ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Jane Goodall Rügyek és Gyökerek Természet- és Környezetvédelmi Egyesület rövid név: Jane Goodall Rügyek és Gyökerek Egyesület 2. Az egyesület székhelye: Fıvárosi Állat és Növénykert 3. Cél: a) Ösztönözni, elısegíteni a Jane Goodall Rügyek és Gyökerek helyi, regionális, országos és nemzetközi, - azaz a környezı országokra kiterjedı - csoportok megalakulását és az Egyesületbe tömörülését, így a hálózat növekedését, fejlesztését. b) Összefogni, irányítani, segíteni és ellenırizni a Rügyek és Gyökerek Egyesületbe bekapcsolódó - az iskolán kívüli - öntevékeny, önkéntes csoportokat, melyek természetvédelmi, állatvédelmi, állat-megfigyelési, környezetvédelmi, valamint humanitárius területeken, saját maguk által meghatározott programokat végeznek. A csoportok óvodai, alsó-, középfokú-, felsıfokú intézményekben tanuló gyermekekbıl és fiatalokból alakul, akik a programokat pedagógusok, segítı felnıttek irányítása alatt végzik. c) Ismeretterjesztésen, oktatáson, szemléletformáláson keresztül elısegíteni az óvodán, iskolán kívüli környezettudatos, környezeti nevelés szélesebb körő elterjedését, elterjesztését, hangsúlyozni a fenntartható fejlıdés fontosságát a természettel harmonikus emberi élet, társadalom kialakítása érdekébe. d.) Közösségi tevékenységeken keresztül cselekvésre késztetni, a szabadidı kellemes, hasznos eltöltése érdekében. 4. Az egyesület közhasznú tevékenységei a 1997. évi CLVI. tv. 26. c) pontja szerint: 4.1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; (c/4 pont) 4.2. kulturális tevékenység; (c/5) 4.3. természetvédelem, állatvédelem; (c/8) 4.4. környezetvédelem. (c/9) Az egyesület (általános) közhasznúsági fokozatú közhasznú szervezet. A közhasznú szervezetté minısíthetı szervezet közhasznú jogállását a közhasznúszervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 5. Az Egyesület a 3-4. pontban foglalt célok elérése érdekében: 1
a) Biztosítja a csoportok egymás közötti tapasztalat- és információcseréjét, kommunikációját, közös, aktív cselekvés lehetıségét. A megalakult csoportok tapasztalataikat országhatároktól függetlenül megosztják egymással, elısegítve a szoros kapcsolatépítést, miközben egy világszervezethez tartoznak. E cél megvalósítása érdekében az Egyesület mindenki számára elérhetı, egységes adatbázist alakít ki - a külföldön mőködı csoportokat is beleértve -, melyet a világon több helyen mőködı Jane Goodall Intézménnyel közösen fejleszt ki és azt folyamatosan frissíti. b) Rendszeres tájékoztatást ad hírlevelén keresztül a mőködı csoportok munkájáról és értékeli azok tevékenységét. c) Természet,- környezet,- állatvédelmi, humanitárius és mővelıdésre alkalmat adó, programokat kezdeményez, szervez, bonyolít le. Aktívan részt vesz képességfejlesztı programok, versenyek, elıadások szervezésében és kivitelezésében, védett növények, állatok, természetvédelmi területek bemutatásában, a kultúra ápolásában, hagyományırzésben, értékmentésben, honismereti-, mővelıdési ismeretek gyarapításában. d) Programajánlatokkal, pályázat-figyeléssel, gyakorlati útmutatókkal segíti a pedagógusok, felnıttek munkáját. e) Együttmőködik más hazai, és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel, kormányzati és egyéb hivatali szervekkel, közintézményekkel. Támogatja a mőködési területével kapcsolatos munkákat, segíti az ugyanolyan érdekeltségő társadalmi szervezetek mőködését, élénkíti és segíti a civil folyamatok kialakulását, biztosítja tevékenységének nyitottságát. Az egyesület az itt meghatározott célra alakuló, önkéntesen létrehozott társadalmi szervezet, amely önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal és célja megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik, ügyintézı valamint képviseleti szerveit választja. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül más is részesülhet. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyőlési képviselıi, megyei, fıvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít. II. AZ EGYESÜLET TAGJAI Az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, alapításához legalább tíz tag szükséges. 1. Az Egyesülete tagja lehet: a) jogi személy b) természetes személyek, jogi személyek és nem jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezı közössége, 2
c) természetes személy d) gazdálkodó szervezet Az egyesületnek tagja lehet, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve elfogadja és ennek keretében az Egyesület célkitőzésivel egyetért, megvalósításukat elısegíti és egyben teljesíti az egyesületi tagsággal járó kötelezettségeket, tagdíjat fizet. Az Egyesület pártoló tagja lehet aki az Egyesület céljait anyagi, szakmai vagy egyéb formában támogatni kívánja, de nem kéri rendes taggá való felvételét és nem fizet tagdíjat. 2. Az egyesület tagjának jogai, kötelességei: a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, b) választhat és választható az egyesület szerveibe, c) jogosult az egyesület szolgáltatásainak igénybevételére, d) köteles a közgyőlés által megállapított tagdíjat fizetni, e) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek. Az egyesület valamely szervének törvénysértı határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság elıtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. 3.1.A tagfelvételi kérelmeket az elnökséghez kell benyújtani, a tagokról a nyilvántartást az elnökség vezeti. 