Burai Lászlóné dr. Faragó Attiláné KÉZIKÖNYV a 3. osztályos HÉTSZÍNVIRÁG olvasókönyv és munkafüzet használatához hetszinvirag.indd 1 6/10/14 8:51 AM
Szerzők BURAI LÁSZLÓNÉ DR. FARAGÓ ATTILÁNÉ Korrektor KUTAS ÉVA AP 030131 ISBN 978-963-464-715-7 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 7,73 A/5 ív Tömeg: 160 g hetszinvirag.indd 2 6/10/14 8:51 AM
Előszó Ezzel a kézikönyvvel az Apáczai Kiadó azokat a pedagógusokat szeretné segíteni, akik a Hétszínvirág olvasókönyvből és munkafüzetből tanítanak. E taneszközök megújultak. Szerkezeti felépítésük alapvetően nem változott, de tartalmuk korszerűsödött, és megfelel a 17/2004. OM számú, az Apáczai Kerettantervcsaládról szóló rendeletnek. A taneszközök felépítésének bemutatásával, az anyanyelvi nevelés feladatainak meghatározásával, a tanterv fejlesztési követelményeinek felsorolásával, a különböző típusok felépítési javaslataival szeretnénk egy kis elméleti, módszertani segítséget nyújtani kollégáinknak az éves és a mindennapi felkészüléshez. Az leírásokat ötletadónak szántuk. Megvalósításuk során természetesen mindenki a saját egyéniségének és osztálya összetételének, adottságainak megfelelően megváltoztathatja azokat. Az Ötlettárban beszédművelő gyakorlatokkal, olvasásgyakorlási módokkal, szólás- és közmondásgyűjteménnyel, a tanórákon felhasználható, illetve a tanulóknak ajánlható bibliográfiával, az olvasóvá nevelés néhány eszközével, a 2. osztályos kézikönyvben megkezdett írói arcképcsarnok folytatásaként az olvasókönyvben szereplő írók, költők képével, rövid életrajzával találkozhatnak. A felsoroltak a tanulók motiválásához, az órák színesebbé tételéhez, a sokoldalú szemléltetéshez járulnak hozzá. A kézikönyv végén található tanmenetjavaslat neve is mutatja, hogy csak egyfajta ajánlás a 3. osztályos tananyag feldolgozására. Tehát nem kötelező előírás, rugalmasan lehet használni az adott tanulócsoport ismeretében. A témák megkezdése előtt ajánlatos áttekinteni, eldönteni, hogy mely szövegeket kívánjuk feldolgozni, melyikre hány órát szánunk, illetve milyen legyen a gyakorlóórák aránya. A tervezéskor figyelmükbe ajánljuk az Eszterlánc és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok c. kiadványokat, amelyek a képességfejlesztésben nyújtanak segítséget és differenciáltan is alkalmazhatók. Bízunk abban, hogy az átdolgozott kézikönyv minden kollégánknak hasznos segítséget nyújt mindennapi munkájához 2008. július A szerzők és a szerkesztő 3 hetszinvirag.indd 3
Az olvasástanítás feladatai Minden nemzetnek fő kincse a nyelve, bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé. (Gárdonyi Géza) Az anyanyelvtanítás fontosságát át kell éreznie minden magyar pedagógusnak. Feszültségekkel, ellentmondásokkal teli világunkban sok negatív hatás is éri a tanulókat, ezért az olvasás nyújtotta minden lehetőséget ki kell használni a jellemnevelésben. Csak ez a szemléletmód vezethet az eredményes személyiségformáláshoz, amelynek során a tanulók az olvasást szerető, értő emberekké válnak. Az általános iskola első két évfolyamában a családból és az óvodából hozott ismeretek tervszerű továbbfejlesztése, bővítése, rendszerezése valósul meg. Ezt a folyamatot a harmadik osztályban is tovább kell építeni, szélesíteni. Első osztálytól fontos szerepet szánunk a beszédfejlesztésnek, amely minden olvasásórát át- meg átsző. A különböző képességek fejlesztéséhez és a nevelési feladatok megvalósításához az olvasástanítás számos lehetőséget teremt. Az olvasási tudás segítségével az elemzés során feltárjuk a szövegek szépségét, igazságát, az ítélőképesség fejlesztésével pedig a tanulságok megértésére, elfogadására nevelünk. A szemelvények gazdagon tárják a tanulók elé a példákat egymás segítésére, megbecsülésére, illemtudó viselkedésre, a természet, a környezet védelmére, szeretetére, történelmi elődeink helytállására, önfeláldozására, hazaszeretetére, népkultúránk gyöngyszemeinek megismerésére. Az ezernyi szépséget megrajzoló irodalmi alkotások a jellemformálás legjobb segítőtársai. Az önálló tanulásra való szoktatás súlyponti kérdés harmadik osztályban. A memoritereken kívül fokozatosan próbálkozni kell az önálló tartalmi felidézéssel is, nemcsak mesék, elbeszélések, hanem ismeretközlő szövegek esetében is. Mindenkor hasznos segítséget nyújt a közösen, majd később önállóan alkotott vázlat. Az alkalmankénti önálló szövegfeldolgozás is a tankönyv önálló használatára nevel. A fokozatosság alapelve az önállóságra nevelésben is nagyon fontos. A tanulók önállósága akkor igazán értékes, ha munkaszeretettel és tudatos fegyelemmel párosul. Nagyon fontos, hogy az otthonra adott írásbeli feladatok mellett a szóbelieket is rendszeresen, következetesen számon kérjük, ellenőrizzük. Elengedhetetlen a folyamatos értékelés, amely az olvasástanulás minden területére terjedjen ki. Az értékelés során először mindig a pozitívumokat emeljük ki, majd mutassunk rá arra, ami javítandó vagy hibás! Minden esetben tapintatosan járjunk el! Az önismeret fejlesztése érdekében gyakran végeztessünk a tanulókkal önértékelést is! A tervszerű, folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel biztosítjuk leginkább a fejlődés egyenletességét. 4 hetszinvirag.indd 4
Az APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD tartalma és követelményrendszere Alapelvek, célok Az általános iskola kezdő szakaszában az anyanyelv és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál. A fejlesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az irodalmi műveltség alapozására irányul. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása kedvező feltételeket teremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak megerősítéséhez. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor általában birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és egyre emeltebb igényekkel fellépő gyakoroltatás a különféle nyelvhasználati tevékenységekben, különös tekintettel a szókincs gazdagságának és felhasználási lehetőségeinek felfedeztetésére, a játékos, önkifejező gyakorlatok ösztönzésére. E tanulás tapasztalataira mint szilárd alapra épülhet majd rá a továbbiakban a nyelvi rendszer fogalmi megközelítésének folyamata és az anyanyelv tudatos, kulturált használata. Az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti. Elsődleges feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv megerősítése és szokássá alakítása. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező feladatok megoldása, a szövegről való együttgondolkodás, egymás olvasatának megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A fejlesztés területei Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása. Írás-helyesírás: lényege az írástechnikának a tanulást és az írásos önkifejezést kiszolgáló eszközzé fejlesztése a helyesség, az olvashatóság és a rendezettség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók elsajátítják az írásbeli anyanyelvhasználat normáihoz igazodó szövegalkotás alapjait. Bátorítást kap a képzelet, az egyéni stílus kipróbálása, az önkifejezés megtapasztalása különféle szövegformákban. Ismeretek szerzése az anyanyelvről: hogy a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek szerzésével megkezdődhessen a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség és az igényes nyelvhasználatra való törekvés. 5 hetszinvirag.indd 5
