Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona 7400 Kaposvár, Füredi út 53. H Á Z I R E N D 2011.

1 Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona 7400 Kaposvár, Füredi út 53. H Á Z I R E N D 2011.

2 T A R T A L O M I. Bevezető II. Általános szabályok II./1. A házirend célja II./2. A házirend hatálya II./3. Alapelvek II./4. A házirend nyilvánossága III. Az intézményi jogviszony III./1. Az Intézményi ellátás igénybevételének módja III./2. Az ellátás igénybevételét alátámasztó jogszabályi előírások III./3. Az ellátás igénybevételének egyéb szabályairól IV. Tájékoztatási kötelezettség V. Adatkezelés, adatvédelem VI. Az intézmény lakóinak jogai VI./1. Az ellátottak jogai VI./2. Az ellátottjogi képviselő VII. Az együttélés szabályai VII./l. Az együttélés alapelvei VII./2. Az együttélés során a lakók jogaival kapcsolatos szabályok VII./3. Az Intézmény eszközeinek, létesítményeinek használati rendje VII./4. A lakószobák használati rendje VII./5. Alkohol fogyasztására, tárolására vonatkozó szabályok VII./6. Tűz- és balesetvédelmi szabályok VII./7. Az ellátott kötelezettségei.

3 VIII. Beköltözés rendje VIII./1. Az új lakó fogadása VIII./2. A férőhely kijelölése VIII./3. A gondozottak használati tárgyairól IX. Az intézmény napirendje IX./1.Felkelés ideje IX./2. Étkezések IX./3. Gyógyszerosztás IX./4. Ápolási tevékenységek végzése IX./5.Fürdetés tisztálkodás IX./6. Napközbeni csendes pihenő IX./7. Lefekvés ideje IX./8. Nappali tartózkodás IX./9. Foglalkoztatás IX./10 Az otthonból való eltávozás, visszatérés IX./11. Látogatás rendje IX./12. Kapcsolattartás telefonnal IX./13. Dohányzás IX./14. Szeszes ital fogyasztás X. Az otthon által nyújtott szolgáltatások X./1. Étkezés X./2. Ruházat, textília X./3. A személyi higiéné és a környezet higiénéje X./4. Térítésmentes szolgáltatások köre X./5. Az alapfeladatot meghaladó szolgáltatások térítés ellenében X./6. Egészségügyi ellátás X./7. Mentálhigiénés ellátás, lelki gondozás, foglalkoztatás XI. Együttélési és magatartási szabályok XII. Korlátozó Intézkedés XIII. Érték- és vagyonmegőrzés szabályai

4 XIV. A lakó pénzének kezelése XV. Térítési díj XVI. Kártérítés XVII. A lakók érdekvédelme XVII./1. Lakógyűlés XVIII. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok XIX. Az intézményi jogviszony megszűnése XX. Az Intézmény dolgozóira vonatkozó speciális szabályok XXI. Zárórendelkezések Mellékletek

