Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015.07.01-03. Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon Előadó: Engi Zsuzsanna okl. vízépítőmérnök, osztályvezető Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szombathely, Vörösmarty u. 2. H-9700
Dombvidéki helyzetelemzés A dombvidék hidrológiai jellemzője a vízjárás változása és változékonysága. Rövidebb az összegyülekezési idő és gyorsabb a lefolyás, melyet a környező területek fedettsége is nagymértékben befolyásol. A vízfolyások az év nagy részében kis vízhozamúak Gyors levonulású árhullámok 1-3 nap (többnyire hirtelen hóolvadásból, illetve a nyári zivatargócokból) alakulnak ki. A dombvidéki területeket a szélsőséges viszonyok jellemzik, nagyon jelentős lehet a víz okozta talajerózió. A meredek domboldalak jórészt erdővel borítottak, a lankásabb domboldalak változó művelési ággal hasznosítottak (szántó, gyümölcsös) részben beépítettek. A völgyfenéki területek 60 %-ban művelésbe vontak, illetve beépítettek. A patakok mellett bevédett ártér kivéve a folyókba torkolló vízfolyások torkolati szakaszait nincs, az árterek elöntésre kerülnek.
Dombvidéki helyzetelemzés Az egyre szaporodnak a helyi vízkár események Nem lehet jobb szervezéssel, a rendelkezésre álló erők gyorsabb, célszerűbb mozgatásával a káreseményeket az árvízhez hasonlóan kivédeni. A dombvidéki helyi vízkár sajátosságai (az előrejelzés hiánya, vagy gyakorlati használhatatlansága, a rendkívül gyors összegyülekezés, a megjelenési formák és a káresemények helyszínének rendkívüli változatossága, a hiányzó vagy hiányos információk, a sok szereplő) miatt a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.
Dombvidéki helyzetelemzés A települések: 50%-a nem rendelkezik gazdasági programmal, 36% nem rendelkezik környezetvédelmi programmal, 59%-a településfejlesztési tervvel, 30%-a nem tervez fenntartási feladatot, 75%-uk helyi rendeletben szabályozza a település lakosainak fenntartási feladatait. Nincsenek védekezési tervek (51%). Beépítési tervek hiányoznak. Veszélyeztetett területek térképi ábrázolása csak 25%-nak van. Hiányzik a kül- és belterület összhangja. Jellemzően nem tervezik ezen művek fenntartását és karbantartását sem. (Forrás: OVF honlap)
Helyi vízkárelhárítási készültségek VÍZFOLYÁSOK: 1. Pinka (3 alkalommal) 2. Gyöngyös-patak (3 alkalommal) 3. Principális-csatorna (4 alkalommal) 4. Répce (1 alkalommal) 5. Marcal (3 alkalommal) 6. Kerka-patak (1 alkalommal) 7. Arany-patak (3 alkalommal). 8. Gally-árok (1 alkalommal) 9. Jáki-Sorok (1 alkalommal) 10. Koponyás-patak (1 alkalommal) 11. Lenti-patak (1 alkalommal) 12. Borsfai-patak (1 alkalommal) 13. Szévíz-csatorna (1 alkalommal) 14. Zala (1 alkalommal) 2014. TÁROZÓK: 1. Lukácsházi tározó (Gyöngyös-patak) 4 alkalommal 2. Góri árvíztározó (Répce) 3. 1 alkalommal 4. Kerka árvíztározó (Alsószenterzsébet) 4 alkalommal 5. Kebele árvíztározó (Zalaszombatfa) 4 alkalommal MŰSZAKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: Balaton
Döntési kényszer Magyarország az árvízvédelem, a vízkárelhárítás területén válaszút előtt áll. El kell dönteni, hogy az árvízvédelem a megelőzésre (árvízmentesítésre: fejlesztés, fenntartás), vagy a védekezésre, ezzel kockáztatva a katasztrófa bekövetkezésének veszélyét, a katasztrófák kezelésére helyezi a hangsúlyt. Ennek a döntésnek a meghozatalához alapvető segítségül szolgál az EU által megkövetelt veszély és kockázati térképezés elkészítése, ami a katasztrófa bekövetkeztének valószínűségét és a bekövetkezhető kár mértékét veti össze. Aminek alapján mérlegelhető, hogy hol, mely beavatkozás élvez prioritást. Dombvidéken a lehetséges megoldás a megelőzés vízvisszatartással!
