Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Az Igazságügyi Szolgálat feladatát és hatáskörét és alaptevékenységét a Fejér Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely itt elérhető. Az Igazságügyi Szolgálat részletes feladatait pedig a szolgálat Ügyrendje tartalmazza.
1 A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) 12. c) pontjában, valamint 31. (1) bekezdésében foglaltak alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: Igazságügyi Szolgálat) Ügyrendjét az alábbiakban állapítom meg: I. Általános rendelkezések I.1. Az Ügyrend hatálya Az Ügyrend hatálya az Igazságügyi Szolgálat szervezeti egységeire, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján kormánytisztviselőire és kormányzati ügykezelőire, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján munkavállalóira, valamint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján, a prémiumévek programban résztvevő kormánytisztviselőire és kormányzati ügykezelőire terjed ki. Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti egységei: - Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya; - Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya; - Jogi Segítségnyújtó Osztály; - Áldozatsegítő Osztály. I.2. Az Igazságügyi Szolgálat megnevezése, címe, elérhetősége Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Székhely: Székesfehérvár, Sörház tér 1. Címe: Levelezési cím: ; 8003 Székesfehérvár, Pf.: 10 Központi e-mail: fejer@kimisz.gov.hu Web cím: www.kih.gov.hu Hivatalos rövidítése: FMKH ISZ
2 I.3. Az Igazságügyi Szolgálat bélyegzői Az Igazságügyi Szolgálat körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül az intézményi elnevezés, alul a székhelyének megjelölése (Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Székesfehérvár). Az azonos szövegű körbélyegzőket a lenyomatukon is jól látható sorszámmal kell ellátni. Az Igazságügyi Szolgálat használatában 1-től 26-ig sorszámozott, azonos szövegű körbélyegzők állnak rendelkezésre. Az Igazságügyi Szolgálat fejbélyegzője: intézményi elnevezést és postai elérhetőséget feltüntető bélyegző. Szövegezése: Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata 8003 Székesfehérvár, Pf.: 10 (1 db). Az Igazságügyi Szolgálat érkeztető bélyegzői: intézményi elnevezést és szakterületi egységek megnevezését tartalmazó bélyegzők. Szövegezése: Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Pártfogás Jogi segítségnyújtás Áldozatsegítés (4 db). Az Igazságügyi Szolgálat bélyegzőiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy melyik sorszámú bélyegzőt, mely időponttól ki jogosult használni, illetve meddig volt jogosult használni. A bélyegzőket úgy kell őrizni (elzárni), hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. A bélyegző használója aki aláírásával igazoltan átvette a bélyegzőt felelős annak rendeltetésszerű használatáért, biztonságos őrzéséért. A körbélyegző elvesztését az Igazságügyi Szolgálat igazgatójának jelenteni kell, aki gondoskodik a körbélyegző érvénytelenítéséről. II. Az Igazságügyi Szolgálat jogállása és képviselete 1. Az Igazságügyi Szolgálat a Kormányhivatal szervezetében működő megyei illetékességű szakigazgatási szerv. Feladatait a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) szakmai irányításával látja el. 2. Az Igazságügyi Szolgálat tekintetében a Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott (a továbbiakban: Kormánymegbízott) gondoskodik a feladatellátás feltételeiről. 3. Az Igazságügyi Szolgálat ellátja a 177/2012. (VII.26.) Korm. rendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő feladatokat. 4. Az Igazságügyi Szolgálat nem költségvetési szerv. A Kormányhivatal törzshivatala, valamint a Kormányhivatal szakigazgatási szervei egy költségvetési szervet alkotnak. A jogi segítségnyújtás szakmai feladatai ellátásának előirányzata a KIH kezelésében lévő, Jogi segítségnyújtás célelőirányzat, az áldozatsegítés szakmai feladatai ellátásának előirányzata a KIH kezelésében lévő, Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése célelőirányzat.
3 5. Az Igazságügyi Szolgálat illetékessége Fejér megye közigazgatási területére terjed ki. Az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztálya az első fokú áldozatsegítő eljárásban országos illetékességgel rendelkezik. 6. Az Igazságügyi Szolgálat általános képviseletét működési területére és hatáskörére kiterjedően az Igazságügyi Szolgálat igazgatója látja el, de a képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan a helyettesítési rend szerint átruházhatja. Egyedi ügyekben az Igazságügyi Szolgálat igazgatója a kormánytisztviselőt is feljogosíthatja a képviseletre. A bíróságokkal, az ügyészségekkel, a hatóságokkal, az egyházakkal, a karitatív szervezetekkel és egyéb társadalmi szervezetekkel kapcsolatban az Igazságügyi Szolgálatot ügykörében az Igazságügyi Szolgálat igazgatója, annak távollétében az általa helyettesítésre kijelölt osztályvezető, az osztályvezető, valamint az esetenként felhatalmazott kormánytisztviselő képviselheti. Utóbbi képviseleti jog nem terjed ki a médiával való kapcsolattartásra. Az írott és elektronikus médiától érkező felkérésekről, megkeresésekről a szolgálati út betartásával kell értesíteni az Igazságügyi Szolgálat igazgatóját, aki a Kormányhivatal és a KIH belső szabályzataiban foglaltak szerinti eljárást követi. A képviseletre jogosult köteles a feladatkörében érintett szervezeti egységekkel előzetesen egyeztetett álláspontot képviselni, továbbá az általa képviselt ügyről az illetékes vezetőket tájékoztatni. 7. Az Igazságügyi Szolgálatot igazgató címet viselő, főosztályvezető vezetői munkakörrel rendelkező szakigazgatási szerv vezető (a továbbiakban: Igazgató) vezeti. Akadályoztatása, vagy távolléte esetén az általa kijelölt osztályvezető helyettesíti. 8. Az Igazgató feletti munkáltatói jogokat a Kormánymegbízott gyakorolja azzal, hogy kinevezéséhez és felmentéséhez a KIH - mint szakmai irányító szerv képviselőjének egyetértése szükséges. 9. Az Igazságügyi Szolgálaton belül a III. fejezet szerinti felépítésű szervezeti egységek működnek.