5 I. Bevezető Kedves lakók! Tisztelt hozzátartozók! Kérjük Önöket, hogy ezen Házirendet, mely a Pannon mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona belső életének rendjét tartalmazza, szíveskedjenek figyelmesen elolvasni, megismerni és egy olyan eszköznek tekinteni, amely az intézményi élet békés, szabályozott jellegének biztosítására hivatott. Az intézmény 1999. 09. 01. kezdte meg működését a négyszintes épületben. Az épület hasznos alapterülete 2124 m 2.. Az engedélyezett férőhelyszám 150 fő. A földszinten kapott helyet az emelt szintű ellátás (engedélyezett férőhelyszám: 14 fő). Az itt található egyszemélyes apartmanszobák alapterülete szintén 20,16 m 2 Az apartmanok főzőfülkével és vizesblokkal vannak felszerelve. Az I. emeleten a lakószobákban 1, 2, 3, 4 férőhely biztosított. E szinten látjuk el a demens illetve hanyatló egészségi állapottal bíró lakóinkat. A szinthez tartozik 14 lakószoba, nővérszoba, főnővéri szoba, és orvosi szoba, teakonyha, társalgó, 1-1 férfi, illetve női mosdó, 4-4 db zuhanyállással, 4-4 hideg-meleg vizes kézmosóval, 2-2 illemhelyiséggel, E szinten nincs külön étkező, a lakóinkat a szobákban szolgáljuk ki. A II. illetve a III. emeleten a lakószobákban 2, 3 férőhely biztosított. E szintek mindegyikéhez tartozik: 14 lakószoba, nővérszoba, teakonyha, étkező, társalgó, kényelmes ülőgarnitúrával ellátva, színes nagy-képernyős tv-vel, mellyel kb. 50 csatorna fogható. A vizesblokk áll 1-1 férfi, illetve női mosdóból, 2-2 db zuhanyállással, 4-4 hideg-meleg vizes kézmosóból, 2-2 illemhelyiségből. Minden szinten tágas folyosó fogadja a betérőket. A szobák e folyosóra nyílnak, 20,16 m 2 alapterületűek, beépített szekrénnyel ellátottak, világosak, PVC meleg-padlóburkolatúak. A lakószobák az idősek igényei szerint vannak kialakítva, intézeti illetve saját bútorzattal berendezve. A szobák és az egyéb kiszolgáló helységek feliratozottak a jobb tájékozódás érdekében. A szobákban biztosított mind a természetes mind pedig a mesterséges megvilágítás. A folyosók tágasak, világosak, kapaszkodókkal, korláttal ellátottak, akadálytalan eljutást biztosítanak az ellátást igénybevevők számára a különböző helyiségek között, valamint kerekesszékkel is használhatók. A szintenkénti társalgó kényelmes, nagy ablakokkal ellátott, amelyek segítségével biztosítható a természetes megvilágítás, ugyanakkor lehetőség van az árnyékolásra is. A berendezés az ellátást igénybevevők igényeinek és állapotuknak megfelelően kerül kialakításra. Az intézményhez tartozó közel 3000 m 2 -es parkban helyet kaptak a kiskertek, melyet a kertészkedéshez kedvet érző lakók művelgetnek. A park nagyobb részében, az árnyas fák alatt kedvező lehetőség adódik a levegőzésre, szabadtéri ünnepek, foglalkozások megtartására, illetve másik intézmény lakóinak fogadására, megvendégelésére. Végül, de nem utolsó sorban, épületünkben működik a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Betegszállító Kft. Így, ha lakóinknak kórházi felülvizsgálatra kell utazni, intézményünk nem csak a nővéri kíséretet biztosítja, hanem a rugalmas betegszállítást is, a betegszállításra vonatkozó jogszabályok alapján (19/1998(VI.3)NM rendelet a betegszállításról). A továbbiakban részletesen ismertetendő Házirend a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

6 szóló -többször módosított- 1993.évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(XI.17.) kormány rendelet, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet, a 340/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet: a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról valamint a betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I.5.) EszCsM rendelet alapján készült. II. Általános szabályok A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonának házirendje A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona folyamatosan működő bentlakásos intézmény. Az otthon célja, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott és megfelelő kereteket, személyre szóló ápolást és gondozást, s ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára. A házirend célja, hogy szabályozza az otthon által nyújtott szolgáltatások körét, a szolgáltatások ellenőrizhetőségét, a lakók és dolgozók kapcsolatát, a humánus-, és demokratikus együttélés szükséges normáit, a személyi- és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, és ezzel is biztosítja az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört. A házirend célja, hogy egyaránt védje az egyéni és közösségi érdekeket. A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megtartása a lakókra és a dolgozókra nézve egyaránt kötelező. II./1. A házirend célja A házirend célja, hogy meghatározza az Intézmény belső rendjét és tájékoztatást nyújtson az alapvető szabályokról. Ennek érdekében megállapítja: az együttélés szabályait, az Intézményből való eltávozás és az Intézménybe való visszatérés rendjét, az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait, az Intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait, a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és a textília tisztításának és javításának rendjét, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, az Intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját, továbbá egyéb, jogszabály által a házirend szabályozási körébe tartozó témaköröket.

7 II./2. A házirend hatálya A házirend személyi hatálya kiterjed az Idősek Otthonában: lakó ellátottakra, foglalkoztatott alkalmazottakra, munkát végző külső szervek dolgozóira, tartózkodó látogatókra és valamennyi, az Otthonban megforduló személyre. A házirend: az ellátottak és hozzátartozóik vonatkozásában az intézményi jogviszony, a munkavállalók esetében a munkaviszony kezdetekor, az Intézménynél nem munkaviszonyban lévő dolgozók vonatkozásában az Intézmény területére való belépéskor, a látogatók esetében az Intézménybe lépéskor lép hatályba. A házirend területi hatálya: A házirend előírásait az Intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek az Intézményen kívül is az Intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében az Intézmény területén kívül is alkalmazni kell. II./3. Alapelvek Az Intézmény a feladatait úgy végzi, hogy az ellátást igénybe vevők számára biztosítsa az őket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartását, különösen az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi és lelki egészséghez való jogot. II./4. A házirend nyilvánossága A házirendet nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal módjai: a házirendet ki kell függeszteni a faliújságra, el kell helyezni a közös helyiségekben, az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy ismerteti az ellátást igénybevevővel a házirend tartamát, (a házirend tartamának meghallgatásáról az intézet a lelendő lakó írásos nyilatkozatát kéri) a beköltözés napján a házirend egy példánya átadásra kerül, melynek ténye szintén írásos formában kerül rögzítésre. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni a fentiek szerint.

8 III. Az intézményi jogviszony III./1. Az intézményi ellátás igénybevételének módja Az otthonba történő beköltözés feltétele a gondozott és az intézmény között létrejött gondozási szerződés létrejötte. Az Otthonban csak érvényes gondozási szerződéssel, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló, az intézetvezető által kiállított igazolással rendelkező jogosult tartózkodhat. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére 9/1999.(XI.24.SzCsM rendelet 3., valamint a 36/2007. (XII.22.)SZMM rendelet alapján gondozási szükséglet vizsgálatot igazoló, az intézetvezető által kiállított igazolás alapján történik. A törvényi szabályok szerint az idősotthoni ellátás, csak a meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújthatók. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség. Az ellátás igénybevétele: 1. A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonában az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg. 2. Az intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére (szóban vagy írásban), indítványára történik. A kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a 9/1999.(XI.24.)SZCSM rendelet 1.számú melléklete alapján készült intézményi formanyomtatványon nyújtja be az igénylő az intézményvezetőnél. 3. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt. 4. Amennyiben a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, a gondnokolt intézményi elhelyezésére vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. 5. Az Idősek Otthonába nem vehető fel az a személy, akiről a lakóhelyén az alapszolgáltatás keretében tudnak gondoskodni, illetve akinek életkora, egészségi állapota, gondozási szükséglete nem felel meg az 1993.évi III. törvényben előírt feltételeknek. 6. Ennek megfelelően az intézményben ellátás csak a napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló okirat (igazolás) alapján nyújtható azon személyek részére, akik rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. 7. Ellátás nyújtható továbbá azon napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező személyeknek is, akik a 18. életévüket betöltötték, azonban betegségük vagy fogyatékosságuk miatt önmagukról gondoskodni nem képesek. 8. Felvehető az intézménybe a 6. pont szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy

9 éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is. 9. Az idősek otthona vezetője a 8. pont szerinti kivételek figyelembe vételével a kérelem alapján elvégzi az ellátást igénylő napi gondozási szükségletének vizsgálatát, majd a vizsgálat eredményének függvényében igazolást állít ki a gondozási szükségletről, majd dönt az ellátásra való jogosultságról. 10. Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően az intézet vezetője megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálat alapja a kérelmező jövedelem nyilatkozata alapján történik. A jövedelem nyilatkozatát a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg teszi meg a kérelem nyomtatvány jövedelem nyilatkozati részén. A nyomtatványon lehetősége van az ellátottnak vagy a törvényes képviselőjének, vagy a térítési díjat megfizető más személynek arra, hogy jelezze: önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a személyes adatokon, az önkéntes vállalás tényén és az aláíráson kívül a nyomtatvány további részeinek (és vagyonnyilatkozatnak) a kitöltése, illetve igazolások benyújtása a jövedelemről nem szükséges, ugyanis a jövedelemvizsgálatára nem kerül sor. 11. Önkéntes vállalás hiányában e vállalás elutasításának tényét kell jelölni a jövedelemnyilatkozatban, és ki kell tölteni kizárólag az ellátott jövedelmére vonatkozóan a nyomtatvány első, jövedelemtípusokra és azok nettó összegére vonatkozó táblázatát, mely jövedelmeket igazolni is kell. 12. Vagyonnyilatkozat: tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az Szt. 117/B. szerinti vállalás kivételével a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot (kivéve, ha az ellátott, vagy a térítési díjat megfizető más személy önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését). A vagyonnyilatkozatnak mind a pénzvagyonra mind az ingatlanvagyonra vonatkozó részét értelemszerűen ki kell tölteni (a nem létező vagyonelemek áthúzásával), kivéve a rehabilitációs intézményt és rehabilitációs célú lakóotthont, ahol csak a pénzvagyonról kell nyilatkozni, ingatlanvagyonról nem. A készpénzvagyon 2. és 3. pontja szerinti vagyonelemek vonatkozásában igazolni is kell a rendelkezésre álló összeget, ingatlanvagyon esetén azonban szükségtelen a tulajdoni lap másolatának benyújtása. Kétség esetén az intézményvezető feladata az ingatlanvagyonra vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése az ingatlan-nyilvántartás adataiba való személyes betekintés útján. (Szt.119/C. ). Nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ha teljesül a Szt. 117/B.. 13. Az intézmény vezetője döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. 14. A fenntartó képviselője az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével Megállapodás -t köt. 15. Az intézmény vezetője az ellátásra vonatkozó igények nyilvántartása alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, kivéve, ha az ellátást igénylő helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. 16. Soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. 17. Több, soron kívüli elhelyezési igény esetén az intézmény vezetője haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról. 18. Soron kívüli elhelyezést csak az intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. Nem teljesíthető ilyen igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. 19. Az intézményi férőhely elfoglalását követően az intézmény orvosa megvizsgálja az ellátást igénybe vevő új lakót. A főnővér illetve a részlegvezetők szükség esetén intézkednek a