Témakörök A változat 8 /hét B változat 7,5 /hét 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 15 13 2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás. Olvasásgyakorlás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. 3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. 4. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok. 5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. 6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során 35 66 18 14 16 12 20 30 56 14 30 63 16 14 15 12 20 26 54,5 14 ÖSSZESEN 296 277,5 A heti szám javasolt felosztása: A B változat olvasás: 3,5/4* 3/3,5* (A * félévenként váltó számot jelöl.) Fejlesztési feladatok A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejezőerejének egymással összefüggő fej lesztése. Az olvasás és az írás készségeinek eszköz szintre emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése. A szövegelemzésben való jártasság elmé lyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása. Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása. Az önkifejezés iránti igény erősítése, külön féle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és -felhasználásban. 6 hetszinvirag.indd 6
Témakörök, tartalmak 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Tanulói tevékenységek A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása kommunikációs helyzetekben. Szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése. A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelem szerű használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált megfogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás. Kiegészítő anyag 2. Olvasás-szövegértés, ele mi ismeretek az irodalom ról Szövegfeldolgozás. Prózai művek, versek, népköltészeti alkotások a hazai és a külföldi szépirodalomból. Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó, nemzeti ünnepeket, jelképeket, a természetet és a társadalom életét bemu tató írások. Hétköznapi szövegek. Emberismeret Népköltészet és műkölté szet Dramatikus játékok Műélvezet, átélés, bele - feledkezés. A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése. Szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegről. Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása. A szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szövegértés, -értelmezés gyakorlása. Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének megfigyelése. Véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról. Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok, hazaszeretet, barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése, értékelése. Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok megfigyelése. Tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus, rím, hasonlat, refrén). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriafejlesztő gyakorlatok. Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más élőlények megjelenítése. Szövegek dramatizálása, megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk. Gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. A produkciók megbeszélése. Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással. 7 hetszinvirag.indd 7
Témakörök, tartalmak Olvasásgyakorlás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Könyv- és könyvtárismeret Gyakorlatok a könyvtárban Prózai szöveg- és verstanulási technikák Tanulói tevékenységek Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi ünnepekre. Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási tréningek. A szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a mondatfonetikai eszközök használatával. A nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő értelmező olvasás tanulói és tanítói kérdések megválaszolásával. Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító irányításával. Tájékozódás a szövegben. A szövegből kiemelt tények, információk felhasználása új összefüggésben, más feladathelyzetben. Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek, szereplőinek mélyebb megismeréséhez. Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolóhoz. Lexikonok, szótárak használata feladatmegoldáshoz. Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása. Beszámolók pl.: kutató-, gyűjtőmunkáról több összefüggő mondattal. A könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének megfigyelése. Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott szempontok szerint. Könyvek adatainak ismertetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján. Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok; Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1 2. vsz.); Petőfi Sándor: A füstbement terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok; 5-8 soros prózai szövegek történelmi olvasmányokból. A továbbfejlesztés alapjai A tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira. Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát helyes időrendben, több összefüggő mondattal mondja el. Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és tulajdonságaikat. Magyarázza cselekedeteiket. Az olvasmányok témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz, illetve az ilyen kérdésekre választ tud adni. Tanítója segítségével felismeri az olvasottak lényegét. A szövegrészekhez vázlatpontot fogalmaz. Konkrét esetekben felismer mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket. Fél-egy oldal terjedelmű, életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt néma olvasás útján megért. Megoldja a megértést vizsgáló ismert típusú szövegelemző feladatokat. Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezően olvas fel felkészülés után. Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt. Hanglejtése és tempója élő beszédéhez közelítő. Szöveghűen, jól érthetően mondja el a memoritereket. Kapcsolatot tart a hallgatósággal. Feladatainak megoldásakor szükség szerint használ lexikont, szótárt. Eligazodik az iskola könyvtárában. Röviden ismertet egy általa olvasott könyvet, újságcikket vagy érdekesnek talált ismeretterjesztő filmet. Szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. A közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd és a szabályokhoz igazodásra való törekvés jellemzi. A könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol. 8 hetszinvirag.indd 8
A 3. osztályos taneszközökről A Hétszínvirág olvasókönyv Felépítése Az olvasókönyv hét fejezetből áll, mindegyik elején a fejezet tartalmára utaló mottóval. A sokoldalú ké pességfejlesztést szolgálják a benne található szép iro dalmi, ismeretközlő és mindennapi szö ve gek. Az ol vasmányok tartalmilag logikusan kap csolódnak egymáshoz. Ter jede lemben és ne héz ségben a fokozatosság elvét követik. A próza és a vers megfelelő arányban fordul elő, főként magyar szerzőktől. A szövegelemzés műveletei, a külön böző típusú szövegfeldolgozási algoritmusok jól gya ko rol tathatók, az olvasás technikája fejleszthető az olvasmányok feldolgozása során. Ehhez részben se gítséget nyújtanak az olvasmányok utáni Kér dé sek, fe ladatok is, amelyek nem helyettesítik, csak kiegészítik a munkafüzet feladatait. Több helyen Illemtanoda címmel alapvető illemszabályok segítik a tanulókat a helyes vi selkedési szo ká-sok megtanulásában. A Könyvajánló olyan iro dalmi műveket javasol elolvasásra, ame lyek ből rész letek olvashatók a könyvben, illetve a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő ol vas nivalót kínál. Hallottad-e, Tudod-e, mit jelent? címmel kiegészítő ismeretek szerepelnek bizonyos olvasmányok után. Az illusztrációk, a művészi reprodukciók, a fény képek a szemléletességet és a mondanivaló ki emelését szolgálják, többnyire feladatokon ke resz tül. Fejezetei Gyertek elő irka, táska Ráhangolja a tanulókat az iskolai életre. Bemutatja a múltat és a jelent. Fejleszti a közösségi érzést. Volt egyszer, hol nem volt Megismerteti a népművészet műfajait, a mesefajtákat, azok jellemzőit. Lehetőséget ad a nép- és műköltészeti alkotások összehasonlítására. Szkoztatva nevel. Együtt lenni jó Az érzelmi nevelésre fekteti a hangsúlyt. A szeretet, a megbecsülés, az összetartozás, egymás segítésének fontossága jelenik meg szövegeiben, amelyeknek fő témaköre a család. Száll a madár, ágrul ágra Célja a hazaszeretetre nevelés, a nemzeti identitástudat kialakítása és a történelem iránti érdeklődés felkeltése népünk múltjának megismerésén keresztül, mondafüzér segítségével. Éren-nádon Főként ismeretterjesztő művekkel a természet megismerésére, szeretetére és védelmére nevel. Én szeretek minden ünnepet Hagyományápolásra, a nemzeti és családi ünnepek fontosságára hívja fel a figyelmet. Jó a játék kinn a téren A szabadidő tartalmas eltöltésére ad ötleteket. Bepillanthatnak a tanulók más népek gyermekeinek életébe, és olvasnivalót is kínál a nyári szünidőre. A Hétszínvirág munkafüzet Az olvasmányok értelmezésében, elemzésében nyújt segítséget a könyvhöz szervesen hozzá tartozó munkafüzet. A tanmenetben feldolgozásra javasolt olvasmányok legtöbbjéhez készült feladatsor, valamint mintát ad gyakorló tervezéséhez is. A fejezeteket összefoglaló oldalakkal zárja. A feladatok megoldhatók fron tális, egyéni, páros és csoportmunkával is. A mun kafüzet feladatai a kompetenciaalapú fejlesztést szolgálják: az analizáló-szintetizáló képességet a szövegek tartalmi és formai elemzése; a szöveg rétegeinek a vizsgálata, kibontása; a mondanivaló, az írói üzenet megfogalmazása, történettérkép készítése a megfigyelőképességet a szereplők, helyszín, idő megállapítása; a szereplők tulajdonságai cselekedeteik tükrében, jellemfejlődésük; az illusztráció kapcsolata a szöveggel a lényegkiemelőképességet a főbb események megfogalmazása; a vázlat; a mondanivaló megfogalmazása; a tartalom felidézése, kérdések megválaszolása; mondatok kiegészítése, -befejezése a logikus gondolkodás képességét az ok-okozati összefüggések megkeresése; az előzmény-következmény feltárása; az események sorba rendezése; következtetések levonása; igaz-hamis állítások; találós kérdések, rejtvények a problémamegoldó képességet a szövegbeli helyzetek levetítése az olvas; történetek továbbgondolása; a cselekmény egy ponton való megváltoztatása a kommunikációs képességet a vitákban, be szélgetésekben való részvétel, kérdések meg fogalmazása; szituációs és dramatikus játékok 9 hetszinvirag.indd 9
a rendszerezőképességet az egyes szövegek és az egyes fejezetek összefoglalása; táblázatok kitöltése; összehasonlítások, visszautalások; ötsoros írása az adott olvasmányhoz az ismeretszerző képességet adott szövegek önálló megismerése, a kapcsolódó feladatsor önálló megoldása az asszociációs képességet a különböző szempontú el képzelések (helyszín, szereplők, körülmények); történetmondás más szereplő nevében; fürtábrák készítése; ötletbörze Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos szö vegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására. Az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvről Kiegészítő szerepet tölt be a Hétszínvirág olvasókönyv mellett. A mű szerkezete logikusan illeszkedik a tankönyv témáihoz, és megfelel a tantervi követelményeknek. Alkalmas a tanulók differenciált fejlesztésére, egyéni érdeklődésük kielégítésére. A legkülönbözőbb fejlettségi szinten álló tanulók is találnak maguknak olvasni, és feldolgoznivalót. Igényes és hiteles szövegek, főként magyar írók művei szerepelnek benne. E taneszköz egyben a munkafüzet funkcióját is betölti, mert a szövegek után közvetlenül megtalálhatók a feldolgozást segítő feladatok. A könyv eredetileg az önálló szövegfeldolgozás fejlesztésére készült, de az átdolgozás során kiegészült az olvasástechnika fejlesztését is szorgalmazó feladatokkal. Jól elkülönül benne a szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásának algoritmusa. Ezzel is az önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos szövegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című kiadványról Rövid terjedelmű szövegei alkalmassá teszik a szövegértő képesség differenciált fejlesztésére, a tanulás technikájának megismerésére. Az olvasókönyvektől eltérően csak ismeretterjesztő és mindennapi szövegeket tartalmaz. Főként önálló munkáltatásra készült, de az újonnan belépő feladattípusok magyarázata, illetve eleinte közös megoldása ajánlott. Interaktív tananyag digitális táblához Reméljük, hogy hamarosan sok iskolában elérhető lesz az interaktív tábla. Ennek nagy előnye, hogy a tanulók is gyorsan és könnyen el tudják sajátítani a kezelését, működtetését. Annak érdekében, hogy kollégáink ezt a hasznos eszközt minél hamarabb használni tudják, a kiadó elkészített a HÉTSZÍNVIRÁG olvasókönyvhöz is egy interaktív CD-t, amelyen harminc tankönyvi szöveghez találhatók változatos feladatok. Nagy részükhöz megoldás is társul, tehát ellenőrizhető az elvégzett munka. Ahol nem jelennek meg a kis piktogramok a feladat bal oldalán, ott a tanító kezében van az ellenőrző szerep. Mivel az irodalmi műveknek annyi olvasata van, ahányan olvassák, ezért többféle jó feladatmegoldás is lehet. Bízunk abban, hogy ezek mintájára a kollégák is kedvet kapnak feladatok készítéséhez. A CD-n a feladatsorokon kívül egyes olvasmányok részletei is olvashatók és kivetíthetők. Ezeken is tudnak munkálkodni a tanulók, tanítói segédlettel. Emellett jónéhány vers, verses mese meg is hallgatható a CD-ről, művészi tolmácsolásban. A szövegelemzés műveleteiről általában 1. A szövegtartalom befogadásának előkészítése Mélységét és milyenségét a feldolgozandó tananyag szabja meg. Sok új ismeretet tartalmazó szöveg hosszabb és tematikusabb előkészítést igényel. Ha gyűjtő-, kutatómunkával bíztuk meg a tanulókat, kezdjük ennek meghallgatásával a munkát! Szépirodalmi művek megközelítésében a társművészeti alkotások bemutatása is segíthet. Esetenként kulcsszavak, fogalmak tisztázása is szükséges (ez nem jelent rendszeres előzetes szó ma gyarázatot). Szükség esetén, nehezebb műveknél, technikai előkészítést is végezhetünk. Itt szerepelhet az célkitűzése is. 2. A cím értelmezése Abban az esetben végezzük itt, ha előfeltevéseket teszünk a szöveg tartalmával kapcsolatosan. Ez sokkal mélyebben előkészítheti a szöveget, mint az előzetes szómagyarázat. Egyébként a későbbiekben a feldolgozás során értelmezzük a címet. Vizsgálata vagy új cím meg fo galmazása megvilágítja a tanulók előtt a címadás funkcióját, előkészíti az írásbeli szövegalkotás egyik részműveletét. 10 hetszinvirag.indd 10
