EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES A 2009-10-es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata Környezet és Energia Operatív Program 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése 2008. december 15. A DV ISORY

TARTALOMJEGYZÉK A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA...2 1. AZ SKV ELKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA...4 1.1. Előzmények...4 1.2. Az SKV jelentés felépítése és tematikája...4 1.3. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata...8 1.4. Az értékelés során tapasztalt nehézségek...10 2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA...12 2.1. Az akcióterv bemutatása...12 2.1.1. A prioritás célja...13 2.1.2. Az akcióterv tartalma...13 2.1.3. Változások a korábbi akciótervhez képest...14 2.1.4. Alternatívák szerepe...14 2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája...15 2.2.1. Felső szintű programok, stratégiák...15 2.2.2. Fejlesztési programok...16 2.2.3. A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák...17 3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA...18 3.1. Az érintett környezeti tényezők...18 3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélkül várható tendenciák...19 4. AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK...23 4.1. A konstrukciók értékelése...23 4.2. Az akcióterv hatásainak átfogó értékelése...34 4.3. Országhatáron átnyúló hatások...35 4.4. Cross-border impacts...35 5. AZ AKCIÓTERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK...36 5.1. Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások...37 5.2. Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások...37 6. A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK HASONLÓ KONSTRUKCIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI...39 6.1. Közép-magyarországi Operatív Program...39 6.1.1. Konstrukciók várható hatásai...39 6.1.2. Ajánlások...39 7. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITORINGJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK...40 MELLÉKLETEK...42 1

A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA A KPMG Tanácsadó Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából elvégezte az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó, a 2009-2010 időszakra szóló környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek Stratégiai Környezeti Vizsgálatát (SKV). Jelen dokumentum a KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése prioritás, valamint a regionális operatív programok vonatkozó konstrukcióinak vizsgálati eredményeit mutatja be. A stratégiai környezeti vizsgálat során módszertani egyeztetéseket folytattunk egyrészt az ÚMFT operatív programok 2009-10-es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégekkel, konzorciumokkal az értékelés lényeges elemeit, vezérfonalát, a környezeti tényezők terminológiáját, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menetét illetően. Másrészt az akciótervek tervezőivel az egyes konstrukciók részleteinek illetve a környezetre gyakorolt hatásainak jobb megismerése érdekében. Az akciótervek kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A KEOP prioritási tengelyei három fő célkitűzés köré csoportosíthatóak: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével 2. Értékvédelem és megőrzés 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Jelen prioritás fő célja a védett és a Natura 2000 természeti területek és értékek védelme, helyreállítása, illetve az erdei iskola hálózat fejlesztésével a környezeti nevelés elősegítése, mely célok alapján a prioritás a 2. Értékvédelem és megőrzés fő célkitűzéshez kapcsolható. A prioritás 2009-10-es akciótervében 5 konstrukció szerepel, melyek 3 intézkedés típusba sorolhatók. A konstrukciók a következők: 3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése 3.1.2. Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése 3.1.3. Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása 3.2.1. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése 3.3.1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése A konstrukciók céljaiból és a támogatható tevékenységekből kiindulva határozhatók meg az érintett környezeti tényezők. (A lehetséges környezeti tényezők: föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom.) Jelen akcióterv esetében szinte mindegyik környezeti tényező érintett, melyekre vonatkozóan a jelenlegi állapotot illetve a beavatkozások nélkül várható tendenciákat a jelentés részletesen tartalmazza. Az akcióterv hatásai összességében pozitívak, hosszú távúak, az intézkedések, konstrukciók a célok elérését segítik. Országhatáron átnyúló hatásai a konstrukciók nagy részének csak abban az aspektusban vannak, miszerint az élőhelyek megőrzésére irányuló beavatkozások kihathatnak a határ menti területekre is valamint a környezeti nevelés minőségének javulásában érezhető ilyen jellegű hatás, hiszen hazánk környezettudatos magatartása kihat más országok környezetére is. Jelentős mértékű hatások 2

