FÖLDMŰVELÉSÜGY I MINISZTÉRIUM DR. FAZEKAS SÁNDO R miniszter Érkezett: Ki/(L('/A 2aia QKr 1 4. Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő r reszere Ugyiratszám: PTKF/1845-3/2014. Jobbik Országgyűlési Képviselőcsoportja Országgyűlés Irodaháza BUDAPES T Széchenyi rkp. 19. 1358 Tisztelt KépviselőAsszony! Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. (8) bekezdés e alapján K/1433. számon hozzám benyújtott, Milyen intézkedéseket tett 2012. év óta a Földművelésügyi Minisztérium a 2008. évi XLVL Tv.-ben elrendelt felhatalmazó rendelkezések végrehajtása érdekében a kedvtelésb ől vagy haszonállatként tartott állatok tartási feltételeinek országos szint űszabályozása érdekében? című kérdésér e a következ ő választ adom. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletér ől szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 2012.október. 1-jétől hatályos 6. (6) bekezdése alapjá n mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 5. -a állapította meg a fentebb idézett Eltv. rendelkezést. A módosítás indokolása szerint a törvény céljai között új pontba n jelent meg az állattenyésztéshez kapcsolódó célkitűzés : egészséges utódállomány létrehozása haszonállatok tenyésztése során. Ezen rendelkezés összhangban áll a Kormány Nemzeti Vidékstratégiájával, valamint ennek végrehajtás i keretprogramjával, a Darányi Ignác Tervvel, amelynek alapvet ő célkitűzése Magyarország élelmiszer-önellátásának meger ősítése, az állattartás részarányának helyreállítása, s ezen belül is a környezeti állapot fenntartását is szolgáló kis- é s középüzemi haszonállattartás arányának növelése, a hagyományos falusi, háztáj i állattartás ösztönzése és támogatása. E körben engedje meg, hogy az állatok tartására 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11, Telefon, (06 1) 795 3721 Fax : (06 1) 795 0072
2 vonatkozó helyi önkormányzati rendeletek szakszer űtlensége vonatkozásában felidézzem azt a sajnálatos esetet, amikor egy önkormányzat szakmai ismeretek hiányában oly módon maximalizálta a település területén tartható állatok egyedszámát, hogy figyelmen kívül hagyta az egyes fajok közötti lényeg i különbségeket, így esett meg, hogy a 100 egyedben maximalizált kistestű állatállomány tartásának tilalmába esett egy (több ezer egyedb ől álló) méhcsalád is. Szaktárcánk több panaszos beadvány kapcsán vizsgálta a helyi önkormányzato k állattartási rendeleteit, és több esetben az önkormányzatok indokolatlanul tiltották me g a területük nagy részén vagy egészén a haszonállatok tartását, vagy ahogy azt a fent i példa is mutatja szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmazott a helyi jogszabály. Hangsúlyozandó, hogy az Éltv. 2012. október 1-jétől hatályos 6. (6) bekezdésében megfogalmazott korlátozás kizárólag a mez őgazdasági haszonállatok tartására vonatkozik. Az Eltv. 6. -ának (5) bekezdése szerint állat tartását (ide értve mind a kedvtevésből tartott állatokat, mind a mezőgazdasági haszonállatokat) csa k állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetv e természetvédelmi indokkal lehet korlátozni. E rendelkezést azonban együtt kel l értelmezni az Eltv. 6. -ának 2012. október 1-jén hatályba lépett (6) bekezdésével, amely szerint mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben ne m korlátozható. A rendelkezés értelmében önkormányzati rendelet tehát sem a tartá s körülményeire, sem egyedszámra vonatkozóan nem korlátozhatja a mez őgazdaság i haszonállatok tartását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mez őgazdaság i haszonállatok tartása korlátlan lenne. Az állatok tartására vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell magasabb szint ű különösen a következő jogszabályok rendelkezéseit : - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény ; az állatok védelmér ől és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény ; - a Polgári Törvénykönyvér ől szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban : Ptk.), különösen tekintettel ötödik könyvének els ő része, valamint a hatodi k könyvének LXXIV. fejezete ; a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint a z állatok nyilvántartásával kapcsolatos feladat- és hatásköreir ől szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet; - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmér ől szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet ; a kedvtelésb ől tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. {II. 16.) Korm. rendelet ; az Allategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet ; - a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szól ó 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet ; a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet ; 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) 795 3721 Fax : (06 1) 795 0072
3 - a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairó l szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM FVM NKÖM BM együttes rendelet ; - a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. A fentebb példálózó jelleggel felsorolt jogszabályokon kívül is található a z állatok tartására vonatkozó rendelkezés például a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályza t megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben. Az Éltv 75. -ában foglaltak szerint az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabálynak kell tekinteni többek között az állat-egészségügyr ől szóló 2005. év i CLXXVI. törvény végrehajtására kiadott jogszabályokat is. Jogalkotási szempontbó l kiemelendőnek tartom azon tényt, mely szerint a fentebb felsorolt jogszabályo k hatálybalépésének id őpontjára tekintet nélkül jogszabály-módosításokkal folyamatosan aktualizálásra kerülnek, a fejlődő állatjólléti követelményeknek, a modern társadalmi igényeknek, valamit az európai uniós szabályozásokna k megfelel ően. Az egyes kormányrendeleti valamint miniszteri szint ű jogszabályokat 2012 óta több már az Eltv. felhatalmazásán alapuló jogszabály