Az általános forgalmi adó önellenőrzése

Az általános forgalmi adó önellenőrzése Időállapot: 2020-07-15 - Hatályos Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2020-09-17 11:10:50 Tartalomjegyzék: 1. Az általános forgalmi adó önellenőrzéséről általában 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A téma az általános forgalmi adó önellenőrzési lehetőségeit, jogkövetkezményeit mutatja be. Kitér az önellenőrzési lehetőség feltételeire, a lehetőség elévülési idejére. 1. Az általános forgalmi adó önellenőrzéséről általában 1.1. Az általános forgalmi adó önellenőrzésének gyakorlata 1.1.1. Általános szabályok Az adózó mind a befizetendő és a visszaigényelhető általános forgalmi adóját, mind a következő időszakra átvihető követelését jogosult önellenőrzéssel módosítani, ha tárgyidőszaki elszámolandó adójának megállapítása során tévedett. Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást, a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos jogszabályok szerint, a helyesbítendő adóra előirt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet 1. oldal

helyesbíteni. Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi. 2011.01.01-től az áfamentes ügyletek utólagos korrekciójánál nem kell önellenőrizni. A vagyoni értékű jogok átengedésekor önellenőrzés nélkül korrigálható az áfaalap (pl. meghiúsulás). Önellenőrzést csak a már benyújtott bevalláshoz képest lehet elvégezni, ha az adóalany az adóját (támogatását) a jogszabályban foglalt rendelkezésektől eltérően állapította meg, vagy a bevallás kitöltése során tévedett, számítási hibát vétett és tévedését az adóhatóság ellenőrzésének megkezdése előtt tárja fel. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének - az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető. A kézbesítés napja az a nap, amikor az elektronikus rendszer az irat kézhezvételét igazolja. A kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be. Jogszabályi rendelkezés szerint a helyesbítés összegének meg kell haladnia az 1000 forintot, mivel az adót is ennek megfelelően kell kerekíteni, így az azt el nem érő összeg még ha a kerekítési szabály szerint 1000 forint lenne is a különbözet önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Ez a rendelkezés általános, független attól, hogy a különbözet az adózó javára, vagy terhére mutatkozik. 2. oldal

A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. Csak a jogszerűen végzett és befejezett önellenőrzés mentesíti az adózót az egyéb jogkövetkezmények (bírság, késedelmi pótlék) alól. Az adózó bevallását 2014.01.01-től önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidő előtt is helyesbítheti. Az önellenőrzésnél is figyelemmel kell lenni az elévülési szabályra, melynek részletes ismertetése az önellenőrzés általános ismertetésénél található. Korábban az Áfa tv. megengedte, hogy az elévülési időn belül önellenőrzés nélkül figyelembe vegye aktuális bevallásában a korábban nem érvényesített előzetes adóját. Fontos figyelni a változásra, miszerint 2016.01.01-től kezdődően az adómegállapítási időszakot megelőzően csak az adott adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegét lehet figyelembe venni, a korábbi számlákban áthárított adót már csak önellenőrzéssel lehet érvényesíteni. A 2010. év utolsó adó-megállapítási időszakát megelőző időszakok adókötelezettsége tekintetében a 2016. évben az adó-megállapításhoz való jog elévült, - kivéve azon esetet, amikor az adózó javára történő önellenőrzés miatt az elévülési idő megszakadt - azokra önellenőrzést végezni nem lehet. A 1865. számú nyomtatvány adatait 2024. december 31-ig lehet önellenőrizni. Amennyiben adózó a bevallását a törvényi határidőn belül nem nyújtotta be, önellenőrzésnek nincs helye, akkor úgynevezett pótolt bevallást kell benyújtani. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. 1.1.2. Különleges szabályok Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változtatná meg. 3. oldal

Az adózó az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utólag módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak az adóbevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés megtörtént, a helyesbítés önellenőrzést nem von maga után. A külföldi szolgáltatás igénybevételét terhelő adó megfizetése és levonása egy elszámolási időszakra esik, tehát pénzmozgást nem igényel, amennyiben az adó levonható. Külön ezen a címen megfizetett adó nem értelmezhető, az beépül az adózó tárgyidőszaki adóelszámolásába, ezért a megfizetettséget az jelenti, ha adózó esedékes áfa bevallásában fizetendő adóként bevallja. Ebből következik, hogy csak az önellenőrzés benyújtását követő napon keletkezik az adólevonási jog, amely az azon időpontra vonatkozó, tárgyhavi adóelszámolásban érvényesíthető. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja megegyezik ugyan a fizetési kötelezettség időpontjával, azonban az csak a bizonylat birtokában gyakorolható. Ha az adózó a fizetési kötelezettségét tartalmazó bevallásának benyújtását követően kapja kézhez a bizonylatot, önellenőrzést nyújthat be a fizetési kötelezettséget tartalmazó időszakra, vagy bármely későbbi időpontban érvényesítheti az adólevonási jogát. 1.2. Az önellenőrzés fázisai 1.2.1. A hiba feltárása A bevallás benyújtásakor rendelkezésre álló és a később tudomásunkra jutott információk alapján el kell dönteni, hogy az új információk alapján szükséges-e az eredeti bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítése. 1.2.2. Az önellenőrzéssel feltárt adó nyilvántartásba vétele Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást külön-külön, - az önellenőrzések időrendi sorrendiségében - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás hiányában az önellenőrzés nem szabályszerű, így ezen mulasztás miatt az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A nyilvántartásból ki kell tűnnie: - sorszám (mivel több helyesbítés is történhet) 4. oldal