4 III. Az Igazságügyi Szolgálat létszáma, szervezete 1. Az Igazságügyi Szolgálat engedélyezett létszáma: 29 fő. 2. Az Igazságügyi Szolgálat szervezetének felépítése a következő: 2.1. Szakigazgatási szerv vezetője igazgatóként: 1 fő Igazgató közvetlen irányítása alatt áll: középfokú végzettségű igazgatási ügyintéző 1 fő 2 fő működésszervező - gépjárművezető 1 fő 2.3. Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 14 fő osztályvezető 1 fő pártfogó felügyelő 12 fő középfokú végzettségű ügyintéző 1 fő 2.4. Fiatal Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 6 fő osztályvezető 1 fő pártfogó felügyelő 4 fő középfokú végzettségű ügyintéző 1 fő 2.5. Jogi Segítségnyújtó Osztály 4 fő osztályvezető 1 fő jogi segítségnyújtási ügyintéző 1 fő felsőfokú végzettségű jogi segítségnyújtási fejezet megyei kezelője 1 fő felsőfokú végzettségű gazdasági és igazgatási ügyintéző, jogi segítségnyújtási fejezet megyei helyettes kezelője 1 fő 2.6. Áldozatsegítő Osztály 2 fő osztályvezető 1 fő áldozatsegítő ügyintéző 1 fő 3. Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti felépítését az engedélyezett létszámkeret feltüntetésével (organogram), az Ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.
5 IV. Az Igazságügyi Szolgálat működési rendje 1. Az Igazságügyi Szolgálat működését a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a Kormányhivatal SZMSZ-e és az ahhoz kapcsolódó belső szabályzatok, a jelen Ügyrend, valamint a felettes vezető utasításai határozzák meg. 2. A vezetők, az ügyintézők, az ügykezelők, a munkavállalók feladatait a Kormányhivatal SZMSZ-én túl egyéb belső szabályzatok, jelen Ügyrend és a munkaköri leírások szabályozzák. 3. A munkaköri leírás a felelősség megállapítására is alkalmas módon tartalmazza a munkakörben ellátandó feladatok jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltő aláés fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat és a helyettesítés rendjét. A munkaköri leírásokat az Igazgató és az alkalmazott írja alá. Az Igazgató munkaköri leírását a Kormánymegbízott és az Igazgató írja alá. A 3 eredeti példányban elkészített munkaköri leírásból egy példányt az érintett munkatársnak kell átadni, egy példányt az Igazságügyi Szolgálatnál kell nyilvántartani, valamint egy példányt a Kormányhivatal Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztályának kell megküldeni. 4. Az Igazságügyi Szolgálat munkatársai a feladat- és hatáskörüket, a saját munkakörüket és szakterületüket illetően kötelesek önállóan, szakszerűen és törvényesen ellátni, feladatukat elvégezni. Kötelesek továbbá a hozzájuk forduló ügyfelek részére szakszerű, udvarias tájékoztatást, felvilágosítást adni. V. Az Igazságügyi Szolgálat feladatai, munkamegosztás rendje A Kormányhivatal SZMSZ-ében az Igazságügyi Szolgálat részére megállapított és jelen Ügyrendben részletezett feladat-és hatáskörök elosztása az alábbiak szerint történik: Az Igazságügyi Szolgálat feladataira és hatáskörére, továbbá működésére a 3/2013. (I.18.) KIM utasításban, a pártfogó felügyelői tevékenységre, a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységre, a jogi segítségnyújtásra, az áldozatsegítésre és az állami kárenyhítésre vonatkozó hatályos jogszabályokban, a Fejér Megyei Kormányhivatal alapító okiratában, SZMSZ-ében, az SZMSZ alapján megalkotott egyéb belső szabályzatokban, valamint a jelen Ügyrendben foglaltak az irányadóak. V.1. Az Igazságügyi Szolgálat általános feladat- és hatásköre V.1.1. Az Igazságügyi Szolgálat:
6 a) A hatályos jogszabályok, a Kormányhivatal belső szabályzatai, a KIH által az egységes jogalkalmazói gyakorlat folytatása érdekében kibocsátott módszertani útmutatások (vezetői intézkedések, állásfoglalások, tájékoztatók) alapján ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat, továbbá a Kormánymegbízott, a Kormányhivatal és a KIH igazságügyi elnökhelyettese által meghatározott egyéb feladatokat; b) Ügyfélfogadási tevékenysége keretében, a hatáskörébe tartozó ügyekben fogadja az ügyfeleket az erre kijelölt hivatali helyiségeiben, a jogi segítségnyújtás, valamint áldozatsegítés területén ellátja a kihelyezett ügyfélfogadással kapcsolatos feladatokat, a pártfogó felügyelői feladatokkal összefüggésben a székhelyétől és a telephelyétől eltérően részirodákat működtet; c) Gondoskodik a KIH kezelésében lévő, Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése és a Jogi segítségnyújtás elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos - Igazságügyi Szolgálat hatáskörébe tartozó - feladatok ellátásáról, a KIH és a Kormányhivatal között megkötött Megállapodásban foglaltak alapján; d) Rendszeres (különös tekintettel az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretein belüli kötelezettségre) és eseti jellegű adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat, statisztikai kimutatásokat készít elő a Kormányhivatal, valamint a KIH szervezeti egységei részére; e) Együttműködik a KIH ellenőrzéseiben, vizsgálataiban, részt vesz az általa szervezett képzésekben; f) Egyes szakterületeit érintően, a KIH-hel együttműködve pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt; g) A KIH-hel együttműködve részt vesz az egyes szakterületek hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatainak a fejlesztésében; h) Módszertani fejlesztéseit, az egyes szakterületekre vonatkozó szakmai sztenderdek építését illetően - az előzetes egyeztetésre is kiterjedően - együttműködik a KIH-hel; i) Erre vonatkozó megkeresés esetén véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok, kormánymegbízotti, főigazgatói intézkedések, illetve a Kormányhivatal egyéb szabályzatainak tervezetét; j) Közreműködik a közérdekű bejelentések és panaszok intézésében. Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói kötelesek az egyes feladatok végrehajtásában együttműködni. A szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért és fenntartásáért az Igazságügyi Szolgálat Igazgatója, valamint az adott szervezeti egységek vezetői felelősek. V.2. Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya V.2.1. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya koordinációs feladatai tekintetében: a) Illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetésvégrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a munkaügyi központtal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, az egyházakkal, a karitatív- illetve civil szervezetekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal; b) Külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel;
