Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA



Hasonló dokumentumok
Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 13. junij 2015 / Do 20 minut

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

Državni izpitni center. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 15. junij 2013 / Do 20 minut

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 10. junij 2017 / Do 20 minut

Državni izpitni center. Četrtek, 30. avgust 2012 / 90 minut

Državni izpitni center. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 16. junij 2012 / Do 20 minut

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ

Državni izpitni center. Izpitna pola 2 2. feladatlap Esejske naloge / Esszé típusú faladatok. Torek, 5. junij 2012 / 120 minut

Dr`avni izpitni center. Osnovna raven MADŽAR[^INA. Izpitna pola 1. Bralno razumevanje / 30 minut. Dele` pri oceni: 20 %

Dr`avni izpitni center. SOCIOLOGIJA SZOCIOLÓGIA Izpitna pola 1 1. feladatlap. Sobota, 5. junij 2004 / 120 minut június 5., szombat / 120 perc

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 2

Državni izpitni center. Izpitna pola 1. A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Dr`avni izpitni center. Vi{ja raven MADŽAR[^INA. Izpitna pola 1. Bralno razumevanje / 40 minut. Dele` pri oceni: 20 %

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2

Državni izpitni center MATEMATIKA. Torek, 7. maj 2013 / 60 minut

Državni izpitni center. Četrtek, 30. avgust 2012 / 90 minut

Državni izpitni center. Torek, 10. junij 2014 / 90 minut

Državni izpitni center. Sreda, 5. junij 2013 / 90 minut

*M M* ZGODOVINA TÖRTÉNELEM. Izpitna pola 1 1. feladatlap

*M M* Višja raven Emelt szint MATEMATIKA

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

Dr`avni izpitni center. GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 2 2. feladatlap Petek, 1. september 2006 / 80 minut szeptember 1.

Državni izpitni center. Torek, 10. junij 2014 / 90 minut

Državni izpitni center ZGODOVINA TÖRTÉNELEM. Izpitna pola 1 1. feladatlap. Petek, 31. avgust 2007 / 90 minut augusztus 31.

Državni izpitni center. Izpitna pola 1. A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

*M M* Višja raven Emelt szint MATEMATIKA

Državni izpitni center MATEMATIKA PREIZKUS ZNANJA ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP. Torek, 8. maja 2007 / 60 minut május 8.

Državni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap május 28., csütörtök / 60 perc

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ. Izpitna pola 1 1. feladatlap SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

relief / domborzat veter / szél geografska širina / földrajzi szélesség morski tokovi / tengeri áramlások (2 točki/pont)

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ PREIZKUS ZNANJA/FELMÉRŐLAP. Ponedeljek, 9. maj 2011 / 60 minut május 9.

Državni izpitni center. Četrtek, 29. avgust 2013 / 90 minut

Državni izpitni center. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése június 3., hétfő / 60 perc SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ. Izpitna pola 2 2. feladatlap. Četrtek, 30. avgust 2007 / 80 minut augusztus 30., csütörtök / 80 perc

Üres oldal. Prazna stran *M M03* 3/18

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ. Izpitna pola 1 1. feladatlap. Ponedeljek, 4. junij 2007 / 100 minut június 4.

*M * MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV. 2. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése augusztus 25., hétfő / 90 perc ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ. Izpitna pola 1 1. feladatlap SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje

Državni izpitni center. Sreda, 6. junij 2012 / 90 minut

Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

Državni izpitni center. Sreda, 6. junij 2012 / 90 minut

Dr`avni izpitni center. MATEMATIKA Izpitna pola 2 2. feladatlap Vi{ja raven Emelt szint

Dr`avni izpitni center. GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 1 1. feladatlap. ^etrtek, 9. junij 2005 / 100 minut június 9., csütörtök / 100 perc

*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1. A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje

*M M03* 3/18. Prazna stran. Üres oldal OBRNITE LIST. LAPOZZON!