- a feltárás időpontjának (ez megegyezik a hiba észlelésével, ettől az időponttól számít a bevallás benyújtásának l5 napos határideje) - az eredeti bevallási kötelezettség adóalapjának és adójának összege, - a helyesbített kötelezettség adóalapjának és adójának összege, - önellenőrzési és késedelmi pótlék összegének, - a pénzügyileg rendezendő összegnek. - a helyesbített adóbevallás sorának A könyvelés során a hivatkozási számot célszerű feltüntetni, ugyanis ez könnyen visszakereshető. A nyilvántartásba a helyesbített adó összegét forintban kell beírni, azt csak a bevallásban kell kerekíteni. Az összegek elé ki kell tenni az előjeleket, így kötelezettségtöbblet esetében (+) előjelet, kötelezettség csökkenése esetében (-) előjelet. A nyilvántartáshoz csatolni kell az önellenőrzési jegyzőkönyvet, mely az önellenőrzés okának lényegét tartalmazza, szöveges indoklással megfogalmazva. Az önellenőrzési pótlék számítását is tartalmaznia kell, valamint a késedelmes fizetés esetén a késedelmi pótlék kiszámítását is. A NAV honlapján (nav.gov.hu) rendelkezésre állnak a pótlékok kiszámítását segítő kalkulátorok, ez esetben a nyilvántartáshoz a kinyomtatott pótlékszámítást csatolni kell (célszerű az NAV kalkulátorát alkalmazni). Az önellenőrzéssel feltárt és nyilvántartásba vett különbözetről az önellenőrzési bevallást be is kell benyújtani az adózónak, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Csak a benyújtott bevallás számít szabályosan elvégzett önellenőrzésnek. Fontos változás 2011-től, hogy csak az előző napon postára adott bevallás fogadható el önellenőrzésként. Az önellenőrzési nyilvántartást és jegyzőkönyvet, a helyesbítéssel kapcsolatos bizonylatot az elévülés szabályai szerint 5 évig meg kell őrizni. 5. oldal

Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál. Az adóhatóság a támogató eljárás keretében az adózót felhívja önellenőrzésre. Az adóhatóság az adózót önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg vagy valószínűsít. 1.2.3. A helyesbített adó és önellenőrzési pótlék bevallása és megfizetése A helyesbített adó és pótlék bevallásához 2009. január 1-től az önellenőrzésre is a tárgyévre rendszeresített nyomtatványt kell használni. Az adott évre érvényes nyomtatványt kell használni -az elévülési időn belül történő- önellenőrzésére is. Így a 2018-as bevallás önellenőrzésére 1865 bevallás szolgál. Önellenőrzés esetén a Bevallás jellege kockában önellenőrzésre utaló O jelet kell tenni. Ismételt önellenőrzésre esetén a 04 lap O rovatába egy X -et kell tenni. A nyomtatványon az önellenőrzés során megállapított helyesbített adatokat kell feltüntetni, nem a különbözetet. Azon sorokban, ahol változás nincs, az eredeti összegek maradnak. Ha adózó a nyomtatványt önellenőrzési bizonylatként kívánja használni, ebben az esetben az önellenőrzéssel helyesbített bizonylat típusát is kötelezően meg kell adni. Kötelezően mellékelni kell a 04. számú önellenőrzési mellékletet, ezen a lapon az önellenőrzési pótlék meghatározását kell elvégezni. Az önellenőrzési pótlék is adó, amennyiben önellenőrzése szükséges, abban az esetben a nyomtatvány csak az önellenőrzési pótlék helyesbítését tartalmazhatja, az áfa adónem önellenőrzést nem. Amennyiben adózó az áfa adónemre vonatkozóan végrehajtott önellenőrzéssel kapcsolatosan fejti ki a szóban forgó jogszabály alaptörvény-ellenességét, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a nyomtatvány-garnitúra 05. számú nyilatkozati lapját - részletes kifejtéssel, jogszabályi hivatkozással - is be kell nyújtani, azonban ez csak a 04. számú önellenőrzési lappal együtt érvényes. A 6. oldal