3. A szöveg megismerése A tanulók a szövegekkel többféle módon ismerkedhetnek meg: bemutató olvasással (tanítói, esetleg jól olvasó tanulói) önálló néma olvasással. A tanítói bemutatást indokolja a nehezebb szö veg tartalom, terjedelem vagy a mű érzelmi, esztétikai hatásának érzékeltetése. (pl. A csaló, A szánkó ) A verset mindig a nevelőnek kell bemutatnia. A tanítónak nincs joga elvenni azt a plusz érzelmet, értelmet a gyermekektől, amellyel felnőtt létére felkészültsége, tehetsége folytán rendelkezik. A szépirodalmi művek értelmi-érzelmi hatása utólag semmi mással nem pótol ható. Az így szerzett első benyomások meghatározó olvasási élmények. A tanulóknak első alkalommal egy egész szöveget kell megismerniük. Ez azonban nem jelenti az azonnali teljes megértést, ezt a szövegelemzés biztosítja. A néma olvasás célja az önálló megismerés, megértés. Ez a képesség csak valóságos értelmező tevékenységgel fejleszthető, amely gyakorlással alakul ki. Mindenkor arra törekszünk, hogy a tanulók önálló megismeréssel jussanak el a globális felfogásig, mert az eredeti élmények fokozzák az olvasási kedvet. 4. Beszélgetés az olvasottakról A szövegmegismerés után először spontán módon reagálhatnak a tanulók a hallottakra vagy olvasottakra. Ezek a megnyilatkozások jól hasznosíthatók a beszédfejlesztésben. Az irodalmi szövegek olvasása után érzelmileg gazdag és őszinte beszélgetés alakulhat ki, amelyben megmutatkozik a tanulók személyisége; viszonyuk, állásfoglalásuk társaik véleménye alapján tovább mélyül, finomodik. A tanító is mondja el saját gondolatait, érzéseit, amely sok szempontból minta lehet a gyerek számára. (pl. A paca, A századik könyv, Batyu ) Előzetes megfigyelési szemponthoz akkor kötjük a tanulók megnyilatkozásait, ha mindjárt a lényegre, a mondanival akarjuk a figyelmüket ráirányítani. 5. Szövegtagolás Az olvasmánytárgyalás egyik legfontosabb művelete a gondolategységek elemzése, mert a részek fel dol go zásá val jutnak el a tanulók a szöveg teljes tartalmának, mon danivalójának megértéséhez. Ez a tanítótól alapos felkészülést igényel. A szövegelemzés műveletei: szövegtagolás, -ér tel mezés, összefüggések keresése, információk, tények, adatok kiemelése, kérdések megfogalmazása, nyelvi eszközök megfigyelése, véleményalkotás, állásfoglalás. A vázlatkészítés fejleszti a tanulók lényeglátását. A szövegtagolás és lényegkiemelés műveletének rendszeres tréningje teremt alapot az önálló vázlatkészítéshez. A vázlatpontok egyre tömörebb megfogalmazása el vezet a jegyzetkészítéshez, amely az önálló tanulás alapja. Világos szerkezetű műveket válasszunk vázlatkészítésre! Amennyiben a mű szerkezete egyszerű, egy eseménymozzanatból áll vagy kevés információt tartalmaz, akkor globális úton dolgozzuk fel! Ebben az esetben többször áttekintjük a teljes szöveget, de mindig más és más szempont szerint (pl. szereplők, helyszín, idő; esemény; szereplők jelleme; nyelvi, stilisztikai eszközök ). 6. Szintetizálás Tartalmi összefoglalást, a mű alapgondolatának megfogalmazását jelenti. Emeljük ki a legfontosabb esemé nyeket logikai rendben, illetve a tanulók mondják el véleményüket, fogalmazzák meg a tanulságot, a mű üzenetét! Amennyiben lehetőség kínálkozik rá, aktualizáljuk az olvasottakat! Végeztessünk utólagos rögzítő olvasást új szempont szerint! Időt takarítunk meg, ha válogató olvasással emeljük ki a lényeges gondolatokat. Szövegelemző modellek Napjainkban három alapformája él: 1. Részenkénti szövegfeldolgozás a) Hagyományos azokat a szövegeket, amelyek szerkezeti egységei jól elkülönülnek egymástól az egész szövegből indulunk ki, de kisebb egységenként dolgozzuk fel részegységek elemzését részcélkitűzés indítja el, amely nek szempontja jól megfogalmazott és meg egyezhető legyen; részösszefoglalás zárja le alaposan végiggondolt tanítói kérdések alapján értelmezzük a szöveget, de beleszőjük a tanulók számára ismeretlen kifejezések és a mélyebb gondolati tartalmak magyarázatát gondos, sokoldalú szintetizálást igényel; újra ol vasás kor alkalmazzunk változatos olvasási módokat b) Szakaszos komplex eljárás a szövegek értelmezésére, amellyel irányítjuk az olvasás és a gondolkodás folyamatát olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyeknél választási lehetőség nyílik adott szakaszok végén a történet többféle folytatására 11 hetszinvirag.indd 11
arra késztetjük a tanulókat, hogy a már olvasottak birtokában következtessenek a várható fordulatokra, fogalmazzanak meg előfeltevéseket a jóslatokat mindig vessék össze az olvasottakkal elvégeztetjük az ily módon megismert szöveggel kapcsolatos sokrétű elemző feladatokat fontos a szöveg újbóli összefüggő felolvasása 2. Globális szövegfeldolgozás olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyek nem ta golódnak részekre egyetlen eseménymozzanatból állnak az élmény egysége, pillanatnyisága hat a költeményeket mindig ezzel a modellel e le mez zük a szöveget többször áttekintjük más-más szempontok alapján, és fokozatosan haladunk a szöveg egyre mélyebb rétegei felé gyengébbek nehezen tájékozódnak az egész szö vegben, ezért gyakran alkalmazzunk differenciálást 3. A drámapedagógia módszereinek alkalmazása Sajátos eszköz a tanítás-tanulás folyamatában és a személyiség fejlesztésében. A szövegtartalom élményszerű átélésével támogatjuk a megértést. Új szemléletmódot kíván, ahol a középpontban nem a tananyag és a tanító, hanem a gyermek áll. A szövegfeldolgozásban három fajtáját alkalmazzuk: irodalmi művekre épülő szerepjátékok a társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok szabályjátékok Szövegfeldolgozás RJR-modellel RJR: Ráhangolódás Jelentésteremtés Reflektálás Ezzel az eljárással a tanulók kritikai, elemző munkát végeznek, megdolgoznak a jelentésért. Leghatékonyabb csoportmunka alkalmazásával. A ráhangolódás szakaszában a tanulók a feladatok segítségével mozgósítják a témáról korábban szerzett ismereteiket, illetve feleleveníthetik azokat, amelyekhez az új téma kapcsolható. A jelentésteremtés fázisában megismerkednek az új információkkal és gondolatokkal. Az új információk a megértési folyamat során beépülnek a rendszerbe. Reflektáláskor megszilárdulnak az újonnan tanult ismeretek, a tanulók saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat. A folyamat során a tanulók aktív részvételével gondolkodásmódjuk rugalmassá válik, megtanulják a hatékony együttműködést. Felépítési javaslat a különböző típusokhoz A tananyag feldolgozása során különböző típusokat alkalmazunk attól függően, hogy milyen feladatokat kívánunk megvalósítani: A) Új ismeretet feldolgozó B) Gyakorló C) Rendszerező, összefoglaló A) Új ismeretet feldolgozó Ezeken az órákon szövegelemzést végzünk, melynek feladatai: a szövegből tanulás előkészítése, az önálló ismeretszerzés, önművelés alapozása, a művek értelmezése, olvasóvá nevelés. 