Tározó építések A tározó építés tekintetében elkülöníthetők dombvidéki települések esetében: a települések felett építendő tározók, amelyeknek szerepe elsősorban a lefolyás szabályozása, a települések alatt pl. a befogadó völgyében építendő tározók, amelyek a víz betárolására és akár öntözésre, akár a befogadóba ökológiai vízigény biztosítására, pótlására is használható A lefolyást szabályozó tározók (amennyiben egyéb fő funkcióval, pl. ivó- vagy ipari vízkivétel, nem rendelkeznek) ún. száraz vagy zöldtározókként üzemelnek.
Árvízi tározók, záportározók tervezéshez megfontolandó szempontok A nagyvizek szabályozott levezetéséhez jelentős segítséget nyújtanak. Dombvidéken erősen kitettek az érkező hordalékoknak (lebegtetett, görgetett hordalék), így a hordalék megfogását biztosítani kell. A záportározók üzemeltetése az érdekeltek, vagyis az önkormányzat kezelésében kell, hogy legyen. A Vízügyi Igazgatóságoknak a záportározók üzemeltetésére nincs kapacitásuk. A tározók rendszeres felülvizsgálata (időszakos hatósági felülvizsgálatok, illetve évente az őszi időszakban elvégzendő felülvizsgálatok) elengedhetetlen. A hatósági ellenőrzések elmaradása a létesítmények védképességének romlását vonja maga után (üzemvízszint feletti vízállás tartása, elhanyagolt műtárgyak, árapasztó beépítése stb.)
Árvízi tározók, záportározók tapasztalati megfontolandó szempontok A kifejezetten nagyvizek megfogására, időszakos tározásra épülő záportározók egyéb hasznosítását kerülni kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyéb hasznosítás esetén a tározó elsődleges árvízi funkcióját nem lehet maradéktalanul kihasználni: a medrek feliszapolódnak, magasabb üzemvízszinteket tartanak, s nagyvízi helyzetben nehézkessé válik az üzemeltetés, védekezés. Az árvízcsúcs-csökkentő, záportározó esetén különösen fontos az eredeti árvízi funkció maradéktalan biztosítása.
Tározási lehetőségek
Meglévő árvízcsúcs-csökkentő, száraz tározóink Góri tározó Kerka tározó Kebele tározó Lukácsházi tározó
Gyöngyös patak Lukácsházi tározó 2014. 02. 09-én a Gyöngyös patak külföldi vízgyűjtő területére nagy mennyiségű csapadék hullott, majd 17-én újabb intenzív eső esett, területi átlagban 50-70 mm. A tározó üzembe lépett, megkezdődött a betározódás. A rács előtt lerakódott, összetorlódott uszadék veszélyeztette a leeresztő műtárgy üzemi biztonságát, visszaduzzasztotta, lassította a tározótérben felgyülemlett víz leürülését.
A Répcén májusban kialakult árhullámok - 1965-ben volt a legjelentősebb árhullám a Répcén, de 1969-ben, 1972-ben és 1975-ben is magasabb árhullámok alakultak ki, mint ami a mostani volt. - Az ausztriai tározók akkor még nem léteztek, így csak természetes tározódás alakulhatott ki. - 1982-ben, 1991-ben valamint 1996-ban hasonló nagyságrendű árhullámok voltak Répcevisnél (pár m 3 /s-al kevesebb csúcsvízhozam alakult ki).
Góri tározó Újabb nagyobb mennyiségű csapadékok hatására egy második, az elsőnél nagyobb árhullám vonult le a Répcén, melynek hatására intenzív áradás indult meg a vízfolyáson. 35-38 m 3 /s-es vízhozam áteresztésre állítottuk be a tározó zsiliptábláit, majd 25 m 3 /s került kiengedésre Górnál a tározó felvizén 2014. május 18-án 6:00-kor tetőzött 490 cm-el a Répce. A tározótérben az elöntött terület 195 ha, a betározott vízmennyiség ~2,05 millió m 3 volt. A Góri tározó 2014. május 21-én reggelre ürült le, a betározás 5 napig tartott. Az elöntött területen a mezőgazdasági zöldkár jelentős mértékű volt.