Dr`avni izpitni center. GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 1 1. feladatlap. Ponedeljek, 5. junij 2006 / 100 minut június 5.

Državni izpitni center MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV. 1. feladatlap. Iskolai irodalmi esszé (terjedelme legalább 700 szó)

Državni izpitni center. Četrtek, 29. avgust 2013 / 90 minut

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1. A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje

Državni izpitni center. Sreda, 5. junij 2013 / 90 minut

*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Üres oldal. Prazna stran *M M03* 3/20

Az abortusz a magyar közvéleményben

O k t a t á si Hivatal

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1. A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje

Dr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Szerda, június 1. / 60 perc

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ. Izpitna pola 2 2. feladatlap. Petek, 31. avgust 2007 / 80 minut augusztus 31.

1. forduló. MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév

Državni izpitni center MATEMATIKA. Sreda, 4. maj 2016 / 60 minut

*M M* Višja raven Emelt szint MATEMATIKA

*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA

MATEMATIKA HETI 3 ÓRA

Dr`avni izpitni center. GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 1 1. feladatlap. Sobota, 3. september 2005 / 100 minut

Dr`avni izpitni center. GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 1 1. feladatlap. Petek, 1. september 2006 / 100 minut szeptember 1., péntek / 100 perc

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

*M M03* 3/22. Prazna stran. Üres oldal OBRNITE LIST. LAPOZZON!

*M M* Višja raven Emelt szint MATEMATIKA

118. Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás

M A G Y A R K O N G R E S S Z U S I I R O D A

Útmutató a vízumkérő lap kitöltéséhez

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

A döntő feladatai. valós számok!

*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA

*M M* Osnovna raven Alapszint MATEMATIKA

Državni izpitni center MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV. 2. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése augusztus 25.

Átírás:

Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : *M08150111M* Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča geografija Izbrane regije Általános földrajz Választott régiók Ponedeljek, 2. junij 2008 / 100 minut 2008. június 2., hétfő / 100 perc Dovoljeno gradivo in pripomočki: Kandidat prinese nalivno pero ali kemični svinčnik. Kandidat dobi dva ocenjevalna obrazca. Izpitni poli je priložena barvna priloga. Engedélyezett segédeszközök: a jelölt töltőtollat vagy golyóstollat hoz magával. A jelölt két értékelőlapot is kap. A feladatlap egy színes mellékletet is tartalmaz. SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Navodila kandidatu so na naslednji strani. A jelöltnek szóló útmutató a következő oldalon olvasható. Ta pola ima 24 strani, od tega 4 prazne. Barvna priloga ima 4 strani. A feladatlap terjedelme 24 oldal, ebből 4 üres. A színes melléklet terjedelme 4 oldal. RIC 2008

2 M081-501-1-1M NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma vpišite svojo šifro (v okvirček desno zgoraj na prvi strani in na ocenjevalna obrazca). Izpitna pola vsebuje 31 nalog. Število točk, ki jih lahko dosežete, je 60. Za posamezno nalogo je število točk navedeno v izpitni poli. Rešitve, ki jih pišite z nalivnim peresom ali s kemičnim svinčnikom, vpisujte v izpitno polo v za to predvideni prostor. Odgovarjajte v obliki povedi in ne le z besedo ali besedno zvezo. Pišite čitljivo. Če se zmotite, napisano prečrtajte in rešitev zapišite na novo. Nečitljivi zapisi in nejasni popravki bodo ocenjeni z nič (0) točkami. Zaupajte vase in v svoje zmožnosti. Želimo vam veliko uspeha. ÚTMUTATÓ A JELÖLTNEK Figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót! Ne lapozzon, és ne kezdjen a feladatok megoldásába, amíg azt a felügyelő tanár nem engedélyezi! Ragassza vagy írja be kódszámát (a feladatlap első oldalának jobb felső sarkában levő keretbe és az értékelőlapokra)! A feladatlap 31 feladatot tartalmaz. Összesen 60 pont érhető el. A feladatlapban a feladatok mellett feltüntettük az elérhető pontszámot is. Válaszait töltőtollal vagy golyóstollal írja a feladatlap erre kijelölt helyére! Válaszoljon mondat formájában, ne csak szavakkal vagy szószerkezetekkel! Olvashatóan írjon! Ha tévedett, a leírtat húzza át, majd válaszát írja le újra! Az olvashatatlan megoldásokat és a nem egyértelmű javításokat nulla (0) ponttal értékeljük. Bízzon önmagában és képességeiben! Eredményes munkát kívánunk!

M081-501-1-1M 3

4 M081-501-1-1M A1 OBČA / ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZ 1. Reliefne oblike v levem stolpcu smiselno povežite z zunanjima preoblikovalnima procesoma v desnem tako, da na vsako črto vpišete eno črko ustreznega preoblikovalnega procesa: A bal oldali oszlop domborzatformáit értelemszerűen csatlakoztassa a jobb oldali oszlopban lévő két külső felszínformáló folyamathoz úgy, hogy a megfelelő folyamat betűjelét írja a vonalra. morena / moréna vintgar / szurdok A akumulacija / akkumuláció klif / kliff sipina / homokbucka B erozija / erózió kapnik / cseppkő 2. Priloge 1, 2, 3 in 4 (Priloga k Izpitni poli 1) prikazujejo reliefne značilnosti območij, ki so na karti 1 označena s črkami A, B, C in D. K posamezni črki pripišite ustrezno številko priloge. Az 1., 2., 3. és 4. számú mellékletek (az 1. sz. feladatlap melléklete) az 1. sz. térképen A, B, C és D betűvel jelölt térségek domborzati jellegzetességeit ábrázolják. Írja a betűkhöz a melléklet megfelelő számjegyét. Karta 1 / 1. sz. térkép (Vir: Kunaver, J., in drugi, 1996: Obča geografija, delovni zvezek, str. 68. DZS. Ljubljana) A B C D

M081-501-1-1M 5 3. Imenujte tipa reliefa, ki ju prikazujeta priloga 3 in 4 (Priloga k Izpitni poli 1). Nevezze meg a 3. és 4. mellékleten (az 1. sz. feladatlap melléklete) bemutatott két felszíntípust. Priloga 3 / 3. melléklet: Priloga 4 / 4. melléklet: 4. Imenujte reliefno obliko na prilogi 4 (Priloga k Izpitni poli 1) in opišite njen nastanek. Nevezze meg a 4. melléklet (az 1. sz. feladatlap melléklete) domborzati formáját, és írja le keletkezését. Reliefna oblika: Domborzati forma: Opis nastanka: Keletkezésének leírása: 5. Površje, ki ga je preoblikovala gorska poledenitev, je neugodno za poselitev, po drugi strani pa ima lahko številne prednosti. Pojasnite dve oviri pri naselitvi in dve ugodnosti za gospodarski razvoj v taki pokrajini. A hegyi eljegesedés következtében átalakult felszín nem alkalmas betelepítésre, más oldalról azonban sok előnye is lehet. Magyarázzon meg két olyan tényezőt, ami a betelepítést akadályozza, valamint két olyat, ami kedvezően befolyásolja e térségek gazdasági fejlődését. Oviri za poselitev / Betelepítést akadályozó tényezők: 1 2

