Státuszcsoportok és életstílus Készítette: Jelenfi Gábor Rosta Gergely Tóth Zsolt
Tartalomjegyzék I. Bevezető... 3 II. Státuszcsoportok... 4 III. Szocio demográfiai összetétel... 6 IV. Státuszcsoportok és életmód attitűdök... 8 IV.1 Attitűdök csoportosítása konzervatív... 11 IV.2 Attitűdök csoportosítása progresszív... 12 V.Felhasznált irodalom... 14
I. Bevezető Kolosi Tamás a Tagolt társadalom c. művében a társadalmi egyenlőtlenségek különböző típusai alapján összesen tizenhárom státuszcsoportot határozott meg. Az egyenlőtlenségeknek két alapdimenzióját különböztette meg, strukturális egyenlőtlenségeket és az életkörülmények egyenlőtlenségeket. Mindkét fő típuson belül több dimenziót határozott meg, melyek mindegyikét több változó alapján képzett indexek segítségével operacionalizált. A strukturális egyenlőtlenségeken belül megkülönböztette az érdekérvényesítés, a munkamegosztás és a második gazdaságban elfoglalt hely dimenzióját, melyeket a foglalkozási státusz, a munkahelyi beosztás, a munkakörülmények és a társadalmi politikai szervezeti tagság révén tett mérhetővé. Az életkörülményekből fakadó egyenlőtlenségek esetében a területi, a tárgyi körülmények és az életvitel dimenzióját különítette el, melyeket a lakóhely településtípusa, a lakás státusza, a jövedelmi és vagyoni státusz, a fogyasztási státusz (materiális életstílus) és a kulturális életstílus segítségével operacionalizált. A státuszcsoportok az e hierarchikus dimenziókban mutatott státuszpontszámok alapján kialakult klaszterek, amelyekbe tehát a mindegyik státuszdimenzióban megközelítőleg azonos státuszú egyének szerepelnek. Dolgozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy megközelítőleg ezek alapján a dimenziók alapján hasonló státuszcsoportokat definiáljunk, és ezeknek a státuszcsoportoknak a szocio demográfiai összetételét, valamint bizonyos életstílus attitűdökkel mutatott együttmozgásait megvizsgáljuk. Az életstílus attitűdöket a marketingben használatos VALS TM teszt kérdései, és az ezekből képezett klaszterek segítségével hoztuk létre. A VALS TM modell az egyének pszichológiai attribútumait tárja fel és alakít ki ezek alapján csoportokat. A klasszikus VALS TM modellben nyolc vásárlói csoportot különítenek el, az innovátorokat, a gondolkodókat, a megvalósítókat, a kísérletezőket, a hívőket, a küzdőket, a csinálókat és a túlélőket. A felsorolás elején szereplő csoportok mind a források, mind az innováció szempontjából magas pozíciót foglalnak el, az utóbbi kategóriákról épp az ellenkezője mondható el. A magyarországi mintából klaszterelemzéssel ezeket a csoportokat
nem, de jól interpretálható klasztertípusokat sikerült megkülönböztetni, melyeknek viszonyát a státuszcsoportokkal a későbbiekben vizsgáljuk. II. Státuszcsoportok Adataink egy 2005. november 3 13. között 3000 fő megkérdezésével végzett telefonos közvélemény kutatásból származnak, ennek eredményei alapján lehetőség nyílik arra, hogy az életstílus életminőség hét különböző dimenziója alapján csoportokat írjunk körül klaszteranalízis segítségével, ahol az egy klaszterbe tartozó egyének mind a hét dimenzió alapján hasonló jegyeket mutatnak. A Kolosi Tamás féle státuszdimenzióknak megfelelő indexek nálunk az alábbiak: 1. vagyoni fogyasztási státusz 2. kulturális státusz 3. műveltség 4. jövedelmi státusz 5. lakóhelyi státusz 6. érdekérvényesítés 7. munkamegosztási státusz A vagyoni fogyasztási státuszt öt aldimenzió, a vagyoni helyzet (ház, nyaraló, részvény, autó), a háztartási tartós fogyasztási cikkek (mikrohullámú sütő, automata mosógép, mosogatógép), szórakoztató elektronika (CD lejátszó, video, számítógép, mobil telefon), IT eszközök (laptop, DVD lejátszó, internet, digitális kamera, házimozi), szolgáltatások (casco, életbiztosítás, étterembe járás) révén, ezek birtoklásával illetve igénybevételével mértük. A kulturális státusz alkotótényezői a kulturális fogyasztás (színház, mozi, könyvvásárlás és olvasás, birtokolt CD k száma), a rekreáció (belföldi, külföldi utazás, hol szállt meg?), és az IT fogyasztás (e mail, videózás, sms ezés, web használat). A műveltség dimenziója a legmagasabb megszerzett iskolai végzettséget fedi, a jövedelemé a személyes jövedelmét, a lakóhely státusza, a lakóhely településtípusát, az érdekérvényesítés a jelenlegi
társadalmi politikai szervezeti tagságot és a volt MSZMP tagságot, a munkamegosztási státusz pedig egy gazdasági aktivitás alapján képzett hierarchiát. A sztenderdizált státuszdimenziók alapján végzett k mean típusú klaszterelemzéset 2 től 10 klaszterig végrehajtva a dendrogrammok a hétklaszteres megoldás esetében mutatták a legjobban interpretálható eredményeket, így ezt a megoldást választottuk az elemzés tárgyául. a klasztereket jellemzőik alapján az alábbi jelzőkkel illettünk, és ebben az arányban vannak jelen a mintában: 1. fiatal elit : 9% 2. exintegrált elit : 6% 3. vidékies aktív közép : 18% 4. fiatal városias közép : 11% 5. urbánus alsó közép : 18% 6. inaktív alsó : 7% 7. depriváltak : 30% A státuszcsoportok sorrendje a hét dimenzióban mutatott státusz pontértékek szerinti sorrendek rangszámainak átlagából adódott. A dimenziók szerinti rangsorokat az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A státuszcsoportok helyezésszáma az átlagos státuszpontszámok alapján az egyes dimenziókban vagyonfogyasztás kultúra (szabadidő) műveltség jövedelem lakóhely érdekérvényesítés munkamegosztás fiatal elit 1 1 1 1 2 5 1 exintegrált elit 3 3 2 2 4 1 3 vidékies aktív közép 4 4 4 3 6 3 2 fiatal városias közép 2 2 3 7 3 6 4 urbánus alsó közép 5 5 5 5 1 4 5 inaktív alsó 6 6 6 4 5 2 6 deprivált 7 7 7 6 7 7 7 A hét dimenzió közül öt esetében a fiatal elit csoportja áll az első helyen, csupán a lakóhely státusza alapján előzi meg őket a szinte kizárólag városi lakosokból álló urbánus alsó közép és az érdekérvényesítés kategóriájában szorulnak meglehetősen
hátra, ami azzal magyarázható, hogy az ebben a csoportban felülreprezentált fiatalok az érdekérvényesítés egyik mércéjéül választott korábbi MSZMP párttagsággal többnyire nem jellemezhetők. Az exintegrált elit épp ebben a dimenzióban végzett az első helyen, a többi esetben a 2 3. pozíciók valamelyikén áll, az átlagos lakóhelyi státusz szempontjából pedig valamelyest még hátrébb. A vidékies közép a munkamegosztás és az érdekérvényesítés alapján előrébb sorolódik, ugyanakkor közös jellemzőjük a kistelepülési léthelyzet. Velük szemben a fiatal urbánus közép klasztere a jövedelem és a munkamegosztás alapján egészen hátra, a vagyon fogyasztás kultúra dimenziók alapján viszont az elitbe sorolható. Az urbánus alsó közép csoportja konzekvens módon a 4 5. helyek valamelyikét foglalja el, csupán a kiugró lakóhelyi