3.2. Az egyesületi tagság megszőnik: a.)tag halálával, jogi személy, nem jogi személy szervezet megszőnésével b.)tag kilépésével c) tag törlésével A kilépést írásban kell közölni az egyesület elnökségének bármely tagjával. Tag törlése az éves tagdíj befizetésének elmulasztása miatt, egyszeri 15 napos határidıvel történı írásbeli fizetési felszólítás eredménytelensége esetén elnökségi határozattal történik, amely ellen a soron következı közgyőléshez nyújthat be tag fellebbezést, amelyrıl a közgyőlés egyszerő szótöbbséggel dönt. 1. Közgyőlés III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE Az egyesület legfelsıbb szerve a közgyőlés. A közgyőlés dönthet más szerv hatáskörébe tartozó ügyekben is. 1.1 A közgyőlést az elnökség hívja össze a napirendet tartalmazó írásbeli meghívóval, úgy, hogy a tagok közgyőlés idıpontját legkésıbb 8 nappal megelızıen kézhez kapják a meghívót. A közgyőlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, ülései nyilvánosak. 3
A közgyőlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetıleg, ha legalább 3 tag az ok és a cél megjelölésével kívánja és errıl az elnökséget, értesíti. 1.2. A közgyőlés hatásköre A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása, b) az évi költségvetés megállapítása, c) az elnökség megválasztása, d) éves beszámolójának elfogadása, e) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, f) más társadalmi szervezetekkel szövetség létrehozása, illetve szövetséghez csatlakozás g) a tagdíj megállapítása, h) tag törlése tárgyában benyújtott fellebbezés ügyében döntés, i) az elnökség által elutasított tagfelvételi kérelem ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, j) az Egyesület Szervezeti és Mőködési Szabályzatának és módosításának elfogadása; a Szervezeti és Mőködési Szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabályban foglaltakkal; k) feloszlás esetén az egyesületi vagyon hova fordításáról történı döntés; l) a közhasznúsági jelentés elfogadása; m) döntés minden olyan ügyben, amelyet a jelen Alapszabály a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal; 1.3. A közgyőlés mőködése: A közgyőlést az elnökség elnöke vezeti. A közgyőlés határozatait - ha az alapszabály másként nem rendelkezik a jelen lévı tagok szavazatainak egyszerő többségével hozza. A közgyőlés a tisztségviselıket nyílt szavazással választja meg (de bármely tag indítványára a titkos szavazás kérdésében dönt elızetesen a közgyőlés) A közgyőlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fı jelen van. Ha a közgyőlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyőlés az eredeti napirenden szereplı ügyekben - a tagok és a jelenlévık számarányától függetlenül határozatképes, de erre a közgyőlési meghívóban kifejezetten fel kell hívni a tagok figyelmét. A közgyőlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlıség esetén az elnökség elnökének szavazata dönt. 1.4. A közgyőlés 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges: a) az alapszabály megállapítása és módosítása ügyében, b) az egyesület más társadalmi szervezettel váló egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása ügyében. A szavazás módja nyílt szavazás, azonban bármely tag indítványára bármely kérdésben titkos szavazás rendelhetı el. A titkos szavazás elrendelésérıl a közgyőlés egyszerő szótöbbséggel határoz. 2. Elnökség 4
Az egyesület ügyintézı szerve a 3 5 /három-öt/ társelnökökbıl áll. fıbıl álló elnökség, amely elnökbıl, 2.1. Az elnökség megválasztása: Az elnökség tagjait az egyesület tagjai közül a közgyőlés választja meg egyszerő szótöbbséggel nyílt szavazással. (de bármely tag indítványára a titkos szavazás kérdésében dönt elızetesen a közgyőlés) 2.2. Az elnökség feladata és hatásköre: Az egyesület ügyeinek intézését az elnökség látja el. Az elnökség gondoskodik a közgyőlés összehívásáról, elıkészíti a közgyőlés napirendjében szereplı ügyeket a döntésre, így különösen a költségvetést, közhasznú szervezet éves beszámolóját és a közhasznú jelentést. Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan döntés, amelyet az alapszabály nem utal a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség a hatáskörébe tartozó kérdésben való döntést is a közgyőlés elé utalhatja. 2.3. Az elnökség mőködése Az Elnökség mőködésének rendjét az alapszabály keretei között maga határozza meg, az elnököt és a tisztségviselıket saját tagjai közül maga választja. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente 3 /három/ alkalommal ülésezik. A közgyőlés az elnökséget munkájáról bármikor beszámoltathatja. A közgyőlés bármikor indoklás nélkül jogosult az elnökség tagját, illetve tagjait visszahívni és helyettük új tagokat választani. Az elnökség tagjai közül nyílt szavazással elnököt választ. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze a napirend közlésével írásban, úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap idıköznek el kell telnie. Az Elnökség akkor határozatképes, ha minden tag jelen van. Az Elnökség a döntéseit egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Egyhangú döntés szükséges a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló határozathoz. 3. Az egyesület képviselete, bankszámla feletti rendelkezés: A képviseleti jogot az elnökség elnöke gyakorolja. Ezt a jogát az elnökség más tagjára írásbeli nyilatkozattal átruházhatja. A bankszámla feletti rendelkezés jogát az elnökség bármely két tagja együttesen, vagy az elnökség egyik tagja és az elnökség egyhangú határozatában a bankszámla feletti rendelkezésre feljogosított más személy együttesen, vagy az elnökség egyhangú határozata által a bakszámla feletti rendelkezésre feljogosított más személyek ketten együttesen gyakorolhatják. 4. Összeférhetetlenség A Közgyőlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján 5
