt kivétel nélkül minden új felvételes dolgozót köteles előzetes orvosi vizsgálatra küldeni. Célja annak megállapítása, hogy adott munkakörben és az adott munkakörülmények között történő munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotát károsan befolyásolja-e, illetve foglalkoztatása a munkatársaira nézve baleseti veszélyt jelent-e. Az erre irányuló vizsgálatot a 3510-217 r.sz. Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra nyomtatványon kell kérni. Ha egy adott munkakörben való munkavégzés mások egészségi állapotát járványügyi szempontból károsan befolyásolhatja, akkor az erre irányuló nyilatkozatot az Egészségügyi nyilatkozat nyomtatványon kell megtenni, amit a munkaalkalmassági vizsgálatot végző szakorvosnál kell aláírnia a munkavállalónak. Jogosítványhoz kötött gépjárművezetés, vagy gépkezelés céljából végzett alkalmassági orvosi vizsgálatok célja azt megállapítani, hogy a jogosító engedélyben rögzített kategóriákra fennáll-e az egészségi alkalmasság. A dolgozó csak olyan munkakörben foglalkoztatható, illetve csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakorvos testileg és szellemileg alkalmasnak nyilvánította. Ha a dolgozó az előzetes alkalmassági vizsgálatnál eltitkolja esetleges szervi, illetve állandó betegségét, de az később megállapítást nyer, a további munkavégzéstől el kell tiltani. Korlátozással alkalmas vizsgálati eredménnyel rendelkező munkavállalót csak az orvosi engedélyben szereplő feltételek mellett szabad munkával megbízni. A 85dB egyenértékű zajszintet elérő munkahelyen dolgozók hallásvizsgálaton is kötelesek részt venni. Időszakos orvosi vizsgálatok rendje A munkaviszony fennállása alatt a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. szerinti esetekben és gyakorisággal a dolgozóknak munkaköri alkalmassági elbírálás céljából időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venniük. Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó részletes előírásokat és a munkaköri jegyzéket a MvSz l. számú melléklete tartalmazza. Az orvosi vizsgálatokra vonatkozó egyéb előírások Az Intézmény igazgatója köteles biztosítani, hogy a MvSz-ban felsorolt munkakörökben foglalkoztatottak az előírt előzetes és időszakos orvosi vizsgálaton részt vegyenek. Erről külön nyilvántartást kell vezetni, melyet esetenként a különböző ellenőrzések alkalmával az ellenőrzésre jogosultaknak be kell mutatni.

Azokat a fokozottan veszélyes munkahelyre beosztott dolgozókat, akiknél az időszakos orvosi vizsgálat egészségügyi károsodást állapít meg, a vonatkozó jogszabály szerint azonnal más munkakörbe kell elhelyezni. Fentiekben foglaltaktól függetlenül minden dolgozó köteles a munkaköri alkalmasság elbírálása céljából indokolt esetben soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. szerinti esetekben. A munkavállaló, vagy munkahelyi vezetője és a munkavédelmi vezető soron kívül is kérheti a vizsgálatot ha azt alapos indokok fennállása miatt szükségesnek minősíti. A Munkavédelmi szervezetre és szakképzettségre vonatkozó rendelkezések A munkavédelmi szervezetre és a szakképzettségre vonatkozó részletes előírásokat az 5/l993. (XII. 26) MüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az Intézmény munkavédelmi szempontból az 5/l993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete szerint egyrészt a 80 (oktatás) ágazati számjellel a III. veszélyességi osztályba, másrészt a 8022 (szakmai középfokú oktatás) ágazati számjellel a II veszélyességi osztályba tartozik. Munkavállalói létszáma 72 fő, akikből 8 fő számítható a II. szakmai középfokú oktatáshoz. A Mvt 82 (9) bek. szerint a tanulói jogviszonyban a gyakorlati képzést szervezett munkavégzésnek kell tekinteni. A tanulói jogviszonyban gyakorlati képzésben résztvevők száma 70 fő. Az Intézményben töltött gyakorlati képzésük aránya a teljes oktatási idő tartamához képest legfeljebb 20 % = 14 fő. A 72+14= 86 főből tehát 8+14 fő számítható a II. szakmai középfokú oktatáshoz, ami nem éri el a kategóriahatárként megszabott 40%-ot. A veszélyességi besorolás ily módon számolva III/c, ezzel együtt egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személy napi egy órás alkalmazását tesz kötelezővé. A szakképzettségre vonatkozó rendelkezések, a szakképzettség igazolása A szakképzettséget, képesítést, szakvizsgát, jogosítványt igénylő munkakörökben csak az előírt bizonyítvánnyal, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalók foglalkoztathatók. Munkaviszonyt létesíteni csak olyan dolgozóval szabad, aki az előírt szakképesítés igazolását a munkaszerződés megkötése előtt bemutatta a munkaügynek. A bizonyítványok, jogosítványok fénymásolatát a munkavállaló munkaszerződéséhez kell csatolni. Iskolai tanulók, illetve szakmunkástanulók alkalmazása Iskolai tanulók, illetve szakmunkástanulók szakmai gyakorlata az adott iskolával történt szerződésnek megfelelően történik

Az iskolai tanulók, illetve szakmunkások nyári szünidőben történő csak különböző diák foglalkoztatásokon keresztül történik a megkötött szerződéseknek megfelelően. Ezek a szerződések mindig jogharmonizációban kell, hogy legyenek a mindenkori törvényi, rendeleti előírásokkal. A tanulók (szünidős és szakmunkástanulók) felügyelet nélkül nem foglalkoztathatók. A felügyelet biztosításáért annak a területnek a vezetője felelős, amely területen a tanulók munkát végeznek. A foglalkoztatás korlátai A 18. életévét még be nem töltött fiatalkorúakat és terhes nőket tilos megbízni túlmunkával, éjszakai munkával, és fokozott baleseti veszéllyel járó munkával. Fokozott baleseti veszéllyel járó munkával egyedül nem bízható meg munkavállaló. Ilyenek: Leesés veszélyével járó munka Tűz- és robbanásveszélyes tevékenység Feszültség alatt vagy közelében végzett munka Mérgező, maró anyagokkal végzett munka Új dolgozó a biztonságos munkavégzés begyakorlásáig

IV. FEJEZET MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE 1. A munkavédelmi oktatás célja, hogy a dolgozó elsajátítsa, bővítse és korszerűsítse a munkaköre biztonságos és balesetmentes ellátásához előírt, illetve szükséges munkavédelmi ismereteket. 2. A munkavédelmi oktatás formái: előzetes ismétlődő rendkívüli Az oktatásokon a kiértesített munkavállalók részvétele kötelező. Az oktatásokat munkaidőben kell megtartani és erre az időre a munkavállalónak átlagkereset jár. Az elméleti oktatásról a munkavédelmi megbízott, a gyakorlati oktatásról a munkavállaló közvetlen felettese gondoskodik. Az oktatást végző az oktatás megtörténtét a Munkavédelmi Oktatási Napló megfelelő kitöltésével, aláírásával, az oktatott dolgozó pedig aláírásával igazolja. Be kell jegyezni az oktatás tárgyát, időtartamát, jellegét, az oktatást végző nevét, beosztását, az oktatottak nevét, a beszámoltatás formáját és eredményét. Az oktatásokon a rend és fegyelem megtartása az oktatást végző feladata. Az oktatást végzőnek kell biztosítania azt, hogy a dolgozó elsajátíthassa az oktatott anyagot. Lehetővé kell tennie az oktatás során, hogy az oktatott dolgozók kérdéseket tehessenek fel az oktatónak az oktatott tananyaggal kapcsolatosan. Ha a dolgozó saját hibájából nem vesz részt az oktatáson, tilos munkavégzéssel megbízni és a munkavégzés nélkül eltelt időre munkabért nem kap. 2.1. Előzetes munkavédelmi oktatás Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: az új felvételes dolgozót, a huzamos távollét (6 hónap) után visszatérő dolgozót, a munkakört változtató dolgozót, a jelentős technológiai változás miatt érintetteket, a meglévő termelőeszköz átalakítása, vagy új munkaeszköz üzembe helyezése folytán érintetteket, illetve a technológiai utasítástól eltérő munkát végzőket. Az előzetes munkavédelmi oktatás elméleti és gyakorlati részből áll. Az előzetes elméleti munkavédelmi oktatást a munkavédelmi vezető tartja a munkába lépés, illetőleg a munka megkezdése előtt a dolgozók végzettségétől és munkakörétől függően meghatározott tematika alapján. Az általános munkavédelmi ismereteken túl figyelembe kell venni a munkakört és a munkavégzés helyi sajátosságait.

Az előzetes gyakorlati munkavédelmi oktatást a dolgozó közvetlen munkahelyi vezetője tartja és /vagy tartatja a munkába lépéskor. A gyakorlati oktatásnak ki kell terjednie a munkakörhöz kapcsolódó összes munkafázisra, a terület megismerésére, az egyéni és kollektív védőeszközök használatára olyan mértékben, hogy a dolgozó a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságot megszerezze. Az előzetes munkavédelmi oktatás után az elmondott anyagot vissza kell kérdezni. Meg kell győződni arról, hogy az oktatott dolgozó az oktatást megértette, és ezt a tényt az aláírásával igazoltatni kell az oktatási naplóban. A dolgozóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az elhangzott munkavédelmi szabályokat a munkavégzésük során betartják, az egyéni védőeszközöket használják. A nyilatkozatokat a munkavédelmi vezető átadja a munkaügyi előadónak, aki a dolgozók törzsanyagában helyezi el. Az új belépők az elméleti munkavédelmi oktatás anyagát írásban is megkaphatják. Az elméleti oktatásra minimum 60 perces időt kell biztosítani. Annak a dolgozónak, aki visszakérdezéskor nem tud válaszolni, meg kell ismételni az oktatást. Az a dolgozó, aki a kétszer megismételt előzetes munkavédelmi oktatás után sem sajátította el a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket nem állítható munkába. 2.2. Az ismétlődő oktatás előírásai Ismétlődő munkavédelmi oktatást kell tartani évente egyszer minden munkavállaló részére. Az oktatás és az oktatott anyag elsajátításának dokumentálását az oktatási naplóban hitelt érdemlő módon nyilván kell tartani. Az oktatási napló valamennyi rovatát értelemszerűen kell kitölteni. A továbbképző, illetve ismétlődő oktatás nyilvántartására "Munkavédelmi Oktatási Napló"-t kell használni. A dolgozók az oktatás után kötelesek a NAPLÓ megfelelő rovatában aláírásukkal igazolni jelenlétüket. Azt a dolgozót, aki az ismétlődő oktatáson önhibáján kívül nem vett részt, vagy az oktatott anyagot nem sajátította el, az akadály megszüntetésétől számított l5 napon belül pótoktatásban kell részesíteni. Azt a dolgozót, aki ismétlődő oktatáson írásbeli figyelmeztetés ellenére sem vett részt, a munkavégzéstől el kell tiltani. Nem kell az ismétlődő oktatáson részt vennie annak a dolgozónak, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik. 2.3. Rendkívüli oktatás Rendkívüli oktatást szükséges tartani, ha a vállalatnál olyan, azonnali bejelentésre kötelezett, vagy sérüléssel járó, a dolgozó életét, testi épségét, vagy egészségét veszélyeztető esemény, baleset, vagy olyan rendkívüli esemény történt, amely csak a körülmények szerencsés alakulása folytán nem okozott súlyos balesetet, és amely a dolgozók meghatározott körének munkaköre vagy tevékenysége alapján tanulságul szolgálhat. A rendkívüli oktatáskor ismertetni kell a bekövetkezett balesetet, rendkívüli eseményt, a tanulságokat levonva, elemezve, utalni kell a hasonló esetek elkerülésének feltételeire, az ok és okozati összefüggésekre.

Rendkívüli oktatás rendelhető el olyan esetben is, amikor a területi munkabiztonsági felügyelő a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalata alapján szükségesnek ítéli. Rendkívüli oktatás rendelhető el a munkabalesetet szenvedett dolgozóknak a keresőképtelenséget követő munkába állás előtt. A rendkívüli oktatás megtartását kezdeményezheti az igazgató, a területileg illetékes munkabiztonsági felügyelő, a munkahelyi vezető, vagy a munkavédelmi megbízott a fenti szempontok figyelembevételével. 2.4. Az oktatások tartalmi követelményei Az oktatáson ismertetni kell a dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Minden dolgozóval meg kell ismertetni az MVSZ reá vonatkozó előírásait. Az oktatási tematikának - ami a 2. sz mellékletben található - tartalmaznia kell a biztonságos, balesetmentes munkavégzéshez szükséges technológiai, kezelési, karbantartási, javítási utasításokat. Ismertetni kell a munkavégzéssel járó, helyi körülményekből adódó ártalmakat, veszélyeket. Ezek elhárítási módját, a rendkívüli esetek alkalmával tanúsítandó magatartást. Ki kell térni a szükséges egyéni védőeszközök helyes használatára. A biztonságos és egészséges munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi, higiénés, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírásokra is ki kell térni. Ezen kívül ismertetni kell a legfontosabb elsősegély nyújtási eszközöket és módszereket. 3. Munkavédelmi továbbképzés Az Intézményen belül történő nem munkavédelmi jellegű szakmai tanfolyamokon, illetve továbbképzéseken a tematikát úgy kell megtervezni, hogy az tartalmazza az arra a témára vonatkozó munkavédelmi előírásokat is. Abban az esetben, ha valamely szakmát, munkakört érintő jogszabály módosítás történik, az érintett dolgozókat a változásokról oktatni kell. Az oktatást a munkavédelmi megbízott, vagy az érintett terület vezetője kezdeményezi, és az ő feladatuk az oktatás megtartása is. 4. Elsősegélynyújtók oktatása Az Intézménynél az elsősegély nyújtási feladatokat az erre kinevezett személyek látják el. Az Igazgató köteles az elsősegély nyújtási feladatokra kinevezett személyek kiképzéséről és továbbképzéséről gondoskodni. Az elsősegélynyújtók részére 5 évenként, legalább 8 óra időtartammal továbbképzést kell tartani. A tanfolyam megtartására az Igazgató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvost köteles felkérni.

5. Tanulók munkavédelmi oktatása A tanulókat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni minden tanévkezdéskor, gyakorlati és testnevelési foglalkozás, tanulmányi kirándulás, sport rendezvény, és társadalmi munkavégzés megkezdése előtt. Egyebekben a tanulókat munkavédelmi oktatását az éves tanterv keretébe kell beépíteni. V. FEJEZET AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, TISZTÁLKODÓ SZEREK, BŐRVÉDŐ KÉSZÍTMÉNYEK JUTTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Egyéni védőeszközök A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet alapján 1.1. A dolgozók egészségének, testi épségének és munkaképességének megóvását műszaki- és egészségügyi intézkedésekkel kell biztosítani. Az egészséget károsító hatások megelőzéséről védőeszközök és tisztálkodó szerek biztosításával is gondoskodni kell. 1.2. Az Intézmény a MvSz 3. sz. mellékletében megjelölt dolgozók és tanulók részére a munkaköröknek megfelelően - egyéni védőruhát és egyéni védőeszközt biztosít. Tárolásukra zárható szekrényt kell biztosítani minden munkavállaló számára. 1.3. Ha valamely munkafolyamatnál a dolgozót többféle ártalom érheti, akkor minden egyes ártalomra, illetve az ártalmaktól együttesen védő kombinált egyéni védőfelszerelést kell biztosítani. 1.4. Az Intézmény saját dolgozójával azonos, egyéni védőfelszerelést köteles biztosítani: alkalmi- és társadalmi munkát végzőknek kötelező szakmai továbbképzésen, gyakorlaton résztvevőknek nyári szünetben munkát végző iskolai tanulóknak szakmunkástanulóknak. 1.5. Ellenőrző szervek dolgozóinak, látogatóknak, a tevékenység jellegének, annak veszélyességének, illetőleg a közegészségügyi érdekeknek megfelelően kell biztosítani az egyéni védőfelszerelést. 1.6. Az egyéni védőeszköz juttatásának szabályozása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. 1.7. Az egyéni védőfelszereléseket mindig személyre szólóan kell kiadni, közös használatra kiadni tilos. Azok kiadásáról-átvételéről nyilvántartást kell vezetni. 1.8. Az egyéni védőfelszerelések használatáról oktatást kell tartania a munkahelyi vezetőnek, amit az oktatási naplóba be kell jegyeznie.