bevalláshoz rendelt nyilatkozattal egyidejűleg más okból sorra kerülő önellenőrzés egyidejűleg nem lehetséges. Ez utóbbi esetben az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított 15 napon belül ellenőrzés lefolytatása nélkül határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen az Art általános rendelkezései szerint fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ezen esetben is érvényes azon általános szabály, mely szerint az adóellenőrzéssel lezárt időszak önellenőrzéssel nem helyesbíthető. 2012-től a termékimportot terhelő adó önellenőrzésekor is fel kell tüntetni az előző időszak adatait (02, 03 lapok). Ha az önellenőrzés olyan számlákat érint, melyek korábban a 1 milliós szabály miatt már bevallásra kerültek, vagy olyan számlákat érint, melyek nem szerepeltek az önellenőrzéssel érintett bevallásban (nem kellett szerepeltetni, mert nem került a 1 milliós körbe), az adatokat a 65M-01-K, vagy a 65M-02-K lapot is szerepeltetni kell. 1.3. Az összesítő nyilatkozat benyújtásának szabálya Az Art. rendelkezése értelmében az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésről, termékbeszerzésről, szolgáltatás nyújtásról és szolgáltatás igénybevételéről összesítő nyilatkozatot kell benyújtani. Az összesítő nyilatkozatok összegadatainak meg kell egyeznie az ugyanazon időszakra benyújtott áfa bevallások kitöltési útmutatóban leírt sorainak összegeivel. Mivel az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, amennyiben az adatok nem egyeznek módosítani szükséges. Ez a módosítás akkor minősül önellenőrzésnek, ha a módosítás adót, adóalapot érint. Amennyiben csak a nem megfelelő sorba írt összegnek helyes sorba történő feltüntetéséről van szó, melynek eredményeként a bevallott adóalap, adó összege nem változik, akkor ez a javítás nem minősül önellenőrzésnek. Itt felhívom a figyelmet, hogy a fizetendő, illetve levonható adó alapjának módosítása még ha az, az elszámolandó adó összegét nem is módosítja önellenőrzésnek minősül. 1.4. Az önellenőrzési pótlék 1.4.1. Általános szabályok Az önellenőrzés az általános szabályok szerint és az áfa vonatkozásában is csak akkor jár önellenőrzési pótlékfizetéssel, ha az adózónak bevallani elmulasztott 7. oldal

kötelezettsége van, tehát a helyesbítés az adózó terhére mutatkozik. Ha az önellenőrzés igényelhető adót eredményez (tehát a helyesbítés az adózó javára mutatkozik), pótlék felszámítása nélkül elvégezhető az önellenőrzés. Amennyiben a kötelezettség módosulás következtében ténylegesen befizetendő adó keletkezik az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke ennek másfélszerese. Célszerű az NAV honlapján található kalkulátor segítségével kiszámítani és ezt a számítást csatolni a nyilvántartáshoz. A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidőt követő naptól, a nyilvántartásba vétel napjáig terjedő időszakra kell felszámítani. Ha az önellenőrzés eredményeként az adózó kötelezettsége az általa megállapított és bevallott következő időszakra átvihető követelés helyett befizetendő adót mutat, és ezen összeget az adózó esedékességkor nem fizette meg, az általános pótlék megállapításának van helye. Az általános pótlékszámítási szabályok vonatkoznak azon esetre is, amikor az adózó olyan bevallást módosít önellenőrzéssel, amellyel korábban bármelyik jogcímen megnyitotta a visszaigényléshez való jogot, pl. átlépte az értékhatárt, és így rendelkezett a visszaigényelhető összeggel. Azonban az önellenőrzés arra irányul, hogy pl. árbevétel küszöbérték csökkenése miatt az eredeti visszaigénylése jogosulatlanná válik (2008. év előtti bevallásoknál). Az önellenőrzési pótlék önálló adónem, ennek megfelelően az adóhatóság az önellenőrzési pótlék bevallásának elmulasztása esetén az önellenőrzési pótlékra, mint önálló adónemre elrendelt ellenőrzés során a bevallani elmulasztott önellenőrzési pótlékot előírhatja adózó terhére, és jogkövetkezményeket szabhat ki (bírság, késedelmi pótlék). Az önellenőrzési pótlék, mint önálló adónem önellenőrizhető. Az önellenőrzési pótlék kizárólag abban az esetben helyesbíthető, ha például helytelen időszak lett megjelölve vagy számítási hiba történt, tehát ha az önellenőrzési pótlék összegének megállapításánál tévedett az adózó. Az önellenőrzési pótlék helyesbítésére nincs lehetőség abban az esetben, ha a helyesbítésre a korábbi bevallásban levezetett 8. oldal

