UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS



Hasonló dokumentumok
UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek

ÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

GSM hálózatok, rendszerek

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Modelldokumentáció az NMHH BU-LRIC modelljéhez

Nagysebességű mobil távközlés VITMM323. Simon Csaba Ziegler Gábor Éltető Tamás*

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH /2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

300Hz Hz. változik az ellenállása. szuperpozíciójaként. forgógépes felépítésű. PAM. Tm=1/(2*fmax)

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI BMEVIHIMA07 HÁLÓZATOK. 1. előadás. Dr. Fazekas Péter. BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI

UMTS HÁLÓZAT PROTOKOLLJAI. UMTS SZINKRONIZÁCIÓ ÉS

Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

Harmadik-generációs bázisállomások szinkronizációja

A mobil távközlés története a 0-diktól a 3. generációig. 4.ea. A VITMM323

A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA

Mobil Informatika Államvizsga tételek 2011

Széchenyi István Egyetem. Mobil Távközlés. Tegnap, Ma és Holnap. Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe. Távközlési Tanszék

2018. december 5., Budapest A GSM-TