Számoló és számítógépek
0. generáció Rovásfa Számolópálcák Abakusz Napier-pálcák Gaspard Schott Logarléc
Wilhelm Schickard (1592-1635) 1623: négy alapművelet elvégzésére alkalmas mechanikus számológép részeredmények tárolása Blaise Pascal (1623-1662) 1642: sorozatban gyártott összeadógép (7db) Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) Gépével már szorozni, osztani, és gyököt vonni is lehetett Javaslat: bináris számrendszer használata Joseph-Marie Jacquard (1752-1834) 1805: lyukkártyavezérlésű szövőgép
Charles Babbage (1792-1871) kidolgozta a modern digitális számítógép alapelveit felismerte, hogy a számolási folyamat során szükség van a részeredmények tárolására Az el nem készült gépre Ada Byron írt programokat Univerzális gépet tervezett, amely adatbeviteli és eredmény-kiviteli egységből, számolóműből és részeredmény-tárolóból állt volna A gép lyukkártyákról olvasta volna be az információkat, tudott volna utasításokat és adatokat tárolni, matematikai műveleteket végrehajtani, és adatokat kinyomtatni. 1991-ben megépítették az eredeti differenciagép egyszerűsített változatát
Leonardo Torres y Quevedo (1852-1936) 1914: bevezette a lebegőpontos számábrázolást a számítástechnikában, és olyan programvezérlésű mechanikus számológépeket épített, amelyeknek kimeneti egysége írógép volt Konrad Zuse (1910-1992) 1932: Z1 néven az első olyan szabadon programozható számítógépet, amely kettes számrendszerben működött és lebegőpontos számokkal dolgozott. Az első teljesen működőképes, szabadon programozható, programvezérlésű számítógépet, a Z3- at 1941-ben fejezte be Alan Mathison Turing (1912-1954) univerzális számítógép, bármilyen véges matematikai és logikai problémát meg tud oldani
Howard Aiken (1900-1973) első teljesen automatikusan működő általános célú digitális számítógépet (Mark I.) Relékből épült fel és fixpontos számokkal dolgozott. Az adatbevitel lyukkártyákkal történt. A programot lyukszalag tartalmazta, ez vezérelte a A programot lyukszalag tartalmazta, ez vezérelte a gép működését.
1. Generáció (1952-1957) jellemző építőeleme az elektroncső a csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid életűek voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére állandó műszaki felügyelet 1943-ban tudósok és matematikusok egy csoportja létrehozta az első teljesen elektronikus digitális számítógépet, a Colossust (ENIGMA) 1946: ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer) John Presper Mauchly és John William Eckert
UNIVAC I. (UNIVersal Automatic Calculator) az első sorozatban gyártott univerzális számítógép, mely kereskedelmi forgalomban is kapható 1951-ben helyezték üzembe az EDVAC-ot (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator) Neumann János (1903-1957)
A Neumann-elvek A számítógép legyen teljesen elektronikus, külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen. Kettes számrendszert használjon. Az adatok és a programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek. A számítógép legyen univerzális. Folyamatos emberi beavatkozás nélkül hajtsa végre a műveletsort, logikai döntéseket hozva feldolgozás közben
A számítógépnek rendelkeznie kell egy belső címezhető írható-olvasható tárral. Ez egy közös tároló abban az értelemben, hogy egyaránt tárolja a végrehajtandó program utasításait, és a feldolgozandó adatokat is. A memóriában az utasítások és az adatok ugyanolyan módon binárisan ábrázoltak. A gép vezérlése tehát tárolt program alapján történik: megjelenik a belső programvezérlés elve. A számítógépnek soros működésű, az utasítások végrehajtása szekvenciálisan történik. A processzor tartalmaz egy önálló egységet az aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére. Az adatok és a program be- és kivitelére önálló egységek szolgálnak.
2. Generáció (1955-1964) 1947: William Shockley tranzisztor kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb logikai áramköröket Ezek a gépek sokkal kevesebb energiát fogyasztanak és sokkal hosszabb életűek. Egyúttal sokkal olcsóbbá is váltak a számítógépek FORTAN, ALGOL, COBOL Az első teljesen tranzisztorizált számítógép, az RCA 501-es 1959-ben készül el.
3. Generáció (1965-1974) integrált áramkör, IC, melyet 1958-ban fedezett fel a texasi Jack S. Kilby. az első integrált áramköröket tartalmazó számítógépek pedig 1964-ben kerültek kereskedelmi forgalomba több tevékenységet tudnak párhuzamosan végezni
4. Generáció (1971-) nagy integráltságú (VLSI, Very Large Scale Integration) félvezető áramkörök A mikroprocesszor megjelenése lehetőséget ad a személyi számítógép rohamosan terjedésének csökken a hardver ára magas szintű nyelveken Nicklaus Wirth elkészíti a Pascal programozási nyelvet Seymour Papert 1971-ben alkotja meg a teknőcgrafikával kiegészített LOGO nyelvet számítógépek összekapcsolódása hálózaton keresztül felhasználóbarát grafikus felhasználói felület
5. Generáció (1990?) Sokféle irányban folyik kutatás, Mikrominiatűrizálás az igazi mesterséges intelligencia párhuzamos feldolgozás optikai számítógépek: nem elektromos, hanem sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordoznák az információt