V. OSZTÁLY L I T U R G I K A A keresztény istentisztelet Keresztény (gör. chrisztianosz = krisztusi) Istentisztelet = szentmise Az istentisztelet helyes módját a kinyilatkoztatásból ismerjük meg. A kinyilatkoztatás Isten üzenete az emberhez. Mi a liturgia? A liturgia Isten népének közös, nyilvános istentisztelete. A liturgiát (szentmise) az egyház által meghatározott előírások szerint végezzük, ezek a szertartások. A szertartást idegen szóval rítusnak (előírt rend) nevezzük. A liturgia elemei A legfontosabb liturgikus imádságaink: szentmise, szentségek ünneplése és zsolozsma (imaórák liturgiája). Nemcsak szavakkal (nyelvi jelekkel) kommunikálunk, hanem gesztusokkal (egyszerűbb jelekkel) is: keresztvetés, összetett kéz, kitárt kar, kézfogás, kézrátétel, térdelés, főhajtás, meghajlás, oltárcsók. A liturgia végzése közben használt eszközök: feszület, gyertya, paténa, kehely, cibórium, szentségmutató, tömjénező, liturgikus könyvek, alba, cingulum, stóla, kazula. Az imádság Amikor imádkozunk, akkor Istennel beszélgetünk. Azért imádkozunk, mert Jézus Krisztus példát adott rá, és az imádság Istenhez kapcsolja életünket. Ha Istentől valamit kérünk, bizalommal állhatatosan és Isten akaratában megnyugodva kell imádkoznunk. Isten mindig meghallgat minket, és minden kérésünket teljesíti, ami a javunkra válik. Közös imádságaink Rendszeresen kell imádkozni, naponta, legalább reggel és este. Mindenkiért imádkozunk, élőkért és holtakért, különösen szüleinkért. Közös imádságok: zsolozsma (papok, szerzetesek imakönyve), Úrangyala, litániák, keresztút, rózsafűzér, Veni Sancte (a Szentlélek segítségét kérjük tanév elején), Te Deum (ünnepélyes hálaadás Istennek). Jelek és jelképek a liturgiában Imádságunk külső jelei A külső jeleket az teszi széppé, hogy belső meggyőződésünket fejezik ki. Azért van szükség egyforma külső jelekre a liturgiában, hogy kifejezze közösségünket Krisztussal és egymással. Külső jelek: keresztvetés, kitárt karral végzett ima, összetett kéz, mellünket verjük, felállás, fejhajtás, meghajlás, térdelés, kézfogás, békecsók, kézrátétel. Liturgikus tárgyak és ruhák A liturgia végzése közben különféle eszközöket és tárgyakat használunk. Az oltáron: kereszt, gyertya, kis ambo (könyvtartó), kehely, paténa (kis fém tányér), cibórium (fedéllel ellátott áldoztató kehely), monstrancia (szentségmutató), fehér oltárterítő, misekönyv, olvasmányok könyve. Liturgikus ruhák: 1
reverenda (hosszú fekete papi ruha), alba (miseing), cingulum (zsinór), stóla (a papi hatalom jelképe), kazula (miseruha). Liturgikus tárgy a harang, csengő és az orgona is. A szentmise az Ige liturgiája A szentmise az Ige liturgiájából és az Eukarisztia liturgiájából áll. Az Ige liturgiájában az Egyház elénk adja Isten üzenetét, és mi hittel válaszolunk rá. Az Ige liturgia menete: - kezdőének - keresztvetés - hívek köszöntése - bűnbánati ima - Uram irgalmazz - Dicsőség - könyörgés - olvasmány - válaszos zsoltár - szentlecke - alleluja - evangélium - szentbeszéd - Hiszekegy - hívek könyörgések A szentmise Az Eukarisztia liturgiája Az áldozati adományok előkészítésével kezdődik az Eukarisztia liturgiája. Az Úr Jézus az apostoloknak és utódaiknak a püspököknek és papoknak adott hatalmat, hogy a kenyeret és a bort az ő testévé és vérévé változtassák át. - felajánlás - eukarisztikus ima (kánon): prefáció, Szent vagy, átváltoztatás, Úrfelmutatás - Miatyánk - Isten Báránya - áldozás - könyörgés - áldás - elbocsátás A templom A templom az a szent épület, ahol az emberek összegyűlnek az Oltáriszentséget (szentmisét) ünnepelni és imádkozni. A templom fő részei: a szentély, a főhajó és mellékhajók, az előcsarnok, a kórus és a sekrestye. Az Oltáriszentséget az oltárszekrényben vagy tabernákulumban őrizzük. Templomainkban az örökmécses jelzi, hogy hol van az Oltáriszentség. Az egyházi év Az egyházi év Jézus élete eseményeinek egy év körforgásába állított ünneplése. Az egyházi év eltér a polgári évtől. Az egyházi év Advent első vasárnapjával kezdődik és Krisztus Király vasárnapjával ér véget. Az egyházi év beosztása: - Advent (az Úr érkezése), 4 vasárnap lila szín; - Karácsony (Jézus születése) fehér szín; - I. évközi idő (Jézus, Mária és a szentek ünnepei), 34 vasárnap zöld szín; - Nagyböjt (Jézus szenvedése, halála), 40 nap lila szín; - Húsvét (Jézus feltámadása), 50 nap fehér szín; 2
- Pünköd (a Szentlélek eljövetele) piros szín; - II. évközi idő zöld szín. Advent Az advent úrjövetet, az Úr érkezésének várakozását jelenti. Adventi lelkületünk jellemzője a várakozás és az öröm. Adventben karácsonyra és az Úr második eljövetelére készülünk. Adventi liturgikus szokás a hajnali (roráte) szentmisék és az adventi koszorú készítése. Karácsony Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük, aki a júdeai Betlehemben született. Újév napján Szűz Mária istenanyaságát ünnepeljük. A karácsonyi ünnepkör Urunk megkeresztelkedésének ünnepével zárul. Karácsonyi szokások: kántálás, pásztorjáték, ajándékozás, betlehemezés, karácsonyfa állítás stb. Nagyböjt Húsvétra az Egyház 40 napos böjttel készül. Nagyböjtben Jézus szenvedésére emlékezünk, aki kereszthalálával váltott meg minket. A Nagyböjt Hamvazószerdával kezdődik, s ezen a napon az Egyház megáldja a hamut, amit homlokunkra hintve bűnbánatra készülünk. Hamvazószerdán és Nagypénteken szigorú böjt van. Ebben az időben el kell végezni a húsvéti szentgyónásunkat. A böjt időszak utolsó hete a Nagyhét, ami Virágvasárnappal kezdődik. Ezen a napon barkát szentelünk és megemlékezünk Jézus jeruzsálemi bevonulásáról. A húsvéti Szent Három nap I. Nagycsütörtök este az utolsó vacsorára emlékezünk. Jézus ezen az estén alapította az Oltáriszentséget és a papság szentségét. Nagycsütörtöktől nagyszombatig elhallgat az orgona, a harang és a csengő a liturgiában. Ezen a napon a püspöki székesegyházban áldja meg a püspök a szent olajokat: a krizmát, a betegek és a keresztelendők olaját. Nagypénteken nincs szentmise csak szertartás. Jézus kereszthalálának a napja. A szertartás keretében meghallgatjuk Jézus szenvedéstörténetét, és hódolatunkat fejezzük ki a kereszt előtt. A húsvéti Szent Három nap II. Nagyszombaton Jézus még a sírban nyugszik, a szertartás a sötétség beálltával kezdődik tűzszenteléssel. A mise végén feltámadási körmenetet tartunk. Jézus húsvétkor támadt fel dicsőségesen. A húsvéti idő A húsvéti idő Húsvétvasárnaptól Pünkösdig tart (50 nap). Húsvét után a 40. napon ünnepeljük Jézus mennybemenetelét Pünkösd: húsvét után az 50. nap. A Szentlélek pünkösd napján tüzes lángnyelvek alakjában szállott az apostolokra. A Szentlélek azért jött el, hogy a világ végéig az Egyház éltető lelke legyen. A Szentlélek vezeti az Egyházat a tanításban, az emberek megszentelésében és a pásztori szolgálatban. Szűz Mária és a szentek tisztelete A szentek azok az üdvözült lelkek, akik már a mennyben vannak. Az Egyház példaként állítja elénk őket és közbenjárásukat kéri. A szentek közül Szűz Máriát tiszteljük leginkább. A szentektől ránk maradt dolgokat és tárgyakat ereklyének nevezzük. Azért tartjuk tiszteletben a szentképeket és ereklyéket, mert azok Istenre, Jézusra vagy a szentekre emlékeztetnek minket. Imádkozhatunk a szentekhez, mert általuk is Istenhez fordulunk, és bennük Isten ajándékát magasztaljuk. 3