10 külön jogszabály szerinti ápolási-gondozási feladatok ellátásáról. A részlegvezetők az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül gondoskodik az egyénre szabott gondozási terv elkészítéséről. 20. Az ellátást igénybe vevő panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez vagy az érdekképviseleti fórumhoz, ellátottjogi képviselőhöz, ha az intézmény a Megállapodás - ban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Amennyiben az ellátást igénybe vevő személy a panasszal kapcsolatos intézményvezetői intézkedést vitatja, akkor további panasszal a fenntartóhoz fordulhat. III./2. Az ellátás igénybevételét alátámasztó jogszabályi előírások Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról a 2010. évi LXXXIX. törvény szociális törvényt (Szt.): a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt az ápolást gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó szabályokat megváltoztatta. A Szt. 68/A.. szabályai szerint: Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. Mindezek azt jelentik, hogy az intézmény vezetője több jogszabály (szociális törvény, a gondozási szükségletet szabályozó miniszteri rendelet) együttes alkalmazásával biztosíthatja, hogy az idősek otthonába való bekerülés szabályosan történjen. Az Szt. 68.. (2) bekezdése alapján nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek esetében, hanem a 18. életévét betöltött, de betegsége, vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes személyek esetében is szükséges a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet megléte. A Szt. 68.. (5) bekezdés alapján, a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel együtt beköltözhet az ellátás igénylésekor legalább 1 éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója, aki a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is felvehető. A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos, eljárásra vonatkozó részletes szabályairól (340/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet)a rendelkezik. A gondozási szükséglet vizsgálatát a szolgáltató, intézmény vezetője végzi. Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a házi segítségnyújtást szakfeladatként nyújtja, a szolgáltatást igénylő személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a személyes gondoskodásban közreműködő szakképzett szociális gondozót vagy vezető gondozót kér fel szakértőnek. Ha nincs olyan szolgáltató, intézmény, amely a településen házi segítségnyújtást biztosít, a szolgáltatást igénylő személy (törvényes képviselője) a jegyzőnél kérheti a gondozási szükséglet megállapítását. A jegyző a kérelem beérkezését követő tizenöt napon belül a

