A B UDAPESTI G AZDASÁGI F ŐISKOLA K ÜLKERESKEDELMI K AR K ÖNYVTÁRÁNAK S ZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI RENDJE A BGF KKK Könyvtár Szervezeti és Működési Rendje a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénnyel, a Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtárak ellátásáról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvénnyel és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénnyel összhangban, valamint a BGF SzMR, illetve a BGF Központi Könyvtár ügyrendje alapján készült. Budapest, 2010. március 16. 1
A BGF K ÜLKERESKEDELMI K AR K ÖNYVTÁRÁNAK S ZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI S ZABÁLYZATA I. A Könyvtár elnevezése, címe a./ A könyvtár neve, címe: Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Könyvtár 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24. Idegen nyelvű elnevezése: Budapest Business School Library of College of International Management and Business Studies Wirtschaftshochschule Budapest Bibliothek der Aussenwirtschafts Fakultät Budapestskij Ekonomiceskij Institut Biblioteka Fakulteta Vnesnej Torgovli b./ A könyvtár bélyegzői a következő felirattal: 2
II. A könyvtár fenntartása és felügyelete II. 1. II. 2. II. 3. II. 4. A könyvtár fenntartója a BGF Külkereskedelmi Kar A könyvtár szakmai felügyeleti szerve az Oktatási és Kulturális Minisztérium A könyvtár felügyelete a Kar Oktatási dékánhelyettesének jog- és feladatköre A könyvtár fenntartója biztosítja a könyvtár alapvető működési feltételeit: a./ b./ c./ d./ az éves fejlesztéshez szükséges beszerzési összeget szakmailag és lehetőleg nyelvileg jól képzett, a hallgatói és oktatói létszámhoz igazodó, megfelelő számú könyvtári személyzetet a rendeltetésszerű működéshez szükséges megfelelő elhelyezést a könyvtár dolgozóinak szakmai továbbképzését, szervezett oktatásban történő részvételét III. A könyvtár szervezeti felépítése III. 1. III. 2. III. 3. III. 4. A könyvtár a kar szervezeti egysége. Feladatait központosítva látja el. A könyvtár szervezeti egységei: - Beszerzés - Feldolgozás - Olvasószolgálat - Tájékoztatás A könyvtár munkáját a könyvtár vezetője irányítja, és saját hatáskörében felettesével egyetértésben választja meg helyettesét. A könyvtár vezetője gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről, amelyek magukban foglalják a munkaidőkeret meghatározását is. 3
IV. A könyvtár feladatai IV. 1. IV. 2. IV. 3. A BGF KKK Könyvtár nyilvános szakkönyvtár, amelynek mint felsőoktatási könyvtárnak elsődleges feladata, hogy elősegítse az intézményben folyó oktató-nevelő, kutató, tanulmányi és közművelődési tevékenységet, támogassa a hallgatókat a szakirodalom használatának elsajátításában, az önálló ismeretszerzéshez szükséges jártasság és készség megszerzésében. Az intézményben folyó képzés szakirányainak megfelelő területen szakkönyvtárként működik. Továbbá az adottságai és lehetőségeiből adódóan nyilvános könyvtári feladatokat lát el és minden érdeklődő, illetve külső olvasó rendelkezésére bocsátja az állományát és szolgáltatásait. A könyvtár feladatainak megvalósítása érdekében a kar oktatási, stratégiai, kutatási feladatainak ismeretében: - tervezetten és folyamatosan gyűjti a dokumentumokat; - feltárja azokat, katalógusokat és adatbázisokat készít; - megőrzi, rendbe tartja és elvégzi az időszaki állomány-ellenőrzéseket; - biztosítja a könyvtári anyagok helyben olvasását és kölcsönzését; - szóban és más információs úton tájékoztat; - anyagi támogatottságának mértékéig fejleszti a könyvtár technikai szintjét. Együttműködik a könyvtári rendszer más könyvtáraival, könyvtárközi kölcsönzés útján dokumentumokat szolgáltat és más könyvtárak szolgáltatásait közvetíti az olvasók számára. V. A könyvtár gyűjtőköre és könyvtári állomány gyarapítása V. 1. A könyvtár felsőoktatási és szakkönyvtári minőségében gyűjti és megőrzi a karon oktatott és kutatott tudományok és ezek határterületei tudományainak hazai és külföldi irodalmát; kézikönyvek (lexikonok, enciklopédiák, szótárak, tudományos segédkönyvek), az oktatók, hallgatók, dolgozók általános műveltségét szolgáló ismeretterjesztő műveket (lásd Állományfejlesztési szabályzat). V. 2. A könyvtár gyűjti és megőrzi a kar történetére vonatkozó dokumentumokat. V. 3. A könyvtár gyűjti a karon készült diplomamunkákat. V. 4. A könyvtár állománya vétel, csere, ajándékozás és támogatás révén gyarapodik. V. 5. A könyvtár tervszerűen és folyamatosan megvásárolja a költségvetés terhére a kereskedelmi forgalomba kerülő haza és külföldi kiadványokat. Törekszik 4
