A MUNKAVÁLLALÁS FELTÉTELEI MAGYARORSZÁGON és ROMÁNIÁBAN. CONDIŢII PENTRU ANGAJARE ÎN UNGARIA şi ROMANIA

www.hungary-romania-cbc.eu www.huro-cbc.eu A MUNKAVÁLLALÁS FELTÉTELEI MAGYARORSZÁGON és ROMÁNIÁBAN Információs füzet CONDIŢII PENTRU ANGAJARE ÎN UNGARIA şi ROMANIA Buletin informativ Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programul De Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programul De Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013

HU HU 1. Külföldi munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon 1.1. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (KormR.), a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet (HarmR.), valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.) a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet szabályozza. Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályokban meghatározott kivételekkel a Magyar Köztársaság területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján vállalhat munkát. 1.2. Nincs szükség engedélyre a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. 1.3. Az engedélymentesség Az EU/EGT államok állampolgárai illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, ez azt jelenti, hogy Magyarország a közösségi jogot alkalmazza munkavállalók szabad áramlása területén. Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek köre jelenleg a belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén állampolgárokra és - állampolgárságtól függetlenül - hozzátartozóikra terjed ki. A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni valamennyi szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. 1.4. Az engedélymentesség bejelentése A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott HarmR., valamint a KormR. alapján nincs szükség engedélyre. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza: foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 5.000 500.000 forintig terjedő rendbírsággal sújtandó. A HarmR. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén együtt élt. 2 3

HU HU 2. Munkaviszony létesítse Magyarországon A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melynek két alanya a munkáltató és a munkavállaló. (Munkajogi szempontból az, aki még nem múlt el tizennyolc éves, fiatal munkavállalónak minősül, akire speciális szabályok vonatkoznak.) Munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki betöltötte a tizenhatodik életévét. A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, erről a munkáltató köteles gondoskodni. Ha ez elmaradna, az e miatt bekövetkező érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak a munkába állást követő harminc napon belül. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: a felek neve, illetve megnevezése a feleknek a munkaviszony szempontjából lényeges adatai (pl. adószám, TAJ-szám); a munkavállaló személyi alapbére (ez mindig időbér és legalább a minimálbér); a munkaköre (a konkrét munka megjelölése legalább egy szóban összefoglalva); a munkavégzés helye (állandó vagy változó; cím szerint, de ha lehet még pontosabban). Ha valamely munkakör betöltése jogszabály, kollektív szerződés vagy munkáltatói döntés alapján pályázat útján lehetséges, akkor a munkaszerződést csak a pályázaton részt vevő és a pályázati feltételeknek megfelelő munkavállalóval lehet megkötni. 2.1. A munkaszerződés megkötéséhez szükségek dokumentumok A munkavállalónak az alábbi dokumentumokkal, igazolványokkal kell rendelkeznie a munkaszerződés megkötéséhez: személyi igazolvány vagy új típusú jogosítvány vagy egyéb a személyazonosság igazolására alkalmas okmány (pl. Útlevél) TAJ kártya adókártya a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló dokumentumok bankszámlaszám 3. Az autóbuszvezetői munkakör betöltésére vonatkozó speciális szabályok D kategóriájú jogosítvány PÁV II. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004 (IV.7.) GKM sz. rendelet alapján érvényes PÁV II. alkalmasság 2012. szeptemberig közlekedési szolgáltatás végzéséhez meghatározott 89/1988.(XII.20.) Mt. rendelet alapján előírt szaktanfolyam elvégzését igazoló okirat vagy Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány kártya, 2012. szeptember 12. után csak Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány kártya 1. Külföldi állampolgárok munkavállalása Romániában 1.1. Külföldi állampolgárok romániai foglalkoztatásának engedélyezése törvénykezés 194/2002-es számú sürgősségi kormányrendelet a külföldiek Romániában való tartózkodásáról, az alábbi módosításokkal és kiegészítésekkel: 56/2007.06.20-as számú sürgősségi kormányrendelet a külföldiek romániai foglalkoztatásáról és kiküldetéséről, az alábbiakban hozott módosításokkal és kiegészítésekkel 134/2008-as törvény A külföldi állampolgárok romániai tartózkodásáról szóló, egyes jogszabályok (194/2002-es sürgősségi kormányrendelet, 56/2007-es sürgősségi kormányrendelet, 55/2007-es sürgősségi kormányrendelet, 105/2001-es sürgősségi kormányrendelet, 810/2009-es rendelet) módosítására és kiegészítésére vonatkozó 157/2011-es törvény Munkatörvénykönyv 53/2003-as törvény frissítve a 40/2011-es törvénnyel 2011 július 31-én lépett életbe a 157/2011-es törvény, III. cikkelyének kivételével, amely majd a schengeni acquis teljes körű alkalmazásával együtt lép életbe Romániában és ugyanakkor jelentős változásokat hoz majd a külföldi állampolgárokra vonatkozó román jogrendben, ugyanis módosul több olyan jogszabály, amely jelenleg a külföldi állampolgárok rendszerét szabályozza, az alábbiak szerint: Bevezették az úgynevezett EU Kék Kártyát, amely egy speciális, munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedélyt jelent, birtokosát Románia területén történő tartózkodásra és egyúttal munkavállalásra jogosítja egy magas szintű képzettséget igénylő munkahelyen (high skilled workers); Az EU Kék Kártyájának szabályozásával kapcsolatban bevezettek néhány a munkáskategóriákra és munkahelyekre vonatkozó hivatkozást, amelyek igazolják egy ilyenfajta engedély kibocsájtását. Ilyen értelemben, kizárólag magas szintű képzettséggel rendelkező állampolgár foglalhat el magas szintű képzettséget igénylő munkahelyet. A külföldi állampolgárok Románia területén történő munkavállalási engedélyének kibocsájtására vonatkozóan bevezettek egy új követelményt, amit a munkáltató köteles teljesíteni. Ennek értelmében a munkavállalási engedély megszerzésének feltétele, hogy a munkáltató büntetlen előéletű legyen az illegális vagy nem bejelentett foglalkoztatás tekintetében. Az új törvény egy könnyítést tesz lehetővé a munkáltatók számára, miszerint a munkavállalási engedély igénylésekor a munkáltató köteles törleszteni minden tartozását az államháztartás felé, viszont ez mostantól csak az utolsó trimeszteri kötelezettségek kifizetését jelenti. Módosították a külföldiek személyes adatainak feldolgozására vonatkozó jogszabályokat. 4 5

HU HU 1.2. Munkaengedély Külföldi alatt azt a személyt értjük, aki nem rendelkezik román állampolgársággal vagy az Európai Unió/ Európai Gazdasági Térség/Svájci Konföderáció bármely másik tagállamának állampolgárságával. Ennek értelmében, a közösségi állampolgárokat már nem tekintik külföldieknek, így az Európai Unió szabályozásának értelmében vállalhatnak munkát. Ilyen értelemben, az Európai Unió bármelyik tagállamának állampolgára, amely Romániában dolgozik, a román állampolgárokra érvényes nemzeti rendszer élvezője (az Európai Parlament és a Tanács 492/2011-es rendelete a munkavállalók unión belüli szabad mozgásáról). A külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jelenlegi jogszabályok értelmében, a külföldiek munkavállalása munkavállalási engedély megszerzéséhez kötött. A munkavállalási engedély egy, a törvény feltételei mellett kibocsátott hivatalos dokumentum, amely feljogosítja birtokosát egyetlen munkaáltatónál való munkavégzésre vagy munkaáthelyezésre Romániában. A munkavállalási engedélyt legfeljebb egy évre állítják ki és meghosszabbítható. A meghatározott időtartamra megkötött egyéni munkaszerződések esetében a munkavállalási engedély meghosszabbítható az igényelt időtartamra, amely nem lehet hosszabb egy évnél, valamint a szerződés érvényességi idejénél. A Román Bevándorlási Hivatal illetékes azoknak az okiratoknak a kibocsájtásában, amelyek igazolják a külföldiek munkához való jogát Románia területén, a kormány pedig évente megszabja, hogy hány darab munkavállalási engedély bocsájtható ki a külföldiek számára. 1.3. A munkavállalási engedélyt a Román Bevándorlási Hivatal bocsájtja ki a munkáltató kérésére azoknak a külföldieknek, akik teljesítik a külföldiek rendszerére vonatkozó, a külföldiek romániai foglalkoztatásáról és kiküldetéséről szóló román törvénykezés által előírt feltételeket. A munkavállalási engedély megléte szükséges a munkavégzéshez nélkülözhetetlen hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megszerzéséhez, vagy esetenként a munkavégzés céljából való tartózkodási engedély megszerzéséhez. A külföldi állampolgárok Románia területén történő munkavégzéséhez az alábbi lépések szükségesek: A munkavállalási engedély megszerzése; A munkavégzéshez szükséges hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megszerzése; A munkavégzés céljából való tartózkodási engedély megszerzése; Az ideiglenes tartózkodási jog meghosszabbítása a munkára alkalmazott külföldieknek; Az állandó tartózkodási jog megszerzése. A munkavállalási engedélyt kibocsájtják azoknak a külföldieknek is, akik: azokból az államokból származnak, amelyekkel Románia egyezményt, megegyezést vagy megállapodást kötött az e célból történő határátlépési vízumok megszüntetését illetően, vagy melyek esetében Románia egyoldalúan lemondott a vízumkötelezettségről; családi együttélés célú ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amit a Romániában tartózkodó külföldiek rendszerét szabályozó törvények feltételei szerint szereztek meg; tanulmányi célú ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek és munkavégzést igényelnek legfeljebb napi négy órás programú részidős egyéni munkaszerződés alapján; Románia területére áthelyezett munkavállalók. 1.4. Nincs szükség munkavállalási engedélyre az alábbi esetekben: a) Románia területén állandó tartózkodási joggal rendelkező külföldiek; b) külföldiek, akiknek romániai munkapiaci hozzáférését Románia és egyéb államok között megkötött egyezmények, megegyezések vagy bilaterális megállapodás szabályozzák, ha az egyezmény, a megegyezés vagy megállapodás előírja ezt a lehetőséget; c) külföldiek, akik valamilyen formában védettséget élveznek Romániában; d) külföldiek, akik oktatási, tudományos vagy egyéb specifikus tevékenységeket végeznek ideiglenesen Romániában akkreditált szakintézményekben, kétoldalú megegyezések értelmében vagy tudományos-kutatási tevékenységek lebonyolításához tartózkodási joggal rendelkeznek, magas szintű képzettséggel bíró személyzet, az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium határozata alapján, valamint külföldiek, akik művészeti tevékenységet végeznek romániai kulturális intézményekben a Kulturális és Művelődési Minisztérium határozata értelmében; e) külföldiek, akik a minisztériumok vagy a központi és helyi közigazgatási szervek vagy autonóm adminisztratív hatóságok kérésére ideiglenes tevékenységet folytatnak Románia területén; f) külföldiek, akik külföldi székhellyel rendelkező vállalkozások Románia területén található fiókintézeteinek, kirendeltségeinek, képviseleteinek kinevezett főnökei, az erre vonatkozó romániai törvénykezés előírásainak megfelelően; g) külföldiek, akik román állampolgárok családtagjai; h) Romániába áthelyezett külföldiek, akik olyan jogi személyek alkalmazottai, amelyeknek székhelye az Európai Unió valamelyik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség Egyezményét aláíró államok egyikében található, azzal a feltétellel, hogy felmutatják ezen államban érvényes tartózkodási engedélyüket. A munkáltató, aki olyan külföldit alkalmaz, amelyiknek nem szükséges munkavállalási engedély köteles közölni és továbbítani a Román Bevándorlási Hivatalhoz az egyéni munkaszerződés és az áthelyezési okirat másolatát, valamint azoknak az iratoknak a másolatát, amelyek igazolják a g) és h) alpontoknál bemutatott esetekhez való besorolást. 6 7

HU HU A munkáltató köteles közölni a Román Bevándorlási Hivatallal a munkavállalási engedélyt nem igénylő külföldi állampolgárral megkötött egyéni munkaszerződés módosítását vagy megszüntetését, a módosítástól vagy megszüntetéstől számított tíz napon belül, illetve az áthelyezés beszüntetését. A külföldiek munkát végezhetnek Románia területén a legálisan működő munkáltatóknál, az alábbi feltételek együttes teljesítésével: Az üres munkahelyeket nem foglalhatják el román állampolgárok, az Európai Unió tagállamai vagy az Európai Gazdasági Térség Egyezményét aláíró államok állampolgárai, valamint Románia területének állandó lakói. Ezek az előírások nem érvényesek azokra a külföldiekre, akik ügyvezetői tisztséget töltenek be egy külföldi érdekeltségű gazdasági társaságban, ha erre a funkcióra egy személy van kinevezve, ha a külföldi hivatásos sportoló minőségében végzi ezt a tevékenységet, ha van bizonyítéka arra, hogy hasonló tevékenységet folytatott egy másik országban, valamint a névre szóló engedélyt igénylők, határon átnyúló munkások és tanulmányi célú engedélyek tulajdonosai esetében. Teljesítik a szakképzettség feltételeit, tapasztalattal és engedéllyel rendelkeznek, amit a munkáltató igényel az érvényben lévő törvények értelmében. Bizonyítják, hogy orvosi szempontból képesek ellátni az adott tevékenység elvégzéséből eredő feladataikat, büntetlen előéletűek a Romániában elvégzendő tevékenységet illetően; Megfelelnek a kormányhatározattal jóváhagyott évi kontingensnek; A munkáltatónak nincsenek adósságai az államháztartás felé; A munkáltató azt a tevékenységet végezze, amelyre igényli a munkavállalási engedélyt. A munkáltató köteles a munkavállalási szerződés alapján megkötött egyéni munkaszerződést bejegyezni a Területi Munkaügyi Felügyelőségnél a törvény által előírt határidő szerint. A munkáltató köteles bejegyezni a kompetens Területi Munkaügyi Felügyelőségnél a külföldivel megkötött egyéni munkaszerződés határozatlan időre történő meghosszabbítására vonatkozó írásbeli megállapodást, felmutatva a munkavégzési célú érvényes tartózkodási engedélyt vagy az érvényes munkavállalási engedélyt, húsz nappal a munkavállalási engedély meghosszabbítását igazoló okiratot kibocsátását követően. A munkáltató, akihez az áthelyezés történt, egy értesítést továbbít a Területi Munkaügyi Felügyelőséghez, amelynek körzetébe tartozik, azoknak a külföldi alkalmazottaknak az áthelyezéséről, akiknek munkapiaci hozzáféréséhez munkavállalási engedély szükséges, legkevesebb öt nappal, mielőtt a külföldiek elkezdik tevékenységük végzését Románia területén, de nem több mint egy nappal a tevékenység megkezdése után. Az értesítésben foglaltak bármilyen változása esetén köteles értesíteni a Területi Munkaügyi Felügyelőséget öt nappal a módosítást követően. 2. Munkakapcsolat teremtés alkalmazott és munkáltató között Romániában 52/2003-as száma Munkatörvénykönyv A munkaszabadságot az alkotmány garantálja. A román állampolgárok szabadon végezhetnek munkát az Európai Unió tagállamaiban, valamint bármely más államban, tiszteletben tartva a nemzetközi munkajog előírásait és Románia kétoldalú megállapodásait, valamint a Munkatörvénykönyv előírásai érvényesek a külföldi állampolgárokra és hontalanokra is, akik egyéni munkaszerződésben állnak és Románia területén romániai munkáltatónak szolgáltatnak munkát, valamint azokra a személyekre, akik menekültjogot kaptak és egyéni munkaszerződésben állnak Románia területén, a törvény értelmében. Az egyéni munkaszerződés egy egyezség, amelynek értelmében egy magánszemély, alkalmazott, vállalja bizonyos munka elvégzését, amelyet a munkaadónak végez, aki magán- vagy jogi személy, pénzbeli juttatás, fizetés ellenében. A munkáltató az a magán- vagy jogi személy, amelyik a törvény értelmében az egyéni munkaszerződés alapján munkaerőt alkalmazhat: A jogi személy, munkáltatói minőségében egyéni munkaszerződést köthet jogi személyiségének megszerzése pillanatától; A magánszemély munkáltatói minőségében egyéni munkaszerződés-kötési képességet szerez a cselekvőképesség megszerzése pillanatától. Az egyéni munkaszerződés határozatlan időre köttetik. Kivételes esetben, az egyéni munkaszerződés határozott