7 együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet, amelyekről előzetesen értesíti a KIH-t; c) A szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt; d) Egyezteti a KIH-hel a pártfogó felügyelők által adható segélyek keretösszegének nagyságára vonatkozó igényét, a KIH erre vonatkozó - a Kormánymegbízottnak előterjesztendő - javaslatának pontosítása érdekében. V.2.2. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében: a) Az ügyész, a bíróság elrendelésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít; b) A jogszabályokban meghatározottak szerint szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását, kötelezően, illetve szükség szerint helyszíni ellenőrzést tart a közérdekű munkavégzés helyszínein; c) Az ügyész és a bíróság határozata, továbbá az egyedi ügyekben végzett kockázatelemzésen alapuló egyéni pártfogó felügyelői terv alapján végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét, amelynek során segítséget nyújt a pártfogolt számára a társadalomba való beilleszkedéshez, a bűnismétlés elkerüléséhez. Ellenőrzi és rendszeresen figyelemmel kíséri az általános, valamint az előírt magatartási szabályok betartását és a kötelezettségek teljesítését, beszámoltatja a pártfogoltat életkörülményeiről és életviteléről; d) A pártfogó felügyelő a jelzőrendszeri tagságból eredő kötelezettség végrehajtása érdekében gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez a gyámhatóságnál, ha az a pártfogoltja környezetében kialakult súlyos veszélyeztető helyzet megszüntetése vagy egyéb ok miatt szükséges, továbbá jelzi a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli; e) Elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat; f) A büntetés-végrehajtási intézetben folytatott utógondozói tevékenység során egyéni meghallgatás keretében segíti a büntetésüket töltő elítéltek társadalmi beilleszkedését, a szabadulást követő reintegráció sikerességét; g) Biztosítja a pártfogoltak és utógondozottak számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervezhet a büntetés-végrehajtási intézetekben; h) Az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott felfüggesztő végzése alapján a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő és ügyvéd közvetítő kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját, lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; i) Ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; j) Az ügyvéd-közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki. k) A jogszabályokban meghatározott feladatok és büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzések lefolytatása területén. V.2.3. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:
8 a) Együttműködik a KIH-hel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében; b) Közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását. V.2.4. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyéb feladatai tekintetében: a) Indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló számára; b) Közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő településeken - kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet; c) Közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában; d) Hiánytalanul vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó elektronikus és papíralapú nyilvántartásokat, a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat, szakmai anyagokat készít elő a KIH szervezeti egységei részére; e) Végrehajtja a KIH egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít; f) Részt vesz a KIH által szervezett képzéseken, továbbképzéseken; g) Részt vesz a KIH által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben; h) Együttműködik a KIH-hel a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában; i) A büntető mediációt végző ügyvédek ügyteher-elosztásánál irányadó szempontok meghatározása és ezek végrehajtása területén együttműködik a KIH-hel. V.3. Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya V.3.1. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya koordinációs feladatai tekintetében: a) Illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetésvégrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a munkaügyi központtal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, az egyházakkal, a karitatív- illetve civil szervezetekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal; b) Külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet, amelyekről előzetesen értesíti a KIH-t; c) A szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt; d) Egyezteti a KIH-hel a pártfogó felügyelők által adható segélyek keretösszegének nagyságára vonatkozó igényét, a KIH erre vonatkozó - a Kormánymegbízottnak előterjesztendő - javaslatának pontosítása érdekében. V.3.2. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