továbbá a kereskedelmi forgalomba nem kerülő szakirodalmi kiadványok beszerzésére is. V. 6. A könyvtár átlagosan 10 példányszámban vásárolja meg a tankönyveket, amelyek kötelező vagy ajánlott irodalomként a tárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek. V. 7. A kar jegyzeteit 10 példányban kötelezően megkapja a nyomdából. V. 8. A könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés útján szerzi be. VI. A könyvtári állomány nyilvántartása és védelme VI. 1. VI. 2. A könyvtár köteles állományát pénzügyi és statisztikai szempontból megbízhatóan nyilvántartani, értékeinek megőrzéséről gondoskodni. Az állomány nyilvántartásával és védelmével kapcsolatos kérdésekben az érvényes rendeletek szerint kell eljárni. - Az állomány nyilvántartására címleltárkönyvek és a TextLib integrált könyvtári rendszer szolgál. A címleltárkönyvet használat előtt hitelesíttetni kell a könyvtárvezetővel, amelyet lebélyegez és aláír. A TextLib integrált rendszerről minden éjjel biztonsági mentést kell végezni legalább két különböző számítógépre. - A megrendelt dokumentumok beérkezését a számok sorrendjében a könyvtári nyilvántartásban regisztrálja, majd a címleírás és feltárás után az olvasóteremben és a kölcsönzőben helyezi el. - Törlésre az állományból tervszerű állományapasztás során vagy természetes elhasználódás folytán kerül sor. A könyvtár állományából hiányzó dokumentumok egyéb okból a következő címen vezethetők ki: elháríthatatlan esemény, bűncselekmény, behajthatatlan követelés, pénzben megtérített követelés. A törlési eljárásra jegyzőkönyv alapján kerül sor. Törlés esetén a címleltárkönyvben a megfelelő leltári számot át kell húzni, a számítógépes rendszerben pedig a megfelelő törlési jegyzékbe kell gyűjteni a törölt dokumentumok példányadatait. - A könyvtári állomány ellenőrzése a könyvtári leltár alapján történik. A könyvtári állomány leltározásának módja: mennyiségi felvétel, melynek során az állomány tételesen kerül összehasonlításra a nyilvántartásokkal. Az állomány ellenőrzéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. - 1997 őszéig a hagyományos katalógusok építése folyt. 1995-től párhuzamosan a számítógépes feldolgozást is megkezdődött. 2001. március 1-jétől mind a hagyományos katalógusok, mind a vétel útján beszerzett dokumentumok címleltárkönyvi nyilvántartása lezárult. Az ajándékozás útján könyvtárba került dokumentumok címleltárkönyvi nyilvántartása 2006. január 1-jétől történik számítógépes rendszerrel. 5
VII. A könyvtárhasználati szabályzat A könyvtár használatát szabályzat rögzíti, amelyet a könyvtár rendszeresen felülvizsgál és elsősorban a fenntartó Főiskola használóinak igényéhez igazítja (lásd melléklet!). 6
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT I. A gyűjtés köre I. 1. A könyvtár a Szervezeti és Működési Rendben meghatározott feladatok szerint gyűjti: - a karon oktatott tantárgyak kötelező és ajánlott szak- és szépirodalmát, tankönyveket, a kar saját jegyzeteit, oktatási segédleteket, más felsőoktatási intézmény jegyzeteit; - a karon folyó kutatásokhoz szükséges szakirodalmat; - a karon készült diplomamunkákat; - a kar saját kiadványait. II. A gyűjtőkör szakterületi meghatározása II. 1. II. 2. II. 3. A könyvtár főgyűjtőkörébe tartozik a kar programjai, szakjai és a hozzájuk kapcsolódó kutatások szakirodalma. A könyvtár mellékgyűjtőkörébe tartozik a főgyűjtőkörhöz határterületként kapcsolódó egyéb, a karon oktatott tárgyak és a velük kapcsolatos kutatások szakirodalma és az általános tájékozódást szolgáló kiadványok. A fő- és mellékgyűjtőkör tudományterületi besorolását lásd az 1. számú mellékletben! III. A gyűjtés mélysége III. 1. A kar oktatási programjában szereplő szakok és a hozzájuk kapcsolódó kutatások irodalmát a könyvtár lehetőleg kutatási, de legalább oktatási szinten gyűjti. (Az oktatási szint megfelel a főiskolai és posztgraduális oktatás igényeinek, tartalmazza a téma alapvető monográfiáit, a legfontosabb írók munkáinak teljes gyűjteményét, válogatását a kevésbé jelentős írók munkáiból, a legjelentősebb folyóiratokat, referensz-műveket és az alapvető bibliográfiákat.) 7
