Természetvédelem, természeti értékek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) 1. A természetvédelem jelentősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Kiemelkedő a térség földtani értékeinek változatossága. E felszíni változatosság jellemző a régió földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet. Külön említést érdemel a vulkanikus eredetű Tihanyi félsziget belső tavaival és hévforrás-kúpjaival. A Badacsony és Tapolca környékének vulkáni tanúhegyei uralják a tájat, jellegzetes alakjukkal messziről is meghatározzák a tájképet. Híresek bazaltoszlopaik, az ún. bazaltorgonák. A Keszthelyihegység dolomittömege változatos felszíni formáival tűnik ki, ahol dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök), a déli part meredek löszfalai szintén kiemelkedő értéket mutatnak. A magas fokú geodiverzitását, az itt előforduló számos változatos korú és genetikájú kőzettípust, az összetett hidrológiai rendszereket jól jellemzik a területen található földtanihidrológiai értékek száma: 193 db barlang (ex lege védett) Fokozottan védett, turisztikailag is hasznosított barlangok: Tapolcai-tavasbarlang, Lóczy-barlang (Balatonfüred), Csodabogyósbarlang (Balatonederics) 487 db forrás (ex lege védett) 74 db víznyelő (ex lege védett) 20 db földtani alapszelvény (országos jelentőségű természeti emlékként védelemre tervezett) A további nyílt karszt területek védelme messze nem csupán természetvédelmi, de környezetvédelmi érdek is (vízbázis). 2. A Balaton Régió növény- és állatvilága Mind a növény mind pedig az állatvilág nagyon gazdag, bővelkedik unikalitásokban. Ez a gazdagság jórészt abból ered, hogy az alföldi erdőssztyepp és a középhegység zárt lomberdő vegetációja itt találkozik, amit még fokoz egy nyugat-balkáni hatás is, kiegészülve a helyi mikroklíma és hidrológiai viszonyokkal. A növényzeti típusok közül külön kiemelendők a lápok, láprétek, melyek jégkori maradványnövényeket, unikális botanikai és zoológiai ritkaságokat őriznek. Madarak közül elsősorban ragadozó madarak érdemelnek említést, így a 2009-ben felfedezésre került a békászó sas; 2011-től újra fészkelő a kerecsen sólyom, de nőtt a rétisas állománya is. 2008-óta általánosságban elmondható, hogy a zavartalan vizes élőhelyekhez, megfelelő kiterjedésű aratatlan nádasokhoz kötődő és fokozottan védett telepesen fészkelő - elsősorban gémféle - madarak állománya növekedett: nagy kócsag, bakcsó, üstökösgém, kis kócsag, vörösgém, kanalasgém és a kis kárókatona. A Balaton és a Kis-balaton a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó terület. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság faj telepítéseinek és élőhelyekezelésének köszönhetően a fokozottan védett ürge növekvő állományai figyelhetők meg.
3. Páratlan tájkép, szabadtéri múzeum A Balaton környéke páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei révén is hazánk kiemelkedő gyöngyszeme, szabadtéri múzeuma. A római időkből fennmaradt építészeti emlékek, a középkori várromok és templomok maradványai, valamint a közelmúlt építészeti emlékei, a részben még megmenthető paraszti gazdaságok, pincék, nemesi kúriák, egyházi épületek és kőkeresztek mind-mind hozzátartoznak az itteni tájhoz és meghatározzák annak hangulatát. A falvak határában meglévő középkori templomok építőanyaga terméskő és igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgálnak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrizték meg számunkra a középkori várak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítésének célja legfőképpen a táj jellegének megőrzése, természeti értékeinek és más megújuló természeti erőforrásainak védelme, és a természetszerű gazdálkodási módok elterjesztése révén a Balaton vízminőségének javítása volt. A tájhasználat módja, változásai közvetlenül meghatározzák a táj arculatát is. Ezért nagy jelentőségű a települések területhasználatának tudatos tervezése, összhangban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2000. évi CXII törvénybe foglalt területrendezésével. Az üdülőkörzet erősen mozaikos szerkezetű, kis területen is sokféle élőhely jellemzi, melynek megfelelően a táji diverzitás is igen magas. A tájkép sokszínűségét tovább növeli a történeti települések és a gazdálkodás jelenléte. 4. Környezeti nevelés és ökoturisztika A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a természet értékeinek megóvását, bemutatását igyekszik a kor elvárásai szerint, komplex módon végezni a térségbe érkező turisták és érdeklődők számára. Évente több mint 70 előre meghirdetett programon, túrán, jeles napi rendezvényen fogadják a látogatókat. Különleges programjaik közé tartoznak a barlangi kalandtúrák a Csodabogyós-barlangban, valamint a kis-balatoni csónaktúrák, természetfotózási lehetősége a Kis-Balatonnál leskunyhóból. Az Igazgatóság nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre. Minősített erdei iskolákban, és a nyárra meghirdetett napközis táborokban a gyermekek tartalmas kikapcsolódás keretében bővíthetik természettel kapcsolatos ismereteiket. Geopedagógiai koncepciónknak köszönhetően évente több alkalommal hirdettek meg speciális, lokalizált tematikájú, különböző korosztályokra kidolgozott, geonap elnevezésű programokat az óvodástól a középiskolás korosztályig 5. Problémák és feladatok A terület a legnagyobb változásokon a XX. században ment át: természet kincseit, értékeit az emberi tevékenység hosszú évtizedeken keresztül az erőteljes idegenforgalmi fejlesztéssel, a természeti táj fokozott beépítésével, a bányászattal, az ahhoz kapcsolódó karsztvízkiemeléssel, a korábbi intenzív mezőgazdálkodással túlzottan igénybe vette: A Balaton közvetlen parti sávja nagymértékben beépült művi környezet (a tó 235 km hosszú partvonalából a jelenleg szabályozott parthossz összesen 107,5 km). A beépítések, engedély nélküli feltöltések, engedély nélküli csónak és vitorlás kijárók
létrehozása és idegenforgalmi fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a vízminőség és a természetvédelem szempontjából egyaránt fontos vízparti nád, sás és gyepterületek egy jelentős része napjainkra kipusztult. A parti sáv beépítése mellett felértékelődnek az ún. háttérterületek, amelyek a partvonaltól távolabb fekszenek, viszonylagos eredetiségüket jobban megőrizték. A kíméletesen természetalakító, értékmegőrző hagyományos gazdálkodásnak egyik legszebb, most is csaknem eredeti szépségében látható példája a Pécselyi-medence. A Balaton Régió területe enyhén tagolt dombvidék, és mint ilyen, ki van téve a vízeróziós talajpusztulásnak. A balatoni magaspartokhoz (Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Fonyód) szorosan kapcsolódó felszínmozgások egy természetes felszínfejlődési folyamat részei, amelyet az emberi tevékenység kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt befolyásolt (magaspart, a talaj gyenge szerkezetének következtében jelentős eróziónak van kitéve). A gazdálkodás megváltozása: A Tihanyi-félsziget egykori híres levendulásainak művelését a hatvanas