azonban ezeken a területeken csak a szomszédos országok hasonló intézkedéseivel együtt fejthetők ki. Az akcióterv egészét érintően várhatók építés jellegű, földmunkával járó beavatkozások, melyek átmeneti terhelést jelentenek a beavatkozások szűkebb környezetében. Ezek a terhelések elkerülhetetlenek, de csökkenthetők azáltal, hogy a pályázatok értékelésekor, kiválasztásakor nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetet érintő zavarások minél inkábbi csökkentésére irányuló törekvések, az erre vonatkozó pályázói vállalások valamint a megvalósítást követő helyreállítás kötelezettsége (tereprendezés). A 3.1.1. és 3.1.2. konstrukciók jellemzően a védett, illetve a Natura 2000 területek védelmére irányulnak, amely mellett lehetőséget lehetne teremteni a nem védett területek védelmére, helyreállítására, kezelésére is, annak érdekében, hogy azokon ne indulhassanak meg olyan folyamatok, melyek éppen ellentétesek a kitűzött célokkal. Magyarországon több olyan terület létezik, melyek védettséget érdemelnének, de valamilyen oknál fogva nem lehet azokat védetté nyilvánítani. Ezen területek védelme érdekében a konstrukciók adott kis százaléknyi részében az ilyen irányú beavatkozásokat kellene támogatni. Továbbá a pozitív hatásokat erősíthetné projekt-összefoglalók készítése, melyek bemutatják az eddigi jó gyakorlatokat. Ezen kívül a megvalósult projektek esetében a fenntarthatóságot és a megőrzést segítené elő, ha figyelmeztető és figyelem felhívó táblákat helyeznének el az adott területeken. Utóbbi megvalósításának támogatása javasolt a 3.1.3. konstrukció esetében is kibővítve az internetes megjelenítés megvalósításának támogatásával együtt. A 3.2.1. konstrukció esetében a beruházásokat követő fenntartási, megőrzési feltételek javítása érdekében a pályázatok értékelése, kiválasztása során nagyobb hangsúlyt lehetne fordítani a pályázók szakmai hátterének meglétére. Ezt a célt szolgálná a pályázók azon vállalása is, mely szerint a megvalósítandó beruházás, projekt pénzügyileg életképes és fenntartható lesz. A táj természetességére negatívan ható beavatkozások ellensúlyozása érdekében a pályázatok elbírálása során különös figyelemmel kellene lenni a tájkép természetességét minél inkább megőrző projektekre. A 3.3.1. konstrukciót illetően a tanulók helytelen magatartásából eredő esetleges természetkárosítást csökkenteni lehetne azáltal, hogy az erdei iskolák és erdei óvodák szakszemélyzetének rendelkezésre állására és a megfelelő képzésükre kötelezettséget vállalnak a pályázók. Ezen túlmenően a nyertes pályázó erdei iskolákat és óvodákat proaktív megoldásokkal ösztönözni lehetne az iskolák feltöltöttségének növelésére. A vizsgálat tárgyát képezik továbbá a regionális operatív programok azon konstrukciói, melyek a jelentésben szereplő KEOP konstrukciókhoz tartalmilag hasonlítanak. Jelen prioritás konstrukcióihoz hasonló konstrukciókat csak a Közép-magyarországi Operatív Program tartalmaz, melyek a következők: 3.2.1/A Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások 3.2.1/B Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése 3.2.1/C Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások 3.2.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak fejlesztése 3.2.3. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése A konstrukciók lényegében tükör-konstrukciók, így azok hatásai, illetve a vonatkozó ajánlások megegyeznek a KEOP konstrukciókéval. 3

1. AZ SKV ELKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA 1.1. Előzmények A jelentős környezeti hatású akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2008. június 17-én bocsátott ki ajánlattételi felhívást. A KPMG Tanácsadó Kft a felhívásban szereplő 4 témakör közül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára nyújtotta be ajánlatát 2008. június 30-án, melynek elfogadását az NFÜ 2008. július 10-én tette közzé. Az SKV jelentés elkészítésének jogszabályi háttere a következő: - az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelve - a Kormány egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) rendelete Az értékelés során alkalmazott módszertan meghatározó dokumentumai az alábbiak: - a Greening Regional Development Programmes project team által 2006 februárjában kiadott Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013 című segédlet - The Handbook on environmental assessment of regional development plans and EU Structural Funds programmes című segédlet (1998, DG Environment) A KEOP 2009-10-re vonatkozó akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatai nagymértékben támaszkodnak a korábbi KEOP-hoz kapcsolódó környezeti értékelésekre is: - A Környezet és Energia Operatív Program stratégiai környezeti vizsgálata, 2007. június 12., (Projektvezető és témafelelős: Dr. Szilvácsku Zsolt) - akciótervének stratégiai környezeti vizsgálata, 2007. május 24. (Készítette: az E ANTE Tanácsadó Iroda, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda és a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ konzorciuma) 1.2. Az SKV jelentés felépítése és tematikája Az ajánlattételi felhívás IV. témaköre a KEOP, valamint a regionális operatív programok egyes beavatkozásait foglalja magába, kilenc intézkedés-típus mentén. Mivel a KEOP akciótervek SKV jelentéseit célszerű a prioritások mentén tárgyalni, a következő táblázatban bemutatjuk a felhívásban szereplő kilenc intézkedés-típus és a KEOP hat prioritásának összefüggését. 4

Intézkedés típusok Akciótervek 1. Egészséges és tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékek jó kezelése 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése 5. Hatékony energiafelhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.1. KEOP 4. prioritás KEOP 5. prioritás 3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.3. KEOP 2.1. KEOP 2.2. KEOP 2.5. 4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.2. 5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések KEOP 6.1. KEOP 6.2. KEOP 6.3. 6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések KEOP 2.3. KEOP 2.4. KEOP 2.6. 7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések 8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) KEOP 3.1. KEOP 3.2. KEOP 3.3. Az összes konstrukció érinti. 9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések Az összes konstrukció érinti. 5

