TÍZ PONTOS CSELEKVÉSI TERV

TÍZ PONTOS CSELEKVÉSI TERV A menekültvédelem és vegyes migráció témájában Az Európai Unió Keleti és Dél-keleti határai mentén fekv tagországai számára Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Fbiztossága (UNHCR) 2006 júniusában 10 pontból álló cselekvési tervet adott ki. 1 A cselekvési terv keretet jelent az államok részére annak biztosítására, hogy a nemzetközi védelmet igényl személyeket, akik tágabb értelemben vett vegyes migrációs mozgásban vannak, azonosítani lehessen és velük szemben megfelel válaszlépéseket lehessen tenni. A cselekvési terv tíz területet határoz meg, ahol a Hivatal véleménye szerint kezdeményezésekre van szükség, és pozitív hatást lehet gyakorolni. Ezek a területek a következk: (1) együttmködés a legfontosabb partnerek között; (2) adatgyjtés és adatelemzés; (3) védelemérzékeny belépési rendszerek; (4) fogadási rendszerek (5) azonosítási és továbbküldési mechanizmusok; (6) differenciált folyamatok és eljárások; (7) megoldások a menekültek számára; (8) a másodlagos migráció problémája; (9) hazatérési megoldások és alternatív migrációs lehetségek menekültstátusszal nem rendelkez személyek számára; (10) információs stratégiák. A terv különösen fontos olyan helyzetekben, ahol a menekültek ki vannak téve a visszaküldés veszélyének, vagy fennáll a szabálytalan migráció lehetsége. A tíz pontos terv a menekültek helyzetének megoldására használt hagyományos módszereken alapul, és egy eszköz, aminek segítségével az UNHCR szakértelme és tapasztalatai révén hozzá tud járulni a problémák megoldásához. A terv a módszereket a vegyes migráció kontextusában alkalmazza, és egy széleskör, együttmködésre épít, regionális hozzáállást képvisel. A Terv a vegyes migráció vonatkozásában átfogó megközelítést javasol, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a védelmi célkitzések csak egy minden szempontot figyelembe vev migrációs stratégia kereteiben valósíthatók meg. A tíz pontos terv nemcsak az UNHCR részére tett javaslat. A Terv az együttmködésre épít megközelítés fontosságának felismerését jelenti, vagyis azt hangsúlyozza, hogy az együttmködésnek a menekültügy kulcsszerepli (hatóságok, nemzetközi és helyi hivatalos szervek és civil szervezetek, a civil társadalom stb.) közötti partneri kapcsolatokon kell alapulnia, az erk és kapacitások maximalizálása és a felelsség megfelel megosztása érdekében. A terv ezenkívül regionális megközelítést tesz szükségessé, és a tranzitországok, a célországok és a származási országok összefogását igényli, hiszen a migráció országhatárokon átível jelenség, amit egyetlen ország sem tud a többiektl függetlenül kezelni. Az alábbi táblázat javaslatokat tartalmaz a tíz pontos terv megvalósítására az Európai Unió keleti határa mentén fekv országokban. A példák és a javaslatok elssorban az Európai Unió keleti részén lév országokra, azaz Bulgáriára, Magyarországra, Lengyelországra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára, illetve a velük szomszédos 1 Bizonyos kérdések tisztázására vonatkozó megjegyzések, illetve kérések miatt az UNHCR 2007 januárjában kiadta a 10 pontos cselekvési terv felülvizsgált változatát. Lásd A menekültek védelme és a vegyes migráció 10 pontos cselekvési terv, 1. kiadás, 2007. január. Elérhet arab, angol, francia, német, spanyol és orosz nyelven. Tíz pontos akcióterv 1

Belorussziára, Moldovára és Ukrajnára vonatkoznak. Ugyanakkor a dokumentum széleskör vitát szeretne kezdeményezni a témával kapcsolatban az Európai Unió keleti határai körüli teljes régióban. Az együttmködésre épít megközelítés elfogadása az UNHCR legfontosabb prioritásai közé tartozik. A mátrix különös hangsúlyt fektet az UNHCR és az IOM együttmködésére. A kijevi székhely titkársággal rendelkez Határokon Keresztüli Együttmködési Program (illetve más néven Söderköping Eljárás 2 ) hasonlóképpen hatékony fórumnak bizonyult az érintett kormányok, a legfontosabb nemzetközi szervezetek és a nem kormányzati (civil) szervezetek közötti együttmködés biztosításában. Ezenkívül, az Európai Bizottság a közelmúltban közleményt 3 jelentetett meg az Európai Unió régiót illet politikájával kapcsolatban. Ezt a rendkívül fontos kezdeményezést az UNHCR nagy örömmel üdvözli. A régió összes országa jelents mérték szabálytalan migrációval néz szembe, amely gyakran embercsempészettel és emberkereskedelemmel párosul. Habár a régió hagyományosan tranzitterületnek számít, egyes országok egyre nagyobb mértékben célországgá is válnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a régió országai között ne lennének különbségek. Számottev eltérések vannak az Európai Unió tagállamai és az Európai Unión kívüli országok jogszabályai között is. Az UNHCR-t továbbra is aggodalommal tölti el, hogy a szabálytalan migráció problémájára az els választ gyakran a szigorúbb határellenrzés és a nem legálisan érkezk beleértve a menekülteket is rizetbe vétele jelenti, ezért javaslatokat tesz a kormányok részére, hogy azok migrációs stratégiájuk kialakításakor vegyék figyelembe a menekülteket érint védelmi megoldásokat. Feltételezések/Korlátok Tevékenységek 1. Együttmködés a legfontosabb partnerek között Az Európai Unió, az Európa Tanács és más európai intézmények továbbra is a leginkább érdekelt felek közé tartoznak az Európai Unión belüli és kívüli vegyes migráció problémájára vonatkozó politika kialakításában, illetve a jogszabályok megalkotásában. A közelmúltban megalapított FRONTEX egyre inkább a határvédelemnek és a belépés ellenrzésének szerepljévé válik, és megkönnyíti az Európai Unió tagállamai közötti információcserét. Az IOM-mel való szoros együttmködés a kormányok vegyes migrációval kapcsolatos politikájának támogatását szolgáló A migráció problémájával összefügg politikai kérdésekkel és tendenciákkal kapcsolatban az UNHCR továbbra is szorosan együttmködik a kormányokkal, az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, valamint a különböz nemzetközi és regionális szervezetekkel, például az IOM-mel, a FRONTEX-szel és az Európai Biztonsági és Együttmködési Szervezettel (OSCE). Regionális szinten a kormányok és az UNHCR az IOM-mel együttmködve továbbra is támogatni fogják a Határokon Keresztüli Együttmködési Programot (más néven Söderköping Eljárást). Az együttmködés elssorban az Európai Unió legutóbb csatlakozott tagállamai, illetve Belorusszia, Moldova és Ukrajna között a 2 Lásd a CBCP weblapot http://soderkoping.org.ua/ 3 Az Európai Bizottság közleménye: Az Európai Unióval szomszédos kelet-európai és délkelet-európai régióba irányuló migráció problémájának átfogó megközelítése (COM(2007)247, végleges szöveg: 2007. május 16.), amely javaslatokat tartalmaz az az Európai Unióval szomszédos kelet-európai és délkelet-európai régió átfogó megközelítésével kapcsolatos alaposabb párbeszédre, illetve konkrét intézkedésekre vonatkozóan Tíz pontos akcióterv 2

integrált stratégia egyik legfontosabb része, mivel a nemzetközi védelemre szoruló személyek száma kisebb, mint a nemzetközi védelemre nem szoruló személyeké. Az UNHCR érdekldésére számot tartó személyek nemzetközi védelmének bármilyen ésszer megoldását átfogóbb migrációs politikába kell integrálni. Az Európai Unióban mköd helyi és nemzetközi civil szervezetek szilárdabb és függetlenebb struktúrákat építettek ki, mint az Európai Unión kívüli országokban mköd hasonló szervezetek, és egyre nagyobb mértékben képesek közvetlenül hozzájárulni a menekültkérdéssel és a migrációval kapcsolatos politikákhoz. Az Európai Unión kívüli országokban a legfontosabb érdekelt felek, különösen a civil szervezetek, illetve a tágabb értelemben vett civil társadalom lehetségeinek javítása továbbra is jelents probléma marad. 2. Adatgyjtés és adatelemzés Az UNHCR osztja sok regionális döntéshozó véleményét, miszerint nem megfelel a migrációra és a menekültekre, valamint a régión belüli embercsempészetre és emberkereskedelemre vonatkozó megbízható adatok gyjtése, elemzése és cseréje. Ezen kívül nem megfelel a statisztikai adatok harmonizációja és konszolidációja az állami hatóságok, illetve az egyéb érdekeltek között, aminek következtében bizonytalan kép alakult ki a migráció trendjeirl és módozatairól. A minségi és mennyiségi adatok rendkívül korlátozott számú elemzése végeredményben nem megfelel védelmi intézkedésekhez vezet a menedékkérk, a menekültek és a speciális humanitárius szükségletekkel rendelkez személyek tekintetében. A különböz típusú vándorlási folyamatokra vonatkozó pontos statisztikai adatok és ismeretek összegyjtése és regisztrálása olyan feladat, amely messze meghaladja menekültvédelem, a migráció és a határvédelem kérdéseivel kapcsolatos tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok és a megszerzett ismeretek átadására irányul. A programot az Európai Unió finanszírozza, és az UNHCR valósítja meg. Az IOM és a Svéd Migrációs Testület a projekt partnerei. Az UNHCR támogatást nyújt a partner civil szervezetek egy egész olyan hálózatának, amely többek között tanácsadást és gyakorlati segítséget nyújtanak az UNHCR érdekkörébe tartozó személyeknek (menedékkérk, menekültek, migránsok), valamint határmonitorozást végeznek. Az UNHCR támogatja a helyi ENSZ-munkacsoportokkal (amennyiben vannak) illetve az ENSZ különböz családszervezeteivel, például az UNDP-vel, az UNICEF-fel, az ILO-val és az UNODC-vel való együttmködését és azok bevonását a határokat átszel migrációval és az emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységekbe. Az UNHCR tanulmányi látogatások és ikerprogramok formájában (hivatalos és nem hivatalos szinten) továbbra is ösztönzi és elsegíti az együttmködést és a legjobb gyakorlatok regionális szint cseréjét. Annak érdekében, hogy a különböz típusú vándorlási folyamatokra (menedékkérésre, emberkereskedelemre stb.) vonatkozóan megbízható adatok álljanak rendelkezésre, az UNHCR célszernek tartja harmonizált adatgyjt rendszerek létrehozását, amelyek megkönnyíthetik a migrációs trendek elemzését, illetve a migrációs problémák megoldását. Az UNHCR továbbra is részvételen alapuló vizsgálatokat fog folytatni az Életkor, társadalmi nem és sokszínség program (Age, Gender, Diversity Mainstraming AGDM) keretében. Ez a vizsgálat az egyéb adatgyjtési lehetségekkel együtt lehetvé fogja tenni a vegyes migrációban részt vev csoportok, illetve a vándorlási folyamatok szakszerbb elemzését. Az UNHCR továbbra is együtt fog mködni az IOM-mel és támogatni fogja a Söderköping eljárást az adatok kutatása, összegyjtése és elemzése érdekében. Az UNHCR továbbra is együtt fog mködni a tudományos intézetekkel az adatok kutatása és elemzése céljából, mindenekeltt a Söderköping eljárás kereteiben. Az UNHCR egyik célkitzése, hogy elvégezze a migrációs és Tíz pontos akcióterv 3

bármely önálló intézet lehetségeit, és megköveteli az érintett hatóságok közötti folyamatos, összehangolt együttmködést menekültügyi trendekre (útvonalak, az útnak indulás okai stb.) vonatkozóan rendelkezésre álló adatok minségi és mennyiségi elemzését. Az elemzés például az egyéni menedéki kérelmekben szerepl információkon alapulhat. Az eljárás végrehajtása az érintett országok hatóságaival valamint migrációs kérdésekkel kapcsolatban az IOM-mel szoros együttmködésben fog történni, a bizalmas ügykezelés elvének teljes mérték betartásával. 3. Védelem-érzékeny belépési rendszerek (a határokon és az országok területén belül) A régión belüli vándorlási folyamatok továbbra is összetett jellegek és jelents mértékek maradnak. Mind a tranzitországok, mind a célországok esetében a menedékkérk befogadási mechanizmusa és a menedékjogi eljárás bonyolult marad a nagyszámú határellenrzés és a korlátozó jelleg menekültügyi politikák és jogszabályok miatt. Az rizetbe vétel továbbra is alkalmazásban marad, mint a szabálytalan migráció elleni elrettent eszköz, amely kétség kívül negatív hatást gyakorol a menedékkérkre, A megfelel tolmácsolási szolgáltatás hiánya a határon és az idegenrendészeti kirendeltségeken (a források, illetve a képzett tolmácsok hiánya miatt) továbbra is nehézségeket okoz a menekülk és a hatósági dolgozók közötti kommunikációban. A speciális szükségletekkel rendelkez menedékkérk részére nyújtott alapvet szolgáltatások továbbra is rendkívül korlátozottak. Ennek hátterében a lefaragott állami költségvetés, illetve az e személyek élelmezési igényeinek kielégítésére szolgáló korlátozott lehetségek állnak A visszaküldés elleni védelem biztosítására az UNHCR megersíti a határok és a fogadási, illetve a fogva tartási létesítmények ellenrzését, valamin figyelemmel követi a Dublin II. rendelet, és a visszafogadási egyezmények végrehajtását is. Az UNHCR határellenrzési stratégiája kiemeli a civil szervezetek részvételének jelentségét. A Magyarország által megkötött háromoldalú határellenrzési egyezményhez hasonlóan az UNHCR szoros határon átível együttmködést kíván megvalósítani a helyi menekültügy kulcsszereplivel, lehetség szerint formális szerzdés alapján. Az UNHCR és az IOM egy közös kezdeményezést indít, amellyel azt szeretné elérni, hogy Ukrajna Európai Unióval közös határszakaszainak és az azok mentén található befogadó állomásoknak és fogdáknak a monitorozását az EU e témában érdekelt tagállamainak bevonásával végezzék. Az UNHCR továbbra is támogatja a menedékkérk fogdából történ szabadon bocsátását, illetve a tolmácsolási szolgáltatások hozzáférhetvé tételét e személyek számára. Az UNHCR ezenkívül biztosítja, hogy a határátkelkön és az idegenrendészeti fogdákban a menedékkérk részére rendelkezésre álljon az eljárásra és a jogaikra vonatkozó tájékoztatás a számukra érthet nyelven. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a menedékkérk megfelel információk alapján, a lehet leghamarabb hozhassák meg döntésüket a menedékkérelem benyújtására vonatkozólag. Az UNHCR különös hangsúlyt fektet a határvédelmi szervek és jogi, valamint szociális segítséget nyújtó tanácsadók nemzetközi védelmi elvekkel kapcsolatos képzésére. Ezt az UNHCR elssorban célirányos képzési sémák oktatásával, valamint tanulmányutakkal és a jó gyakorlatra vonatkozó ismeretek cseréjét megvitató kerekasztalbeszélgetések segítségével képzeli el. A Söderköping eljárás fontos Tíz pontos akcióterv 4

fórumot biztosít a regionális párbeszéd és a jó gyakorlatra vonatkozó ismeretek cseréjének megvalósításához. Az UNHCR továbbra is azt az álláspontot támogatja, hogy a régió kormányai több pénzt biztosítsanak a határrizet és a határellenrzés részére létrehozott alapokból a menekültügyi rendszerek fejlesztésére. 4. Fogadási rendszerek Kelet-Európában a fogadási rendszerek nem megfelelek. A befogadó és tranzitlétesítmények gyakran túlzsúfoltak, és a feltételek a minimális elvárásoknak sem felelnek meg. Az alapvet szolgáltatások gyakran a nemzetközi standardok alatt vannak. Az Európai Unió jelents pénzügyi támogatásának köszönheten új befogadó állomások épültek, vagy vannak építés alatt. A jogi és adminisztratív korlátozások miatt. azonban ezeket gyakran nem veszik használatba. Az Európai Unió közép-európai tagállamaiban a befogadó és tranzitlétesítmények jobb állapotban vannak, habár ezeknél is vannak hiányosságok, elssorban a speciális szükségletekkel rendelkez személyek részére nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az UNHCR továbbra is párbeszédet fog folytatni a hatóságokkal a fogadási létesítmények korszersítése, illetve a fogadási körülmények javítása érdekében, és elvégezi a fogadási körülmények elzetes értékelését a menedékkérk és menekültek részére létesített keleteurópai fogadóközpontokban. Az így szerzett megállapítások alapján az UNHCR támogatások szerzésével segítséget fog nyújtani a létesítmények korszersítéséhez. Mindenekeltt a Söderköping eljárás révén az UNHCR együttmködést fog kialakítani a Menekültfogadási Szervezet Európai Hálózatával (ENARO). Az UNHCR el fogja segíteni a kelet-európai fogadási létesítmények vezetésének képzését. Az UNHCR folytatja a fogadási létesítményekben eddig is rendszeresen végzett Életkor, társadalmi nem és sokszínség (Age, Gender, Diversity Mainstreaming AGDM) programra épül, részvételen alapuló vizsgálatokat. Az UNHCR továbbra is támogatja, hogy a jogi és szociális tanácsadás az érkezéstl számított legkorábbi idszaktól fogva rendelkezésre álljon. Az UNHCR továbbra is támogatja a speciális szükségletekkel rendelkez személyek korai felismerését, és a részükre biztosítandó alapvet szolgáltatások meglétét. Az UNHCR mindent megtesz azért, hogy a szexuális és nemi erszak megelzése, illetve felszámolása érdekében sor kerüljön különböz eljárások kidolgozására (Sexual and Gender Based violence Standard Operating Procedures SGBV-SOPs) és ezek gyakorlati alkalmazására. Az UNHCR továbbra is támogatja az emberkereskedelem áldozatául esett személyek speciális szükségleteinek figyelembevételét, és azok teljesítését. Tíz pontos akcióterv 5

5. Azonosítási és továbbküldési mechanizmusok Az Európai Unió keleti határai mentén elterül országok nem rendelkeznek átfogó és integrált rendszerekkel a különböz kategóriájú, a vegyes migráció keretében mozgó személyek (menedékkérk, menekültek, az emberkereskedelem áldozatai, speciális szükségletekkel rendelkez személyek stb.) azonosítására. A határokon és az idegenrendészeti központokban a különböz kategóriájú személyekre vonatkozóan csak korlátozott mennyiségben és minségben állnak rendelkezésre adatok, ami megnehezíti a pontos információkon alapuló, megalapozott döntések meghozatalát. 6. Differenciált folyamatok és eljárások A régióban a menekültügyi rendszerek különböz fázisokban vannak: az eljárások Közép-Európában jóval fejlettebbek, mint Délkelet-Európában és Kelet-Európában. Az állami költségvetésbl nyújtott forrásjuttatás elégtelen mérték, ami kedveztlenül befolyásolja a helyzet javításának lehetségeit. A menekültügyi rendszereket a túlságosan hosszú menedékjogi eljárás, illetve a fogva tartás egyre növekv mérték alkalmazása jellemzi. A gyorsított eljárás egyre gyakoribb alkalmazása miatt az eljárásban biztosított védelem lehetsége korlátozott. A régió országaiban mutatkozó eljárási standardok, és a védelem különbözsége miatt elfordulhat, hogy azonos védelmi igényekkel rendelkez személyek valamely országban egyáltalán nem kapnak védelmet, illetve Az UNHCR az IOM-mel együttmködve továbbra is támogatja a régióba érkez személyek különböz csoportjaira vonatkozó tájékoztató anyagok kidolgozását, valamint a civil szervezetek hálózatainak bevonásával ösztönzi a tanácsadó szolgáltatásokat. Az UNHCR az IOM-mel együttmködve továbbra is ösztönzi a civil szervezetek és az egyéb érdekelt felek közötti kommunikációt és együttmködést, és bízik abban, hogy ennek hatására a menedékkérk, illetve a speciális szükségletekkel rendelkez személyek felismerésére már a korai fázisban sor kerül, illetve támogatásuk már a korai fázisban megkezddik. Az UNHCR az IOM-mel és más partnerekkel együttmködve olyan regionális konferenciát fog összehívni, amelynek célja a migránsok különböz kategóriáinak azonosítására, valamint az eligazításukra szolgáló integrált rendszerek kidolgozása lesz. Az IOM és az UNHCR az emberkereskedelem áldozatául esett személyek speciális védelmi szükségleteinek meghatározása és megoldása érdekében szorosan együttmködik a kormányokkal, valamint a befogadó országokban, illetve a származási és tranzitországokban tevékenyked egyéb érdekelt felekkel. Az UNHCR a hatóságokkal és a civil társadalomban mköd egyéb partnerekkel együtt ösztönzi az igazságos és hatékony menekültügyi rendszerek kialakítását, és külön figyelmet szentel a visszaküldési tilalom elvének (non-refoulement) érvényesítésére. Az UNHCR támogatja, hogy a civil szervezetek és a tudományos hálózatok a menekültügyi rendszer kialakításakor minden területen kulcsszerepet kapjanak, beleértve a kedvez menekültügyi politikák és jogszabályok kidolgozását is. Az Európai Unió tagállamaiban az UNHCR támogatni fogja a civil szervezetek és a tudományos hálózatok aktív bekapcsolódását az Európai Unió menekültügyi irányelvének átültetési folyamatába. Az UNHCR továbbra is támogatja az ENSZ menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményének átfogó értelmezését, valamint kiegészít védelmi rendszer bevezetését azokban az országokban, ahol ilyen rendszert még nem alakítottak ki. Tíz pontos akcióterv 6

különböz országokban eltér státuszba kerülnek. A menekültstátusz megállapítására vonatkozó kritériumok alkalmazása és a védelem kiegészít formái hasonlóképpen jelentsen különböznek. Egyes országokban a menedékjog és a védelem kiegészít formái egyetlen integrált folyamat részei, míg más országokban kiegészít védelmi rendszer egyáltalán nincs. Az Európai Unió menedékjogi irányelvének a nemzeti jogrendszerbe történ átvétele az Európai Unió egyes tagállamaiban csökkentheti a védelem meglév szintjét. A menekültügyi rendszerek fejldése különösen Kelet- Európában lassú ütemben történik, mivel a régió országai jelents problémákkal és korlátokkal néznek szembe. Ilyenek például a menedékjogi eljárásban történ visszaélések, valamint a pénzügyi és emberi erforrások hiánya. Ennek eredményeképpen a menedékkérk részére nyújtott védelem elégtelen szinten marad 7. Megoldások a menekültek számára Az önkéntes hazatelepülés jelenleg nem tekinthet tartós megoldásnak az Európában tartózkodó menekültek jelents része számára. Így az esetükben a helyi társadalomba való beilleszkedés (integráció) vagy a biztonságos harmadik országba történ áttelepülés bizonyul kivitelezhet politikának. Az integráció azon, az UNHCR érdekkörébe tartozó személyek jelents hányada számára jelent tartós megoldást, akik az Európai Unió területén tartózkodnak. Ellenben azok számára, akiknek a menekülteljárása Keleteurópában indult meg, sok esetben a harmadik országba történ áttelepülés bizonyul az egyetlen elképzelhet tartós megoldásnak. A menekültek és a kiegészít védelemre szoruló személyek beilleszkedését célzó erfeszítések több tényez miatt is nehézségekbe ütköznek. Ilyen többek között az integrációt Az UNHCR támogatja a menekültstátusz és a kiegészít védelmi formák ugyanazon eljárás során történ meghatározását. Az UNHCR támogatja, hogy a Dublin II. rendelet értelmében a menedékkérelmek megvizsgálásáért felels hatóságok az eset minden szempontját figyelembe véve alapos és teljes kör kivizsgálást végezzenek, megakadályozva ezzel annak lehetségét, hogy egyes menedékkérket érdemi menedékjogi eljárás lefolytatása nélkül az Európai Unión kívül Es harmadik országba utasítsanak ki. Az UNHCR továbbra is támogatja a kormányok, a civil szervezetek és az egyéb partnerek együttes fellépését a menedékkérk fogva tartásának korlátozása, illetve értelemszeren ennek megelzése érdekében, továbbá közös lépéseket javasol a fogva tartás helyett más alternatív megoldás kidolgozására. Az UNHCR továbbra is támogatja, hogy a régió minden országa csatlakozzon a hontalanságra vonatkozó egyezményekhez, valamint az állampolgárságra vonatkozóan olyan jogszabályokat alkossanak és alkalmazzanak, Beilleszkedés A Söderköping eljárás keretein belül az UNHCR támogatja egy olyan átfogó tanulmány összeállítását, amely részletesen megvizsgálja a menekültek integrációját mind jogi, mind társadalmi-gazdasági szempontból. A tanulmány elkészítésének határideje 2007 vége. A felmérést az érintett hatóságokkal, a civil társadalom képviselivel és magukkal a menekültekkel való együttmködés és közös értékelési folyamat keretében fogják elvégezni. Az UNHCR támogatja a menekültek integrációs kilátásaira, valamint (ahol vannak) az integrációs programok fenntarthatóságára vonatkozó kutatások és felmérések végzését. Az UNHCR partnereivel közösen támogatja a különféle nemzeti integrációs tervek és programok elfogadását és megvalósítását, valamint az integrációnak kedvez jogi keretek megalkotását. Az UNHCR a hatóságokkal, a civil szervezetekkel és a közvélemény átalításában vezet szerepet játszó szervezetekkel együttmködve részt vesz a közvélemény menekültek integrációjára vonatkozó folyamatos tájékoztatásában. Tíz pontos akcióterv 7

elsegít politikák, jogszabályok és struktúrák hiánya, illetve az intoleráns, xenofób és idegengylöl környezet. A régióban tartózkodó menekültek számára a harmadik országba történ áttelepülés, mint tartós megoldás, sok esetben azért ütközik nehézségekbe, mert az említett személyek adottságaik és hátterük miatt csak a korlátozott számú áttelepülési kvótát engedélyez feltételeknek felelnek meg. Az UNHCR ösztönzi olyan kisebb projektek megvalósítását, amelyek a menekültek önálló szerepvállalását segíti el Kelet-Európában. Az UNHCR továbbra is támogatja a menekültek honosítását a menedéket nyújtó országokban, illetve olyan jogok biztosítását, amelyek növelik a beilleszkedésre vonatkozó kilátásaikat. Áttelepülés harmadik országba Az UNHCR továbbra is ösztönzi a menekültek áttelepülését Kelet- Európából, mivel sok helyzetben ez marad az egyetlen elképzelhet tartós megoldás. Az UNHCR támogatja, hogy minél kedvezbb feltételeket teremtsenek a menekültek Európai Unióba történ áttelepülésének elsegítésére. Az UNHCR támogatja, hogy az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott közép-európai államok, amelyek egyúttal új áttelepülési országokként is szolgálnak, ikerprojektek keretében a már hosszabb ideje áttelepülési országként funkcionáló régi EU-s tagállamokkal tapasztalatátadási tanácskozásba kezdjenek. Az UNHCR a civil szervezetekkel együttmködve figyelemmel kíséri az új áttelepülési országokba áttelepült menekültek sorsát. Önkéntes hazatelepülés Az UNHCR továbbra is részletes tájékoztatást nyújt a menedékjogi eljárás összes résztvevje részére a származási országokban fennálló helyzetrl, amivel azt szeretné elsegíteni, hogy a menekültek megfelel és hiteles információkra alapozva hozhassanak döntést az önkéntes hazatelepülésrl. Az UNHCR és a partnerszervezetek továbbra is biztosítják az olyan menekültek hazatelepülését, akik vissza kívánnak térni hazájukba. 8. A másodlagos migráció problémája A másodlagos migráció az összes migráns-kategória Az UNHCR továbbra is támogatja a menedékkérk és a menekültek esetében hosszú távú és összehangolt stratégia kidolgozását védelmének javítását. Ehhez a stratégiához tartozik többek között a teszi szükségessé, amelybe az összes érdekelt félnek, joghézagok megszüntetése, a hatályos jogszabályok érvényesítése, a mindenekeltt a kormányoknak, az Európai Uniónak, az befogadás módjának és körülményeinek javítása, a menedékjogi UNHCR-nek, az IOM-nek és az érdekelt civil szervezeteknek eljárásokhoz történ diszkriminációmentes hozzáférés, valamint az be kell kapcsolódnia. elfogulatlan és hatékony menekültügyi eljárás mindenkori biztosítása. A kormányokkal együttmködésben az UNHCR az IOM-mel együtt A menedékkérk és a menekültek másodlagos migrációját az tovább folytatja a régióbeli másodlagos migráció okainak és Tíz pontos akcióterv 8

esetek túlnyomó többségében a régióban az Európai Unión kívül és belül es államok menekültügyi rendszerei között meglév jelents különbségek ösztönzik. Az Európai Unió határain kívül es országokban a menekültek fogadására szolgáló rendszerek kiépülése minden bizonnyal egy igen lassú folyamat lesz, amelynek eredményeképpen az EU-n kívül és belül található országok védelmi rendszere közötti különbségek nem fognak jelentsen csökkenni a jövben. A másodlagos migráció mindaddig folytatódni fog, amíg az érintett személyek úgy gondolják, hogy máshol hatékonyabb védelemben részesülnek. Az elismert menekültek másodlagos migrációjának okai közé sorolhatók a tartós beilleszkedéssel kapcsolatos társadalmigazdasági problémák is, különösen azokban az országokban, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. A hatékony védelmet keres személyek másodlagos migrációját a menekültügyi hatóságok gyakran a menekültügyi rendszerrel szembeni visszaélésnek tekintik, melyre válaszként egyre szigorúbb menekültügyi politikákat, illetve jogszabályokat foganosítanak. Ezen intézkedések következtében nemcsak a lefolytatott menedéki eljárások száma, de a menedékkérelmek megfelel indokoltságuk alapján történ elbírálása is hanyatló tendenciát mutat, jellemzinek vizsgálatát, hogy lehetvé tegye a kormányok számára a válaszstratégiák szükség szerinti módosítását. Az UNHCR továbbra is arra ösztönzi a kormányokat, hogy vegyék figyelembe az UNHCR Végrehajtó Bizottságának 58. számú állásfoglalását a szabálytalan migrációval kapcsolatban, különös tekintettel annak azon elvét, amely azt hangsúlyozza, hogy azokat a menedékkérket, akik szabálytalan módon hagyták el a tranzitországot, ebbe az országba, ha ott a hatékony védelem biztosított számukra. Az UNHCR partnerszervezeteivel együtt továbbra is tanácsadást biztosít a menedékkérknek a másodlagos migráció potenciálisan kedveztlen következményeivel kapcsolatban. Az UNHCR továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem szabad a befogadó központokba történ bejutást korlátozó, és/vagy a szociális juttatásokat megvonó intézkedéseket alkalmazni az olyan menedékkérkkel és menekültekkel szemben, akik megkísérelték szabálytalan módon elhagyni a részükre menedéket nyújtó els országot. Az Európai Unión belül az UNHCR továbbra is támogatja a Hivatalnak a Dublin II. rendelet megvalósítására vonatkozó ajánlásait, azért, hogy a hatékony védelem minden esetben biztosítva legyen a menedéki kérelem elbírálásáért felels országban. A másodlagos migráció alapvet okainak meghatározását remélve, a Söderköping eljárás keretein belül az UNHCR az IOM-mel együttmködve támogatja a régióbeli hatóságok által kitöltött Menekültügyi rendszerrel történ visszaélések cím kérdív segítségével kapott adatok elemzését. A másodlagos migrációnak negatív hatása lehet a fogadóállomásokra történ bejutása, illetve a szociális juttatások megszerzésére vonatkozóan is. 9. Hazatérési megoldások és alternatív migrációs lehetségek menekültstátusszal nem rendelkez személyek számára Tekintettel arra, hogy a régió kormányai számos nehézséggel néznek szembe a bevándorlási ügyek kapcsán, a nemzetközi védelmet nem igényl személyek kényszerhazatérésének és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek a száma várhatóan alacsony marad. Ez elssorban a nagy számú dokumentumok nélkül érkez Az egyre komolyabb szabályzatok tükrében, mindenekeltt pedig az UNHCR Végrehajtó Bizottságának 96. számú állásfoglalásával összhangban az UNHCR továbbra is támogatja, hogy az olyan személyek esetében, akiknek nincs szükségük nemzetközi védelemre, az adott állam a hazatérést és a visszafogadást az érintett személy Tíz pontos akcióterv 9

bevándorlóval, a kényszerhazatérést végz országok és a származási országok közötti együttmködés biztosításának nehézségeivel, a legtöbb származási ország esetében a visszafogadási egyezmények hiányával, valamint pénzügyi korlátokkal magyarázható. A régió kormányai egyetértenek abban, hogy az alacsony hazatelepítési ráta megnehezíti a hatékony menekültügyi rendszerek kifejlesztésére tett erfeszítéseiket. Az önkéntes hazatérést kérk száma alacsony marad, mivel az önkéntes hazatérést ösztönz erfeszítéseket meggyengíti az embercsempész- és emberkereskedelmi hálózatok erteljes jelenléte, a befogadó országokra háruló pénzügyi kötelezettségek, valamint a migránsok azon meggyzdése, hogy végül mindenképpen sikerülni fog eljutniuk a célországba. emberi jogainak és emberi méltóságának tiszteletben tartásával, kényszerít eszközök alkalmazása nélkül vigye véghez. Az UNHCR továbbra is szorosan együttmködik az IOM-mel és az egyéb partnerszervezetekkel azért, hogy biztosítsa az önkéntes hazatérés lehetségét, illetve a származási országra vonatkozó információk meglétét, különös tekintettel az emberkereskedelem áldozatává vált személyek speciális szükségleteire. Az UNHCR az IOM-mel együttmködve továbbra is támogatni fogja a Söderköping eljárást, aminek az a célja, hogy a hazatérési és migrációs lehetségekkel kapcsolatos tájékoztatást nyújtson a nem menekültstátuszú személyek részére. A Titkárság e témában 2007 folyamán Munkaer-vándorlás, beilleszkedés és pénzátutalás címmel szemináriumot szervez. A szeminárium lehetséget biztosít a hatóságok és a nemzetközi szervezetek számára, hogy megvitassák a legális migrációs csatornák kérdését. Az UNHCR továbbra is együttmködik a kormányokkal, illetve segítséget nyújt a kormányok részére a menekültügyi rendszer integritásának fenntartásában, beleértve a hazatérés támogatását az olyan személyek esetében, akiknek nincs szükségük nemzetközi védelemre. 10. Információs stratégia a származási, a tranzit és a befogadó országban Az embercsempész és emberkereskedelmi hálózatok az Európai Unióban uralkodó gazdasági lehetségekre vonatkozó hamis információk propagálásával arra ösztönzik az EU-n kívül él személyeket, hogy illegálisan próbáljanak meg belépni az Európai Unió területére. Az intoleráns, xenofób és idegengylöl magatartás egyre fokozódik a tranzitországokban, illetve a befogadó országokban. Ez gyakran az idegennek tekintett személyek elleni szándékos erszakos cselekményekben nyilvánul meg, és a hatóságok nem mindig lépnek fel megfelelen. Elterjedtsége ellenére a xenofóbia ritkán képezi nyilvános vita tárgyát az Európai Unió új tagállamaiban és még kevésbé Kelet-Európában. Az UNHCR az egyéb partnerszervezetekkel együttmködve igyekszik elérni, hogy a hatóságok ismerjék el az intolerancia, a xenofóbia és idegengylölet problémájának meglétét, illetve kezdeményezzék megfelel stratégiák kidolgozását az effajta magatartásformák leküzdésére. Az UNHCR az egyéb partnerszervezetekkel szorosan együttmködve ösztönözni fogja a közvéleményre hatást gyakorló vezetket, például a politikusokat, az egyházi vezetket, az ismert értelmiségieket, a mvészeket és más neves személyeket, hogy emeljék fel hangjukat az intolerancia, a xenofóbia, az idegengylölet ellen. Az UNHCR az egyéb partnerszervezetekkel, elssorban az IOM-mel együtt továbbra is támogatja az embercsempészet és az emberkereskedelem problémájának tudatosítására irányuló tevékenységet, mind a közvélemény, mind a menedékkérk és a menekültek körében. Az UNHCR az IOM-mel együttmködve, szakmai Tíz pontos akcióterv 10

látogatások (field trip), versenyek, interjúk stb. kereteiben ösztönözni fogja az újságírókat, hogy minél gyakrabban számoljanak be olyan emberi sorsokról, amelyek valósághen tükrözik a menedékkérk, menekültek és bevándorlók életútjait. Az UNHCR különböz információs csatornák (weblapok, hírlevelek, postai küldemények, nyilvános események), valamint jószolgálati nagykövetek segítségével fokozott mértékben fogja tudatosítani a legfontosabb célcsoportok (kormányok, civil szervezetek, tudományos intézmények, médiák) körében a menekültkérdéssel kapcsolatos problémákat. Az UNHCR továbbra is rendszeresen figyelemmel követi és a xenofób tartalmú hivatalos nyilatkozatokat és reagál azokra. Az UNHCR az egyéb partnerszervezetekkel, többek között az IOM-mel együtt PR képzés, a pénzügyi forrásokra vonatkozó tájékoztatás, valamint a tapasztalt hatóságokkal és civil szervezetekkel közös ikerprojektek megvalósításának ösztönzése révén folytatja a hatóságoknak és a civil szervezeteknek szánt segítségnyújtást a xenofóbia elleni. Hatékony küzdelemben. Tíz pontos akcióterv 11