pótlékalap változása miatt kerülne sor. Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzési pótlékot kívánja önellenőrizni, úgy az a bevallásnyomtatványon csak önmagában lehetséges, egyidejűleg nem használható az áfa önellenőrzésére is. Aki késedelmesen fizeti meg a bevallással helyesbített adót, önellenőrzési pótlékot, az esedékesség napjától késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az adózó saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti a késedelmi pótlékot. A tévesen felszámított késedelmi pótlékot az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli. 1.4.2. Az általános szabálytól eltérő szabályok Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó az eredeti esedékességkor vagy az előző önellenőrzés során hiánytalanul megfizette, akkor az önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, azonban az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem pedig megfizetni. Tehát az önellenőrzési pótlék maximum vagy ennyi, vagy kevesebb, a számításnak megfelelően. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként. Az adott adónemre vezetett folyószámla adatai alapján lehet megállapítani azt, hogy adózó az adót az eredeti esedékességkor, vagy a kérdéses adónemre és időszakra korábban benyújtott önellenőrzés alkalmával megfizette-e. Az előző pótlékszámítást a következő példa szemlélteti: Havi bevallás benyújtására kötelezett nem magánszemély adózó egyik kimenő 9. oldal

számlájában 60 000 forint összegű felszámított áfa összeget 2017. december 20-án esedékes áfa bevallásában eredeti esedékesség időpontjában nem szerepeltette, ugyanakkor eredeti esedékességi időpontig hiánytalanul megfizette az adóhatóság részére. A hibát észlelve önellenőrzést nyújtott be, és az önellenőrzés esedékességének időpontjában is kvázi túlfizetésként mutatkozik áfa adónem folyószámláján, az általa befizetett 60 000 forint. Ebben az esetben lehetősége van a fenti kedvezményes mértékű önellenőrzési pótlék számítására. A bevallási hibát 2019. február 5-én tárta fel és ugyanezen időpontban önellenőrzési bevallását az adóhatóságnak benyújtja. Először az általános szabályok szerint kell az önellenőrzési pótlékot kiszámítani, mely számítás eredménye kerekítve l500 forint. Jelen esetben az általános szabályok szerinti önellenőrzési pótlék összege mindössze l500 forint és adózónak ezt kell bevallani és befizetni, de ha az összeg az 5000 forintot meghaladná, az e feletti összeget nem kell bevallani és megfizetni (magánszemélynél ez a határ 1000 Ft). Amennyiben az önellenőrzés azért nem eredményez pótlólagos befizetési kötelezettséget, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, vagy ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként, akkor az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ahhoz azonban, hogy a ténylegesen felmerülő önellenőrzési pótlék összege megállapítható legyen, el kell végezni az általános szabály szerinti önellenőrzési pótlék számítását, majd ezt követően a késedelmi pótlék számítását a két bevallási időszak közötti időre. A kétféle módon meghatározott összeg közül az alacsonyabb terheli az adózót önellenőrzési pótlék címén. Példa a fenti kedvezményes pótlékszámítás szemléltetésére: Az adózó havi áfa bevalló és 2017. október 20-i áfa bevallásában megállapított 30 000 forint fizetési kötelezettséget, amit hiánytalanul az esedékesség időpontjában meg is fizetett. November 20-i bevallásában 50 000 forint fizetési kötelezettséget vallott. Ezt az összeget szintén maradéktalanul az esedékesség időpontjában megfizetett. 2018. január l5-én megállapítja, hogy 2017. októberben benyújtott 10. oldal