Intézkedés típusok Akciótervek 1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 1. Egészséges és tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékek jó kezelése 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése KMOP 3.3.3. 5. Hatékony energiafelhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések 3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések 4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések 5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések 6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések 7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések 8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) DAOP 5.2.1.C DDOP 5.1.4.A,B EAOP 5.1.2.B EMOP 3.2.1.A KDOP 4.1.1.A KMOP 3.3.1.A NyDOP 4.1.1.A DAOP 5.2.1A,B,C DDOP 5.1.5.A,B DDOP 5.1.5.C,D EAOP 5.1.2D1,2,3 EMOP 3.2.1C,D,E KDOP 4.1.1. C,E KMOP 3.3.1.B,C NyDOP 4.1.1.B NyDOP 4.2.1. DAOP 5.2.1.E EAOP 5.1.2C1,C2 EMOP 3.2.1.B KDOP 4.1.1.B KMOP 3.3.2. NyDOP 4.1.1.C KMOP 3.2.1. KMOP 3.2.2. KMOP 3.2.3. Az összes konstrukció érinti. KMOP 3.3.4. NyDOP 4.1.1.D 9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések Az összes konstrukció érinti. 6

Jelen dokumentum a 3. prioritás SKV jelentése, mely prioritás a 7. intézkedés típushoz kapcsolódik. A dokumentum felépítése a felhívás mellékletében meghatározott tematikának megfelelően a következő: Az SKV jelentés közérthető összefoglalása 1. fejezet: Az SKV jelentés elkészítésének folyamata, az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése 2. fejezet: Az adott akcióterv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más politikákkal, programokkal, tervekkel; valamint az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése Az akciótervekben történt változások, és az alternatívák kérdésének elemzése 3. fejezet: Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának, környezeti problémáinak rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül. 4. fejezet: Az adott tervnek az érintett környezeti tényezőkre föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom gyakorolt valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. 5. fejezet: A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása, valamint a terv megvalósításánál a szennyező fizet elv alkalmazásának számbavétele az esetleges negatív környezeti és egészségi hatások kiküszöbölésére. 6. fejezet: Javaslatok a jelen akciótervben meghatározott konstrukciókhoz hasonló regionális operatív programokban szereplő beavatkozások környezeti szempontú módosítására. 7. fejezet: A várható környezeti hatások további mérésére és nyomon követésére, követő intézkedésekre kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése. Mellékletek 1. sz. melléklet: A 2/2005 Kormányrendelet által támasztott követelményeknek való megfelelés 2. sz. melléklet: Az SKV ajánlásaira tett szakértői válaszok Az SKV jelentések tematikáját, elkészítésének vezérfonalát és az értékelés irányadó kérdéseit az alábbi táblázat tartalmazza. 7

Környezeti tényező Cél 1. Föld A természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása. 2. Vizek A vizeink védelme, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése. 3. Levegő és éghajlat A fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése. Az ökoszisztémák védelme, a környezet károsodásának megelőzése, értékvédő gazdálkodás megvalósítása, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása. 6. Táj Az ökoszisztémák és vizeink védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet károsodásának megelőzése. 7. Ember és társadalom Környezetileg biztonságos életfeltételek elérése. Az értékelés irányadó kérdései Milyen mértékben fogja az akcióterv elősegíteni a KEOP céljainak elérését a földtani értékek rehabilitációja által? a földtani alapszelvények rekonstrukciója által? a természeti emlékek (források) helyreállítása, megőrzése által? az erdőállományok megőrzésére irányuló beavatkozások által? a természeti értékeink, természeti emlékeink helyreállítása, megőrzése által? az élőhelyek helyreállítása, megőrzése által? a védett és fokozottan védett állatok védelme által? védett növényfajok ex-situ megőrzési programja által? a természetközeli gazdálkodás fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúrák létesítése, korszerűsítése által? a természeti értékeink, természeti emlékeink helyreállítása, megőrzése által? az élőhelyek helyreállítása, megőrzése által? az erdei iskolák és erdei óvodák infrastrukturális fejlesztése által? az erdei iskolák és erdei óvodák tananyagainak fejlesztése és az oktatók képzése által? 1.3. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata Az SKV értékelés az akcióterv-tervezési folyamat és -dokumentáció szerves része. A kapcsolódó uniós 2001/42/EK direktíva szerint a környezeti vizsgálat egy olyan folyamat, mely az akcióterv konstrukciói pozitív és negatív környezeti hatásainak fejlesztési lehetőségeit vizsgálja, és ez alapján javaslatokat fogalmaz meg az akcióterv véglegesítéséhez. A stratégiai környezeti vizsgálat eredménye az SKV jelentés, mely az akcióterv környezeti hátterét, várható pozitív és negatív környezeti hatásait mutatja be. Az előzetes vizsgálati eredmények, a megfogalmazott vélemények és javaslatok alapján az SKV kidolgozója lefolytatja a szükséges egyeztetéseket, interjúkat az akcióterv készítőivel, támogatja a környezeti jelentés társadalmi egyeztetésének lebonyolítását, valamint a döntésekhez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységeket. A KEOP 2009-10-es akciótervek SKV értékelésére vonatkozó projekt főbb mérföldkövei az alábbiak voltak: Projektindító megbeszélés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel 2008. augusztus 5. A megbeszélést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Stratégiai Értékelési Főosztálya (NFÜ SÉF) kezdeményezte, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó akciótervek stratégiai környezeti vizsgálataihoz elengedhetetlen információk, ütemtervek 8

