Albertirsa Város Önkormányzata képviselő-testületének 1/2006. (I. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt) 157.. (5) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben ( a továbbiakban: Gyvt.) foglaltakkal összhangban,- megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésükről. A rendelet hatálya 2. (1) E rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel- Albertirsa város közigazgatási területén tartózkodó a) magyar állampolgárságú, valamint- ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik- az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire. b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001.évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, Albertirsa város közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
II. fejezet A pénzbeli és természetbeni ellátások 3. (1) A gyermekek védelmét az önkormányzat a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a) Pénzbeli és természetbeni ellátások: - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - Gyermekjóléti szolgálat; - Gyermekek átmeneti gondozása; - Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsőde, - óvoda, - iskolai napközis foglalkozás. (3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ügyében, a Jegyző jár el. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében, átruházott hatáskörben a Polgármester jár el. (5) A szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás ügyében, átruházott hatáskörben a Népjóléti Bizottság jár el. Eljárási szabályok 4. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani, illetőleg oda címezni. (2) A 3. (1) bekezdésében meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. (3) A Polgármesteri Hivatal a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.
5. (1) Az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott kérelmet, illetve vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, továbbá az abban szereplő jövedelmeket és kiadásokat igazoló bizonylatokat, számlákat, igazolásokat csatolni. A jövedelemi, illetve a vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot az együtt élő család valamennyi tagja meg kell tegye, és igazolja. Az egyes támogatások igényléséhez szükséges adatlapokat a 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (3) A kérelemben valamint a jövedelem nyilatkozatban szereplő adatok valódiságának a megállapítása céljából a támogatás megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt, valamint a már folyósított támogatás felülvizsgálata során környezettanulmányt kell végezni. E rendelet 6. -ában szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, kivéve, ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal rendelkezésére. (4) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (5) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolt vagyonnyilatkozat a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik, b) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 6. (1) 1 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja, annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult 1 A 2005. évi CXXVI. Törvény 28. (8), (10) és (11) bekezdései értelmében: (8) 2006. január 1-től rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani nem lehet (10) Ha a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorú személy [Gyvt. 20. -ának 2005. december 31-én hatályos (5)-(6) bekezdése] részére 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselőtestülete a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint, legfeljebb 2006. augusztus 31-éig tovább folyósítja vagy legfeljebb a 2006. augusztus 31-éig terjedő időszakra megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. (11) Azt a jogosultat, akinek 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a 2005. december 31-én hatályos szabályozás
a) a Gyvt. 148. (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A -ban meghatározott egyszeri támogatásnak, c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (2) A jegyző megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 110%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19. (7) bekezdésében meghatározott értéket. (3) A feltételek fennállása esetén a jegyző 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (4) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (5) A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók együttesen, vagy külön-külön a Gyvt. 19. (7) bekezdésében meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek. (6) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. (7) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról, jogosultjának megváltoztatásáról, valamint a támogatás éves felülvizsgálatának eredményéről, megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételei a benyújtás időpontjában fennállnak, 2006. június 30-áig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultnak kell tekinteni.