bevallásában 40000 forint olyan kötelezettséget elmulasztott bevallani, amely 40000 forintot a 2017. novemberi bevallásában levonható adóként szerepeltethetett volna. Tévedésének rendezésére önellenőrzést nyújt be, ezáltal az októberi kötelezettsége 40 000 forint kötelezettségnövekedést mutat az októberben benyújtott bevalláshoz képest novemberi kötelezettsége 40 000 forint csökkenést mutat a novemberi bevalláshoz viszonyítva. Amennyiben szabályszerűen járt volna el, ezt az összeget 2017. október havi áfa bevallásában nem szerepeltethette volna, mivel a vámhatóság által kivetett termékimport esetén az adólevonási jog az adó megfizetésének napján keletkezik. Az önellenőrzési pótlék számítása 2500 Ft számított összeget mutat, a késedelmi pótlék számítása 2073 Ft. Tehát az alacsonyabb összeg a (kerekítve) 2000 Ft önellenőrzési pótlék terheli az adózót. Göngyölített áfa helyesbítése esetén különleges szabályt kell alkalmazni az önellenőrzési pótlék tekintetében, amikor több, egymást követő elszámolási időszak áfa bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy a korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbíti. Ez azt jelenti, hogy a következő időszakra átvihető követelés összegében történő tévedés miatt előfordulhat, hogy több bevallási időszakra is kell önellenőrzést végrehajtani, mivel az eltérések az első vagy egy korábbi időszak tévedéséből fakadnak. Az önellenőrzési pótlék alapja ez esetben főszabályként az első téves bevallásban feltárt adókülönbözet. Ezen összeg után kell az önellenőrzési pótlékot felszámítani az első téves bevallás benyújtására megállapított határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba vételének napjáig. Előfordulhat azonban, hogy az önellenőrzéssel érintett bevallásokkal összefüggésben további eltéréseket is feltár az adózó. Az önellenőrzési pótlék alapját ez esetben a további megállapítások figyelembevételével kell meghatározni oly módon, hogy amennyiben az első (vagy az előző) bevallásban feltárt kötelezettség növekedésen túlmenően további kötelezettség növekedést állapít meg az adózó, akkor ez utóbbi összeg újabb pótlékalapot képez. Az önellenőrzési pótlékot ez esetben ez utóbbi tévedést tartalmazó bevallás benyújtására megállapított időpontot követő naptól a tévedés feltárásának időpontjáig terjedő időtartamra kell felszámítani, tehát a feltárt adókülönbözet esetén csak az előző időszakhoz képest bekövetkező növekedés képezi az önellenőrzési pótlék alapját. 11. oldal

A fenti eset jelentős pótlékfizetési kötelezettséget eredményezhet, mely alól az eljárási törvény alapján egyes esetekben el lehet tekinteni. Vagyis kérelemre az adóhatóság mérsékli az önellenőrzési pótlék alapját, ha több egymást követő elszámolási időszak áfa bevallásán azért kell önellenőrzést végezni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette. Az ezzel összefüggésben felszámított önellenőrzési pótlék megfizetésére a kérelemnek halasztó hatálya van, ameddig az adóhatóság helyt nem ad a kérelemnek hogy adózó az önellenőrizési pótlék alapját az első adóbevallásban feltárt különbözet összegével egyezően állapíthatja meg az önellenőrzési pótlék megfizetését halaszthatja adózó, míg jogerősen el nem bírálják beadványát. Az adóhatóságnak nincs választási lehetősége, tehát a kérelemnek helyt ad, azonban dokumentumok hiányában rendelkezik, így az nem tekinthető az önellenőrzés szabályszerűségének elismeréseként, ezáltal nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot (az önellenőrzés helyességét az adóhatóság elévülési időn belül ellenőrizheti). Az önellenőrzési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha az önellenőrzés eredményeként nem eredményez a bevallás visszaigényelhető vagy befizetendő adót. (ha például az adózó következő időszakra átvihető követelése emelkedik 50 000-ról 80 000 forintra). A göngyölítésnél is természetesen figyelni kell az elévülési időre, mivel a vissza nem igényelhető negatív elszámolandó adó göngyölítését a törvény elévülési időn belül engedi. A vissza nem igényelt, következő időszakra átvitt negatív elszámolandó adónak a fizetendő adó csökkentésére felhasználás során azon feltevés szerint kell eljárni, hogy először mindig a legrégebbi időszak áthozott követelését használja fel az adózó e célra. Az adóhatóság az önellenőrzési bevallásban feltüntetett összeget nem görgeti automatikusan tovább, tehát mindaddig minden hónapra önellenőrzést kell benyújtani, amíg a következő időszakra átvihető követelés el nem fogy (a kifizetetlen beszerzéseket mindaddig időszakról időszakra göngyölítetni kell, amíg az adóbevallás a befizetendő adóval zárul, azt követően a kifizetetlen beszerzések görgetését is újra kell kezdeni.). Példa göngyölített áfa önellenőrzésére: A vállalkozás 2010. I. negyedévi áfa bevallásában 300 000 forint, következő időszakra átvihető követelést vallott be. Bizonylatai felülvizsgálata során feltárta, 12. oldal

hogy 50 000 forint áfát jogszerűtlenül helyezett levonásba. Ennek megfelelően a következő időszakra átvihető követelés összegét 250 000 forintra csökkentette önellenőrzésében. Az önellenőrzési pótlék alapja (300 000 250 000) 50 000 forint. Adatok: eft-ban Eredeti Módosított Tárgyidőszakban elszámolandó adó -300-250 Következő időszakra átvihető követelés 300 250 Önellenőrzési pótlék alapja (300-250) 50 2. Adózás 2.1 ÁFA Az áfa önellenőrzése kapcsán a kötelezettség nőhet, csökkenhet, az átvitt kötelezettség módosulhat. 2.2 Társasági adó Az áfa önellenőrzése kapcsán a kötelezettség nőhet, csökkenhet, az átvitt kötelezettség módosulhat. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az áfa önellenőrzése kapcsán a kötelezettség nőhet, csökkenhet, az átvitt kötelezettség módosulhat. 2.3.2 Magánszemély Nem érinti 13. oldal