egyeztetése érdekében, melyen részt vett mind a négy nyertes pályázó cég, illetve konzorcium. A megbeszélésen elhangoztak azok a technikai jellegű információk, módszertani elvárások, melyeket a vizsgálatok során szem előtt kell tartani. Projektindító megbeszélés a KEOP Irányító Hatósággal 2008. augusztus 7. A megbeszélés a környezeti vizsgálatok előkészítési szakaszát volt hivatott elindítani, melyen a KEOP IH részéről Heltai László és Kasza György vett részt. A megbeszélés keretében a tanácsadók ismertették a stratégiai környezeti vizsgálat tervezett feladatait, ütemtervét, illetve módszertanát. A megbeszélés megteremtette a munka folyamán szükséges együttműködés, a későbbi szakmai egyeztetések alapjait. Az SKV-t készítő cégek, konzorciumok módszertani egyeztetése 2008. augusztus 11. A 2008. augusztus 5-én tartott projektindító megbeszélésen felmerült annak a gondolata, hogy a különböző operatív programokhoz kapcsolódó értékelések módszertanát különös tekintettel a környezeti tényezők meghatározására össze lehetne hangolni. Ennek megvalósítása érdekében szervezte meg a KPMG Tanácsadó Kft. a négy cég, konzorcium egyeztetését, melyen Mozsgai Katalin (Öko Zrt.), Varga Viktor (E ANTE Tanácsadó iroda), Dr. Medgyes Tamás és Vass István (INNOV Hungaricum Kft.), valamint a KPMG Tanácsadó Kft. munkatársai vettek részt. Az egyeztetés eredményeként meghatározásra kerültek az értékelés lényeges elemei, vezérfonala, a környezeti tényezők terminológiája, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menete. Az egyeztetés eredménye később a megbízó által is elfogadásra került. Szakmai egyeztetés az akcióterveket készítő munkacsoportokkal 2008. augusztus 26-27. 2008. szeptember 2. A munkacsoportokkal történő egyeztetésekre az értékeléshez szükséges információk megszerzése és bővítése okán került sor. A 9 munkacsoporttal 8 különböző időpontban találkoztak a tanácsadók (a fenntartható életmód és fogyasztás valamint az e-környezetvédelem munkacsoportokkal a megbeszélés ugyanazon időpontban, egy megbeszélés keretében került sor) annak érdekében, hogy a tervezett akciótervek szűkös információit bővítsék, a tervezés körülményeit, az előző akciótervekhez képest történt változtatásokat és azok okait feltárják. A természetvédelemmel foglalkozó munkacsoporttal 2008. augusztus 27-én egyeztettek az SKV készítői. A módszertan és a jelentés-forma egyeztetése a megbízóval 2008. szeptember 2. Az SKV jelentések elkészítését megelőzően a tanácsadók szükségesnek tartották, hogy a kialakított módszertant és a jelentésformát egyeztessék a megbízóval. Az egyeztetésre 2008. szeptember 2-án került sor Kenyeres Kinga és Fekete Gergely (NFÜ SÉF) részvételével. A megbízók az értékelési módszertant megfelelőnek tartották, és elfogadták. Az étékelések szakmai tartalmáról történő egyeztetések a munkacsoportokkal folyamatos Az előzetes akciótervek alapján a tanácsadók megkezdték az előkészítési munkákat, felvázolták a beavatkozások lehetséges hatásait a környezeti tényezőkre, melyeket a munkacsoportokkal egyeztettek és véglegesítettek. Akciótervek átadása az SKV értékelőknek 2008. szeptember 19. A végleges akcióterveket a megbízó 2008. szeptember 19-én adta át a tanácsadóknak. Az eredeti ütemterv szerint ennek 2008. szeptember 4-én kellett volna megtörténnie, a munkavégzés ütemezése ennek megfelelően változott. 9

