Családi szocializáció és fejlődés 8-9. óra Miről lesz szó az órán? A személyiségfejlődés két jelentős pszichoanalitikus elmélete: 1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete 2. Erik H. Erikson pszichoszociális elmélete 1. Freud pszichoszexuális elmélete Freud orvos, neurológus, pszichiáter, a XX. szd. egyik legnagyobb hatású elméletalkotója Autoritás, a pszichoanalízis atyja. Egész életében módosítgatta elképzeléseit (~ 1900-tól haláláig), de nem tűrte, hogy őt magát kritizálják, vagy megkérdőjelezzék a tételeit Terápiás oldalról építette fel elméletét (a problémák felől) Ő az első elméletalkotó, aki elsődleges fontosságot tulajdonít a tudattalannak: szerinte minden cselekvésnek oka van, ezek leggyakrabban az elfojtott, kielégítetlen késztetések és tudattalan vágyak, a hozzá nem férhető élmények Sokféle pszichoanalitikus elmélet létezik, de a tudattalan tételezése és ennek motiváló ereje minden pszichoanalitikus megközelítésben közös Freud pszichoanalitikus elmélete a tudattalan szerepe Az emberi viselkedést döntően a tudattalan motívumok befolyásolják (jéghegy hasonlat) A tudattalan törekvések megmutatkoznak az álmokban, elszólásokban, szimbolikusan kifejeződnek A tudattalan szimbolikusan kifejeződhet a műalkotásokban ( az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik ) Bizonyos tudattalan késztetések neurózishoz vezethetnek A neurózisok gyógyíthatók ezeknek a tudattalan emlékeknek, gondolatoknak a felszínre hozásával Freud pszichoanalitikus elmélete a személyiség szerkezete Az Én hármas szerkezete: ID = Ösztönén EGO = Én Szuperego = Felettesén Solymosi Katalin előadásai 1
Mindegyik rendszernek megvan a maga funkciója, együtt határozzák meg a viselkedést. Egészséges felnőtt embernél jól integrált a három énrész működése. Az ösztönén (Id) veleszületett énrész, tartalmát a biológiai ösztönkésztetések adják (pl. éhség, az élet védelme, szexuális örömszerzés) nincs kapcsolata a külvilággal, szubjektív észlelés vágyközpontú, energiája a libidó az ösztönimpulzusok azonnali kielégülésre törekednek az ösztönén az örömelv alapján működik Felettesén (Szuperego) A társadalom értékeinek, normáinak belső képviselője, az erkölcsi parancsok forrása, eldönti, egy cselekvés jó-e vagy sem Három fő funkciója van: meggátolni az ösztönén impulzusait eszmei célokra bírni az ént tökéletességre törekedni Énideál, lelkiismeret A felettesén normáinak megsértése, de az erre irányuló gondolat is szorongást okoz, amit bűntudatként élünk át Ha a szülői normák merevek, eluralkodhat a bűntudat érzése, ami sok problémát okoz (pl. elégtelenség-érzés, gátolt ösztönkésztetések kerülőutas kielégítése) Ha a normák túl lazák és az egyén viselkedése nem ütközik korlátokba, gyenge lesz a felettesén, ami bűnözéshez vezethet Az Én (Ego) Az ego három urat szolgál Feladata a valóság követelményeinek és a lehetőségeknek a figyelembevétele Végrehajtó: eldönti, mely cselekvések megfelelőek, hogy milyen módon lehet kielégíteni az ösztönén impulzusait Közvetítő az ösztönén és a felettesén között, és közvetít a külső és a belső valóság között A valóságelv (realitáselv) alapján működik (most várni kell) Megismerési folyamatok Szorongás, énvédelem A felettesén szigorú követelményeinek és az ösztönén vágyainak az összeegyeztetése nem mindig lehetséges, ez szorongást okoz. Ekkor kerülőutas megoldást keres az én, védelmi eljárásokat fejleszt ki. Solymosi Katalin előadásai 2
