PEDAGÓGIAI PROGRAM I. 2014.
Pedagógiai program 2014 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS a közös igazgatású intézmény pedagógiai programjához 1. Adatok az intézményről 2. Az intézmény tevékenységének bemutatása 3. A nevelő-oktató munka körülményei 4. Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása 5. Az Integrációs Pedagógiai Program bevezetése iskolánkban 6. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 7. Legitimációs záradékok II. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGOZATOK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. Az iskola nevelési programja 1. 1. Pedagógiai alapelveink 1. 1. 1. Nevelés és oktatás 1. 1. 2. Részvétel a közéletben 1. 2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere 1. 2. 1. Az emberi magatartás általános értékei 1. 2. 2. Az intézményünk által kitűzött értékcélok 1. 3. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái 1. 3. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei 1. 3. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai, egész napos iskola 1. 3. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei 1. 3. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások 1. 4. Pedagógiai folyamataink 1. 4. 1. A tanítás-tanulás területei 1. 4. 2. Fejlesztési területek nevelési célok 1. 4. 3. Kulcskompetenciák 1.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.6. 1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai 1.6. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.7. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 1.7. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai 1.7. 3. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 1.7. 4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai 1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2
Pedagógiai program 2014 1.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1. 9. 1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1. 9. 2. A különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkózását segítő program 1. 9. 2.1. Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák heti időkerete 1.9.2.1.1. Pszichés fejlődési zavar 1.9.2.1.2.Hiperaktivitás és figyelemzavarok esetében kiemelt feladatok 1.9.2.1.3. Beszédfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok 1.9.2.1.4. Hallássérült tanuló esetén kiemelt feladatok 1.9.2.1.5. Mozgásfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok 1.9.2.1.6. Autizmus esetén kiemelt feladatok 1.9.3. Iskolapszichológia 1.9.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása 1.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 1.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.11. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.11. 2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.12. 1. A vizsgaszabályzat célja 1.12. 2. A vizsgaszabályzat hatálya 1.12. 3. Az értékelés rendje 1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.14. A felvételi eljárás különös szabályai 2. Az intézmény helyi tanterve 2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2. 2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2. 5. A választott kerettanterv megnevezése 2. 6. A választott kerettanterv feletti óraszám 2. 7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2. 8. Mindennapos testnevelés 2. 9. Projektoktatás 2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.11. 1. Írásbeli feladatok értékelése 2.11. 2. Szóbeli értékelés 2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.15. 1. Az iskola egészségnevelési elvei 2.15. 2. Az iskola környezeti nevelési elvei 2.15. 2. Az egészségnevelés várható eredményei 2.15. 3. Komple intézményi mozgásprogram 3
Pedagógiai program 2014 2.15. 4. Az iskola környezeti nevelési programja 2.15. 5. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek 2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.16.1. A magatartás értékelésének elvei 2.16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei 2.16.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei III. A KÖZÉPISKOLAI TAGOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. Nevelési program 1.1. A középiskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Fejlesztési területek nevelési célok Kulcskompetenciák Nyolcévfolyamos gimnázium Négyévfolyamos gimnázium Szakközépiskola Felnőttoktatás 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Komple intézményi mozgásprogram 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitatt tanulók felzárkóztatását segítő program Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai 1.12. Az elsősegély-nyújtói alapismeretek elsajátítása 2. Helyi tanterv 2.1. Az intézmény tagozatainak óraterve 2.2. A tanuló tudásának minősítése 2.3. A tanulók fizikai állapotának mérése 2.4. Az esélyegyenlőség érvényesítése 2.5. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.6. Felvétel és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 2.7. Követelményrendszer és az állami vizsgák 2.8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 2.9. A helyi tanterv forrásai 4