státusz árulkodik státuszinkonzisztenciáról. Az inaktív alsó csoport több szempont szerint is az utolsóelőtti helyen áll, ugyanakkor a volt és jelenlegi szervezeti tagság szempontjából csak az exintegrált elit előzi meg őket, így akár az érdekérvényesítő alsó címkét is kaphatta volna. A depriváltak hétből hat dimenzió szerint a legrosszabb átlagos szintet mutatják, csupán a jövedelem alapján előzik meg a feltehetően többségükben még pályájuk elején lévő fiatal városias közép csoportját. III. Szocio demográfiai összetétel A státuszcsoportok nemek szerinti összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a férfiak mindkét csoporton belül felülreprezentáltak, a nők ellenben a legalsó, szegény csoportban vannak az átlagosnál sokkal nagyobb arányban jelen. Az életkor fontos szerepet játszik a státuszcsoportok elnevezésében. A két elitcsoport közötti egyik fontos különbség, hogy az előbbiek körében a 30 39 évesek, utóbbiak esetében viszont a 40 év felettiek valamelyest felülreprezentáltak. A legfiatalabb korosztályban az országos átlaghoz viszonyítva háromszoros arányban található meg a fiatal városias közép kategóriája, a vidékies aktív középosztályt pedig a 30 50 évesek körében találni főként meg. A három legalsó kategória, a városias alsó középosztály, a deprivált és az inaktív alsók kategóriája a legidősebb korcsoport esetében igen erősen felülreprezentált.
A diplomás legmagasabb iskolai végzettség a két elit kategóriára jellemző leginkább, a középiskolai érettségi az utánuk következő három rétegre, míg a legfeljebb 8 általános iskolai végzettség egyetlen kategória, a deprivált vidéki esetében mutat túlsúlyt. A kor mellett a lakóhely településtípusa is vízválasztónak bizonyult egyes csoportok esetében. A falusi lakókörülmények a harmadik és a hetedik klaszter esetében jellemzőek, a fővárosi lakóhely pedig a fiatal elit, a fiatal városias középosztály valamint az urbánus alsó közép esetében. Az egyéb városokban lakók nem mutatnak jelentős eltérést a teljes népességtől ebben a tekintetben, legfeljebb a fiatal városias közép esetében felül, a depriváltak esetében viszont alulreprezentáltak.
1. ábra: Az egyes korosztályok státuszcsoportok szerinti megoszlása (%) 18-29éves 12% 6% 21% 33% 9% 2% 18% 30-39 éves 14% 4% 27% 13% 13% 3% 26% 40-49 éves 12% 8% 28% 8% 12% 4% 29% 50-59 éves 10% 8% 15% 8% 21% 7% 30% 60 éves és felette 2%5% 4%3% 29% 15% 42% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% fiatal elit exintegrált elit vidékies aktív közép fiatal városias közép urbánus alsó közép inaktív alsó deprivált IV. Státuszcsoportok és életmód attitűdök A kérdőívben szerepelt a már említett VALS TM modell 29 kérdése, melyek a válaszadó általános értékeire, attitűdjeire vonatkozó állítások elfogadottságát elutasítottságát mérték. Az alábbiakban a fogyasztási csoportok összefüggéseit tárgyaljuk e változókkal, valamint a belőlük képzett változócsoportokkal, klaszterekkel. A 2. táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes státuszcsoportok mely kérdések esetében értettek egyet az országos átlagtól jelentősen eltérő arányban 1. A nagyobb egyetértést piros, a kisebbet kék számok jelzik. 1 A korrigált standardizált reziduális 1,96-nál nagyobb értéke azt mutatja, hogy legalább 95%-os valószínűséggel különbözik a státuszcsoport egyetértőinek aránya az országostól.