Megoldásra váró nemzetközi feladat: a szlovén Radamosi árvíztározó és a magyar Kebele árvíztározó árvízi működésének összehangolása
2014 szeptemberi árhullám sorozat a Kebele patakon Árvizet kiváltó meteorológiai helyzet: 2014.09.13-án, szombaton hajnalban 3-5 óra alatt jelentős mennyiségű 40-45 mm intenzív eső hullott a helyi vízkárral érintett vízgyűjtőkre, igen magas lefolyási hányadot eredményezve. A következő napokban záporok, zivatarok előfordultak, de jelentősebb mennyiségek már nem estek. A következő nagyobb csapadékterhelés 2014.09.22-én, hétfőn a kora hajnali órákban érte a Kebele vízgyűjtőjét. Ekkor területi átlagban 30 mm körüli mennyiségek estek, ezt követően már csak kisebb záporok, zivatarok alakultak ki, amikből már számottevő mennyiségek nem estek. A 2014.09.13-án lehullott csapadék hatására intenzív árhullám képződött a Kebelén és a Szentgyörgyvölgyi patakon, jelentős völgyi elöntéseket okozva és telítve a Kebele tározót. Vízrajzi állomás Tetőzés ideje] Tetőzés [cm] Tetőzés [m3/s] Szentgyörgyvölgyi p. Márokfölde 2014.09.13 12:20 245 LNV 55.9 Kebele- Rédics 2014.09.14 17:00 325 LNV 30.2
Tározóhoz tartozó vízhozamok Lehullott csapadék: 2014.09.10-12-ig 40-50 mm 2014.09.13. hajnalban 1-2 óra alatt 35-60 mm (Letenye: 2014.09.13. 0:30-2:30 : 71 mm!!) Maximális lefolyások: Szentgyörgyvölgyi p. Nemesnép 56 m3/s (mérés), tározóba~60 m3/s érkezett Nagy-völgyi p. ~15 m3/s Kebele p. (Szlovénektől hidrológiai adatok megkérve)~45 m3/s (becsléssel) Tározóba érkező összes vízhozam: ~120 m3/s VIZITERV alapján Q1%= 94 m3/s Tározóból kifolyó maximális vízhozam mérés alapján 30 m/s. A tározó a 09.13-át megelőző nagycsapadék hatására már működésbe lépett. Erre a tározott állapotra érkezett egy rendkívül intenzív árhullám a 09.13. hajnalban hullott felhőszakadás következtében. A tározó 13-án 13:00-kor megtelt (515 cm), árapasztók működni kezdtek. (2.8 mó m3) Éjfélre történt a maximális tározódás 595 cm-rel (5.2 mó m3). 80 cm-rel bukott át az árapasztón a víz. A tározó fojtott állapotban volt, a megelőző hét üzemrendjének megfelelően. A szabad nyílás betétgerendákkal úgy volt elzárva, hogy alul kb. 50 cm-es szabad nyílás maradt. A Határ-árok és Határpatak, valamint a Szijjártóházai patak szintén nagyvízhozamot szállított elöntve a Rédics felől a határra vezető új országutat. Az átbukó víz a Kebele patak alsó szakaszát terhelte. ~45 m 3 /s 60 m 3 /s ~15 m 3 /s A Tározó alatti területek elöntésének okai: Rendkívüli helyi intenzív csapadékterhelés, Kebele patak alsó visszahatása egyrészt a sűrű növényzet miatt, másrészt az alsóbb szakaszon történt Lendva, Határpatak elöntések visszahatása miatt. 30.2 m 3 /s
A képződött intenzív árhullám miatt jelentős völgyi elöntések alakultak ki, valamint gyors ütemben telni kezdett az tározó. A Kebele-tározó üzembe helyezése 2014. 09. 13-án 06:00 órakor megtörtént a levonuló árhullám mérséklése érdekében. A védekezési időszakban a vízszintek mind a tározótérben mind az alvízi oldalon folyamatosan emelkedtek.
A tározóban közel 5,2 millió m 3 vízmennyiség tározódott be, kb. 370 ha volt az elöntött tározótéri terület, ami az üzemeltetési engedélyes tervhez képest 2,4 Mm 3 többlet vízmennyiséget és 98 ha többlet elöntött területet jelent. A tározóban az üzemeltetési szabályzatban szereplő MÁSZ (168,00 mbf) feletti vízszint, 168,80 mbf, alakult ki, a bukóél felett 80 cm-rel volt a vízátbukás.