9 a) Az ügyész, a bíróság elrendelésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a nyomozó hatóság, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít; b) A jogszabályokban meghatározottak szerint szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását, kötelezően, illetve szükség szerint helyszíni ellenőrzést tart a közérdekű munkavégzés helyszínein; c) Az ügyész és a bíróság határozata, továbbá az egyedi ügyekben végzett kockázatelemzésen alapuló egyéni pártfogó felügyelői terv alapján végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét, amelynek során segítséget nyújt a pártfogolt számára a társadalomba való beilleszkedéshez, a bűnismétlés elkerüléséhez. Ellenőrzi és rendszeresen figyelemmel kíséri az általános, valamint az előírt magatartási szabályok betartását és a kötelezettségek teljesítését, beszámoltatja a pártfogoltat életkörülményeiről és életviteléről; d) A pártfogó felügyelő a jelzőrendszeri tagságból eredő kötelezettség végrehajtása érdekében gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez a gyámhatóságnál, ha az a pártfogolt környezetében kialakult súlyos veszélyeztető helyzet megszüntetése vagy egyéb ok miatt szükséges, továbbá jelzi a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli; e) Elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat; f) A büntetés-végrehajtási intézetben és a javítóintézetben folytatott utógondozói tevékenység során egyéni meghallgatás keretében segíti a büntetésüket töltő elítéltek és a javítóintézeti nevelés alatt állók társadalmi beilleszkedését, a szabadulást/elbocsátást követő reintegráció sikerességét; g) Biztosítja a pártfogoltak és utógondozottak számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervezhet a büntetés-végrehajtási, illetve javítóintézetben; h) Az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott felfüggesztő végzése alapján a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő és az előírt képzésben részt vett, a KIH által szerződtetett ügyvéd-közvetítő kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját, lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; i) Ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; j) Az ügyvéd-közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki. k) A jogszabályokban meghatározott feladatok és büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzések lefolytatása területén. V.3.3. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében: a) Együttműködik a KIH-hel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében; b) Közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását. V.3.4. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyéb feladatai tekintetében:
10 a) Indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló, illetve a javítóintézetből elbocsátott számára; b) Közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő településeken - kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet; c) Közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában; d) Hiánytalanul vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó elektronikus és papíralapú nyilvántartásokat, a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat, szakmai anyagokat készít elő a KIH szervezeti egységei részére; e) Végrehajtja a KIH egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIH-nek; f) Részt vesz a KIH által szervezett képzéseken, továbbképzéseken; g) Részt vesz a KIH által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben; h) Együttműködik a KIH-hel a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában; i) A büntető mediációt végző ügyvédek ügyteher-elosztásánál irányadó szempontok meghatározása és ezek végrehajtása területén együttműködik a KIH-hel. V.4. Jogi Segítségnyújtó Osztály V.4.1. A Jogi Segítségnyújtó Osztály koordinációs feladatai tekintetében: a) Illetékességi területén együttműködést alakít ki a jogi segítőkkel, a megyei ügyvédi kamarákkal, a területi közjegyzői kamarákkal, az önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel, bíróságokkal; b) A szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt. V.4.2. A Jogi Segítségnyújtó Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében: a) Elvégzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat; b) A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségét, határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról, szükség esetén a már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, visszavonásáról; kérelemre a fizetési feltételek módosításáról, c) A jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést megvizsgálja, ennek alapján döntését visszavonja vagy módosítja, illetve a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; egyébként a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a KIH-hez; d) Ellenőrzi a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat alaki-formai szempontból, valamint abból a szempontból, hogy azok a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendeletben és a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendeletben foglaltak figyelembevételével megfelelnek-e a számlával együtt megküldött támogatást engedélyező jogerős határozatban, illetve a teljesítési igazolásban, vagy jogerős díjmegállapító határozatban foglaltaknak. A jogi
11 szolgáltatást a jogi segítő, illetve a pártfogó ügyvéd a határozatban előírt igénybevételi határidőn belül kezdte-e meg, a jogi segítő igényérvényesítésére a törvényben meghatározott peren kívüli szolgáltatásnál 6 hónapon belül, peres jogi segítségnyújtásnál, pedig 30 napon belül került-e sor, illetve a felszámított jogi segítői díj, vagy pártfogó ügyvédi díj megfelel-e a jogszabályokban előírtaknak, és a kifogásolt számlákat visszaküldi a jogi segítőknek, ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak; e) A jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat, a támogatást engedélyező jogerős határozatot, továbbá az állam által előlegezett, visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetve peres támogatás esetén a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozatot a jogszabályban meghatározott összesítővel továbbítja a KIH gazdasági szervezeti egységének; f) A visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárást kezdeményez, vagy egyéb intézkedést tesz a követelés behajtása iránt; g) Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet adós ellen a követelés végrehajtásra történő átadását megelőzően felszámolási eljárás indult, vagy az állami adóhatóság a végrehajtási eljárást felszámolási eljárás miatt megszüntette, és erről a végrehajtást kérőt értesítette, haladéktalanul intézkedik a felszámolónál a hitelezői igény bejelentése, vagy a behajthatatlansági igazolás beszerzése iránt; h) Peres ügyekben a támogatott fél képviseletére indokolt esetben pártfogó ügyvédet rendel ki, dönt a pártfogó ügyvéd felmentéséről; i) A