6 M081-501-1-1M Ugodnosti za gospodarski razvoj / A gazdasági fejlődést kedvezően befolyásoló tényezők: 1 2

M081-501-1-1M 7 A2 OBČA / ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZ 6. Razložite trditev:»stopnja urbanizacije v Avstraliji je 85 %.«Magyarázza meg, mit jelent a következő állítás:»ausztrália urbanizáltsági foka 85%.«(1 točka/pont) 7. Naštejte tri razlike med mestnimi in podeželskimi naselji. Soroljon fel három különbséget a városi és a vidéki települések között. 1 2 3 8. Poimenujte mesto, ki je v prilogi 5 (Priloga k Izpitni poli 1) označeno s črko A in sodi med največja mesta na svetu, ter ugotovite, na kateri celini in v katerem toplotnem pasu je največ velikih mest. Nevezze meg az 5. sz. mellékleten (az 1. sz. feladatlap melléklete) A betűvel jelölt várost, amely a világ legnagyobb városai közé tartozik, majd állapítsa meg, melyik földrészen és melyik hőmérsékleti övezetben van legtöbb nagyváros. Mesto / Város: Celina / Földrész: Toplotni pas: Hőmérsékleti övezet: 9. Pojasnite enega od vzrokov, zakaj se je večina največjih mest razvila ob obali. Miért a tengerpart mentén fejlődött ki a legtöbb nagyváros? Az okok közül egyet magyarázzon meg. (1 točka/pont)

8 M081-501-1-1M 10. Pojasnite, zakaj je za mesta v manj razvitih državah značilno pomanjkanje stanovanj in delovnih mest ter zelo onesnažen zrak. Magyarázza meg, miért van a kevésbé fejlett országokban lakás- és munkahelyhiány, és miért szennyezett annyira a levegő. Vzrok za pomanjkanje stanovanj in delovnih mest: A lakás-és munkahelyhiány oka: Vzrok za onesnaženi zrak: A légszennyezettség oka: 11. Slovenija sodi med države z izrazito suburbanizacijo. Opišite dva učinka suburbanizacije na primestna naselja. Szlovénia a kifejezetten szuburbanizált országok közé tartozik. Írja le a szuburbanizáció két különböző hatását a külvárosi településekre. 1 2

M081-501-1-1M 9 B1 SVET / A VILÁG 12. Imenujte območje, ki je na karti 2 temneje obarvano. Nevezze meg a 2. számú térképen sötétebbre színezett térséget. Karta 2 / 2. sz. térkép (Vir: Senegačnik, J., 2004: Svet, str. 52. Modrijan. Ljubljana) (1 točka/pont) 13. Na območju Afrike, ki je na karti 2 temneje obarvano, povzročajo suše veliko gospodarsko škodo. Napišite dva vzroka za širjenje puščave v to pokrajino. Afrika azon térségében, amely a 2. sz. térképen sötétebb színnel van jelölve, az aszályok nagy kárt okoznak a gazdaságban. Írja le két okát annak, miért terjeszkedik a sivatag ebben a térségben. 1 2 (1 točka/pont)

10 M081-501-1-1M 14. Na posestvu v Keniji, ki ga prikazuje slika 1, pridelujejo sisal. Imenujte obliko kmetovanja na posestvu in opišite vzrok za uveljavitev te oblike na nekaterih območjih Afrike. Az 1. sz. képen látható kenyai birtokon szizált termelnek. Nevezze meg a birtokon folytatott mezőgazdasági tevékenység típusát, és írja le, miért érvényesülhetett ez a módszer Afrika néhány más térségében. Slika 1 / 1.sz. kép (Vir: Praxis Geographie 11/92) Oblika kmetovanja: Mezőgazdasági mód: Opis / Leírás:

M081-501-1-1M 11 15. Na karti 3 je označena razširjenost spalne bolezni v Afriki. Imenujte prenašalca te bolezni in opišite njen vpliv na kmetijstvo v tem delu Afrike. A 3. sz. térképen az álomkór afrikai elterjedtsége van bejelölve. Nevezze meg a betegséghordozót, és írja le, milyen hatással van Afrika e részének mezőgazdaságára. Karta 3 / 3.sz. térkép (Vir: Senegačnik, J., 2004: Svet, str. 51. Modrijan. Ljubljana) Prenašalec / Betegséghordozó: Opis / Leírás: 16. Večina afriškega prebivalstva se še vedno ukvarja s samooskrbnim kmetovanjem, ki obsega več oblik, odvisnih od naravnih razmer. Imenujte obliko, ki je razširjena v Kongovi kotlini, in jo opišite. Az afrikai népesség többsége még ma is önellátó mezőgazdaságot folytat, amelynek a természeti körülményektől függően több módozata van. Nevezze meg és írja le azt a módozatot, amelyik a Kongó-medencére jellemző. Oblika samooskrbnega kmetijstva: Az önellátó mezőgazdasági módozat: Opis / Leírása:

12 M081-501-1-1M 17. Gojenje ene ali manjšega števila kulturnih rastlin za izvoz je pomembna značilnost nekaterih afriških držav. Pojasnite vpliv monokulturnega kmetijstva na pokrajine teh držav in zakaj je takšna oblika kmetovanja pogosto povezana z njihovim zadolževanjem. Egy vagy kis számú exportra termesztett kultúrnövény néhány afrikai állam fontos jellegzetessége. Magyarázza meg a monokultúrás mezőgazdaság hatását ezen országok térségeire, és azt, miért függ össze az effajta mezőgazdaság gyakran az adott országok eladósodásával. Vpliv monokulturnega kmetijstva: A monokultúrás mezőgazdaság hatása: Zadolževanje / Eladósodás:

M081-501-1-1M 13 B2 SVET / A VILÁG 18. Obkrožite DA, če je trditev pravilna, in NE, če je napačna. Karikázza be az IGEN szót, ha helyes az állítás, illetve a NEM szót, ha az helytelen. DA / IGEN NE / NEM Avstralija v celoti leži na južni polobli. Ausztrália teljes egészében a déli féltekén fekszik. DA / IGEN NE / NEM Avstralija leži med Indijskim in Atlantskim oceanom. Ausztrália az Indiai- és az Atlanti-óceán között fekszik. DA / IGEN NE / NEM Avstralija je manjša od Evrope. Ausztrália kisebb Európánál. DA / IGEN NE / NEM Glavno mesto Avstralije je Sydney. Sydney Ausztrália fővárosa. 19. Napišite ime značilnega avstralskega drevesa, ki ga prikazuje priloga 6 (Priloga k izpitni poli 1), in opišite vzrok za številne požare, ki pogosto prizadenejo avstralske gozdove. Írja le annak a jellegzetes ausztráliai fának a nevét, amelyet a 6. sz. melléklet (az 1. sz. feladatlap melléklete) mutat be, majd írja le az ausztráliai erdőket sújtó gyakori tüzek okát. Drevo / Fa: Vzrok za požare / A tüzek oka: 20. Grafi 1, 2, 3 in 4 prikazujejo proizvodnjo zlata, železove rude, boksita in volne leta 2000 po državah, med katerimi je vodilna tudi Avstralija. Na črto pri posameznem grafu napišite, proizvodnjo česa prikazuje. Az 1., 2., 3. és 4. számú grafikonok azoknak az államoknak az arany-, a vasérc-, a bauxit- és a gyapjútermelését ábrázolják a 2000. évre vonatkozóan, amelyek élvonalába Ausztrália is tartozik. Írja az egyes grafikon mellé, hogy minek a termelését ábrázolja. Graf 1 / 1. sz. grafikon 250 mil. t 200 198 150 173 100 117 50 0 87 76 63 55 38 32 21 Brazilija Avstralija Kitajska Rusija Indija ZDA Ukrajina Kanada Južnoafriška republika Švedska (Vir: prirejeno po Šegota,T., Filipčić, A., 2004: Geografija Australije i Oceanije, str. 43. Meridijani. Samobor)