1. Ismerettartalmú szövegek elemzése Lényegét tekintve a szövegből való tanulást készíti elő. Középpontjában az információ és annak gyors kiemelése áll, a köztük lévő viszony feltárása, ezek elraktározása, későbbi felidézése érdekében. Két módja van: globális vizsgálat: akkor alkalmazzuk, ha az adott szöveg rövid vagy kevés ismeretet tartalmaz (pl. Hajoljatok le a földig, A csalafinta kakukk, A Balaton) részletes, szakaszról szakaszra haladó vizsgálat: terjedelmesebb, több információt tartalmazó szöveg esetén (pl. Amiről a tűz mesél, Miért színesek a virágok? Énekes madarak, Erdő mező állatai, A nagy varázsló és teremtményei) Az ismerettartalmú szövegek elemzésekor a következő feladatokra térünk ki: a) A szövegbefogadás előkészítése 1. A gyermek személyes élményeinek felelevenítése 2. Az ismeretek kötése a meglévő struktúrához. Irodalmi szöveggel, verssel való előkészítés nem javasolt. b) Ismerkedés a szöveggel A néma olvasás túlsúlyára törekedjünk, de kezdetben segíthetjük a tanulókat értelmező felolvasással. c) A szöveg tagolása Az ismerettartalmú szövegeket általában bekezdésenként dolgozzuk fel. Előfordul azonban, hogy több bekezdés is ugyanahhoz a szemponthoz kapcsolódik, illetve egy-egy szemponthoz a szöveg többszöri áttekintésével több helyről kell az adatokat összegyűjteni. A tagolás a szöveg megtanulásában, elmondásában segíti a tanulókat, és a leíró fogalmazások alkotásához is mintát nyújt. 12 hetszinvirag.indd 12
d) Tények, ismeretek, fogalmak vizsgálata Központjában a kulcsszavak megkeresése, jelentésük tisztázása, pontosítása áll. Arra szoktassuk tanulóinkat, hogy a szöveget olvasva addig ne menjenek tovább, amíg egy ismeretlen szó, fogalom útját állja a megértésnek! Használják a szótárakat, lexikonokat! A sokat olvasó tanulóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a témával kapcsolatos többletismeretekről beszámoljanak. e) Az összefüggések feltárása és megfogalmazása Ennek kapcsán vizsgáljuk: a tények, adatok közti kapcsolatot (pl. A füstifecske, Erdő mező állatai, Amiről a tűz mesél ) az ok-okozati összefüggéseket (A levegő, Parányi bölcsőlakók ) az új ismeretek rendszerbe illesztését a lényeges információk elválasztását a lé nyeg telentől. Az összefüggések feltárásához segítséget nyújtanak a munkafüzet feladatai: bekezdések vizsgálata, tételmondat kiemelése vázlatkészítés lényegre utaló kérdések adatgyűjtés adatok összehasonlítása, táblázatba foglalása igaz-hamis állítások szövegkiegészítés mondatbefejezés képek, ábrák értelmezése jegyzetkészítés, beszámoló Az ismeretfeldolgozásnak kötött az algoritmusa. Például egy állatról: 1. Helye az állatvilágban közös tulajdonságok a fajra, fajtára jellemző tulajdonságok 2. Külső testi tulajdonságok méretek, nagyság, súly testtájak 3. Élő- és lakhelye 4. Életmódja 5. Táplálkozása 6. Szaporodása 7. Haszna, kára 8. Védettsége 9. Érdekességek f) Nyelvezet és stílus vizsgálata tömörség, szakszerűség, pontosság, leíró jellegű 2. Szépirodalmi szövegek elemzése Ez a feladat összetettebb, mint az ismerettartalmú szövegek feldolgozása. Ahány irodalmi alkotást vizsgálunk, szinte annyi elemzési szempontrendszert használhatunk: a cím vizsgálata a legjelentősebb események, helyszín, időrend, a főbb szereplők bemutatása, jellemük vizsgálata a mű témája, mondanivalója, üzenete szerkezete a szöveghangulat nyelvi-stilisztikai eszközeinek megkeresése, esztétikai értékek illusztráció készítése, kép vagy zene kiválasztása az irodalmi műhöz Elemzés közben kerülni kell a szempontok halmozását. Értékesebb fejlesztőmunkát végzünk, ha egy-egy mű vizsgálatakor a legjellemzőbb értékeket, jegyeket vétetjük észre. A szépirodalmi szövegek elemzésével műélvezetre is nevelünk. A történelmi olvasmányok feldolgozása Fontos szerepük van a hazaszeretet erősítésében, a magyarságtudat kialakításában. A szövegek különböző műfajúak (mondák, elbeszélések, ismeretterjesztő szövegek, versek). Ez meghatározza a feldolgozás módját. Mégis vannak közös vonások. Fontos tudnunk, hogy nem történelmet tanítunk, hanem fő feladatunk a szemléletformálás. Cél: felkelteni a tanulók érdeklődését hazánk múltja iránt, fejleszteni tér- és időszemléletüket. Egy-egy korról érdemes előkészítő órát tartani, elhelyezni a kort az időszalagon, felidézni az előzményeket, kiemelni a kor fontos eseményeit, nagy alakjait. Közös tanítói-tanulói tevékenységre, gyűjtőmunkára épüljön. (könyvek, rajzok, film, zene, internet, tablók ) A szövegfeldolgozások során sokszor lapozzunk az időszalaghoz! 3. Versek elemzése A verselemzéssel a tanulók képi látásmódját fejlesztjük, a hangulati, képi, érzelmi élmények befogadását segítjük. Az epikai művek elemzésekor legtöbbször a szö vegt artalomból kiindulva jutunk el a formai jellemzők feltárásához, a lírai versek esetében a formai elemek kibontása útján haladunk a tartalom és a forma egysé géhez. Itt is érvényes, hogy kevesebb szempont alaposabb vizsgálatával többre jutunk. A középpontban mindig az álljon, hogy hogyan hat a tanul a vers! Néhány szempont az elemzéshez: a vers keltette érzelmek, benyomások, gondolatok, vélemények a cím, a téma vizsgálata 13 hetszinvirag.indd 13
a hangulati jellemzők képszerű elemek (megszemélyesítés, hasonlat, költői jelző) rímkeresés, egyszerű rímképletek megfigyelése a vers ritmusának érzékeltetése kopogással, tapssal hangsúlyok, szünettartás, áthajlás a versben. B) Gyakorló A gyakorlóórák szükségességét a sokoldalú jártasság-, készség- és képességfejlesztés indokolja: az olvasástechnika fejlesztése tartalmi megértés elmélyítése beszédfejlesztés nevelési lehetőségek minél teljesebb kihasználása. A gyakorlóórák helyét, számát mindig az adott tanulócsoport igényeihez igazítjuk. Az olvasási készséget fejlesztő gyakorlatokat úgy válogassuk meg, hogy az olvasás helyessége, értelmessége és üteme harmonikusan fejlődjön! Ennek érdekében emeljük ki az olvasástechnikailag nehezebb részeket, a hosszú mondatszakaszokat, a különböző mon - datfajtákat, párbeszédeket. A gyakorlás célját min dig tudatosítsuk a tanulókban, és az egyhangúság elkerülésére válogassunk a sokféle gyakorlási mód kö zül! A tartalmi feladatok megoldásában fokozatosan egyre nagyobb önállóságra kell nevelni tanulóinkat. A szövegtartalom elmélyítését változatos feladatokkal old juk meg! Ezekkel a feladatokkal segítsük a beszédfejlesztést is! A gyakorlóórákon térjünk vissza az olvasmányok erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékeinek alaposabb vizsgálatára! Törekedjünk a differenciált fejlesztésre! Mindig ta pintatosan járjunk el, senki ne érezzen elkülönülést, megszégyenítést! Amíg a segítséget igénylőkkel közvetlenül foglalkozunk, addig a gyorsabban haladóknak adjunk önálló feladatokat! Felhasználhatjuk ehhez az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvet és a Szövegértést fejlesztő gyakor latokat is. C) Összefoglaló, rendszerező Az egyes témák végén újra áttekintjük az ol vas mányokat: Vizsgáljuk a mottó és a szövegek kapcsolatát. Csoportosítjuk az olvasmányokat megadott és sza badon választott szempontok szerint (téma, műfaj, mondanivaló ). Sort kerítünk szóbeli beszámolókra. Lehetőség szerint aktualizáljuk az olvasottakat. Rendszerezzük a gyerekek által gyűjtött anyagokat. Ne hanyagoljuk el az olvasástechnika fejlesztését sem, főként válogató olvasást alkalmazzunk (tartalmi, esztétikai ). Gördülékenyebb lesz az, ha a tanulók egyegy feladatra előzetesen felkészülnek párokban vagy csoportokban. Használjuk fel ehhez a munkához a munkafüzetet és az olvasófüzetet is! Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a tanítási órákon Az ellenőrzés fontos, állandóan jelen lévő mozzanata a tanítási órának és az olvasástanulás minden részfeladatára kiterjed. Ennek során vizsgáljuk, hogy a tanulók milyen aktivitással, lelkiismeretességgel, kedv vel, szorgalommal vesznek részt a munkában. A folyamatos ellenőrzés mellett a gyermek érzi a törődést, s ez előreviszi a fejlődésben. Az ellenőrzésnek egyik formája a tanultakról való beszámolás, a számonkérés, amely a rendszeres tanulásnak az ösztönzője. Kiterjed a beszédkészségre, az olvasástechnikára, az írásbeli feladatmegoldásra, verstanulásra. Előre elkészített fela datlapokon az egész osztályt számon kérhetjük egyszerre. A tanítói ellenőrzés mellett nagyon fontos, hogy helyt kapjon a mindennapi munkában a tanulók önellenőrzése. Az ellenőrzés mellett az értékelésnek is jelen kell lennie. Ez az elért teljesítményre vonatkozzon, és adjon útmutatást a továbbiakra! A tanulók minden megnyilvánulására reagálni kell, dicsérettel, biztatással erősítsük önbizalmukat! Az értékelés során a tanuló teljesítményét mérjük a követelményekhez. Mivel az olvasás összetett tevékenység, ennek az értékelésben is tükröződnie kell: tartalmazza az olvasás technikájának, a tartalom felidézésének, a szövegértést igazoló feladatok megoldásának, a versmondásnak, esetenként az i munkának, a könyvajánlásnak, olvasónaplónak, gyűjtőmunkának a minősítését! Mindig törekedjünk az objektivitásra, ne fe ledkez zünk meg a tanulók motiválásáról az akaraterő fejlesztése céljából! A rendszeres ellenőrzés, értékelés a személyiségformálás, a felelősségtudatra, munkára nevelés egyik fontos eszköze. A házi feladatokról A jobb megértés és az olvasástechnika fejlesztése érdekében rendszeresen adunk házi feladatot a ta nulóknak: kijelölésében legyünk mindig körültekintőek és mértéktartóak, egyértelmű, világos feladatokat adjunk, s tel je sít é- süket mindig kérjük számon, beszéljük meg a tanulás ésszerű módját, 14 hetszinvirag.indd 14
a szóbeli-írásbeli, tartalmi-olvasástechnikai fe la datok aránya megfelelő legyen. az emlékezetfejlesztés érdekében rendszeresen adjunk memoritert, amit mindig értékeljünk, éljünk a differenciálás lehetőségével! A memoriterek tanulásáról Kutatások bizonyítják, hogy a részenként tanult vers, szöveg nem raktározódik el tartósan. Célszerű ezért egyben tanulni, mert így a memóriában is egyben tárolódik. Egy megtanult vers vagy szöveg az agy rövid távú memóriaegységéből huszonegy nap érlelési idő után kerül a tartós memóriába. Ennek értelmében a tanulók a megtanulandó verset vagy szöveget naponta többször olvassák el, később mondják el az elejétől a végéig! Ezt gyakorolják addig, amíg meg nem jegyzik. Segíthetjük az emlékezetbe vésést apró trükkökkel. Először a verssorok első sorának kezdőbetűit felírjuk a táblára, majd a soronkénti szavak számát vonalas emlékeztetővel jelöljük. Később a segítséget elvonjuk. Pl.: E Elsuhogott az a füttyös S, Sárgarigó is délre, S Sárgul az árva diófa Z. Zöld terebélye De felhasználhatjuk ezt az emlékezetből írásnál is, mert e nehéz feladatnál mankót ad a tanulóknak. Kezdetben jelölhetjük a sorok belsejében esetlegesen előforduló nagy kezdőbetűket, a helyesírási gon dot jelentő betűket, betűkapcsolatokat, amelyet ter mé szetesen differenciáltan alkalmazhatunk. A tanulók memóriáját nemcsak a versekkel, hanem a prózai szövegekből kiemelt rövid terjedelmű szövegrészletek rendszeres tanulásával is fejleszthetjük. Pl.: A golyóstoll 2 4. bekezdése, A századik könyv vége fe-lé Fekete kötésű Okos könyv és az utolsó két bekezdés, a nemzeti jelképeink, a gyógynövénygyűjtés szabályai A tartós vers és szövegtudás csak akkor jelenik meg az emlékezetben, ha a felmondás után is többször átismételjük a megtanultakat. Később jól felhasználhatók a memoriterek a tanórák előkészítő részében a beszédművelési gyakorlatok anyagaként is. Az olvasási tevékenység összetettsége miatt sok időt, türelmet, kitartást igényel, de ha sikerül megszerettetni a tanulókkal, lemérhetjük pozitív hatását az érzelmek gazdagodásán, az értelmi erők és a személyiség fejlődésén. Feladattípusok az egyes mozzanataihoz Az előző i olvasmány felidézése, számonkérés Tartalomelmondás, mesélés támszavak se gít sé - gé vel Válaszadás kérdésekre szóban vagy felolvasással Hiányos szöveg kiegészítése Házi feladatul adott olvasástechnikai feladatok számonkérése Beszámolás kutatómunkáról (pl. írók, költők életrajzi adatai, gyermekeknek szóló művei; állatok be mutatása szempontok alapján ) Olvasmányok felismerése kiemelt mondatok, szövegrészek alapján Válogató olvasás (helyszínekre, időre, a legfontosabb ese ményekre, a szereplők tulajdonságaira vonatkozó ré szek) Játékos feladatok, betűrejtvények (pl. az író, szereplők, tárgyak kitalálása ) Mondatalkotások az előző órán szókincsbővítéskor megismert szavakkal Versmondás A szövegbefogadás előkészítése (tartalmi, technikai, hangulati) Adott témáról kérdések, már olvasottak felidézése, szógyűjtések, mondatalkotások Beszélgetés, élmények felidézése Előre megbeszélt kis jelenet megfigyelése Beszámolók gyűjtőmunkáról Írók, költők felismerése korábban olvasott műveik részletei alapján Rövid szövegek előzetes olvasása a témához Tanítói információk Beszélgetés a szöveg címéről, következtetés a tarta lomra Szó és kifejezés értelmezése szótárak, lexikonok segítségével Közmondások, szólások, találós kérdések gyűjtése megadott témához Mondatbővítés, mondatpiramis Az olvasmányból kiemelt szavak és kifejezések gyakorlása Artikulációs, helyesejtési és hangsúlygyakorlatok a szöveg szóanyagával Nyelvgyötrők Érzékelő és asszociációs gyakorlatok, improvizációs játékok Magnóbejátszás (szöveg, vers ) Zenehallgatás Képek, reprodukciók nézegetése Videofilm Betű- és keresztrejtvények, találós kérdések Képkirakás 15 hetszinvirag.indd 15
