Kihívások a műszaki szakemberképzésben Előadó dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes Oktatási és Kulturális Minisztérium
Jogszabályi keret 1. A felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény képzési szerkezet végzettségi szintek képzési idő tanulmányi idő jogosultsági rendszer; 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet az felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről alap- és mesterképzési szakszerkezet indítási (létesítési) eljárás elvei tanári szak, tanári szakképzettségek fogalmi rendszer;
Jogszabályi keret 2. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről képzési és kimeneti követelmények szakszerkezet mesterképzésre való továbblépés feltételei tanári mesterszak; 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról felsőfokú szakképzés kreditrendszerű képzés értékelési szempontrendszer;
Képzési ág és alapképzési szakok anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki anyagmérnöki faipari mérnöki könnyűipari mérnöki bio-, környezet- és vegyészmérnöki biomérnöki környezetmérnöki vegyészmérnöki molekuláris bionika építőmérnöki és műszaki földtudományi építőmérnöki műszaki földtudományi építészmérnök, ipari termék- és formatervező mérnöki építészmérnöki ipari termék- és formatervező mérnöki gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki gépészmérnöki közlekedésmérnöki mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki villamos- és energetikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki energetikai mérnöki villamosmérnöki műszaki menedzser, műszaki szakoktató műszaki menedzser műszaki szakoktató
Alap és mesterképzési szakok anyagmérnöki anyagmérnöki kohómérnöki fizikus mérnöki faipari mérnöki könnyűipari mérnöki biomérnöki faipari mérnöki könnyűipari mérnöki ipari és környezetvédelmi biomérnöki élelmiszer-minősítő és egészségvédő biomérnöki biomérnöki környezetmérnöki vegyészmérnöki környezetmérnöki vegyészmérnöki gyógyszervegyész-mérnöki műanyag- és száltechnológiai folyamatmérnöki építőmérnöki szerkezet-építőmérnöki infrastruktúra-építőmérnöki földmérő és térinformatikai mérnöki településmérnöki tűzvédelmi mérnöki létesítménymérnök
Alap és mesterképzési szakok műszaki földtudományi bánya- és geotechnikai mérnöki olaj- és gázmérnöki hidrogeológus mérnöki előkészítés-technikai mérnöki földtudományi mérnöki építész építészmérnöki építészmérnöki ipari terméktervező mérnöki fa- és bútoripari terméktervező mérnöki ipari terméktervező mérnöki forma- és vizuális környezettervező mérnöki gépészmérnöki gépészmérnöki gépészeti modellezés közlekedésmérnöki közlekedésmérnöki logisztikai mérnöki járműmérnöki mechatronikai mérnöki mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki biztonságtechnikai mérnöki katasztrófavédelmi mérnöki katonai logisztikai védelmi vezetéstechnikai rendszerszervező energetikai mérnöki energetikai mérnöki villamosmérnöki villamosmérnöki egészségügyi mérnöki
Alapképzési szakok szerkezete MAB által ajánlott szakszerkezet törzsanyag elméleti alapozás szakmai törzsanyag differenciált szakmai anyag kötelezően választható szakirányú modul szabadon választható ismeretek diplomamunka Műszaki felsőoktatás alapképzési szakjai természettudományos alapismerete: 40-50 kredit gazdasági és humán ismerete: 16-30 kredit szakmai törzsanyag: 70-103 kredit külső szakmai gyakorlat kritérium feltétel legalább 4 hét
Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések 1. az egyetemi és főiskolai szintű szakrendszer átalakítása vagy új képzési szerkezet kialakítása; konzorciális fejlesztő munka Európai Unió versenyképessége szempontjából szakok, szakképzettségek kompatibilitásának megteremtése; kompetencia alapú követelménytervezés; lépcsős képzés vagy többciklusú képzés gyakorlati orientáció; tanítás és tanulás tervezésének módszertana, tanulási eredmények,kompetenciák, illetve az ezekhez kapcsolódó mérési-értékelési eljárások Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének megkéréséhez kapcsolódó dokumentumok meghatározó volta
Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések 2. mesterszakok kialakításának koncepcionális elvei bemenet - alapképzés kimenet - közvetlenül vagy megszakítással (60-80 kredit) -korábban végzettek kimenet -munkaerőpiac ~ 85-90% - PhD ~ 10-15% alapképzés és mesterképzés kapcsolata; generális vagy specializált programok; kilépési lehetőségek, felvétel feltétele, korábban megszerzett ismeretek, gyakorlat figyelembevétele; tanári mesterszak sajátos szerkezete; közös képzés, Joint Master Degree rendszerbe való bekapcsolódás kihívása; képzési mesterképzés kapcsolata a doktori képzéssel és a szakirányú továbbképzéssel.
Alap és mesterszakok kapcsolódása Kritérium tárgykörök Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis Interdiszciplináris mesterképzési szakok Mesterszakok Alapképzési szakok
Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések 2. a képzés főbb tanulmányi területei - elméleti alapozás: 35-50 kredit - szakmai törzsanyag: 20-35 kredit - differenciált szakmai anyag, (modul szakirány): 40-60 kredit - szabadon választható ismeretek: 6 kredit - diplomamunka: 30 kredit ismeretellenőrzés átalakult formái kreditrendszerű oktatás számonkérési formái, folyamatos és szummatív értékelés formái oktatási módszerek, tanítás-tanulás folyamatának változása gyakorlati képzés intézményen kívül szendvicsképzés, alternáló képzés információs technológia alkalmazása, audiovizuális anyagok, oktatási segédeszközök hallgatói mobilitást célzó elvek érvényesülése, választhatóság, beszámíthatóság
Képzési szerkezet átalakításának első tapasztalatai Merítési bázis, felsőoktatási tanulmányok megkezdése hiányos felkészültség felzárkóztatás/differenciálás: segítés a kezdeti szakmai nehézségek leküzdésében tehetséges diákoknak lehetőség tudás szerinti tankörbeosztás emeltszintű tantárgyak Továbblépés a mesterképzésbe korábbi ismeretek elismerése tanulmányi követelményként elismerhető munkatapasztalatok részismeretekre irányuló tanulmányok a felsőoktatási törvény szerint
A matematikai, természettudományos és műszaki felsőfokú képzésben résztvevők száma (alapképzés) Tanulmányi területek 1999/2000. 2003/2004. 2004/2005. Élő természettudomány 1289 2291 2429 Fizika tudományok 2854 3508 3662 Matematika és statisztika 737 1217 1257 Számítógéptudomány 5572 14581 13906 Mérnöki tudományok 41804 36224 35184 Környezetvédelem 2917 5501 6596 Összesen: 55173 63322 63034
Oktatás és képzés 2010 Matematika, természettudományos és műszaki felsőfokú végzettséget szerzettek számának növekedése és az elérni kívánt cél (ISCED 5A, 5B és 6) fő 14000 12000 10000 8000 7753 9487 10202 10353 11732 6000 5900 4000 2000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2010
Szakember ellátottság nemzetközi tendenciái Munkaerő-struktúrák és szakember ellátottság összehasonlítása - fogalmi problémák - összehasonlítás: tartalmi definíciók + az adat környezeti összefüggéseinek kontextusa Nemzetközi megfelelések - kölcsönösen elismert képzések (14/2004. (V. 11.) BM rendelet a kölcsönösen elismert építészmérnöki oklevelekről - végbizonyítványnak minősülő képzések és bizonyítványok felsorolásáról szóló 35/2007. (XI. 13) OK. rendelet EGT országonként a végbizonyítvánnyal egyenértékű képzések felsorolása - harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának feltételei
Köszönöm figyelmüket!