időtartamra is megköthető, a törvény által előírt határozott körülmények között. A magánszemély munkaképességet szerez a 16 éves életkor betöltésekor. Különleges esetekben a magánszemély, mint alkalmazott munkaszerződést köthet 15 évesen is, szülei vagy törvényes képviselője beleegyezésével olyan tevékenységekre, amelyek fizikai fejlődésének, képességeinek és ismereteinek megfelelnek, ha ezzel nem veszélyezteti egészségét, szakmai fejlődését és kiképzését. A 15 év alatti személyek munkába állítása tilos. Az egyéni munkaszerződés megkötése a felek közös beleegyezésével történik, írásos formában, román nyelven. Az egyéni munkaszerződés írásban történő megkötése a munkáltató kötelezettsége, és kötelező a szerződés érvényes megkötéséhez. A tevékenység megkezdése előtt, az egyéni munkaszerződést bejegyzik az alkalmazottak általános nyilvántartásába, amelynek összeállítása elektronikus formában történik és továbbítják a Területi Munkaügyi Felügyelőséghez, amelynek körzetében a munkáltató székhelye szerint tartozik, legkésőbb az alkalmazott munkakezdési előtti munkanapon. Szabálysértésnek minősül és 10.000 lejes büntetés jár minden egyes olyan személy után, akit a munkáltató munkába állít anélkül, hogy a munkaszerződésben foglalt adatokkal kitöltött regisztert elküldené a Területi Munkaügyi Hivatalhoz, az összbüntetés viszont nem haladhatja meg az 50.000 lejt. 8 9

HU RO A munkaszerződésnek kötelező módon tartalmaznia kell az alábbi elemeket: A szerződő felek adatai; A munkavégzés helye, egy fix munkahely hiányában, lehetőség arra, hogy az alkalmazott különböző helyeken dolgozhasson; A munkáltató székhelye, esetenként lakhelye; Munkakör/foglalkozás a romániai foglalkozások osztályozása szerint vagy a munkavállaló munkakörének, munkaköri feladatainak pontos leírása; Az alkalmazott szakmai tevékenységének kiértékelésének szempontjai; Az állás kockázatai; A dátum, amelytől kezdődően a szerződés életbe lép; Egy határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződés esetében, a szerződés időtartama; A pihenőszabadság időtartama, amelyhez joga van az alkalmazottnak; A felmondás feltételeinek és időtartamának meghatározása; Az alapbér nagysága, egyéb jövedelmek, valamint a fizetés folyósításának időszaka, amelyhez joga van az alkalmazottnak; Munkaprogram, óra/nap és nap/hétben kifejezve; A munkaközösségi szerződés megadása, amely szabályozza az alkalmazott munkakörülményeit; Próbaidő tartama; Bárminemű módosítás, a szerződéshez csatolandó melléklet megkötésére kötelező a feleket, a módosítás megjelenésétől számított 20 munkanapon belül. Az egyéni munkavállalási szerződés megkötéséhez szükséges okmányok: Az igénylő által megfogalmazott, a munkáltatónak címzett alkalmazási kérvény; Naprakész orvosi igazolások; Személyes okiratok (személyi igazolvány másolat, házassági bizonyítvány másolat ha esedékes, stb.); Tanulmányi okiratok (tanulmányi oklevél másolat, szakképzettségi oklevél); Curriculum vitae. 3. Az autóbuszsofőrökre vonatkozó speciális előírások törvénykezés Munkatörvénykönyv; Közúti Közlekedés Szabályai (a közutakon történő gépjárművezetéshez a gépjárművezető megfelelő D kategóriás vezetői engedéllyel kell rendelkezzen, valamint 18 évesnek kell lennie; a gépjármű- vagy villamosvezetők a vezetéshez szükséges ismeretekkel és képességekkel kell rendelkezzenek, valamint orvosi szempontból vezetésre alkalmasak kell legyenek). 1. Angajarea cetăţenilor străini 1.1. Autorizarea angajării cetăţenilor străini în Ungaria este reglementată de: Legea IV/1991 cu privire la facilitarea ocupării forţei de muncă şi prestaţiile de şomaj (numită în continuare Lofm.), Ordinul de Guvern 355/2007 (23 dec.) cu privire la normele tranzitorii legate de mişcarea liberă a forţei de muncă, aplicate de Republica Ungară în cazul persoanelor care dispun de dreptul la liberă mişcare şi şedere (OGm.), Ordinul de Guvern 355/2009 (30 dec.) cu privire la normele angajării fără autorizare a cetăţenilor din terţe ţări în Republica Ungară (OGt.), şi Ordinul 16/2010 (13 mai) cu privire la autorizarea angajării cetăţenilor din terţe ţări în Ungaria (numit în continuare Oat.) Ordinul de Guvern 168/2011 (24 aug.) cu privire la normele stabilirii poziţiei agenţiei forţei de muncă din cadrul prefecturii judeţene (a capitalei), în calitate de autoritate, la eliberarea Cardului albastru UE, cât şi la revizuirea unor ordine de guvern cu privire la migrare. În temeiul Lofm., cetăţeanul unei terţe ţări cu excepţiile stabilite în normele legislative se poate angaja pe teritoriul Republicii Ungare numai pe baza unui permis eliberat de serviciul public pentru ocuparea forţei de muncă. 1.2. Nu are nevoie de permis de muncă persoana recunoscută prin act normativ specific ca refugiat, care beneficiază de dreptul de protecţie subsidiară sau protecţie temporară, cât şi cea cu statut de imigrant sau cu permis de stabilire, şi persoana cu drept de liberă mişcare şi şedere. 1.3. Scutire de obligaţia autorizării Cetăţenii statelor membre ale UE/SEE, respectiv cetăţenii elveţieni pot lucra în Ungaria fără a avea nevoie de permis de muncă, aceasta înseamnă că Ungaria aplică dreptul comunitar în domeniul mişcării libere a forţei de muncă. În prezent beneficiază de liberă mişcare şi şedere cetăţenii din Belgia, Bulgaria, Marea Britanie, Cipru, Cehia, Danemarca, Estonia, Finlanda, Franţa, Grecia, Olanda, Irlanda, Islanda, Polonia, Letonia, Liechtenstein, Lituania, Luxemburg, Malta, Germania, Norvegia, Italia, Austria, Portugalia, România, Spania, Elveţia, Suedia, Slovacia, Slovenia, precum şi membrii familiei acestora, indiferent de cetăţenie. Angajatorul are obligaţia de a declara la agenţia pentru ocuparea forţei de muncă competentă conform locului de muncă dacă angajează persoane care dispun de dreptul de liberă mişcare şi şedere. 10 11

RO RO 1.4. Declararea angajării persoanelor fără obligaţie de autorizare Angajatorul are obligaţia de a declara la agenţia pentru ocuparea forţei de muncă competentă conform locului de muncă dacă angajează persoane care dispun de dreptul de liberă mişcare şi şedere, cât şi persoane a căror angajare nu este legată de autorizare în temeiul OGt. emis pentru execuţia Lofm., cât şi al OGm. Data angajării trebuie declarată cel târziu în ziua din care persoana este angajată, iar încetarea angajării în ziua următoare acesteia. Declaraţia trebuie să conţină, fără a da posibilitate de identificare a persoanei: numărul angajaţilor, vârsta, studiile, cetăţenia, codul FEOR (Clasificarea Ocupaţiilor) al funcţiei, forma raportului de muncă, în cazul unui membru de familie se va trece calitatea de membru de familie, codul statistic al angajatorului, cât şi date referitoare la faptul dacă raportul de muncă a fost constituit, respectiv încetat. Agenţia pentru ocuparea forţei de muncă confirmă faptul că persoana a fost declarată, iar datele declarate sunt trecute în evidenţele sale. Angajatorul trebuie să păstreze timp de trei ani după încetarea raportului de muncă, respectiv să prezinte în caz de control documentele şi dovada privind constituirea şi încetarea raportului de muncă obiect al declaraţiei. Îndeplinirea obligaţiei de declarare, respectiv dovedirea acesteia nu este condiţie a constituirii raportului de muncă, respectiv a începerii activităţii desfăşurate pe baza acesteia, dar omiterea ei este pasibilă de o amendă de la 5.000 până la 500.000 forinţi. OGt. specifică numeroase cazuri în care, datorită unor condiţii speciale, nu se cere permis de muncă. Aşa, de exemplu, la angajarea unei persoane în conducerea unei entităţi economice care are acţionariat străin (ex. ca administrator), pentru desfăşurarea activităţii didactice de până la 10 zile lucrătoare pe an calendaristic, respectiv la angajarea văduvei (văduvului) unui cetăţean ungar care înainte de decesul soţului (soţiei) a trăit cu acesta (aceasta) cel puţin un an pe teritoriul Republicii Ungare. 2. Stabilirea raportului de muncă în Ungaria Raportul de muncă este stabilit prin încheierea unui contract de muncă având două părţi: angajatorul şi angajatul. (Din aspectul legislaţiei muncii, acea persoană care nu a împlinit optsprezece ani este muncitor tânăr şi în cazul acesteia sunt valabile norme speciale.) Pot fi angajate numai persoanele care au împlinit vârsta de şaisprezece ani. Contractul de muncă trebuie încheiat în scris, aceasta este obligaţia angajatorului. Dacă nu se respectă această prevedere, nulitatea poate fi invocată numai de angajat, dar şi acesta o poate face numai în termen de treizeci de zile de la angajare. Elementele obligatorii ale unui contract de muncă: numele, respectiv denumirea părţilor datele semnificative ale părţilor din punctul de vedere al relaţiei de muncă (ex. cod fiscal, număr CAS); salariul de bază al angajatului (fix, şi cel puţin salariul minim); locul de muncă ocupat (specificarea muncii concrete în cel puţin un cuvânt); locul de desfăşurare al muncii (fix sau variabil; cu specificarea adresei, dar dacă se poate şi mai precis). Dacă un loc de muncă poate fi ocupat numai pe bază de concurs în temeiul unei norme legislative, al contractului de muncă colectiv sau al hotărârii angajatorului -, contractul de muncă va putea fi încheiat numai cu angajatul care a participat la concurs şi satisface condiţiile acestuia. 2.1 Documentele necesare pentru încheierea contractului de muncă Angajatul trebuie să prezinte următoarele documente, acte la încheierea contractului de muncă: buletin sau permis de conducere de tip nou sau alt act adecvat dovedirii identităţii (ex. paşaport) card CAS ( TAJ ) card fiscal documentele care atestă studiile necesare ocupării postului numărul contului de bancă 3. Cerinţe speciale referitoare la postul de şofer de autobuz permis de conducere categoria D competenţă conform PÁV II (evaluare de aptitudini în temeiul ordinului ministrului economiei şi transporturilor 41/2004 (7 apr.) cu privire la evaluarea şoferilor profesionişti pentru a conduce pe drumurile publice) până în septembrie 2012 act care atestă terminarea cursului prevăzut de ordinul Consiliului de Miniştri nr. 89/1988 (20 dec.) pentru prestarea serviciilor de transport sau Cartea de calificare a conducătorului auto, iar după 12 septembrie 2012 numai Cartea de calificare a conducătorului auto 12 13

RO RO 1. Ocuparea fortei de munca de catre straini 1.1. Autorizarea incadrarii in munca a cetatenilor straini legislatie Ordonanta de Urgenta a Guvernului nr. 194/2002 privind regimul strainilor in Romania, cu modificarile şi completarile aduse prin Ordonanta de Urgenta a Guvernului nr.56/20.06.2007 privind incadrarea in munca si detasarea strainilor pe teritoriul Romaniei, cu modificarile si completarile aduse prin Legea nr.134/2008; Legea nr.157/2011 pentru modificarea si completarea unor acte normative (OUG nr.194/2002, OUG nr.56/2007, OUG 55/2007, OUG 105/2001, Regulamentul nr. 810/2009) privind regimul strainilor in Romania; Codul Muncii - Legea nr.53/2003 actualizata cu Legea nr.40/2011. Legea nr. 157/2011 a intrat in vigoare de la data de 31 iulie 2011, cu exceptia Art.III care va intra in vigoare la data aplicarii in totalitate de catre Romania a dispozitiilor acquis-ului Schengen si totodata aduce schimbari importante regimului juridic aplicabil cetatenilor straini, prin modificarea mai multor acte normative care reglementeaza acest regim, astfel: a fost introdusa asa-numita Carte albastra a UE care reprezinta un permis special de sedere in scop de munca care confera posesorului acestuia dreptul de sedere si de munca pe teritoriul Romaniei in calitate de angajat pe un loc de munca inalt calificat (high skilled workers); in legatura directa cu reglementarea Cartii albastre a UE au fost introduse referiri la categoriile de lucratori si de locuri de munca care justifica eliberarea unui astfel de permis. Astfel, locul de munca inalt calificat presupune existenta unor calificari profesionale superioare ale celui care il ocupa; in ceea ce priveste eliberarea autorizatiei de munca strainilor interesati sa desfasoare munca pe teritoriul Romaniei a fost introdusa o noua conditie care trebuie indeplinita de angajator. Astfel, pentru obtinerea autorizatiei de munca este necesar ca angajatorul sa nu fi fost sanctionat anterior pentru munca nedeclarata sau angajare ilegala. In ceea ce priveste obligatia angajatorului de a avea achitate toate datoriile catre bugetul de stat la momentul solicitarii autorizatiei de munca, prin noua lege a fost relaxata aceasta conditie, fiind necesara achitarea obligatiilor bugetare doar pe ultimul trimestru. au fost modificate prevederile legale privind prelucrarea datelor cu caracter personal ale strainilor. 1.2. Autorizatia de Munca Prin notiunea de strain se intelege persoana care nu are cetatenia romana sau cetatenia unui alt stat membru al Uniunii Europene/Spatiului Economic European/Confederatiei Elvetiene. Asadar, cetatenii comunitari, care nu mai sunt considerati straini, pot fi incadrati potrivit reglementarilor Uniunii Europene. Astfel, cetateanul oricarui stat membru al Uniunii Europene, care lucreaza in Romania, se bucura de regimul national aplicabil cetatenilor romani (Regulamentul UE nr.492/2011 privind libera circulatie a lucratorilor in cadrul Uniunii). Potrivit actualelor reglementari in domeniul angajarii strainilor, incadrarea acestora in munca este conditionata de obtinerea unei autorizatii de munca. Autorizatia de munca este documentul oficial, eliberat in conditiile legii, care da dreptul titularului sa fie incadrat in munca sau detasat in Romania la un singur angajator. Autorizatia de munca se elibereaza, in principiu, pentru o perioada de cel mult un an, cu posibilitate de prelungire. În cazul contractelor individuale de muncă încheiate pe perioade determinate, autorizaţia de muncă se prelungeşte pentru perioada solicitată care nu poate fi mai mare de un an şi decât termenul de valabilitate al contractului. Oficiul Roman pentru Imigrari are competente in ceea ce priveste eliberarea documentelor care atesta dreptul la munca al strainilor pe teritoriul Romaniei, anual, Guvernul stabilind numarul de autorizatii de munca ce pot fi eliberate strainilor. 1.3. Autorizatia de munca este eliberată, la cererea angajatorului, de către Oficiul Român pentru Imigrări, pentru străinii care îndeplinesc condiţiile prevăzute de legislaţia română cu privire la regimul străinilor, încadrarea în muncă şi detaşarea acestora pe teritoriul României. Autorizaţia de muncă este necesară pentru obţinerea vizei de lungă şedere pentru angajare în muncă sau, după caz, a permisului de şedere în scop de muncă. Incadrarea in munca a cetatenilor straini pe teritoriul Romaniei necesita parcurgerea etapelor urmatoare: obtinerea autorizatiei de munca; obtinerea vizei de lunga sedere pentru angajare in munca; obtinerea permisului de sedere in scop de munca; prelungirea dreptului de sedere temporara pentru strainii angajati in munca; acordarea dreptului de sedere permanenta, Autorizaţia de muncă se va elibera şi străinilor care: provin din state cu care Romania are incheiate acorduri, conventii sau intelegeri de desfiintare a vizelor pentru trecerea frontierei in acest scop sau pentru care Romania a renuntat unilateral la obligativitatea vizelor; beneficiaza de drept de sedere temporara pentru reintregirea familiei, acordat in conditiile stabilite de legislatia privind regimul strainilor in Romania; beneficiaza de drept de sedere temporara in scop de studii si solicita incadrarea in munca in baza unui contract individual de munca cu timp partial, cu program de maximum 4 ore pe zi; sunt detasati pe teritoriul Romaniei. 14 15

RO RO 1.4. Nu necesita autorizatie de munca: a) strainii titulari ai dreptului de sedere permanenta pe teritoriul Romaniei; b) strainii al caror acces pe piata muncii din Romania este reglementat prin acorduri, conventii sau intelegeri bilaterale incheiate de Romania cu alte state, daca aceasta posibilitate este stabilita prin textul acordului, conventiei sau intelegerii; c) strainii care au dobandit o forma de protectie in Romania; d) strainii care desfasoara activitati didactice, stiintifice sau alte categorii de activitati specifice cu caracter temporar in institutii de profil acreditate din Romania, in baza unor acorduri bilaterale, sau ca titular al unui drept de sedere pentru desfasurarea de activitati de cercetare stiintifica si personalul inalt calificat, in baza ordinului ministrului educatiei, cercetarii si tineretului, precum si strainii care desfasoara activitati artistice in institutii de cultura din Romania, in baza ordinului ministrului culturii si cultelor; e) strainii care urmeaza sa desfasoare pe teritoriul Romaniei activitati temporare solicitate de ministere ori de alte organe ale administratiei publice centrale sau locale ori de autoritati administrative autonome; f) strainii care sunt numiti sefi de filiala, reprezentanta sau de sucursala pe teritoriul Romaniei a unei companii care are sediul in strainatate, in conformitate cu actele prevazute de legislatia romana in acest sens; g) strainii membri de familie ai cetatenilor romani; h) strainii angajati ai persoanelor juridice cu sediul in unul dintre statele membre ale Uniunii Europene sau in unul dintre statele semnatare ale Acordului privind Spatiul Economic European, detasati in Romania, cu conditia prezentarii permisului de sedere din acel stat. Angajatorul care are incadrat in munca un strain caruia nu ii este necesara autorizatia de munca are obligatia de a comunica Oficiului Roman pentru Imigrari copia contractului individual de munca, copia actului de detasare, precum si a inscrisurilor care atesta apartenenta la una dintre categoriile prevazute la litera g) si h), dupa caz. Angajatorul are obligatia de a comunica Oficiului Roman pentru Imigrari, in termen de 10 zile, modificarea sau incetarea contractului individual de munca incheiat cu strainul caruia nu ii este necesara autorizatia de munca ori, dupa caz, incetarea detasarii acestuia. Străinii pot fi încadraţi în muncă pe teritoriul României la angajatori care funcţionează în mod legal, cu îndeplinirea cumulativă a următoarelor condiţii: locurile de muncă vacante nu pot fi ocupate de cetăţeni români, ai altor state membre ale Uniunii Europene, ai statelor semnatare ale Acordului privind Spaţiul Economic European, precum şi de rezidenţi permanenţi pe teritoriul României; aceste prevederi nu se aplică străinilor care îndeplinesc funcţia de administrator într-o societate comercială cu participare străină, în situaţia în care este o singură persoană numită în această funcţie, dacă străinul desfăşoară activitatea în calitate de sportiv profesionist, în condiţiile existenţei unei dovezi că a desfăşurat activitate similară în altă ţară, solicitanţilor autorizaţiei pentru muncă nominală, pentru lucrătorii transfrontalieri, precum şi străinilor posesori ai unui permis de sedere in scop de studii; îndeplinesc condiţiile speciale de pregătire profesională, experienţă în activitate şi autorizare, solicitate de angajator potrivit legislaţiei în vigoare; fac dovada faptului că sunt apţi din punct de vedere medical să desfăşoare activitatea respectivă şi nu au antecedente penale care să fie incompatibile cu activitatea pe care o desfăşoară sau urmează să o desfăşoare pe teritoriul României; se încadrează în contingentul anual aprobat prin hotărâre a Guvernului; angajatorii au achitate la zi obligaţiile către bugetul de stat; angajatorul să desfăşoare efectiv activitatea pentru care se solicită eliberarea autorizaţiei de muncă. Angajatorul are obligaţia să înregistreze contractul individual de muncă, încheiat în baza autorizaţiei de muncă, la Inspectoratul Teritorial de Muncă, în termenul prevăzut de lege. Angajatorul are obligaţia să înregistreze acordul scris al părţilor cu privire la prelungirea valabilităţii contractului individual de muncă pe durată determinată, încheiat cu un străin, la Inspectoratul Teritorial de Muncă competent, cu prezentarea permisului de şedere în scop de muncă valabil sau a autorizaţiei de muncă valabile, în termen de 20 de zile de la eliberarea documentelor care atestă prelungirea autorizaţiei de muncă. Angajatorul, la care s-a dispus detaşarea, transmite Inspectoratului Teritorial de Muncă, în a cărui rază teritorială îşi are sediul, o comunicare privind detaşarea salariaţilor străini pentru al căror acces pe piaţa muncii din România este necesară autorizaţia de muncă, cu cel puţin 5 zile anterioare începerii activităţii acestora pe teritoriul României, dar nu mai târziu de prima zi de activitate. Orice modificare a elementelor prevăzute în comunicare se transmite Inspectoratului Teritorial de Muncă în termen de 5 zile de la data producerii acesteia. 2. Stabilirea unei relatii de munca intre angajat si angajator in Romania Codul Muncii-Legea nr.53/2003 Libertatea muncii este garantata prin Constitutie. Cetatenii romani sunt liberi sa se incadreze in munca in statele membre ale Uniunii Europene, precum si in oricare alt stat, cu respectarea normelor dreptului international al muncii si a tratatelor bilaterale la care Romania este parte, iar dispozitiile Codului Muncii se aplica si cetatenilor straini sau apatrizi incadrati cu contract individual de munca, care presteaza munca pentru un angajator roman pe teritoriul Romaniei precum si persoanelor care au dobandit statutul de refugiat si se incadreaza cu contract individual de munca, pe teritoriul Romaniei, in conditiile legii. 16 17

RO RO Contractul individual de munca este contractul in temeiul caruia o persoana fizica, denumita salariat, se obliga sa presteze munca pentru si sub autoritatea unui angajator, persoana fizica sau juridica, in schimbul unei remuneratii denumite salariu. Angajatorul este persoana fizica sau juridica ce poate, potrivit legii, sa angajeze forta de munca pe baza de contract individual de munca: persoana juridica poate incheia contracte individuale de munca, in calitate de angajator, din momentul dobandirii personalitatii juridice; persoana fizica dobandeste capacitatea de a incheia contracte individuale de munca in calitate de angajator, din momentul dobandirii capacitatii depline de exercitiu. Contractul individual de munca se incheie pe durata nedeterminata. Prin exceptie, contractul individual de munca se poate incheia si pe durata determinata, in conditiile expres prevazute de lege. Persoana fizica dobandeste capacitate de munca la implinirea varstei de 16 ani. Persoana fizica poate incheia un contract de munca in calitate de salariat si la implinirea varstei de 15 ani, cu acordul parintilor sau al reprezentantilor legali, pentru activitati potrivite cu dezvoltarea fizica, aptitudinile si cunostintele sale, daca astfel nu ii sunt periclitate sanatatea, dezvoltarea si pregatirea profesionala. Incadrarea in munca a persoanelor sub varsta de 15 ani este interzisa. Contractul individual de munca se incheie in baza consimtamantului partilor, in forma scrisa, in limba romana. Obligatia de incheiere a contractului individual de munca in forma scrisa revine angajatorului si este obligatorie pentru incheierea valabila a contractului. Anterior inceperii activitatii, contractul individual de munca se inregistreaza in registrul general de evidenta a salariatilor, care se intocmeste in forma electronica si se transmite Inspectoratului Teritorial de Munca, in a carei raza teritoriala isi au angajatorii sediul, cel tarziu in ziua lucratoare anterioara inceperii activitatii de catre salariat. Constituie contraventie si se sanctioneaza cu amenda de 10.000 lei pentru fiecare persoana primita la munca fara transmiterea la Inspectoratul Teritorial de Munca a registrului completat cu toate elementele contractului individual de munca, fara ca amenda totala cumulata sa depaseasca suma de 50.000 lei. data de la care contractul urmeaza sa-si produca efectele; in cazul unui contract de munca pe durata determinata sau al unui contract de munca temporara, durata acestora; durata concediului de odihna, la care salariatul are dreptul; conditiile de acordare a preavizului de catre partile contractante si durata acestuia; salariul de baza, alte elemente constitutive ale veniturilor salariale precum si periodicitatea platii salariului, la care salariatul are dreptul; durata normala a muncii, exprimata in ore/zi si zile/saptamana; indicarea contractului colectiv de munca, ce reglementeaza conditiile de munca ale salariatului; durata perioadei de proba; Orice modificare a acestor elemente, impune incheierea unui act additional la contract, intr-un termen de 20 zile lucratoare de la data aparitiei modificarii. Documentele obligatorii necesare in vederea incheierii unui contract individual de munca sunt urmatoarele: cerere de angajare formulata de catre solicitant angajatorului; analizele medicale la zi; acte personale (copie carte de identitate, copie certificat de casatorie-daca este cazul, etc); acte studii efectuate (copie diploma studii, copie diploma calificare); curriculum vitae. 3. Prevederi speciale privind soferii de autobus - legislatie Codul Muncii; Codul Rutier (pentru a conduce un autovehicul pe drumurile publice, conducatorul acestuia trebuie sa posede permis de conducere corespunzator-cat. D - si sa aiba varsta minima de 18 ani impliniti; conducatorii de autovehicule sau tramvaie trebuie sa aiba cunostintele, aptitudinile si indemanarea necesare conducerii si sa fie apti din punct de vedere medical. Contractul de munca trebuie sa contina, in mod obligatoriu, urmatoarele elemente: identitatea partilor; locul de munca sau, in lipsa unui loc de munca fix, posibilitatea ca salariatul sa munceasca in diverse locuri; sediul sau, dupa caz, domiciliul angajatorului; functia/ocupatia conform specificatiei Clasificarii Ocupatiilor din Romania sau altor acte normative precum si fisa postului, cu specificarea atributiilor postului; criteriile de evaluare a activitatii profesionale a salariatului aplicabile la nivelul angajatorului; riscurile specifice postului; 18 19

A magyarországi Salus Nonprofit Kft. illetve a romániai Aradi Kereskedelmi- és Iparkamara a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül Egységes magyar-román kiegészítő képzési program készítése autóbuszvezetők számára, a határmenti területen történő foglalkoztatás növelése érdekében címmel támogatást nyert. További információ: www.huro-bus-edu.eu SC Salus Nonprofit SRL din Ungaria împreună cu Camera de Comerţ, Industrie şi Agricultură Arad din România a câştigat proiectul întitulat Realizarea programului complimentar de instruire român o-maghiar în scopul de a ajuta la găsirea unui loc de muncă în ţara vecină finanţat prin Programul de Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013. Informatii suplimentare: www.huro-bus-edu.eu We are happy to inform you that the project entitled Creating a standard Romanian-Hungarian complementary training syllabus for bus drivers to increase the possibility of employment in the border area of the Hungarian SALUS Nonprofit Ltd. and the Romanian Chamber of Commerce and Industry of Arad were allocated financing within the framework of the Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013. For further information please visit www.huro-bus-edu.eu Jelen tájékoztató füzet tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Continutul acestui info sheet nu reflecta în mod necesar pozitia oficiala a Uniunii Europene.