években felhagyták, kilencvenes évek közepétől a nemzeti park kezdte meg megmentésüket a még fellelhető tövekből. A legeltetés - alapvetően birkával és marhával - visszaszorulásával az egykori ligetes legelőerdők teljesen zárt erdőkké alakultak át. A Balaton-felvidéket kedvezőtlenül érintette a több évtizeden keresztül folytatott felszíni bányászati tevékenység, melynek sebhelyeit az erdőgazdaság által végzett fásítási tevékenység sem tudta teljesen eltüntetni. A Nagyberek a régmúltban a Balaton egyik árterületi öble volt, még az 1850-es évekig is időnként összefüggő vízréteg borította. Később az évtizedeken át folytatott lecsapolási munkálatok következtében a magasabb részek szárazra kerültek, s ma már csak a mélyebben fekvő helyek mutatják a régmúlthoz hasonló közel természetes állapotot. Az egykor páratlanul gazdag növény- és állatvilágának maradványai részben a csatornákban, részben pedig a láp központi részén található, helyreállított területen találják meg az életfeltételeiket. Inváziós fajok megjelenése szándékos betelepítésekkel vagy behurcolással. (különféle kagylófajok, ezüst kárász, bütykös hattyú. De a harlekinkatica állományairól tömeges elterjedése is megfigyelhető. A klímaváltozás hatásával mindenképpen számolni kell, mert az extrém időjárási viszonyok tömeges pusztulásokat, károkat okoznak, vagy okozhatnak, jelentősen módosulhat a területek vízellátottsága, egyes károsítók tömeges megjelenése, amelyek teljes területek pusztulását okozhatják (Keszthelyi hegység fenyveseinek pusztulása) vagy közegészségügyi problémákat jelentenek (búcsújáró lepke tömeges elszaporodása) Az üdülőkörzet települései jellemzően többször is módosított településrendezési eszközökkel rendelkeznek, azonban van néhány olyan település, melynek külterületére, vagy egészére vonatkozóan nincs hatályos településrendezési terv, melynek hiányában a törvény célkitűzései nem érvényesülnek maradéktalanul. Folytani kell az oktatási és természeti nevelési programokat, amelyhez az erdei iskolai hálózat fejlesztése és a sokcélú, interaktív látogatóközpontok feljesztése és fenntartása szükséges, kiegészítve a helyi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel való együttműködéssel.
Natura 2000 területek Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal az üdülőkörzet területén - az országos átlagot messze meghaladó arányban - a gazdag természeti értékeket felismerve közösségi jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 területek is kijelölésre kerültek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteinek megfelelően. A Balaton térségére vonatkozóan az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap forrásból a Natura 2000 fenntartási tervek készítésének részletes feltételeiről szóló 43/2012. (V. 3) támogatási rendelet alapján összesen 11 Natura 2000 területre készült fenntartási terv a 2013-2014 időszakban (az érintett területek listája a lenti táblázatban). A fenntartási terv készítését a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. és a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság közösen végezte. Ennek keretében a kommunikáció részeként gazdafórumot, falufórumot tartottak ez érintett települések érintetti köre, gazdálkodók, önkormányzatok, civil szervezetek, hatóságok részére, amelyen részletesen ismertették a fenntartási terv céljait és tartalmát, a tervben javasolt intézkedések hátterét, a területek jelölő értékeit. A fenntartási tervek készítése jó alkalmat teremtett a közös tervezésre, a felmerült problémák egyeztetésére. Az érintettek véleményezhették a terveket, amelyet a tervező figyelembe vett és lehetőség szerint beépített a terv végleges változatába. A 11 Natura 2000 fenntartási tervet 2014 novemberében hagyta jóvá a Szakmai Bizottság. Területkód Név HUBF20022 Mogyorós-hegy HUBF20026 Bogaras HUBF20031 Szentkirályszabadja HUBF20032 Balatonkenesei tátorjános HUBF20033 Dörögdi-medence HUBF30002 Balaton HUDD20034 Balatonendrédi dombok HUDD20035 Pogány-völgyi rétek HUDD20036 Ordacsehi berek HUDD20038 Ádándi Felső-hegy HUDD20058 Látrányi puszta
Környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági kérdések A Balaton térsége, a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyedülálló táji, természeti és települési környezeti minőségének megőrzése érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény alapján kiemelt védelemben és figyelemben részesül. A Balaton üdülőkörzet kiemelt táji és természeti értékeinek védelme érdekében 1997-ben, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelettel létrehozott Balaton-felvidéki Nemzeti Park, azon belül is a Tihanyi Tájvédelmi Körzet hazánk egyik legrégibb országos védelem alatt álló területe, melyet Európában kiemelkedő geológiai, biológiai, tájképi sokféleségének elismeréséül az Európa Tanács az Európa Diploma védnöksége alá helyezte. A Balaton a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek kihirdetéséről szóló 119/2011. (XII. 15.) VM rendelet alapján Ramsari Terület. A természetvédelem és azon belül a tájvédelem egyik legfontosabb célkitűzése a természetközeli állapotban meglévő élőhelyek, természeti rendszerek és a meghatározó látványelemek megóvása, a tájkarakter megőrzése, valamint a tájszerkezet védelme, szükség szerinti helyreállítása. Az elvégzett balatoni nádasok és egyéb növényzet felmérésének vizsgálata alátámasztja, hogy napjaink nádas károsításában az emberi tevékenység játssza a legfőbb szerepet, amely a meglévő élőhelyek beszűküléséhez, átalakulásához és megszűnéséhez vezet. A táj- és természetvédelmi hatósági munka során feladatunk kiszűrni azokat a tevékenységeket, amelyek megszüntetik, károsítják a Balaton-parti táj ökológiai és tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű vízparti területek természetközeli élőhelyeit, továbbá megváltoztatják a táj esztétikai adottságait, a tájszerkezet jellegét meghatározó természeti értékek-, rendszerek, sajátos területhasználati módok fennmaradását. A 2010-2011. évi növényzet felmérés és nádasminősítés eredményének értékelése alapján kijelenthető, hogy a fennálló problémák és folyamatok kedvezőtlen hatással, negatív következményekkel vannak a parti zóna nádasaira és élővilágára. A táj sokrétű teljesítőképességének érdekében, az ökológiai terhelhetőség mértékének figyelembevételével és az ágazati érdekek összehangolásával szükséges a területfejlesztési elképzelések megvalósítását engedélyezni. A Balaton és üdülőkörzetének fejlesztésére, a tó vízminőségének védelmére, javítására számos kormányzati szintű intézkedés történt, azonban az ökológiai szempontok jelentősége háttérbe került. A Balaton és annak parti zónájában a természeti adottságoknak és a természeti erőforrások közül a nádasoknak, mindig kiemelt szerepe volt a tó ökoszisztémájának és a part stabilitásának, változatosságának fenntartásában. A nádas egyszerre jelent tájképi-, és természeti értéket, magas fajgazdagságú élőhelyet, a környezet-, és a vízminőséget kedvezően befolyásoló ökológiai rendszert, valamint gazdaságilag jól hasznosítható természeti erőforrást. A nádpusztulás következtében az ökológiai és a gazdasági szempontok szükségessé tették, hogy a nádasokat felmérjék, minősítsék és állapotuk szerint, osztályokba sorolják. A nádminősítés az 1960-as években kezdődött, melynek során a gazdasági szempontok domináltak, majd az 1998-as szabályozás a Nádas rendelet megalkotásával, az ökológiai szempontokat a gazdasági jelentőséggel egy szintre emelte. Az értékelés során a 2010-2011. évi nádasfelmérés eredményeiből egyértelműen kitűnik a meglévő nádas területek minőségi romlása, amely mind
ökológiai és élőhelyvédelmi, mind gazdasági szempontból kedvezőtlen változást jelent. A nádasterületek csökkenése leginkább az jobb minőségi osztályú területek esetében tapasztalható. A fennálló környezeti problémák, valamint a vízparti zóna területét és a nádasokat érintő kedvezőtlen hatások jelentős része funkcionális tájhasználati konfliktusra vezethetők vissza. Ökológiai szempontból a part, a parti tájék élőhelyet jelent, melynek kapcsán a nádvédelem szorosan összefügg a part védelmével. A partvédelem nem a partvédőművek építését vagy a vízi növényzet vízépítési-biotechnikai alkalmazását jelenti, hanem az eredeti, növényzettel borított vízparti zóna ökológiai szerepének megőrzését. Napjaink nádaskárosításában az emberi tevékenység játssza a legfőbb szerepet, amely az élőhelyek beszűküléséhez, átalakulásához és megszűnéséhez vezet. Mivel a parti sáv ökológiai állapota