2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany 2.5 Egyéb adók és járulékok Ha az áfa önellenőrzése adóalapot is érint, hatása lehet az iparűzési adóra. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem érinti 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem érinti 3.3 Szja szerinti adózás Nem érinti 4. Iratminták, nyomtatványok Önellenőrzési jegyzőkönyv (doc - 31.5 KiB) A jegyzőkönyvben lehet rögzíteni az önnellenőrzés tényét, időpontját, esedékességét, a számszaki eltéréseket és a felszámítandó önelenőrzési pótlék összegét. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 15/2012. Adózói kérdés-válasz Tájékoztató az önellenőrzés nélkül elszámolható, adókötelezettség csökkenést eredményező korrekciós esetek körének 2012. január elsejétől hatályos 14. oldal

változásáról A termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítőjének, továbbá a termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőjeként adófizetésre kötelezett adóalanynak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 78. (3) bekezdése alapján az Áfa tv. 77. -ában és a 78. (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő esetekben az (egyes ügyletekhez kapcsolódó) adókötelezettség utólagos csökkenése miatt nem szükséges önellenőrzést végeznie, a bevallott adót csökkentő tételt az adóalanynak azon bevallási időszakról benyújtott áfa bevallásában kell figyelembe vennie, amelyben az érvénytelenítő illetve módosító számla a jogosult (meghatározóan termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő) személyes rendelkezésére áll. Ha az adóalany ebben a bevallásában nem veszi figyelembe a bevallott adót csökkentő tételt, azt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti elévülési időn belül bármely későbbi bevallásában is érvényesítheti. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Mód. tv.) 116-117. -ai 2012. január elsejei hatállyal módosították az Áfa tv. 77-78. -ait, amelynek következményeként bővült az önellenőrzés nélkül elszámolható, adókötelezettség csökkenést eredményező korrekciós esetek köre. I. Az Áfa tv. 78. (4) bekezdésének a 2012. január elsejétől hatályos rendelkezése értelmében az Áfa tv. 78. (3) bekezdése szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkenése okozta. Ennek megfelelően 2012. január elsejétől nem szükséges önellenőrzést végezni olyan esetben, ha a fizetendő adó utólagos csökkenésére pl. azért került sor, mert az adóalany tévesen ítélte Áfa tv. hatálya alá tartozó, adóköteles ügyletnek a kérdéses ügyletet, s emiatt korrigálja a számláját. Az adó csökkenését az adóalany legkorábban abban a bevallási időszakban veheti figyelembe, amelyben a korrekciós bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll. Az Áfa tv. 78. (4) bekezdésének a 2012. január elsejétől hatályos rendelkezése alapján 2012. január elsejétől nem szükséges az adóalanynak önellenőrzést végeznie olyan esetben sem, amikor a fizetendő adó utólagos csökkenésére azért kerül sor, mert az adóalany az ügyletre vonatkozónál magasabb adómértéket alkalmazott, vagy például számítási 15. oldal

hiba miatt a ténylegesnél nagyobb összegű adót szerepeltetett a számláján és emiatt korrigálja a számláját. Az adóalany az általa fizetendő adó ilyen okból történő csökkenését legkorábban abban a bevallási időszakban veheti figyelembe, amelyben a korrekciós bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll. Az előzőekből következően például abban az esetben, ha az adóalany 2012. januárjában észleli, hogy a 2011. decemberében teljesített kereskedelmi szálláshely szolgáltatása 100 000 forint adóalapjára helytelenül 25%-os adómértékkel 25 000 forint adót számított fel és a szolgáltatásról kibocsátott számlájában feltüntetett adómértéket 18%-ra, az áthárított adó összegét 18 000 forintra módosítja a szolgáltatás igénybevevője felé 2012. február 2-án postázott számlával egy tekintet alá eső okiratában, akkor az adóalany legkorábban a 2012. február hónapról benyújtandó áfa bevallásában érvényesítheti a 7000 forint adókötelezettség csökkenést (figyelemmel a korrekciós bizonylat 2012. február 2-ai postázására). II. Az Áfa tv. 78. (3) bekezdése az Áfa tv. 78. (4) bekezdése alá tartozó eseteken túlmenően olyan esetekben alkalmazandó, amikor az adóalap utólagos csökkenésére az Áfa tv. 77. -ában meghatározottaknak megfelelő indok alapján került sor. Így azáltal, hogy a Mód. tv. 116. (1) bekezdése az Áfa tv. 77. (1) bekezdését egy c) ponttal egészítette ki, az Áfa tv. 78. (3) bekezdésének az alkalmazási köre is kibővült. Az Áfa tv. 2012. január elsejétől hatályos 77. (1) bekezdés c) pontja szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valamint Közösségen belüli termékbeszerzés esetében az adóalap utólag csökken a jogosultnak visszatérített (visszatérítendő) ellenértékkel, ha az ügylet teljesítését követően válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb ellenértéket számláztak ki. Az előzőekre tekintettel 2012. január elsejétől nem szükséges az adóalanynak önellenőrzést végeznie olyan esetben, amikor a megállapodottnál magasabb ellenértékkel kibocsátott számláját a teljesítést követően korrigálja, a hibásan feltüntetett adóalapot és adóösszeget módosító számlával csökkenti. Az adóalany az általa fizetendő adónak az Áfa tv. 77. (1) bekezdés c) pont szerinti csökkenését legkorábban abban a bevallási időszakban veheti figyelembe, amelyben a korrekciós bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll. A megállapodottnál magasabb ellenértéket tartalmazó számla kibocsátására sor kerülhet tévedésből, adminisztrációs hibából eredően illetve 16. oldal