11 szakképzett szociális gondozókra vagy vezető gondozókra jogszabályban meghatározott képzettséggel rendelkező személyt kér fel szakértőnek, aki a vizsgálatot a felkérést követő harminc napon belül végzi el. Ha a szolgáltatást igénylő személy (törvényes képviselője) a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét vitatja, a gondozási szükséglet felülvizsgálatát az ellátási kérelemről szóló döntésnek az Szt. 94/A. (3) bekezdése vagy az Szt. 94/D. (2) bekezdése szerinti felülvizsgálata során, egyéb esetben a szociális szolgáltatás iránti kérelemről szóló döntés meghozatalát megelőzően a fenntartónál kérheti. A fenntartó a felülvizsgálatba köteles bevonni olyan személyt, aki rendelkezik a szakképzett szociális gondozókra vagy vezető gondozókra jogszabályban meghatározott képzettséggel, és a gondozási szükséglet vizsgálatában nem vett részt. Az igazolás kiállításától számított egy évig a gondozási szükséglet vizsgálatát csak akkor kell elvégezni, ha a benyújtott iratokból megállapítható, hogy a szolgáltatást igénylő személy gondozási szükségletében vagy a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülményeiben lényeges változás következett be. A gondozási szükséglet vizsgálatáért, felülvizsgálatáért a szolgáltatást igénylő személytől és törvényes képviselőjétől térítés nem kérhető. A betegségen, illetve egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság külön jogszabály szerinti vizsgálata keretében kiállított háziorvosi igazolás, illetve szakorvosi szakvélemény felülvizsgálatát a szolgáltatást igénylő személy, illetve törvényes képviselője a kiegészítő szakértői díj megfizetésével egyidejűleg kérheti az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségénél. A felülvizsgálatot az első fokú szakértői bizottság folytatja le, amelynek legalább egy tagja szociális szakértő. A kiegészítő szakértői díj mértéke 2000 Ft. A gondozási szükséglet vizsgálatának szinte minden esetben része a lakóhelyen történő vizsgálat. A gondozási szükséglet vizsgálatát az előgondozás I. szakaszában végzi az intézetvezető. Ettől csak azokban az esetben lehet eltekinteni, ha az ellátási igényt olyan vitathatatlan és megfelelően igazolt, külön jogszabályban (miniszteri rendeletben) meghatározásra kerülő körülmény alapozza meg, amely szükségtelenné teszi a gondozási szükséglet mértékének helyszíni vizsgálatát (pl. középsúlyos demencia). A lakóhelyen történő vizsgálatot a magánszféra tiszteletben tartásával, kizárólag a külön jogszabály szerinti (miniszteri rendeletben meghatározott) szempontok vizsgálatára kiterjedően kell lefolytatni. A módosított 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről. Az intézményvezető, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy az ellátásra vonatkozó igényt (a kérelmet) a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi a Szt.20. alapján és intézetünkben írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét a kérelem nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról, ezen belül a gondozási szükséglet vizsgálatának időpontjáról. A nyilvántartás sorszámozott, folyamatosan vezetett, amely az ellátásra vonatkozó igényeket és a megtett intézkedéseket időbeli sorrendben tartalmazza. Az idősek otthonába való elhelyezés előtt előgondozást kell végezni, amelynek során az előgondozást végző személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az idősotthoni ellátás esetében az előgondozás I. szakasza az ellátott, illetve törvényes képviselője részére szóló tájékoztatásból, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatából

12 áll. Az előgondozás II. szakaszát pedig a gondozási szükséglet megállapítását követően végezzük el. Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezésre irányuló kérelem beérkezése után a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy megállapításait a rendelet 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. Ha az előgondozást végző személy az igénybe vevő egészségi állapota tekintetében lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest, úgy kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa amennyiben erre mód van előzetesen vizsgálja meg az ellátást igénybe vevőt, és/vagy az intézményvezető kezdeményezi az 1. számú melléklet I fejezetében foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes szakorvosától. Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el, egyben kitölti a rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapot. Szociális intézményi áthelyezés, valamint egészségügyi, és más egyéb intézményből történő átkerülés esetén az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyazon alkalommal is teljesíthetőek. Az előgondozás során az előgondozást végző személy szükség esetén felveszi a kapcsolatot az igénybe vevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást biztosító személlyel, az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett, az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából, a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvőképességre vonatkozó adatok megismerése végett, az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival. Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához. Amennyiben a soron kívüli elhelyezési igény megalapozott, az igény teljesítése esetén az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyszerre is teljesíthetőek. A 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól. Az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének a gondozási szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy e. rendelet 4. szerinti igazolásokat. A gondozási szükséglet vizsgálata e rendelet 3. számú melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. A vizsgálat eredményéről a rendelet 4. számú melléklete szerinti igazolást kell kiállítani. Az értékelő adatlap másolatát és az igazolás egy példányát a vizsgálat elvégzését követően át kell adni az igénylőnek és törvényes képviselőjének. Az Szt. 68/A. -ának (3) bekezdése szerinti, gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők: a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia

13 centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével igazoltak; az ellátást igénylő egyedül él, és nyolcvanadik életévét betöltötte, vagy hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy fogyatékossági támogatásban részesül és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak, I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül, amit a nyugdíját, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjfolyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolatával igazoltak, vagy munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak. Az életkort személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. a közművesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzője igazolja. Az igazolások beszerzésében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló miniszteri rendelet szerinti előgondozást végző személy segítséget nyújt az ellátást igénylőnek. A rendelet 4. (1) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén a gondozási szükséglet mértékét nem kell a 3. számú melléklet szerinti értékelő adatlap alapján vizsgálni, a gondozási szükséglet fennállását a 4. számú melléklet szerinti igazolás 3.1. pontjának kitöltésével kell igazolni. A gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás felülvizsgálatára irányuló kérelemhez mellékelni kell az igazolás, valamint a kitöltött értékelő adatlap másolatát. Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően az intézet vezetője megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálat alapja a kérelmező jövedelem nyilatkozata alapján történik. A jövedelem nyilatkozatát a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg teszi meg a kérelem nyomtatvány jövedelem nyilatkozati részén. A nyomtatványon lehetősége van az ellátottnak vagy a törvényes képviselőjének, vagy a térítési díjat megfizető más személynek arra, hogy jelezze: önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a személyes adatokon, az önkéntes vállalás tényén és az aláíráson kívül a nyomtatvány további részeinek (és vagyonnyilatkozatnak) a kitöltése, illetve igazolások benyújtása a jövedelemről nem szükséges, ugyanis a jövedelemvizsgálatára nem kerül sor. Önkéntes vállalás hiányában e vállalás elutasításának tényét kell jelölni a jövedelemnyilatkozatban, és ki kell tölteni kizárólag az ellátott jövedelmére vonatkozóan a nyomtatvány első, jövedelemtípusokra és azok nettó összegére vonatkozó táblázatát, mely jövedelmeket igazolni is kell.

14 Vagyonnyilatkozat: tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az Szt. 117/B. szerinti vállalás kivételével a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot (kivéve, ha az ellátott, vagy a térítési díjat megfizető más személy önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését). A vagyonnyilatkozatnak mind a pénzvagyonra mind az ingatlanvagyonra vonatkozó részét értelemszerűen ki kell tölteni (a nem létező vagyonelemek áthúzásával), kivéve a rehabilitációs intézményt és rehabilitációs célú lakóotthont, ahol csak a pénzvagyonról kell nyilatkozni, ingatlanvagyonról nem. A készpénzvagyon 2. és 3. pontja szerinti vagyonelemek vonatkozásában igazolni is kell a rendelkezésre álló összeget, ingatlanvagyon esetén azonban szükségtelen a tulajdoni lap másolatának benyújtása. Kétség esetén az intézményvezető feladata az ingatlanvagyonra vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése az ingatlannyilvántartás adataiba való személyes betekintés útján. (Szt.119/C. ). Nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ha teljesül a Szt. 117/B.. III./3. Az ellátás igénybevételének egyéb szabályairól Az ellátás igénybevételének feltétele: az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője a Gondozási Szerződést elfogadja, aláírja. A Házirendet valamint a Korlátozó Intézkedés Alkalmazásának szabályait szóban és írásban megismeri, írásban nyilatkozik, hogy a benne foglaltakat elfogadja. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvésképtelen, a kérelmet, indítványt a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A kérelmet az Intézmény igazgatójához kell benyújtani. Az intézményi jogviszony keletkezését az Intézmény vezetőjének intézkedése alapozza meg. Döntéséről intézetünkben írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az Intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az alapító fenntartóhoz fordulhat. Az Intézmény fenntartója az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével Megállapodást köt Szt.94/B., Szt. 94/D.. A Megállapodás tartalmazza: ellátást igénybe vevő személyes adatait, tartásra kötelezett (vagy azt vállaló) személyazonosító adatait, a megállapodás tárgyát, az intézményi ellátás időtartamát, határozott vagy határozatlan időtartamú az ellátás igénybevételének az időtartama, az Intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat az ellátás kezdetének időpontját, az ellátás megszüntetésének módjait,

15 az intézmény részéről fennálló kötelezettség teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálásának módját, jogosul aláírása vagy törvényes képviselő aláírása, fenntartó aláírása, tanúk aláírása. A Megállapodás megkötésével egyidejűleg kérjük a lakót, vagy törvényes képviselőjét, hogy írásban az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon nyilatkozzon a következőkről: tájékoztatás meghallgatása, tudomásul vétele, hozzátartozó értesítése a lakó állapotában bekövetkező lényeges változásról, értéktárgy leadásáról, temettetés módjáról, nyugdíjátjelentésről, az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetéséről. Az Intézmény vezetője az ellátásra vonatkozó igények alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.(szt.94/c. ) Az Intézmény vezetője az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben fel kell tüntetni Szt.94/C. Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának bevonásával dönt. Soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az ellátást kérő (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 15. -16. : önmaga ellátására nem képes, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, továbbá ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgálatatás biztosításával sem oldható meg, soron kívüli elhelyezése a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint indokolt, szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Több soron kívüli elhelyezési igény esetén az Intézmény vezetője haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. IV. Tájékoztatási kötelezettség Az Intézeti ellátás legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve a hozzátartozóját írásban értesíti. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára az 1993. évi III. törvény 96 alapján:

16 az intézményben biztosított ellátás tartalmáról, feltételeiről, térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások köréről (pl.: fodrász), valamint a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásokról (pl.: pedikűr), az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, a lakók jogairól és kötelezettségeiről, a kapcsolattartás, a látogatás, a távozás és visszatérés rendjéről, a dohányzás, alkoholfogyasztás szabályairól, bevásárlás, ügyintézés módjáról, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az ellátottjogi képviselő munkájáról, elérhetőségéről, fogadóidejéről, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, az intézmény házirendjéről, szakmai programjáról, korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályairól, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, a mulasztás következményeiről, a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. Az ellátott és hozzátartozója a beköltözést követő 24 órán belül írásban nyilatkozik: a fenti tájékoztatás tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltat az intézményben a törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és az ellátott vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézetvezetővel, nyilatkozatokat aláírásával tudomásul veszi, írásban nyilatkozik egyéb szabályok tudomásul vételéről. A bentlakásos idősek otthonának intézményvezetője, illetve a megbízott személy köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa meghatározott hozzátartozóját: a jogosult állapotáról, egészségügyi intézménybe való beutalásáról, áthelyezés kezdeményezéséről, illetve kérelmezéséről, díjfizetési hátralék következményeiről, illetve a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésekről. Az intézmény vezetője gondoskodik: a jogosult és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézmény dolgozóinak a foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének törvényesítéséről, a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról, adatkezelési szabályzat betartásáról. V. Adatkezelés, adatvédelem A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona valamennyi dolgozója számára kötelező az adatvédelmi szabályok betartása. Az adatvédelmi szabályokat az intézményvezető által elkészített Adatvédelmi szabályzat tartalmazza részletesen.

Az intézményvezetőnek szabályoznia kell: az intézményben foglalkoztatottak adatvédelmével kapcsolatos, valamint az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottak adatvédelmével kapcsolatos feladatokat is. 17 Az intézményvezető feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze, figyelemmel kísérje, hogy az intézményben történő adatkezelés megfelel-e a jogszabályokban, valamint a belső dokumentumokban meghatározott szabályoknak. 1. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. 2. Az intézmény kezelheti a lakó minden olyan szociális és személyazonosító adatát, amely az intézményi elhelyezés, a szociális munka szempontjából szükséges. 3. A szociális és a személyazonosító adatoknak a lakó részéről történő szolgáltatása a szociális ellátás igénybevételéhez kötelező. 4. Az érintett kérelmére indult eljárásban az érintett hozzájárulását az eljáráshoz szükséges adatai kezeléséhez vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. 5. Az intézményvezető köteles tájékoztatni a lakót és hozzátartozóját minden olyan tevékenységéről, eljárási lépéséről, melyet a lakó érdekében a gondozási munka során megtesz. 6. A lakó joga, hogy a kizárólag saját személyére vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásba betekintsen, azokat megismerhesse. 7. A nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek szolgáltatható. 8. Az intézményvezetőt, valamint a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona minden dolgozóját, aki a munkavégzése során a lakóval kapcsolatos bármely adat vonatkozásában kapcsolatba kerül, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. Az Idősek Otthonában a szociális és személyazonosító adatok kezelésének a célja: a szociális szolgáltatásokat igénybe vevők jogosultságának megállapítása, a szociális szolgáltatásokat igénybe vevőkkel végzett eredményes szociális munka, a lakók részére a tartós elhelyezést nyújtó szolgáltatáshoz, ellátáshoz jutás megszervezése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás megszervezése, a lakók szociális állapotának nyomon követése, az idősek otthonában folyó munka során szükségessé váló intézkedések, gondozási lépések megtétele, a szociális szakmai vizsgálat, elemzés, a szociális ellátás tervezése, szervezése, a költségek tervezése, az intézmény hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának az elősegítése,