2. Az egyéni védőfelszerelések, tisztálkodó szerek és bőrvédő készítmények megrendelése, beszerzése 2.1. Megrendelésüket, beszerzésüket az Intézmény egységesen végzi a megrendelések összeállítása a munkavédelmi megbízott feladata. Feladata a megrendelésre kerülő eszközök kiválasztása, a megrendelést a fenntartó utasításainak megfelelő formában, kell a tankerület felé továbbítani. A megrendelések továbbítása a raktáros feladata. 2.2. Az egyéni védőeszközök kiválasztásánál a következőre kell figyelemmel lenni: A védőeszköz rendelkezzék érvényes minősítő bizonyítvánnyal, legyen alkalmas a szükséges védelmi funkcióra, legyen tartós, komfortos, illeszkedjék a használók igényeihez, használata ne jelentsen egészségi kockázatot, ha lehet, bevált termék legyen megbízható referenciával 2.3. Védőfelszerelések raktározását, kiadását és selejtezésének intézését a kijelölt raktáros irányítja, illetve végzi a fenntartó eljárás rendje szerint. 3. Az egyéni védőfelszerelések használata 3.1. Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés, foglalkoztatás, oktatás, illetve egyéb tevékenység egész időtartamára biztosítani kell. 3.2. A dolgozó köteles a részére kiadott egyéni védőfelszerelést rendeltetésszerűen használni, a használatáért mindenki maga felel. 3.3. Ha a dolgozó a részére meghatározott és biztosított egyéni védőfelszerelést a figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani, és fegyelmileg felelősségre kell vonni. A fegyelmi felelősségre vonást a dolgozót közvetlenül irányító vezető, munkavédelmi vezető kezdeményezi. 3.4. Az egyéni védőfelszerelés egyénhez kötött, kihordási ideje nincs. Pénzben nem megváltható 3.5. A védőfelszerelést elhasználódása, vagy védőképességének meghatározott mértékű csökkenése esetén haladéktalanul ki kell cserélni. 3.6. Az egyéni védőfelszerelés az Intézmény tulajdona, dolgozó az egyéni védőfelszerelést a munkahelyéről nem viheti el, a munkaviszony megszűnésekor el kell vele számolnia.

3.7. A dolgozó részére kiadott védőfelszerelést köteles a megrongálódástól a legnagyobb gondossággal óvni. A nem rendeltetésszerű használatából eredő megrongálódás esetén a dolgozót anyagi felelősség terheli. 4. Egyéni védőruhák, felszerelések tisztítása, fertőtlenítése 4.1. Az egyéni védőruhák időszakos szakszerű tisztításáról és javításáról az Intézmény gondoskodik, de a dolgozó köteles a védőfelszerelésen a napi tisztítást és kisebb karbantartásokat elvégezni. 4.2. A védőfelszerelések tisztításánál, karbantartásánál a kezelési utasítások az irányadók. 5. Tisztálkodó szerek juttatása Havonta kell a jogosult munkavállalóknak természetben kiadni. 6. Bőrvédő készítmények A dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátása a 2/1983. (II. 14.) EüM rendelet alapján történik. A készítményekből olyan mennyiséget célszerű egyszerre kiadni, ami a dolgozó munkahelyén lehetővé teszi a folyamatos bőrápolást. VI. FEJEZET MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI SZABÁLYOK 1. Munkavégzésre alkalmas állapot 1.1. A dolgozó köteles a munkahelyén egészségesen, kipihenten megjelenni. A dolgozó a munkavégzés ideje alatt nem állhat alkohol, vagy egyéb szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát veszélyezteti. 1.2. Amennyiben a dolgozó a fenti pontban leírtaknak nem felel meg, nem állítható munkába, illetve el kell távolítani a munkahelyéről. 1.3. Magasban nem dolgozhatnak, gépjárművet nem vezethetnek, gépet nem kezelhetnek azok a dolgozók, akik olyan gyógyszert szednek, amelynek használati utasításában erre utalás van, illetve a gyógyszer szedése alatt az orvos eltiltotta. A dolgozó köteles ezt a tényt a munkahelyi vezetőjének bejelenteni. 1.4. Minden vezető köteles az arra utaló jelek alapján alkoholszondás vizsgálatot kezdeményezni. Az alkoholszondáztatást két tanú jelenlétében kell elvégezni és az eredményt az "Ittassági Vizsgálati napló és jegyzőkönyv" nyomtatványban bejegyezni. Ez a nyomtatvány, és a további eljárási szabályok az MvSz 4. sz. mellékletében találhatóak

1.5. Ha a dolgozó az alkoholszonda eredményét vitatja, akkor ki kell tölteni a "Vérvételi jegyzőkönyv alkoholvizsgálat céljára" nyomtatványt a munkahelyi vezetőnek. Ezután kísérővel orvoshoz (kórház, rendelőintézet) kell küldeni, és el kell látni vérvételi dobozzal. Az orvoshoz történő szállító járműről (pl. taxi) a munkahelyi vezető köteles gondoskodni. 1.6. A munkavégzés előtt, vagy munkavégzés közben ittasnak talált dolgozóval szemben a munkahelyi vezetőjének felelősségre vonást lehet kezdeményeznie. 1.7. Az "Ittasság vizsgálati napló és jegyzőkönyv" nyomtatvány, az alkoholszonda és a véralkohol vizsgálathoz szükséges vérvételi doboz beszerzése és megőrzése a feladata. 2. Munkában való megjelenés és munkavégzés 2.l. A dolgozó köteles a részére előírt és juttatott munkaruhában és munkacipőben, illetve a MvSz.- ban előírt védőfelszerelésben, a munkavégzésre kijelölt munkahelyén megjelenni és munkát végezni. Ennek ellenőrzése a munkahelyi vezető kötelezettsége. Ha a dolgozó a fentieknek nem tesz eleget, munkába nem állítható, részére munkabér nem fizethető. 2.2. Az Intézmény területén munkavégzés során nyitott szandál, papucs, tűsarkú cipő viselése tilos! 2.3. Fizikai munkavégzés során ékszerek (nyaklánc, gyűrű, karóra, karkötő, fülbevaló stb.) viselése tilos! 2.4. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, illetve olyan munkát végezhet, amelyhez a szükséges szakképesítéssel, gyakorlattal és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik, amellyel az őt közvetlenül irányító munkahelyi vezető megbízta, és amely munka elvégzésére egészségileg alkalmas. 2.5. Munkahelyen tilos a játék, fegyelmezetlen magatartás. A rendbontókkal szemben a munkahelyi vezető köteles eljárni. 2.6. Gépi munkavégzés Gépen csak úgy szabad dolgozni, ha minden védőfelszerelés kifogástalan, a védőberendezések kiiktatása, hatásosságának korlátozása tilos Működés közben a gépekbe belenyúlni - különösen forgó mozgó gépelemek közé - szigorúan tilos! Forgó-mozgó gépek közelében tilos lógó (be nem gombolt) ruházatban munkát végezni. A hosszú hajat kendővel be kell kötni. 2.7. Villamos ívhegesztés közelében a hegesztést végzők kivételével mások munkát nem végezhetnek.

2.8. Ha valamely munkát két vagy több dolgozó végez egyidejűleg, akkor az egyik dolgozót meg kell bízni a munkák irányításával. Ezt a tényt a munkahelyi vezető köteles a munkát megkezdése előtt az érintettek tudomására hozni. 2.9. Ha a munkakörülmények olyanok, hogy bárki életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetik, akkor a veszély elhárításáig tilos munkát végezni. 2.10. A munkát közvetlenül irányító vezető (dolgozó) köteles ellenőrizni műszakkezdéskor, vagy szükség esetén gyakrabban is, hogy a biztonságos munkavégzés feltételei megvannak-e. 2.11. Étkezni, élelmet tárolni és dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad. Az Intézmény egész területén, valamint az Intézmény bejáratainak 5 méteres körzetében tilos a dohányzás! 2.13. Ha az Intézmény munkavállalója baleseti veszélyforrást észlel köteles azt haladéktalanul megszüntetni. Amennyiben annak elhárítása képzettségét, intézkedési jogkörét, vagy a rendelkezésére álló anyagi- és eszköz erőforrásokat meghaladja, akkor jelenteni köteles felettesének, de ezen felül is minden elvárhatót köteles megtenni a veszélyhelyzet csökkentése érdekében, mint pl.: a veszélyes környezet kiürítése, elkerítése, feltűnő megjelölése, figyelemfelhívás, őrzés, stb. 2.14. Azokon a munkahelyeken, ahol a megfelelő szak- és munkavédelmi ismeretekkel nem rendelkező személyek magukra, vagy másokra veszélyt jelenthetnek, azok belépését m+ megfelelő tiltó táblával kell jelölni. A tilalom betartásáért a munkairányító a felelős. 2.15. Az épületek villamos berendezéseinek létesítése az MSZ 2364 szabvány szerint történhet. Üzembe helyezés előtti, és időszakos felülvizsgálatainak megrendelése a felülvizsgálatra jogosult szakszemélyzet megbízásával történhet, ami az igazgató feladata. 2.16. Az elektromos berendezéseket minden munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A láthatóan sérült, hibás elektromos berendezést használni nem szabad. A készenléti, továbbá a felügyeletet nem igénylők kivételével minden elektromos gépet és berendezést a munka befejezése után áramtalanítani kell. 2.17. Munkaeszközök, védőeszközök alkalmazás, használat előtti ellenőrzése Munkakezdés előtt minden dolgozó köteles ellenőrizni a kiadott védőruházatokat, egyéni védőeszközöket, kéziszerszámokat, hogy alkalmasak-e a biztonságos, balesetmentes munkavégzésre. A nem biztonságos eszközöket meg kell javítani, vagy ki kell cserélni. Még ideiglenesen sem szabad ilyen eszközökkel munkát végezni. 2.18. Munkahelyi rend és tisztaság: A közlekedő utakat anyagtárolásra, munkahely kialakítására igénybe venni nem szabad.

Kijáratokat, vészkijáratokat, elektromos kapcsolószekrényeket, tűzcsapokat, tűzoltó készülékeket, energiaellátó berendezések védőzónáit eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A munkavégzés során a padozatra került anyagokat, szerszámokat fel kell szedni, az esetlegesen szétfolyt bármilyen anyagot fel kell itatni. A munkaidő befejezése előtt minden munkavállalónak tisztán kell átadnia a munkaterületét a következő műszaknak. A keletkező hulladék anyagot és szemetet rendszeresen, folyamatosan a keletkezés helyén gyűjteni kell, és attól függően, hogy veszélyes, vagy nem veszélyes a megfelelő tárolóba kell az üzemben elhelyezni. 3. Az Intézményen kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 3.1. Ha az Intézmény dolgozóinak más gazdálkodó szervezet területén kell munkát végeznie, akkor a szerződésben rögzíteni kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket is. 3.2. Az Intézmény létesítményein kívüli munkavégzés esetén a dolgozók oktatásáért, a munkák irányításáért egyszemélyi felelőst köteles kijelölni az illetékes vezető. 3.3. A vezető köteles a másik gazdálkodó szervezettel - akinek a területén a munkavégzés folyik - egyeztetni az oktatási, ellenőrzési kötelezettségeket, a védőfelszerelés biztosítását. 4. Más gazdálkodó szervezet dolgozói által végzett munkák az Intézmény területén 4.1. Ha az Intézmény területén más gazdálkodó szervezet dolgozóinak kell munkát végeznie, akkor a szerződésben rögzíteni kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket is. 4.2. Más gazdálkodó szervezetek dolgozói az Intézmény területén csak akkor dolgozhatnak, ha egy vezető az Intézmény területére érvényes munkavédelmi ismeretekre kioktatta a külső munkavállalók vezetőjét. 4.3. A külső vállalkozóval kapcsolatot tartó intézményi dolgozó (szükség esetén a munkavédelmi megbízott bevonásával) köteles meggyőződni arról, hogy a külső vállalkozó dolgozói a munkavégzéshez szükséges biztonsági felszerelésekkel, védőeszközökkel rendelkeznek-e és azokat rendeltetésszerűen alkalmazzák-e? 4.4. A szerződéses munkák ellenőrzését végző vezetőnek ellenőriznie kell a biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeinek teljesülését is. Illetéktelen személyek munkahelyekre történő belépésének korlátozása. Az Intézmény munkahelyeire az oda beosztottakon, az ott munkát végzőkön, az ellenőrzésre, látogatásra és felügyeletre jogosultakon kívül más nem léphet be.

A belépési tilalmat "Illetékteleneknek belépni tilos!" táblákkal kell tudatosítani. A belépési tilalmat a munkahelyi vezetők, illetve a munkahelyen munkát végzők kötelesek megkövetelni. Az Intézményhez érkező látogatóknak minden esetben be kell jelentkezniük a portán. Erről a meglátogatott intézményi dolgozónak kell gondoskodnia, valamint arról is, hogy a hozzá érkező látogató az Intézmény területén kíséretet kapjon. Veszélyes munkahelyekre vonatkozó speciális előírások Műszaki megoldás nem kellő hatékonysága esetén, rendkívüli körülmények között történő munkavégzés esetén, ha a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók meg, illetőleg, ha a biztonsági állapot csak így ellenőrizhető, a következőket kell biztosítani: a veszélyes területet meg kell jelölni táblával, elkerítéssel és az illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni, amennyiben a dolgozók veszélyeztetettsége, illetve a munka jellege szükségessé teszi a munkavégzésnek egyéb módját, a munkát elrendelő személy írásban köteles rögzíteni és azt a dolgozókkal ismertetni. Nők és fiatalkorúak foglalkoztatási feltételei: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet - módosította a 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet - alapján történik. (Fiatalkorú a l8. életévét be nem töltött férfi és nő.) 7.1. Nő és fiatalkorú nem foglalkoztatható olyan egészségre ártalmas munkakörben, illetve munkakörülmények között, amelyben a munkavégzés az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan befolyásolhatja, vagy az utódokra fokozott veszélyt jelenthet, illetve amelyben mások egészségét, vagy testi épségét fokozottan veszélyezteti. A tilalom nem terjed ki a szakmunkástanulónak és szakközépiskolai tanulónak a szakma elsajátításához szükséges foglalkoztatására, illetve a fiatalkorú azon szakmában történő foglalkoztatására, amelyből szakmunkás képesítést szerzett, és amelynek ellátására orvosi vélemény szerint alkalmas. 7.2. A 18. életévét még be nem töltött dolgozót éjszakai munkára, a 16. éven alulit túlmunkára és készenléti munkára beosztani még abban az esetben sem szabad, ha önként jelentkezik.

8. Próbaüzem, üzemi próbák rendje. A próbaüzemelés feltételei alapvetően megegyeznek a végleges üzembehelyezés feltételeivel. A próbaüzemelés során csak az oda beosztott és kiképzett személyzet tartózkodhat a gép környezetében. Az illetékteleneket az üzemelés során el kell távolítani. Az üzemelés idején egy személyben felelőst kell a munka irányításával megbízni, aki az üzemeltetéssel kapcsolatos utasítások adására jogosult. Az üzemelés alatt a védőfelszereléseket fel kell szerelni a helyére, amennyiben ez nem biztosítható, úgy védőtávolságot kell kijelölni és elkeríteni. A szükséges egyéni védőeszközök használata kötelező. A próbaüzem idejére megfelelő karbantartó személyzetet és képzett elsősegélynyújtót kell biztosítani. 9. Elsősegélynyújtás biztosításának rendje Elsősegélynyújtó helyek az Intézményben a portán és az iskolatitkári irodában, illetve a lakásotthonokban a nevelői szobában vannak kialakítva, az elsősegélynyújtást a védőnők, ill. a nevelőtanár végzik. A munkavédelmi felelős köteles az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket a dolgozók létszámának megfelelő mennyiségben biztosítani, a fogyást az igénylések szerint pótolni. Az elsősegélynyújtó helyet szabványos táblával jól láthatóan meg kell jelölni. Valamennyi elsősegélyben részesült dolgozót az elsősegélynyújtó köteles a munkabaleseti nyilvántartásba bejegyezni és bejelenteni a munkát közvetlenül irányító vezetőnek és a munkavédelmi vezetőnek. Amennyiben a sérült, beteg állapota orvosi ellátást igényel, a munkahelyi vezető köteles őt orvoshoz, vagy az ügyeletre eljuttatni, ha szükséges, mentőt kihívni. Az elsősegélynyújtó felszerelések, anyagok állandó pótlásának igénylése az elsősegélynyújtók feladata. Az igazgató egy-egy szakképzett elsősegélynyújtót köteles biztosítani azokon a területeken, ahol a foglalkoztatottak száma eléri a l0 főt. VII. FEJEZET MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE Munkahelyek létesítésének szabályai Vonatkozó lejfontosabb tervezési jogszabály a 253/1997. (XII:20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. 1.1. Új üzem, munkahely, telep, technológia, (továbbiakban: létesítmény) vagy a meglévő felújításánál, átalakításánál, korszerűsítésénél a műszaki követelményeken túl érvényre kell juttatni a munkavédelmi követelményeket is. Új munkahelyek létesítését az igazgató rendeli el. Egyben megbízza a tervezőt, hogy a műszaki tervek a munkavédelmi szabályok (törvények, rendeletek, szabványok) alkalmazásával készüljenek el. Biztosítja a szükséges adatokat a tervezőnek.