2. tábla: Az egyes attitűdökkel egyetértők arányának státuszcsoportonkénti eltérése az országos átlagtól, korrigált standardizált reziduálisok (+/ 1,96 nál nagyobb eltérések) vidékies aktív közép fiatal városias közép fiatal elit exintegrált elit urbánus alsó közép inaktív alsó deprivált vidéki Szeretem, ha sok változatosság van az életemben 3,90 3,07 2,39 5,49 6,31 4,87 Szeretek 'barkácsolni', kézimunkázni 2,12 3,19 4,24 A legfrissebb divatot és trendeket követem 3,07 4,22 Szeretek elméleti kérdésekkel foglalkozni 2,50 3,27 5,36 Szeretem a polgárpukkasztó embereket és dolgokat 2,26 1,98 2,11 3,87 2,05 Ahogy a Biblia mondja, a világ hat nap alatt lett teremtve 5,60 3,92 3,10 9,29 Szívesen képviselek egy csoportot 6,21 4,49 4,66 3,98 Szeretek művészettel, kultúrával, történelemmel foglalkozni 3,67 3,40 2,23 9,27 Vágyom rá, hogy valami izgalmas történjen velem 2,20 4,68 5,38 7,44 Csak néhány olyan dolog van, ami igazán érdekel 4,74 4,66 5,06 6,27 4,43 9,27 Ha választani lehet, inkább saját kezemmel készítek dolgokat, mint hogy megvegyem 5,64 3,39 3,41 7,92 Az államnak jobban kellene támogatnia a hitoktatást az iskolákban 5,02 4,44 4,17 1,99 10,72 Tehetségesebbnek tartom magam az átlagnál 4,36 7,18 2,24 2,59 5,47 Értelmiséginek tartom magam 8,45 6,88 2,15 5,75 16,37 Szeretek büszkélkedni a dolgaimmal 2,75 3,46 Szeretek új dolgokat kipróbálni 2,29 2,49 4,95 3,86 3,44 6,30 Nagyon érdekel, hogy a mechanikus tárgyak pl. gépek hogy működnek 2,40 2,77 Manapság túl sok szex van a televízióban 4,23 2,09 4,59 2,76 4,63 Szeretek vezetni másokat 5,98 5,30 3,21 2,63 7,89 Szeretnék egy évet vagy többet eltölteni egy idegen országban 3,33 3,24 7,84 3,18 6,82 El kell ismernem, hogy az érdeklődésem valahogy szűk 5,26 4,44 6,54 2,59 9,04 Egy nő élete akkor teljes, ha boldog otthont tud teremteni a családjának 5,90 2,65 4,07 6,16 Szeretek olyan dogokról is tanulni, melyeknek esetleg semmi haszna nincs számomra 2,00 2,91 4,46 Szeretek a kezemmel készíteni dolgokat 4,90 2,62 4,08 5,70 Mindig az izgalmat keresem 5,67 5,77 Szeretek új és a szokásostól eltérő dolgokat csinálni 3,08 3,10 4,02 4,28 4,39 Szeretek műszaki üzletekben, járműboltokban nézelődni 2,91 2,89 Szeretnék többet megérteni abból, hogy a világegyetem hogyan működik 2,89 2,21 4,66 Szeretem, ha az életem nem változik jelentősen egyik hétről a másikra 4,28 3,44
A két elit sok attitűd esetében hasonló képet mutat, így az értelmiségi lét, a tehetségesség és mások irányításának szeretete mindkét esetben jóval szélesebb körben osztott e két csoporton belül, mint országosan. Ugyanígy egyformán nagyobb az elutasítottsága a vallásnak, a konzervatív álláspontoknak (női szerep, túlzott szexualitás a TV ben), a barkácsolásnak. Ugyanakkor az exintegrált elitben kiugróan sokan képviselnek szívesen egy csoportot, a fiatal elit esetében pedig a külföldi tartózkodás és az izgalmak utáni vágy népszerűbb. A vidékies aktív közép csoportja nem sok attitűd esetében tér el jelentősen az országos átlagtól, ezek közül a változatosság, az új dolgok kipróbálása, a külföldön élés itt is a népszerű vélemények közé sorolódik, ezzel szemben a tehetségesség már negatív előjelet kap, csakúgy, mint a polgárpukkasztás. A fiatal városias közép csoportja gyakorlatilag minden attitűd esetében