Tájékoztatója és Kezelési szabályzata

CIB TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP Tájékoztatója és Kezelési szabályzata Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyta határozat szám és dátum: E-III/110.244-4/2008. számú 2008. március 4-én kelt határozat Alapkezelő: CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Forgalmazó, Letétkezelő, Garanciavállaló: CIB Bank Zrt. 2008. április Az Alap Portfoliója származtatott terméket tartalmaz, ezért az Alapba történő befektetés a szokásostól eltérő kockázattal jár. A származtatott termékek nettó pozíciójának a Tpt. 3. számú melléklete szerinti korrigált összértéke legfeljebb kétszerese, korrekció nélküli összértéke legfeljebb nyolcszorosa lehet az Alap Saját tőkéjének. 1/51

TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ 5 FOGALMAK 2 1. ELADÁSI AJÁNLAT 4 1.1. AZ ALAP ÁTALAKULÁSA 4 1.1.1 A Tpt. 260. (6) szerint az Alap átalakulásának indoka 4 1.1.2 A Tpt. 260. (6) szerint az Alap átalakulásának napja 4 1.1.3 A Tpt. 260. (6) szerint az Alap átalakulásának feltétele 4 1.2. AZ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA 4 1.3. HOZAMFIZETÉS 5 1.4. A TŐKE VISSZAFIZETÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA 5 1.5. KOCKÁZATOK 5 1.6. ADÓZÁS 6 1.6.1 Az Alap adózása 6 1.6.2 Devizabelföldi magánszemélyek adózása 6 1.6.3 Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása 6 1.6.4 Deviza-külföldiek adózása 7 2. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI 8 2.1. A BEFEKTETŐK LEHETSÉGES KÖRE 8 2.2. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FAJTÁJA, TÍPUSA 8 2.3. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSA, NYILVÁNTARTÁSA 8 3. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐI 9 3.1. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 9 3.1.1 Általános adatok 9 3.1.2 Vezető tisztségviselők 9 3.1.3 Az Alapkezelő által kezelt más Alapok 10 3.1.4 Az Alapkezelő feladata 10 3.1.5 Az Alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai 10 3.1.6 Egyéb információk 11 3.2. A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA 11 3.2.1 Általános adatok 11 3.2.2 Vezető tisztségviselők 11 3.2.3 A Letétkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai 12 3.2.4 A Letétkezelő feladata 12 3.3. A FORGALMAZÓ BEMUTATÁSA 13 3.4. A GARANCIAVÁLLALÓ BEMUTATÁSA 13 3.5. A KÖNYVVIZSGÁLÓ BEMUTATÁSA 13 3.5.1 A könyvvizsgáló adatai 13 3.5.2 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények 13 3.5.3 A könyvvizsgáló feladata 13 4. JOGI KÉRDÉSEK 14 4.1. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 14 4.2. ÉRDEKÜTKÖZÉS 14 4.3. JOGHATÓSÁG 14 4.4. HÁTTÉRSZABÁLYOK 14 FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 15 1. AZ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA 17 2. AZ ALAPKEZELŐ ÉS A LETÉTKEZELŐ RÖVID BEMUTATÁSA 17 3. A BEFEKTETÉSI POLITIKA 18 3.1. A BEFEKTETÉSI STRATÉGIA 18 3.2. A BEFEKTETÉSI ESZKÖZKOSÁR 19 3.3. A BEFEKTETÉSI STRATÉGIA MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYÉT BEMUTATÓ LEGFONTOSABB ADATOK: 20 3.4. A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI 20 3.5. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK 20 3.6. A TŐKE VISSZAFIZETÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA 20 3.7. A LIKVID ESZKÖZÖK LEGKISEBB ARÁNYA 20 3.8. HITELFELVÉTEL, ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS, BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK TERHELHETŐSÉGE 20 3.9. BEFEKTETÉSI KORLÁTOK 21 4. A HOZAM 23 4.1. A HOZAM 23 4.2. A HOZAM SZÁMÍTÁSA ÉS KIFIZETÉSE 23 5. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK 25 5.1. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK GYAKORISÁGA, IDŐPONTJA, ÉS KÖZZÉTÉTELE 25 5.2. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA 25 5.3. A PORTFOLIÓ EGYES ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYAI 25 5.4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI 26 5.4.1 A Befektetési jegyek másodlagos forgalmazása 2008. április 10-ig 26 5.4.2 A Befektetési jegyek másodlagos forgalmazása 2008. április 11-től 26 6. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 27 6.1. AZ ALAPOT TERHELŐ KÖLTSÉGEK 27 6.1.1 Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek 27 6.1.2 Az Alap működésével kapcsolatos költségek 27 6.2. A BEFEKTETŐT KÖZVETLENÜL TERHELŐ KÖLTSÉGEK 27 7. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZÖDŐ JOGOK 28 8. A BEFEKTETŐK ÉRDEKVÉDELME 28 8.1. FELELŐSSÉG 28 8.2. BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP 28 8.3. ILLETÉKES BÍRÓSÁG 28 8.4. EGYÉB GARANCIÁK 28 9. A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA 29 2/51

9.1. KÖZZÉTÉTELI HELYEK 29 9.2. RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 29 9.3. RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 29 10. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA, BEOLVADÁSA 30 10.1. AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 30 10.2. AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 30 10.3. AZ ALAP BEOLVADÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 30 11. A Tájékoztató és a Kezelési szabályzat jóváhagyása módosításának Általános szabályai 30 12. A Tájékoztató és a Kezelési szabályzat jóváhagyása, módosítása 30 13. Mellékletek 30 3/51

TÁJÉKOZTATÓ 4/51

ÖSSZEFOGLALÓ A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) tevékenységét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény előírásai szerint, a Felügyelet III/100.036-4/2002 számú határozata alapján végzi, továbbá birtokában van minden olyan hatósági engedélynek, amelyet jogszabály előír az alábbi befektetési alap létrehozásához és kezeléséhez. Jelen Tájékoztató egységes szerkezetben tartalmazza az Alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alap a CIB Tőkevédett Származtatott Alap nyilvános Tájékoztatóját és Kezelési Szabályzatát. Az Alapkezelő, továbbá a CIB Bank Zrt., mint forgalmazó, jelen dokumentumban szereplő adatok valódiságáért egyetemleges felelősséget vállalnak, amit a Tájékoztató végén aláírásukkal igazolnak. Az Alap könyvvizsgálója a TÉZISEK Könyvszakértő és Vezetési Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (1121 Budapest, Rácz Aladár u. 33., cg. 01-09-468410) könyvvizsgálója, dr. Csemniczky Jánosné 1121 Budapest, Rácz Aladár u. 33., kamarai igazolvány száma: MKVK-005253) (a továbbiakban Könyvvizsgáló) rendelkezik a Tpt. által előírt jogosítvánnyal, szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással. A Tpt. "Az Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala" című részben következőképpen rendelkezik: 26. (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. 26. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 29. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Jelen Tájékoztató önmagában nem tekinthető a befektetési alap jegyeinek jegyzésére vagy megvásárlására felhívó ajánlatnak. A Tájékoztató magyar nyelven készül, az Alapkezelő, mint kibocsátó a Tájékoztató magyar nyelvű változatát tekinti hivatalosnak és kötelezőnek. Az eladási ajánlat során senki nem jogosult más információkat továbbadni, mint amelyeket jelen Tájékoztató tartalmaz. Minden olyan információ, amelyet az Alapkezelő, illetve a Forgalmazó nem erősített meg, nem tekinthető hitelesnek. 5/51

FOGALMAK Alap: ÁKK Zrt.: Alapkezelő: Alapok: Állampapír: Befektetési alap letétkezelési tevékenység: Befektetési alap letétkezelő: Befektetési alap saját tőkéje: Befektetési alap: Befektetési alapkezelési tevékenység: Befektetési alapkezelő: Befektetési jegy: Befektető: Cstv: Dematerializált értékpapír: Értékpapírkölcsönzés: Értékpapírletétkezelés: Értékpapírszámla: Forgalmazó üzletszabályzata: Forgalmazó: Hátralévő átlagos futamidő: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt nyilvános befektetési alap, a CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap (2008. április 10-ig), amely a CIB Tőkevédett Származtatott Alap (2008. április 11-től); az Államadósság Kezelő Központ Zrt.; a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.; a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt nyilvános befektetési alapok: CIB Hozamgarantált Betét Alap, CIB Pénzpiaci Alap, CIB Euró Pénzpiaci Alap, CIB Konvergencia Kötvény Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Ingatlan Alapok Alapja, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Részvény Alap, CIB Európai Részvény Alap, CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja, CIB Nyersanyag Alapok Alapja, CIB Koktél 1 Alapok Alapja, CIB Koktél 2 Alapok Alapja, CIB Koktél 3 Alapok Alapja, CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja, CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja, CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja, CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja, CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Profitmix 4 Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Alternatív energia Tőkevédett Származtatott Alap, CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap, CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap; a magyar vagy külföldi állam, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; az a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszaváltásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi; a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos; befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel; a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, vagy fióktelep; befektetési alap nevében (javára és terhére) a Tpt.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. Törvény; a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére; értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása; a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás; a forgalmazó tevékenységét szabályozó, szerződési feltételeit rögzítő PSZÁF által jóváhagyott szabályzat; az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató, jelen Tájékoztató vonatkozásában a CIB Bank Zrt.; fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamat-megállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration); minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti; 6/51

Hosszú pozíció: Hozam: Hpt.: KELER Zrt.: Kezelési szabályzat: Kibocsátó: Közzétételi hely: Likvid eszköz: MNB: Nettó eszközérték: Nyitott pozíció: Opció: Portfolió: Felügyelet: Ptk.: Repó- és fordított repóügylet: Rövid pozíció: Saját tőke: Számlavezető Származtatott ügylet: Szintetikus betét: Szja: Tájékoztató: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg; Az Alap futamidejének lejárata után kifizetésre kerülő hozam, amely az Opció alapjául szolgáló befektetési eszközöknek az Alap futamidején belül elért teljesítményének meghatározott hányada, az Alap nem ígért fix hozamot, és nem tartalmaz hozamgaranciát 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról; Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.; jelen tájékoztató részét képező, az egyes befektetési alap működésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó dokumentum; CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. a www.cib.hu és a www.cibalap.hu honlap; a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét; a Magyar Nemzeti Bank; befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke; az Alap nevében kötött olyan vételi opciós ügylet(ek), amelyek a Befektető számára jogot biztosítanak arra, hogy a vételi opciós ügylet(ek) alapjául szolgáló befektetési eszközök saját devizában számított árfolyamnövekményét egy meghatározott részesedés arányában a Befektető megkapja; jelen Tájékoztató vonatkozásában a befektetési alap, mint vagyontömeg részét képező eszközelemek összessége, melyet az Alapkezelő saját döntése alapján, az Alap meghirdetett befektetési elveinek megfelelően alakít ki; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről. minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repó ügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repó ügylet). Óvadéki repo ügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repó ügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repó ügyletnek tekintendő. Az óvadéki repó ügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg; minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg; az Alap indulásakor a Befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatát, az Alap futamideje alatt az Alap összesített nettó eszközértékét jelenti; Bármely befektetési szolgáltató, aki jogosult dematerializált értékpapírok nyilvántartására is alkalmas ügyfélszámla vezetésre, illetve ahol biztosított az ügyfelek állományainak elkülönített nyilvántartása. olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva); Fix kamatozású instrumentum, amelynek a mindenkor aktuális piaci értékét az adott napi zérókupon szintek határozzák meg. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról; jelen dokumentum, amely az Alapra vonatkozóan a Tpt. előírásainak megfelelő információkat tartalmazza, melynek része a Kezelési Szabályzat; Tőzsde: Budapesti Értéktőzsde Zrt. (H - 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5.) Tpt.: Ügyfél: 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról; az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi; 7/51

