Az egészségesebb nemzet jobban fejlődhetik, művelődik, gazdagodik, mert népességének nagyobb része dolgozhat s kereshet, mert népe képesebb a munkára; az egészségtelenebb nemzet ellenben a művelődésben és vagyonosodásban elmarad, mert népességének jó része gyenge, satnya, munkára nem alkalmas, és mert keresetéből sokat kénytelen a betegeskedők gyógyítására és eltartására fordítani. Fodor József (1886) Egészs szség-egyenlőtlenségek Magyarországon gon Vitrai JózsefJ Fodor József és Fenyvessy Béla Emlékülés 2011. március 31.
Miért fontos foglalkozni az egészs szség- egyenlőtlens tlenségekkel? Etikai szempontból: Csökkenthető a társadalmi igazságtalanság Szakmai szempontból: Bizonyíték arra, hogy javítható a kedvezőtlen helyzetű csoportok egészsége Növelhető az egészségügyi rendszer sikeressége Az egyenlőtlenség maga is megbetegítő tényező Gazdasági szempontból: Az erőforrás-felhasználás javításával növelhető az egészségügy hatékonysága Egyenlőtlenség csökkentése növeli a gazdaság hatékonyságát Oki terápia alkalmazható, ami növeli a fenntarthatóságot
Nők és s férfiak f várhatv rható élettartamának különbsége az EU tagországaiban, gaiban, 2009 év 10 5 7 4 Litvánia (11) Magyarország (8) Hollandia (4) Austria Belgium Bulgaria Cyprus Czech Republic Denmark Estonia Finland France Germany Greece Hungary Ireland Italy Latvia Lithuania Luxembourg Malta Netherlands Poland Portugal Romania Slovakia Slovenia Spain Sweden United Kingdom EU European Region 0 European health for all database.. WHO/Europe. 2011. január
A születs letéskor várhatv rható élettartam összevetése se az EU15 és s a V3 országokkal Nők Férfiak 1987 1997 2007 1987 1997 2007 HU 73,9 75,5 77,8 65,8 66,7 69,4 EU15 79,3 81,2 83,2 72,6 74,8 77,6 V3 75,4 77,2 79,8 67,1 68,9 71,5 Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Juhász A, Kaposvári Cs, Nagy Cs: Jelentés s egy egészs szségben elmaradott országb gból,, Egészs szségjelentés 2010 5 7,7 2009-ben
A keringk eringési betegségek gek okozta korai haláloz lozás összevetése se az EU15 és a V3 országokkal Nők Férfiak 1987 1997 2007 1987 1997 2007 HU 98,6 80,6 57,0 252,5 223,8 179,3 EU15 38,2 26,4 17,9 108,6 75,3 51,5 V3 84,2 63,9 39,3 231,9 188,9 133,6 100 ezer 65 év alatti lakosra, életkorra standardizálva Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Juhász A, Kaposvári Cs, Nagy Cs: Jelentés s egy egészs szségben elmaradott országb gból,, Egészs szségjelentés 2010 3 3,4 2009-ben
A rosszindulatú daganatok okozta korai haláloz lozás összevetése se az EU15 és a V3 országokkal Nők Férfiak 1987 1997 2007 1987 1997 2007 HU 94,5 100,7 96,3 169,8 194,6 172,3 EU15 72,8 64,5 57,1 110,6 95,1 79,9 V3 85,5 81,6 75,5 154,2 145,0 119,0 Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Juhász A, Kaposvári Cs, Nagy Cs: Jelentés s egy egészs szségben elmaradott országb gból,, Egészs szségjelentés 2010 1,7 2,2 2009-ben
A halandóság összevetése se az EU15 és a V3 országokkal, 2007 Egészségmutató magyar adat Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Juhász A, Kaposvári Cs, Nagy Cs: Jelentés s egy egészs szségben elmaradott országb gból,, Egészs szségjelentés 2010 Nők EU15 átlaghoz viszonyítva V3 átlaghoz viszonyítva magyar adat Férfiak EU15 átlaghoz viszonyítva V3 átlaghoz viszonyítva Születéskor várható élettartam (években) 78,0 J -5,5 - -2 R 69,5 J -8 R -2 R Csecsemőhalandóság ( -ben) 5,6 J 160% J 120 R 6,2 J 150% J 110% - Többlethalálozás 2005-ben 2 23 400 R 1 400 J 31 200 R 4 800 J Keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás Ischaemiás szívbetegség okozta korai halálozás Akut myocardialis infarktus okozta halálozás Rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás Légcső-, hörgő- és