módosította. Kérem engedje meg, hogy röviden rávilágítsak az Éltv. valamint az állatvédelmi törvény szabályozási köre közötti dogmatikai eltérésekre is. Az Eltv. állatokra vonatkozó szabályozása figyelembe veszi a termőföldtől az asztalig szemlélet ű élelmiszerlánc-biztonsági alapelvet, így a szabályozás középpontjában az állategészségügyi kérdések állnak, melyeknek végs ő soron meghatározott humánegészségügyi szempontoknak is meg kell felelniük. Ezen szabályozássa l párhuzamosan, az állatokat, mint érezni, szenvedni és örülni képes él őlényeket figyelembe vev ő szabályozásként, az állatok tiszteletben tartása, valamint j ó közérzetük biztosítása érdekében jött létre az állatok védelmér ől és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény. Az országos településrendezési és építési követelményekr ől szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. -ának (5) bekezdés e felhatalmazást ad az önkormányzatoknak arra, hogy az állattartó építménye k elhelyezésének feltételeit a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével a helyi építési szabályzatba n állapíthassák meg. Ezt a szabályozási lehetőséget az önkormányzatok természetesen az Éltv. 6. (6) bekezdés figyelembevételével gyakorolhatják. A fenti rendelkezések együttes értelmezése alapján az önkormányzat a z állattartásra vonatkozóan kizárólag az állattartó építmények elhelyezése tekintetében, és kizárólag a helyi építési szabályzatában állapíthat meg feltételeket. Ezek a feltételek (véd őtávolságok, egyéb építési feltételek) azonban hatásukban nem eredményezhetik a mezőgazdasági haszonállatok tartásának olyan mértékű korlátozását, amely az állattartást ellehetetleníti. Nem ütközik továbbá az Éltv. 6. (6) bekezdésébe az, ha az önkormányzat például a mez őgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelm i 1055 Budapest, Kossuth Lajos tár 11. Telefon: (06 11 795 3721 Fax : (06 1) 795 0072
4 szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben lefektetett állattartási minimáli s követelményektől az állat jóléte érdekében kedvez őbb szabályokat állapít meg. Annak megítélése, hogy mely korlátozás nem ütközik az Eltv. 6. (6) bekezdése szerint i rendelkezésbe, egyedi elbírálás kérdése, annak az irányadó elvnek a vizsgálatával, hogy az önkormányzati szabályozás nem lehetetlenítheti el az állattartást. Képviselő Asszony méhcsaládok letelepíttetésével kapcsolatos felvetésére a méhészetr ől szóló 15/1969. (XI. 6.) MEM rendeletet (a továbbiakban: MEM rendelet ) idézném, amelynek 2. -a rendezi az emberek és a méhek együttélésének kérdéseit. A MEM rendelet 2. -a kimondja, hogy többlakásos lakóházak udvarán és közö s használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérl őjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad, miszerint méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktó l 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, sajáthasználatú úttól pedig az út mellett i vízvezető árok küls ő szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. Továbbá a MEM rendelet 2. (3) bekezdés rögzíti ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani ne m lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy él ősövény létesítésével a magasban való kirepülését kel l biztosítani. Egzotikus állatfajok tartásával kapcsolatosan az alábbi két jogszabályt ajánlom figyelmébe : - a védett, fokozottan védett, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős, valamint a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesül ő állatfajok tartását a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkoz ó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza; a veszélyes állatok tartására a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KölVi FVM- NK4M BM együttes rendelet el őírásai vonatkoznak. Számos egzotikus állatfaj tartozik a fenti két kategória valamelyikébe (vag y akár mind a kettőbe), így azok tartása engedélyhez kötött, valamint sok esetbe n speciális tartási feltételek és biztonsági el őírások vonatkoznak rájuk. A több i egzotikus állatfaj tartása amennyiben nem mez őgazdasági haszonállat önkormányzati rendeletben korlátozható. Az állattartás környezetvédelmi szabályai vonatkozásában megjegyzend ő, hogy az Eltv. is kimondja, az állattartás nem károsíthatja a környezetet, továbbá azt többek között csak környezetvédelmi indokkal lehet korlátozni. Az állattartáshoz kapcsolódóan a trágyatárolók létesítése tekintetében a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vizek 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) 795 3721 Fax: (06 1) 795 0072
5 mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmér ől szóló 27/2006. (II. 7.) Korrn. rendelet az irányadó az e kormányrendeletek szerinti 5 számosállat, illetve ennél nagyobb létszámú állatállomány vonatkozásában, melyek kielégítik a z úgynevezett magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó állattartás fogalmát. A számosállat 500 kg él őtömegű állategyedet vagy csoportot jelent. A vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok alapján állattart ó telep nem létesíthető a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet által felsorolt esetekben. Tájékoztatom Képviselő Asszonyt, hogy a tárcánkhoz érkez ő, állattartással kapcsolatos állampolgári panaszok megalapozottságuktól függ ően kivizsgálásr a kerülnek. A panaszosok által körülírt, szomszédokat zavaró állattartás általában vév e nem állatvédelmi, hanem birtokvédelmi ügy, amelyben az adott település jegyz ője jár el. Amennyiben az állattartással érintett személyeket (a szomszédokat, környezetet) a z állattartással járó szag-, hang- és egyéb hatások szükségtelenül zavarják tulajdonjogu k gyakorlásában, akkor a Ptk. alapján az illetékes jegyzőhöz, illetve a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítése érdekében. Kérem válaszom szíves elfogadását! Budapest, 2014. október,t3. 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon : (06 1) 795 3721 Fax : (06 1) 795 0072