eltérő átlagos egyetértést mutat, mint a teljes népesség. Az izgalom, az új dolgok, a kaland keresése, a változatosság, és ebben a csoportban egyedül a divat, a trend követése éppúgy jellemző rájuk, mint az értelmiségi lét, ezzel szemben a konzervatív nézetek, a barkácsolás, a műszaki érdeklődés inkább távol áll tőlük. Az urbánus alsó közép az átlagosnál jobban jellemezhető a beszűkült érdeklődéssel ( csak néhány dolog érdekel, érdeklődésem szűk ), és egyes konzervatív nézőpontokkal ( szeretem, ha életem nem változik jelentősen egyik hétről a másikra, túl sok szexualitás van a televízióban ). Ennek megfelelően nagyobb arányban elutasítják az izgalom, a változatosság, az új keresését, valamint az értelmiségi intellektuális érdeklődést is. Az inaktív alsó csoport mutatja a legkisebb eltéréseket az országos átlagtól. Úgy tűnik, ebben a csoportban az elméleti kérdések, a művészet, a kultúra, a történelem iránti érdeklődés, és a tehetségesség, azaz egyfajta magasabb fokú szellemi igény társul a műszaki dolgok iránti valamelyest nagyobb fokú érdeklődéssel és a büszkélkedéssel. Feltehetőleg ez a jelenség a csoport tagjainak magasabb életkorával áll összefüggésben.
A deprivált vidéki státuszcsoportra minden más csoportnál jobban jellemző az önellátás barkácsolás, a szűk körű érdeklődés és egyedül itt az erősebb vallási orientáció, a többi attitűd negatív összefüggést mutat ezzel a klaszterrel. A fenti 29 attitűd hierarchikus klaszteranalízis segítségével 2 jól megragadható főklaszterbe és 11 klaszterbe sorolódik az alábbiak szerint: IV.1 Attitűdök csoportosítása konzervatív Tradicionális Manapság túl sok szex van a televízióban Egy nő élete akkor teljes, ha boldog otthont tud teremteni a családjának Szeretem, ha az életem nem változik egyik hétről a másikra Intellektuális Szeretek elméleti kérdésekkel foglalkozni Szeretek művészettel, kultúrával, történelemmel foglalkozni Szeretek új dolgokat kipróbálni Szeretnék többet megérteni abból, hogy a világegyetem hogyan működik Barkácsoló önellátó Szeretek barkácsolni, kézimunkázni Ha választani lehet, inkább saját kezemmel készítek dolgokat, mint hogy megvegyem Szeretek a kezemmel készíteni dolgokat Értelmiségi Értelmiséginek tartom magam Szeretek olyan dogokról is tanulni, melyeknek esetleg semmi haszna nincs számomra Szűk érdeklődésű Csak néhány olyan dolog van, ami igazán érdekel El kell ismernem, hogy az érdeklődésem valahogy szűk Vallásos Ahogy a Biblia mondja, a világ hat nap alatt lett teremtve Az államnak jobban kellene támogatnia a hitoktatást az iskolákban
IV.2 Attitűdök csoportosítása progresszív Magabiztos Tehetségesebbnek tartom magam az átlagnál Szeretek vezetni másokat Modern A legfrissebb divatot és trendeket követem Szeretek büszkélkedni a dolgaimmal Mindig az izgalmat keresem Szeretem a polgárpukkasztó embereket és dolgokat Élményorientált Szeretem, ha sok változatosság van az életemben Vágyom rá, hogy valami izgalmas történjen velem Szeretek új és a szokásostól eltérő dolgokat csinálni Szeretnék egy évet vagy többet eltölteni egy idegen országban Műszaki Nagyon érdekel, hogy a mechanikus tárgyak pl. gépek hogy működnek Szeretek műszaki üzletekben, járműboltokban nézelődni Közéleti Szívesen képviselek egy csoportot 3. tábla: A mintába került személyek megoszlása az alapján, hogy az adott klaszterváltozó szerepel e a három legjellemzőbb tulajdonsága között tradicionális 24,9 gondolkodó 19,1 önellátó 24,2 intellektuális 30,9 specialista 32,2 vallásos 32,7 magabiztos 21,3 modern 21,7 élményorientált 24,0 műszaki 29,9 közéleti 33,7