1.2. A létesítés során a közreműködők feladata a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása. 1.3. A létesítmények tervezése során a tervezőnek munkavédelmi tervfejezetet kell készíteni a mindenkor érvényben lévő munkavédelmi előírásoknak megfelelően 1.4. Tervezőnek írásban nyilatkoznia kell arról is, hogy a terveket a hatályos munkavédelmi, tűzvédelmi előírásoknak megfelelően készítette. Ezen kívül a tűzvédelmi osztályba sorolást is el kell készítenie a tervezőnek. 1.5. A kivitelező köteles a kivitelezés során betartani a tervekben foglaltakat, valamint a munkavédelmi előírásokat. 1.6. A kivitelezés során az Intézmény megbízottja (beruházásért felelős személy, vagy felkért szakértő) köteles ellenőrizni az egyes munkafázisokat, hogy azok a dokumentumoknak megfelelően készülnek-e. 1.7. A kivitelezőnek írásban nyilatkoznia kell arról is, hogy a kivitelezési munkákat a terveknek és az érvényben lévő munkavédelmi (tűzvédelmi) előírásoknak megfelelően végezte. 1.8. A kivitelezőnek mellékelnie kell (ha a szerződés ettől nem eltérő) a következő vizsgálati jegyzőkönyveket is (amennyiben szükséges): érintésvédelmi, szabványossági mérés, villamos (szerelési) szabványossági felülvizsgálat, villámvédelmi felülvizsgálat, por, gőz, gáz, aerosol stb. kibocsátás mérése, zaj, rezgés, vibráció mérése, hatósági felülvizsgálati jegyzőkönyvek, engedélyek. Üzembe-helyezési engedély 2.1. Üzembe-helyezési engedély kiadására jogosultság 2.1.1 A létesítmények munkavédelmi (tűzvédelmi) szempontú használatbavételét a tűz- és munkavédelmi szakember írásbeli javaslat alapján az igazgató jogosult engedélyezni. 2.1.2.- Az egyes gépek, berendezések, készülékek üzembe-helyezését az adott terület vezetőjének kell kérnie, elrendelésére az igazgató jogosult.

2.1.3. Az engedélyezésre jogosult vezető köteles az üzembe-helyezési eljáráson részt venni. A munkavédelmi üzembe helyezéshez szükséges dokumentumok biztosításának koordinálása, az eljárás előkészítése a vezető feladata. Üzembe-helyezés elrendelés feltételei. 2.2.1. Az üzembe-helyezés elrendelése előtt a jogosult személy köteles szakvéleményt kérni: gépész, építész, elektromos, tűzoltó, munkavédelmi szakembertől. Ha szükséges, köteles beszerezni az egészségügyi és környezetvédelmi szakvéleményeket is..a szakvéleményt minden esetben írásban kell megadni. 2.2.2. Az üzembe-helyezésnél végzendő vizsgálatok alaki- és tartalmi követelményeit az MSZ. 63/4. szabvány tartalmazza. 2.2.3. Az üzembe-helyezési engedély csak abban az esetben adható ki, ha: a gép, létesítmény, berendezés megfelel a mindenkor érvényes biztonságtechnikai, munkavédelmi előírásoknak, létesítmény esetében a helyileg illetékes polgármesteri hivatal a használatbavételi engedélyt kiadta, 2.2.4. Az igazgató már az üzembe helyezés előtt köteles gondoskodni az új létesítmény, berendezés, gép, technológiai működtetésére beosztott dolgozók képzéséről, hogy az üzemvitel megindítására megfelelő képzettségű és kielégítő gyakorlattal rendelkező szakembergárda álljon rendelkezésre az irányító és fizikai munkavégzésben egyaránt. 2.2.5. Munkaeszközt üzembe helyezni, használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti és rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal. 2.2.6. Munkaeszköz, gép, berendezés stb. üzembe helyezéséhez mellékelni kell: az elektromos gépekről, berendezésekről műszeres vizsgálati jegyzőkönyv formájában érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv megfelelő mérési eredményekkel ugyanígy villamos (szerelési) szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv, ugyanígy villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv, hatósági engedélyek, mérési jegyzőkönyvek, magyar nyelvű gépkönyv, használati-üzemeltetési utasítás, karbantartási utasítás, javítási, leírások, munkavédelmi minőségtanúsítási bizonyítvány, telepítési, szerelési, próbaüzemelési nyilatkozatok, MSZ l4399 szabványnak megfelelő technológiai leírás, műveleti utasítás rendelkezésre áll, emelőgép esetében emelőgép napló, kazán esetében kazán üzemeltetési napló. 2.3. Használatbavételi vagy üzembe helyezési engedély nélkül TILOS! az üzemeltetést megkezdeni.

2.4. A 2.1.3. vezető köteles megőrizni, tárolni és nyilvántartani a létesítési és üzembe helyezési engedélyek egy példányát a szükséges mellékletekkel együtt. 2.5. Eljárási kérdések Az üzembe helyezési eljárásokat le kell folytatni ismételten: technológiai folyamatot érintő lényeges átalakításnál munkavédelmi határozattal leállított gép esetében újbóli üzembe helyezés esetén. 3 Technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások kidolgozásának nyilvántartásának, felülvizsgálatának és korszerűsítésének rendje. Az utasításokat az Intézmény. valamennyi munkahelyére, technológiájára, berendezésére és gépére ki kell dolgozni. Az utasítások elkészítése az érintett szakoktatók feladata. Az utasítások elkészítésénél az MSZ l4399. szabványban leírt szempontokat kell figyelembe venni. 4. Karbantartására vonatkozó rendelkezések Az éves karbantartási tervet az adott gazdasági évet megelőző év augusztus 1-ig el kell készíteni. A terv elkészítése, illetve a szükséges megrendelések összeállítása a munkavédelmi felelős a feladata. Külső vállalkozó által végzett karbantartást az elvégzők az átadási jegyzőkönyvben, vagy nyilvántartáson aláírásukkal igazolják, hogy a munkát megfelelően végezték el (minőség, munkavédelmi előírások). Ezen felül a munkát a illetékes munkahelyi vezető is köteles ellenőrizni. 5. Rendkívüli esemény 5.1. Az Intézménynél rendkívüli eseménynek számítanak az alább felsorolt esetek: az azonnali bejelentésre kötelezett munkabalesetek az olyan tűzeset, amelynél az állami tűzoltóságnak kell intézkednie gépjárművek ütközése, borulása és azokon tűz, vagy robbanás keletkezése valamely gép, vagy berendezés szerkezeti elemeinek törése, nagymérvű deformálódása nyomástartó edénynél, vagy kazánnál robbanás, gáz, gőz, vagy forró víz ömlése épület, üzem, műhely stb. - falának kidőlése, omlása, födémszerkezet jelentős sérülése veszélyes v. mérgező folyadék v. gáz nagy mennyiségű ömlése, ezek miatt robbanás, tűz keletkezése, áramütés észlelése a felsorolásban nem szereplő, de jellegében hasonlóan súlyos események. 5.2. A bekövetkezett rendkívüli eseményt az illetékes munkahelyi vezető, illetve az eseményt észlelő bármelyik dolgozó köteles azonnal bejelenteni (személyesen vagy telefonon) a közvetlen vezetőjének, aki értesíti az igazgatót. (távollétében annak helyettesét, vagy a legmagasabb beosztású dolgozót.)

5.3. Az illetékes vezető a rendkívüli esemény elhárítására az Intézménynél kidolgozott utasítások, illetve a tűzvédelmi szabályzat alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a mentési munkálatokat lehetőség szerint azonnal elkezdeni. 5.4. A felsorolt rendkívüli eseményekről az intézkedő vezető állású dolgozó köteles haladéktalanul az illetékesség szerinti szervnél a kötelező bejelentést megtenni. 5.5. A rendkívüli események eltitkolásával (bejelentés, intézkedés, kivizsgálás elmulasztása) a dolgozó súlyos biztonságtechnikai fegyelmi szabálysértést követ el. Ilyen esetben, figyelembe véve annak súlyos társadalmi veszélyességét, a fokozott veszélyforrás további fennállását, a területileg illetékes vezető állású dolgozó köteles a mulasztó személlyel szemben a felelősségre vonási eljárást haladéktalanul megindítani. 5.6. A fent jelzett rendkívüli események személyi sérülést is okozhatnak, illetőleg potenciális baleseti veszélyt jelentenek, ezért az idevonatkozó rendelet értelmében az ilyen esetekről a munkavédelmi megbízottat tájékoztatni szükséges, aki az ilyen eseményekről köteles nyilvántartást vezetni. 6. A termelőeszközök munkavédelmi minősítése és minőségtanúsítása Az 5/l993. (XII. 26.) MüM. rendelet mellékletében felsorolt gépeket, berendezéseket, járműveket, kollektív és egyéni védőeszközöket forgalomba hozni, használatba venni, üzemeltetni, alkalmazni, kölcsönözni, reklámozni, kiállítani csak érvényes munkavédelmi minősítés alapján szabad. A minősítő vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a minősítésre kötelezett termelőeszköz megfelel-e a munkavédelmi követelményeknek. A bizonyítványt, vagy annak hiteles másolatát a forgalmazó köteles a minősített géppel együtt az üzemeltető (vevő) rendelkezésére bocsátani. A gép beszerzéséért felelős vezető köteles ezt a forgalmazótól igényelni. Ha a korábban minősített termelőeszközön az üzemeltető olyan átalakítást végez, mely megváltoztatja annak munkavédelmi tulajdonságait, akkor az átalakítást a minősítő intézménnyel köteles minősíteni. Az ügyintézésért az illetékes vezető felelős. A minősítő bizonyítványt a termelőeszköz iratai közt, kiselejtezésig meg kell őrizni. Elveszett, megsemmisült bizonyítványt a minősítő intézménytől lehet utólag megrendelni. A minősítő bizonyítvány alaki- és tartalmi követelményei az MSZ 63 szabvány tartalmazza. Az attól eltérő bizonyítvány érvénytelen.

7. Munkavédelmi belső ellenőrzés szabályai 7.1. Munkavédelmi ellenőrzések 7.1.1. Az Intézmény vezető beosztású dolgozói az előírások értelmében kötelesek rendszeres munkavédelmi ellenőrzést folytatni. Az ellenőrzésről meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. 7.1.2. A közvetlen munkahelyi vezetőknek minden munkakezdés előtt ellenőrizniük kell: a dolgozók munkára képes állapotát a kéziszerszámokat a villamos készülékek állapotát a munkahelyek általános rendjét az alapvető munkafeltételek meglétét. 7.1.3. A közvetlen munkahelyi vezető köteles a tudomására jutott rendellenességeket azonnal megszüntetni, közvetlen veszély esetén a munkát a veszély elhárításáig azonnal leállítani. Ilyen esetben köteles a közvetlen felettesét azonnal értesíteni. A további intézkedéseket a felettes köteles megtenni. 7.1.4. Az Intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese és a munkavédelmi megbízott jogosult és köteles az ütemterv szerinti munkavédelmi szemléken kívül szükség szerint és esetenként ellenőrzés formájában felülvizsgálni az egyes műhelyeket ill. munkahelyeket, amennyiben az valamely indokolt körülmény miatt szükségessé válna. Az ellenőrzésekről felvett jegyzőkönyv feleljen meg a munkavédelmi szemlékre előírtakban jelzett követelményeknek. 7.2. Munkavédelmi szemlék előírásai 7.2.1. Az egységes és biztonságos munkakörülmények, a balesetveszély elhárítási tevékenység rendszeres ellenőrzése a munkavédelmi tevékenység tervszerű fejlesztése érdekében az Intézmény egész területén az alábbiakban meghatározottak szerint munkavédelmi, illetve biztonságtechnikai szemlét kell tartani. (A szemléket lehetőleg egybe kell vonni a kötelező tűzvédelmi előírások vonatkozásában is.) 7.2.2. Az Intézmény minden oktatási, szakképzési, anyagtárolási, szociális és lakó helyiségét a szemlebizottságnak legalább évente kell felülvizsgálni. A szemle során vizsgálni kell a munkára képes állapotot, az egyéni védőfelszerelések meglétét, a munkaterek biztonságos állapotát, a munkaeszközök, szerszámok, gépek biztonságos állapotát, az alkalmazott technológiák megfelelőségét.

7.2.3. A szemléken jelen kell lenni: az Intézmény igazgatójának, vagy igazgatóhelyettesének az ellenőrzött terület vezetőjének a karbantartásért felelős személynek a munkavédelmi megbízottnak 7.2.4. A munkavédelmi szemlékről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: a szemle helyét és időpontját a szemlén résztvevők nevét és beosztását az ellenőrzött termelési egység megnevezését az ellenőrzött termelési egységre vonatkozóan korábban megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésével illetve az előírt intézkedések végrehajtásával kapcsolatos megállapításokat, ennek elmulasztása esetén a felelős dolgozók megnevezését, valamint a végrehajtásra vonatkozó ismételt határidő és felelős megjelölését, a mulasztó személlyel szemben hozott intézkedéseket. fel kell sorolni a tényleges szemle során tett további megállapításokat, a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős dolgozók megnevezését és a végrehajtás határidejét. 7.2.5. A szemlejegyzőkönyvben megjelölt dolgozókat kötelezettségeikről írásban, illetve a szemlejegyzőkönyv kivonatával kell értesíteni. 7.2.6. A munkavédelmi szemle ütemterveinek és a szemlejegyzőkönyvek elkészítése és az érdekeltek felé történő megküldése az iskolatitkár feladata. 7.3. Rendkívüli munkavédelmi szemle előírásai: Rendkívüli munkavédelmi szemlét kell tartani, ha azonnali bejelentésre kötelezett baleset történt, továbbá akkor is, ha a 7.7. szakaszban jelzett rendkívüli esemény következett be. Rendkívüli szemlét az igazgató rendelhet el. A rendkívüli szemlén az igazgatón kívül még részt vesz a termelési vezető és a munkavédelmi vezető, továbbá azok a dolgozók, akiket a szemlevezető arra meghív. 8. A fokozottan veszélyes termelőeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata 8.1. Az Intézmény munkahelyeinél szükségessé vált műszeres vizsgálatokat (pl. zaj, munkahelyi levegő, világítás, stb.) a munkavédelmi megbízott javaslata alapján az igazgató rendeli el. 8.2. A villamos kéziszerszámok érintésvédelmi ellenőrzését évenként sorra kell keríteni. 9. Alkoholszondás ellenőrzések rendje Az alkoholszondás vizsgálatokat a 4. számú melléklet szerint, az ugyanott megadott jegyzőkönyvet felvéve kell lefolytatni.

VIII. FEJEZET MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK KIVIZSGÁLÁSA A munkabalesetek kivizsgálása 1.1. Az Intézmény területén történt valamennyi munkabalesetet nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vételt az iskolatitkár végzi a MUNKABALESETI NYILVÁNTARTÁS füzetben évenként 1-től kezdődő sorszámmal ellátva. 1.2. Minden munkanapkieséssel járó munkabalesetet a munkahelyi vezető haladéktalanul köteles jelenteni az Intézmény igazgatójának. Ő gondoskodik a munkavédelmi megbízott értesítéséről, aki a balesetet az 5/1993.(XII.26) MüM rendelet szerint a szükséges vezetők és tanúk bevonásával kivizsgálja és az 5. sz melléklet szerint jegyzőkönyvezi A jegyzőkönyv mellé csatolhatók a baleset szempontjából fontos dokumentumok pld: meghallgatási jegyzőkönyvek, fényképfelvételek, helyszínrajzok, alkoholos befolyásoltság vizsgálatának jegyzőkönyve, szakmai képesítés, képzettség igazolása, orvosi alkalmassági vizsgálatok dokumentumai, technológiakezelési és karbantartási utasításai, műszeres mérések, szakértői vélemények. A munkabiztonsági megbízottnak, illetve a társadalombiztosítási ügyintézőnek minden tudomására jutott balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben a vizsgálat eredménye nemleges, erről és a jogorvoslati lehetőségéről a sérültet értesíteni kell. Amennyiben a sérült a balesete kivizsgálásának bármely részével nem ért egyet, jogorvoslatért az OMMF illetékes felügyelőségéhez fordulhat. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 1.3. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére, és vita esetén a tényállás tisztázására. A baleset kivizsgálását fényképekkel, helyszínrajzokkal kell dokumentálni. 1.4. A munkaképtelenséget okozó balesetet munka baleseti jegyzőkönyvbe kell rögzíteni, és meg kell küldeni egy-egy példányt az alábbi helyekre: a sérültnek a sérült háziorvosának a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Bács-Kiskun Megyei Felügyelőségének (tárgyhót követő 8.-ig), tanuló baleset esetén az Oktatásügyi Minisztériumnak az irattárnak (ahol 5 évig megőrzendő).

1.5. Súlyos balesetek: Súlyos az a baleset amely: a sérült halálát okozza, azonnal vagy a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a baleset okaként. valamely érzékszerv és a reprodukciós készség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozza. súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujjának nagyobbik részének elvesztését vagy ennél súlyosabb csonkulást okoz. beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást illetőleg elmezavart okoz. orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okoz. Súlyos balesetet, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset kivizsgálását, amely kettőnél több személy egyszerre egy időben, azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta, telefonon, telefaxon, vagy személyesen be kell jelenteni a rendelkezésre álló személyi adatok, és a történtek közlésével az: OMMF területileg illetékes felügyelőség 6000 Kecskemét, Klapka u. 34. Bács Kiskun Megyei Rendőr Főkapitányság /életvédelmi osztály/ Tanuló baleset esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szükség esetén illetékes hatóságok /Műszaki - Biztonsági Felügyelet/részére A szóbeli jelentést írásban is meg kell ismételni. Súlyos baleset kivizsgálását azonnal meg kell kezdeni. Súlyos baleset kivizsgálásáig az élet és katasztrófa veszély elhárításán túl a helyszint érintetlenül kell hagyni. Súlyos baleset kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. 1.6. Az érvényben lévő társadalombiztosítási jogszabályok alapján társadalombiztosítási szempontból nem minősíthető munka balesetnek, ha a baleset: súlyos munkafegyelmezetlenség, játék, verekedés következménye kizárólag a sérült ittassága okozta engedélynélküli munkavégzés, fuvar során következett be bűnös okból a sérült a bejelentéssel vagy az orvosi ellátás igénybevételével késlekedik. 2. Tanuló esetében akkor minősíthető a sérülés munkabalesetnek, ha a felügyeletéről az Intézmény gondoskodik

3. Üzemi úti balesetek Üzemi úti baleset kivizsgálását dolgozó bejelentése alapján OEP kifizető hely végzi a munkabiztonsági megbízott közreműködésével. Bejelentett úti baleset csak akkor minősíthető üzeminek, ha bizonyítható, hogy dolgozó munkakezdés előtt vagy után logikus időpontban és logikus útvonalon szenvedett balesetet. A kivizsgálást az OEP által kiadott üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Hatályba léptető rendelkezések Jelen munkavédelmi szabályzatot az Intézmény igazgatója hagyja jóvá. A jóváhagyás alapján az MvSz visszavonásig érvényes. Jelen MvSz kiadásával a 2013. évben kelt MvSz hatályát veszti. Aki a MvSz-ban, vagy annak mellékletében foglalt előírásokat nem tartja be, fegyelmi vétséget követ el, illetve ellene - a cselekmény súlyától és jellegétől függően - szabálysértési, vagy büntető eljárást lehet, illetve kell kezdeményezni. A MvSz tartalmát az Intézmény minden dolgozójával munkavédelmi oktatáson ismertetni kell. A MvSz-ot az Intézmény valamennyi vezető beosztású dolgozója részére ki kell adni, a 7. számú mellékletnek megfelelően. Az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 2. (3) pontja alapján a jelen Munkavédelmi Szabályzatot hatályba helyez Kelt: Dunavecse, 2014. augusztus 5. intézményvezető

1.sz. melléklet A MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATÁNAK RENDJE a 33/1998.(VI.24.) NM rendelet alapján Az alkalmassági vizsgálatra küldésért az Intézmény vezetője, vagy a munkaviszony létesítésével megbízott vezető a felelős. A vizsgálatra küldöttet formanyomtatvánnyal kell ellátni, melyben közölni kell a munkahelyre, a munkakörre, és a munkavégzésre vonatkozó adatokat. Az alkalmasság elbírálása céljából a baleseti veszéllyel járó munkakörbe történő felvétel esetén az illetékes üzem-egészségügyi szakrendelésre, egyéb dolgozók esetében pedig a háziorvosi szolgálathoz kell küldeni a munkavállalót. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezett munkakörök: A munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően mindenki. A munkakör megváltoztatása előtt a fizikai munkát végző dolgozók és a fiatalkorú munkavállalók. Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatra kötelezett munkakör: beiskolázás előtt a szakképző intézménybe jelentkező valamennyi tanulónál pályaválasztási tanácsadás céljából korlátozott egészségi állapotú tanulónál Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra kötelezett munkakörök A munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően a konyha személyzete. a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakörben Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra kötelezett munkakörök: Tanulói jogviszony fennállása alatt évenként 18 évüket be nem töltött munkavállalók évenként Karbantartó villanyszerelő évenként. Nevelési oktatási tevékenységet vezetők 2 évenként. Képernyős munkahelyen foglalkoztatott dolgozók 2 évenként. Idősödő munkavállalónál évente

Gépjárművezetők a vezetői engedélyben szereplő orvosi érvényesítés lejártának napjáig külön figyelmeztetés nélkül kötelesek ismételt alkalmassági vizsgálaton részt venni. Soron kívüli munkaköri ill. személyi higiénés alkalmassági vizsgálat Ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás állt be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására. Ha az Egészségügyi nyilatkozaton nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, vagy tanuló az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön. Valamint sárgaság, hasmenés, hányás, láz, torokgyulladás, bőrkiütés, egyéb bőrelváltozás, váladékozó szembetegség, fül- és orrfolyás tüneteit észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön. Heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, munkahelyi okokra visszavezethető rosszullét, vagy ismétlődő baleset elszenvedése esetén 30 napos keresőképtelenséget követően, a munkavégzés 6 hónapot meghaladó szünetelése esetén Záró vizsgálatra kötelezett munkakörök (a munkaviszony megszűnésekor): nincs Sérülékeny csoportok számára tiltott munkakör: nincs Kelt: Dunavecse, 2014. augusztus 5.. intézményvezető

2. sz. melléklet OKTATÁSI TEMATIKA Munkavédelmi ismeretek: A munkavédelem területei A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei Munkakörnyezet kialakítása Egyéni védőeszközök juttatása Az alkalmazás feltételei A vezető beosztású munkavállalók munkavédelmi feladatai. MVSZ-ből Utasítási információátadási, ellátási és ellenőrzési kötelezettségek. A munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelezettségei. Munkára képes állapot, munkafegyelem. A munkavégzésre vonatkozó általános és speciális szabályok. Gépek, munkaeszközök kezelése, gépi veszélyforrások. Egyéni védőeszközök használati kötelezettsége A közlekedés és anyagmozgatás veszélyei Üzemzavarok, balesetek esetén követendő eljárások Mentési, elsősegély nyújtási ismeretek Foglalkozási balesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása. A helyi beleseti veszélyforrások: ismertetése, a veszélyek elhárítási módozatai. (közlekedés-, anyagmozgatás veszélyei, lépcsők, játszó, futkározó, verekedő tanulók, elektromos veszélyek, varrógépek, konyhai elektromos és hőfejlesztő berendezések, égés- és forrázásveszély, vágóeszközök használata, szakoktatási területek, fémipari megmunkálógépek, építőipari tevékenység stb.) Tűzvédelmi tudnivalók: Égés és robbanás feltételei, a tűz terjedése, a füst veszélyei Éghető és robbanásveszélyes anyagok tárolása Oltási módok, tűzoltó palackok kezelése Tűz esetén tanúsítandó magatartás, oltási és mentési kötelezettség Tűzriadóterv

3. sz. melléklet AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK TISZTÁLKODÓSZEREK BŐRVÉDŐ KÉSZÍTMÉNYEK JUTTATÁSA Munkakör Tevékenység Tisztálkodó szerek bőrvédő készítm. Minden munkakörben általános Szakács forró edények mozgatása Konyhai kisegítő, mosogató zöldség előkészítés mosogatás, takarítás, fertőtlenítés A mosdó helyiségben kézmosószer és eü. papír Kézfertőtlenítőszer + kézvédőkrém Kézfertőtlenítőszer + kézvédőkrém Takarító Takarítás, + szappan + kézvédőkrém Karbantartó, fűtő Villanyszerelő Lakatos munkák, köszörülés, Festés, stb. Feszültség közelében végzett munkák + Ultra derm + kézvédőkrém + szappan + kézvédőkrém Szakoktató Szakma szerint + szappan + kézvédőkrém Szakmunkás tanulók lakatos (Ívhegesztés lánghegesztés) szakácsok kőműves, Lásd szakács munkakörben Egyéni védőeszköz és munkaruha csúszásgátló talpú lábbeli kötött (vastag) cérnakesztyű (Vagy konyharuha, de ez nem minősül egyéni védőeszköznek.) Munkaruhaként: fehérköpeny és sapka, vagy kendő gumikesztyű csúszásgátló talpú lábbeli vízhatlan védőkötény Munkaruhaként: fehérköpeny és sapka, vagy kendő gumikesztyű csúszásgátló talpú lábbeli Munkaruhaként: fehér köpeny bőrtenyerű védőkesztyű védőszemüveg Munkaruha: kék, vagy barna köpeny bőrtenyerű védőkesztyű villanyszerelő védőkesztyű Munkaruhaként: kék, vagy barna köpeny Egyéni védőeszközöket lásd szakma szerint a szakmunkástanulóknál Munkaruhaként: köpeny, Bőrtenyerű védőkesztyű Védőpajzs, védőszemüveg, védőkötény, védőlábbeli, hosszított szárú hegesztőkesztyű Munkaruhaként: overál Bőrtenyerű védőkesztyű, védőszemüveg, Munkaruhaként: overál A felsorolt munkáknál a feltüntetett védőeszközök használata kötelező.. intézményvezető

4. sz. melléklet ALKOHOLSZONDÁS ELLENŐRZÉS RENDJE Az Intézmény teljes területén, a teljes munkaidőben tilos az alkohol-fogyasztás. Munka kizárólag teljesen alkoholmentes állapotban végezhető, szeszesitalt az Intézmény munkahelyeire bevinni tilos. A munkafegyelem megszilárdítása, a balesetek megelőzése követeli meg, hogy senki ne végezhessen munkát alkoholos állapotban. A cél elérése érdekében rendszeresen, szúrópróbaszerű alkoholszondás ellenőrzést kell tartani esetenként a munkakezdést megelőzően, de munkaidő alatt és a munkaidő végeztével is lehet. Az alkoholszondás vizsgálatnak valamennyi dolgozó köteles magát alávetni, amennyiben az ezen utasítás szerint történik. Aki erre nem hajlandó, azt úgy kell tekinteni, mint akinél a szondázás pozitív (ittasság megállapítása) eredménnyel járt. Nem szükséges a szondázást lefolytatni, ha a kiválasztott munkavállaló jkv.-be foglalt nyilatkozatot ír alá, amelyben beismeri, hogy a munkakezdést megelőzően, vagy munkaidő alatt fogyasztott alkoholt. Az ittas állapot bizonyítása esetén (a vizsgált személy jkv-be foglalt beismerő aláírása, pozitív véralkohol-vizsgálat, vagy a szondás vizsgálat megtagadása) a szondázáson részt vevő munkahelyi vezető az ittas dolgozót a munkától azonnal eltiltani köteles. Ugyancsak köteles a későbbi felelősségre vonást kezdeményezni. Bizonyított alkoholos állapot esetén az illetékes vezető minden esetben köteles írásban a dolgozó felelősségre vonását kezdeményezni. Az eljárást az üzemvezető tartja meg. Az alkoholos állapot bizonyítottsága esetén a szankcionálást mellőzni nem lehet. Az alkoholszondás vizsgálat elvégzésére jogosultak: Igazgató igazgatóhelyettes munkavédelmi megbízott portaszolgálat. Az alkoholszondás vizsgálaton minden esetben, legalább két főnek (egy főnek az előzőleg felsoroltak közül + egy tanu) jelen kell lenni, mivel egyedül (tanúk nélkül) a vizsgálat eredményét bizonyítani nem lehet.

A következő munkakörökben, ill. tevékenységek esetén rendszeresen, vagy esetenként, a gyanú felmerülésekor, vagy visszatartó szándékkal a munka megkezdése előtt, esetleg közben szúrópróbaszerűen alkohol szondás ellenőrzéseket kell végrehajtani, és meggyőződni a munkavállalók munkavégzésre alkalmas állapotáról: gépkocsivezetők karbantartók, tűz és robbanásveszélyes tevékenységet végzők villamos feszültség alatt vagy közelében végzett munka, fémmegmunkáló gépeken, végzett munka, építőipari tevékenységet végzők, akiknél az alkohol befolyásoltság mások testi épségének veszélyeztetését jelentheti, akiknél az alkoholos befolyásoltság gyanúja fennáll. sérüléses baleset esetén. Az alkoholszondás vizsgálatot tartó vezető gondoskodik a vizsgálat eredményének jegyzőkönyvben történő rögzítéséről. Ha a munkavállaló állapota alkoholtól befolyásolt voltának ellenőrzésére irányuló vizsgálat elvégzését megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegési esetére megállapított hátrányos jogi következmények alkalmazására. (pl.: rendkívüli felmondás) Az ilyen vizsgálat elvégzését megtagadó munkavállaló a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű a munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. A vizsgálatot végző kötelessége, hogy az ellenőrzést a munkavállaló emberi méltóságának, tiszteletben tartásával, udvariasan hajtsa végre. Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat eredményét vitatja, e kérdés eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól véralkohol- vizsgálatot lehet kérni, ezt a munkáltató köteles biztosítani. A vizsgálat lefolytatására az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13.sz. módszertani levelében foglaltak szerint kerül sor (0,2 ezreléket nem meghaladó eredmény esetén, ha azt a szondázott személy vitatja, az alkoholfogyasztás nem bizonyítható). A vizsgálat egészét jegyzőkönyvben dokumentálni kell, és azt 5 évig meg kell őrizni. Tájékoztatóul egy 70-80 kg testsúlyú egészséges ember szervezete a különböző alkoholtartalmú és mennyiségű italokat átlagosan az alábbi táblázatban feltüntetett idők alatt dolgozza fel. Ezt követően a vérből kiürül az alkohol, így sem a szondázás sem a vérvizsgálat nem mutathatja ki.

Fogyasztott szeszesital mennyiség Tiszta alkohol tartalom [gramm] Véralkohol ezrelék [ ] A fogyasztástól eltelt idő [óra], és a kimutatható véralkohol tartalom 0,5 1 1,5 2 2,5 3 4 1 pohár, vagy 0,33-as doboz 9 0,19 0,11 sör 2 pohár sör 18 0,36 0,28 0,21 0,13 1 korsó, vagy 0,5-ös doboz sör 15 0,30 0,22 0,15 1 kisfröccs, vagy hosszúlépés 10 0,20 0,12 1 nagyfröccs(benne 2 dl bor), vagy 0,5 dl pálinka, vagy rum 20 0,40 0,32 0,25 0,17 1 házmester, v. 1 dl 38%-os 30 0,60 0,52 0,45 0,37 0,30 0,22 0,15 likőr 1 dl 50%-os pálinka/ rum 40 0,80 0,72 0,65 0,57 0,50 0,42 0,30 0,22 /konyak 0,5 l bor 50 1,00 0,92 0,85 0,77 0,70 0,62 0,55 0,48 1 l bor 100 2,00 1,92 0,85 1,77 1,70 1,62 1,55 1,48 A táblázatból leolvasható, hogy az alkohol feldolgozása a szervezetben egyenletes. Ez a sebesség azonban a testtömeggel arányosan növekszik, ami persze egyéb tényezőktől is függ, mint pl. a jó kondíció. A táblázatból az is leolvasható, hogy ha 0,3 ezrelék alatti véralkoholszintet állapítunk meg a szondázás során, akkor csak úgy célszerű vérvizsgálatra engedni az alkoholfogyasztását tagadó szondázott személyt, ha a vér levétele fél órán belül biztosan megtörténik, mert ha az alkoholszint lecsökken a 0,1szint alá, az már a mérőeszköz szórásával, illetve emésztési problémával is magyarázható, és nem bizonyító erejű. Ha félóra különbséggel két vérmintát vetetünk le, akkor a kettő különbségéből vissza lehet számolni egy a vérvételhez közeli előzetes időpontban (pl.: egy baleset idején) fennálló véralkoholszintre.