a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 5. Nyilvántartás, nyilvánosság, iratbetekintés A közhasznú szervezet a jelen szerzıdésben foglalt felhatalmazás alapján a következı belsı szabályzatokat alkotja meg, az itt megállapított fı szabályok figyelembe vételével. a.) olyan nyilvántartás vezetésérıl, amelybıl a vezetı szerv döntésének tartalma, idıpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzık számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Ennek fı szabályai a következık: A közgyőlés és az elnökség ülésekrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, napirendjét, a napirenden kívüli felszólalásokat, a jelenlevıket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét. A jegyzıkönyvbıl a határozat tartalma, idıpontja és hatálya a döntést támogatók és ellenzık számaránya és személye is megállapítható, továbbá az esetlege különvélemények is rögzítésre kerülnek. A jegyzıkönyvet az elnök, és egy az ülésen jelen levı, hitelesítınek megválasztott tag írja alá. A határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a határozat számát, idıpontját, tartalmát és hatályát. b) a vezetı szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, Ennek fı szabályai a következık: Az ülések határozatait a meghozataluktól számított 15 napon belül postai úton kell közölni az érintettekkel. Ezzel egyidejőleg az egyesület székhelyén található nyilvános faliújságra is ki kell függeszteni legalább 30 napra a meghozott határozatok szövegét. Ennél rövidebb határidıt akkor köteles az egyesület teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli. Az egyesület köteles a hirdetményeire vonatkozó falitáblát biztosítani az egyesület székhelyén legkésıbb a közhasznú szervezet bejegyzı végzésének kézhezvételekor. c) a közhasznú szervezet mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérıl, Ennek fı szabályai a következık: Az ülések határozatait a meghozataluktól számított 15 napon belül postai úton kell közölni az érintettekkel. Ezzel egyidejőleg az egyesület székhelyén található nyilvános faliújságra is ki kell függeszteni legalább 30 napra a meghozott határozatok szövegét. Ennél rövidebb határidıt akkor köteles az egyesület teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli. A szervezet mőködésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. A betekintés iránti igényt az elnökségnek kell bejelenteni, az elnökség lehetıség szerint azonnal, de 6
legkésıbb 3 /három/ napon belül lehetıséget biztosít az iratbetekintésre. Az egyesület szervezet mőködésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseirıl idıszaki kiadványaiban és internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. d) a közhasznú szervezet mőködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. Ennek fıbb szabályai a következık: A társaság éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelıs szervvel kötött megállapodás megtekinthetı a c. pontban meghatározott feltételekkel. Az egyesület mőködésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos ülésekrıl a szolgáltatás igénybevevıit értesíteni kell. Az értesítési határidık megegyeznek az alapítói ülések összehívásának rendjével. A szolgáltatás igénybevételének módjának közlése történhet közvetlenül a szolgáltatás igénybevevıjének megkeresésével, illetve a c. pontban megjelölt hirdetıtáblán a hozott határozat jellegétıl függıen. IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért nem felelnek. 1.Az egyesület vagyona elsısorban: a) rendes tagok tagdíja, b) a rendes tagok önkéntes anyagi támogatása; juttatása, adománya, c) a pártoló tagok anyagi támogatása; juttatása, adománya; d) külsı személyek anyagi támogatása, juttatása, adománya. 2. Az egyesület célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, másodlagosan gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, de annak nyereségét közhasznú céljainak megvalósítására fordítja. 3. Tagdíj Minden tag tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj mértékérıl az egyesület külön határozatot hoz, amely az alapszabály elengedhetetlen mellékletét képezi. 4. A közcélú adománygyőjtés szabályai A közhasznú szervezet nevében vagy javára történı adománygyőjtés nem járhat az adományozók, illetıleg más személyek zaklatásával, a személyhez főzıdı jogok és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történı adománygyőjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetı. 7
A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. V. AZ EGYESÜLET MEGSZŐNÉSE Az egyesület megszőnése esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyon felosztásáról a közgyőlés határoz. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak az irányadók. Az alapszabályt a közgyőlés felkérése alapján a megválasztott intézı bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. Budapest,.. elnök társelnök társelnök Elıttünk, mint tanúk elıtt: aláírás név cím aláírás név cím 8