A harmadik tábla alapján azt mondhatjuk, hogy az egyes életstílus típusok a megkérdezettek legalább ötödét, legfeljebb harmadát jellemzik erősen. A klaszterek közül nincs kiemelkedően népes vagy alig jellemző, ezért csak az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy a közéleti tulajdonság együttes jellemzi a legtöbb válaszadót erőteljesen. A negyedik táblázat megmutatja, hogy az egyes státuszcsoportokra mennyiben jellemző az adott attitűdegyüttes. Standard normál eloszlást feltételezve a pozitív átlagértékek mutatják az inkább jellemző attitűdöket, a negatívak a kevéssé jellemzőket. A tradicionális attitűdök az alsó három réteg jellegzetességei leginkább, az alsó kettő a barkácsolást önellátást és a vallásosságot is átlagon felüli arányban osztja. Ezzel szemben a két elitcsoportot jellemzi inkább az intellektualitás, az értelmiségi lét, és a magabiztosság. A közéleti attitűdben különbözik egymástól a leginkább a két elit, ez az attitűd sokkal jellemzőbb az exintegrált csoportra, mint a fiatal elitre. A fiatal városias közép csoportja a modernitás és az élményorientáltság terén verhetetlen. A vidékies aktív középre leginkább az jellemző, hogy semmi nem jellemző rá különösképpen, és hasonló mondható el az urbánus alsó közép kategóriájáról is, annyival kiegészítve, hogy különösen kevéssé érvényes erre a csoportra az élményorientáltság és a modernség. Az inaktív alsó csoport esetében a közéleti orientáltság a korábbi MSZMP tagság hatásának köszönhető. A depriváltak esetében az értelmiségi, az intellektuális és a magabiztos attitűd hiányzik a leginkább A két klaszterstruktúra összevetése megítélésünk szerint jól értelmezhető csoportokat hozott létre, amely lehetővé tette, hogy az objektív dimenziók alapján kirajzolódó státuszhierarchiát összefüggésbe hozzuk a szubjektivitást kifejező életstílus attitűdökkel. Úgy véljük, ez a kérdés jelen dolgozatnál mélyebb elemzés tárgyaként is szolgálhatna a későbbiekben.
V.Felhasznált irodalom Backhaus, Klaus Erichson, Bernd Pinke, Wulff Weiber, Rolf [2000]: Multivariate Analysemethoden, Springer, Berlin Heidelberg Kolosi Tamás: Tagolt társadalom. Struktúra, rétegződés, egyenlőtlenség Magyarországon. Bp. 1987, Gondolat www.sric bi.com
4. tábla: A státuszcsoportok átlagértékei az attitűdök alapján képezett klaszterekben z értékek szűk érdeklődés ű élmény orientál t tradicionáli s intellektuáli s barkácsol ó önellátó értelmisé gi valláso s magabizto s moder n műsza ki közélet i fiatal elit 0,31 0,23 0,29 0,42 0,37 0,43 0,37 0,08 0,23 0,04 0,07 exintegrál t elit 0,20 0,27 0,27 0,47 0,36 0,42 0,54 0,03 0,20 0,03 0,41 vidékies aktív közép 0,05 0,12 0,06 0,08 0,15 0,09 0,03 0,02 0,18 0,06 0,03 fiatal városias közép 0,40 0,20 0,27 0,19 0,40 0,20 0,16 0,38 0,49 0,02 0,06 urbánus alsó közép 0,22 0,00 0,01 0,03 0,18 0,03 0,13 0,31 0,35 0,07 0,17 inaktív alsó 0,12 0,09 0,13 0,08 0,13 0,11 0,15 0,15 0,15 0,12 0,32 deprivált vidéki 0,19 0,32 0,20 0,41 0,33 0,36 0,25 0,04 0,21 0,01 0,13