egyéb okból is. Az előzőekből következően például abban az esetben, ha az adóalany partnere 2012. január 5-én jelzi, hogy az adóalany az árajánlatában megjelölt 100 000 forint adóalap helyett 120 000 forint adóalapot szerepeltetett a 2011. novemberi teljesítésű ügyletről kibocsátott számlájában, s a felek egyeztetésének eredményeként az adóalany a partnere részére 2012. január 25-én átadja azt a számlával egy tekintet alá eső okiratot, amelyben a 120 000 forint adóalapot 100 000 forintra módosítja és ezzel egyidejűleg az áthárított adót 30 000 forintról 25 000 forintra csökkenti, akkor az adóalany az 5000 forint adókötelezettség csökkenést legkorábban a 2012. január hónapról benyújtandó bevallásában szerepeltetheti (figyelemmel a korrekciós bizonylat 2012. január 25-ei átadására). III. Megjegyzendő, hogy a Mód tv. 116. (2) bekezdése módosította az Áfa tv. 77. (2) bekezdés a) pontját is. A módosítás révén egyértelművé vált, hogy az Áfa tv. 78. (3) bekezdése nem csak olyan esetben alkalmazandó, ha a teljesítés hiánya miatt az előleg teljes összegét visszafizetik, hanem olyan esetben is, amikor a teljesítés hiánya miatt az előlegnek csak részbeni visszafizetésére kerül sor. Az Áfa tv. 77. (2) bekezdés a) pont pontosítása révén az Áfa tv. 78. (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetek köre 2012. január elsejével nem bővült. Amennyiben például az adóalany nyomda részére 2011. december 12-én 2000 db kiadvány elkészítésének megrendelésére tekintettel 100 000 forint előleget fizetett a megrendelő, de a szerződés módosításának eredményeként csak 1000 db kiadvány elkészítése és leszállítása történik meg a nyomda részéről, és ezért a nyomdának 2012. február 14-én 20 000 forint előleget vissza kell fizetnie a megrendelőnek, az előleg visszafizetése kapcsán az Áfa tv. 78. (3) bekezdése alkalmazandó. Az adókötelezettség csökkenését a nyomda (legkorábban) abban a bevallásában veheti figyelembe, amelyben az előlegről kibocsátott számlát módosító bizonylatot a megrendelő rendelkezésére bocsátotta. IV. Megjegyzendő továbbá, hogy az Áfa tv. 78. (3) bekezdése olyan esetben is 17. oldal