Pedagógiai program 2014 IV. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA V. A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK SZAKMAI PROGRAMJA Kereskedő VI. MELLÉKLETEK: Eszköz- és felszerelésjegyzék Általános iskolai intézményegységek Középiskolai intézményegység Kollégium 5
Pedagógiai program 2014 I. BEVEZETÉS 1. Adatok az intézményről Az iskola neve: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium címe: 5350 Tiszafüred, Baross Gábor u. 36. Rövid neve: Kossuth Lajos Gimnázium Tagintézményei és telephelyei: 1. Kollégiuma 5350 Tiszarüred, Fő út 63. 2. Kossuth Lajos Általános Iskolája 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 2. 3. Balkay Pál Általános Iskolája 5362 Tiszaörs, Rákóczi u.7-9. 4. Nagyiváni Általános Iskolája 5363 Nagyiván, Fő út 65. 5. Tiszaderzsi Általános Iskolája 5243 Tiszaderzs, Fő út 22. 6. Tiszaigari Általános Iskolája 5361 Tiszaigar, Petőfi u. 10-12. 7. Vasvári Pál Általános Iskolája 5322 Tiszaszentimre, Kisfaludy köz 1. 8. Tiszaszőlősi Általános Iskolája 5244 Tiszaszőlős, Alkotmány út 12. 8. Tomajmonostorai Általános Iskolája 5324 Tomajmonostora,Széchenyi út 59. Az intézményfenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ /1051 Budapest, Nádor u. 32./ Tiszafüredi Tankerülete 104003 /5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1./ Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. osztályig Napköziotthonos ellátás minden évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Gimnáziumi nevelés-oktatás négy- és nyolcosztályos tagozaton /5-12.évf./ Szakközépiskolai nevelés-oktatás és a hozzá kapcsolódó szakképzés -kereskedelmi jellegű - 54 341 01 OKJ számú kereskedő Kollégiumi ellátás Felnőttek gimnáziumi oktatása esti tagozaton ECDL- vizsgáztatás 6
Pedagógiai program 2014 2. Az intézmény tevékenységének bemutatása Intézményünk 2005 júliusában intézmény-átszervezés után általános iskolai és középiskolai komple feladatokat ellátó közös igazgatású intézmény lett. Az általános iskola és a korábban gimnáziumi, szakközépiskolai és kollégiumi feladatokat ellátó iskola programjait, az eltérő szervezeti kultúra elemeit megpróbáltuk integrálni. Az 1-4. évfolyamos általános iskolai alapfeladatokat ellátó települések esetében a 5-8. évfolyamos tanulók nevelése-oktatása a Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium tiszafüredi, nagyiváni, tiszaszőlősi általános iskolájában biztosított. A feladatot ellátó intézmény egységesen kezeli a tanulói, nevelőtestületi kötelezettségeket: - a tanév rendje tekintetében, - a rendezvényeken, továbbképzéseken, versenyeken való részvétel lehetőségének biztosításában, - a házirend - tagintézményeinkben közösen elfogadott - alapnormáinak betartásában. Az 1-8. évfolyamos tanulók a helyi igények szerint, és a sajátos lehetőségekhez igazodva vehetnek részt tanórán kívüli tevékenységekben, melyek a nevelő-oktató munka helyi alapdokumentumaiban kerülnek meghatározásra. Igény szerint szorgalmi időben, továbbá tanítási szünetekben az intézmény iskolái által elnyert pályázatok, alapítványi támogatások, szülők által biztosított források terhére erdei iskola, turisztikai, sport-és művészeti táborok működtetésére, szabadidős programok és egyéb, a korosztályt érintő programok szervezésére kerülhet sor. A feladatellátási helyen folyó szakmai munkáért és az ésszerű, költséghatékony gazdálkodás megvalósításáért a tagintézmény vezetője tartozik felelősséggel, és gyakorolja a tagintézményben az alkalmazottak felett az egyéb (munkaidő-beosztás, szabadság kiadása) munkáltatói jogokat. A vezetők közötti munkamegosztást az intézményi SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák. A tagiskola ellátja a tanulókkal és közalkalmazottakkal kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat: a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, az iskola-egészségügyi, a fogászati, szemészeti szűrési és prevenciós feladatokat, a közalkalmazottak munkaegészségügyi szűrésének megszervezését, a tanulói és nevelői nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációt, a tankönyvrendelést, a diákigazolványok nyilvántartását, az éves statisztika tagintézményre vonatkozó feladatait a tankerület részére adatszolgáltatást. A tagintézmények évfolyamait a megkezdett és eredményesen működő pedagógiai programjuknak megfelelően kívánjuk működtetni. 7