Kakukktojás (pl. az olvasmány szereplője) Szereplők kitalálása barkochbával Szövegfeldolgozás, szövegtartalom értelmezése A szöveg műfajának megnevezése A mese és a valóság megkülönböztetése Helyszín, idő és azok változásainak megfigyelése Helyszín, szereplők elképzelése, bemutatása Események kiemelése kérdések segítségével Tanulói kérdésfeltevések A lényeg megfogalmazása tömören A lényeg kiválasztása mondathalmazokból Összefüggések felismerése, következtetések le vo ná sa Az események fordulópontjai Előzmény, következmény megfogalmazása, az események továbbgondolása Információk, adatok gyűjtése a szövegből Szómagyarázatok: kép, tárgy bemutatása, cse le kedtetés, szövegkörnyezet vizsgálatával Új szavak beépítése a szókincsbe mondatba illesztéssel, mondatalkotással Események időrendbe állítása Szövegtagolás segítséggel, később önállóan Címadás a részeknek Vázlatkészítés: összekevert vázlatmondatok rendezése képek és vázlatmondatok egyeztetése vázlat megfogalmazása képsor segítségével hiányos vázlat kiegészítése vázlatírás támszavak segítségével, esetleg ön ál ló an Állítások igazságtartalmának eldöntése Mondatok kiegészítése, befejezése kötőszavak után Közmondások, szólások értelmezése, konkrét élethely zetekhez kapcsolása Választás címvariációk közül, új cím adása Kötetlen beszélgetés a szöveg tartalmával kap csolatban A szöveg nyújtotta nevelési lehetőségek kiaknázása, aktualizálás Vita, véleménynyilvánítás Szereplők jellemének vizsgálata: tulajdonságok szereplőkhöz rendelése következtetés a szereplők tulajdonságaira tetteikből szereplőkre illő tulajdonságok kiválasztása szóhalmazból követésre méltó tulajdonságok kiemelése Illusztrációk, reprodukciók vizsgálata Időszalag, térkép, földgömb használata Legvidámabb, legszomorúbb, legizgalmasabb, legérdekesebb részek megkeresése A szöveg nyelvezetének vizsgálata Mimetikus játék, dramatizálás, élőkép, szo bor - cso port A vers képekre bontása Költői kifejezőeszközök megfigyelése (rím, ritmus, refrén, költői jelző, hasonlat, megszemélyesítés ) A szöveg és vers hangulatának megfigyelése Szintetizálás Események sorba rendezése Lényegkiemelés: kérdések segítségével szövegkiegészítéssel mondat befejezése igaz-hamis állításokkal a lényeges gondolatok újraolvasásával A mű lényegének megfogalmazása egy mondattal néhány mondattal Tartalomfelidézés kulcsszavak segítségével Rövid tartalom elmondása vázlat segítségével Körmese A mű üzenetének megfogalmazása Tanulság levonása A mondanivaló kifejezése közmondással A szöveg újraolvasása új szemponttal Házi feladat Olvasásgyakorlás olvasástechnikai szempont megadá sával (hangok időtartama, mondatok tagolása ) Tartalomelmondás tömören, részletezően; más szereplő nevében A munkafüzet feladatai Az olvasmány lényegének leírása 3-4 mondatban Válogató másolás Adott versszak, bekezdés lemásolása Eseménymozzanatok lerajzolása Illusztráció készítése Memoriter Gyűjtő- vagy kutatómunka megadott szempontok alapján Gyakorlás Szövegreprodukálás Szereplők felidézése mondatok, szövegrészletek alapján Szövegátalakítás (pl. hírré, más szereplő nevében) Különböző műfajú szövegek összehasonlítása Mondatalkotás támszavak segítségével Mondatbővítés kérdések alapján Összekevert mondatok sorba rendezése Igaz-hamis állítások eseményekre, szereplőkre vonatkoztatva Körmese Tudósítás írása az olvasott eseményről Események megelevenítése mozdulatokkal, mi mikával 16 hetszinvirag.indd 16
Tulajdonságok rangsorolása A szereplők kapcsolatának vizsgálata Szereplők közti párbeszéd improvizálása páros munkában Szókapcsolatok, mondatok gyűjtése különböző szempontok szerint Szereplők mondatainak bejelölése néma olvasással Szerepek szerinti olvasás Olvasásgyakorlás technikai szempontok fi gye lembevételével Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához Óravázlatok Szereplőket bemutató mondatok felolvasása Szókincsfejlesztés rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtésével, szócsaládok alkotása Szógyűjtések nyelvtani szempontok szerint (igék, főnevek ) Kiemelt szavak megkeresése a szövegben, a megfelelő mondat felolvasása Az alábbi vázlatokat segítő szándékkal közöljük. Ezeket gondolatindításként tettük a kézikönyvbe. Természetesen minden tanító a saját elképzelése, osztályának ismerete alapján alakíthatja vagy választhatja a szövegfeldolgozás és gyakorlás más útjait, módjait és a munkaformákat is aszerint, hogy mit ítél hatékonynak a képességfejlesztés érdekében. A vázlatokban sok esetben az egyes csoportok feladatai a munkafüzetből valók. Ezzel a tanítók mun káját szeretnénk megkönnyíteni. Azt megmutatni, hogyan lehet a kész feladatsorokat a csoportmunka során felhasználni, s az órára való felkészülést lerövidíteni. A csoportok az elvégzett munkáról mindig számoljanak be egymásnak. Mivel a csoportok nem oldanak meg minden feladatot, de a megoldásokat hallják a többiektől, ezért célszerű házi feladatként differenciáltan elvégeztetni belőlük. Ezzel a tanultak rögzítését is segítjük. Tananyag: Feladatok: Nem akartam (6 7. ) szövegfeldolgozás szakaszosan, jóslás alkalmazásával Asszociációs készség fejlesztése Logikus gondolkodásra nevelés Ok-okozati összefüggések felismerése az érzelmi intelligencia fejlesztése Erkölcsi ítéletalkotás I. RÁHANGOLÓDÁS 1. cs. Ötletbörze tartalmi előkészítés Mf. 8./1. a Írjátok le, ami a tolvaj szóról eszetekbe jut! 2. cs. Mf. 8./1. a Válogassátok ki a szavak közül azokat, amelyek kapcsolódnak a becsületes szóhoz! tisztességes lelkiismeretes meggondolatlan óvatos ellenszenves rokonszenves értékes nyugtalan önző sikeres jellemes jóhiszemű 3. cs. a) Technikai előkészítés Gyakoroljátok az alábbi szókapcsolatok folyamatos olvasását! homlokán izzadságcseppek gyöngyöződnek kipirult arccal visszaül a helyére a füzetébe temetkezik könnyek öntik el a szemét mintha villám csapott volna belé nem tud tovább gondolkodni minden összekuszálódott a fejében nem tud egy hangot sem kiejteni zakatoló szívvel nyomja le a kilincset visszafojtott lélegzettel hallgatózik b) Találjatok ki egy esetet, amelyhez illenek ezek a kifejezések! 4. cs. a) Szerencsekerék Fejtsd meg a rejtvényt! Először egyjegyű mássalhangzókat kérj, azután jöhetnek a magánhangzók! _. _! (NEM AKARTAM!) b) Jósold meg a feladatokból megismert szavak, kifejezések segítségével, hogy vajon miről fog szólni a történet! II. JELENTÉSTEREMTÉS a) Bemutató olvasás megszakításos technikával (a tanulók csak az éppen esedékes részt figyeljék, az alatta vagy mellette lévő szöveget takarják le írólappal) Ismerkedj meg a szöveggel! Felelj a Mf. 8./2. feladat kérdéseire, majd jósold meg, hogyan folytatódik a történet! Minden rész után így dolgozz! 17 hetszinvirag.indd 17
1. rész (Ok. 9. o. 1. hasáb 4. bekezdés végéig) 2. rész (10. o. 2. hasáb 4. sor) 3. rész ((utolsó 3 bek.) b) Szövegelemzés csoportmunkában 1. cs. Kerettörténet Pótold a hiányzó szavakat, kifejezéseket a történetben! (a kerettörténet a táblára írva, a hiányzók papírcsíkon, táblaragaccsal ellátva) A történet játszódik. Ide jár a történet főszereplője, aki. A történet másik szereplője, aki. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor. Ezt követően. A probléma akkor oldódik meg, amikor. A történet azzal fejeződik be, hogy. egy iskolában Erika kissé meggondolatlan a tanító néni a tanáriba küldi a lányt az ott felejtett könyvért Erika elvesz az egyik asztalról egy százforintost egyre idegesebb lesz, rosszul érzi magát, feltámad a lelkiismerete, majd kikéredzkedik az osztályból visszahelyezi a pénzt az asztalra Erika kalapáló szívvel visszasiet az osztályba 2. cs. Lelkiállapotok változása a történet folyamán Mf. 9./4. a, b 3. cs. Ötsoros Mf. 9./5. 