1. ELADÁSI AJÁNLAT 1.1. Az Alap átalakulása 1.1.1 A Tpt. 260. (6) szerint az Alap átalakulásának indoka 2006. augusztus 31-től új adójogszabályok léptek hatályba, melyek szerint az ezt követően megvásárolt befektetési jegyeken elért árfolyamnyereség után 20%-os mértékű kamatadót kell megfizetni, ám Társaságunk azon Befektetőink számára, akik 2006. augusztus 31. előtt jegyezték az Alap befektetési jegyeit továbbra is biztosítani kívánja az adómentes befektetés lehetőségét. 1.1.2 A Tpt. 260. (6) szerint az Alap átalakulásának napja 2008. április 10. 1.1.3 A Tpt. 260. (6) szerint az Alap átalakulásának feltétele Az Alap kibocsátásakor a lejárat dátumaként 2008. április 10. került meghatározásra, azonban az Alap átalakításával a futamideje meghosszabbításra, és vagyona a kibocsátáskor meghirdetett befektetési irányelveket követve újrabefektetésre kerül. Az Alap típusa, várható hozam és befektetési kockázat jellemzői, BAMOSZ besorolása, a Befektetési jegyek névértéke, előállítási módja nem változik az átalakítást követően. Az Alap fajtája az átalakulás következtében megváltozik és zártvégű befektetési alapból nyíltvégű befektetési alappá alakul át. 1.2. Az Alap rövid bemutatása az Alap teljes neve 2008. április 10-ig: CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap 2008. április 11-től: CIB Tőkevédett Származtatott Alap az Alap rövid neve 2008. április 10-ig: CIB Tőkegarantált Alap 2008. április 11-től: CIB Tőkevédett Alap az Alap célja a Befektető számára lehetőséget nyújtani arra, hogy a hagyományos megtakarítások biztonságának megtartása mellett, - leginkább csak kockázatos ügyletekkel elérhető - jelentős árfolyamnyereségre tegyen szert, ennek érdekében: 2008. április 10-ig: az Alap többelemű, globális befektetési eszközkosarat tart fenn, amely lehetőséget teremt a részvény-, a nyersanyag- és a devizapiacok árfolyamemelkedésének kihasználására, a több lábon állás előnyeit erősíti, hogy az Alap a befektetési eszközkosár jobban teljesítő elemeiből nagyobb arányban (50-30-20%) részesedik 2008. április 11-től: az Alap globális befektetési eszközkosara segítségével továbbra is adott a részvény-, a nyersanyag- és a devizapiacok hozamszerzési lehetőségeinek kihasználása, viszont új elemként az ingatlanpiac is elérhetővé válik a Befektető számára, a több lábon állást már egy hozam-optimalizációs algoritmus is szolgálja, így az árfolyam-emelkedések mellett már a negatív piaci trendekkel is hozamot lehet termelni befektetési politika cél-, ill. lehetséges befektetési területei 2008. április 10-ig: tőke-visszafizetést biztosító bankközi forintpiac; amerikai részvény-, globális nyersanyagpiac és EUR/USD devizapár hozamait nyújtó származékos piac 2008. április 11-től: tőke-visszafizetést biztosító bankközi forintpiac; amerikai, európai, japán és kínai részvény-, globális nyersanyagpiac, európai ingatlanpiac, EUR/USD devizapár hozamait nyújtó származékos piac várható hozam magas részvényekkel, nyersanyagokkal, ingatlanokkal, devizákkal versenyképes kockázatviselés kockázattűrő BAMOSZ besorolás garantált típus nyilvános 2008. április 10-ig: zártvégű, azaz a futamidő lejárata előtt nem visszaváltható, a Tőzsdén fajta 2008. április 11-től: értékesíthető nyíltvégű, azaz bármikor visszaváltható, származtatott ügyletekbe fektető, értékpapír befektetési alap első tőzsdei kereskedési nap 2005/05/06 (tőzsdei bevezetés) utolsó tőzsdei kereskedési nap 2008/04/04 (tőzsdei kivezetés) nyilvántartásba vétel a Felügyelet 1112-61 lajstromozási számon, 2.637.530.000,- Ft induló tőkével E-III/110.244-1/2005. számú határozatával 2005. április 6-án vette nyilvántartásba futamidő 2005/04/11-2010/06/25 befektetők köre a befektetési jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vásárolhatják ISIN kód HU0000703616 névérték 10 000,- Ft előállítási mód dematerizált nettó eszközérték 2007/12/28 2 980 075 091,- Ft 8/51

2007/12/28-től számított múltbeli hozamok az Alap által elért hozam 3 hónap - 6 hónap - 1 év 5.72% 5 év - 2007 5.72% 2006 3.28% 2005-2004 - 2003 - az Alap indulásától számított évesített hozam 4.57% Az Alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra! A feltüntetett hozamadatok a forgalmazási, számlavezetési költségek levonása előtti, az Alap működési költségeivel csökkentett nettó hozamok. Az Alap hozamadatai a Befektetési jegyek névértékének pénznemével megegyező pénznemben kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. Az Alap tőkeáttételt alkalmaz, amely szerint a származtatott termékek nettó pozíciójának a Tpt. 3. számú melléklete szerinti korrigált összértéke legfeljebb kétszerese, korrekció nélküli összértéke legfeljebb nyolcszorosa lehet az Alap Saját tőkéjének. kötelezettsége. 1.3. Hozamfizetés Az Alap a futamidő alatt tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot. A Befektetők az Alap teljes hozamát a futamidő végén a Befektetési jegyek visszaváltásakor realizálhatják. A hozam kifizetésének részletes szabályai a Kezelési Szabályzatban találhatók. 1.4. A tőke visszafizetésének biztosítása 2008. április 10-ig a CIB Bank Zrt. mint Garanciavállaló a Garanciavállalási nyilatkozat aláírásával visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy a Befektetési jegyek árfolyamértéke 2008. április 10-én eléri a Befektetési jegyek névértékét. A Garancia 2008. április 10-én illeti meg azon Befektetőket, akik ezen a napon Befektetési jeggyel rendelkeznek, tehát azon Befektető esetében nem érvényesíthető a Garancia, aki 2008. április 10-ét megelőzően a Befektetési jegyet másodlagos forgalmazás során értékesítette, ekkor a Befektetőt a Garancia nélkül kizárólag az értékesítés során elért vételár összege illeti meg. A Garanciavállaló által nyújtott Garancia teljes összege megegyezik az Alap induló Saját tőkéjével. A Garanciavállaló által garantált teljes összegből az egyes Befektetési jegy tulajdonosok 2008. április 10-én a tulajdonukban lévő Befektetési jegyek darabszámának az Alap összes Befektetési jegy darabszámához viszonyított arányának megfelelő összegre jogosultak. A Garancia érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a 2008. április 10-én a Befektetési jegyek árfolyamértéke nem éri el a Befektetési jegyek névértékét. Ebben az esetben a Befektetési jegy tulajdonosok jogosulttá válnak a Garanciavállalótól az általuk birtokolt Befektetési jegyek névértékének megfelelő összeg követelésére. A Garanciavállaló a Garancia alapján a Befektetők javára teljesítendő összeget az Alap Letétkezelőnél vezetett pénzforgalmi számlájára utalja, amely összeg a Garancia alapján történő kifizetések fedezetéül szolgál. A Garancia 2008. április 10-ről számított 30 napig marad érvényben. A Garanciavállaló a Garanciára jogosult Befektetők ezen határidőn belül írásban benyújtott igényre teljesít a Garancia alapján fizetést. A teljesített kifizetéssel egyidejűleg megszűnik a Garanciavállaló Garancián alapuló fizetési A Garanciavállaló CIB Bank Zrt. fizetési kötelezettségeire vonatkozó teljesítőképességének megítéléséhez az alábbi minősítésekkel rendelkezik: Amennyiben a Garanciavállalót jogszabály vagy hatósági rendelkezés folytán a Garancia alapján felmerülő fizetési kötelezettsége miatt adó-, adóelőleg-levonási vagy visszatartási kötelezettség terhelné, akkor ezen kötelezettség értékével a Garancia összege csökken. 1.5. Kockázatok A kockázatok az Alap portfoliójában található eszközöktől függenek, ez határozza meg a Befektetési jegyek árfolyam-ingadozásának mértékét és irányát. Az Alap portfoliójában található befektetési eszközök árfolyamának változékonysága miatt elengedhetetlen a Befektetők számára befektetési döntésük meghozatala előtt a kockázati tényezők áttanulmányozása. (1.) Az Alap hozamfizetését befolyásoló kockázatok A kockázatok a devizaárfolyam és a mögöttes részvények árfolyamának változékonyságától függenek, ez határozza meg a Befektetési jegyek árfolyam-ingadozásának mértékét és irányát. Tehát az Alap ebből a szempontból közvetetten azokat a kockázatokat viselik, amelyek a deviza- és részvényalapú befektetéseket jellemzik, ezek közül a legfontosabbak: Gazdasági kockázat Az adott ország inflációjának emelkedése közvetlen negatív hatással lehet a hozamtermelést biztosító eszközök árfolyamára. Ez a hatás lehet olyan 9/51