pártfogó ügyvéd díjigénye alapján megállapítja a pártfogó ügyvéd díját, a bíróság döntése alapján rendelkezik annak viseléséről; j) Döntése alapján felülvizsgálhatja, a peres ügyekben a jogszabályi előírásoknak megfelelően felülvizsgálja a támogatás feltételeinek fennállását; k) A támogatásban részesülő felet méltányosságból mentesítheti a visszatérítési kötelezettség alól; l) A polgári eljárásban nyújtott támogatásra vonatkozóan hivatalból kétévente, kérelemre, illetve szükségességének felmerülése alapján elvégzi a támogatás feltételei fennállásnak felülvizsgálatát; m) A visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIH-hez. V.4.3. A Jogi Segítségnyújtó Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében: a) Továbbítja az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket és a jogszabályban foglalt esetekben, végzi a tolmácsolással, fordítással kapcsolatos feladatokat; b) Biztosítja a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségét a 4/2009/EK tanácsi irányelv alapján a határon átnyúló tartási ügyekben. c) Közreműködik a jogi segítségnyújtó tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását. V.4.4. A Jogi Segítségnyújtó Osztály egyéb feladatai tekintetében: a) Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően megszervezett ügyfélszolgálati tevékenység keretében tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben; b) Tájékoztató tevékenységet lát el a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatosan; c) Számítógépes nyilvántartást vezet a jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételéről;
12 d) A székhelyétől eltérő településeken kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet; e) A jogi segítségnyújtó tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat, szakmai anyagokat készít elő a KIH szervezeti egységei részére; f) Végrehajtja a KIH egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIH-nek; g) Részt vesz a KIH által szervezett képzéseken, továbbképzéseken; h) Együttműködik a KIH-hel a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában; i) A bűncselekmények áldozatai részére biztosítandó szakjogászi segítség nyújtása érdekében együttműködik az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályával; j) A pártfogó felügyelet alatt állók és fogvatartottak részére biztosítandó jogi segítségnyújtási támogatások érdekében együttműködik a pártfogó felügyelőkkel. V.5. Áldozatsegítő Osztály V.5.1. Az Áldozatsegítő Osztály koordinációs feladatai tekintetében: a) Együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal; b) Ha feladatai ellátása során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez; c) Gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok, az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék; d) Továbbítja a kárenyhítési kérelmet a döntésre jogosult hatósághoz, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, beszerzi a kiegészítő adatokat és a kérelem elbírálásához szükséges igazolást; e) A visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIH-hez; f) Gondoskodik az áldozatsegítő tevékenységről szóló tájékoztatók elkészítéséről, hozzáférhetőségéről, a hatályos jogszabályoknak megfelelő módosításokról és a formanyomtatványok hozzáférhetőségéről; g) A szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt. V.5.2. Az Áldozatsegítő Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében: a) Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet érdemben elbírálja; b) A kérelem elbírálásához a tényállást tisztázza, az áldozatot vagy más személyt meghallgathatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében megkeresheti;
13 c) A KIH által kezelt, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére és az azonnali pénzügyi segélyre szolgáló célelőirányzat terhére - a KIH és a Kormányhivatal között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint - azonnali pénzügyi segéllyel támogatja az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes; d) Az áldozatot a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére kötelezi a törvényben meghatározott esetekben; indokolt kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyez; ellenőrzi a visszatérítési kötelezettség teljesítését, intézkedik a tartozás összegének behajtása érdekében a hatáskörrel rendelkező szervnél; e) Az azonnali pénzügyi segély tárgyában hozott döntés ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet megvizsgálja és az ügy iratait - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - továbbítja a törvényszékhez; f) A visszatérítésre kötelező határozat, illetve a hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában hozott döntés, valamint az eljárás során hozott, önállóan fellebbezhető végzés ellen benyújtott fellebbezést megvizsgálja, ennek alapján döntését visszavonja vagy módosítja, illetve a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; egyébként a fellebbezést az ügy irataival együtt elbírálásra felterjeszti a KIH-hez; g) Támogató hatóságként ellenőrzi a Kormányhivatal illetékességi területén lakhellyel rendelkező járadékra jogosult tekintetében a járadékra való jogosultságot, a törvényben meghatározott megszüntető ok fennállása esetén a járadék megszüntetése iránt előterjesztést készít, amelyet a döntő hatósághoz továbbít; h) Az áldozat kérelmére segítséget nyújt a formanyomtatvány kitöltéséhez; i) Kérelemre igazolja, hogy a kérelmező áldozatsegítési támogatásban részesíthető áldozatnak minősül-e; j) Érdekérvényesítés elősegítése érdekében okmánypótlásnál hatósági bizonyítvány kiállítása. V.5.3. Az Áldozatsegítő Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében: a) Az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt annak kitöltéséhez; b) Közreműködik az áldozatsegítő tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, illetve támogatja ezek szakmai megvalósítását. V.5.4. Az Áldozatsegítő Osztály egyéb feladatai tekintetében: a) Az áldozatot hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, ennek érdekében a területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet; b) A bűncselekmény következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak jogi tanácsot és segítséget ad, szükség esetén továbbítja a kérelmet a Jogi Segítségnyújtó Osztálynak; c) Tájékoztatja az ügyfelet büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról, az igénylés feltételeiről, valamint az egyéb ellátásokról és jogérvényesítési lehetőségekről, továbbá az áldozatok számára tájékoztató anyagokat készít; d) Szakmai anyagokat készít elő a KIH áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységei részére;