Freud pszichoanalitikus elmélete a személyiség szerkezete. Az én védelme Elhárító = énvédő mechanizmusok Az Én tudattalan stratégiákat fejleszt ki a nemkívánatos feszültségek kiküszöbölésére (a tiltott késztetés szorongást okoz, ez csökkenthető az elhárítással átalakítással, az álruhás kifejeződéssel) Vannak tartós, karaktermeghatározó elhárítások Az énvédő mechanizmusok függnek az életkortól, fejlődnek az Én fejlődésével párhuzamosan Az elhárító mechanizmusok gyakoribb fajtái (Anna Freud) Hasítás: jó és rossz elkülönítése az ellentmondó élmények elviselhetetlensége nyomán (tündér vs. boszi) Tagadás: a fenyegető tartalom nem kerül a tudatba, a realitás tudomásul nem vétele ( én ilyet nem mondtam! ) Projekció: a szorongáskeltő indulatoktól úgy szabadul meg, hogy másoknak tulajdonítja ( haragszom rá helyett ő haragszik rám ) Elfojtás: a kínosnak vagy veszélyesnek tartott vágyakhoz kapcsolódó gondolati tartalmak, élmények kiszorulnak a tudatból. (Alapja más elhárításoknak is) Regresszió: egy korábbi fejlődési szintre való csúszás Reakcióképzés: a vággyal ellentétes reakciók jelennek meg (a túlzásokban érhető tetten) Áttolás: a feszültséget okozó indulatok áthelyezése más, hasonló helyzetre (a főnök helyett a macskát) Racionalizáció: a viselkedés magyarázatához racionális okok keresése Kompenzáció: olyan terület megtalálása, ahol jó vagyok (a félős verekedős lesz) Szublimáció: átdolgozás, magasabb rendű tevékenységbe fordítás A személyiségfejlődés Freud pszichoszexuális elméletében A személyiségfejlődés = az ösztöntörekvések, a libidó fejlődése A libidó = szexuális energia, (kéj)vágy. A nemi ösztön több részösztönből áll. A személyiség energiája állandó. Ha egy tiltott késztetést elfojtunk, máshol keres levezetést a vágy tiltása nem szünteti meg magát a vágyat! Kisóvodás kortól például a játékban megnyilvánulhatnak a gyereket izgató problémák, illetve a játék alkalmas arra, hogy levezesse a feszültségeket Felnőtteknél az agresszív impulzusok megnyilvánulása pl. a száguldásban, vagy a humorizálásban stb. A libidó a különböző életszakaszokban más-más testtájékra települ, és az örömszerzés forrásává válik ezek az erogén zónák Az egyes szakaszok kielégítetlensége vagy problémás megélése során rögzülhetnek egyes viselkedésformák = fixáció Solymosi Katalin előadásai 3
A pszichoszexuális fejlődés szakaszai Orális fázis (0-18, 24 hó) Anális fázis (2-3 év) Fallikus fázis (3-6 év) Latencia (kisiskolás kor) Genitális fázis (serdülőkor) Orális fázis A csecsemők öröme a szopásból származik A legelső örömforrás az evés, a nyelés, a kiköpés, a harapás, rágás. Orális fixációt eredményez pl. a korai elválasztás, vagy ha az anya nem akkor ad enni a gyereknek, amikor éhes, ha a sírást evéssel akarja megszüntetni. Felnőttkorban is enni fog feszültség esetén. Orális fixáció, orális karakter: Mohóság, mindig éhes valamire Dohányzásra való hajlam Mértéktelen beszéd Túlzott hiszékenység Cikizés, káromkodás Anális fázis Az örömforrás a széklet elengedése és visszatartása Libidó a végbél nyílásán A pszichoszexuális fejlődés szakaszai Anális problémák, ha a szülő erőszakkal akarja a bilire szoktatni a