2014 szeptember 13-i árhullám a Kerkán Árvízi tározó üzemel Megelőző időszak meteorológiai és hidrológiai helyzete A rendkívül csapadékos augusztust (a sokéves átlag kétszerese) követően szeptemberben is igen sok csapadék hullott a térségben. A megelőző időszakban, szeptember 1-13. között összesen 150 mm csapadékterhelés érte a területet. Árvizet kiváltó meteorológiai helyzet: 2014.09.13-án, szombaton hajnalban 3-5 óra alatt jelentős mennyiségű 40-45 mm intenzív eső hullott a helyi vízkárral érintett vízgyűjtőre. Intenzív árhullám képződött a Kerkán, jelentős völgyi elöntéseket okozva és üzembe helyezve az Alsószenterzsébeti tározót. Szombaton napközben jelentősebb eső nem esett, de késő délutántól újból erősödött a csapadékhajlam és területi átlagban újabb 5-10 mm csapadék hullott a vízgyűjtőkre. A következő napokban már jelentősebb mennyiségek nem estek. Vízrajzi állomás Tetőzés ideje] Tetőzés [cm] Tetőzés [m3/s] Q1% [m3/s] 1998 nov. [m3/s] Bajánsenye 2014.09.13 10:40 255 LNV 60.2 78 45 Alsószenterzsébet 2014.09.14 12:00 28.8 43 Lenti 2014.09.14 5:00 283 73,1 85 (139 tározó nélkül) 92 Tormafölde 2014.09.14 4:00 313 LNV 110 120 (166 tározó nélkül) 107 5-6 nap jelentős tározás
Kerka tározó (Alsószenterzsébet) 09.13. - 09.18. 2014.09.13-án, szombaton hajnalban 3-5 óra alatt jelentős mennyiségű 40-45 mm intenzív eső hullott A lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt a Kerka patakon jelentős vízszintemelkedés következett be. A tározó üzembe lépett. Kerka patakon és a Csesztregi Kerka ágon lévő vízszintszabályozó műtárgyakon a zsiliptáblák zárása megtörtént. A tározó üzemeltetése során a Kerka zsilipen teljes zsilip nyitás, a Csesztregi-ág zsilipen 2x20 cm es nyitás volt előirányozva. Csesztregi Kerka-ág vízátbukás (20cm) Kerka-pataknál vízátbukás (20 cm)
Kerka tározó (Alsószenterzsébet) 09.13. - 09.18. Tározótér: (MÁSZ+20 cm) A tározóban kb. 4 millió m 3 vízmennyiség tározódott be, kb. 210 hektár elöntési területtel. Az árapasztó bukóján a kezdeti időszakban 20 cm-es vízátbukás volt tapasztalható. A tározóban az üzemeltetési szabályzatban szereplő MÁSZ érték feletti vízszint alakult ki. Maximális árvízszint: 196,20 m B. f. (erre tervezték) most 196,40 m B. f. volt! A vész árapasztó 2014. szeptember 14-én 4 órakor elkezdett működni.
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése 1.5.0 Záportározó építési program Vas és Zala megye 2014-2020
Tározási lehetőségek
Kőszegdoroszlói záportározó Műszaki paraméterek: Tervezett max. vízszínt: 287,5 mbf. Max. vízszinthez tartozó vízfelület: 7,5 ha Max. vízszinthez tartozó vízmennyiség: 200.000 m 3 A gát hossza: kb. 240 m Max. vízmélység: 6,0 m Vízgyűjtőterület: 7 km 2 Töltésépítés : 15 000m 3 Anyagnyerés: kőszegi bánya Terület kisajátítás: 9600 m 2 Tározótér ingatlan rendezése: 75000 m 2 Műtárgy: 1 db szabályozó műtárgy
Murarátkai záportározó Műszaki paraméterek: A gát tervezett hossza: kb. 150 m A legnagyobb vízmélység: kb. 9 m A gát koronaszintje: 160,0 mb.f. Völgyzárógát hossza: 150 m Völgyzárógát térfogata: 34 500m 3 Max. Üzemvízszintje: 159,0 mb.f. Vízfelülete: ~ 8,5 ha Térfogata: ~ 630 000 m 3 Vízgyűjtőterülete: ~ 7,4 km 2
Aktuálisan megoldandó problémák Erdő és NATURA 2000-es terület érintettségnél, ha hatóság az előzetes környezeti vizsgálat során több környezetvédelmi engedély beszerzését írja elő, az engedélyek díja milliós nagyságrenddel növekszik. A tanulmányok alapján néhány község védelménél több műszaki megoldás is adott. A tervezési szakaszban kellene a megvalósíthatósági tanulmány alapján eldönteni melyik épüljön ki. Az anyagnyerést 30 km-en belüli bányák meddőanyagából meg lehet oldani, illetve a talajmechanika dönti el, hogy a tározótérből lehet-e. PÁLYÁZTATÁS, TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS, MEGVALÓSÍTÁS!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az előadás készítésében részt vettek: Katona Lászlóné vízrendezési referens Somogyi Katalin vízrendezési ügyintéző Kapolcsi Éva Fruzsina vízrajzi ügyintéző Nagy Katalin meteorológus Somogyi Péter osztályvezető Segítségüket ez úton is köszönöm!