14 e) Nyilvántartást vezet az ügyféli tájékoztatásokról, a beérkezett kérelmekről, a megítélt támogatásokról; a nyilvántartás adatairól megkeresésre információt nyújt a büntetővagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntető ügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint a jogi segítő, továbbá a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyámhatóság részére; f) Végrehajtja a KIH egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIH-nek; g) Részt vesz a KIH által szervezett szakmai képzéseken, értekezleteken; h) Együttműködik a KIH-szel a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában; i) Folyamatosan nyomon követi a visszatérítésre kötelezés, a támogatásokból való kizárás feltételeinek teljesülését; j) Az Áldozatsegítő Osztály a hozzá forduló ügyfelet tájékoztatja a számukra különböző jogszabályokban elérhető támogatások, ellátások, juttatások fajtáiról, és az igénylés lehetőségeiről, feltételeiről, valamint az áldozatsegítésben résztvevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről, és a bűncselekmény típusára figyelemmel az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről; k) Az Áldozatsegítő Osztály, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a feltárt körülmény kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez; l) Az Áldozatsegítő Osztály, ha munkája során hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli, haladéktalanul jelzi azt az illetékes gyámhatóság felé; m) Az Igazságügyi Szolgálat Igazgatójának folyamatos tájékoztatása mellett évente, illetve szükség szerint készít szakmai beszámolót és szolgáltat adatokat a Kormányhivatal, illetve a KIH részére. V.6. Funkcionális, szakmai munkát segítő feladatok Az Igazságügyi Szolgálat feladatellátásával, működésével összefüggésben: a) Elvégzi az iratkezeléssel (irat készítése, nyilvántartása, rendszerezése, selejtezhetőség szempontjából történő válogatása, segédletekkel való ellátása, szakszerű és biztonságos megőrzése, használatra bocsátása, selejtezése, levéltárba adása) összefüggő feladatokat; b) Közreműködik a Kormányhivatal gazdasági szervezetének gazdálkodással összefüggő egyes nyilvántartási, adatfeldolgozási és előkészítési feladatainak teljesítésében; c) Külön meghatározott rend szerint előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait, és azokat megküldi a Pénzügyi Főosztálynak; d) Meghatározott rend szerint, gazdálkodik a számára biztosított ellátmánnyal, előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait, és azokat megküldi a Pénzügyi Főosztálynak; e) Gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről, szabályszerű kezeléséről. Az Igazságügyi Szolgálat házi pénztárat nem működtet, az elszámolási kötelezettséggel átvett készpénzt a páncélszekrényen belül elhelyezett pénzkazettában kell őrizni, amelynek kulcsai csak a rendelkezési joggal bíró személyeknél lehetnek.
15 Az Igazgató a Kormánymegbízott egyetértésével kijelöli az ellátmányként kapott készpénz feletti rendelkezési joggal és elszámolási kötelezettséggel bíró személyt, a feladatellátást és felelősségvállalást munkaköri leírásában rögzíti. Az Igazságügyi Szolgálat a gazdálkodással összefüggő feladatait egyebekben a jogszabályokban, a belső szabályzatokban, valamint a felettes szervek vezetőitől kapott utasítások alapján végzi. V.7. Az Igazságügyi Szolgálat ügykörébe tartozó ügyek elosztásának rendje 1. Az Igazságügyi Szolgálathoz postai úton vagy más hatóságtól kézbesítővel küldött, valamint faxon és elektronikus úton érkezett iratokat, bejelentéseket, kérelmeket, megkereséseket az Igazgató által kijelölt alkalmazott elhozza a postafiókról, illetve átveszi a kézbesítőtől, letölti a számítógépről, faxról. 2. A postabontást az Igazgató által kijelölt munkatárs végzi. Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell és egyedi érkeztető azonosító sorszámmal kell ellátni. A faxon, vagy elektronikus úton érkezett irat esetében az Igazgató, távollétében a szervezeti egység osztályvezetője dönti el, hogy az, hivatalos iratnak minősül-e. Amennyiben igen, azt az általános szabályok szerint érkeztetni és iktatni kell. 3. A beérkezés időpontjában, számítógépes nyilvántartásban kell rögzíteni a küldemény sorszámát, küldőjét, az érkeztetés dátumát és könyvelt postai küldemény esetében a küldemény postai azonosítóját. 4. A beérkezett iratokat az Igazgató, távollétében az általa helyettesítésre kijelölt osztályvezető kiszignálja a szakterületért felelős osztályvezetőnek, vagy az illetékes ügyintézőnek. Az igazgatói szignálást követően a kiszignált szakmai iratokat az Igazgató által kijelölt munkatárs az átadókönyvben átadja a szakterületért felelős osztályvezetőnek vagy az illetékes ügyintézőnek, aki az irat átvételét aláírásával igazolja. Az iktatási feladatok ellátására kijelölt ügyintéző a kiszignált iratot az iktatórendszerben rögzíti, majd ezt követően átadja azt az ügyintéző részére. 5. A pártfogó felügyelő és pártfogó felügyelői asszisztens munkakörű kormánytisztviselők a fentieken túlmenően, az iratok adatait bevezetik az elektronikus úton vezetett pártfogó felügyelői nyilvántartásba. 6. Az igazgatói szignálás után az igazgatói ügycsoportba tartozó iratok az igazgatói iktatással megbízott ügyintézőhöz kerülnek, aki az iratokat az iktatórendszerben rögzíti, majd iktatószámmal látja el. Az iktatást követően az ügyintéző átadókönyvben átadja az iratot az Igazgatónak. 7. Az iratok további kezelésére a hatályos Iratkezelési Szabályzatban és egyéb belső szabályzatokban foglaltak az irányadóak.
16 VI. Az Igazságügyi Szolgálat vezetési rendszere, vezetési és foglalkoztatási szintek Igazgató Pártfogó Felügyelői Osztályok Jogi Segítségnyújtó Osztály Áldozatsegítő Osztály Közvetlen igazgatói irányítás alatt 1 fő osztályvezető 1 fő jogi segítségnyújtási ügyintéző 2 fő jogi segítségnyújtási fejezet megyei kezelője 1 fő osztályvezető 1 fő áldozatsegítő ügyintéző 1 fő középfokú végzettségű igazgatási ügyintéző 1 fő működésszervező, gépjárművezető Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 1 fő osztályvezető 12 fő pártfogó felügyelő 1 fő igazgatási ügyintéző 1 fő osztályvezető 4 fő pártfogó felügyelő 1 fő igazgatási ügyintéző Létszámadatok 2013. május 1-jén: Státusz: 29 fő Betöltött létszám: 29 fő Az Igazságügyi Szolgálat vezetési rendszerében a vezetők feladat- és hatáskörének helyettesi jogkörben való ellátását a helyettesítés rendjéről szóló VIII. fejezet tartalmazza. VI.1. Az Igazgató feladat- és hatásköre Az Igazságügyi Szolgálat igazgatója a Kormánymegbízott szervezeti és a KIH szakmai irányítása mellett vezeti az Igazságügyi Szolgálatot, irányítja és felügyeli az Igazságügyi Szolgálat szervezeti egységeinek és a közvetlen irányítási körébe tartozó munkatársainak tevékenységét. Ennek keretében: a) A jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és irányítja az Igazságügyi Szolgálatot; b) Gyakorolja az Igazságügyi Szolgálathoz, illetve az Igazságügyi Szolgálat vezetőjéhez címzett hatásköröket, az Igazságügyi Szolgálat nevében a kiadmányozási jogot, amelynek gyakorlását átruházhatja; c) Elkészíti az Igazságügyi Szolgálat ügyrendjét és az annak mellékleteit képező munkaköri leírásokat, és ellenőrzési nyomvonalat; d) Szervezi és ellenőrzi az Igazságügyi Szolgálat feladatainak végrehajtását, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a szakmai követelmények érvényesülését; e) Kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; f) Tagja a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégiumnak;
17 g) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, gyakorolja a munkáltatói, utasítási és ellenőrzési jogot az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, valamint munkavállalói felett a fővárosi, megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 15. (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával; h) Évente, illetve a KIH által elrendelt esetekben beszámolót, jelentéseket készít, adatokat közöl; i) A Kormánymegbízott által meghatározott rendben, de legalább évente tájékoztatást ad a Kormánymegbízott részére az Igazságügyi Szolgálat tevékenységéről; j) Szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából; k) Ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket a Kormánymegbízott szervezeti irányítási jogkörében, illetve a KIH igazságügyi elnökhelyettese szakmai irányítási jogkörében eseti vagy állandó jelleggel hatáskörébe utal. Az Igazgatót az általa kijelölt osztályvezető munkakört betöltő kormánytisztviselő, annak távollétében az igazgató által közvetlenül megbízott vezető beosztású kormánytisztviselő helyettesíti. Az Igazgató részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. VI.2. Az Igazgató helyettesítésére kijelölt osztályvezető feladat- és hatásköre a) Segíti az Igazgató irányító, felügyeleti és ellenőrzési jogkörének ellátását; b) Az Igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörében eljárva vezeti az Igazságügyi Szolgálatot; c) A helyettesítés ideje alatt tett intézkedésekről, illetve történtekről köteles utólag haladéktalanul beszámolni az Igazságügyi Szolgálat Igazgatójának; d) Helyettesítési jogkörében eljárva jogosult a szakmai teljesítések igazolására szolgáló számlák, visszaigazolások aláírására is, az Igazgató - lehetőség szerinti - egyidejű tájékoztatása mellett. VI.3. Az osztályvezető feladat-és hatásköre Az Igazságügyi Szolgálat osztályvezetője a jogszabályok előírásai szerint és az Igazgatótól annak távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott osztályvezetőtől kapott utasítás szerint vezeti az osztályt, és ellenőrzi annak működését. Az osztályvezető a saját szakterülete vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az Igazságügyi Szolgálat stratégiájának és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése.