Pedagógiai program 2014 A tiszafüredi Kossuth Lajos Általános Iskolánkban a matematika és idegen nyelvi képzést - ahol lehet - csoportbontással segítjük. A középiskola felkészít az egyetemi-főiskolai továbbtanulásra, és kínálja a munkába álláshoz való képességek fejlesztését is. Hagyományosan kiemelt területünk a nyelvoktatás, a nyelvvizsgára való felkészítés valamennyi képzési területen. Jelenleg négy - német, angol, francia és orosz - nyelvet tanulhatnak tanulóink. Korunk megköveteli a legfrissebb informatikai tudást, a számítógép használatának naprakész ismeretét. Ezért ECDL vizsgaközpontot is működtetünk. Iskolánkban igyekszünk megfelelő arányt kialakítani a humán és reáltárgyak között. A nyolcosztályos gimnáziumi tagozat sikeresen illeszkedik szándékaival, terveivel és eredményeivel az iskola által kialakított tantárgyi, pedagógiai, nevelési profilba. 3. A nevelő-oktató munka körülményei Tárgyi, dologi feltételek: A Kossuth Lajos Általános Iskola 1968. augusztus 1-jén létesült az egykori (1913) Budai Sándor Polgári Iskola épületében, melyben 1968-ig a gimnázium működött. Az iskola kiépítette hagyományait, profilját (a matematika tanítása szorobánnal), a helyi társadalom elfogadta, majd megszerette. 1973-1993 között városi, körzeti, megyei vonatkozásban is versenyképes iskolává fejlődött. Az oktatás, az erkölcsi értékrend közvetítése terén egyaránt átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Ezt igazolják a mutatói, a sportolimpiák, a kulturális versenyek, táborozások. Az iskola fő profilja lett a matematikai képzés és a két idegen nyelv (orosz - angol, majd német - angol) oktatása. A helyi és össztársadalmi igényekhez alkalmazkodva kiemelten kezelte a tehetséggondozást, de nem hanyagolta el a felzárkóztatást sem. A teljesítményhez mindenkor jelentősen hozzájárult a nevelőtestület jó szakmai felkészültsége, innovációs készsége: a nevelők, tanulók, szülők alkotó együttműködése. A helyi társadalom iskolához való ragaszkodása változatlanul élő, sőt az iskola vonzása túlnő a város határain kívülre is. A gimnáziumot 1951-ben alapította az akkori Szolnok Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya. A Baross utcai épületegyüttest - 12 osztállyal 1968-ban foglalták el az iskolahasználók. A típusépület, melyhez hasonló sok volt az országban, mára kibővítve, belső átalakítások, korszerűsítések sorával biztosítja 20 osztály számára a tanulás feltételeit. A felújított, kibővített épület három előadójával - biológia, kémia, fizika -, szertáraival, és a kor színvonalát tükröző tárgyi felszereltségével, szemléltető eszközeivel, térképeivel, gépparkjával megfelelő feltételeket teremt az iskola előtt álló feladatok ellátáshoz. 8
Pedagógiai program 2014 A pedagógusok és tanulók munkája az érettségi, felvételi eredmények alapján kiemelkedő, hiszen a legutóbbi évek statisztikai adatai alapján iskolánk a megyében a második vegyes típusú intézmény, az országos rangsorban is előkelő helyen szerepel. Jól felszerelt iskolabolt, számítógépes nyilvántartó pénztárgép-rendszer segíti a szakközépiskolai tanulók és pedagógusok munkáját. A taniroda is korszerű gyakorlati helyet nyújt a szakképző iskolának. Az intézmény mellett kollégium működik 1953 óta. Annak idején egy romos, félig raktárnak használt, valamikor szállodaként működő épületből évtizedek toldozgató, alakítgató munkájával jött létre a kollégium. Az épület korszerűtlen, egyre kevésbé tudja kielégíteni még a viszonylag szerény igényeket is. A Hámori András Műszaki Szakközépiskola tanulói is igénybe veszik a kollégiumi szolgáltatást. Az évek során sikerült három számítógéptermet felszerelni, a kiépített hálózat és a wifi lehetővé teszi az internetre való csatlakozást az egész épületben. 50 db netbook segíti a pedagógusok, az osztályfőnökök adminisztrációs munkáját, az elektronikus naplóvezetésre való áttérést. Több tantermünkben van interaktív tábla, notebookok, projektorok teszik lehetővé a korszerű oktatás megteremtését. A program teljesítésének személyi feltételei: A közös igazgatású intézmény közalkalmazotti létszáma: 187 fő, ebből pedagógus 144 fő. Az iskola társadalmi környezete: A mai társadalmi környezet elsődlegesen azt várja el tőlünk, hogy az iskolánkba beiratkozó tanulókat felkészítsük középiskolában, egyetemen, főiskolán való továbbtanulásra, a munkába álláshoz nélkülözhetetlen ismeretek birtokába juttassuk el őket; megfelelő, legalább középfokú nyelvvizsgához elégséges tudást adjunk nekik, és a számítástechnikai ismereteket felhasználói szinten, jártasságként ismerjék. Iskolai adottságok, tradíciók, hagyományok: Az iskolai élet évtizedei felhalmoztak olyan, a tanítási órák, illetve a tanórán kívüli foglalkozások rendszerében kialakított, hagyományozható eseményeket, ünnepségeket, szokásokat, értékeket, amelyeket magunkénak vallunk, vállaljuk továbbéltetésüket minden tagintézményben az éves munkatervekben megfogalmazottak szerint. Pl. a tanévnyitó és záró rendezvények, a szalagavató, ballagások, a farsangi mulatságok, a kulturális napi fellépések, diáknapok, erdei iskolák, nyári táborozások, koncertek változatos, de rendre megújuló formában vannak jelen az iskolai hagyományokban. 9
Pedagógiai program 2014 4. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: Mindennapi nevelő és oktató munkánkban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink, a közalkalmazottak jó közérzettel végzik munkájukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, bevonjuk őket saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető általános műveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. 10
Pedagógiai program 2014 Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környékünkön található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városkörzeti megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, 11
