A szuburbanizációs folyamatok vizsgálata településmorfológiai megközelítésben Debrecen környékén Pallag és Bocskaikert példáján K É S Z Í T E T T E : B U R A I S A R O L T A D E B R E C E N I E G Y E T E M T T K G E O G R Á F U S M S C I. É V F. T É M A V E Z E T Ő K : P É N Z E S J Á N O S É S T Ú R I Z O L T Á N D E B R E C E N, 2 0 1 5
Mi is az a szuburbanizáció? a városfejlődés második szakasza decentralizációs folyamat, kertvárosi, elővárosi fejlődés először az USA-ban 1870-80-es években jelent meg XX. sz. elején nyugat-európai nagyvárosok környékén Magyarországon a főváros körül az 1970-80-as években alakult ki (bár Enyedi György szerint már az 1930-as években jelentkezett a folyamat, mely a II. vh. után megrekedt) igazán tömegessé és kiterjedtté a rendszerváltást követően vált a szuburbanizációs folyamatok vizsgálatával több hazai tanulmány is foglalkozik: pl. Budapesttel (Kovács Zoltán), Péccsel és a vidéki nagyvárosokkal (Bajmócy Péter), az alföldi nagyvárosokkal (Timár Judit), Debrecen környékével (Süli-Zakar István és Dorogi Zoltán).
Településmorfológiai vizsgálatok A települések már korán a vizsgálatok középpontjába kerültek Kiemelkedő hazai kutató Mendöl Tibor, akinek művei napjainkban is meghatározóak II. vh. után a morfológiai kutatások a háttérbe szorultak Áttörés a 2000-es évek elején: Csapó Tamás és Lenner Tibor munkássága Technikai újítások, modern módszerek: Jankó Ferenc, valamint Jakobi Ákos és Ónodi Zsolt a térinformatikát használták kutatásuk eszközéül a szuburbanizáció átalakítja a települések eredeti morfológiai sajátosságait is, melynek vizsgálata során célszerű a legmodernebb térinformatikai eszközöket is felhasználni
Témaválasztás, célkitűzés Személyes kötődés A rendszerváltás után alig készültek ilyen jellegű vizsgálatok Debrecen környékéről Debrecen körüli szuburbanizációs folyamatok megismerése Térbeli változások vizsgálata, számszerűsítése Ok-okozati összefüggések feltárása Ingatlan-nyilvántartási adatbázis létrehozása Jövőre szóló javaslatok tétele
A vizsgálat adatforrásai és módszertana A kutatás alapját egy felmérőlapos felvételezés adta (Bocskaikertben 1350, Pallagon 200 darab ingatlan terepi felmérését jelentette) Kapcsolódó szakirodalom megismerése Adatforrás: Területi adatok a KSH és a TeIR adatbázisaiból Vektoros térképi állományt a Földhivatal (70 %) bocsátotta rendelkezésemre Adatbevitel és feldolgozás az ArcGIS programban További statisztikai számítások a QGIS programban
Utca név, házszám: Helyrajzi szám: Beépítettség: beépített telek üres telek Épület kora építési éve: Épület típusa: angol-amerikai típusú új építésű családi ház kockaház (sátortető, manzárdtető) víkendház régi típusú, kontyos lakóház egyéb: Vertikális tagoltság: Felmérőlap-Debrecen-Pallag 2014. nyár földszint földszint+tetőtér 2 szint 2szint+tetőtér több emelet Kert típusa: díszkert konyhakert gyümölcsös szabad zöld felület mezőgazdaságilag művelt Melléképület típusa: nincs melléképület garázs nyári konyha kerti szerszámos gazdasági épület műhely egyéb:
Mintaterület bemutatása Bocskaikert Debrecentől 10 km-re Hajdúhadháztól 5 km-re 4-es főútvonal, 100-as vasúti fővonal 1993. okt. 15-től önálló község Debrecen-Pallag Nagyerdőtől északra Jelentéktelen terület volt gulyajáró legelő, tanyák 1970-ben egyéb belterület
Lakosság számának változása (1970-2011) Bocskaikert Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján Épített lakások számának változása (1970-2011) Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
Debrecen-Pallag A lakosság és a lakások számának változása (1990-2011) Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
A lakóházak ábrázolása építési évtized szerint Forrás: saját szerkesztés a terepi felmérés alapján
Az épített ingatlanok ábrázolása típus szerint Forrás: saját szerkesztés a terepi felmérés alapján
A földrészletek ábrázolása területhasználat szerint Forrás: saját szerkesztés a terepi felmérés alapján
Az ingatlanokhoz tartozó melléképületek típusa Forrás: saját szerkesztés a terepi felmérés alapján
Térbeli középpont számítás Forrás: saját szerkesztés a terepi felmérés alapján
Legközelebbi szomszéd index számítás Minimum elemszám: 50 db 0,9-1,3 között: véletlenszerű eloszlás 1,3 < : szabályos elrendeződés (1950 előtt) 0,8 > : koncentráció (1970 és 90) Forrás: saját szerkesztés a terepi felmérés alapján
Összegzés A térbeli közelség ellenére eltérő fejlődési út mutatkozik Bocskaikertben nem különíthető el egy régi településmag, a telekaprózódás miatt eltérő korú és típusú házak Pallagon jól látható a településközpont, ill. a későbbi területnövekedés Jelentősen megváltozott a területhasználat a szuburbanizáció hatására Bocskaikertben a változás lassabb, konyhakert, szőlős- és gyümölcsöskert művelése is jellemző Pallagon már csak díszkertet alakítanak ki Bocskaikertben a víkendházak őrzik a település korábbi funkcióját, mely a kiköltözések hatására jelentősen átalakult
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!