PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2019
1 1. Bevezetés Püspökladány Város Önkormányzata 2004-2014 közötti időszakra szóló sportkoncepciója teljesítette a küldetését. Szükség van tehát egy új önkormányzati koncepcióra. A 2016-2019 közötti évekre vonatkozó sportkoncepció célja, hogy a helyi társadalmi igények alapján, a gazdasági és jogszabályi lehetőségeknek megfelelően megfogalmazza a város sportéletének jövőképét. A sportkoncepciónak igazodnia kell a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007-2020 alapelveihez, az abban megfogalmazott célokhoz, irányelvekhez, továbbá meg kell felelnie a mindenkor hatályos jogszabályi környezetnek is. A mai Magyarországon jellemzően a helyi önkormányzatok a sport legnagyobb finanszírozói, a létesítmények fenntartói, s ebből következően a helyi sportélet irányítói, központjai. Az önkormányzatok sportban vállalt szerepét alapvetően két törvény szabályozza. A sporttal kapcsolatos szakmai kereteket a sportról szóló 2004. évi I. törvény rögzíti. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a sport támogatását, a sportolás lehetőségeinek biztosításával segítve az egészséges életmód kialakítását. Az önkormányzati törvény a sporttörvénnyel összhangban határozza meg az önkormányzatok feladat- és hatáskörét. A települési önkormányzatok kötelező feladatai között írja elő a helyi sporttevékenység támogatását, de annak módját nem szabályozza. A jogszabályi keretek az önkormányzat teherbíró képességére alapozzák a feladatellátást, így fontos, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a város a lehető leghatékonyabban használja fel a sportfinanszírozásban. Mivel a sportnak széles körű társadalmi és egészségügyi hatása is van, ezért a lehető legjobban ki kell használni a sportban rejlő lehetőségeket. Ezért is fontos és meghatározó az önkormányzat szerepvállalása a sportolás ösztönzésében. Ehhez erős, átfogó, hatékony és rugalmas városi sportirányításra, és megfelelő sportkoncepcióra van szükség, mely az előzőek megvalósítása érdekében markáns célokat fogalmaz meg. 2. A sportkoncepció szabályozási keretei Magyarország Alaptörvénye a XX. cikkben rendelkezik a sporthoz való állampolgári jogokról: (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az országgyűlés 2007-ben fogadta el a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007-2020 című programot. Ebben az önkormányzatok feladatai közé sorolja: a sportlétesítmények működtetését a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, az esélyegyenlőség kialakítását a szabadidősport szervezését
2 a sport pénzügyi, tárgyi, személyi feltételrendszerének biztosítását hazai és nemzetközi sportesemények rendezésének támogatását figyelmet kell fordítani az iskolai és iskolán kívüli sportra versenysport fejlesztésénél figyelembe kell venni a helyi tradíciókat, értékeket. A sportról szóló 2004. évi I. törvény rögzíti a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos kötelezettségeit. A jogszabály 55. -a határozza meg az ellátandó feladatokat: (1) A települési önkormányzat figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Kt-ben meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 15. pontja a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok, a helyi közügyek között nevesíti a sportot. Az Európai Sport Charta alapelvei közül az 1. cikkelyben megfogalmazottakat célszerű figyelembe venni: A sport az emberi fejlődés fontos tényezője, ezért támogatása és fejlesztése érdekében a kormánynak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük abból a célból, hogy e charta előírásait, a Sport Etikai Kódexében lefektetett elvekkel összhangban alkalmazzák a következők szerint: 1) Minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást: a) Valamennyi fiatal számára lehetőséget kell biztosítani a testnevelési oktatásban való részvételre és arra, hogy az alapvető sportképességekre szert tehessen; b) Mindenki számára biztosítani kell biztonságos és egészséges környezetben a sportolási és rekreációs lehetőséget; és együttműködésben a megfelelő sportszervezetekkel: c) Amennyiben kívánja és rendelkezik az ahhoz szükséges képességekkel, mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget sportteljesítményének javításához, egyéni
3 teljesítménye maximum szintjének eléréséhez, és/vagy a társadalmi elismerés kivívásához; 2) Védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, a spottevékenységekben részt vevő emberi méltóságát és biztonságát, megvédve a sportot és a sportolókat minden politikai, kereskedelmi, pénzügyi manipulációtól, megalázó és méltóságot sértő gyakorlattól, a doppingszerek használatától, valamit a szexuális jellegű visszaélésektől, különösen, ami a gyermekek, a fiatalok és a nők zaklatását illeti. Az Országgyűlés 2011. június 30-i hatállyal elfogadta a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvényt, valamint a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletet. Ezen jogszabályok biztosítják az alapot a látvány-csapatsportágak kiemelt kezeléséhez, valamint a sportingatlanok fejlesztési beruházásaihoz. 3. A sportkoncepció alapelvei venni Püspökladány sportkoncepciójának megfogalmazása során figyelembe kell - a testnevelés és a sport részterületeinek óvodai, iskolai testnevelés, lakossági szabadidősport, látványsport, fogyatékosok sportja fejlesztését, - a lakosság testedzéshez való jogának, a szabadidő hasznos eltöltésének minél szélesebb körű lehetőségének megteremtését, - a város gazdasági, finanszírozási lehetőségeit, - az infrastrukturális lehetőségeket. 4. A sportkoncepció fő stratégiai céljai Kimagasló hazai, nemzetközi eredményességet produkáló szakosztályok, csapatok, versenyzők támogatása. A kiemelkedő eredményeket elért sportolók és sportszakemberek elismerési rendszerének működtetése. A fenti sportágak utánpótlásrendszerének támogatása, a tehetségek kiválasztásának és gondozásának biztosítása. A sportélet alapját képező óvodai, iskolai testnevelés és sport tárgyi feltételeinek javításában történő közreműködés.
4 A diáksport városi versenyrendszerének működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása, a tanulók egészséges fejlődését, betegség megelőzését szolgáló programok, tevékenységek támogatása. A szabadidősport területén szemléletformálás az egészséges életmód népszerűsítése érdekében, a kínálat bővítése mellett az egészségmegőrzéssel, rekreációval foglalkozó közösségek, klubok, sportszervezetek programjainak, tevékenységeinek támogatása, valamint önálló rendezvények szervezése, a szabadidősport helyi feltételeinek javítása. A lakosság minden rétegének ösztönzése a sportolásra. Az egészségkárosultak, a fogyatékkal élők sportjának fokozott figyelemmel kísérése. Az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények állagának megóvása, lehetőség szerinti korszerűsítése, működésük hatékonyságának növelése. A testvérvárosi kapcsolatokon belül a sport szerepének további szélesítése. Az eddig elért sportértékeink megőrzése. 5. A sport működési területei 5.1. Óvodai, iskolai testnevelés Püspökladány városa az óvodai és iskolai testnevelés területén ellátandó feladatait a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia e területen megfogalmazott elveit figyelembe véve az alábbi legfőbb elv mentén határozza meg: Gyermekeink, tanulóink harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testmozgással és sporttal biztosítható. Ez a feladat időben sem előbbre, sem későbbre nem tehető, más tevékenységgel nem helyettesíthető. 5.1.1. Óvodai testnevelés és mozgásfejlesztés Az egészséges életmódra nevelést, a gyermekek mozgásfejlesztését már óvodás korban el kell kezdeni. Ebben az életszakaszban kapcsolódhatnak be a gyermekek először a rendszeres testnevelésbe, amely nagyban hozzájárul mozgáskultúrájuk fejlődéséhez, egészségük megőrzéséhez, teherbírásuk, állóképességük növeléséhez, a közösségi magatartás kialakulásához, harmonikus fejlődésükhöz. Óvodába lépésétől kezdve a gyermek mozgásfejlődését, későbbi sportbéli sikereit, a rendszeres testedzéshez fűződő viszonyát jelentős mértékben az intézményes testnevelés határozza meg. Az óvodai testnevelés nagyon fontos az életkori sajátosságoknak megfelelő motoros képességek kialakítása szempontjából. Ennek érdekében a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény tagóvodáiban több módon biztosítják a gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését:
5 - Az irányított mozgásos játékokat valamennyi korosztálynak heti egy alkalommal szervezik meg, különböző időkerettel az életkornak megfelelően. - A gyermekek edzettségét, állóképességét növelik a napirendbe illesztett mindennapi kocogással. - A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos udvari játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal is biztosítják. - A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle udvari mozgásfejlesztő eszközökön. Az óvodai testnevelés szervezeti kereteit és tartalmát tekintve alkalmas az életen át tartó sportolás megalapozására. Alapfeladat az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítéséhez való meghatározó hozzájárulás. Kiemelt nevelési cél: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, egészséges életmód, a gondozás, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. Fejlesztési lehetőségek: 1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete 1/I. pontja előírja, hogy az óvodákban kötelező a tornaszoba megléte, az előírt felszerelésekkel együtt. Amennyiben ez nincs meg minden óvodában, úgy a hozzáférést kell biztosítani. Jelenleg az önkormányzat által fenntartott Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény hét tagóvodája közül négyben van torna szoba kialakítva. Értelemszerűen a többi tagintézményben is szükséges a jövőben a tornaszoba kialakítása. 2. A gyermekek egészséges és sportos életmódra történő tudatos nevelése érdekében évente szükséges lenne e korosztályok számára városi szintű óvodai sportrendezvények szervezésére a szülők bevonásával. 3. A későbbi biztonságos úszástudás megszerzéséhez cél a gyermekek szervezetének vízhez szoktatása, valamint vízbiztonsági alapgyakorlatok elsajátítása. Ehhez azonban szükségszerű a strandfürdőben a megfelelő feltételek biztosítása, az úszómedence téliesítésének megoldása.