Pedagógiai program 2014 megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Azonban nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 5. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetése iskolánkban Pedagógiai alapelveink szerint az iskolában - a nevelő-oktató munkában érvényesül az esélyegyenlőség elve, - partneri együttműködésre törekszünk a szülőkkel és a társadalmi környezet többi résztvevőivel. Pedagógiai alapelveink megvalósulása érdekében iskolánkban: Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk. A nevelési-oktatási folyamatban a halmozottan hátrányos helyzetű, és beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavarral küzdő tanulók számára olyan belső közeg biztosítása a cél, amelyben nem nőnek tovább a hozott hátrányok, ahol kiteljesedhetnek és sikerélményhez juthatnak. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Céljaink, feladataink: Az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosítása, az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítjuk minden tanuló számára. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését az egyéni igények figyelembe vételével végezzük, az együttnevelést segítő-támogató módszerek széleskörű alkalmazásával valósítjuk meg. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Ezek a területek hozzájárulnak: a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), az előítélet-mentes együttneveléshez, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 12
Pedagógiai program 2014 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórák, és tanórán kívüli foglalkozások segítik. Célul tűzzük ki, hogy a tanórai foglalkozásokon és a délutáni ellátásban egyenlő esélyt biztosítsunk minden tanulónknak, különösen a sajátos- vagy hátrányos helyzetére való tekintettel. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, segítő szervezetek bevonásával működjön közre a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási és életesélyeinek javításában. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek minden tanulócsoportban integráltan neveljük a SNI tanulókat, esélyt teremtünk a hátrányos -, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az összes intézményi szolgáltatás igénybevételére, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; egész napos iskola. A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő diákok és tanáraik segítségére áll: Az iskola vezetője Munkaközösség-vezetők Családlátogatások szoros kapcsolattartás a szülőkkel Pedagógiai Szakszolgálat Iskolapszichológus Szakirányú képzettséggel rendelkező fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok Cél: A beilleszkedési nehézségek oldásával megelőzni a magatartási zavar kialakulását. Problémakezelés: Iskolakezdési nehézségek enyhítése, szoktatás, átállás Személyes törődés, tolerancia Családi hátterek feltárása a szülő, gyermek megnyerése Szociális kapcsolatok feltérképezése Irányított beszélgetések A tanulói értékrend megismerése Alkalmazott módszerek: A szülővel való kapcsolat (családlátogatás, fogadóórára meghívás) Tanulói magatartási zavarok szűrése Speciális szakemberekkel való együttműködés (pszichológus, logopédus, szociálpedagógus, gyógypedagógus) Egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás A tanulót oktató nevelők együttműködése (esetmegbeszélések) Az IPR programban pályázati előnyök kihasználása 13
Pedagógiai program 2014 6. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje: Jelen pedagógiai program elfogadás után a következő módosításig érvényes. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A pedagógiai program módosítása: A program módosítására a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, a fenntartó tehet javaslatot a személyi, tárgyi feltételek nagymértékű változása, jogszabályi módosítás vagy új igazgató kinevezése esetén. A szülők, tanulók, az SZMK ill. a DÖK képviselője útján javasolhatják a program módosítását. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A program egy-egy példányát elhelyezzük: az iskola könyvtárában, a nevelői szobában, az igazgatói irodában, rátesszük az iskola honlapjára www.kossuth-tfured.sulinet.hu A szülőket a tanév eleji szülői értekezleteken, a tanulókat a tanévindító osztályfőnöki órán tájékoztatjuk. 14
Pedagógiai program 2014 7. Legitimációs záradékok Jelen pedagógiai programot annak módosításait - az intézményvezető, ill. a tagintézmények vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület pedagógusai megtárgyalták és elfogadták. Az elfogadás tényét a készült jegyzőkönyvek hitelesítik. Oláhné Kürtösi Ágnes jegyzőkönyvvezető A pedagógiai programot a szülői munkaközösségek véleményezték, támogatták. Komlósi Andrea SZMK-elnök A pedagógiai program diák-önkörmányzatokat érintő részét a DÖK-ök megismerték, véleményezési jogukat gyakorolták. Nagy Bence a DÖK elnöke A pedagógiai programot az Intézményi Tanács tagjai véleményezték, támogatták. Nagy Csabáné az Intézményi Tanács elnöke A Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény vezetője jóváhagyta. Tiszafüred, 2014. 09. 30. Kájelné Matlák Erika intézményvezető 15