Alkoholszondás vizsgálat Jegyzőkönyv Készült: 200..napján, óra,.perckor, Helyszín: A vizsgálatot végzi: név, beosztás. Jelen vannak: Név: Szül. dátum Lakcím tanú: szondázott munkavállaló Figyelmeztetés: Az alkoholszondás vizsgálatnak valamennyi dolgozó köteles magát alávetni. Aki erre nem hajlandó, azt úgy kell tekinteni, mint akinél a szondázás pozitív (ittasság megállapítása) eredménnyel járt. A szondázott személy a vizsgálatban részvételt a figyelmeztetés ellenére megtagadta. Megtagadás indoka:...... a vizsgálatot megtagadó aláírása A szondázott személy a vizsgálatban együttműködött. Az ellenőrzés eredménye: ezrelék Tájékoztatás: Ha a szondázott munkavállaló a vizsgálat eredményét vitatja, e kérdés eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól véralkohol-vizsgálatot lehet kérni: Ezt a munkáltató köteles biztosítani, de annak pozitív eredménye esetében ennek költsége is a munkavállalót terheli. A szondázott személy elismeri, hogy alkoholt fogyasztott:.... aláírása A vizsgálatot végző személy aláírása: A tanú aláírása: Intézkedés:

5. sz. melléklet 5 évig irattárban megőrzendő! Év Hó Sorszám MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV [Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4.sz.melléklete alapján] Írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki! Az 56-58., a 85-88.és a 93-95.kódnégyzeteket a felügyelő tölti ki! 1 2 A MUNKÁLTATÓ neve: A létszám kategória Címe: Irányítószáma: szerinti E-mail címe: Telefon: Fax: - Statisztikai számjele: Törzsszám: Szakágazat: Gazd.for 4 5 6 7 8 9 1 1 1 1 1 1 ma 1 1 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 A SÉRÜLT neve: (Születési neve) Anyja neve Születési helye: Neme; Születési év, hó, nap; Áll. polg. 3 1 3 3 3 3 3 3 3 0 9 1 2 3 4 5 6 7 A sérült foglalkoztatásának jellege: 3 8 TAJ-száma: 2 1 2 2 2 3-2 4 2 5 Lakóhelye (lakáscíme): 2 6 - Munkaköre (FEOR-számmal is): 3 9 A foglalkoztatási viszony A munkaidő mértéke: 4 tartama A : 43 4 4 4 4 5 5 5 5 A baleset helyszíne 4 BALESE 2 6 7 8 9 0 1 2 3 T 0 Időpontja A baleset körülményeinek 5 : meghatározása: 4 A helyszínt jelentő kistérségi kód szám: 2 7 3 Terüle t 1 20 9 2 8 29 Irányítószáma: 4 0 4 1 A sérülés mértéke: 4 5 H U 42

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS LEÍRÁSA A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA (folytatás):

A BALESET HELYSZÍNVÁZLATA: Méretarányos helyszínrajz a dokumentációhoz külön csatolható! A munkavégzés helye: 0 Nem meghatározott 1 Állandó (szokásos) 2 Változó munkavégzési 3 munkahely Egyéb munkavégzési hely Munkafolyamat:* hely 61-62 A sérült konkrét fizikai tevékenysége: * 63-67 A munkavégzéshez kapcsolódó 68-74 A balesetet kiváltó esemény: * 75-76 A sérüléssel összefüggésben lévő anyag: 77-79 * A baleseti sérülés (károsodás) külső oka: 80-81 * Személyi tényező: * 82-83 Munkahelyi környezet* 5 5 5 5 6 7 A munkaképtelenség időtartama: nap 1(4-6 nap) 2 (7-13 nap) 3 (14-20 nap) 4 (min.21 nap,de kevesebb mint 1 hónap) 5 (minimum 8 Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok követelményei: 8 5 8 6 48 7 5 8 5 9 60 88

A védő- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága 1 Alkalmas, rendeltetésszerűen 5 Alkalmatlan, nem Védőburkolat 8 2 Alkalmas, nem rendeltetésszerűen 6 Alkalmatlan nem használták Biztonsági 9 3 Alakalmas, nem használták 7 Szükséges, de nem volt berend. Jelzőberendez 09 4 Alakalmatlan, rendeltetésszerűen 8 Nem szükséges Egyéni 19 Munkáltatói INTÉZKEDÉS a hasonló munkabalesetek megelőzése érdekében: 29 3 A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, ILLETVE VÉLEMÉNYE 94 95 EGYÉB ÉSZREVÉTELEK, MEGJEGYZÉSEK A munkavédelmi képviselő aláírása A BALESETET VIZSGÁLÓ Neve: Munkavéd. képzettsége: A MUNKÁLTATÓ képviselőjének Neve: Beosztása: Címe: Aláírása: Az adatszolgáltatás jellege: 96 1 (új) 2 (módosítás, kiegészítés) Aláírása: P.H. 3 (törlés) Kel 2 é h nap Kelt: 2 é h nap t: 0 v ó 0 v ó A*-gal jelölt sorokba a baleset leírásán túl az 5. Számú mellékletben meghatározottak alapján egyegy szóval a megfelelő fogalmakat be kell írni!

A MUNKABALESET VIZSGÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ (CSATOLT) DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE (Pl. meghallgatási jegyzőkönyvek, fénykép, videofelvételek, orvosi vizsgálatok, technológiai, kezelési, karbantartási utasítások, oktatás dokumentációi, a munkavédelmi képviselő külön lapon leírt észrevétele)

1 16 2 17 3 18 4 19 5 20 6 21 7 22 8 23 9 24 10 25 11 26 12 27 FELÜGYELŐI ÉSZREVÉTEL, INTÉZKEDÉS Hatósági intézkedések (közigazgatási, szabálysértési, stb.) A felülvizsgálatot végző felügyelő neve: Aláírása:

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015. Tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1996. Évi XXXI. Tv. 19. és a 30/1996. (XII. 06. )BM rendelet, valamint a 54/2014.(XII.5.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a DUNA MENTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON DUNAVECSE FŐ U. 39. Tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, illetve feladatait az alábbiak szerint szabályozom: TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA Területi hatálya: kiterjed a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon. Dunavecse Fő út 39 alatti építményére és szabadtereire. (továbbiakban: intézmény) Személyi hatálya: kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára az intézmény területén bármely céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző személyre (külső munkavállaló, szállító, javító, szolgáltató, ellenőr, stb.) Időbeni hatály: a tűzvédelmi szabályzat kiadás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Elrendelés: elrendelem, hogy a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat az érintettek hajtsák végre az utasítást megszegőivel szemben az illetékes hatóságnál illetve szakhatóságnál szabálysértési vagy büntetőeljárást fogok kezdeményezni. Kelt: Dunavecse, 2015. március 10.. intézményvezető

I. fejezet TŰZVÉDELMI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI ÉS KÖTELESSÉGEI 1./ Igazgató tűzvédelmi feladatai Gondoskodik a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott az intézményre vonatkozó tűzvédelmi követelmények megtartásáról. az 1996. évi XXXI. Tv. 19.. /3/ pontjában előírt megfelelő tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatásáról. a tevékenységi körrel kapcsolatos vészhelyzet megelőzésének és elhárításának feltételeiről. az intézmény közvetlen tűzvédelmét szolgáló tűzvédelmi berendezés, felszerelés üzemképes állapotban tartásáról, időszakos ellenőrzéséről. a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, rendszeres továbbképzéséről, a munkakörökkel, tevékenységekkel kapcsolatos tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről. a jogszabályokban előírt foglalkozási ágakban, munkakörökben a munkavállalók tűzvédelmi szakvizsgáztatásáról, továbbképzéséről. Biztosítja az intézmény tűzvédelmi tevékenységének irányítását, folyamatos ellenőrzését. a tűzoltóság helyszíni gyakorlatának végrehajtását. a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségét. az intézmény tűzbiztonságához szükséges személyi, tárgyi feltételeket. A tűzoltás vezető által a tűzoltáshoz, a mentéshez igényelt, a társaságnál rendelkezésre álló járműveket, eszközöket, anyagokat Bejelenti: az intézmény tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a székhelyének (építmény, helyiség, szabadtér) megváltoztatását teszi szükségessé. a tűzoltóságnak a létesítmény területén a tűzoltást befolyásoló változásokat. Meghatározza az intézmény dolgozóinak, munkavállalóinak tűzvédelmi feladatait. Kiadja: a tűzvédelmi szabályzatot, szükség szerint módosítja, egyúttal gondoskodik arról, hogy azt a munkavállalók megismerjék és elsajátítsák

2./ Az Igazgatóhelyettes tűzvédelmi feladatai Irányítja és ellenőrzi a munkahely tűzvédelmi szabályainak betartását. A tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrzi a használati szabályok megtartását, a szabálytalanságok megszüntetésére intézkedik. Kiadja az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére az engedélyt. Irányítja és ellenőrzi a munkavállalók tűzvédelmi oktatását, továbbképzését. Tűz esetén ellátja a reá háruló feladatokat. 3./A tűzvédelmi feladatokat ellátó személy kötelességei Az 1996. évi XXXI. Törvény 19. /3/ pontjában előírtaknak megfelelően tűzvédelmi feladatok ellátására. A tevékenységét az igazgató irányításával látja el, köteles az igazgatóra háruló feladatok teljesítéséhez szakmai javaslatokat kidolgozni, intézkedést kezdeményezni. Elkészíti a tűzvédelmi szabályzatot, és a tűzriadó tervet. Értékeli a létesítmény tűzvédelmi helyzetét (személyi, tárgyi feltételek), kidolgozza a tűzbiztonsági koncepciót. Megszervezi és végrehajtja a dolgozók tűzvédelmi oktatását, továbbképzését. A tűzvédelmi dokumentumokat napra készen tartja. Nyilvántartja a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket, gondoskodik az érintettek rendszeres tovább képzéséről, vizsgáztatásáról, az új belépők szakvizsgáztatásáról. A tűzvédelmi szabálytalanságokat jelzi a létesítmény vezetőjének. Figyelemmel kíséri az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, a feltárt hiányosságokról jelentést tesz az ügyvezetőnek. Elvégzi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előzetes egyeztetését. Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi jogszabályok változásait és jelzi azokat az ügyvezetőnek.

4./ A tanárok, egyéb dolgozók tűzvédelmi feladatai A dolgozó köteles és jogosult a reábízott feladatokat a foglalkozási szabályoknak megfelelően, a tűzvédelmi szabályzatban előírtak szerint elvégezni. Köteles a munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, megszüntetni minden tüzet okozó körülményt. A magatartási szabályokat köteles megismerni és munkavégzés során megtartani. A tűz- és robbanásveszélyt megszüntetni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli engedélyt kérni és az abban foglaltakat megtartani. Munkakörének megfelelően köteles tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán megjelenni. Köteles a munkavégzés során a technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasítás tűzvédelmi előírásait valamint a tűzvédelmi szabályzat reá vonatkozó részeit ismerni és betartani. A tűzoltó-készülékek és felszerelések használatát elsajátítani. A tűz- és káreset alkalmával a Tűzriadó Terv reá vonatkozó előírásait betartani és az ezzel kapcsolatos feladatokat elvégezni. A személyesen észlelt vagy tudomására jutott tűzvédelmi hiányosságokat, szabálytalanságokat munkahelyi vezetőjének jelenteni. Köteles figyelmeztetni munkatársait, ha azok a tűzvédelmi előírásokat megszegik.

II. fejezet DOLGOZÓK TŰZVÉDELMI OKTATÁSA, SZAKVIZSGÁZTATÁSA Az 1996. évi XXXI. Tv. 19.. /2/ bekezdés alapján az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalók, a jogszabályokban, szabványokban foglalt előírások szerint végezzék tevékenységüket, illetőleg a létesítmény helyiségeit igénybe vevők a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. Ezért minden új munkavállalót a munkába állás előtt köteles a közvetlen munkahelyi vezetője előzetes tűzvédelmi oktatásban részesíteni. Az oktatásnak ki kell terjednie: a munkakörnyezet tűzveszélyességére a szabályzat dolgozó munkájára vonatkozó fejezeteire a tűz esetén követendő magatartásra a tűzjelzés módjára, lehetőségeire, tartalmára a tűzvédelmi előírások megszegésének jogi következményeire. 1./ Új belépők oktatása A tűzvédelmi oktatást a tűzvédelemi feladatok ellátásával megbízott személy végzi. Az oktatás elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti oktatás óraszáma: 2 óra A gyakorlati oktatás óraszáma: 1 óra Az oktatás elméleti részét a dolgozó tényleges munkavégzésének megkezdése előtt meg kell tartani, a gyakorlati oktatást pedig egy héten belül be kell fejezni. Az új belépő dolgozók oktatását a munkavédelmi oktatással együtt kell tartani, úgy, hogy a tűz- és a munkavédelmi előírások elkülönüljenek. Az oktatás befejezését követően az oktatónak a dolgozót be kell számoltatni és meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és azt a munkavégzése során alkalmazni tudja. A beszámoltatás sikertelensége esetén az oktatást és a beszámoltatást két héten belül meg kell ismételni. Ha a dolgozó ismételt beszámolója sem sikeres, akkor az adott munkakörben nem foglalkoztatható.

Az intézményben csak olyan dolgozó foglalkoztatható, aki az oktatási napló szerinti oktatásban részesült és sikeres beszámolót tett. 2./ Áthelyezett dolgozók oktatása Az azonos munkakörbe, de más létesítménybe áthelyezett dolgozót 1 órás gyakorlati oktatásban kell részesíteni a helyi sajátosságok megismerése céljából. Áthelyezett az a dolgozó, aki munkakört vagy munkahelyet változtat, akinek munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, aki 6 hónapot meghaladó távollét után áll munkába. Az oktatás után az oktatást végzőnek meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az anyagot elsajátította és munkája során alkalmazni tudja. A dolgozóknak évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatáson kell részt venniük. Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás időtartama 1 óra. Az ismétlődő tűzvédelmi oktatást a munkavédelmi oktatással egy időben a tűzvédelmi feladatokat ellátó személynek kell megtartania. 3./ Soron kívüli, illetve rendkívüli oktatás Minden új tűz- vagy robbanásveszélyes anyag, készülék, gép, berendezés, technológia stb. bevezetése, illetve alkalmazása előtt az intézmény dolgozóit soron kívüli tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. A rendkívüli eseményeket (tűzesetek, robbanások) és ezek tanulságait a megelőzés érdekében a rendkívüli oktatás tárgyává kell tenni. 4./A tűzvédelmi oktatások dokumentálása Az oktatások és a sikeres beszámoltatások bizonyítékait a BIZTONSÁGTECHNIKAI iratgyűjtőben elhelyezett OKTATÁSI NAPLÓ - ban naprakészen nyilván kell tartani. Az oktatási naplónak az alábbiakat kell tartalmaznia: Az oktatás időpontját, helyét, időtartamát. Az oktatás tárgyának tételes ismertetését. Az oktatás jellegét (új belépő, áthelyezett, ismétlődő, rendkívüli, pótoktatás). Az oktatási naplót olyan helyen kell tartani, hogy ellenőrzéskor a hatóság kérésére bármikor felmutatható legyen.

Az oktatási naplót annak betelte után 5 évig meg kell őrizni. 5./Tűzvédelmi szakvizsga A belügyminiszter 32/1997. (V.9.) rendelete alapján meghatározott foglalkozási ágakban, illetve munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható szakvizsgával kell rendelkezni a rendelet 2-4 pontjában meghatározott munkaköröket közvetlenül irányítóknak is. Az intézmény alkalmazottjai közül kötelező szakvizsgát kell tenni: hegesztők és nyílt lánggal járó munkát végzőknek A szakvizsga elméleti és szükség szerint gyakorlati részből áll. A szakvizsga sikeres letételéről tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt kell kiadni, amely a következő adatokat tartalmazza: személyi adatok (név, születési idő, anyja neve) vizsga időpontja az elrendelő jogszabályra való hivatkozás a foglalkozási ág, munkakör megnevezése a vizsgáztatók aláírása az oktatást szervező bélyegzője. Az oktatást szervezőnek a szakvizsgáról jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell készítenie, amelyet 6 évig köteles megőrizni. A munkáltatónak a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetnie. A szakvizsgával rendelkező személynek ötévenként kötelező tovább képzésben kell részt venni, amelyről a továbbképzés szervezője igazolást ad ki. Sikertelen vizsga esetén a dolgozó vizsgához kötött munkakörben mindaddig nem foglalkoztatható, amíg érvényes tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik. A dolgozó köteles a megszerzett tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek részére azt bemutatni.