alkalmazandó, ha az ügyletről azért nem készült számla, mert arról az Áfa tv. X. fejezete szerint nem kellett számlát kibocsátani. Tekintve, hogy ilyen esetben az adóalap utólagos csökkenéséhez sem kapcsolódik számla korrekció, az előzőekben foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni: Az Áfa tv. 77. (1) (2) bekezdései valamint a 78. (4) bekezdése szerinti indok alapján történő utólagos adókötelezettség csökkenést az adóalany legkorábban azon bevallási időszakában veheti figyelembe, amelyben a jogosultnak az ellenértéket visszatérítette, az előleget visszafizette (illetve a betétdíjat visszatérítette). V. Az előzőek mellett hangsúlyozandó, hogy 2012. január elsejétől is megvalósulhat olyan utólagos adókötelezettség csökkenés, amelyre az Áfa tv. 78. (3) bekezdése nem terjed ki. Ilyen esetben a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítője, továbbá a termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőjeként adófizetésre kötelezett adóalany az adókötelezettség utólagos csökkenését az adófizetési kötelezettség keletkezésének napját is magába foglaló bevallási időszak önellenőrzése útján érvényesítheti. Az adókötelezettség utólagos növekedése esetén az Áfa tv. 78. (3) bekezdése nem alkalmazható, ilyen esetben a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítőjének, továbbá a termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőjeként adófizetésre kötelezett adóalanynak célszerű önellenőrzést végeznie. Az adólevonásra jogosultnak nem az Áfa tv. 78. (3) bekezdését, hanem az Áfa tv. 132. -át kell alkalmazni abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben következik be utólag változás. Az Áfa tv. 132. (4) bekezdés alapján abban az esetben, ha a levonható adó utólag növekszik, akkor az adóalany a pótlólag levonható adó összeget (a különbözetet) főszabály szerint (legkorábban) abban a bevallásában érvényesítheti, amelynek az adómegállapítási időszakában a korrekciós bizonylatot megkapta. Az Áfa tv. 132. (2) (3) bekezdés alapján abban az esetben, ha a levonható adó utólag csökken, az adóalanynak a pótlólag fizetendő adót főszabály szerint abban a bevallásában kell szerepeltetnie, amelynek az elszámolási időszakában a korrekciós bizonylatot 18. oldal

megkapta. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály] 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 77. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése - ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is - miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. (2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a) a termék 10. a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; c) az 58. szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket. (3) Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt. (4) Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre jogosító ügylet) feltéve, hogy a) az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénzvisszatérítésre jogosult részére teljesítettek (pénzvisszatérítésre jogosító ügylet), belföldön teljesített adóköteles ügylet, és b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely 19. oldal

adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában a visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza. (6) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha az adóalap-csökkentésre jogosító ügylet és a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet esetében az adót a 142. alapján a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti. 78. (1) A 77. (1)-(3) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla a) érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik; b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben. (2) Abban az esetben, ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia, a 77. (1) és (2) bekezdése szerinti esetben az adó alapja utólagos csökkenésének nem akadálya az (1) bekezdés nem teljesülése. (3) A 77. (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen: a) a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet és b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti bizonylatnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és - adóalany esetén - adószáma, b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában. 86. (1) Mentes az adó alól: j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek ja)első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy 20. oldal

jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését; l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. (2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: a) az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás nyújtásának minősül; b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra; c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására; d) a széf bérbeadására. 87. Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. (1) bekezdése vagy a 86. (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. szerint nem vonható le. c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható. 88. (1) A 86. (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a) a 86. (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését, illetőleg b) a 86. (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását adókötelessé teszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó. (3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy együttesen gyakorolható oly módon, hogy az adókötelessé tétel - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja alá tartozó 21. oldal

valamennyi termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kiterjed. (4) A (3) bekezdéstől eltérően, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés b) pontja tekintetében csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjedően gyakorolja. (5) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. (6) Az adóalany döntését a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be. Amennyiben az adóalany az (1) bekezdés a), illetve b) pontja alá tartozó tevékenységet a tárgyévben kezdi meg, döntését tevékenysége megkezdését megelőzően jelenti be. 153/A. (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti a) a 120. b) pontja, c) pont cb) alpontja szerinti, az ugyanezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen felszámított adó, b) az a) pont alá nem tartozó, az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 46. [Adómegállapítási módok] (1) Az adót, a költségvetési támogatást a) az adózó: önadózással, b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással, c) az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel, d) az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg. (2) Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-, illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani. (3) A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti. 47. [Önadózás] (1) Az adót, a költségvetési támogatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az 22. oldal

adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. (2) A természetes személy az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha a) vállalkozó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével, b) az általános forgalmi adó alanya, vagy c) a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető) állapítja meg. 54. [Önellenőrzés] (1) Az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. (2) Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. (3) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. (4) Az adózó az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe. (5) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az értesítés mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). (6) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése. (7) A kifizető, a munkáltató az (1)-(6) bekezdés szerint helyesbíti az általa levont 23. oldal

jövedelemadó-előleget és adót. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról adott adóbevallását helyesbíti. (8) A (7) bekezdéstől eltérően, a munkáltató által megállapított jövedelemadót a természetes személynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe. 55. [Az önellenőrzés bejelentése] Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál. 56. [Az önellenőrzés bevallása] (1) Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és a költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti. (2) Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni. (3) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az egyezer forintot meghaladja. 57. [Fizetés esedékessége önellenőrzés esetén] (1) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé. (3) Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. 139. [Támogató eljárás] (1) Az adóhatóság a támogató eljárás keretében a) az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve b) kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, 24. oldal