A szentségek A szentségek látható jelek, amelyek Jézus krisztus rendeléséből láthatatlan kegyelmet közvetítenek. A kegyelem kétféle: megszentelő és segítő. Hét szentség van: keresztség, bérmálás, Oltáriszentség, bűnbánat szentsége, betegek kenete, egyházi rend, házasság. A keresztség A keresztség az első és legszükségesebb szentség, általa az ember megszabadul az áteredő bűntől, Isten gyermekévé születünk újjá és az Egyház tagjává válunk. Rendszerint csak felszentelt pap, szükség esetén bárki keresztelhet, feltéve, hogy az Egyház szándéka szerint teszi. A keresztség szentsége nélkül semmilyen más szentséget nem vehetünk fel. Kereszteléskor vizet öntünk a keresztelendő fejére, és közben e szavakat mondjuk: N., én megkeresztellek téged az Atya, és a Fiú és a Szentlélek nevében. A bérmálás A bérmálás szentség, amelyben a megkeresztelt megkapja a Szentlélek ajándékát, erőt és küldetést kap, hogy Krisztus élő tanúja legyen az Egyházban és a világban. Rendszerint püspök bérmál, megbízásából bármelyik felszentelt pap bérmálhat. A püspök felteszi kezét a bérmálkozó fejére, homlokát kereszt alakban megkeni krizmával, és mondja: N., vedd a Szentlélek ajándékának jelét. A válasz: Amen. Az Eukarisztia - Oltáriszentség Az Oltáriszentség az Úr Jézus valóságos teste és vére a kenyér és a bor színe alatt. Azért rendelte Jézus az Oltáriszentséget, hogy jelenvalóvá váljék keresztáldozata, testével és vérével tápláljon minket, és jelenlétével építse az Egyházat. A bűnbánat szentsége A bűnbánat szentsége az a szentség, amelyben a gyóntató pap feloldozása által elnyerjük Istentől bűneink bocsánatát, és kiengesztelődünk az Egyházzal. A szentgyónásban Isten megbocsátja bűneinket, visszaadja, illetve növeli bennünk a megszentelő kegyelmet, megment a kárhozattól, és erőt ad a bűn elleni küzdelemre. A bűnbánat szentségének rendje: 1. Lelkiismeret-vizsgálat; 2. bánat és erős fogadás; 3. bűnbevallás és feloldozás; 4. elégtétel. A betegek kenete A betegek kenete szentség, amellyel az Egyház a betegségben szenvedő híveit a szenvedő és megdicsőült Úrnak ajánlja, hogy megenyhítse és megmentse őket. A betegek kenetét az a hívő veheti fel, aki betegség vagy öregség miatt veszélybe került. Az egyházi rend Az egyházi rend szentség, amelyben Isten az erre kiválasztott férfiakat eltörölhetetlen jeggyel jelöli meg, és különleges módon részesíti Krisztus papságában. Az egyházi rend szentségének fokozatai: diakónus, pap, püspök. Az egyházi rend szentségét csak a püspök szolgáltathatja ki. A papok feladata: 1. bemutassák a szentmiseáldozatot; 2. kiszolgáltassák a szentségeket; 3. hirdessék Isten igéjét; 4. vezessék Isten népét. Annak a fiúnak van papi hivatása, akinek a lelkében Isten kedvet ébreszt a papi életre és szolgálatra, és akit erre a püspök alkalmasnak talál. 4
A házasság szentsége A házasság szentsége egy megkeresztelt férfi és nő egész életre szóló felbonthatatlan szeretetközössége, melyet krisztus szentségi rangra emelt. A férfi és a nő a házasság révén férjként és feleségként gyermkekeikkel együtt alkotnak teljes családot. A szentelmények A szentelmények szent jelek, amelyek az Egyház könyörgése által kegyelmet közvetítenek. Az ismertebb szentelmények: szenteltvíz, szentelt gyertya, házszentelés, balázsáldás, hamvazás, temetés stb. A temetés szertartása Amikor az ember meghal, földi életéből átlép az örökkévalóságba, ahol Isten megítél minket. A jók az örök életre, a gonoszak a pokolra jutnak. A tisztítóhelyen szenvedő lelkeken imádsággal, jócselekedetekkel és szentmiseáldozattal segíthetünk. A tisztítóhely azok állapota, akik bűneikre bocsánatot nyertek, de meg kell tisztuljanak, mielőtt elnyerik a teljes boldogságot. 5