5.1.2. Iskolai testnevelés, diáksport 6 A sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. -ában meghatározottak szerint: A sport társadalmilag hasznos céljának megvalósítása érdekében az állam: b) gondoskodik köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséről a közoktatásban, továbbá közreműködik ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban, c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlásának feltételeinek megteremtését, Az iskolai testnevelés teljes körűen szolgálja a tanulók testi, lelki, értelmi, érzelmi, szociális egészségfejlesztését. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, mely igényt teremthet arra, hogy öntevékenyen is sportoljon. A mai köznevelés előnybe helyezi az egészséges életmód kialakítását, a testnevelés tartalmi megújítását, a rendszeres testedzés szokásrendszerének megalapozását, az alapvető fizikai-és mozgásképességek fejlesztését, a sportolás megkedveltetését. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén a tanulók könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket, könnyebben fogadják el a szabályokat, a megmérettetéseket és értékeléseket. A testnevelési órák és a diáksport események legfontosabb célja: az ifjúság minél szélesebb köre részére biztosítani, megszervezni a rendszeres és módszeres testmozgást. Az iskolai testnevelésnek kiemelkedő szerepe van abban, hogy kialakítsa a tanulókban a rendszeres, kulturált testmozgás és sport iránti igényt. Az iskolai sportkörök célja, hogy a kötelező testnevelési órák mellett biztosítsa a tanulók egyéni igényeihez és képességeihez mérten mozgásigényüket, valamint gazdagítsa a különböző sportágakkal kapcsolatos mozgásos és tárgyi ismereteket. Fontos feladat az iskolai sport támogatása, hiszen ez alapot jelent a versenysport további eredményességéhez, és a fiatalság egészségi állapotának megőrzése tekintetében is. A mindennapos testnevelés bevezetésével komoly lehetőséget kaptak a diákok, hogy szervezett körülmények között fejlesszék mozgáskultúrájukat, fizikai kondíciójukat. Bevezetése azonban több problémát is felszínre hozott. A tárgyi, elsősorban tornatermi feltételek hiánya szinte minden iskolában problémát jelent. Bár valamennyi iskola rendelkezik tornateremmel, de nem kielégítő a létesítmények nagysága és felszereltsége, főleg a jogszabályváltozásból bekövetkezett fokozott igények ismeretében. A megnövekedett óraszám miatt a Sportcsarnokot az eddiginél is jobban igénybe veszik az iskolák.
7 Célok: 1. El kell érni, hogy az iskolai testnevelés valóban megfeleljen az egészségmegőrzés feladatainak, a 6-18 év közötti korosztály rendszeresen és nagy létszámban, az életkori sajátosságainak megfelelő sportfoglalkozáson vegyen részt. 2. A testnevelés óra egészségmegőrző, testedző szerepe mellett segítse elő valamilyen sportág tanulását és biztosítsa az életkornak megfelelő játékigény kielégítését. 3. A diáksport épüljön az iskolai testnevelésre és képezzen átmenetet a testnevelés és minőségi sport között. 4. Az intézményekben dolgozó testnevelő tanárok a testnevelés órák tananyagának oktatása, valamint a szabadidős- és diákolimpiai versenyekre történő felkészítés keretében segítsék a diákok egyesületbe történő irányítását, hozzájárulva ezzel az egyesületek utánpótlás-nevelő tevékenységéhez. 5. Megteremteni annak a lehetőségét, hogy a városban működő sportegyesületek a sportolni (mozogni) vágyó fiataloknak évente sportág-választási napon bemutatkozhassanak. 6. Minden érintett (önkormányzat, iskolák, szülők) törekedjen arra, hogy a diákok életmódjának szerves, mindennapi és kedvelt része legyen a sport, a testmozgás. A jó fizikai állapot javítja a koncentráló képessége, segít a gyorsabb és hatékonyabb tanulásban. 7. Megfelelő számú szakképzett gyógytestnevelők foglalkoztatása, együttműködve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerületével. Fejlesztési lehetőségek: - Fontos, hogy a tanulók rendszeres testmozgására iskolai keretek között legyen lehetőség. - Az iskolai testnevelésben a mindennapos testmozgás szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítása mellett hosszú távon az infrastrukturális feltételek biztosítása. - Tárgyi eszközök megfelelő minőségű biztosítása és korszerűsítése. - A meglévő tornatermek felújítása, korszerűsítése, valamint új létesítmények építése. Ennek érdekében készíteni kell egy feladat- és pénzügyi tervet, mely a sürgősségi sorrendet figyelembe véve biztosítja a javítási, felújítási munkálatok kivitelezését és finanszírozását. - Óvodás korosztály bevonása a diáksport versenyrendszerébe.