Pedagógiai Program II. Általános iskolai program Tiszafüred Tiszaigar Tiszaörs Nagyiván Tiszaszőlős Tiszaszentimre Tiszaderzs Tomajmonostora 2014.
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1. 1. Pedagógiai alapelveink... 5 1. 1. 1. Nevelés és oktatás... 5 1. 1. 2. Részvétel a közéletben... 6 1. 2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere... 6 1. 2. 1. Az emberi magatartás általános értékei... 7 1. 2. 2. Az intézményünk által kitűzött értékcélok... 7 1. 3. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái... 8 1.3. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei... 9 1.3. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai, egész napos iskola... 9 1.3. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei. 10 1.3. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások... 10 1. 4. Pedagógiai folyamataink... 11 1.4.1. A tanítás-tanulás területei... 11 1.4.2. Fejlesztési területek nevelési célok... 11 1. 4. 3. Kulcskompetenciák... 15 1.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 21 1.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 22 1.6.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 22 1.6.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 23 1.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 23 1.7.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok... 24 1.7.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai... 24 1.7.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 24 1.7.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai... 24 1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 25 1.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 26 1.9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 26 1.9.2. A különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkózását segítő program... 27 1.9.2.1. Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program... 27 2
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák heti időkerete... 27 1.9.2.1.1. Pszichés fejlődési zavar... 28 1.9.2.1.2.Hiperaktivitás és figyelemzavarok esetében kiemelt feladatok... 28 1.9.2.1.3. Beszédfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok... 29 1.9.2.1.4. Hallássérült tanuló esetén kiemelt feladatok... 29 1.9.2.1.5. Mozgásfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok... 30 1.9.2.1.6. Autizmus esetén kiemelt feladatok... 30 1.9.3. Iskolapszichológia... 31 1.9.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 31 1.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 32 1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 33 1.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 33 1.11.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 33 1.11.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 33 1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 34 1.12.1. A vizsgaszabályzat célja... 34 1.12.2. A vizsgaszabályzat hatálya... 34 1.12.3. Az értékelés rendje... 36 1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 36 1.14. A felvételi eljárás különös szabályai... 37 2. Az intézmény helyi tanterve... 37 2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 37 2. 2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 38 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 40 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 41 Éves óraszámok évfolyamonként /3-4./... 42 Éves óraszámok évfolyamonként/7-8./... 43 Tiszaszőlősi Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszáma... 44 Tiszaszentimre, Vasvári Pál Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszáma... 45 Nagyiváni Általános Iskola... 46 2.5. A választott kerettanterv megnevezése... 47 2.6. A választott kerettanterv feletti óraszám... 49 2.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei. 56 2.8. Mindennapos testnevelés... 56 2.9. Projektoktatás... 57 3
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 57 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 57 2.11.1. Írásbeli feladatok értékelése... 58 2.11. 2. Szóbeli értékelés... 58 2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 58 2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 59 2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek. 59 2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 59 2.15.1. Az iskola egészségnevelési elvei... 59 2.15.2. Az iskola környezeti nevelési elvei... 60 2. 15. 2. Az egészségnevelés várható eredményei... 63 2.15. 3. Komple intézményi mozgásprogram... 64 2.15.4. Az iskola környezeti nevelési programja... 65 2.15. 5. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek... 71 2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei.. 72 2.16.1. A magatartás értékelésének elvei... 72 2.16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 72 2.16.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 73 4
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 Bevezetés Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) Nevelőtestületünk a gyerekek szeretetén alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú iskola működtetésén fáradozik. Ebben a munkában bátran támaszkodhatunk hagyományainkra, eddig elért eredményeinkre, sikereinkre. Tanítványaink egyéniségét tiszteletben tartjuk, számukra érzelmi biztonságot kívánunk adni. Lehetőséget biztosítunk részükre különböző oktatási programokra, hogy kibontakozhasson a bennük rejlő tehetség, személyiségük sokoldalúan fejlődjön. Olyan korszerű ismeretek, alkalmazható tudás átadására törekszünk, amelyek által képessé tesszük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, testileg lelkileg egészséges, az esztétikai minőségre nyitott, autonóm személyiséggé válásra. Pedagógiai programunkat az előbb említett prioritásoknak, a gyermek, a szülő és a társadalom elvárásainak megfelelően állítottuk össze. Tantestületünk szakmai felkészültsége, hivatástudattal végzett munkája garancia a program megvalósításához. 1. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. Pedagógiai alapelveink 1. 1. 1. Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka során fejlesztjük az alapkészségeket, és a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben használható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk; iskolánk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közöl, melyek segítik 5
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; nevelő-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörű fejlesztése; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb lakóhelyünk hagyományaival; célunk, hogy a tanulók körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit. 1. 1. 2. Részvétel a közéletben Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, településünk érdeklődő polgáraival; helyszínt és humán erőforrást biztosítunk különböző helyi rendezvényeknek; ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településen található óvodákkal, iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel; a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle helyi rendezvényeken, és ilyen a tanulók számára szervezett települési szintű megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen. 1. 2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, amelyeket a szülők, a tanulók, a fenntartó, és a társadalom oldaláról elvárásként határozódnak meg. Ezen értékek közvetítői az iskola széles partneri környezetének szereplői: a pedagógusok, a szülők, s nem utolsó sorban a formálódó gyermeki személyiség identifikációját meghatározó kortárscsoport, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, mindennapi életvitelükkel megfelelő hatásfokban képesek befolyásolni a velük kapcsolatban lévő tanulók magatartását, viselkedését. Intézményi pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai - technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Nevelő-oktató munkánk egészét áthatja az értékalapú szemléletközpontúság elve, mely a humanista értékrend és emberi magatartás alapvető értékein alapul: szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, rend, szabadság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés (differenciálás). 6
1. 2. 1. Az emberi magatartás általános értékei Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 Az iskola: értékrendjében emberközpontú, humanista; tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, s a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük, figyelembe véve azt, hogy a tanulót nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, valamint az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. 1. 2. 2. Az intézményünk által kitűzött értékcélok Fontos, hogy intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejlessze nevelő-oktató munkáját, melynek középpontjában természetesen a tanuló egész személyisége és lénye áll. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középfokú iskolában történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap mint nap, amit alapvetően a tanulók érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai értékszemlélet és értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink is, kiváltképpen a tanulók szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a helyi és megyei oktatásügyben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk az emberiség közös értékei a demokrácia és a jogállam értékei európai, humán értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, és az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és a közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot. 7