Az SKV első verzióinak benyújtása társadalmi vitára Az SKV-k első változatát, vagyis a társadalmi vitára bocsátandó jelentést a tanácsadók a szerződés szerinti időpontban, 2008. október 15-én átadták a megbízónak. Társadalmi vita A jogszabályban előírt konzultációk lefolytatása érdekében az akcióterv tervezetét és az elkészített környezeti jelentést a nyilvánosság és azon hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán az akciótervek megvalósításának környezeti hatásai valószínűleg érintenek. A konzultáció jelentősége abban rejlik, hogy a hatóságok és a nyilvánosság részére korai lehetőséget biztosítsanak arra, hogy megfelelő határidőn belül, még a terv elfogadását megelőzően kifejthessék véleményüket az akcióterv tervezetét és a környezeti jelentést illetően. Az akciótervek véglegesítése során figyelembe kell venni az ily módon beérkezett véleményeket és észrevételeket. A KEOP 2009-10 akciótervek társadalmi vitájára 2008. október 21. és 2008. november 20. között került sor. Végleges SKV jelentés benyújtása A végleges SKV jelentéseket a tanácsadók a társadalmi vitát követően elkészítették, a felmerült és elfogadott észrevételeket és véleményeket beépítették az SKV jelentés első változatába. A tanácsadók a végleges SKV jelentéseket a szerződésben foglaltaktól eltérően, a megbízó határidő-módosításának megfelelően december 15-én adták át. 1.4. Az értékelés során tapasztalt nehézségek Az SKV kidolgozása során az alábbi főbb nehézségekkel szembesültünk: Az SKV folyamat integrációja az akcióterv tervezési folyamatba Nehézségként jelentkezett, hogy nem teljesült maradéktalanul az a kívánatos munkaszervezés, mely szerint az SKV készítése és az akciótervek kidolgozása egymással összefüggő, időben párhuzamos, iteratív folyamatok legyenek. Időhiány Tekintettel a KEOP 2009-10 akcióterv tervezési folyamat elhúzódására, az SKV jelentések kidolgozására viszonylag kevés idő állt rendelkezésre. Definíciók, meghatározások Az akciótervek kapcsán felmerült a különböző fogalmak, terminológiák értelmezésének problémája, különösen a Pályázatok, kiemelt projektek kerete illetve az IH döntés tervezett összege kifejezések definiálása. Ezen problémát a szakmai egyeztetések során egyes munkacsoportok is jelezték. Akciótervek tömörsége, kidolgozatlansága Az előzetes akciótervek tömörsége kevés információt nyújtott az értékeléshez, ezért többször szükségszerű volt a munkacsoportokkal való egyeztetések, konzultációk lefolytatása. A különböző fejlesztések eltérő környezeti hatása Bizonyos akciótervek egyes konstrukcióinak (főként 4. prioritás) keretében támogatható tevékenységek köre igen tág, ezért a megvalósuló fejlesztések típusa nagymértékben befolyásolja a várható környezeti hatást. 10

Stratégia hiánya Mivel az NKP II. időtávja 2008-ban lejár, a tervezők nem tudtak a 2009-2010 időszakra érvényes elfogadott környezetvédelmi stratégiára támaszkodni. A 2008. január 18-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közzétett A környezetügy középtávú stratégiája című vitaanyag a stratégiák mentén történő tervezés fontosságát a következőképpen fogalmazza meg: A Környezeti és Energia Operatív Program részletes támogatási stratégiáját meghatározó akcióterveket két éves gördülő tervezéssel kell aktualizálni és az akciótervek további kifejtésével a konkrét pályázati konstrukciókat kidolgozni, meghirdetni és a fejlesztések végrehajtását nyomonkövetését biztosítani. A 2007-2008-as időszakot követően az akcióterveket a 3. NKP-ban foglalt stratégiai célkitűzésekkel összhangban kell kialakítani. Tapasztalathiány, az elérendő célok megvalósításának folyamata nem tisztázott Az SKV készítés során nem tapasztaltuk a tervezés számszerűsítését. A jelenlegi akciótervek és kapcsolódó környezeti vizsgálatok egy hosszabb távú program (KEOP 2007-13) rövidebb időszakára korlátozódnak (2009-10). Ennek a folyamatnak az elején járunk, így néhány kérdésben kevés gyakorlati és egyéb tapasztalat állt rendelkezésre, hogy a jelenlegi állapot és az elérendő célok számszerűsíthetőek legyenek (kérdéses a még várható pályázatok beérkezése, megfelelősége, ennek megfelelően a pénzügyi átcsoportosítások szükségessége, lehetősége az EU-s direktívák teljesítése érdekében; esetleges meghívásos pályázatok kiírása néhány prioritási tengely tekintetében stb.). Az idő előrehaladtával, a tapasztalatok gyarapodásával a későbbiekben egyre könnyebb lesz a folyamatra jellemző előremutató gazdasági, környezeti következtetéseket levonni és a szükséges beavatkozásokat előtérbe helyezni. Ehhez megfelelő koordinációra és gyors visszacsatolásra lesz szükség a folyamatok pozitív irányú befolyásolása érdekében. Visszacsatolás hiánya Hiányos mind a pályázatok összességének folyamatos nyomon követése, mind a visszacsatolás a végső célok megvalósíthatóságának folyamatos vizsgálata érdekében. Jelentős eltérés tapasztalható a tervezett és a megvalósult projektek adataiban. Szakmai egyeztetésekre, rugalmasabb információáramlásra lesz szükség a későbbiekben a gazdasági, tervezői, környezetvédelmi stb. szakemberek között az egyes programok, pályázatok folyamatos ellenőrzésének, kézben tartásának céljából. 11