tüdőrák okozta korai halálozás Emésztőrendszer betegségei okozta korai halálozás 78,5-5 70,3-7,7 5 150 5,3 130 52 300 165 340 23 410 88 350 57 J 320% R 150% R 179 J 350% R 130% R 24 J 400% R 190% R 94 J 350% R 170% R 46 J 180% R 140% R 107 J 200% R 130% R 97 170 174 220 25 260 61 270 24 330 71 420 18 160 74 200 8 200 32 250 54 190 188 240 303 250 606 250 2009-ben 96-170% R 130% R 172-220% R 150% R 24 J 260% R 210% R 62-260% R 160% R 28-380% - 220% - 82 R 470% - 230% - Külső okok miatti korai halálozás 19 J 170% J 120% J 80 J 210% J 100% J Öngyilkosság miatti korai halálozás 7 J 170% J 210% J 31 J 250% J 150% J Alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás 59 J 200% - 160% J 200 J 250% R 140% J Dohányzáshoz köthető halálozás 320 J 250% R 160% - 640 J 250% R 150% R
Többlethalálozás s osztrák és s szlovák halandósággal számolva 1987 2005 Osztrák halandósággal számolva 1 000 000 Szlovák halandósággal számolva 200 000 Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Juhász A, Kaposvári Cs, Nagy Cs: Jelentés s egy egészs szségben elmaradott országb gból,, Egészs szségjelentés 2010
Az egészs szségi állapot összevetése se az EU15 és a V3 országokkal, 2006 15 9 8 6 32 40 10 2009-ben Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Juhász A, Kaposvári Cs, Nagy Cs: Jelentés s egy egészs szségben elmaradott országb gból,, Egészs szségjelentés 2010
Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Juhász A, Kaposvári Cs, Nagy Cs: Jelentés s egy egészs szségben elmaradott országb gból,, Egészs szségjelentés 2010 Elkerülhet lhető haláloz lozás s az EU tagorsz országokban 2008-ban a 75 év előtt elhunyt nők és férfiak mintegy 30%-a, 19183 fő vesztette életét elkerülhető halálokok miatt. Standardizált halálozási arány 100 000 főre (2000/02) Összes korai haláloz ás Elkerülhető halálozás* Elkerülhető részaránya Nők Spanyolország 184 72 39% Finnország 219 77 35% Franciaország 208 78 38% Svédország 220 78 36% Olaszország 197 81 41% Ausztria 225 90 40% Németország 236 92 39% Hollandia 260 100 39% Portugália 245 103 42% Egyesült Királyság 268 105 39% Írország 287 114 40% Lengyelország 333 130 39% Magyarország 410 184 45% Csehország 313 238 76% Standardizált halálozási arány 100 000 főre (2000/02) Összes korai haláloz ás Elkerülhető halálozás* Elkerülhető részaránya Férfiak Svédország 366 91 25% Finnország 493 131 26% Hollandia 447 131 29% Egyesült Királyság 437 132 30% Írország 504 140 28% Olaszország 399 144 36% Franciaország 485 150 31% Németország 472 150 32% Ausztria 456 151 33% Spanyolország 440 153 35% Portugália 535 194 36% Csehország 661 234 35% Lengyelország 794 260 33% Magyarország 931 379 41%
Természetes növekedn vekedés/fogyás s az EU15 és s a V3 országok gokban, 2009 European health for all database.. WHO/Europe. 2011. január
Forrás: Vitrai J, Hermann D, Kabos S, Kaposvári Cs, Lőw L w A, Páthy P Á,, Várhalmi V Z,: Egészs szség egyenlőtlenségek Magyarországon. gon. 2008. Keringési halandóság kistérs rségi különbsk nbségei, 2001-2003 2003
Forrás: Vitrai J, Hermann D, Kabos S, Kaposvári Cs, Lőw L w A, Páthy P Á,, Várhalmi V Z,: Egészs szség egyenlőtlenségek Magyarországon. gon. 2008. Daganatos halandóság kistérs rségi különbsk nbségei, 2001-2003 2003
Egynapos ellátás átlagosan egy betegre jutó súlyszámának kistérs rségi eloszlása, sa, 2007 Összes beteg 1. modell 2. modell 3. modell 4. modell 5. modell "üres" modell + nem + térségi szükséglet + térségi TGH + térségi kapacitás + életkor Daganatos betegek Keringési betegek Egyéb betegek Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Kaposvári Cs, Németh R. Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlőtlenségei Magyarországon. 2009.
Egynapos szürkeh rkehályog műtétet tet végzv gző intézm zmények elérhet rhetőségének térst rségi egyenlőtlens tlensége,, 2008 Megyén n belüli li domináns ns útvonal Megyehatáron átvezető domináns ns útvonal Átlagos távolság (km) 2,7 24,9 25,0 49,9 50,0 99,9 100,0 139,2 Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Gémes K, Kiss, N, Kövi R, Uzzoli A. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon. 2010.
Egynapos szürkeh rkehályog műtétet tet végzv gző intézm zményekhez légvonalban l számított távolság g egyenlőtlens tlensége,, 2008 Távolság halmozott aránya (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% KM NyD ÉM KD ÉA DD DA 0% 0% 25% 50% 75% 100% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Régiók 0% 0% 25% 50% 75% 100% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0% 25% 50% 75% 100% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Megyék Gini együttható = 0,29 Gini együttható = 0,41 Kistérségek Települések Gini együttható = 0,53 Gini együttható = 0,56 0% 0% 25% 50% 75% 100% Esetek halmozott aránya (%) Teljes egyenlőség Távolság halmozott aránya Forrás: Vitrai J, Bakacs M, Gémes K, Kiss, N, Kövi R, Uzzoli A. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon. 2010.
KÖRNYEZET EGYÉN népegészségügyi, egészségügyi (megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció) szolgáltatások, ellátások lakó és munkahelyi környezeti fizikai, kémiai, biológiai jellemzői; információ; elérhető termékek és szolgáltatások; szabadidő eltöltésének lehetőségei összetartó és áthidaló kapcsolatok, hálózatok; társadalmi tőke (bizalom, összetartás, önkéntesség); kulturális értékek, normák, szokások; közhangulat, érzés Egészségügyi rendszer Fizikai környezet Egészségmagatartás Pszichoszociális környezet Gazdasági politikai környezet Öröklött tulajdonságok Egészségi állapot Szerzett tulajdonságok Társadalmi helyzet nem, életkor, öröklött testi és lelki alapvonások és betegségek iránti fogékonyság kockázati magatartás; táplálkozás; testmozgás; eü. ellátás igénybevételi hajlandósága; problémákkal való megbirkózás ismeretek; készségek; motiváció; az élet során változó testi és lelki jellemzők anyagi helyzet; társadalmi elismertség; kapcsolati tőke társadalmi szerkezet; intézmények, szervezetek; politikai és jogrendszer; kommunikációs, közlekedési infrastruktúra; gazdasági rendszer, teljesítmény Forrás: Vitrai J. Méltányosság, a betegek esélyegyenlősége, egyenlő hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz és terápiákhoz. In: Bodrogi J (szerk.) A magyar egészségügy. Társadalmi gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010.
A A közegk zegészségügy gy kezdi elfoglalni a társadalomban azon helyet, amely őt megilleti; ma már m r nem egyedül l az orvosok azok, kik érdekkel viseltetnek iránta, annak fejlesztését óhajtják, de a közvélemény is, a népek n s kormányaik is. A közvk zvélemény ennek nyomán n az orvosi rendre fontos, nehéz z feladatot ró; r őt tartja hivatottnak a reform vezetésére, őt t a szakért rtő,, de egyszersmind felelős tanácsad csadónak. nak. Fodor József J (1873)