18 Az osztályvezető: a) Gyakorolja a szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket és döntési jogköröket, valamint szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. Hatáskörének gyakorlását egyes feladatok tekintetében az Igazgató egyetértésével beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a szervezeti egység munkájáért való felelősséget; b) A szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység feladatainak meghatározása, a szervezeti egység munkájának közvetlen irányítása céljából az Igazgató irányítása és felügyelete mellett munkaértekezleteket tart, azokról emlékeztetőt készít; c) Biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását; d) Közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok, közjogi szervezet-szabályozó eszközök és szakmai koncepciók előkészítésében, véleményezésében; e) A szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenysége vonatkozásában felettesei utasítása szerint beszámolót, jelentéseket készít, adatokat közöl; f) Javaslatot tesz a szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység feladataira, előkészíti a munkaköri leírásokat; g) Szakmai javaslatainak megfogalmazásával közreműködik az Igazságügyi Szolgálat ügyrendjének elkészítésében; h) Ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az Igazgató - vagy helyettesítése esetén a helyettesítéssel megbízott osztályvezető - állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. Az osztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az ügyrendben és a munkaköri leírásában e feladat ellátására kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti. Az osztályvezető részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. VI.4. Az Igazságügyi Szolgálat beosztott kormánytisztviselői, ügykezelői, munkavállalói 1. A pártfogó felügyelő, valamint a jogi segítségnyújtási és az áldozatsegítési szakterületen dolgozó felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő a munkatervben, valamint a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetője által reá osztott feladatokat a kapott útmutatás és határidők figyelembevételével a jogszabályok, szakmai előírások, egyéb rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával végzi. A részére meghatározott körben feladatát önállóan látja el, felelős a saját tevékenységéért, valamint a jogszabályokban, a Kormányhivatal belső rendelkezéseiben, a KIH mint szakmai irányító szerv módszertani útmutatóiban és ajánlásaiban előírt feladatainak teljesítéséért. 2. A közvetítői eljárást lefolytató mediátorok szakmai irányítását és ellenőrzését a mentor végzi, akivel való vezetői egyeztetés során történik az ilyen ügyek szignálása. A mentor szakmai irányítása, képzése és ellenőrzése a KIH Pártfogó Felügyelői Osztálya által működtetett mentori rendszer keretei között történik. 3. A pártfogó felügyelő a feladatait az Igazságügyi Szolgálat osztályvezetője által jóváhagyott heti munkaterv alapján végzi.
19 4. Az igazgatási és pártfogó felügyelői területen dolgozó középfokú végzettségű kormánytisztviselő ügyintéző a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásban foglaltak, valamint a vezetőjétől kapott utasítás szerint a jogszabályok, belső rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával - köteles ellátni. 5. A működésszervező-gépjárművezető a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásában foglaltak, valamint az Igazgatótól annak távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott osztályvezetőtől - kapott utasítás szerint köteles ellátni. 6. A jogi segítségnyújtási ügyintéző és az áldozatsegítő ügyintéző az osztályvezető távollétében kiadmányozási joggal rendelkezik. A pártfogó felügyelőt, valamint a jogi segítségnyújtási és áldozatsegítési területen dolgozó felsőfokú végzettségű kormánytisztviselőt az Igazgató kiadmányozási joggal ruházhatja fel, amelynek körét és terjedelmét jelen Ügyrend VII. fejezete tartalmazza. A pártfogó felügyelő a jogszabályokban meghatározottak szerint, - a Kiadmányozás rendjéről szóló VII. fejezet 4.3.4. pontban foglalt kivétellel - önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. 7. A beosztott kormánytisztviselők és középfokú végzettségű kormánytisztviselő ügyintézők a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint más ügyintéző távolléte esetén helyettesítési feladatokat látnak el. 8. A beosztott kormánytisztviselők, ügyintézők és működésszervező-gépjárművezető részletes feladatait, munkaköri leírásuk tartalmazza. VI.5. Valamennyi vezető és ügyintéző feladata 1. A kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős az Igazságügyi Szolgálat állandó és időszakos célkitűzéseinek megvalósításáért, munkaköri feladatainak ellátásáért. 2. Munkáját a jogszabályokban, a belső szabályzatokban, a vezetői utasításokban, az Igazságügyi Szolgálat munka- és egyéb terveiben meghatározottak szerint, valamint felettesei (igazgató, osztályvezető) utasításai alapján szakszerűen köteles ellátni. 3. Köteles a tudomására jutott hivatalos információt a hivatali feletteséhez eljuttatni, indokolt esetben hivatalból eljárást kezdeményezni. 4. Minden ügyintézőnek alapvető kötelessége alkalmazni munkavégzése során a megszerzett informatikai ismereteket, elsajátítani, folyamatosan frissíteni, fejleszteni azokat. 5. Naprakészen tájékozódni az Igazságügyi Szolgálatot, illetve munkakörét érintő jogszabályokról, megismerni azok tartalmát, önképzés keretében tanulmányozni a vonatkozó jogirodalmat, tájékoztatókat, törekedni az egységes gyakorlat és jogértelmezés kialakítására. 6. Közreműködni a jogszabály-tervezetek véleményezésében. 7. Részt venni a munkakörébe tartozó képzésben, továbbképzésben.