18 a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonán belül a lakókról kizárólag a fenti célokhoz elengedhetetlenül szükséges adatok kezelhetőek. Idősek Otthonán belül a lakókról rögzített adatok fajtái: személyazonosító adatok, szociális adatok, személyes adatok, különleges adatok, egészségügyi-mentálhigiénés adatok, pénzügyi, jövedelmi adatok. Az Idősek Otthonán belül a munka során kezelt adatok, vezetett nyilvántartások tartalmazzák: a lakó természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, a kérelmező telefonszámát, értesítési címét, a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adatot, a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója természetes személyazonosító adatait, telefonszámát, lakó- és tartózkodási helyét vagy értesítési címét a kérelem előterjesztésének időpontját, soron kívüli ellátásra vonatkozó igény tényét, az egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai lefolytatásának időpontját, a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést, a döntés meghozatalánál figyelembe vett körülményeket, az ellátottság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat, a kérelmező Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám), az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására vonatkozó adatokat, a kérelmező családi kapcsolatait (családi állapotát, rokoni/családi kapcsolatait), a kérelmező jövedelemtípusát, annak mértékét, foglalkozását, szakmáit, iskolai végzettségét, betegségeit, a tartásra köteles személy, hozzátartozó természetes személyazonosító adatait, a gondozási, ápolási munka folyamatát, ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, az ellátás megszüntetésének módját, okát, a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntést, a férőhely elfoglalásának időpontját, valamint, hogy közgyógyellátásban részesül-e, egyéb kiegészítő adatokat. A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonában munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes, vagy jogi személyt a lakóval kapcsolatos bármely adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. Az lakókra vonatkozó nyilvántartásból adatok csak az alábbi esetekben és formában továbbítunk. A kötelező adatszolgáltatások köre és formája: A társadalombiztosítási igazgatási szervek (Nyugdíjfolyósító, TB) részére, az igazságszolgáltatási szervek (Bíróság, ügyészség, büntetés-végrehajtási intézmények,)

19 részére, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek (települési gyámügy, városi/kerületi gyámhivatal, Közigazgatási Hivatal gyámhivatala) részére kizárólag eseti, írásbeli megkeresésre, az adatkérés konkrét céljának, és a kért adatok körének megjelölése esetében kizárólag a Szt. 18. -ban nevesített adatok közül szolgáltathatóak adatok. Az ezen felül kért adatok csak abban az esetben továbbíthatóak, ha az ügyfél ellátását pozitívan befolyásolja, illetve helyzete javulását szolgálja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság részére szintén kizárólag eseti, írásbeli megkeresésre, az adatkérés konkrét céljának, és a kért adatok körének megjelölése esetében szolgáltathatóak adatok. Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A közigazgatási szervtől kapott megkeresésnek tizenöt napon belül kell eleget tenni. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és ellátásról 20./B kimondja, hogy A kormány által kijelölt szerv- a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége miattországos jelentési rendszert működtet A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott-személyes adatnak nem minősülő- adatokat. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és ellátásról 21. alapján: A 20. -ban szabályozott nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. A lakó betekintési joga: A lakó joga, hogy a kizárólag saját személyére vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásba betekintsen, azokat megismerhesse. A lakó kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad a kezelt adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg az adatokat. Az idősek otthona a nyilvántartásában kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat. Az intézményben az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók. Panasszal fordulhat a lakó (vagy törvényes képviselő), illetve hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az otthon vezetőjéhez, illetve az érdek-képviseleti fórumhoz, ellátottjogi képviselőhöz ha az adatvédelmi előírásokat az intézet megszegi. Az adatvédelmi előírások megszegésével kapcsolatos panaszt írásban kell benyújtani. Az intézetvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézetvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.(szt.94/e. (14)

20 VI. Az intézmény lakóinak jogai VI./1. Ellátottak jogai A személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján a szolgáltatás igénybevételére. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról, és szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza: az intézmény működési költségének összesítését, az intézményi térítési díj havi összegét, az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A tájékoztató kifüggesztésre kerül a faliújságra is. Az otthon az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férnek hozzá. Az adatok védelméről szóló részletes szabályozás az Intézet Adatvédelmi Szabályzatában került lefektetésre, melyet a faliújságon lehet megtekinteni. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Amennyiben az intézményben ellátott lakó betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, megilletik mindazon jogok, melyeket az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény (Eü.tv.) a betegek jogai tekintetében rögzít. Amennyiben az ellátást igénybe vevő lakó egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva