2008. MÁJUS I. évfolyam 4. szám önkormányzat Bővülő városi külkapcsolatok Interjú Hrúz Dénes prímással Programok a természetvédelem jegyében
Beköszöntő Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak! Az elmúlt néhány hét közbeszédét kétségkívül a Tóparty Fesztivál előkészületei, várakozása jellemezte, így a kérdések is ehhez kapcsolódtak. Mire az olvasó kezébe veszi a lapot, a rendezvényt illetően már az értékelések és a jövő tervezésének időszakában leszünk. Akik kint jártak egy vagy több programon, tapasztalataik, élményeik birtokában tudnak véleményt formálni az első salgótarjáni fesztiválról. Kérem, A polgármester válaszol Kérdését küldje az alábbi címekre: varosunk@chello.hu vagy 3100 Salgótarján, Fő tér 5. észrevételeiket, a jövőre vonatkozó ötleteiket osszák meg velem, hogy 2009-ben még színvonalasabb esemény helyszíne legyen Salgótarján! Az egyik kérdés a belépőre vonatkozott: többen szóvá tették, miért kell fizetni a Tóparty Fesztiválon. A rendezvényt a város felkérésére egy magáncég szervezte üzleti vállalkozásként, a Salgó Vagyon Kft. segítségével. Ilyen módon nem önkormányzati támogatású esemény volt. Ezen túl délután kettőtől éjjel kettőig várták színes programok a kilátogatókat, legalább napi két rangos együttes koncertjével, és természetesen helyi művészeti csoportok fellépésével. Ha erről az oldalról közelítjük, az ezer forintos belépő bizony jelképes összegnek számít. Inkább azt mondanám, sikerült igen nagy kedvezménnyel biztosítanunk a salgótarjániak zavartalan szórakozását. Jövőre további kedvezményeket szeretnénk: a napijegy mellett több napra szóló bérlet lehetőségével, a Salgótarján kártya igénybevételével. A másik legtöbbször feltett kérdés arra vonatkozott, mennyibe került ez a rendezvény az önkormányzatnak. Nos, örömmel jelentem, nem volt szükség az önkormányzat támogatására. Egyébként az volt a cél, hogy anyagi ráfordítás nélkül sikerüljön színvonalas programsorozatot biztosítani a város és környéke lakóinak. A városi cégek, civil szervezetek segítsége nélkül azonban ez nehezen ment volna, hiszen elmondható, hogy igazi összefogás eredményeként valósult meg a fesztivál. Mindenki igyekezett kedvezményesen elvégezni a feladatát, erejével, munkájával, anyagi támogatásával hozzájárulni a rendezvény sikeréhez. Felsorolni is nehéz, hány cég, civil szervezet érezte fontosnak ezt a kezdeményezést, és állt az ügy mellé támogatóként. Kiemelt köszönet illeti meg a Salgó Vagyon Kft. vezetését és munkatársait, akik a szervezésben, előkészítésben és lebonyolításban oroszlánrészt vállaltak. Bizonyította tehát az első Tóparty Fesztivál, hogy igény van a színvonalas szórakozásra Salgótarjánban, és sok önzetlen ember összefogásával valóban otthonná tehetjük Salgótarjánt. Köszönet érte. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester Tartalom 3 Közélet Iskolai események 4 Egészségünk Fejlesztés a kórházban Segítség az allergia ellen 5 Interjú Hrúz Dénes prímás 6 Tarjáni Arcok Emlékezés Marschalkó Zsoltra 7 Múlt-kor A Dornyaié a jövő 8 Lencsevég Tóparty Fesztivál 10 Önkormányzat Természetvédelmi programok Fontos hírek, információk 14 Sport Szentes Réka a ranglista élén Savaria Gála a Medalionnal 15 Kultúra Költészet Napja Salgótarjánban Kedves Olvasó! Remélem Ön is megtapasztalta a Tóparty Fesztivál sajátos hangulatát! Ha mégsem jutott el a majálisra, vagy járt a strandon és szívesen idézi fel az ott töltött órákat, lapozzon a 8. oldalra! Lencsevég rovatunkban fotóriporttal emlékezünk a négy vidám napra. A zárónapon együttesével fellépett Hrúz Dénes prímás is, akivel az 5. oldalon közlünk egy interjút. De voltunk ballagáson, iskolai születésnapon, beszélgettünk salgótarjáni tanulmányi- és sport sikerekről, ott voltunk a Kórház új szárnyának avatóján és utánajártunk, milyen jövő vár a Dornyai turistaházra. Mindez persze csak ízelítő, hiszen számos érdekes cikk és programajánló várja még az olvasót. Előljáróban annyit: május második hétvégéjén két program is várja a tarjániakat, környékbelieket: újra lesz Dixieland Fesztivál és itt kerül sor a 15. Gyalogos Természetjárók Országos Találkozójára is. Lakatos Kati főszerkesztő Megjelenik havonta, 10 000 példányban; 2008/4. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008 Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail: varosunk@chello.hu; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter 2
Elballagtak a vén diákok Könnyes-mosolygós szemekkel, a hagyományoknak megfelelően tarisznyával és fokossal a vállukon vettek búcsút iskolájuktól, tinédzserkoruk színhelyétől múlt héten a végzős középiskolás diákok. Rokonok, barátok és kedves tanárok köszöntötték őket és kívántak nekik útravalóul sok sikert a közelgő érettségihez és a nagybetűs élethez. A ballagás ünnep a családoknak, de ünnep az iskoláknak is. Ilyenkor nemcsak a végzősök kapnak virágot, hanem a tantermek is májusi díszben úsznak. A négy napos hosszú hétvége miatt idén Salgótarján intézményeinek zömében április harmincadikán csendültek fel a Ballag már a vén diák ismerős dallamai, de volt, ahol a megszokott időben, az érettségit megelőző pénteken, esetleg szombaton került sor a rendezvényre. Az önkormányzat hat gimnáziumában május 5-től kezdik meg érettségi vizsgákat. Idén negyedik alkalommal az érettségi egyben a felvételi is. Bolyais siker a Kitaibelen Tanár és diák különös összhangja szükséges egy-egy nagyszerű siker eléréséhez ez a gondolat támadt bennem, miután beszélgettem a bolyais Barrak Ibrahimmal, a Kitaibel Pál Középiskolai Biológia Tanulmányi verseny országos döntőjének harmadik helyezettjével és felkészítő tanárával, Varga Tamással. Nagyon nagy szorgalom és a tantárgy iránti elkötelezettség kell ehhez a gyermek részéről. A tanár igazából csak egyengetheti a helyes úton mondja Varga tanár úr, aki Ibrahimhoz hasonlóan hihetetlenül boldog volt az eredmény kihirdetésekor. Másodikként jutott a végső döntőbe, ahol szóban kellett bizonyítania tudását. Ott sajnos egy feladat kifogott rajta. De a harmadik hely is nagyszerű. Ibrahim hasonlóan nyilatkozik, csak abban nem ért egyet tanárával, hogy kinek mekkora szerepe volt a sikerben. Nekem tanár úr rengeteget segített. Sok hasznos feladattal látott el, volt, hogy hétvégén, az interneten keresztül is együtt tanultunk. Jövőre remélem még jobb leszek, akkor már az OKTV-n is fogok indulni mondja bizakodva. Ibrahim orvosnak készül. Azt hiszem mindenki csak gratulálhat és sok sikert kívánhat neki! Közélet Negyven éves a Gagarin Tagiskola Születésnapi randevú Rendhagyó ünnepségre és az elismerő emlékplakettek hagyományszerű átadása is sor került a közelmúltban a Gagarin Tagiskolában. Az idén negyvenedik születésnapját ünneplő általános iskola melynek épülete Magyar Géza tervei alapján készült - 1967. szeptember 3-án nyitotta meg kapuit. Kezdetben Iskola-útinak, majd Pécskő útinak, később Lovász József úti iskolának nevezték. A híres űrhajós nevét 1969. december 20-án vette fel. A Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Gagarin Tagintézményben már április 11-én is születésnapi hangulatban ünnepeltek a nebulók és tanáraik. A rendezvényen a diákok múltidéző műsora után az intézmény első igazgatójára, Buttyán Sándorra emlékeztek, akiről elnevezték az intézmény földszinti fizika szaktantermét. Az emléktáblát a kiváló pedagógus unokája, dr. Buttyán Levente avatta fel. Ezt követően átadták a Gagarin-emlékplaketteket. A tantestület döntése alapján Bodócs Péterné, pedagógus, Gasparin Fruzsina 8. a osztályos tanuló, és Boldvai Kristóf 8. c. osztályos diák vehette át az elismerést. A negyven évre való emlékezés azonban itt nem ért véget, április 24-én nagyszabású rendezvényt tartottak az általános iskolában. Jelenlegi és egykori mára felnőtt nebulókkal, tanárokkal és szimpatizánsokkal együtt emlékeztek a Gagarin falai között töltött évekre. Jelen volt és részt vett az ünnepi műsorban többek között Balogh Katalin a Városi Televízió szerkesztő-riportere, Varga Edit a Duna Televízió híradós műsorvezetője és Pindroch Csaba, a Vígszínház művésze. A meghitt hangulatú fellépések, közös emlékezések után Székyné dr. Sztrémi Melinda szólt az egybegyűltekhez és köszöntötte a jubiláló intézményt. A polgármester megköszönte az egyszerre kedves és színvonalas, sokszínű ünnepi műsort, amely bár apró képekben, de segített felidézni az elmúlt negyven év eseményeit, hangulatát, az intézmény arculatát, ma is élő célkitűzéseit. Székyné dr. Sztrémi Melinda kiemelte a hagyományok és a folytonosság fontosságát, gratulált az iskola eddigi eredményeihez és működéséhez további sok sikert kívánt. 3
Egészségünk Elkészült a Térségi Diagnosztikai és Szűrőközpont Megelőzéssel az egészségért Szent Lázár Megyei Kórház életében örömteli fejlesztésről számolhatunk be. Az intézmény sikeres A pályázatának eredményeként, több mint 300 millió forintból elkészült a Térségi Diagnosztikai és Szűrőközpont egysége. Ebben a zavaros magyar egészségügyi helyzetben nagy jelentőségű ez az esemény. Ilyenkor úgy érezzük, erőt kapunk ahhoz, hogy nemhiába való ez a sok próbálkozás, küszködés, melyet a beteg ember gyógyításáért teszünk nap, mint nap mondta az egység április 15-én tartott megnyitó ünnepségén Dr. Bercsényi Lajos főigazgató főorvos. A fejlesztési szándék már 2004-ben megfogalmazódott a kórházvezetésben, de akkor sajnos nem nyertek, Nógrád megye helyett Miskolc kapott támogatást. Viszont közben folyt a kórházi rekonstrukciós folyamat. 2007 őszén ismét pályázatot nyújtottunk be, melyben a feltételeknek megfelelően kértünk és nyertünk támogatást kubatúra bővítésére, azaz épület, épületgépészet újraépítésére illetve műszerekre részletezte a kórházigazgató. A kilenc szakterületet érintő beruházás fontossága azon túl, hogy minden fejlesztés hozzájárul a betegek komfortérzetéhez és javítja ellátási lehetőségeiket, a betegségek megelőzésében rejlik. Sokat hallani mostanában arról, hogy mennyire nagy szükség van a primer elsődleges és a szekunder másodlagos prevencióra. Az elsődleges megelőzésről tudni kell, hogy mi magunk irányítjuk. Hiszen életmódunk, környezetünk, táplálkozási szokásaink, mozgáskultúránk, közérzetünk és a stressz, pozitív vagy negatív irányban befolyásolják egészségi állapotunkat. A secunder prevencióban már az egészségügyi szakszemélyzet hozzáértése szükséges. A Szent Lázár Megyei Homeopátiával az allergia ellen A gyógyszertárakban sokféle vény nélkül akpható szert találunk a légúti allergiás megbetegedések kezelésére. Szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy könnyen eligazodjon köztük. Az antihisztaminok és orrsprayk segítenek az allergia okozta tünetek enyhítésében. De mik is ezek az antihisztaminoknak nevezett szerek? Az allergénre - pl. pollen - adott válaszreakcióként a szervezetben hisztamin szabadul fel, amely az allergiás tünetek nagy részéért felelős. A hisztamin minden szövetben megtalálható vegyület, amely a következő tünetegyüttest okozza: ödéma, értágulat, viszketés. Az antihisztaminok megakadályozzák, hogy a hisztamin kifejtse hatását. Ha a hisztamin nem képes hatni, az allergiás tünetek nem alakulnak ki. Az antisztaminok akkor a leghatásosabbak, ha rendszeresen szedik az allergia szezon idején. Az allergiás reakció eredményeként az orr és a melléküregek nyálkahártyája és erei megduzzadnak. Ez a duzzanat megnehezíti az orrlégzést és akadályozza az orrmelléküregek normális elfolyását. Vannak érszűkítő orrcseppek és orrspray-k, amelyek megszüntetik az orrdugulást és a melléküregek feszülését, amely néha az allergia kísérőjelensége. A duzzanat csökkentése által könnyebbé válik a légzés. Ezeket a készítményeket viszont egy hétnél tovább ne használjuk folyamatosan, mert károsíthatják az orrnyálkahártyát. Helyette alkalmazzunk tengervíz tartalmú orrsprayket, amelyek megtisztítva a légutakat, csökkentik az orrdugulást és orrfolyást. Ezeket kombinálva is használhatjuk. A megelőzésben és a kezelésben is hatékonyak a homeopátiás szerek A készítmények megelőzik, illetve mérséklik az allergiás reakciót, amelyet a különböző allergének okoznak. A parlagfű allergiától szenvedőknek ajánljuk, hogy már a fű virágzása előtt kezdjék el a kezelést az AMBROSIA C 15 nevű homeopátiás készítménnyel. Irritáló orrfolyás esetén az ALLIUM CEPA C 15 hoz enyhülést, amit a tünetek erősségétől függően naponta több alkalommal kell szedni. Gyakori tüsszentés, könnyezés, orrfolyás, szájpad viszketés Kórház fejlesztése is abban működik közre, hogy a még tüneteket nem okozó, lappangó, de már műszeres, vagy laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható elváltozásokat nagy eséllyel vegyék észre. A Térségi Diagnosztikai és Szűrőközpontban kiszűrik azon tüneteket, melyek életmódváltozással, esetleg gyógyszeres kezeléssel vagy terápiás beavatkozással meggyógyíthatóak. A mai nap örülünk, hogy lehetőséget kaptunk szűrő tevékenység és kivizsgálási lehetőség jobb körülmények között való elvégzésére mondta az átadón Dr. Bercsényi Lajos. Nyugodt azonban akkor leszek, illetve nyugodtak akkor lehetünk, ha a bekorlátozott működési költségünket, a megyén kívüli döntéshozó a valós betegellátás igényeinek megfelelően, annak megfelelő mértékéig pozitív irányban korrigálja zárta gondolatait a huszonöt éve praktizáló főorvos. esetén a SABADILLA C 5 szedése jöhet szóba. A felső légutak allergiájához gyakran társul kötőhártya gyulladás, amely irritáló könnyezéssel, a szemek bepirosodásával jár. Erre az EUPHRASIA C 5 adagolását javasoljuk. A Histaminum az allergiás reakció hevességét csökkenti, a Pollens pedig a szervezet virágpor érzékenységére hat. A fent említett szerek nagyon jól beváltak a tünetek enyhítésében, az eredményes gyógyítás érdekében azonban panaszaival előbb mindenképp keresse fel háziorvosát. Bulikné Fekete Andrea Olga szakgyógyszerész 4
Interjú Hrúz Dénes, a Dűvő együttes prímása A népzenének élet íze van Dűvő együttesről nem túlzás azt állítani, hogy világhírű: minden évben A számos külföldi és hazai fellépéssel kedveskednek a közönségnek. Hrúz Dénes huszonhét éve tagja a csapatnak. Most a zene iránti elkötelezettségről, a kezdetekről, legújabb két albumukról és a jövőről mesél. Hogy kezdődött? Apám Szécsényfelfalu zenésze volt. Lokális zenét játszott, nem tett különbséget nóta, műdal és népzene között. Gyerekkorom óta muzsikán nevelkedtem, amióta az eszemet tudom, hegedülök. A zsigereimbe ivódott. Ezek szerint nem hivatásos tanártól tanult zenélni? Jártam zeneiskolába is, de a klaszszikus hegedülés nem fogott meg. Mikor csatlakozott a Dűvőhöz? 1981-ben hegedűsre volt szüksége a már akkor is Nógrád Táncegyüttes kísérőzenekaraként ismert együttesnek, ezzel kapcsolatban kerestek meg engem. Ma is pontosan emlékszem, hogy március 16- án voltam először próbán. Végül is Szabó Gáspár a zenekar névadója helyét vettem át. Azóta összesen tíz lemezt készítettek, beleértve a Holecz Istvánnéval felvett korongot is. Legutóbb pedig öccsével, Szabolccsal örvendeztették meg rajongóikat. Honnan jött az ötlet a Ketten című albumhoz? Hosszú évek óta tudjuk, hogy szeretnénk egy közös lemezt. A cím például már nagyon régi találmányunk mosolyog. Jellemző módon két hangszeres dalokat válogattunk össze, olyanokat, amelyek ketten előadva is jól szólnak. De a zene adja magát, az album magáért beszél. Van kedvenc dala a lemezen? Igen, a nyitó nóta, Fáj a szívem a szívedért címmel. Ez egy nagysajói dal, nagyon szeretem. Hogy ment a stúdiófelvétel? Gyorsan nevet. Az öcsémmel már rutinos párost alkotunk. Zenélés közben érezzük, mit akar a másik, így nem volt nehéz felvenni a dalokat. Beszéljünk kicsit a Nekünk 8-ról is. Sokatmondó a cím Ez is volt vele a célunk. Újítani próbáltunk a zenekarral, ezért megszokott stílusunkba belevittünk egy kis populáris zenét, ezzel mutatva azt, hogy bármit el tudunk játszani. A cím is erre utal: ha ez az igény, haladunk a korral nevet. Miből táplálkozik ihlete? Honnan a sok inspiráció? Szerencsés vagyok, mert élhettem abban a korban, amikor még sok adatközlő volt. Jártam gyűjteni Erdélybe, Felvidékre. Egyszerűen ingert éreztem, hogy elmenjek az adott tájegységbe és átéljem az ottani hangulatot, hogy saját fülemmel, hiteles előadódót halljam a jellemző folklór-jegyeket. Így első kézből tanulhattam a tiszta forrásból jövő muzsikát. Ennek köszönhetően az általunk játszott számok többségéhez rendszerint személyes élmény is fűződik. Ha jól tudom, számos külföldi meghívásuk van, közülük is Kanadába és az Egyesült Államokba járnak leggyakrabban? Idén is mennek? Igen, nyáron és ősszel is. Calgaryban lesz egy zenei világfesztivál, ahol 80.000 ember előtt fogunk fellépni és népszerűsíteni a Kárpát medence folklórját. De Seattle-be is megyünk a népzenei táborba, melyen rendszeresen közreműködünk. Láttam a honlapjukon a tavalyi kanadai turné plakátját, amin a szervezők a Dűvő zenekart, mint világhírű együttest jelölték meg. Mit gondol erről? Nagyon hízelgő mosolyog. Valóban rengetegen ismernek már minket. Ausztráliát és a Távol-Keletet leszámítva bejártuk az egész világot. Remélem oda is eljutunk egyszer. Az a véleményem a hírnévről, hogy először itthon kell bizonyítani, mert ha itthon megy, akkor kint is menni fog. Ahhoz először határain belül kell elismertetni magát egy együttesnek, hogy külföldi meghívásokat kapjon. Amellett, hogy öccsével karöltve a Dűvőt irányítja, tanít a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézményben is. Mit tapasztal, lesz utánpótlás? Lesz, attól nem félek. Jelenleg 19 tanítványom van, egész kicsiktől a húsz évesig. Kifejezetten népzenét oktat? Igen, a klasszikus hegedülés teljesen más. Máshogy használjuk, fogjuk még a vonót is. A népzenének élet íze van, teret kell adni az improvizációnak. Vannak ugyan stílusok, dallamok, de ahhoz hozzá kell tenni saját magunkat. Kodály azt mondta, hogy a zenéléshez két dolog kell: tehetség és szorgalom. Ez szerintem nagyon találó megfogalmazás. Ha már így szóba hozta. Mit gondol, a tehetség pótolható szorgalommal? Maradéktalanul nem hiszem, mert kell, hogy legyen valami velünk született tehetség, amely aztán a munkával párhuzamosan kibontakozik. De szerintem mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy kipróbálja magát. Ha egy gyereknek van egy kis ritmusérzéke, de az éneklés nem az erőssége, az még nem jelenti azt, hogy nem lesz jó zenész. Közben is kialakulhat az énektudás. Mindenkinek ajánlom, hogy tanuljon zenélni, vagy valamilyen kapcsolatot építsen ki a népzenével, mert ez egy olyan életet ad az illetőnek, amilyet talán semmi más. Ezért mosolyog Ön is ilyen sokat? Gyerekkorom óta a zenének élek, alig vártam, hogy az öcsém is megtanuljon játszani. A két fiam is hegedül, kisebbik nyolc, nagyobbik huszonnégy éves, ő a Tücsök zenekarban is játszott. Azt hiszem, minden okom megvan az örömre, hisz azt csinálhatom, amit szeretek, ráadásul egy olyan nagyszerű csapattal, mint a Dűvő. L.K. 5
Tarjáni arcok Emlékezés Marschalkó Zsoltra Szubjektív felidézés Heideggeri értelemben az ember életének teljessége a halálával következik be. Mások szerint az alkotó akkor hal meg véglegesen, amikor már semmi újat nem tud hozni, azaz nincs több előkerülésre váró kézirata. A leginkább közszájon forgó nézet viszont a halált a feledéssel kapcsolja össze. Amikor Marschalkó Zsoltra (1962. április 12. 2008. április 3.) gondolok, óhatatlanul Hamvas Béla északi géniusza jut eszembe, a magányos és a rejtőzködő ember, aki a környezete vad és zabolázatlan anarchiájában próbál teremteni mint Hamvas írja, más tájegységeinkhez viszonyítottan tízszeres energiát befektetve, hogy ugyanazt az eredményt érje el. A nógrádi vidéknek régtől sejtjük drámája van. Marschalkó Zsolt Salgótarjánban született, Mátraszőlősön és Pásztón nevelkedett. Zeneszerető és értő emberként járta a tájhazáját. A mindig valamiféle anyagtalan térbe révedő személyisége falakat vont köré, ami mögé alig-alig lehetett betekinteni ismeretlen maradt a kutakodó tekintetek előtt. Érzékenységét, sebezhetőségét próbálta ily módon elfedni. Valljuk be, írásaiban is álruhás kishercegként volt jelen, hiszen verseiben előszeretettel parafragizált, drámáiban pedig mindig valamilyen történelmi szituációba csomagolta korkritikáját. Műveltsége és ennek lenyomatai klasszikusnak tekinthetők. Első beszélgetéseinkre 1988-ban került sor a Balassi Bálint Asztaltársaság ötlete kapcsán. Zsolt ekkoriban a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár Hírmondójában publikált zenei tárgyú írásokat, rövidprózákat, s maga is ennek az intézménynek a zenei részlegén dolgozott. Vincze Dezső költő kollégája hozott össze minket, s Ő látta benne azt az irodalmi talentumot, amit akkoriban még kevesen, de a drámaírót még ő sem. Utólag belegondolva már minden adott volt a közel kéttucatnyi színpadi mű elkészültéhez. A történeteket érlelő, alapos előtanulmányokat végző, a dél géniuszának nyugodt derűjét és aranykor-ösztönét árasztó személyisége ezt mindig is magában hordozta. Dolgait érlelte, miképpen a jó nedűt a borász. Megfontoltan írt, s nem odamaszatolta a szavakat. Zeneakadémiai, pedagógusi végzettségével a világ bármely pontján megélhetésre találhatott volna, mégis Madách földjén maradt, hogy elődjéhez hasonlóan ott teremtsen színházi nyelvet, ahol főállású színészekből álló színtársulat nincs. Miképpen Madách, Ő is a semmire építő idealista volt. Mondhatjuk, sorsuk, magánéleti drámájuk és negyvenes éveikben elszólító haláluk is közös jegyeket mutat. Legjelentősebbnek mondható sikerét 1994-ben, a Józsefvárosi Színház drámapályázatán érte el a Kaméleonidász című vígjátékával, amelyben a perzsa és a görög hadak közé ékelődött földközi-tengeri sziget lakóinak túlélésért folytatott színeváltozásait pellengérezi ki. Ezt követően vált a Palócföld szerkesztőségi bizottságának tagjává, Nógrád megye egyetlen irodalmi, művészeti, közéleti folyóirata arculatának meghatározójává 2002 végéig. Az itt eltöltött utolsó, főállású év rendkívüli módon meggyötörte, az ezt követően előállt egészségi állapota aggodalomra adott okot. Az egyébként is nehezen barátkozó, sőt tőmondatokban kommunikáló Zsolt, ha névlegesen nem is, de mindenféle közösségi élettel szakított. Senki sem akarta tudomásul venni, de a halálára készült, mikor kiverekedett egy-egy összegzést 2007-ben: a Vándor az óceánnál költészetnapi bemutatóját, a Magyar Dráma Napjára egy beszélgetést Csongrády Bélával és négy drámájának vetítését. Mikor a december 15-i Alkotók Napjára készültünk, heteken keresztül arról győzködött, öreg Ő már ahhoz, hogy jelen legyen egy egész napos rendezvényen, még a megnyitó előtt elmond néhány verset, aztán angolosan távozik. Nem kért a kortársak piknikjéből, egymás fényezéséből, meg az acsarkodásaikból sem. Néha azt gondolom, Zsolt belefáradt az életbe, amely nem volt Hozzá kegyes. Szavaival szólva: nem csak írta, élte is a drámát. Művei jelentős része kiadásra, kiadóra, mecénásra tartana igényt, és értő feldolgozásra, előadókra. Ha a XIX. századnak volt egy Madácha, a XX., XXI. század fordulójának volt egy Marschalkója. Az életmű befejeztetett, befogadókra vár. Handó Péter, 2008. április 22. Fészekrablók erre a lényre amely önmagát embernek nevezi nincs szavam legocsmányabb jelző lehetne amiért a bicska kinyílik a sarki kocsmában öl az ölésért lop a lopásért gyilkol unalomból gőgből sportból csak azért is a világ évmilliárdokig megvolt nélküle röpke néhány évezred alatt lakhatatlanná tette elefánt csorda a porcelánüzletben viszi a tojást a fiókát mint földet hitet békét szerelmet önmagát állítja piedesztálra a természet megcsúfolója pokol lett a föld mióta megjelent a színen nézem mit csinál és lassan szétrohad a szívem Marschalkó Zsolt 6 Múlt havi számunkban felcserélve helyzetük el Dr. Förster Kálmán és Róth Flóris Múzeum téri szobrainak képét. A sajtóhibáért mindenkitől elnézést kérünk!
Múlt-kor A múlt elmúlt, a jövő elkezdődött A Dornyaié a jövő Már egy ideje nem hallottam az öregről. Elborított az idő, szinte percről percre élem az életem. Ha nem a munka, akkor a család. Nem járok már egyedül a hegyek közé, csak azok járnak vissza hozzám nyugtalan éjszakáimon. A múltam lettek ők, akár az öreg. A minap mégis eszembe jutott. Egy újságcikk miatt persze, nem csak úgy, magamtól. Arról írtak, hogy talán mégis megmenti valaki a Dornyait. Lehet, hogy nem enyészik el, lehet, hogy akad valaki, akinek a szívét még megdobogtatja. Lassan eresztettem le a lapot. Megdobogtatja... Igen, mint az Öregét. Emlékszem, az utolsó métereken már támogatnom kellett. Ellökte kezemet, és inkább botjára támaszkodott. Úgy tett, mintha bírná, bár tudta, hogy ezzel nem téveszt meg. Hosszú évek óta kopott az út együtt a bakancsunkkal, mi meg együtt koptunk az Öreggel. Talán ha tizenöt éve, hogy egy magányos pilisi túrán összeakadtunk. Ő jött lefelé, én meg felfelé. Alakja olyan földöntúlinak tetszett, hogy megálltam. Bakancsa, térdnadrágja, hátizsákja és kalapja mind-mind egyidősek vele, mintha valamelyik Jávor Pál filmből lépett volna a hegyvidékre. Megfordultam hát. Aztán számtalan vidékre vitt együtt az utunk. Nagyokat hallgattunk és beszélgettünk, amíg fogytak a kilométerek. Egyszer a Mátrában éppen megálltunk, hogy felmelegítsük magunkat az Isten tudja, honnan származó méregerős szilvával a szemembe nézett, és azt mondta: Jövő héten elviszlek a Dornyaihoz. Nagy szó volt ez. Elbeszéléseiben állandóan fel-feltűnt ez a név, de sosem mondott róla többet, sőt inkább valamiféle szomorúság vett rajta erőt, ahogy elhallgatott. Magam néztem utána, hogy mi lehet az a titokzatos Dornyai. Így találtam rá a Salgó alatti házra. Nem csoda hát, ha szívremegő izgalommal vártam azt a hétvégét. Zihált már a fáradtságtól. Sosem mondta meg, hány éves, amikor rákérdeztem, mindig tréfával ütötte el a dolgot. Elejtett megjegyzéseiből mégis tudtam, hogy túl van már a hetvenötön is. Előttünk egy hajdan impozáns épület állt. Ablakai már régen nem voltak, a masszív kőalap, a lépcső, a terasz azonban jelezték: a turistaház körül egykor pezsgett az élet. Akkor azonban a látvány inkább lehangolt. Akárcsak az Öreget. Elnéztem őt, amint zakatoló mellkassal, botjára és rám támaszkodva nézi a csaknem romnak nevezhető épületet. Olyan volt most, akár Santiago, az Öreg Halász, amint a parton állva nézi a Hal csontvázát. Az Öreg leült az első lépcsőfokra. Szemébe könny gyűlt, bár ő erősen törölgetve homlokát, izzadságnak álcázta. Egy megsárgult fényképet vett elő zsebéből. Nekem adta, és csak ennyit mondott: Ez vagyok én. A képen valóban ő volt, szinte ugyanolyan öltözetben, mint most, csak jó ötven évvel korábban. Szorosan mellette, és ez valósággal letaglózott, egy kedves arcú lány mosolygott. Éppen csókváltás után készült a kép, a háttérben, és ez igen jól látszott, ott volt a Dornyai turistaház. Megfordítottam a képet. Hátán egyetlen mondat: Ilona meghalt 1943. december 12-én. Ismét felvettem az újságot. Nem azért, mintha tovább akartam volna olvasni, hanem hogy rejtsem könnyeimet. A cikk végén egy cégnév. Megjegyeztem. Azonnal vettem a telefonom, a tudakozótól elkértem, majd felhívtam a számot. Sikerült elérnem a tulajdonost, így megtudtam, hogy a Dornyai a kilencvenes évektől magántulajdon lett, de egészen mostanáig szinte semmi nem történt körülötte. 2006-ban talán újraindult valami. Ekkor elkezdték felújítani, és terveztek ide hóágyút is. Az elmúlt évben sikerült egy lovardát is kialakítani, és lassanként visszaáll az épület hajdani dicsősége. Az egyetlen probléma így a tulajdonos hogy manapság semmiféle pályázathoz nem tudnak hozzájutni. De ők mindent megtesznek, ami erejükből telik, így valószínűleg 2009-től ismét örülhetnek majd a bakancsosok. Megköszöntem szépen, és eltelve a jövővel, a reménnyel és az örömmel, amit akkor éreztem, hirtelen ötlettől vezérelve felcsörgettem az Öreg számát. Vonalas telefon volt persze, az Öregnek nem volt mobilja. Alig vártam, hogy beszéljek vele, hiszen évek óta nem hallottam őt. El akartam mondani neki, hogy a múlt talán ismét jövővé válik a Dornyai körül. Kicsengett, egy női hang szólt bele. Hirtelen visszahőköltem, de nem, jó számot hívtam. Az unokahúga volt. Távoli rokonnak számíthatott, mert alig változott meg a hangja, ahogy közölte velem, hogy az öreg másfél évvel ezelőtt meghalt. Letettem. Már nem titkoltam könnyeimet. Igen. A múlt végképp múlt maradt. Nekem, és az Öregnek. De egy másik Öregnek fiatal korában, és egy másik Ilonának a Dornyai a jövő. A lovarda, a hóágyú, a hosszú forró telek. És ez az egyetlen dolog, ami számít. Molnár Péter 7
Lencsevég Sikerrel zárult a Tóparty Fesztivál Majális után A négy napos Tóparty Fesztiválon több ezer salgótarjáni és környékbeli szórakozhatott kulturált körülmények között, sztárfellépőknek tapsolva, lángost, sparhelten sült lepényt, grillezett finomságokat kóstolgatva és természetesen sört kortyolva. Visszaemlékezésünket kezdjük a nyitónapon. Teltház előtt nyitotta meg a rendezvényt a főszervező Salgó Vagyon Kft. ügyvezetője, Tatár Csaba és Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester. A tömeg vastapssal köszönte meg a rendhagyó majálist, majd kezdetét vette a sokak által várt két órás élő Edda koncert. Másnap újra hamar megtelt az óriási méretű sátor, ekkor a Bikini és az Irigy Hónaljmirigy vonzotta leginkább a kikapcsolódni vágyókat, de Dévényi Tibi bácsi diszkója is nagy sikert aratott. Szombaton többek között a Fiestáé és a Danubiusz best of zenekaré volt a színpad, vasárnap pedig a Nógrád táncegyüttes és a Dűvő zenekar alapozta meg a hangulatot. A tini lányok nagy örömére a zárónapon fellépett Márk, akit az idősebb korosztály nagy kedvence, a Neoton Família követett. A rendezvény mind a lakosság, mind a szervezők szempontjából sikerrel zárult, napi 3-4 ezer vendég látogatott ki a tóstrandi majálisra. Gyerekek és felnőttek közösen köszöntötték a jó időt: mindenki megtalálta a szívéhez közel álló programot, s ha máshol nem, a vidámparkban biztos összetalálkoztak a különböző korosztály képviselői. Bár sokan csak pályán kívülről szemlélték a dodzsemező fiatalokat, de akadt, aki maga is beszállt egy körre. Együtt voltunk. 8
Lencsevég 9
Önkormányzat Országjáró kampány állomása volt Salgótarján Bringázzunk munkába! A Föld Napja alkalmából, illetve a kerékpározás, ezen keresztül a környezetvédelem és az egészséges életmód népszerűsítése céljából Salgótarján Város Önkormányzata is csatlakozott a Bringázz munkába! mozgalomhoz. Zelei József, a Két keréken az Unióba program vezetője, és a salgótarjáni származású Bodor Ádám kerékpárügyi miniszteri megbízott, április 22-én indult a Parlement elől országjáró figyelemfelkeltő turnéjára, melynek első állomása volt Salgótarján. Városunkban Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzat dolgozói fogadták őket. Zelei József a túrával nemcsak a mozgásért és a természet szeretetéért demonstrál, hanem kiemelten fontosnak tartja az üvegházhatás megfékezését, a globális éghajlatváltozás végzetes következményeinek megelőzését. Elsőként Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester köszöntötte a sportembereket és felhívta a figyelmet arra a kerékpáriskolára, amely nagy sikerrel működik a Kodály tagintézményben. A város ajándékát is átadta a bicikliseknek, majd szép időt és kitartást kívánt a hosszú úthoz. Bodor Ádám miniszteri megbízott kiemelte a Salgótarján tervei között szereplő kerékpárút fontosságát és hangsúlyozta: ezen a területen komoly pályázati összegek 2007 és 2013 között mintegy 57 milliárd forint - állnak rendelkezésre és reméli, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről hamarosan támogatásukról biztosíthatják az önkormányzat elképzelését. Azonban szerinte nem elég bicikli utakat építeni, a szemléletet is formálni kell. Ezért tartja példaértékűnek, hogy a város első embere magánemberként nap, mint nap népszerűsíti ezt a mozgásformát és a Föld napja alkalmából mint városvezető is kerékpárra pattant. A találkozón Székyné dr. Sztrémi Melinda aláírta az egész Európát megjárt Békekönyvet és az idei akció túrazászlóját. Végül a nemes célért kampányoló bringások és a városi kerékpárosok, biciklis járőr vezetésével közös figyelemfelkeltő kerekezésre indultak a belvárosban. Gyalogos Természetjárók XV. Országos Találkozója Salgótarján, 2008. május 9-12. Tóparty Fesztivál nagysikerű rendezvénye után újabb rangos program A helyszíne lesz Salgótarján. Itt rendezik meg a Gyalogos Természetjárók XV. Országos Találkozóját, melyre a szervezők határon innen és túlról is várják a résztvevőket. AZ ERDŐ FOHÁSZA VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól és gyümölcsöm oltja szomjadat. ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy amelyben fekszel a deszka, amelyből csónakodat építed. ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele. NE BÁNTS! 10 Tíz év elteltével ismét a nógrádi megyeszékhely ad otthont a bakancsos turisták országos találkozójának. Gubola Isván, a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség elnöke megtiszteltetésnek érzi, hogy az 1998-as randevú után ismét a Karancs-Medves és a Cseres-hegység területén találkoznak a sportbarátok. Ugyanakkor a salgótarjáni és nógrádi természetjárók tisztában vannak azzal is, hogy a nagyszabású esemény megrendezése felelősségteljes, komoly munka, amely széleskörű összefogást igényel. Éppen ezért a Zöldút Természetjáró Egyesület, a Salgó Természetjáró Egyesület és a Kohász Természetjáró Egyesület is csatlakozott a munkához. Nehéz volt segítőket toboroznunk, bár a természetjárók biztosítottak bennünket támogatásukról. Továbbá kiemelném Salgótarján és Nógrád megye önkormányzatát, akik szintén nagyban hozzájárultak a találkozó sikeréhez nyilatkozta Gubola István. A három napos rendezvényre felújították az útjelzéseket, irányjelző táblákat. Szombaton, vasárnap és hétfőn is két-két buszos túra kínálkozik a természeti kincsek rajongói számára. Így ellátogathatnak a nemrég Zöld 7-es címmel kitüntetett Ipolytarnócra, de kirándulást szerveznek a romantikus várromokhoz, a világörökség részét képező hollókői falurezervátumba is. A programon szerepelnek csak előzetes jelentkezőkkel induló túrák, de minden nap lesznek olyan teljesítménytúrák is, amelyre a helyszínen még fel lehet iratkozni. A három nap során a kerékpárosok is kipróbálhatják magukat. Fel van festve egy túraútvonal a Fő tértől Rónabányáig, amely a találkozó idejére kiegészül egy másikkal a Medves fennsík és a Kemping között. A nyitórendezvényre - május 9. 17 óra várunk egy hét fős bicikliscsapatot Székesfehérvárról. Ők, és a Salgótarjáni Kerékpár Egyesület tagjai is résztvevői lesznek a túráknak, bárki csatlakozhat hozzájuk ismertette a főszervező. Előre jelzi a programok sikerét, hogy jó egy héttel a nyitás előtt már 800 fő jelentkezett a sokszínű eseményre. Részletes programinformációkért keresse fel az www.mntsz.extra.hu oldalt vagy tájékozódjon a szervező egyesületek képviselőitől!