kihat a Balaton egészének állapotára, egyúttal befolyással van az ott élők életminőségére, ennek érdekében indokolt a meglévő ide vonatkozó jogszabályok, jogi eszközök maradéktalan érvényesítése a megváltozott körülmények figyelembevételével. A Balaton tágabb környezetével kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatokat a Közép-dunántúli, a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség látja el a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet által biztosított hatáskörében, az egyes ágazati jogszabályokban foglalt szempontrendszer figyelembevételével. A természetvédelmi és környezetvédelmi értékek védelmét folyamatosan szükséges összeegyeztetni a területen környezethasználattal járó, sokrétű gazdasági és turisztikai tevékenységekkel és azok érdekeivel. Speciális feladatot jelent az épített környezet, a tájképi értékek védelme a Balatoni Üdülőkörzet területén, hiszen 21 település kül- és belterülete jórészt védett. A Balaton térségével kapcsolatos rövidtávú és folyamatos miniszteri és kormányzati, ágazati feladatokról és célkitűzésekről az 1075/2003. (VII. 30.) Kormányhatározatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Kormányhatározat is rendelkezik. A Felügyelőség környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként az egyedi hatósági és szakhatósági eljárásai során a tervezett vagy folytatott tevékenység levegőtisztaságra gyakorolt hatásait, a hulladékgazdálkodás, a zajés rezgésvédelem, az élővilág és természeti, táji környezet védelme valamint részben a földtani közeg védelme kérdését vizsgálja részletesen. A Balaton területén többek között kikötőkkel, partvonal-szabályozással, nádas minősítéssel, kotrási munkálatokkal, partvédő és hullámtörő műtárgyak létesítésével település- és területrendezési tervek, környezetvédelmi programok és helyi környezetvédelmi tárgyú rendeletek véleményezésével kapcsolatban jár el a Felügyelőség engedélyezőként vagy szakhatóságként, illetve véleményező hatóságként. A Natura 2000 területeken tervezett egyes beruházások, fejlesztések esetében fokozottan figyelemmel kell lenni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet szerinti hatásbecslés szükségességére. Jelentős meglévő vagy tervezett környezethasználatoknál a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet előírásai szerinti vizsgálatok alapozzák meg a későbbi engedélyezést, határozzák meg az engedélyezhetőség feltételeit.
Kiemelten kezeli a Környezet-és Természetvédelmi Felügyelőség a Balaton parti övezetének és védett nádasainak helyzetét is. Az utóbbi időszak intenzíven felgyorsult partvonal beépítési törekvései rendkívüli erőfeszítéseket, nem kis konfliktusvállalásokat jelentve. Ennek szabályozása a partvonal szabályozási tervekben biztosított, de törekedni kell ezek betartására, betartatására. Mindemellett a Felügyelőség kiemelt feladatnak tekinti a közvélemény szakszerű és hiteles tájékoztatását a Balatonnal kapcsolatos rendelkezésére álló közérdekű adatokról, információkról. A tájékoztatás egyrészről a Balaton és Velencei-tó Információs és Tájékoztató Rendszer segítségével, másfelől egyedi, az állampolgárok, hatóságok és egyéb szervek, szervezetek által igényelt adatszolgáltatások teljesítésével történik. A Felügyelőség általánosságban, Balaton kiemelt térségében tervezett beruházások kapcsán kiemelten az alábbi jogszabályokra, illetve jogszabályi előírások figyelembe vételére hívja fel a figyelmet: Elsődlegesen szükséges annak meghatározása, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben (Btv.) meghatározott kiemelt térségi övezetek közül melyek érintik a tervezés helyét. A fejlesztéseknél a Btv. általános és vonatkozó övezeti előírásait figyelembe kell venni. A Btv. 58. (2) bekezdése a) és b) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) előírásaival összhangban készített vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló TNM rendeletekkel való összhang vizsgálata szintén szükséges. A Balaton kiemelt térségében több a Natura 2000 hálózat részét képező terület található. Pl. a Balaton medre az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet (Rendelet) 5. számú melléklete alapján különleges madárvédelmi terület, valamint a 7. számú melléklete szerint kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (Területkód: HUBF30002), azaz a NATURA 2000 hálózat része. (A Btv. mellékletét képező M=1:100000 méretarányú tervlapjai alapján a Balaton medrét alkotó ingatlanok a tómeder övezetébe (D-1), valamint az ökológiai hálózat magterület övezetébe (Ö-1) tartoznak, így a Btv. 23. és 35. -ában foglaltak a tervezés során figyelembe veendők.) Az Natura 2000 területek által érintett ingatlanok helyrajzi számos felsorolását az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza, az egyes tevékenységekkel kapcsolatban az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: NATURA rendelet) előírásait szükséges betartani. A NATURA Rendelet 4. (1) bekezdés alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek
lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Rendelet 10. (1) és (2) bekezdése szerint olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely nnatura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatásokat. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illetőleg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá - a 4. (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival, ennek megfelelően a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a területen meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatását vizsgálni kell. Balaton kiemelt térségében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet által kijelölt, országos jelentőségű védett természeti területek találhatók. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) előírásainak figyelembe vétele szükséges pl.: o A Tvt. 38. (1) bekezdésének f) pontja alapján a védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához. o A Tvt. 17. (1) bekezdés és a 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. o A Tvt. 9. (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. o A Tvt. 5. (1) bekezdése szerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. o A Tvt. 43. (1) bekezdése alapján a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása tilos. Ennek megfelelően a beruházások során a munkálatok ütemezésénél figyelembe kell venni a vegetációs-, illetve a Balaton medre esetén az ívási időszakot is.
o A Tvt. 16. (5) bekezdése szerint a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. Mivel a vizes élőhelyek természetközeli állapotának helyreállítása a cél, ezért ezeken építési telek kialakítását, feltöltését, a patakmedrek burkolását (kiárkolását) meg kell akadályozni. o A Tvt. 19. (2) bekezdése szerint a természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehető legkisebb mértékben károsodjon. o A Tvt. 18. (3) bekezdése alapján, a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmény elhelyezése nem megengedhető. o A Tvt. 6. (2) bekezdése alapján meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek és természeti rendszerek fennmaradásáról. o A Tvt. 6. és 7. -aiban foglalt általános tájvédelmi szempontok alapján az építkezések során csak természetes, a magyar építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó természetes anyagok és színek használhatók. Az alapelvekben megfogalmazottaknak megfelelően a további tervezés során figyelembe kell venni a település hagyományos szerkezetét, az épületek jellegét, ill. azok méreteit, a beépítés jellemzőit, a közműhálózat állapotát stb. A tervezés során, különösen védett, illetve a Natura 2000 hálózatba tartozó ingatlanok esetén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal, mint természetvédelmi kezelővel történő egyeztetés minden esetben javasolt. A Felügyelőség 28680/2011. ügy- és 32683/2012. iktatószámú határozatával elfogadott, 2010-2011. évi nádasminősítést az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/4391-5/2012. iktatószámú határozatával helybenhagyta. A nádasterületekkel kapcsolatban a Btv. 35. -ának, valamint a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól 22/1998. (II. 13.) Kormányrendelet előírásainak betartása szükséges. o A Btv. 35. e) pontja szerint az I III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m- re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti. A Btv. 35. g) pontja szerint továbbá a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet (ZajR.) 9. (1) és (2) bekezdése szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen,
épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek. A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a védendő létesítmények, területek besorolásának függvényében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szabályozza. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (LevR.) előírásai alapján : o Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. (LevR. 4. ) o A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges. (LevR. 5. (1) bekezdése) o Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. (LevR. 30. (1) és (2) bekezdése) o A legfeljebb 140 kw névleges bemenő hőteljesítményű, kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával (háztartási és közintézmény esetében legfeljebb 500 kw), illetve az egy háztartásban élő személyek otthona fenntartására szolgáló tevékenységhez használt berendezés forrásával kapcsolatban az elsőfokú hatósági jogkört a járási hivatalok gyakorolják. (LevR. 36. (1) bekezdése) Egyes tevékenységek megkezdése, létesítmények építése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban Kr.) hatálya alá tartozhat. A környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek felsorolását a Kr. 1. sz melléklete tartalmazza. A Kr.3. (1) bekezdés a) pontja alapján a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a felügyelőség a határozatában megállapítja, hogy a tevékenység mely engedélyek birtokában kezdhető meg. A kikötő, móló, egyéb vízilétesítmények létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján: így megvalósításához a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 3. (1) bekezdése szerint az építtetőnek, a tulajdonosnak vagy a vagyonkezelőnek vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet kell benyújtania a vízügyi hatósághoz. Programok, beruházások A Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően a társadalom széleskörű bevonásával elkészült és 2010-ben a Kormány elfogadta Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (VGT), amely összefoglalja azokat programokat, szabályozásokat és intézkedéseket, melyek biztosítják a
vizek jó állapotának elérését. 2009-ben a vízfolyás víztestek 8%-a, az állóvíz víztestek 18%-a és a felszín alatti víztestek 68%-a érte el a Víz Keretirányelv (VKI) szerinti jó állapotot. Elkészült a 4 részvízgyűjtő, valamint a 42 alegységi vízgyűjtő-gazdálkodási terv is. A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2014-ben megkezdődött a VGT felülvizsgálata. A Víz Keretirányelv szerinti vízminőségi és mennyiségi monitoring vizsgálatokat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, illetve 2013-tól a vízügyi igazgatóságok végezték. Folyamatos volt a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Szigetköz monitoring rendszerének működtetése. A kiemelt fontosságú, érzékeny víztestek állapotának javítása érdekében 2009 és 2014 között folytatódott a korábbi években megkezdett programok megvalósítása. A Balaton ökológiai védelme és a vízminőség javítása érdekében ellátott feladatok: Balaton nyíltvíz és vízfolyások monitoringja, Balatoni Információs és Tájékoztató Rendszer üzemeltetése, fejlesztése, klorofill-a előrejelzés, az EU VKI szerinti vízminősítési rendszer biológiai elemeinek módszertani fejlesztése (fitobenton, halak), a Kis-Balaton élővilágának monitorozása, a Kis- Balaton Információs Rendszer működtetése, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása. A Balatonon 2011-ben megtörtént a siófoki hajózsilip táblamozgató rendszerének korszerűsítése. 2013-ban elkészültek a Sió-csatorna, Siófok belterületi szakaszán megrongálódott rézsűszakasz helyreállítási munkái. A vízpart-rehabilitáció keretében Alsóörsön (2012) és Balatonberényben (2013) természetes partvédőmű épült. Elkészült a Balaton parti sáv természeti területeinek növényzet-felmérési és nádas-minősítési térképe, valamint a nádasok gazdasági hasznosíthatóság szerinti minősítése és térképi anyaga. Több településen (pl. Balatonberény, Balatonszárszó, Balatonmáriafürdő) a közfoglalkoztatási program keretében valósult meg a partszakasz tisztítása, az illegális stégek és bejárók, illetve a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer tisztítása.