8 5.2. Utánpótlás nevelés Az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás nevelés összefügg, de nem fedi egymást. Az utánpótlás nevelés a versenysport speciális ága, melynek feladata az utánpótlás-korú sportoló felkészítése és versenyeztetése. Az eredményes felnőtt versenysport megteremtésének alapja az utánpótlás nevelés, amely biztosítja az egymás után következő generációk közötti folytonosságot a sportban, valamint keretet biztosít a tehetséges sportolók kiválasztásához. A fent említetteken kívül azonban az utánpótlás nevelés sokkal fontosabb feladatának kell tekintenünk az abban résztvevő fiatalok egészségi, edzettségi, valamint pszichikai állapotának javítását, illetve a sporttevékenység során a pozitív erkölcsi tulajdonságok kialakítását. Az önkormányzat ezért fontos feladatának tekinti a sportegyesületi keretek közt folyó utánpótlás nevelés támogatását. Az utánpótlás nevelő szakemberek munkája a jövő nemzedékek fizikai, pszichikai, és erkölcsi fejlesztésére irányul, ezért ezek a szakemberek kiemelt erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemelnek. A támogatási rendszerhez az eddigieknél nagyobb mértékben kell figyelembe venni az utánpótlás nevelés eredményességét, az e téren végzett kiemelkedő szakmai munkát. Cél: Az iskolai és diáksport erősítésével, a versenysport megfelelő támogatásával, a létesítmények folyamatos fejlesztésével, bővítésével a sportolói létszám növelése. Az utánpótlás korú sportolók számának növekedésével közelebb kerülünk a legfontosabb célunkhoz, egy egészségesebb, sportosabb, munkaképesebb ifjúság felneveléséhez. Fejlesztési lehetőségek: - Azon egyesületek kapjanak kiemelt támogatást, amelyek az utánpótlás nevelésben eredményes oktató-nevelő munkát végeznek. - A mindenkori támogatás mértékét a foglalkoztatott gyermekek, versenyzők létszáma és eredményessége határozza meg. - Azon szakosztályok kapjanak kiemelt támogatást, akik országos bajnokságon, nemzetközi versenyeken eredményeket érnek el. - Az egyesületekre alapozott utánpótlás neveléssel párhuzamosan a köznevelési intézményekben is segíteni kell az olyan iskolai szakmai műhelyek működést, melyek már hosszabb ideje eredményesen részt vesznek az utánpótlás nevelésben. 5.3. Szabadidősport A szabadidősport a lakosság egészségi állapotának megőrzésében, fizikai teljesítőképességének fenntartásában bír kiemelkedő jelentőséggel. Nem eredményorientált, főként kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, a szabadidő
9 hasznos eltöltéseként, folyamatosan végzett sporttevékenység, testedzés. Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölt be, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető sportolási és rekreációs lehetőségeket. A sporttörvénynek és a Nemzeti Sportstratégiának megfelelően kiemelten kell kezelnünk a lakosság sportját, a szabadidősportot. Az egészséges életmód kialakításához elengedhetetlen a rendszeres sporttevékenység, fizikai aktivitás. Fejlesztési lehetőségek: - A már hagyományos programok további népszerűsítése, akár a település határain is túl (Nyuszi-futás, Kerékpáros Emléktúra, kispályás labdarúgó események, Farkasszigeti Daru Vonulás, Családi Sport-és Egészségnapok, stb.). - Támogatni kell a nagy tömegeket mozgató hagyománnyá vált és új szabadidősport rendezvényeket és népszerűsítésüket. - A lakosság egészségi állapotának javítása, a sport egészségvédő funkciójának előtérbe állítása, mely szemléletváltozást igényel. - A témakörben megjelenő pályázatok hatékonyabb kihasználása. - Szenior korúak bevonása a sportba, célzott programokkal, egészségügyi szűréseken a sport fontosságának hangsúlyozása és konkrét lehetőségek, sportágak ajánlása. 5.4. Versenysport A versenysport tevékenység önálló jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetek (sportegyesületek) keretein belül folyik, melyeket az önkormányzat éves költségvetésében, teherbíró képességének ismeretében, meghatározott módon támogat, de nem vállalja tevékenységük teljes finanszírozását. Sajnálatos módon, városunkban nincsenek olyan tőkeerős, nagy cégek, szponzorok, melyek fő támogatói lehetnének egy-egy sportágnak. A helyi sportegyesületekről elmondható, hogy: többségében sikeresek, sok hasznot hoznak a város megítélése szempontjából, szűkös költségvetéssel dolgoznak, létfontosságú számukra az önkormányzati támogatás, nagyon kevés egyesületnek van szponzori háttere, nincs számottevő vagyonuk, kevés pénz folyik be a különböző pályázati forrásokból és a SZJA 1 %-ból, hiányoznak a főállású profi sportvezetők.