14 M081-501-1-1M Graf 2 / 2. sz. grafikon tisoč t 800 707 700 600 500 400 300 200 280 224 100 74 66 65 60 56 48 44 0 Avstralija Kitajska Nova Zelandija Iran Velika Britanija Argentina Urugvaj Južnoafriška republika (Vir: prirejeno po Šegota,T., Filipčić, A., 2004: Geografija Australije i Oceanije, str. 61. Meridijani. Samobor) Rusija Indija Graf 3 / 3. sz. grafikon Papua Nova Gvineja Gana Uzbekistan 75 77 87 Peru Rusija Kanada Kitajska 133 144 154 162 Avstralija ZDA 349 354 Južnoafriška republika 428 0 100 200 300 400 500 t (Vir: prirejeno po Šegota,T., Filipčić, A., 2004: Geografija Australije i Oceanije, str. 42. Meridijani. Samobor) Graf 4 / 4. sz. grafikon Gvajana Kazahstan Surinam Rusija Indija Kitajska Jamajka Brazilija Gvineja 2,7 3,7 4,0 5,0 6,0 9,0 11,4 14,1 18,1 Avstralija 53,8 mil. 0 10 20 30 40 50 60 (Vir: prirejeno po Šegota,T., Filipčić, A., 2004: Geografija Australije i Oceanije, str. 46. Meridijani. Samobor)

M081-501-1-1M 15 21. Opišite dva ukrepa, s katerima Avstralija v zadnjih dveh desetletjih spodbuja multikulturni razvoj države. Írjon le két olyan intézkedést, amellyel az utóbbi két évtizedben Ausztrália serkenti az ország multikulturális fejlődését. 1 2 22. Opišite po eno skupno značilnost Avstralije in Južnoafriške republike glede lege in gospodarstva. Írja le Ausztrália és a Dél-Afrikai Köztársaság egy-egy közös jellegzetességét fekvésük és gazdaságuk tekintetében. Lega / Fekvés: Gospodarstvo / Gazdaság:

16 M081-501-1-1M C1 EVROPA / EURÓPA 23. Svetovno morje je pomemben vir prehrane za človeka. Naštejte še štiri vire oziroma pomene morja za družbo. A világtenger az ember fontos táplálékforrása. Soroljon fel még négy forrást, illetve a tenger négy különböző jelentőségét a társadalom számára. 1 2 3 4 24. Pri vsaki trditvi obkrožite DA, če je trditev pravilna, in NE, če je napačna. Karikázza be az IGEN szót, ha helyes az állítás, illetve a NEM szót, ha az helytelen. DA / IGEN NE / NEM DA / IGEN NE / NEM DA / IGEN NE / NEM V hladnih morjih živi manj živalskih vrst, vendar je celotna teža organizmov večja kakor v toplih morjih. A hideg tengerekben kevés állatfaj él, de összsúlyuk nagyobb, mint a meleg tengerekben élőké. V norveškem gospodarstvu je ribištvo pomembno predvsem zaradi ohranjanja delovnih mest na manj razvitem jugu. A norvég gazdaságban a halászat főként a kevésbé fejlett dél munkahelyeinek megtartása végett fontos. Geotermalna energija na Islandiji je posledica približevanja Severnoameriške litosferske plošče Evrazijski. Izlandon a geotermális energia annak következménye, hogy az Észak-amerikai-kőzetlemez az Eurázsiai-kőzetlemez felé közeledik. 25. Opišite po en vzrok, ki je vplival, da je južni obalni pas Islandije močneje poseljen in da je pomembna gospodarska dejavnost na Norveškem energetika. Írja le, miért nagyobb a népsűrűség Izland déli partszakaszán és miért fontos gazdasági tevékenység Norvégiában az energetika. Mindkét esetben egy-egy okot említsen. Islandija / Izland: Norveška / Norvégia:

M081-501-1-1M 17 26. Karta 4 prikazuje selitve prebivalstva na Norveškem v obdobju 1995 1997. Imenujte kraj, kamor se je v tem obdobju priselilo največ ljudi, in pojasnite enega od družbenogeografskih vzrokov, ki je vplival na te selitve. A 4. sz. térkép a lakosság vándorlásait ábrázolja Norvégiában 1995 és 1997 között. Nevezze meg azt a helyet, ahova a legtöbb ember költözött ebben az időszakban, és magyarázzon meg egy társadalomföldrajzi okot, amely befolyásolta ezeket a vándorlásokat. Karta 4 / 4.sz. térkép (Vir: Senegačnik, J., in drugi, 2006: Evropa, str. 98. Modrijan. Ljubljana) Kraj / Hely: Pojasnitev / Magyarázat:

18 M081-501-1-1M 27. Graf 5 prikazuje ulov rib na islandskem ribolovnem območju v obdobju 1955 1980. Opišite, zakaj se je po 2. svetovni vojni povečal ulov rib drugih držav na tem območju, in pojasnite, zakaj je prišlo do trenj in ribiških vojn med Islandijo in drugimi državami. Az 5. sz. grafikon az izlandi halászati térségben kifogott halak súlyát ábrázolja 1955 és 1980 között. Írja le, miért növekedett ebben a térségben a 2. világhágháború után más országok kifogott halmennyisége. Magyarázza meg, miért került sor viszályokra és halászháborúkra Izland és más országok között. Graf 5 / 5. sz. grafikon (Vir: Senegačnik, J., in drugi, 2006: Evropa, str. 97. Modrijan. Ljubljana) Povečanje ulova rib: A kifogott halak súlyának növekedése: Ribiške vojne / Halászháborúk:

M081-501-1-1M 19 C2 EVROPA / EURÓPA 28. Na karti 5 so s številkami 1, 2, 3 in 4 označene države Jugovzhodne Evrope. Imenujte njihova glavna mesta. Az 5. sz. térképen Délkelet-Európa államai 1-es, 2-es, 3-as és 4-es számmal vannak jelölve. Nevezze meg a fővárosukat. Karta 5 / 5. sz. térkép (Vir: Senegačnik, J., in drugi, 2006: Evropa, delovni zvezek, str. 150. Modrijan. Ljubljana) 1 2 3 4 29. Opišite tri družbenogeografske značilnosti Jugovzhodne Evrope. Írja le Délkelet-Európa három társadalomföldrajzi jellegzetességét. 1 2 3

20 M081-501-1-1M 30. Na prilogi 7 (Priloga k Izpitni poli 1) so označene operativne cone mirovnih sil in etnična sestava Kosova leta 2007. Napišite razlog za prisotnost mirovnih sil in navedite dva vzroka za zmanjševanje deleža srbskega prebivalstva na tem območju. A 7. sz. mellékleten (az 1. sz. feladatlap melléklete) a békefenntartó erők operatív zónái és Koszovó etnikai összetétele van megjelölve. Írja le, miért vannak 2007-ben is jelen a békefenntartó erők Koszovóban. Két ok említésével fejtse ki, miért csökken a szerb lakosság száma ezen a területen. Razlog / Indoklás: Vzroka / A két ok: 1 2 (3 točke/pont) 31. Z vstopom Bolgarije in Romunije v Evropsko unijo se povečujejo tuja vlaganja v turizem. Napišite katera vrsta turizma se tu najhitreje razvija in opišite tri spremembe v pokrajini, ki so posledica tega razvoja. Bulgária és Románia uniós csatlakozásával növekszik a külföldi befektetések száma a turizmus területén. Írja le, hogy a turizmus melyik ágazata fejlődik itt leggyorsabban, és írjon le három olyan változást a térségben, ami e fejlődés következménye. Vrsta turizma / A turizmus ágazata: Spremembe / Változások: 1 2 3 (3 točke/pont)

M081-501-1-1M 21 Prazna stran Üres oldal

22 M081-501-1-1M Prazna stran Üres oldal

M081-501-1-1M 23 Prazna stran Üres oldal

24 M081-501-1-1M Prazna stran Üres oldal