2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA A KEOP az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. 2.1. Az akcióterv bemutatása A KEOP prioritási tengelyeit három célkitűzés köré csoportosíthatjuk. A KEOP célrendszere a következők szerint épül fel: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Az első célkitűzés a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzésére, javítására, illetve helyreállítására irányul, valamint elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentését, megszüntetését. 2. Értékvédelem és megőrzés A második célkitűzés az ökoszisztémák és vizeink védelmére, illetve a környezetileg biztonságos életfeltételek elérésére irányul. Továbbá elősegíti a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználatot, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevételt, a környezet károsodásának megelőzését, az értékvédő gazdálkodás megvalósítását, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvását, fennmaradásának biztosítását és a bioszféra sokszínűségének megtartását. 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Ezen célkitűzés a gazdasági fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányul. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikákat alkalmazó termékek ismertségének növelése, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése. A célrendszerhez hat prioritási tengely köthető. Az alábbi táblázat mutatja a jelen prioritás és a KEOP célrendszerének konzisztenciáját. Prioritás Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Kapcsolódás a KEOP céljaihoz Értékvédelem és megőrzés Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Támogatás forrása 3. Természeti értékeink jó kezelése ERFA 1 Támogatásra jogosult területek NUTS II régiók 2 1 ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap 2 NUTS II régiók: Az ország egész területe a Közép magyarországi régió kivételével 12

Minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan kétévente akciótervet kell készíteni. Az akciótervek tartalmazzák a prioritások célkitűzéseit, a kapcsolódó indikátorokhoz köthető célértékeket, illetve a tervezett pénzügyi kereteket. 2.1.1. A prioritás célja A Természeti értékeink jó kezelése prioritás fő célkitűzése a védett és a Natura 2000 természeti területek és értékek védelme, helyreállítása, illetve az erdei iskola hálózat fejlesztésével a környezeti nevelés elősegítése. 2.1.2. Az akcióterv tartalma A prioritás intézkedéseit, a konstrukciókat, valamint a tervezett pénzügyi kereteket és az egyes konstrukciókhoz köthető indikátorokat tartalmazza az alábbi táblázat. Intézkedés Konstrukció Pénzügyi keretek (Mrd Ft) Indikátor 2009 2010 3.1. Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése 3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (nemzeti parkok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok) 3.1.2. Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (további megnevezett szervezetek) 3,56 0,0 2,97 0,0 - Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) - Természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények hossza (km) 3.1.3. Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása 1,19 0,39 - Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) 3.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése 3.2.1. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése 1,78 0,0 - A természet-közeli erdő- és mezőgazdálkodás feltételeit kielégítő területek nagysága (ha) 3.3. Az erdei iskola hálózat fejlesztése 3.3.1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése 0,99 0,0 - Átalakított erdei iskolák száma 13

2.1.3. Változások a korábbi akciótervhez képest A 3.1. intézkedéshez tartozó három konstrukció esetében a pályázati kiírások óta jelentős változtatás nem történt. Mindhárom konstrukció 2007. október 24-én indult. A gyűjteményes növénykerteket, történeti kerteket érintő konstrukció meghirdetett kerete a nagy érdeklődés miatt kimerült már a 2008-as év során, ezért azt fel kellett függeszteni. A konstrukció újra meghirdetésre kerül 2009-ben. A 3.2.0. konstrukció az előző akcióterv időszakában nem került meghirdetésre, ezáltal új konstrukciónak tekinthető a 2009-10-es akciótervben, mely részletesebb kidolgozottsággal jelenik meg abban. Az erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztésére irányuló 3.3.0. konstrukciót 2007. december 12-én hirdették meg, de azóta többször változtattak a kiíráson. Pár nappal a megnyitás után, 2007. december 18-án bővítésre kerültek a kiválasztási kritériumok, majd ezt követően 2008. augusztus 19-én több jelentősebb változtatásra került sor, melyek a következőket érintették: - a kedvezményezettek köre bővült - a támogatható tevékenységek, elszámolható költségek módosításra kerültek - a támogatásból kizáró okok bővültek - az önrész definíciójának pontosítása megtörtént - a kiválasztási kritériumok teljes mértékben átdolgozásra kerültek A pályázatokat folyamatosan be lehet nyújtani, az értékelést értékelési határnapokhoz kötik, melyek konstrukciónként eltérőek. 2.1.4. Alternatívák szerepe A Környezet és Energia Operatív Program akciótervei kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek. A do-nothing típusú alternatívákat nem elemezzük, mert azok várható hatásait a 3. fejezetben részletezett beavatkozás nélküli várható folyamatok jellemzik. 14

2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája 2.2.1. Felső szintű programok, stratégiák A KEOP jelen prioritásának és felső szintű programok és stratégiák konzisztenciáját az alábbi táblázat mutatja. 3 Felső szintű programok, stratégiák KEOP konstrukciók 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.2.1. 3.3.1. Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája A klímaváltozás korlátozása és a tiszta energiák használatának növelése A közösségi egészséget veszélyeztető tényezők kezelése A természetes erőforrások felelősségteljesebb kezelése + + +++ + A közlekedési rendszer és a területhasználat javítása Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A népesedési problémák kezelése Egészségmegőrzés és egészséges életmód kialakítása ++ Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása Természeti értékek védelme +++ +++ +++ +++ +++ Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása + + + + A versenyképesség fenntartható erősítése Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások + + ++ + Az energiagazdálkodás átalakítása Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Gazdasági szabályozás Tudásbázis növelése és a tudás megosztása + +++ Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése +++ A közpolitikák fejlesztése, átalakítása Nemzeti Környezetvédelmi Program Ökoszisztémák védelme +++ +++ +++ +++ +++ A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása + + +++ +++ A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése +++ A környezeti folyamatokkal, hatásokkal valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése + + +++ 3 Jelölések: +++ erős kapcsolat ++ kapcsolat + gyenge kapcsolat (üres) nincs kapcsolat 15

2.2.2. Fejlesztési programok A KEOP 3. prioritás releváns magyarországi fejlesztési programokkal (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az egyes regionális operatív programok) való kapcsolatát mutatja az alábbi táblázat. Fejlesztési programok célkitűzései KEOP konstrukciók 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.2.1. 3.3.1. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció + + +++ + támogatásával A környezet és a tájképi jelleg javítása +++ +++ + ++ + Az életminőség javítása a vidéki térségeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának elősegítése Közép magyarországi Operatív Program 3.2.1./A. Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások +++ +++ ++ ++ ++ 3.2.1./B. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése ++ ++ +++ ++ ++ 3.2.1./C. Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások +++ +++ + + 3.2.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése ++ ++ ++ +++ ++ 3.2.3. Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése ++ ++ ++ ++ +++ 3.3.4. Fenntartható életmód és fogyasztás + Norvég alap Az NGO-k környezetvédelembe való bevonásának népszerűsítése Környezettudatosságra való nevelés +++ A megújuló / alternatív energiák használatának népszerűsítése Zajcsökkentés /-védelem Szennyezésmentes gyártási folyamatok bevezetésének népszerűsítése Az őshonos földművelés, az ősi magyar háziállatok és növények tenyésztésének és termesztésének ösztönzése ++ +++ Innovációs központok megalapítása és továbbfejlesztése Fenntartható gazdasági fejlesztés népszerűsítése A történelmi területek és épületek felújítása A világörökség részét képező területek megőrzése Magyarországon +++ +++ + + + Az Európai örökség bizonyos területeit bemutató gyűjtemények létrehozása és múzeumok felújítása 16

2.2.3. A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák Az alábbi táblázat összefoglalja a jelen prioritáshoz kapcsolódó uniós, nemzetközi és hazai irányelvekkel, stratégiákkal és jogszabályokkal való koherenciáját. A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák Európai Unió KEOP intézkedések 3.1. 3.2. 3.3. Madárvédelmi Irányelv Birds Directive (79/409/EGK) +++ + Élőhely-védelmi Irányelv Habitat Directive (92/43/EK) +++ + 60/2000/EC Víz Keretirányelv + Európai Táj Egyezmény ++ ++ EU Erdészeti Stratégia (1999/C 56/01) + +++ Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok) + ++ 6. Környezetvédelmi Akcióprogram +++ + + Nemzetközi Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről szóló Egyezmény (CITES) ++ Biológiai Sokféleség Egyezmény +++ + Ramsari Egyezmény +++ + Berni Egyezmény +++ + Bonni Egyezmény +++ + ENSZ-EGB Fenntarthatóságra Oktatás ++ Hazai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ++ ++ ++ 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről +++ +++ + 275/2004. (.8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről +++ 45/2006. (II. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről +++ 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok +++ kiépítéséről 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok +++ közzétételéről 2001. évi C. törvény a villamos energiáról + 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről + +++ 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól + +++ 88/2000. (I. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról + +++ 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról ++ + 1993. évi III. Közoktatási törvény + 17

3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA Jelen fejezet az akcióterv által érintett környezeti tényezők hazánkra jellemző jelenlegi állapotát mutatja be, illetve azok lehetséges fejlődését az akcióterv megvalósítása nélkül. Az alábbi táblázat mutatja be a prioritás konstrukciói által érintett környezeti tényezőket, majd ezt követően egy általános képet mutatunk be a környezeti tényezők jelenlegi állapotáról, illetve azok várható folyamatairól, amennyiben az akcióterv nem valósul meg. A 2008. augusztus 11-én, az ÚMFT operatív programok 2009-10-es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégek, konzorciumok által tartott módszertani egyeztetésen került meghatározásra a környezeti tényezők terminológiája, melynek részleteit a következő táblázat tartalmazza. Sorszám Környezeti tényező Megjegyzés 1. Föld Talaj, Alapkőzet, Ásványok, Földtani értékek 2. Vizek Felszíni vizek, Felszín alatti vizek, Vízkészletek, Meder és partfal állapota 3. Levegő és éghajlat Levegőminőség, Zajterhelés, Éghajlati tényezők Állatvilág, Növényvilág, Biodiverzitás, Ökoszisztémák 5. Települési környezet 6. Táj Tájkép, Tájhasználat Épített környezet, Infrastruktúra, Zöldfelületek, Kulturális örökség, Építészeti és régészeti örökség 7. Ember és társadalom Emberi egészség, Életminőség, Vagyon A vizsgálat során a fenti környezeti tényezőkre gyakorolt hatásokat elemeztük. 3.1. Az érintett környezeti tényezők Konstrukció A konstrukció céljai Érintett környezeti tényezők 3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése 3.1.2. Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése A Natura 2000 és/vagy védett természeti területek és élőhelyek, valamint a védett élettelen természeti értékek kedvező természeti állapotának megóvása, javítása. A hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme, élőhelyük biztosítása. A védett és fokozottan védett, illetve a madárvédelmi irányelv I. mellékletén szereplő madárfajok pusztulásának csökkentése, ill. a tájkép védelme és javítása (elektromos szabadvezetékeket érin-tő beavatkozások esetén). A természetszerű élőhelyek degradációjának megakadályozása a meglévő nyomvonalas létesítmények által okozott élőhelyfeldarabolódás csökkentése révén. 1. Föld 2. Vizek 6. Táj 7. Ember és társadalom 6. Táj 6. Táj 7. Ember és társadalom 7. Ember és társadalom 18

Konstrukció A konstrukció céljai Érintett környezeti tényezők 3.1.3. Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása 3.2.1. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése 3.3.1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése A védett gyűjteményes növény- és a történeti kertek természeti értékeinek megőrzése, kedvező (természeti) állapotának fenntartása. Veszélyeztető tevékenységek, illetve ezek káros hatásainak mérséklése, megszüntetése. A kritikusan lecsökkent egyedszámú, veszélyeztetett fajok ex situ populációinak kialakítása. A gyűjteményes növénykertek és történeti kertek értékes tematikus gyűjteményeinek rekonstrukcióját és a fejlesztésüket szolgáló infrastruktúra korszerűsítése. A természetvédelmi vagyonkezelésben és saját hasznosításban lé-vő mezőgazdasági területek - különösen a gyepek - természeti értékeinek megőrzése, biológiai sokféleségének növelése a legeltetéses gyepgazdálkodáshoz kötődő beruházások támogatásával, valamint a rajtuk legelő őshonos magyar háziállatok állományának növelésével. Egyéb, speciális, természetvédelmi szempontból fontos mezőgazda-sági beruházások támogatása (pl. nádarató esz-közök beszerzése). A természetszerű erdő-állományok megőrzése, visszaállítása, valamint az erdőkben lejátszódó természetes folyamatok védelme, támogatása, beindítása. A környezeti nevelés intézményi hátterének fejlesztése, erősítése a minősített erdei iskola és erdei óvodai szolgáltatók infrastrukturális hátterének javítása, valamint a kapcsolódó képzés és tananyag -fejlesztés támogatása révén. 6. Táj 6. Táj 6. Táj 7. Ember és társadalom 7. Ember és társadalom 3. Levegő és éghajlat 6. Táj 7. Ember és társadalom 6. Táj 7. Ember és társadalom 3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélkül várható tendenciák 3.1.1. Konstrukció 3.1.2. 3.1.3. 3.2.1. 3.3.1. A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei Várható folyamatok amennyiben az akcióterv nem valósul meg 1. Föld 2. Vizek A kiemelkedő földtani és felszínalaktani értékeink természetvédelmi terület, vagy nemzeti park, tájvédelmi körzetek részét képezik. A földtani természetvédelmi értéket képviselő bányák Magyarországon változó állapotban vannak. A vizeink jelenlegi állapota nem felel meg sem a tényleges igényeknek, sem a VKI által támasztott követelményeknek. A földtani örökség, a természet egyedi élettelen értékeinek a megóvása nem biztosított, ezért azok pusztulása várható. A bányák állapota tovább romolhat a rehabilitációjuk nélkül. Vizeink állapota tovább romlik a beavatkozások nélkül. 19