mértékű, hogy a hozamtermelést biztosító eszközök teljesítménye egyes időszakokban az infláció szintje alatt maradhat, ami negatív reálhozamot eredményezhet. Az adott ország egyéb makrogazdasági mutatóinak (költségvetési hiány, külkereskedelmi mérleg egyenlege, GDP növekedési üteme, deviza árfolyama) kedvezőtlen irányú változása szintén negatív hatással lehet a hozamtermelést biztosító eszközök árfolyamára. A gazdaságpolitikában bekövetkező változások a gazdasági mutatók azonnali változatlansága mellett is érinthetik kedvezőtlenül a tőkepiacokat és azon keresztül a hozamtermelést biztosító eszközök árfolyamát. Részvénypiaci kockázat A részvények árfolyama nem csak a kedvezőtlen makrogazdasági, tőkepiaci események, hanem egyedi vállalati események hatására is jelentősen csökkenhet, így a Befektetési jegyek árfolyamát veszteség érheti. Likviditási kockázat A hozamtermelést biztosító tőkepiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válik hozamtermelést biztosító eszközökhöz kapcsolódó jogokból származó árfolyamnyereség realizálása. Árazási kockázat Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen gazdasági környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon az értékpapírok ára jelentősen eshet, mely negatív hatással lehet a hozamtermelést biztosító eszközök árfolyamára. Adókockázat A Befektetési jegyekre, Befektetési Alapra vonatkozó adózási szabályok a jövőben esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak. Devizaárfolyam kockázat A devizában keletkező hozamokat az Alap magyar forintban fizeti meg, ezért itt devizaárfolyam kockázat nincs. (2.) A származtatott alap működésével járó kockázatok A befektetett tőke visszafizetésének kockázata Az Alap induló Saját tőkéjének Befektetők részére történő visszafizetését a befektetési politika által biztosított tőkevédelem szavatolja, így az előző pontban feltüntetett kockázati tényezők csak korlátozottan állnak fenn! A befektetett tőke visszafizetését harmadik személy nem garantálja. Részesedés számításának kockázata A hozamtermelést biztosító eszközök időközi teljesítményéből való részesedés számításának szabályai részletesen szabályozottak, azonban az eszközkosár elemeinek számítási szabályai időközben megváltozhatnak. Ez az elérhető hozamra bármely irányú hatás gyakorolhat. Habár a bekövetkeztés valószínűsége rendkívül alacsony, és az esetleges bekövetkezés várható hatása elhanyagolható, de létező kockázati tényezőt jelent. Partnerkockázat A Saját tőke jelentős részét adó bankbetét a CIB Bank Zrt.- nél kerül lekötésre. A betét lejáratkori visszafizetése, és a Saját tőke lejáratkori visszafizetését ígérő Garancia a CIB Bank Zrt. fizetőképességét feltételezi, a CIB Bank Zrt. a nemzetközi Banca Intesa csoport tagja (a hosszú lejáratú kötelezettségek minősítései: MOODY S: A1, STANDARD&POOR'S: BBB+pi, FITCH: A), 2800 milliárd EUR-t meghaladó mérleg-főösszege alapján Olaszország legtőkeerősebb pénzintézete. Ebből következően a nemfizetés kockázata rendkívül csekély, de létező kockázati tényezőt jelent. Az Alap portfoliójában található opció kiírója egy patinás nemzetközi befektetési bank, amely fenti szolgáltatását évtizedek óta nyújtja ügyfeleinek. Mindazonáltal az opció kiírójának fizetőképessége a lejárati időpontban létező bizonytalansági tényezőt jelent, amellyel az Alap várható kifizetési szintjének megítélése során számolni kell. (3.) Az Alap megszűnésének kockázata Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben alaponként a Saját tőke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a 20 millió forintot. (4.) Az Alap forgalmazásához kapcsolódó kockázatok Az Alap forgalmazását az Alapkezelő a Tpt.-ben meghatározott esetekben felfüggesztheti, mely esetben annak újraindításáig a Befektetők nem juthatnak hozzá befektetéseinek ellenértékéhez. Mivel a Befektetési jegyek árfolyamát az Alapkezelő T+1 napon állapítja meg, a T napi forgalmazási árfolyam utólag válik ismertté a megbízást T napon adó Befektetők előtt. (További részletek: Kezelési Szabályzat 5.4 pont.) 1.6. Adózás A jelen fejezetnek nem célja a Befektetési jegyekkel kapcsolatos adókövetkezmények teljes körű tárgyalása, teljesnek csak a Tájékoztató kiadásának időpontjában alkalmazandó hatályos jogszabályok való hivatkozás tekinthető. 1.6.1 Az Alap adózása Az Alapnak eredménye tekintetében nincs adófizetési kötelezettsége (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseit kivéve). Az Alap külföldi befektetésein keletkező jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a keletkezés helyét jelentő országban adó terheli. Ebben az esetben az adott ország jogszabályai, és az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg (ha ez utóbbi létezik). 1.6.2 Devizabelföldi magánszemélyek adózása Amennyiben a Befektetési jegyeket nyilvános jegyzés vagy tőzsdei forgalomba hozatal során szerezték meg a Befektetési jegyek lejáratkori visszaváltásából vagy a tőzsdei értékesítésből származó árfolyamnyereség után forrásadót kell fizetni. Az adó alapja a visszaváltási/eladási ár és az igazolt vételár különbsége, amely kamatnak minősül. Az Szja alkalmazásában a kamat adókulcsa a Tájékoztató jóváhagyásának időpontjában 20%. 1.6.3 Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása Esetükben nincs árfolyam-nyereségadó, a Befektetési jegyek a Befektetési jegyek lejáratkori visszaváltásából vagy a tőzsdei értékesítésből származó árfolyamnyeresége a társasági adóalap része. Ez után a mindenkor 10/51

érvényes adójogszabályok szerint (a társasági adóról, az osztalékadóról és a szolidaritási adóról szóló törvények) kell az adót megfizetni. 1.6.4 Deviza-külföldiek adózása Ha Magyarország és a Befektetési jegy tulajdonos adózás szerinti saját országa között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a saját döntése alapján vagy a hazai vagy saját országa jogszabályainak hatálya alá tartozik. Az egyezmény hiányában a devizakülföldiekre ugyanúgy a deviza-belföldiekre vonatkozó adójogszabályok vonatkoznak. 11/51

2. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI 2.1. A Befektetők lehetséges köre A Befektetési jegyek vásárlói - a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint - devizabelföldi- és devizakülföldi természetes-, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek. 2.2. A Befektetési jegyek fajtája, típusa Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektető számára, egy sorozatban, határozott időre az Alap futamideje alatt, 2008. április 10-ig zártvégű, majd az átalakulást követően, 2008. április 11-től nyíltvégű, azaz bármikor visszaváltható, egyenként 10.000,- Ft névértékű, nyilvános, névre szóló Befektetési jegyet bocsát ki. 2.3. A Befektetési jegyek előállítása, nyilvántartása A Befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek nyomdai előállításra. A Forgalmazó minden forgalmazási nap értesíti a KELER Zrt.-t a Befektetők Számlavezetőinek személyéről és a Számlavezetők központi értékpapír-számláin a forgalmazási adatok alapján a jóváírandó vagy megszüntetendő Befektetési jegy darabszámról. A KELER Zrt. az értesítés alapján a Befektetési jegyeket a Számlavezetők értékpapír-számláin haladéktalanul jóváírja vagy megszünteti. A Számlavezetők ezt követően egyenként jóváírják vagy megszüntetik a Befektetők számláin a forgalmazott Befektetési jegyeket, amelyek tulajdonjogát a Számlavezető által kiállított számlakivonat igazolja. A Befektető értékpapír-számláján végrehajtott műveletről a Számlavezető számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a Befektetőnek. A Számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a Befektető kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. 12/51

3. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐI 3.1. Az Alapkezelő bemutatása 3.1.1 Általános adatok Cégnév CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Levelezési cím: H-1027 Budapest, Medve utca 4-14. Alapításának időpontja: A cégbejegyzés helye: A cégbejegyzés ideje: 2000. április 3. Tevékenységi köre: Cégbírósági végzés száma: Cg. 01-10-044283 Működésének időtartama: Üzleti éve: Tulajdonosai: 1999. december 31. (jogelődje a CIB Befektetési Alapkezelő Kft., alapítva 1997. április 1-én) Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest 65.23 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 67.12 03 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 67.13 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 74.14 03 Üzletviteli tanácsadás a társaság határozatlan időre alakult megegyezik a naptári évvel 93,3367%-ban 6,6633%-ban a CIB Bank Zrt., a CIB Reál Zrt., Megjegyzés: a szavazati arányok megegyeznek a tulajdoni arányokkal. Alaptőke: 300.000.000.- Ft (2007. december 31.) Felügyeleti engedélye: III/100.036-4/2002 sz. határozat (2002. október 25.) Alkalmazottainak száma: 15 fő (2007. december 31.) Az Alapkezelő szervezeti felépítése úgy került kialakításra, hogy elkülönített szervezeti egységek foglalkoznak a portfoliók kezelésével, az értékesítés és marketing tevékenységgel, valamint a back office teendők ellátásával. Mindegyik szervezeti egység az Alapkezelő vezérigazgatójának jelent. 3.1.2 Vezető tisztségviselők Igazgatóság: Vargáné Konyáry Hedda, az Igazgatóság elnöke 1986-ban szerezte okleveles gépészmérnök diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1989-ben, szintén a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Társadalomtudományi Karon mérnök-tanári diplomát kapott. 1993-ban az ELTE Természettudományi Karán középiskolai matematika tanár oklevelet szerzett. 2001-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, Posztgraduális Karon, Bankmenedzser szakon. Tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. 1995-től dolgozik a CIB Bank Zrt.-nél, kezdetben a Bank Lakossági Központjában, majd 1999-től az akkor megalakuló Private Banking Osztály vezetésével bízták meg. Dr. Cseh György, az Igazgatóság tagja, vezérigazgató 1992-ben végzett közgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1998-ban jogász diplomát szerzett a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2000-ben diplomát szerezett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) Nemzetközi Befektetés-elemzői kurzusán. Tőzsdei szakvizsgával, opciós szakvizsgával és befektetés-kezelői szakvizsgával rendelkezik. 1996-tól 1998-ig a Ford Motor Company / Ford Credit régió igazgatója. 1998-tól 2001-ig a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese. 2001-től a CIB Értékpapír Rt. vagyonkezelési üzletágának vezetője, 2002. márciusától pedig a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Kállai Zoltán, az Igazgatóság tagja 1995-ben végzett közgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és vezetés-szervezés szakain. 2002-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) Nemzetközi Befektetés-elemzői kurzusán. 1995-től 1996-ig auditor az Arthur Andersen Kft.-nél. 1996-tól a CIB Bank Zrt. munkatársa, ahol 1998-tól 2001 májusáig a Piaci Kockázatkezelési Osztályvezetője, 2001 májusától a Kockázatkezelési Főosztályon főosztályvezetőhelyettes. Komm Tibor, az Igazgatóság tagja 1994-ben diplomát szerzett a Budapesti Üzleti Akadémián, majd 1997-ben végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügy-Pénzintézet szakán, mint közgazdász. Ezt követően elvégezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi-szakokleveles közgazdász képzését. 2003-ban teljesítette a Nemzetközi Bankárképző Intézet Vagyon, Alap, Portfolió (VAP) tanfolyamának vizsgakötelezettségeit. Tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. 1997-ben a Winterthur Nyugdíjpénztárnál, majd a Magyar Cetelem Bank pénzügyi osztályán helyezkedett el, 1998. júniusától a CIB Értékpapír Rt. vagyonkezelője, 2000. novemberétől a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. 13/51

munkatársa. 2002. szeptembertől Értékesítési és Marketing Igazgató, 2004-től Értékesítési és Üzletfejlesztési Igazgató, 2007-től az Igazgatóság tagja. Madácsi Zsolt, az Igazgatóság tagja 1994-ben kapott tanári diplomát az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, majd 1997-ben közgazdász diplomát szerzett a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. 2004-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) Nemzetközi befektetés-elemzői kurzusán. Tőzsdei szakvizsgával, származékos szakvizsgával rendelkezik. 1997-1998 között az ING Bank, 1998-2000 között pedig a Takarékbróker Rt. munkatársa volt. 2000-től az Allianz Hungária Biztosító Rt-nél portfolió manager. 2005-ben csatlakozott a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez, ahol a vagyonkezelés vezetője. Felügyelő Bizottság: Winand Ágnes, Felügyelő Bizottsági tag 1978-ban végzett a Marx Károly Közgazdaság Tudomány Egyetem pénzügyszakán, ahol közgazdasági diplomát szerzett. Regisztrált könyvelő. 1978-tól az OTP központi Devizaosztályán dolgozott, a szakterülethez tartozó szabályozási és ellenőrzési feladatokat látott el. 1985-ban lépett be a CIB Bankba,azóta számviteli munkaterületen dolgozik.1992-től a CIB leányvállaltánál a KHB-nál látott el komplex számviteli feladatokat,majd a beolvadás után, újra a CIB Bank dolgozója.1993-tól számviteli osztályvezető, 1998-tól főosztályvezető-helyettes,2006-tól főosztályvezető beosztásban látja el feladatát. A CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár 3.1.3 Az Alapkezelő által kezelt más Alapok Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 3. számú mellékletét. 3.1.4 Az Alapkezelő feladata (1) az Alapkezelő az Alap működtetése során a Befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni. (2) meghatározza az Alap működésének feltételeit és részletes befektetési politikáját; (3) kialakítja az Alap portfolióját és megvalósítja az Alap befektetési politikáját; (4) elkészíti és a mindenkori jogszabályi környezetnek megfelelően módosítja az Alap Kezelési szabályzatát, valamint Tájékoztatóját; (5) előkészíti és megköti a forgalmazói, letétkezelői és könyvvizsgálói szerződéseket; (6) beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket; 3.1.5 Az Alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai A teljes magyarországi befektetési alap-piachoz hasonló trendnek megfelelően mozgott az Alapokban lévő vagyon is és a kezdeti állomány-csökkenést követően összességében a 2006. év során 81 milliárd forintról 127,5 milliárd forintra nőtt a 20 nyilvános befektetési alapból álló CIB Befektetési alapcsaládban lévő kezelt vagyon. Az Alapkezelő árbevétele a 2005. évi 834,3 millió Ft-hoz képest 2006-ban 1,414 milliárd Ft-ra emelkedett, ez a dinamikus növekedés abból adódott, hogy a befektetési alapokban kezelt átlagos vagyon és ennek megfelelően az alapkezelési díjbevétel is jelentősen nőtt a 2005. évi szinthez képest. A kimagasló árbevételnek köszönhetően az Alapkezelő a 2006. üzleti évben 1,8 milliárd forintos mérleg-főösszeg mellett - a 2005. évi 392 millió Ft adózott eredményhez képest - 820,6 millió forint adózott eredményt ért el. Az 2004., 2005., 2006. év mérlegeinek, eredménykimutatásainak összehasonlító adatai: Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 2. számú mellékletét. A piaci helyzet bemutatása: Igazgatótanácsának elnöke. Felügyelő bizottsági tag még a CIB Csoporthoz tartozó CIB Service Zrt.-nél valamint a CIB Reál Zrt.-nél. Faragó Attila, Felügyelő Bizottsági tag 2000-ben diplomát szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügy-Pénzintézet szakán, mint közgazdász, nemzetközi könyvvizsgálói képesítéssel (Assosiation of Chartered Certified Accountant) rendelkezik. 2006-ban értékpapír jogi vizsgát szerzett. 2000-ben a KPMG Hungária Kft. munkatársaként helyezkedett el, 2004 júniusától a CIB Bank munkatársa, 2007. márciusától a Belső ellenőri osztály vezetője. 2007. áprilisától a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Felügyelő bizottsági tagja. Dr. Nádházy Tamás, Felügyelő Bizottsági elnök 1999-ben szerzett diplomát az ELTE jogi karán, majd 2001-ben közgazdászi diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán. Ezt követően 2003-ben adótanácsadói képesítést szerzett, 2004-ben jogi szakvizsgát tett. 1999-ben az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályán helyezkedett el, majd ezt követően az APEH Központi Hivatalának Jogi Főosztályán dolgozott. 2001-től az Ernst & Young Adóosztályán volt adótancsadó. 2004 óta a CIB Bank Zrt. jogi igazgatóságának munkatársa, korábban adójogászként dolgozott, jelenleg a CIB Bank Compliance főosztályát vezeti. (7) biztosítja az Alap folyamatos működését; (8) a jogszabályokban előírt havi portfolió, féléves és éves jelentést készít; (9) teljesíti az Alappal kapcsolatos jelentési és információszolgáltatási kötelezettségeket; (10) kialakítja az Alap megfelelő nyilvántartási és számviteli rendjét; (11) ellátja az Alappal kapcsolatos ügyviteli és kapcsolattartási teendőket, továbbá minden olyan feladatot, amelyet jogszabály számára előír. A 2007. év végén a BAMOSZ tagjai által kezelt alapok összvagyona 3 100 milliárd forint volt, amely a 2006. év végi szinthez képest 24,4 %-os növekedést jelent. A teljes év során 94 új alap indult, míg a 10 alap megszűnt. 2007. évben a nettó értékesítés meghaladja a 400 milliárd forintot. Az alapok teljesítménye az egész évet tekintve hozzávetőleg 200 milliárd forintot jelentett a befektetőknek. Összességében 2007. december 31-én a BAMOSZ tagjai 321 alapot kezeltek (ebből 135 értékpapíralap, 124 garantált vagy származtatott alap, 24 pedig ingatlanalap és ingatlan alapok alapja volt), ezek jelentős része nyilvános nyíltvégű (162 értékpapíralap, 21 garantált, 14 származtatott és 19 ingatlanalap), a speciális alapok döntően zártvégűek (89 garantált alap és 2 ingatlanalap) míg a zártkörű alapok száma 11. Az Alapkezelő a hazai alapkezelők között a 6. helyet foglalja el a befektetési alapokban kezelt vagyon alapján, amely kb. 5,5 %-os piaci részesedést jelent. 14/51

3.1.6 Egyéb információk A Tájékoztató elfogadásának időpontjában az Alapkezelő nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, továbbá a Tájékoztató elfogadásakor az Alapkezelővel szemben nincs folyamatban peres eljárás, illetőleg az Alapkezelő nem indított harmadik személlyel szemben peres eljárást. 3.2. A Letétkezelő bemutatása 3.2.1 Általános adatok Cégnév CIB Bank Zrt. Székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Levelezési cím: H-1027 Budapest, Medve utca 4-14. Alapításának időpontja: 1979. november 9. A cégbejegyzés helye: A cégbejegyzés ideje: 1979. november 19. Tevékenységi köre: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest 65.12 03 Egyéb monetáris közvetítés 65.21 03 Pénzügyi lízing Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041004 Működésének időtartama: Üzleti éve: Tulajdonosai: 65.23 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 67.12 03 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 67.13 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 67.20 03 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység 74.14 03 Üzletviteli tanácsadás a társaság határozatlan időre alakult megegyezik a naptári évvel 100,00% Intesa Holding International S.A. Alaptőke: 34.750.000.000,-Ft (2006. december 31.) Felügyeleti engedélye: III/41. 044-10/2002 957/1997/F Alkalmazottainak száma: 2786 fő (2006. december 31.) 3.2.2 Vezető tisztségviselők Igazgatóság: Dr. Surányi György. az Igazgatóság elnöke Surányi György a Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán végzett 1977-ben, majd ugyanitt doktori címet szerzett 1979-ben. Tudományos és szakmai munkássága alapján 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémián Ph.D. fokozatot, 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen nagydoktori címet (Dr. Habil) kapott. Szakmai pályafutását a Pénzügykutató Intézetben kezdte, majd 1986-87-ben a Világbank washingtoni központjában konzulensként dolgozott. A 80- as évek végén a Miniszterelnök helyettesének tanácsadója, ezt követően, államtitkári rangban az Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt. Két ízben, 1990 és 1991 között, majd 1995-től 2001. március végéig volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Surányi György 1992 és 1995 között a CIB Bank Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja volt. 2001. május 4-étől kezdődően az Gruppo Banca Intesa olasz bankcsoport Közép-európai regionális igazgatója, a CIB Bank Zrt. Igazgatóságának tagja és egyben elnöke. Giovanni Boccolini, Igazgatósági tag Giovanni Boccolini a Római Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, pályafutását kutatóként kezdte. 1982-ben gazdaság és menedzsment szakon szerzett master fokozatot. Ezt követően a Banque Société Generale párizsi és milánói irodájában rendszerszervezési területen dolgozott. 1985-től a Barclays Bank Menedzsment Információs Rendszer osztályát vezette, a következő évtől az Amboveneto Csoporthoz tartozó vállalat informatikai vezetője, majd az Itaservice ügyvezető igazgatóhelyettese, utóbb ügyvezető igazgatója volt. 1995-ben csatlakozott a Banco Ambrosiano Veneto-hoz, ahol a Szervezés és Rendszerek Igazgatóság vezetőjévé nevezték ki. 1998 júniusától 2001 májusáig a Banca Carime, majd az IntesaBci Italia Sim (később Banca Primavera) ügyvezető igazgatója volt. 2002 augusztusában került kinevezésre az IntesaBci (jelenleg Banca Intesa) Banki Hálózati Igazgatóságának vezetőjévé. Jelenleg a Külföldi Bankok Igazgatóságának vezetője. Paolo Grandi, Igazgatósági tag Paolo Grandi 1978-ban politikai tudományokból szerezte diplomáját, a 1982-től 2000-ig terjedő időszakban a Mediocredito Lombardo hitelintézet nemzetközi hálózatában töltött be különböző beosztásokat. 2000- ben lépett be a Banca Intesa-hoz, 2000-2002 közötti időszakban a Private Equity Department helyettes vezetője. 2002-től a Nemzetközi Leányvállalatok Osztályának vezetője. Paolo Grandi 2005-től tagja a CIB Bank Zrt. Igazgatóságának. Giovanni Bussu, Igazgatósági tag Giovanni Bussu Siena-i Egyetem Közgazdaságtudományi karán folytatott tanulmányait követően a New York-i egyetemen szerzett közgazdász Ph.D. végzettséget. 1984 és 1991 között a Banca d'america e d'italia alkalmazásban állt, ahol különböző pozíciókat töltött be. 1991-1998 közötti időszakban a Deutsche Banknál előbb Olasz adósság tranzakciók felelőse, majd vállalatcsoport ügyfélfelelős menedzser. 1998-ban lépett be a Banca Intesa-hoz, ahol a Frankfurt am Main fiók vezérigazgatója volt 2001-ig. 2001-ben és 2002-ben a Nagyvállalati (Európa és Ázsia) osztály vezetője, 2004-től a külföldi fiókok, pénzintézetek és leányvállalatok hitelezési vezetője. 2002-2003 között a Bankhaus Loebbecke & CO Berlin Felügyelő bizottságának elnöke. 15/51

Giovanni Bussu 2005-től tagja a CIB Bank Zrt. Igazgatóságának. Massimo Pierdicchi, Igazgatósági tag Massimo Pierdicchi a Siena-i Egyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányait követően a Boccoli Egyetemen (Milánó) szerzett MBA diplomát. 1980-tól a Banca Commerciale Italiana-nál töltött be különböző pozíciókat: 1985-89 között a központi tervezés és ellenőrzés területén, 1990-től a nemzetközi területen, majd 1993-tól a BCI London-nál. Ezt követően, 1994-től menedzseri pozíciót tölt be a BCI külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos feladatokat ellátó központi egységében. Massimo Pierdicchi 1998. januárjától a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja volt, majd 2002. május 22-én a CIB Bank Zrt. igazgatósági tagjává választották. Dr. Török László, Vezérigazgató Török László a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1981-ben, majd egyetemi doktori címet 1994- ben. Szakmai pályafutását a Központi Statisztikai Hivatalban kezdte, majd 1983-tól a Pénzügyminisztériumban, előbb a Nemzetközi pénzügyek főosztályának munkatársaként, utóbb a miniszterhelyettes szakmai titkáraként dolgozott. 1989-90-ben a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza volt, amelyet követően, 1990-től a Magyar Nemzeti Bankban az elnök szakmai titkára volt, majd a Bankfőosztály főosztályvezetőhelyettesi posztját töltötte be. Az 1992-től 1995-ig terjedő időszakban az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese volt, felügyelete alá tartoztak a stratégiai, az üzletpolitikai, a kontrolling és a marketing területek. 1996-2001. között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként dolgozott, irányítása alá tartozott a készpénz nélküli fizetési rendszerek-, a készpénzkibocsátás, a készpénzforgalom szabályozása (emisszió), felügyelte a területi hálózatot. Tagja volt az MNB Igazgatóságának. A CIB Bank Zrt.-hez 2001-ben csatlakozott, mint az Igazgatóság elnökének, az IntesaBci regionális igazgatójának tanácsadója. Török László 2002. április 1-je óta a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja (elnöke) és 2005. április 1-től a CIB Bank Zrt. vezérigazgatója. Bertalan Imre, Első vezérigazgató helyettes Bertalan Imre a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1990-ben. Szakmai pályafutását a Budapesti Értéktőzsdén kezdte, majd 1990 és 1992 között a Lupis Brókerház Rt. értékpapír kereskedője, 1992-1994 között a Budapest Bank Rt. Befektetési Igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyetteseként dolgozott, ezt követően a Stratégiai Tervezési Igazgatóság ügyvezető igazgatói pozícióját töltötte be. Az 1992-től 1995-ig a Budapesti Értéktőzsde Tanácsának tagja. 1997 a GE Capital Stamford (USA) pályafutásának következő állomása, majd 1998-ban a Budapest Bank Rt. Vállalati Igazgatóságán ügyvezető igazgató. 1999-2002 között az Euroleasing Kft.-nél előbb elnöki tanácsadó majd ügyvezető igazgató. A CIB Bank Zrt.-hez 2002-ben csatlakozott, mint a Stratégiai Tervezési és Kockázatkezelési Igazgatóság ügyvezető igazgatója. 2005 április 1-től a CIB Bank Zrt. vezérigazgató helyettese. Felügyelő Bizottság: Norbert Becker, a Felügyelő Bizottság tagja Norbert Becker Luxemburgban, Belgiumban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban 3.2.3 A Letétkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 5. számú mellékletét. 3.2.4 A Letétkezelő feladata (1) meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; (2) gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó Nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; (3) ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési szabályzatban foglalt végezte tanulmányait, Sacred Heart University, Fairfield, Connecticut egyetemen doktori tudományos fokozatot szerzett. 1974-ben indult szakmai pályafutását 1978-ig Banking Control Commission alkalmazásában Bank Examiner minőségben kezdte, 1979-től 1999-ig az Arthur Andersen-nél Country Managing Partner minőségben folytatta, majd 1999-2001 között Area Managing Partner Central Asia, Central Eastern Europe and Middle East, az European Operating Committee tagja. 2001-2002-ben az Arthur Andersen Processes, Technology and Infrastructure Global Managing Partnere. 2002-2004 között az Ernst & Young Global Finance & Infrastructure alkalmazásában Chief Financial Officer, Global Managing Partner, Member of the Global Executive Board. 2004-ben a Atoz Tax Advisers elnöke. 2005-től a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja. Fanin Daniele, a Felügyelő Bizottság tagja Fanin Daniele a Padova-i Egyetem 1978-1987 között előbb ügyvédi majd a politikai tudományokból szerezett diplomát. 1982 és 1991 között előbb jogászként, majd különböző banki területeken szerzett gyakorlatot. 1991- ben csatlakozott a Banca Intesa-hoz, ahol 1995-ig banki és vállalati hitelkezeléssel foglalkozott, 1995-2003 között az Abu Dhabi Banca Intesa Branch regionális kapcsolatokért felelős vezetője. 2003-tól a CIB Bank Zrt. Csoportkoordinációs és Nemzetközi Üzletfejlesztési Főosztály ügyvezető igazgatója. 2005-től a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja. Antonietta Guidali, a Felügyelő Bizottság tagja Antonietta Guidali könyvelési főiskolai tanulmányait követően, 1972-ben került alkalmazásra a Banca Commerciale Italiana-nál (jelenleg Banca Intesa). 1993- tól a BCI Londoni Fiókjánál, 1994-től a közép- és keleteurópai piacok felelőseként a központban, a Nemzetközi osztályon folytatta szakmai pályafutását. 1998. áprilisa óta a CIB Bank Zrt. felügyelő bizottságának tagja. Paolo Ciancio, a Felügyelő Bizottság tagja Paolo Ciancio tanulmányait Belgiumban végezte, a brüsszeli Közgazdasági Főiskolán szerzett diplomát 1979- ben. 1980-ban lépett be munkatársként a Banca Commerciale Italiana S.p.A.-hoz. Pályafutása első nyolc évében a BCI 17 olaszországi kirendeltségén szerzett szakmai gyakorlatot, majd egy évig a torontói leánybanknál, a Banca Commerciale of Canada-nál dolgozott. 1989-ben a milánói központba került, ahol a Külföldi osztályon, majd 1990-ben a barcelonai kirendeltségen töltött be vezető pozíciót. 2000. októbere óta ismét a milánói központban dolgozik, a Külföldi Bankok Divízió Közép-Kelet-Európai osztályán. Paolo Ciancio 2001. március 30-tól tagja a CIB Bank Zrt. felügyelő bizottságának. Wéber Andrea, a Felügyelő Bizottság tagja Wéber Andrea a Külkereskedelmi Főiskolán végzett 1983-ban, majd 1989-ben közgazdász diplomát szerzett. 1983 óta - megszakítás nélkül - a CIB Bank Zrt. munkatársa. Több fontos pozíció betöltése után előbb a CIB Bank Zrt. vállalatfinanszírozási terület, majd 1998-tól a pénzforgalmi- és hitelkezelési főcsoport ügyvezető igazgató-helyettesévé nevezték ki. Wéber Andrea 1998. április 17. óta a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja. befektetési szabályoknak; (4) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön; tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési szabályzatban 16/51

foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap Saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt, valamint a Felügyeletet; (5) a Letétkezelő a Tpt.-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel, az ettől eltérő kitétel semmis; (6) az Alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni; (7) köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, ill. a Kezelési szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. (8) A Letétkezelőnek adott megbízás felmondását és új letétkezelő megbízását a Felügyelet hagyja jóvá. 3.3. A Forgalmazó bemutatása A Forgalmazó személye, általános adatai, vezető tisztségviselői, gazdálkodásának adatai megegyeznek a Letétkezelő személyével, általános adataival, vezető tisztségviselőivel, gazdálkodásának adataival. 3.4. A Garanciavállaló bemutatása A Garanciavállaló személye, általános adatai, vezető tisztségviselői, gazdálkodásának adatai megegyeznek a Letétkezelő, a Forgalmazó személyével, általános adataival, vezető tisztségviselőivel, gazdálkodásának adataival. A Garanciavállaló által vállalt Garancia 2008. április 10-ről számított 30 napig marad érvényben, ezt követően a Garanciavállaló szerepe megszűnik. 3.5. A Könyvvizsgáló bemutatása 3.5.1 A könyvvizsgáló adatai neve: kamarai igazolvány száma: dr. Csemniczky Jánosné (TÉZISEK Könyvszakértő és Vezetési Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság) kamarai igazolvány száma: MKVK-003093 székhelye: 1121 Budapest, Rácz Aladár u. 33. 3.5.2 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények Az Alapkezelő csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló részére adhat megbízást, aki teljesíti az alábbi feltételeket: (1) a Felügyelet az általa - Hpt. szerint - vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében nyilvántartásba vett; (2) nem rendelkezik az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal; (3) nincs az Alapkezelővel szemben fennálló tartozása; (4) az Alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. 3.5.3 A könyvvizsgáló feladata (5) az Alap éves beszámolójának ellenőrzése; (6) a Kezelési szabályzatban foglalt előírások Alapkezelő általi betartásának ellenőrzése. 17/51

4. JOGI KÉRDÉSEK 4.1. Összeférhetetlenség Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a letétkezelőnek; b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, másik befektetési alapkezelőnek; c) valamint az Alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. 4.2. Érdekütközés Az Alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell, hogy az általa kezelt Alapok tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök és tőzsdei termékek a) egymástól; b) az Alapkezelő által kezelt egyéb portfolióktól; c) továbbá az Alapkezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól elkülönített kezelése megvalósuljon. Az Alapkezelő számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az általa kezelt Alapok részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök és tőzsdei termékekre vonatkozó eltérő, a jogszabályokban, belső szabályzatokban rögzített előírások betartása és annak folyamatos ellenőrzése biztosított legyen. A Tpt. rendelkezéseinek értelmében az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. 4.3. Joghatóság Bármely, a Befektetési jegyek forgalomba hozatalával, forgalmazásával kapcsolatban létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket az érintett felek kötelesek megkísérelni peren kívül, tárgyalásos úton rendezni, ennek sikertelensége esetén pedig perértéktől függően alávetik magukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének. 4.4. Háttérszabályok Bármely a Tájékoztató és a Kezelési szabályzat alapján létrejövő jogviszony tekintetében - az ezekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában - a Forgalmazó Üzletszabályzata és a vonatkozó jogszabályok, így különösen a Tpt. valamint Ptk. rendelkezései az irányadóak. 18/51

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 19/51

KEZELÉSI SZABÁLYZAT Az Alap Portfoliója származtatott terméket tartalmaz, ezért az Alapba történő befektetés a szokásostól eltérő kockázattal jár. A származtatott termékek nettó pozíciójának a Tpt. 3. számú melléklete szerinti korrigált összértéke legfeljebb kétszerese, korrekció nélküli összértéke legfeljebb nyolcszorosa lehet az Alap Saját tőkéjének. 20/51