gyereket, megszégyeníti hasmenés (= essünk túl rajta minél előbb) szorulás (= halogassuk minél inkább) Anális fixáció, anális karakter: Fukar, takarékos, nem képes semmit elengedni, kiadni a kezéből Könnyelműen pazarol, elfolyik a pénze Túlzottan rendszerető, tisztaságmániás, kényszeres, pedáns Fallikus szakasz A libidó a nemi szervekre összpontosul, a nemek felismerése Ödipális konfliktus Az ellenkező nemű szülőhöz való vonzódás, az azonos nemű mint rivális, vetélytárs Rosszkívánságok ambivalencia erős bűntudati szorongás azonosulás felettesén Problémák: túl rajongó szülő, vagy túl steril szülői viselkedés Solymosi Katalin előadásai 4
Fallikus fixáció, ödipális karakter: Túlzott önérvényesítés (szakmai vagy szexuális) Impotencia Csábítás, kacérság szexus nélkül Exhibicionizmus, erős megmutatkozási vágy (színész, versenyző, közszereplő) Latencia (lappangás) A szexuális aktivitás csökkenése, a késztetés gátlása, relatív nyugvó helyzet, a nemi ösztön energiái egyéb célokra fordíthatók Genitális szakasz A felnőtt, érett szexuális szakasz bevezetője Az ödipális konfliktus és valamennyi részösztön újraéledése A libidinózus vágyak családon kívülre való fordítása, reális szerelmi tárgyak felé 2. Erik H. Erikson pszichoszociális elmélete Erikson elmélete pszichoanalitikus elmélet, a freudi fejlődési fázisokból indul ki, de kiterjeszti azokat a személyiség fejlődése a születéstől a halálig tartó folyamat fokozatos, szakaszokban történő kibontakozás, amelyben az identitás újabb és újabb elemei jelennek meg nem a biológiai tényezőkön (ösztönök) van a hangsúly, hanem az élet során megtapasztalt környezeti és társas jelenségeken, amelyek hatnak a személyiség alakulására = pszichoszociális elmélet A hangsúly az Énen van (Ego), amely rugalmasan reagál a környezeti, fejlődési kihívásokra ( alkotó Én : a fejlődést szolgáló megoldásokat talál a problémákra) Központi fogalom az identitás = önazonosság; önmagunk megítélésének viszonylag tartós egysége, a Ki vagyok én? kérdésre adott válasz (énidentitás + szociális identitás) Minden fejődési szakasznak megfelel egy identitáselem A pszichoszociális fejlődés szakaszai Első életév (0-tól másfél éves korig) Orális fázis társas kapcsolatok által (a hangsúly a rendszeresen ismétlődő társas kapcsolaton van, nem a belső kín megszüntetésén) Bizalom vs. Bizalmatlanság (önmagában és a külvilágban); Kedvező kimenetel, énerő: bízni tudás, optimizmus, remény Solymosi Katalin előadásai 5
Második-harmadik életév Anális-muszkuláris fázis Autonómia vs. szégyen, kétely Önkontroll, megfelelés-érzés, akarat Óvodáskor Fallikus, ödipális szakasz Kezdeményezés vs. bűntudat tervezés-megvalósítás, szándék Kisiskoláskor Latencia Teljesítmény vs. Kisebbrendűség Kompetencia-érzés Serdülőkor Genitális Identitás vs. Szerepkonfúzió Önmagáról alkotott egyedi kép, hűség Ifjúkor Intimitás vs. Izoláció kapcsolatokban, munkában Szoros és tartós kapcsolatok, pályaelkötelezettség, szeretet Felnőttkor Alkotóképesség vs. Stagnálás Törődés a családdal, jövővel, gondoskodás Időskor Integritás vs. Kétségbeesés Beteljesülés, elégedettség az élettel, bölcsesség Kötelező irodalom: N. Kollár K., Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, 2004, Osiris. A 3. és a 6. fejezet vonatkozó részei Solymosi Katalin előadásai 6