10 Fejlesztési lehetőségek: - Évente kerüljön felülvizsgálatra az önkormányzat éves költségvetésében elkülönített sporttámogatás összege. Alapvető cél, hogy ez az összeg ne legyen kevesebb az előző évi támogatás mértékénél. - Törekedni kell arra, hogy az önkormányzati sportlétesítmények fejlesztésével, amennyiben lesz pályázati lehetőség, újak építésével mind nagyobb számban nyíljon lehetőség városunkban sport-rehabilitációra, edzőtáborok szervezésére, mert ezeknek túl a sportcélú értékeken a város gazdasági életére is pozitív hatása van. 6. Sportszervezetek önkormányzati támogatása Az önkormányzat, bár nem anyagi lehetőségei korlátozottak, mindenkor kiemelten kezelte a helyi sportélet különböző területeinek működési támogatását, az ehhez szükséges létesítmények működtetését, fokozatos fejlesztését, az elért eredmények elismerését, megbecsülését. 6.1. Támogatásra vonatkozó alapelvek Az önkormányzat fő alapelve, hogy nem fenntartója, működtetője a városi sportszervezeteknek, hanem külső támogatóként segíti működésüket, tevékenységüket. A Képviselő-testület a város költségvetésének elfogadásakor határozza meg évenként a sportcélú feladatokra fordítható kiadások összegét. 6.2. Támogatási feltételek Önkormányzati támogatást csak azok a sportszervezetek, egyéni sportolók kaphatnak, akik megfelelnek az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelel. Az önkormányzat és a támogatott sportszervezetek, egyéni sportolók támogatási megállapodást kötnek. A sportszervezetek és az egyéni sportolók a támogatás összegének felhasználásáról a támogatási megállapodásban meghatározott időpontig kötelesek tételesen elszámolni. Aki nem tett eleget korábbi támogatásokra vonatkozó elszámolási kötelezettségének, az elszámolás teljes benyújtásáig és annak elfogadásáig további önkormányzati támogatásban nem részesülhet. A támogatott sportszervezeteknek nem lehet köztartozása.
11 7. Legfőbb célok összegzése 1. A Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény tagóvodáiban a hiányzó tornaszobák kialakítása. 2. A mindennapos testnevelés keretében a tanulók számára a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás, a legkiválóbbak számára a versenyszerű sportolásra való felkészülés biztosítása. 3. Az iskolai spottevékenység feltételeinek pályázati úton való fejlesztése. 4. A testnevelési órák és a diáksport versenyek rendszerén keresztül a diákok egyesületekbe történő bekerülésének segítése. 5. Az eredményesebb, koncentráltabb utánpótlás-nevelés érdekében a meglévő adottságokra alapozva óvodai, iskolai szakmai műhelyek kialakítása az egyes köznevelési intézményekben. 6. A rendszeres, könnyen elérhető sportolási lehetőség, és ehhez a megfelelő színvonalú sportlétesítmények biztosítása a lehető legszélesebb lakossági körben. 7. A sporttevékenységek támogatása kiszámítható módon legyen jelen az önkormányzat költségvetésében. 8. Törekedni kell a fogyatékkal élő lakosok és a szenior korúak életminősége javítása eszközeinek megtalálására, olyan szabadidős sportrendezvények szervezésével, amelyeken igényeik alapján ők is részt tudnak venni. Ezen célok megvalósulását és sorrendjét befolyásolják a pályázati lehetőségek, illetve a rendelkezésre álló források. Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Püspökladány Város Önkormányzata 2016-2019. évig szóló Sportkoncepcióját a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati testületi határozatával hagyta jóvá. Püspökladány, 2016. január 28. D o m b i Imréné polgármester