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 1. 3. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái Az iskola a fenntartó mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet, a taneszköz jegyzéknek megfelelő mennyiségű és minőségű tárgyi eszközöket. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi, nemzeti és európai értékek elfogadtatása, átadása alkotja. Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást (differenciálás) kívánják elősegíteni különféle e célt szolgáló módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. Az iskolában a nevelést-oktatást a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése céljából sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a tanulók egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket (gondolkodási képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket); az egyéni tanulás hatékony módszereit; a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyermekek erkölcsi érzékét és pozitív akarati tulajdonságait. Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzős diákjai a kimenő szakaszok végére a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját képességeik szerint optimálisan és a későbbiekben is kimutathatóan tartós eredménnyel teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a következő iskolafokon megállja a helyét. Tanulóink ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, s alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. E célrendszernek alárendelten a) a tanórák eredményességének alapfeltételei: átgondolt tervezés a tanulók kellő motiválása, aktivizálása a tanulók tevékenykedtetése folyamatos ellenőrzés és értékelés 8
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 b) folyamatos fejlesztési feladatok: korszerű oktatási tartalom megújult nevelési és oktatási módszerek a fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel jól mérhető ellenőrzési és értékelési eljárások a megfelelő minőségi feltételek biztosítása 1.3. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások Szakkörök, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok Tanulmányi és sportversenyek Korrepetálások, tehetséggondozás Napközi, tanulószoba Könyvtár Szabadidős tevékenységek Műveltségi foglalkozások Sportfoglalkozások Osztályprogramok Kézműves foglalkozások Közéleti tevékenységek Diákönkormányzat Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) 1.3. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai, egész napos iskola A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen. Az egész napos iskolai programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. Az egész napos iskolai program hagyomány intézményünkben az alsó tagozaton. A hatékony tanítás-tanulás folyamatát hivatott segíteni 1-4. évfolyamokon az egész napos oktatás megszervezése. A tanítók ún. guruló órabeosztásban dolgoznak, váltják egymást. A tanulók optimális terhelése érdekében lehetőség szerint délelőtt tartjuk a közismereti tantárgyi órákat, a délutáni időszakban is lehetnek órák, elsősorban készségtárgyakból. A tanulók az egész napos oktatás során az iskolában készítik el házi feladataikat, részt vehetnek különböző 9
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 szakköri, felzárkóztató, tehetséggondozó, sportköri és egyéb foglalkozásokon. A tanulók tankönyveiket, iskolai felszerelésüket csak hétvégére viszik haza. 1.3. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetből. A tanítás-tanulás folyamata a hagyományostól eltérően szerveződik, s a közös (és kötelező) feladatok és élmények hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A kötött, iskolán kívüli programok feltételei: a tanulói (és szülői) igények ismerete; programot levezető humán erőforrás biztosítása; az anyagi lehetőségek figyelembevétele. A hagyományos tanítási napoktól eltérő nevelési és oktatási folyamatok három szakaszra oszthatók: 1. előkészítő szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös tervezés; kutatómunka, felkészülés. 2. program biztonságos megvalósítása. 3. közös ismétlés (felidézés), ellenőrzés, értékelés, önértékelés. Célok megvalósulásának ellenőrzése, javaslatgyűjtés korrigálásra. A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé. 1.3. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok 10
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 összeállításában fontos szerepet kap a tanulók életkora, már meglevő ismereteik, továbbá az is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Pályázati lehetőségeink kimerítésével határozott törekvésünk a nemzeti összetartozás érzésének erősítését szolgálva annak elérése, hogy diákjaink intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpát-medencei területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él. Viselkedési szabályok iskolán kívül: Az iskolán kívüli helyszíneken, így kirándulások, táborok, tanulmányi séták, színház és mozi látogatások alkalmával, múzeumi órákon stb. elvárható a tanulótól, hogy méltó módon viselkedjen. Magatartásával tartsa tiszteletben az adott helyszín sajátos szabályait, előírásait. 1. 4. Pedagógiai folyamataink 1.4.1. A tanítás-tanulás területei A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában; minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át. 1.4.2. Fejlesztési területek nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. 11
Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 1. 4. 2. 1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 1. 4. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 1. 4. 2. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári 12