(8) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. 7. (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt meg kell szüntetni: a) ha a rendszeres támogatásban részesülő a család jövedelmi és vagyoni viszonya alapján már nem jogosult a támogatásra,( ideértve azt az esetet ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt.19. -ában meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.) b) ha a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, és a 23.életévét betöltötte c) ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét betöltötte. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 8. (1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra (a továbbiakban kiegészítő támogatás) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. (2) A kiegészítő támogatásra való jogosultságot a jegyző határozatlan időre állapítja meg. (3) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22%-a. (4) A jegyző annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága a) a tárgyév július 1-én fennáll, a tárgyév július hónapjában a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett, b) a tárgyév november 1-én fennáll, a tárgyév november hónapjában a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett pótlékot folyósít. (5) A pótlék esetenkénti összege a 2006. évben gyermekenként 7500 Ft. (6) Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás 50%-át kell kifizetni.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 9. (1) Albertirsa Város Képviselő-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban (a továbbiakban: rendkívüli támogatás) részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Rendkívüli támogatást elsősorban azoknak a gyermekeknek kell megállapítani: a) akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve b) alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. 10. (1) A rendkívüli támogatás megállapított egyszeri összege nem lehet kevesebb 1000,- Ft-nál. (2) A rendkívüli támogatás megállapított egyszeri legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladhatja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb összegű egyszeri rendkívüli támogatást, összeghatártól függetlenül, a képviselő-testület állapíthat meg. (4) A rendkívüli támogatás megállapításáról, összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. 11. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Természetbeni ellátás különösen: a) az általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszerellátásának támogatása b) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása, c) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása Gyermekétkeztetésben részesülő gyermek étkezési térítési díjához nyújtott támogatás 12. (1) A Népjóléti Bizottság a gyermekétkeztetés térítési díját mérsékelheti, vagy elengedheti a szociálisan rászorult gyermek/tanuló törvényes képviselőjének kérelme, illetve az iskola-, bölcsőde-, óvoda vezetőjének javaslata alapján, ha az ellátást igénybevevő gyermek/tanuló Albertirsán állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj 200 %-át nem haladja meg, vagy a kötelezett szociális, vagyoni, ill. lakhatási körülményeire tekintettel a díjat megfizetni nem képes. (2) Szociálisan rászorulónak minősül a gyermek/tanuló különösen akkor, ha
a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, b) három, vagy több gyermekes családban nevelkedik, c) családjában tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek van, d) egyedülálló szülő neveli. III. fejezet A gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 13. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a Polgármesteri Hivatalhoz ( a továbbiakban: illetékes iroda), valamint az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez nyújthatja be. A gyermekjóléti alapellátások 14. (1) A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése. (2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a.) Gyermekjóléti szolgálat; b.) Gyermekek átmeneti gondozása; c.) Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsőde, - óvoda, - iskolai napközis foglalkozás. (3) A gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat valamint az önkormányzat által fenntartott bölcsőde, óvoda, és általános iskolai napközik ( a továbbiakban: intézmény) közreműködésével biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás 15. (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39. -ban meghatározott feladatait a
Szociális Segítőház Családsegítő Központ és Gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban Szociális Segítőház) intézmény útján biztosítja. Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Segítőház intézményvezetője dönt. (2) A gyermekjóléti szolgálat nevelési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a Gyvtben meghatározottak alapján együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézménnyel, szervezetekkel, és személyekkel. (3) A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás térítésmentes. Gyermekek átmeneti gondozása 16. (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal történő ellátásáról mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról ( teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. (3) A gyermekek átmeneti gondozásáról az önkormányzat helyettes szülő útján gondoskodik. (4) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart. A gyermekek napközbeni ellátása 17. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41..-ában meghatározottak szerint bölcsőde, óvoda, általános iskolai napközi keretében szervezi meg. A jogosultak érdekvédelme 18. (1) A bölcsődei és az óvodai napközi ellátásban részesülők érdekeinek védelmére 4 tagú Érdekképviseleti Fórumot (a továbbiakban: fórum) kell létrehozni.( A Gyvt.35. -a alapján létrehozandó érdek-képviseleti fórum) (2) A fórum tagjai: a) az ellátásban részesülő gyermekek szülei vagy más törvényes képviselő közül 2 fõ b) az intézmény dolgozói közül 1 fõ c) fenntartó képviseletében a Népjóléti Bizottság elnöke 1 fõ (3) A fórum testületként működik. A megválasztott, illetve megbízott tagok maguk közül választják meg a vezetőjét.
(4) A fórum alkalomszerűen működik, összehívásáról a vezető gondoskodik. (5) A fórum döntéseit a tagok többségének egyetértésével hozza meg, melyhez a tagok többségének jelenléte szükséges. (6) A fórum feladatai: a) megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, b) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, c) intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény szakmai ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél, d) véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a gyermeket érintő ügyekben, e) javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról, f) egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyása tekintetében. (7) A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek a fórumnál: - az intézményi ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, - a gyermeki jogok sérelme, valamint - az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén. (8) A fórum a hozzá benyújtott panaszt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről 15 napon belül tájékoztatást ad. (9) Ha a panaszt tevő a vizsgálat eredményével, illetve a megtett intézkedéssel nem ért egyet, vagy a vizsgálat eredményéről 15 napon belül nem kap értesítést, a panasz orvoslása érdekében Albertirsa Város Önkormányzatához, vagy a Pest Megyei Gyámhivatalhoz fordulhat. IV. fejezet Térítési díjak 19. (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, átmeneti gondozásáért térítési díjat kell fizetni. (2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal, külön rendeletben állapítja meg. (4) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
(5) A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj egy napja jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá a 20.. szerinti kedvezmények figyelembevételével. (6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (7) Ingyenes ellátást kell biztosítani, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. Normatív kedvezmények 20. (1) Gyermekétkeztetés esetén a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%- át, e) a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény). (6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. 21. (1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. (2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni. (3) A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre kell megfizetni. (4) A személyi térítési díjat havonta, minden hónap 15 napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és erről negyedévente tájékoztatja a polgármestert, aki a térítési díjhátralék behajtásáról intézkedik.
V. fejezet E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések 22. a) egyedülálló: egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. b) fiatalkorú: az a személy, aki 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. -a szerinti kiskorú, e) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, f) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek, A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket. g) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. -a (4) bekezdésében és 62. -a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. -ában, valamint a 69/D. (2) bekezdésében meghatározott személy, h) gyámhatóság: a jegyző és a gyámhivatal, i) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. k) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,
l) vagyon: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításánál vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. m) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23. (1) E rendelet 2006. január 1-től lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: - Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 32/1999./XII. 30./ rendelete: A gyermekvédelem helyi rendszeréről. (4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény, valamint ezek végrehajtására kiadott más jogszabályok rendelkezései az irányadóak. (5) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. Albertirsa, 2006. január 20. Fazekas László polgármester. Kovács Zoltánné jegyző
Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendelettervezete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Mikebuda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt) 157.. (5) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: II. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben ( a továbbiakban: Gyvt.) foglaltakkal összhangban,- megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésükről. A rendelet hatálya 2. (1) E rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel- Mikebuda község közigazgatási területén tartózkodó a) magyar állampolgárságú, valamint- ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik- az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire. b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001.évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.
(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, Albertirsa város közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. II. fejezet A pénzbeli és természetbeni ellátások 3. (1) A gyermekek védelmét az önkormányzat a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a)pénzbeli és természetbeni ellátások: - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - Gyermekjóléti szolgálat; - Gyermekek átmeneti gondozása; - Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - óvoda, - iskolai napközis foglalkozás. (3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ügyében, a Jegyző jár el. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében a Képviselő-testület jár el. Eljárási szabályok 4. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmeket Albertirsa Város Polgármesteri Hivatalánál kell benyújtani, illetőleg oda címezni. (2) A 3. (1) bekezdésében meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. (3) A Polgármesteri Hivatal a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.
5. (1) Az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott kérelmet, illetve vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, továbbá az abban szereplő jövedelmeket és kiadásokat igazoló bizonylatokat, számlákat, igazolásokat csatolni. A jövedelemi, illetve a vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot az együtt élő család valamennyi tagja meg kell tegye, és igazolja. Az egyes támogatások igényléséhez szükséges adatlapokat a 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (3) A kérelemben valamint a jövedelem nyilatkozatban szereplő adatok valódiságának a megállapítása céljából a támogatás megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt, valamint a már folyósított támogatás felülvizsgálata során környezettanulmányt kell végezni. E rendelet 6. -ában szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, kivéve, ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal rendelkezésére. (4) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (5) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolt vagyonnyilatkozat a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik, b) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 6. 2 7. (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt meg kell szüntetni: a) ha a rendszeres támogatásban részesülő a család jövedelmi és vagyoni viszonya alapján már nem jogosult a támogatásra,( ideértve azt az esetet ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt.19. -ában meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.) 2 Hatályon kívül helyezte a 13/2006. (III. 31.) ÖK. rendelet 3. -a
b) ha a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, és a 23.életévét betöltötte c) ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét betöltötte. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 8. (1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra (a továbbiakban kiegészítő támogatás) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. (2) A kiegészítő támogatásra való jogosultságot a jegyző határozatlan időre állapítja meg. (3) 3 A kiegészítő támogatás megállapítására, folyósítására illetve megszüntetésére, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról szóló 6/2006 (I. 13.) Korm. rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (4) A kiegészítő támogatás havi összege gyermekenként egygyermekes család esetén 4900 Ft, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 4800 Ft, kétgyermekes család esetén 5000 Ft, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén 5000 Ft, három- vagy több gyermekes család esetén 4600 Ft, három- vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén 4200 Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 3700 Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 3500 Ft. (5) A kiegészítő támogatás kizárólag pénzbeli ellátásként állapítható meg. (6) A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente egyszer felülvizsgálja. (7) 4 A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente egyszer felülvizsgálja. Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 9. 3 A rendelet 8. (3) (6) bekezdéseit az 13/2006. (III.31.) ÖK. rendelet módosította 4 Megállapította a 13/2006. (III. 31.) ÖK. rendelet 2. -a
(1) Mikebuda Község Képviselő-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban (a továbbiakban: rendkívüli támogatás) részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Rendkívüli támogatást elsősorban azoknak a gyermekeknek kell megállapítani: a) akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve b) alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. 10. (1) A rendkívüli támogatás megállapított egyszeri összege nem lehet kevesebb 1000,- Ft-nál. (2) A rendkívüli támogatás megállapított egyszeri legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladhatja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb összegű egyszeri rendkívüli támogatást, összeghatártól függetlenül, a képviselő-testület állapíthat meg. (4) A rendkívüli támogatás megállapításáról, összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. 11. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Természetbeni ellátás különösen: a) az általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszerellátásának támogatása b) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása, c) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása III. fejezet A gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 12. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez nyújthatja be.
A gyermekjóléti alapellátások 13. (1) A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése. (2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a.) Gyermekjóléti szolgálat; b.) Gyermekek átmeneti gondozása; c.) Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsőde, - óvoda, - iskolai napközis foglalkozás. (3) A gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat valamint az önkormányzat által fenntartott óvoda, és általános iskolai napközik ( a továbbiakban: intézmény) közreműködésével biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás 14. (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39. -ban meghatározott feladatait a Szociális Segítőház Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban Szociális Segítőház Albertirsa, Vasút u. 4.) intézmény útján biztosítja. Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Segítőház intézményvezetője dönt. (2) A gyermekjóléti szolgálat nevelési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a Gyvtben meghatározottak alapján együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézménnyel, szervezetekkel, és személyekkel. (3) A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás térítésmentes. Gyermekek átmeneti gondozása 15. (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal történő ellátásáról mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról ( teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a
gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. (3) A gyermekek átmeneti gondozásáról a Szociális Segítőház helyettes szülői útján gondoskodik. (4) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart. A gyermekek napközbeni ellátása 16. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41..-ában meghatározottak szerint óvoda, általános iskolai napközi keretében szervezi meg. A jogosultak érdekvédelme 17. (1) Az óvodai napközi ellátásban részesülők érdekeinek védelmére 4 tagú Érdekképviseleti Fórumot (a továbbiakban: fórum) kell létrehozni. (2) A fórum tagjai: d) az ellátásban részesülő gyermekek szülei vagy más törvényes képviselő közül 2 fõ e) az intézmény dolgozói közül 1 fõ f) fenntartó képviseletében 1 fõ (3) A fórum testületként működik. A megválasztott, illetve megbízott tagok maguk közül választják meg a vezetőjét. (4) A fórum alkalomszerűen működik, összehívásáról a vezető gondoskodik. (5) A fórum döntéseit a tagok többségének egyetértésével hozza meg, melyhez a tagok többségének jelenléte szükséges. (6) A fórum feladatai: g) megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, h) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, i) intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény szakmai ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél, j) véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a gyermeket érintő ügyekben, k) javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról, l) egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyása tekintetében. (7) A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek a fórumnál: - az intézményi ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,
- a gyermeki jogok sérelme, valamint - az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén. (8) A fórum a hozzá benyújtott panaszt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről 15 napon belül tájékoztatást ad. (9) Ha a panaszt tevő a vizsgálat eredményével, illetve a megtett intézkedéssel nem ért egyet, vagy a vizsgálat eredményéről 15 napon belül nem kap értesítést, a panasz orvoslása érdekében Mikebuda Község Önkormányzatához, vagy a Pest Megyei Gyámhivatalhoz fordulhat. IV. fejezet Térítési díjak 18. (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, átmeneti gondozásáért térítési díjat kell fizetni. (2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal, külön rendeletben állapítja meg. (4) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (5) A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj egy napja jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá a 20.. szerinti kedvezmények figyelembevételével. (6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (7) Ingyenes ellátást kell biztosítani, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. Normatív kedvezmények 19. (1) Gyermekétkeztetés esetén a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%- át,