4. cs. Döntéshelyzetek és a történet végének to vábbgondolása Mf. 9./6. III. REFLEKTÁLÁS Kilépőkártya név nélkül egyéni munka (tanítói reagálás a következő órán) Fogalmazd meg röviden, amit megtanultál ebből a történetből! vagy Ha nem értettél valamit, írd le a kérdésedet! vagy Írd le, ha van személyes mondanivalód a történet kapcsán! IV. Hf.: Fejezd be másként a történetet! Mf. 9./7., 8. Gyakorold a legizgalmasabb rész olvasását! Tananyag: Feladatok: 1. Beszédművelési gyakorlatok a) Hibakereső kölcsönkenyér kolcsönkenyér költsönkenyér kölcsönkenyér kölcsönkényer kölcsönkenyér Gyakorlás (18. ) A szövegértő képesség fejlesztése Megfigyelőképesség, kreativitás, elvont gondolkodás fejl. szabadság szabadság szabatság szabadság zsabadság szabacság b) Mondatpiramis Versenyre hívta. A nyúl versenyre hívta. a nyúl versenyre hívta a teknőst. A nyúl futóversenyre hívta a teknőst. A hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a teknőst. A hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a lomha tek nőst. Célkitűzés: Az olvasott állatmesékkel kapcsolatos feladatokat oldunk meg. 2. Csoportmunka I. cs. Mf. 16./1. a, b II. cs. Mf. 16./2. a,b III.cs. Mf. 16./3. a, b, c IV. cs. Mf. 16./4. a, b 3. Az olvasottak aktualizálása a) Olvassátok fel a társaddal egymásnak az eddig olvasott állatmesék tanulságait! b) Mondjatok olyan eseteket, amelyekre igazak a Mf. 4. feladatának a közmondásai! 4. Gyűjtsétek össze csoportonként az állatmesék jel lemzőit a táblázat szerint! Hasonlítsátok össze a megoldásaitokat! Kik az állatmesék szereplői? állatok mintha emberek lennének (beszélnek, Hogyan viselkednek? gondolkodnak, cselekszenek) Mivel szolgálnak e mesék az tanulsággal olvasó számára? 18 hetszinvirag.indd 18
5. Hf.: Keressetek otthon vagy a könyvtárban állat meséket! Készüljetek fel a könyvek bemutatására! Tananyag: Feladatok: Gyakorlás (22. ) Az olvasási készség fejlesztése. Gondolkodási képesség fejl. a tündérmese ismérveinek rögzítése. 1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! (tündérmese) (egyéni munka) 3. 4. 8. 10.. 1. 9. 2. 6. 5. 1. A varjú ezt adta cserébe a szabadulásért. (toll) 2. Ez ragadt a mérőhöz. (ezüst) 3. Ezzé változott a királyfi. (tulipánná) 4. Ez termett az ajándék ágon. (aranydió) 5. Ennyi muzsikus volt a mesében. (négy) 6. A királyfi először rajta segített. (varjú) 7. Ezzel mérte a halász az ezüstöt. (mérő) 8. Ezt adott a négy muzsikus. (szerenád) 9. Ez volt a gazdag testvér ajándéka a királynak. (macs ka) 10. Ez volt a hal ajándéka a segítségért. (pikkely) Célkitűzés: Ma a tündérmesék ismertetőjegyeit gyűjtjük össze az olvasottak alapján. 2. Csoportmunka I. csop. a) Olvassátok el a kifejezéseket a hangsúlyjeleknek megf elelően! szorgalmasan halászott az odaragadt ezüstpénzből egyre fényesebb lett faggatni kezdte ajándékba vitte meg akarta tréfálni hétrét görnyedt 7. vagyonukat pénzzé tették az egyik fiát átküldte a kiéhezett, dühös macskák bekente szurokkal elverték és kizavarták b) Melyik mesére ismertél? Mondd el a szókapcsolatok segítségével tömören a tartalmát! II. cs. a) Ki mondhatta? Pótold a mondatvégi írásjeleket is! Szaladj gyorsan, kérd el a mérőt a bácsikádtól Bárcsak visszadobna valaki a folyóba Jaj, összekarmolnak a macskák Fogjátok ezeket a diófaágakat, vigyétek haza a gyere keiteknek Átváltoztatlak tulipánná, akkor biztosan nem ismer rád a királylány Miért olyan kemények ezek a diók? b) Olvasd fel helyes hanglejtéssel a mondatokat! III. cs. Ki adhatta fel a következő apróhirdetéseket? Macskát vásárolok minden mennyiségben. Keressük elveszett diófaágainkat. Magas jutalom a becsületes megtalálónak. Várom a világ legszebb lányának jelentkezését há zasságkötés céljából. IV. cs. Kösd össze a mesecímeket a hozzájuk illő köz mon dásokkal! Indokold a párosítást! AZ IRIGY TESTVÉR Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. A TULIPÁNNÁ VÁLTOZOTT Mindenki a maga sze- KIRÁLYFI rencséjének a ko vá csa. A NÉGY MUZSIKUS Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Jótett helyébe jót várj! 3. A lányok húzzák alá az olvasott mesék kezdő, a fiúk pedig a befejező mondatait! Mit figyeltetek meg? Mondjatok ti is hasonlókat! 4. Alkossatok két csoportot! Olvassátok fel szerepek szerint a mesét! Felolvasásotok fejezze ki a szereplők érzéseit, indulatait! 19 hetszinvirag.indd 19
5. Pótold a mondatok hiányzó szavait a tanultak szerint! A tündérmesékben,, fordulnak elő. Szereplői:. A jó mindig, a rossz pedig. 6. Hf.: Keressetek A tulipánná változott királyfi c. szövegben mesei szófordulatokat! Írjatok le néhányat a füzetbe is! Tananyag: Gyakorlás (29. ) Feladatok: A nyelvi kifejezőkészség gyakorlása. A mesék szerepek szerinti eljátszása. Szituációs játékok. 1. Oldd meg a Mf. 25./1. feladatát önállóan! Célkitűzés: Ma megbeszéljük, hogy miért nevezzük ezeket a meséket reális mesének. 2. a) Kösd össze a szólásokat a jelentésükkel a Mf. 25./2. a feladatában! A pároddal dolgozz! b) Ezután párosítsátok a szólásokat a mesékkel! Mf. 25./2. b f. 3. Csoportmunka I. cs. Válogató olvasás Mf. 26./4. a II. cs. Dramatizálás Mf. 26./4. b III. cs. Kreatív olvasás Mf. 26./4. c Mit gondolhatott az inas, amikor a király útjára bocsátotta az ajándékokkal? 4. Válasszatok a mesék és szereplőik közül! Gyakoroljátok a kérdésfeltevést párokban! Egyikőtök kérdezzen, a másik feleljen rá! Írjatok le 2-2 kérdést a füzetetekbe is! a) Matyi Döbrögi b) királyfi okos lány inas c) Tilinkó bíró gazdag ember 5. Hasonlítsátok össze a meseszereplőket a Mf. 26./3. a, b feladata alapján! Miért lehetnek az olvasottak reális mesék? 6. Hf.: Gyűjts találós kérdéseket, szólásokat, köz mondásokat! Írj le néhányat! Tananyag: Az öregember és a pokróc (32. ) Feladatok: Ok-okozati összefüggések felismerése Az idősek tisztelete, megbecsülése Következtetés tulajdonságokra a szereplők tetteiből 1. Technikai és tartalmi előkészítés Olvasd fel a szövegrészletet kifejezően, helyes ta golással! nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is igen járkált, csak üldögélt a nagy karosszékben. Jó időben a tornácon sütkérezett, esős napokon a kályha mellett üldögélt. Sehogy sem tudtam felérni ésszel, hogy ugyan miért tőle kérdezik meg, mi legyen az ebéd. Ha egyszer elszendergett, mindenki lábujjhegyen járt, suttogva beszélt. Kiről szól a részlet? Melyik olvasmányból való? (nagyapóról, a Nagyapó c. olvasmányból) Miért irigyelte az unokája nagyapót? Hogyan vezette rá az édesapja a nagyapóval szembeni helyes gondolkodásra? 2. Célkitűzés: Egy olyan magyar népmesét olvasunk, amely szintén az idősek tiszteletére, megbecsülésére figyelmeztet. 3. Előfeltevés a címről Mire következtetsz a címből és a tankönyv illusztrációjából, miről szólhat a szöveg? 4. A tanító mintaszerű felolvasása a tanulók spontán véleménye 5. Elsődleges megértés ellenőrzése Miért akarta elzavarni a házaspár az öreget a háztól? Hogyan leckéztette meg a fiú a szüleit? 6. Részenkénti szövegfeldolgozás a) Olvasd el némán az első részt! (Egyszer volt vissza ne jöjjön!) Részcélkitűzés: Hogyan viselkedett a házaspár a nagyapával? Magyarázd meg a fösvény szó jelentését! (Szómagyarázat a könyvben vagy a Szóbúvár gyermeklexikon 71. o.) Írd le a füzetedbe a gyűjtött szinonimákat! Kik a mese szereplői? Sorold fel a helyszíneket! Miért haragudott meg a fiatalasszony az apósára? Ki az após? 20 hetszinvirag.indd 20