IV. A gyűjtés dokumentumtípusok szerinti meghatározása IV. 1. A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja a feladatai ellátásához szükséges valamennyi dokumentumtípust, illetve információhordozót. Ezek: - könyvek és könyvjellegű kiadványok, - periodikumok, - diplomamunkák, - audiovizuális dokumentumok, - a kar életére vonatkozó dokumentumok, - elektronikus dokumentumok. V. Állománygyarapítás forrásai V. 1. A könyvtár valamennyi rendelkezésére álló forrásból gyarapítja állományát a gazdaságossági szempontok ésszerű figyelembevételével: - a vételből származó gyarapítás magában foglalja a hazai és külföldi terjesztőktől, kiadóktól, magánszemélyektől vásárolt dokumentumokat; - ajándékként vételezi be a könyvtár a más könyvtárak, intézmények, egyéb jogi és magánszemélyek által térítésmentesen felajánlott gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat; - állományának gyarapítása érdekében a pályázat feltételeinek függvényében a kari, illetve a központi könyvtár pályázatokat nyújt be a központi könyvtár ellenjegyzésével. VI. A gyarapítás mértéke, példányszámok megállapítása VI. 1. A könyvtári állomány mennyiségi fejlesztését egyedi elbírálás alapján, az alábbi főbb szempontok határozzák meg: - a fő- és mellékgyűjtőkörbe tartozó kötelező és ajánlott tananyag példányszámát a hallgatói létszám alapján kell megállapítani (maximálisan 10 hallgatónként 1 példány); - a könyvtár esetenként állapítja meg az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges szakirodalom példányszámát. A kevés, rendkívül drága vagy 1 példányban beszerzett műveket amelyek iránt az olvasók széles köre érdeklődhet a kézikönyvtárban kell elhelyezni. 8
BGF KKK Könyvtára Szervezeti és Működési Rend 1. melléklet: a fő- és mellékgyűjtőkör tudományterületi besorolása Főgyűjtőkör Gyűjtés mélysége: teljes körű (kiadóra, dokumentumtípusra és megjelenésre való tekintet nélkül): - kommunikáció: kultúraközi (interkulturális) kommunikáció, szervezeti kommunikáció, üzleti kommunikáció - médiatudomány általában - protokoll, viselkedéskultúra - külkereskedelem - vezetéstudomány: menedzsment, döntéselmélet, vezetéspszichológia, vezetéselmélet, vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR), humánerőforrás-menedzsment, TQM, vállalatgazdaságtan - nyelvészet: fordítástudomány - jogtudomány: gazdasági jog, alkotmányjog, kereskedelmi jog, reklámjog, polgári jog, jogszabályok, jogharmonizáció - pénzügy és számvitel: adózás, hitelezés, bank, biztosítás, tőzsde, határidős és opciós ügyletek, nemzetközi pénzügyi intézmények - marketing: marketingtervezés, marketingstratégia, eladásösztönzés, reklám, marketingkommunikáció, ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM), rendezvényszervezés - public relations: szponzorálás, külső PR, belső PR, arculat, imázs - vállalkozástan: szervezetelmélet, kontrolling, vállalati kultúra, üzleti levelezés - nemzetközi kapcsolatok és szervezetek: külpolitika, diplomácia, geopolitika, Európai Unió és egyéb nemzetközi gazdasági-politikai szervezetek Gyűjtés mélysége: válogatott (nem gyűjtve a középfokú oktatás tankönyveit és az ismeretterjesztő művek jelentős részét) - médiatudomány általában: filmművészet, rádiózás, sajtó, újságírás, könyvkiadás - antropológia, szokások - szépirodalom - nyelvkönyvek - filmművészet, rádiózás, sajtó, újságírás, könyvkiadás - pszichológia, szociálpszichológia - szociológia - számvitel - közgazdaságtan: mikroökonómia, makroökonómia, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság - céginformációk - információtechnológia, információs társadalom 10
Mellékgyűjtőkör Gyűjtés mélysége: erősen válogatott (nem gyűjtve a középfokú oktatás tankönyveit és az ismeretterjesztő művek jelentős részét) - általános művek: enciklopédiák, lexikonok, szótárak, bibliográfiák, szabványok - filozófia: filozófiatudomány, egyes filozófusok munkái - vallás: általános és összehasonlító vallástudomány - matematika: statisztika, valószínűségszámítás, analízis, operációkutatás - természettudományok: környezetvédelem, környezetgazdaságtan - művészet: művészettörténet, esztétika - könyvtártudomány - számítástechnika: informatika, internet, szoftverhasználati segédkönyvek - oktatásügy: oktatáspolitika - turizmus, vendéglátás: útikönyvek, térképek, atlaszok - politikatudomány: biztonságpolitika, belpolitika, külpolitika, államigazgatás - történelem: művelődéstörténet, életrajz - szállítmányozás és logisztika - munkaügy - fogyasztóvédelem - földrajz: gazdaságföldrajz - kutatás-fejlesztés (K+F) - pályázatkészítés Budapest, 2010. március 16. 11