III. Fejezet HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az intézménynek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. Az építményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az üzemszerűen csepegő I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha ruhatár-rendszerű öltöző kivételével csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.

A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell. A kialakított homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell. A mentésre szolgáló nyílászárók helyét a lakóépületek kivételével a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni. Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. Tűzveszélyes tevékenység Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, valamint a tevékenységet végző magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. Az Intézmény területén a tűzveszélyes tevékenységet az Igazgató, vagy az általa megbízott személy engedélyezheti. Dohányzás Az Intézmény területén a dohányzás tilos. Dohányozni csak az intézmény területén kívül létesített kijelölt dohányzóhelyen lehet. A dohányzásra kijelölt helyeken el kell helyezni a dohányzási hulladékok gyűjtésére olyan nem éghető anyagból készült legalább félig vízzel töltött edényeket, amelyedbe a cigarettavégeket be lehet dobni, a megtelt hamutartókat biztonságosan bele lehet üríteni. Gondoskodni kell a dohányzási hulladéktároló edények, dohányzásra kijelölt helyek rendszeres takarításáról, a hulladékgyűjtő edények kijelölt helyre való szükség szerint, de legalább műszakonkénti kiürítéséről. Villamos berendezés Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani.

Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható. Szállítás Veszélyes áruk szállítása esetén e fejezet előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. Ahol a robbanásveszélyes osztályú anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, ott csak robbanásveszélyes terekre minősített járművek használhatók, amelyeknél a biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. A járművek robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, égést tápláló gázt csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a veszélyre utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető. A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazó zárt edényeket megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. A robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. Tárolás szabályai Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.

A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén a) 200 m2 feletti tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani, b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás, c) a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében a felhasználó szervezet köteles elvégezni. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. Többszintes lakóépületben az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

Kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni. Tűzoltási út, terület és egyéb utak Az üzemi helyiségben és a raktározásnál ömlesztett tárolást kivéve legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a 10 15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a ha az a) d) pontokban meghatározott szélesség nem biztosítható technológia szerinti, a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett szélességű utat. A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Az üzemi és tárolóhelyiségekben a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. Füstmentes lépcsőházban nem helyezhető el robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag.

A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le. Tüzelő-, fűtőberendezések Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. A helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal vagy robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelő- vagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Szellőztetés Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. Ha a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.

A hő- és füstelvezető rendszer általános célú szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. Csatornahálózat Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos. Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával vízzárral szakaszokra kell bontani. Gépi berendezés Kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható. A pinceszinti helyiségben, térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a berendezésre és környezetére tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, és kezelési utasítással köteles ellátni.

Tűzoltó készülékek Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket az alábbi táblázat tartalmazza: MSZ EN 1866 MSZ EN 3-7 szabvány szabvány szerinti szerinti Oltóanyagegység [OE] A tűzosztály tűzosztály B 1 5A 21B 2 8A 34B 3 55B 4 13A 70B 5 89B 6 21A 113B 9 27A 144B 10 34A 12 43A 183B 15 55A 233B 16 I B 17 II B 18 III B 19 IV B Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyag-egységet kell figyelembe venni. Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol e rendelet előírja és c) jogszabályban meghatározott esetekben

az alábbi táblázat szerint: Önálló rendeltetési Általános egység vagy szabadtér esetben alapterületig m2 50 2 6 100 3 9 200 4 12 300 5 15 400 6 18 500 7 21 600 8 24 700 9 27 800 10 30 900 11 33 1.000 12 36 minden további 250 +2 +6 Robbanásveszélyes anyag tárolása Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként. A tűzvédelmi hatóság a meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Kiürítés: Az eltávozás a szabadba, védett tűzszakaszba egyéb helyre mindenkor biztosítani kell. A szobákban a menekülés útvonalát rajzos és szöveges módszerrel fel kell tüntetni. A lépcsőházakban irányfényeket kell elhelyezni

IV. Fejezet ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 1 A B C D érintett műszaki megoldás 2 ciklusidő 3 tűzoltó készülék 4 intézményi ellenőrzés időszakos felülvizsgálat karbantartás tűzvédelmi 3 hónap üzemeltetési (+ 1 hét) napló fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás tűzvédelmi 6 hónap kivételével, nyomásfokozó üzemeltetési (+ 1 hét) szivattyú, száraz napló oltóvízvezeték 1 nap, tűzvédelmi beépített tűzjelző 1 hónap, 5 üzemeltetési berendezés 3 hónap napló (+ 1 hét) 6 beépített tűzoltó 1 hét, berendezés 1 hónap dokumentálás szükségessége és ciklusidő módja tűzvédelmi üzemeltetési napló nincs követelmény dokumentálás szükségessége ciklusidő és módja tűzvédelmi 12 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló 6 hónap (+ 1 tűzvédelmi hét), üzemeltetési 12 hónap (+ 1 napló hét) tűzvédelmi 12 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló dokumentálás szükségessége és módja 6 hónap (+ 1 hónap)1) tűzvédelmi 12 hónap üzemeltetési (+ 1 hónap),2) napló 5 év (+ 2 hónap), 10 év (+ 2 hónap) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló

7 tűz- és hibaátjelző 1 nap berendezés 8 tűzoltósági kulcsszéf 1 nap 9 tűzoltósági rádióerősítő nincs követelmény 10 tűzoltó felvonó 11 evakuációs hangrendszer 1 nap 12 biztonsági világítás 1 hónap tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi 3 hónap üzemeltetési (+ 1 hét) napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló pánikzár, vészkijárati zár, Minden rendezvény tűzvédelmi 13 vészkijárat biztosító előtt, de legalább 3 üzemeltetési rendszer hónap (+ 1 hét) napló 14 tűzgátló lezárások 15 tűzgátló nyílászárók tűzgátló záróelemek 1 hónap nincs követelmény tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 12 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 12 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló

16 17 füstelvezető, légpótló szerkezet füstelszívó, légpótló ventilátor tűzvédelmi 3 hónap üzemeltetési (+ 1 hét) napló tűzvédelmi 3 hónap üzemeltetési (+ 1 hét) napló tűzvédelmi füstmentesítő 3 hónap 18 hő és füst üzemeltetési ventilátor (+ 1 hét) elleni napló védelem tűzvédelmi füstcsappantyú, 3 hónap 19 megoldásai üzemeltetési zsalu (+ 1 hét) napló 20 21 füstgátló nyílászáró mobil füstkötény tűzvédelmi 3 hónap üzemeltetési (+ 1 hét) napló tűzvédelmi 3 hónap üzemeltetési (+ 1 hét) napló tűzvédelmi biztonsági tápforrásnak 1 hónap 22 üzemeltetési minősülő dízelaggregátor (+ 3 nap) napló biztonsági tápforrásnak tűzvédelmi 1 hónap 23 minősülő akkumulátor, üzemeltetési (+ 3 nap) szünetmentes tápegység napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló tűzvédelmi 6 hónap (+ 1 üzemeltetési hét) napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálattal egyidejűleg üzemeltetési napló 1) Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék alapkarbantartása (szén-dioxiddal oltó kivételével) 2) Az MSZ EN 3, MSZ EN 1866 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülékek és az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék alapkarbantartása.

Az intézmény köteles az érintett műszaki megoldás intézményi ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. Az intézmény a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja. Az intézmény köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. Az intézményi ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. Az intézményi ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. Az intézményi ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi az előírtakat, c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az intézménynek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. Az intézményi ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, b) sértetlen állapotáról, c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során a) vizsgálja az előírt intézményi ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az intézménynek írásban jelzi.

A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az intézménynek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. A jogosult személy a karbantartás során a) vizsgálja az előírt intézményi ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az intézménynek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és e) indokolt esetben az intézménynek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. Az intézmény köteles az intézményi ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, intézményi ellenőrzés esetén az intézmény vagy az általa megbízott személy állapítja meg. Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. Az intézménynek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az intézmény a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz, b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. Az intézmény kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az intézményével. Az intézményi ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az intézmény által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. Villámvédelem felülvizsgálata A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a) a létesítést követően az átadás előtt, b) e rendeletben előírt időszakonként vagy c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból

a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként, c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, b) a létesítést követően az átadás előtt, c) a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. Az alcím előírásai nem vonatkoznak a) az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra, b) az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi. Nem vonatkozik ezen alcím azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés intézménye, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. A telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés intézményje a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az intézmény nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék a) az előírt készenléti helyen van-e, b) rögzítése biztonságos-e, c) látható-e, d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, e) használata nem ütközik-e akadályba, f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, h) fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, i) karbantartása esedékes-e, j) készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és k) állapota kifogástalan, üzemszerű-e. A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti.

Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. A meghatározott időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza a) a létesítmény nevét és címét, b) a tűzoltó készülékek típusjelét, c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A felülvizsgálatot a falitűzcsap szekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrásokról vezetett nyilvántartás tartalmazza a) a tűzoltóvízforrás egyértelmű azonosítását, b) a felülvizsgálat időpontját, c) a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga-bizonyítványának számát és

d) a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait. A tűzoltóvízforrások felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben a) megvizsgálja aa) a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, ab) az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, ac) a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, ad) a korrózió elleni védelem épségét, b) elvégzi ba) a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és bb) a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. Föld alatti és föld feletti tűzcsapok esetében az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a kérelem benyújtása előtt legfeljebb fél évvel korábban készült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett, a tűzcsapok vízhozamának méréséről felvett vízhozammérési jegyzőkönyvvel igazolni kell az előírt oltóvíz mennyiség meglétét. A mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni. Ha az oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozammérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozik. A föld alatti és föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni. A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a) a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét, b) a tömítések épségét, állapotát, c) a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét, d) tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát, e) az elveszés elleni biztosítás meglétét, f) a biztonsági ház, házak állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát, g) a kupakkapcsok levétele után a tűzcsapszelep működtetésével a tűzcsap üzemképességét, h) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást, i) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és j) a víztelenítő rendszer működését. A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor a meghatározott általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy elvégzi a) a tűzcsap környezetének tisztítását, b) a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését, c) a tűzcsapszekrény kitisztítását, d) a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes záró- vagy védősapka állapotának és föld alatti tűzcsapkulccsal történő nyithatóságának ellenőrzését, e) a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését, f) a víztelenítő rendszer ellenőrzését és g) a csatlakozó menet zsírozását.

A föld alatti tűzcsapszekrények esetében a nyitott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működtetését. A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a) csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a menet épségét, a tömítő felület állapotát, b) üzempróbával a tűzcsap működését, c) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást, d) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és e) a víztelenítő rendszer működését. A falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. A szerelvényszekrények és szerelvényei, tartozékai legalább félévenkénti felülvizsgálatáról és évenként teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásért felelős szervezet gondoskodik. A felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a kérdéses szekrény környezeti körülményei, a tűzveszély és kockázat figyelembevételével történik. A legalább félévenkénti felülvizsgálat a meghatározott általános feladatokon túl kiterjed arra, hogy a) a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó műszaki követelmény előírásait, b) a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e, c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd és a célnak megfelelő-e, d) a szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja szabadon nyitható-e, e) az előírt szerelvények, tartozékok megtalálhatók-e, f) a szerelvények, tartozékok rögzítettek-e és g) van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb károsodás akár a szerelvényszekrényen, akár a benne lévő szerelvényeken, tartozékokon. A felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a tárolt szerelvények, tartozékok és a szerelvényszekrény sérülésmentességét, a tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlőket áthajtogatja, az áthajtogatás során szemrevételezéssel ellenőrzi a tömlő állapotát és a korrodált vagy sérült szerelvényről, tartozékról írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet. Az éves teljes körű felülvizsgálat során a meghatározott általános feladatokon és az előírt féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy a) ellenőrzi aa) a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvények, tartozékok állapotát, ab) a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs vagy az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával; a kulcsokon rendellenes deformáció, repedés nem megengedett, ac) az állványcső működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát és ad) a sugárcső biztonságos és könnyű működtethetőségét, b) elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvényeken, tartozékokon a gyártó által előírt karbantartásokat és c) a vizsgálat során nem megfelelőnek minősített szerelvényekről, tartozékokról írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet. A szerelvényszekrényekben elhelyezett állványcsövet, nyomótömlő-szerelvényt, áttétkapcsot 5 évenként nyomáspróbának kell alávetni. A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állványcsövön az ötévenkénti nyomáspróba alkalmával illeszkedési próbával ellenőrizni kell a csatlakozó menet épségét, a föld alatti tűzcsap

kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állványcsövön a szerelvények zárt és nyitott állásában a nyitott esetben a csonkok kupakkapoccsal zárt állapota mellett 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálat eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt a kiömlő ágakon és az állványcső egyéb részein szivárgás nem tapasztalható.

V. Fejezet TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK 1./ Napi ellenőrzések Minden dolgozó kötelessége, hogy munkakezdéskor ellenőrizze közvetlen munkahelyi környezetét, hogy az a tűzvédelmi szabályzatban, illetve az előírásoknak megfelel-e. Ezen túl munkaköri kötelessége, hogy munkaideje alatt folyamatosan betartsa az előírásokat. A fenti ellenőrzési kötelezettség a vezető dolgozókra is vonatkozik. A napi munka befejezésekor az egységhez tartozó összes helyiséget a vezető által kijelölt, vagy az utolsóként távozó dolgozó köteles ellenőrizni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az alábbiakra: a takarítási munkálatok elvégzésére a közlekedési utak szabadon hagyására az árutárolás követelményeinek betartására nem maradt-e hátra olyan állapot, helyzet, melyből tűzeset keletkezhet (pl. égő cigaretta, főzőberendezés) a helyiségek biztonságos zárása 2./ Időszakos ellenőrzések Félévenként egy alkalommal az egységre és annak teljes terjedelmére kiterjedően belső tűzvédelmi ellenőrzést kell tartani, melyről emlékeztetőt kell felvenni. 3./ A munka befejeztével kapcsolatos feladatok A napi munka befejezésekor (záráskor) az egységhez tartozó összes helyiséget a munkahelyi vezető által kijelölt vagy az utolsóként távozó dolgozó ellenőrzi, hogy a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak végrehajtása megtörtént-e.

Az ellenőrzés terjedjen ki: a takarítási munkálatok elvégzésére, a közlekedési utak szabadon tartására az árutárolás követelményeinek megtartására, az égésbiztosítóval, valamint az automata kapcsolóval el nem látott tüzelőberendezésekben a tüzelés megszüntetésére, a gázpalackok szelepeinek elzárására, a kávéfőző és egyéb elektromos melegítő, hősugárzó készülékek lehűlt állapotban való tartására, és annak egyedi feszültség mentesítésére, nem maradt-e hátra olyan állapot, helyzet, melyből tűzeset keletkezhet (nincs-e égő cigarettavég, a hamu nincs-e éghető anyagot tartalmazó helyre öntve, stb.) helyiségek biztonságos zárására (ablakok, ajtók stb.) a hulladékok eltávolítására, a hulladékgyűjtő tartályok kiürítésére, a feszültségmentesítés (áramtalanítás) végrehajtására, a tűzoltó felszerelés, készülék vízszerzési hely szabadon tartására, megközelítésének lehetőségére. Szabálytalanság észlelése esetén gondoskodni kell annak azonnali megszüntetéséről. VI. Fejezet SPECIÁLIS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Irodák A helyiségben nem oda tartozó éghető anyagot, illetve éghető folyadékot ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni. Az irodákban működő elektromos berendezéseket használat után ki kell kapcsolni és munkaidő végeztével le kell választani az elektromos hálózatról. A helyiségek berendezési tárgyait és egyéb anyagait úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedésre elegendő, de legalább 0,8 m szélességű út álljon rendelkezésre. A helyiséget utolsóként elhagyó személynek eltávozás előtt meg kell győződnie arról, hogy nincse olyan körülmény, amely utólag tüzet okozhat. A tapasztalt hiányosságot meg kell szüntetni. Az elektromos készülékeket (főzőlap, kávéfőző, hősugárzó) csak nem éghető anyagú alátéten, polcon szabad használni. A bekapcsolt berendezést felügyelet nélkül hagyni nem szabad, és annak működésére jelzőlámpa figyelmeztessen. A lámpatestekről a védőburát levenni nem szabad, azokon éghető anyagú díszítést elhelyezni tilos. A villamos berendezések, elektromos vezetékek szerelését csak szakképzett személy végezheti. A vezetékek szabálytalan összekötése, toldása tüzet okozhat.

A villamos berendezések kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót eltorlaszolni, valamint az azokhoz vezető közlekedési utat leszűkíteni még ideiglenes jelleggel sem szabad. Az irodákban, ahol számítógépet használnak az ott keletkező tűz oltására alkalmas 1 db CO2 tűzoltó kézi készüléket célszerű készenlétben tartani. az irodában a számítógépek javítására nem odavaló éghető anyagot, illetve éghető folyadékot ideiglenes jelleggel sem lehet használni és tárolni. Kivétel a berendezések kezelése, karbantartása folyamán felhasználásra kerülő következő bekezdés szerinti éghető folyadékok. A berendezések kezelésére, karbantartására csak a gyártó által előírt tisztítószert lehet használni. Éghető folyadékkal történő munkák esetében egy időben legfeljebb 1 litert szabad a helyiségben tartani az alábbi megkötésekkel: meg kell akadályozni, hogy a tisztítási folyamat alatt robbanást, tüzet előidéző ok fennálljon, (pl. részleges áramtalanítással, ha van klímaberendezés folyamatos működtetésével), a munkafolyamat alatt 1 db CO2 oltó tűzoltó készüléket célszerű készenlétbe helyezni. Az irodában a számítógépek folyamatos üzemeltetéshez feltétlenül szükséges anyagmennyiség (nyomtatványlapok, kártyák, mágneslemezek) helyezhető el. A berendezéseken karbantartást, javítást csak szakképzett személy végezhet. Az elektromos berendezéseket 9 évente tűzvédelmi szempontból e célra megfelelő szakmai képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személlyel felül kell vizsgáltatni. Raktárak A raktárban a közlekedési útvonalak szabadon hagyásáról gondoskodni kell, azokat fel kell festeni jól látható sárga vagy fehér folytonos csíkkal. A raktárban a dohányzás és nyílt láng használata tilos, ezt szabályos felirattal és piktogrammal is fel kell tüntetni a bejárat közelében, jól láthatóan. A tárolás csak szabványos vagy engedélyezett edényben történhet. A tárolóedényt csak annyira szabad megtölteni, hogy felmelegedés esetén a hőmérséklet különbség hatására táguló folyadék az edényből ne folyjon ki, azt ne repesze el. Vegyes tárolás esetén a teljes mennyiségre vonatkozóan mindig a veszélyesebb tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az edények (még üresen is, ha nincsenek kitisztítva) állandóan légmentesen zártak legyenek.

Állványos tárolás esetén, az állványos tároló körül minden oldalon legalább 1 méter széles közlekedési utat kell biztosítani. A robbanásveszélyes folyadékot anyag nemenként csoportosítva kell tárolni és táblával ellátni, amely táblán a folyadék veszélyességét és lobbanáspontját kell feltüntetni. Állványos tárolás esetén a legfelső polcon elhelyezett éghető anyag és a mennyezet között min. egy méter távolság megtartása szükséges. Hibás, vagy törött edény mentésére a legnagyobb edény befogadására alkalmas "nem éghető" anyagú, folyadékot át nem eresztő és annak ellenálló, fedővel ellátott edényt kell a helyiségben tartani. A tároló helyiségben az elcsepegő folyadék felitatására száraz, ömleszthető állapotban lévő homokot vagy nem éghető, száraz felitató anyagot (pl. kovaföld- zeolit tartalmú őrleményt, szorbens anyagot) és 1 db szórólapátot kell készenlétben tartani. PB- gázos hajtóanyagú aeroszolokat úgy kell elhelyezni, hogy azokat káros felmelegedés ne érje, ilyen aeroszolokat sugárzó hőnek, láng hatásának kitenni nem szabad. A tevékenység befejezése után, valamint a napi munka befejeztével eltávozás előtt a helyiséget utolsóként elhagyó személynek a villamos berendezéseket ki kell kapcsolni és feszültség mentesíteni kell. A helyiséget utolsóként elhagyó személynek a távozás előtt meg kell győződnie, hogy nincs-e olyan körülmény, amely utólag tüzet okozhat. A tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Raktárakban az általános raktározási szabályokat mindenkor be kell tartani. A szabadban elhelyezett tárolási egységek között e szabályzatban, nemzeti szabványban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlő távolságot kell biztosítani. A raktárban éghető anyagú födém tetőszerkezete és a tárolt éghető anyag között legalább 1m távolságot kell biztosítani. A raktár, tárolási területet éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint a vízszerzéshez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek közlekedésére és működtetésére.

Az építményen, helyiségben és szabad téren a villamos berendezés kapcsolóit, a közmű nyitó- és záró-, a nyomásfokozó szivattyú, a tűzjelző kézi jelzésadóját, hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést, készüléket eltorlaszolni, közlekedési utakat, ajtókat, a kiürítési utakat még átmenetileg sem szabad. Az üzemi és tároló helyiségekben a 400m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével a 2,40m-es és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. Öltözők Az öltöző területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos! Járműtárolókban legalább 1-1 db 6 kg- os ABC portöltésű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a bejára közelében és a helyiségben. A dohányzási tilalom betartása érdekében a bejárati ajtóra a nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal azt jelölni kell. Az öltöző területén nem oda való éghető anyagot, illetve éghető folyadékot ideiglenes jelleggel sem lehet tárolni. Az öltözőben az ott tartózkodók létszámának megfelelő közlekedési utat minden körülmények között biztosítani kell. Az öltöző helyiséget a benntartózkodás ideje alatt kulcsra zárni, illetve reteszelni tilos. Eltávozás előtt a helyiséget utolsónak elhagyó személynek a villamos berendezést feszültségmentesíteni kell. A lámpatestekről a védőburát levenni nem szabad, azokon éghető anyagú díszítést elhelyezni tilos. A villamos berendezések, elektromos vezetékek szerelését csak szakképzett személy végezheti. A vezetékek szabálytalan összekötése, toldása tüzet okozhat. A villamos berendezések kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót eltorlaszolni, valamint az azokhoz vezető közlekedési utat leszűkíteni még ideiglenes jelleggel sem szabad. Az elektromos berendezéseket 9 évente tűzvédelmi szempontból e célra megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személlyel felül kell vizsgáltatni.

Konyha A főző melegítő készülékek fölött 40-50 cm magasságig éghető anyagot elhelyezni még ideiglenesen sem szabad Égésbiztosítás nélküli fűtőkészülékek, fűtőberendezések nem szerelhetők. Háztartási fogyasztás céljaira legfeljebb 23 kg töltősúlyú palackot szabad használni. Háztartási fogyasztónak abban a helyiségében, amelyben a gázfogyasztó berendezés van, csak 1 db, egy lakásban legfeljebb 2 db, összesen legfeljebb 35 kg töltetsúlynak megfelelő palackot szabad tartania. Nagy konyhák, ipari létesítmények PB-gáz ellátásánál 35 kg töltősúlyú palackok is elhelyezhetők a helyiségben. Ezek száma nagykonyhai és ipari gázfogyasztó berendezésekként 1-1 db, helyiségenként maximum 3 db lehet, azok helyét a gázszolgáltató határozza meg. A gázfogyasztó berendezés felállítási, felszerelési helyét úgy kell megválasztani, hogy: a gázfogyasztó berendezés hozzáférhető, üzem biztosan kezelhető, javítható legyen. környezetét a fejlődő hő ne veszélyeztesse. szabályos légellátás-szellőzés és a szabályos égéstermék elvezetés biztosítható legyen. az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betarthatók legyenek Minden gázfogyasztó berendezés előtt egy irányból (a kezelési irányból) legkevesebb 0,8 m szabad közlekedési, mozgási távolság - kezelési lehetőség - legyen. Minden nyílt lángú és burkolatlan égőjű gázfogyasztó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az a légáramlás fő irányába ne kerüljön. 1,2 m-nél kisebb mellvédmagasságú ablak alá vagy 1,2 m magasság alatt is nyitható ablak alá szerelni nem szabad. Éghető anyagú bútor és a gázfogyasztó berendezés között olyan távolságot kell biztosítani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett sem haladhatja meg a 60 C-t. De ez a vízszintes távolság 0,5 m-nél kisebb nem lehet, ha ez nem biztosítható, akkor a gázfogyasztó berendezés (égő) magasságát meg nem haladó magasságú bútor esetén a gázfogyasztó berendezés magasságáig, a gázfogyasztó berendezés (égő) magasságát meghaladó magasságú bútor esetén a gázfogyasztó berendezés fölött minimum 0,5 m magasságig ( a gázfogyasztó berendezéshez képest 0,5 m-nél nem magasabb bútor esetén a bútor magasságáig) hő álló lemezt kell felszerelni. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető illetve használható, amely rendeltetés szerű használat esetén tüzet, robbanást nem okoz. A tüzelő fűtő berendezést csak a működését ismerő és arra alkalmas személy kezelheti, illetve felügyelheti. Szilárd tüzelőanyag-üzemelésű fűtőberendezést csak szilárd tüzelő vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.

Tüzelő és fűtőberendezés valamint égéstermék elvezető közelében éghető anyagot úgy szabad elhelyezni, hogy a legnagyobb hőterheléssel járó üzemelés közben se jelentsen gyújtásveszélyt az éghető anyagra. Éghető anyagú padozaton a fűtőberendezés elé olyan nem éghető anyagú szikra, parázs felfogót kell elhelyezni, amely megakadályozza a szikra éghető padozatra való hullását. A konyhában nem odatartozó tárgyat, eszközt, anyagot tárolni átmenetileg sem szabad a közlekedési utakat leszűkíteni, eltorlaszolni tilos. Szobák A helyiséget rendeltetési céljától eltérően használni tilos. A szobába a lakók nem vihetnek be tűzveszélyes folyadékot, egyéb tüzet okozó anyagot csak a tevékenységhez szükséges mennyiségben ott max. 1 liter tűzveszélyes folyadékot tárolhatnak. Vasalni csak erre a célra kialakított állványon, vagy erre a célra létesített külön helyiségbe szabad. A vasalót üzemközben felügyelet nélkül hagyni nem szabad használat után nem éghető anyagú alátéten ki kell hűteni és csak utána rakható el. Elektromos berendezéseket használatuk után bekapcsolt állapotban hagyni nem szabad. A helyiségek berendezési tárgyait és egyéb anyagait úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedésre elegendő, de legalább 0,8 m szélességű út álljon rendelkezésre. A helyiséget utolsóként elhagyó személynek eltávozás előtt meg kell győződnie arról, hogy nincse olyan körülmény, amely utólag tüzet okozhat. A tapasztalt hiányosságot meg kell szüntetni. Az elektromos készülékeket csak nem éghető anyagú alátéten, polcon szabad használni. A bekapcsolt berendezést felügyelet nélkül hagyni nem szabad, és annak működésére jelzőlámpa figyelmeztessen. A lámpatestekről a védőburát levenni nem szabad, azokon éghető anyagú díszítést elhelyezni tilos. A villamos berendezések, elektromos vezetékek szerelését csak szakképzett személy végezheti. A vezetékek szabálytalan összekötése, toldása tüzet okozhat. A villamos berendezések kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót eltorlaszolni, valamint az azokhoz vezető közlekedési utat leszűkíteni még ideiglenes jelleggel

TŰZVÉDELMI HÁZIREND 1. Lakóépületben, továbbá annak helyiségeiben éghető anyagot nem szabad olyan mennyiségben és módon tárolni, mely eltér a helyiség rendeltetésszerű használatától. Az építményt és annak valamennyi helyiségét csak az érvényes használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. Ettől eltérni csak a használati mód változás tárgyában kiadott engedély birtokában lehet. 2. A lakóépületben és közvetlen környezetében tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, nyílt lánggal járó szigetelés munkák, avarégetés stb.) kiadott írásbeli engedély alapján, az abban meghatározottak szerint végezhető el. 3. Parázsló, égő dohányneműt, gyufát, pirotechnikai anyagokat (pl. petárda, csillagszóró stb.) tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet okozhat (pl. szemétgyűjtőbe, szemétledobóba dobni, ablakon kidobni stb.) 4. A hőfejlesztő, elektromos és világító berendezéseket, készülékeket, eszközöket úgy kell elhelyezni, rögzíteni, használni, illetve köztük és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a környezetükre tűzveszélyt ne jelentsen. Az elektromos készüléket házilagosan javítani nem szabad, az ún. kismegszakítókat, és olvasztóbetéteket (biztosíték) túlbiztosítani, patkolni szigorúan TILOS! 5. Az épületek megközelíthetőségét, a tűzoltási felvonulási utat és területet mindenkor biztosítani kell, parkoló járművekkel leszűkíteni vagy eltorlaszolni TILOS! 6. A magánszemélyeknek a tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladata, hogy meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk (tartatniuk) a tulajdonukban, használatukban lévő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök, anyagok használatára, működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. 7. Kötelesek gondoskodni az előző pontban felsoroltakról - különös tekintettel az elektromos berendezésekre, elektromos hálózatra és a gázüzemű készülékekre - az ismétlődő tűzvédelmi felülvizsgálatról és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. 8. Meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket. Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles a TŰZOLTÓSÁG felé haladéktalanul jelezni még akkor is, ha a tüzet már eloltották, vagy az égés önmagától megszűnt. Ez utóbbi esetekben a helyszínt a vizsgálat lefolytatásáig változatlanul kell hagyni. Tüzet jelezni a TŰZOLTÓSÁG felé a 105, vagy a 112 telefonszámon lehet, az alábbi adatok pontos közlésével: A tűz pontos helye Mi ég, mi van veszélyeztetve? Emberélet veszélyben van-e?

A bejelentő neve, a jelzésre használt távbeszélő száma Tűzjelzéshez, tűzoltáshoz köteles mindenki ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátani telefonját, hírközlő berendezését, tűzoltásra alkalmas eszközét, szükség esetén közlekedési eszközét. A lakóházakban vagy lakásban keletkezett tűz esetén végre kell hajtani a tűz jelzését, meg kell a lakók riasztását, menekülését, mentését. Riadalom, pánik elkerülése érdekében higgadtságra, nyugalomra és határozottságra kell törekedni. A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű elkezdeni. Ennek alapvető szempontjai: Éghető folyadék tüze vízzel általában nem, de letakarással, elfojtással jól oltható, Kisebb méretű szilárd éghető anyagok égésénél is alkalmazható a letakarás, majd esetleg nedves környezetbe (kádba, mosogatóba stb.) helyezés, Letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsonyabb műszáltartalmú, vizes vagy vízzel telített anyagokat célszerű használni (pokróc, pléd stb.) Elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás hálózati csatlakozás megszüntetése után szabad elkezdeni. Szilárd éghető anyagok tüzét a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg) nyert vízzel kezdjük el oltani A tűzoltó készülék esetleges használata előtt mindig olvassuk el a rajta lévő kezelési és használati útmutatót. Sikertelen oltás esetén a tűz által érintett helyiséget, lakást, illetve a többi lakást elhagyva gondoskodni kell a nyílászárók (helyiségek és lakásajtók, ablakok stb.) lehetőség szerint becsukásáról. Égő, csukott ajtajú helyiséget, lakást felnyitni, a zárt helyen lévő tüzet megközelíteni csak a nyílászáró óvatos nyitásával, mindig annak takarásában szabad. a kiürítés mentés főbb szempontjai: Az emeleti szintekről MINDEN ESETBEN A LÉPCSŐHÁZON KERESZTÜL hagyjuk el az épületet, Füstgázok ellen a légzőnyílások elé szorított átnedvesített textilneművel (kendő, törölköző stb.) a menekülés időtartamára hatásosan lehet védekezni Gondoskodjunk a szoba elhagyásáról, az elektromos áram főkapcsolójának lekapcsolásáról. Amennyiben a lakásból való kijutás akadályoztatva van, célszerű a helyiségek nyílászáróit (ajtók, ablakok) becsukni, a szellőzőnyílásokat eltömni, és a legkevesebb éghető anyagot tartalmazó vizes helyiségbe (pl.: fürdőszoba) behúzódni. A tűzoltóság kiérkező egységei részére biztosítani kell az épület megközelítését, a lakóház környezetében lévő tűzcsapok és vízszerzési helyek hozzáférhetőségét (pl.: az ott parkoló gépjárművek eltávolításával).

A lakók informálják a kiérkező tűzoltókat a veszélyhelyzet körülményeiről, az esetlegesen bent tartózkodók hollétéről, koráról, állapotáról (gyerek, beteg, idős személyek vízszerzési helyek, közművek nyitó és záró szerelvényeinek helye). Tanácsok: Soha ne dohányozzunk ágyban. A hőtermelő berendezéseknél tartsuk meg a tűztávolságokat. Az elektromos tűzhelyet használat után áramtalanítsuk. Ha gázszagot érzünk ne csengessünk, ne kapcsoljunk villanyt, mert az robbanást okozhat. Azonnal áramtalanítsuk a lakást és szellőztessünk. A kenyérpirító, kávéfőző és elektromos főzőlap alá mindig tegyünk hő és tűzálló alátétet. Az ételt felügyelet nélkül soha ne hagyjuk a tűzhelyen. A lakás elhagyásakor illetve lefekvés előtt mindig győződjük meg arról, hogy az elektromos illetve gázüzemű berendezéseket a szükséges mértékben üzemen kívül helyeztük. Sohase menjünk vissza égő házba. Jelen előírások betartása minden lakó részére kötelező, az előírások nem, vagy nem megfelelő végrehajtása szabálysértési (súlyosabb esetben bűnvádi) eljárást vonhat maga után. Műhely A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A műhelyben legalább 2 db 6 kg- os ABC portöltésű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a bejára közelében és a helyiségben. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabad térről, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Az elhasznált olajos rongyot jól záródó, fedővel ellátott fém edényben kell tárolni. Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tároló edénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél az éghető folyadék csepegését elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, a felitatott anyagot az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edényben kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejeztével ki kell üríteni az erre a célra kijelölt tároló helyre. A gépeket, forgó alkatrészeket a túlmelegedéstől óvni kell, és gondoskodni a karbantartásukról.

A közlekedési utakat jól láthatóan fel kell festeni és szabadon, átjárhatóan kell tartani. A tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések, felszerelések felállítási, készenléti helyeit, közművek záró szerelvényeit tilos eltorlaszolni. A műhelyben csak a napi nyersanyagot és az aznap készült árut szabad tárolni. A műszak befejezésekor, a helyiségek elhagyása előtt a gépeket és az összes elektromos berendezést áramtalanítani kell. Hegesztő berendezés csak olyan állapotban hagyható felügyelet nélkül hogy az kizárja az illetéktelenek hozzájutását és felhasználását. Műhely benn csak a napi munkához szükséges mennyiségű gázpalackot szabad tárolni. A palackok színjelölése Irattár A helyiségben nem oda tartozó éghető anyagot, illetve éghető folyadékot ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni. Az irattárban működő elektromos berendezések3et használat után ki kell kapcsolni és munkaidő végeztével le kell választani az elektromos hálózatról. A helyiségben a dohányzás szigorúan tilos! A helyiség védelmére: 1 db A - B - C vizsgálati tűz oltására alkalmas porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani A helyiségek berendezési tárgyait és egyéb anyagait úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedésre elegendő, de legalább 0,8 m szélességű út álljon rendelkezésre. A helyiségben vegyes vagy olajtüzelésű kályha nem helyezhető el Éghető anyagot csak nem éghető anyagú polcon lehet tárolni olyan módon, hogy a legfelső polcon elhelyezett anyag és az éghető anyagú mennyezet között legalább egy méter távolság legyen. A helyiséget utolsóként elhagyó személynek eltávozás előtt meg kell győződnie arról, hogy nincse olyan körülmény, amely utólag tüzet okozhat. A tapasztalt hiányosságot meg kell szüntetni. Bekapcsolt elektromos készülékeket berendezést felügyelet nélkül hagyni nem szabad, (fénymásoló, számítógép) és annak működésére jelzőlámpa figyelmeztessen.

A lámpatestekről a védőburát levenni nem szabad, azokon éghető anyagú díszítést elhelyezni tilos. A villamos berendezések, elektromos vezetékek szerelését csak szakképzett személy végezheti. A vezetékek szabálytalan összekötése, toldása tüzet okozhat. A villamos berendezések kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót eltorlaszolni, valamint az azokhoz vezető közlekedési utat leszűkíteni még ideiglenes jelleggel sem szabad. A helyiségben kávé illetve teafőző nem helyezhető el. A legfelső polcon elhelyezett éghető anyag és a födém között legalább 1 m távolságot kell tartani Kazánház Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető illetve használható, amely rendeltetésszerű használat esetén tüzet, robbanást nem okoz. A tüzelő fűtő berendezést csak a működését ismerő és arra alkalmas személy kezelheti, illetve felügyelheti. A helyiségben a dohányzás tűzvédelmi szempontból megengedett, az égő gyufa és dohánynemű elhelyezésére nem éghető anyagú hamutálat kell biztosítani. Hamutálat csak vízzel töltött edénybe szabad üríteni. Papírkosárba való ürítés szigorúan tilos! A kazánházban legalább 1 db 6 kg- os ABC portöltésű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a bejára közelében és a helyiségben. Tüzelő és fűtőberendezés valamint égéstermék elvezető közelében éghető anyagot úgy szabad elhelyezni, hogy a legnagyobb hőterheléssel járó üzemelés közben se jelentsen gyújtásveszélyt az éghető anyagra. Tűzveszélyes anyagot, valamint éghető folyadékot a központi fűtő berendezés vezetékétől és fűtőtestétől egy méter távolságra kell elhelyezni. Éghető anyagú padozaton a fűtőberendezés elé olyan nem éghető anyagú szikra, parázs felfogót kell elhelyezni, amely megakadályozza a szikra éghető padozatra való hullását. A kazánházban nem odatartozó tárgyat, eszközt, anyagot tárolni átmenetileg sem szabad a közlekedési utakat leszűkíteni, eltorlaszolni tilos.

A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI 1. sz. melléklet. Sorszám:.. (kiállító szerv) Dátum:. ENGEDÉLY Tűzveszélyes tevékenység végzésére I. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján megbízom aki képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik, hogy 2. év..hó.. nap... órától 2. év..hó.. nap óráig az alábbi létesítményben. tűzveszéllyel járó tevékenységet végezzen. A munka rövid leírása:....................... Egyidejűleg kiadom részére ezen engedély mellékletét, amely részletesen tartalmazza a munkavégzés során alkalmazható eljárás műveleti utasítását. Kelt: 2. év. hó.. nap II.

A meghatározott tevékenység színhelyén az 2... év...hó...napján tartott előzetes helyszíni szemle alapján a következő tűzvédelmi előírások betartásával engedélyezem a munkavégzést:...... A tevékenység állandó felügyeletére fő kioktatott dolgozót jelölök ki, valamint az előzőekben meghatározott üzemképes tűzoltó felszerelést biztosítom és felhívom, hogy gondoskodjon a megelőző tűzvédelmi előírások betartásáról. Kelt:.. 2 év.hó.. nap. munkát elrendelő III. Az engedélyben meghatározott előírásokat tudomásul vettem és azok megtartásáért büntetőjogi felelősséget vállalok. Kelt.:.. 2 év.hó.. nap. munkát elvégző Megjegyzés: 1./ Az engedélyt kettő példányban kell kiállítani. 2./ Az engedélyt a munkavégzés területén kell tartani. 3./ Az engedéllyel csak az érvényességi időtartamon belül végezhető tűzveszélyes tevékenység. 4./ Műveleti utasítás alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG MŰVELETI UTASÍTÁSA

Nyesedék, mezőgazdasági hulladék égetését csak kioktatott, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésével megbízott személy végezheti úgy, hogy a tűzoltáshoz szükséges eszközök elő vannak készítve (lapát, víz) Hegesztést csak szabványos és kifogástalan állapotban lévő hegesztő berendezéssel szabad végezni. szivárgó tömlővel, bizonytalanul csatlakozó szerelvényekkel dolgozni nem szabad. Ív- és lánghegesztést csak hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező személy végezhet. A helyiség födém- és faláttöréseit, továbbá több szinten áthaladó csővezetékek nyílásait tűz biztosan és hézagmenetesen le kell zárni. Abban a helyiségben, ahol tűz- és robbanásveszélyes gőz, gáz, por van a levegőben, mindaddig nem szabad a hegesztést megkezdeni, amíg a veszélyt el nem hárították. Meleg padozatú helyiségben a padozatot az éghető hulladéktól fel kell takarítani és locsolni. Éghető anyagokat legalább 5 m távolságra el kell távolítani, ha ez nem lehetséges, vizes ponyvával történő letakarással kell védeni a szikraszóródás ellen. A szikraszóródás megakadályozása céljából tűzbiztos anyagból /vas lemez/ barikádot kell létesíteni és indokolt figyelő vagy tűzoltó felügyelet beállítása. Gázpalackokat feldőlés ellen rögzítve, targoncára szerelve szabad használni. Tilos az oxigénpalackot zsíros, olajos kézzel, ronggyal kezelni, valamint a palackok szerelvényezéskor dohányozni és nyílt lángot használni. Hegesztést munkahelyen 2 db poroltó készüléket és 2 db vízzel telt vedret kell állandóan készenlétben tartani. Hegesztőpisztoly visszarobbanásakor vagy meggyulladt nyomáscsökkentő esetén először a dissous gázpalack szelepét és utána az oxigénpalack szelepét kell elzárni. Forrasztásnál a páka melegítésére szolgáló kályhát vagy benzinlámpát nem éghető anyagú alátétre kell helyezni és rögzíteni kell. Izzó vagy felhevült pákát, továbbá elektromos pákát, felügyelet nélkül hagyni nem szabad, éghető anyagra rátenni nem szabad és csak teljes lehűlés után szabad a tároló helyre tenni. Begyújtáshoz tűzveszélyes folyadékot használni tilos! A munka befejezése után a helyszínt, a környéket át kell vizsgálni. A munka befejezését az engedélyt adónak jelenteni kell.

2. sz.melléklet TŰZRIADÓ TERV ÉS TŰZ ESETÉN TANÚSÍTANDÓ MAGATARTÁS Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon. Dunavecse Fő út 39 Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium cím: Dunavecse 6087, Fő út 39 Az egység tűzvédelmi szervezete: Tűz esetén értesítendő: Neve: Fehérné Pál Julianna Lakcime: 6087 Dunavecse Bocskai u. 1. Telefonszáma: 0620/362-6163 Áramtalanítás: A földszinten a porta melletti kapcsoló szekrényben. Vízszerzési hely: A Fő úton az épülettől 100 m- en belül földalatti és föld feletti tűzcsap van elhelyezve. 2./ Tűzjelzés Az a dolgozó, aki a munkahelyén vagy annak közelében tüzet észlel, azonnal jelezze a környezetében tartózkodóknak a tüzet. Ezt "tűz van, tűz van" kiáltással adja a környezetében tartózkodók tudomására. A bejelentési kötelezettség a mindenkori tüzet észlelőt, a saját erőből eloltott tűz esetén az illetékes vezetőt terheli. Ezt követően haladéktalanul értesítse a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot a 105-ös telefonszámon.

A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: az intézmény nevét, pontos címet, ahol a tűz van, a bejelentő nevét, beosztását, mi ég, mekkora a tűz terjedelme, mit veszélyeztet a tűz, emberélet van-e veszélyben, mikor észlelte a tüzet (óra, perc) a tűz oltását megkezdték-e. A tűzjelzés leadása után telefonkapcsolatot a tűzoltósággal megszakítani a fenti kérdések tisztázásáig nem szabad, mivel hiányos adatok esetén a jelzést felvevő szerv feladata, hogy azokat a jelző személlyel kiegészíttesse. A tűzoltóság riasztása után azonnal jelenteni kell a tűzesetet az ügyvezetőnek. A jelentés után a rendelkezésre álló tűzoltó-felszerelésekkel (porral oltó készülék) haladéktalanul meg kell kezdeni az oltást. A tűzriadó tervhez mellékelni kell a létesítmény alaprajzát, az épület szintenkénti helyszínrajzát, feltüntetve azon az osztályba sorolást, a vízszerzési helyeket, valamint az áramtalanító főkapcsolókat. A terv 1 példányát a portán kell elhelyezni, a mellékletekkel együtt borítékban. A tűzriadó naprakészségéért az ügyvezető igazgató felelős büntetőjogilag. 3./ Tűz esetén tanúsítandó magatartás A tüzet először észlelő haladéktalanul, élőszóval köteles riasztani a dolgozókat. Ennek megtörténte után a következőket kell végrehajtani: a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és az ott dolgozók, tartózkodók riasztása a helyiségekbe történő bejutás biztosítása az érintett terület kiürítése, elhagyása higgadtan és fegyelmezetten, pánikkeltés nélkül. Életveszély esetén elsősorban a veszélyeztetett személyek mentése és biztonságba helyezése a rendelkezésre álló eszközzel a tűzoltás megkezdése a tűz oltását megszakítás nélkül folytatni kell a tűz teljes eloltásáig, illetőleg -amíg életveszély nélkül az lehetséges- a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megérkezéséig, a mentési munka megkezdése, ajtók, ablakok csukva tartásával megakadályozni, illetve késleltetni a tűz tovaterjedését, mentési munka alkalmával a megmentett javakat megfelelő biztonságos távolságra kell hordani és őrzéséről gondoskodni kell elektromos tűz esetén első teendőként a feszültségmentesítést kell végrehajtani, gáztűznél a gáz főelzáró csapját kell elzárni, elektromos tüzet vízzel oltani tilos az illetékteleneket, kíváncsiskodókat a tűztől távol kell tartani,

a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megérkezésekor a tűzoltásvezetőt tájékoztatni kell, hogy ki és mi van veszélyben, mi és hol ég, van-e robbanásveszélyes anyag a helyiségben, hol található vízforrás, hol lehet áramtalanítani, illetve a gázt elzárni jelenteni a tűzesetet az ügyvezető igazgatónak. Tűz esetén a tűzjelzésben, a tűzoltásban való részvétel- amennyiben az életveszéllyel nem jár minden dolgozó köteles részt venni. A tűzoltásban való közreműködés, az abban való segítségnyújtás mindenkinek állampolgári kötelessége. 4./ Tűzeset utáni feladatok: A tűzeset utáni tűzvizsgálatban melyet a hivatásos önkormányzati tűzoltóság végez résztvevőknek minden segítséget meg kell adni, és az általuk kért adatokat rendelkezésre kell bocsátani. A tűz eloltása utáni helyszínt a tűzvizsgálat lefolytatásáig változatlanul kell hagyni, a helyreállítást csak a tűzvédelmi hatóság engedélye után lehet megkezdeni. Kelt: Dunavecse, 2015. március 10.. intézményvezető

TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet Tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatai és kötelezettségei 1. Igazgató tűzvédelmi feladatai 2. Igazgatóhelyettes tűzvédelmi feladatai A tűzvédelmi feladatokat ellátó személy feladatai Tanárok és egyéb dolgozók tűzvédelmi feladati II. fejezet Dolgozók tűzvédelmi oktatása, szakvizsgáztatása 1. Új belépők oktatása 2. Áthelyezett dolgozók oktatása 3. Soron kívüli, rendkívüli oktatás 4. Tűzvédelmi szakvizsga III. fejezet A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok Általános előírások Tűzveszélyes tevékenység Dohányzás Villamos berendezések Szállítás Tárolás szabályai Robbanás veszélyes anyagok tárolási szabályai Tűzoltási út Tüzelő és fűtő berendezések Szellőztetés Csatorna hálózat Gépi berendezések Tűzoltó készülékek Kiürítés IV. fejezet Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Villámvédelem 1000 V-nál kisebb feszültségű villamos berendezések időszakos felülvizsgálata Tűzoltó készülékek ellenőrzése Tűzoltó vízforrások

V. fejezet Tűzvédelmi ellenőrzések 1. Napi ellenőrzések 2. Időszakos ellenőrzések 3. A munka befejezésével kapcsolatos feladatok VI. fejezet Helyiségek speciális tűzvédelmi előírásai iroda raktár öltöző konyha járművek és tárolói szobák műhely irattár kazánház

Önértékelési szabályzat Duna Menti EGYMI Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Dunavecse, Fő út 39. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Útmutatók Országos Tanfelügyelet kézikönyv gyógypedagógiai intézmények számára Önértékelési kézikönyv gyógypedagógiai intézmények általános iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 2. Önértékelési csoport Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy értékelési csoport irányítja. A csoport létszáma 8 fő. A munkacsoport vezetőjét az igazgató bízza meg.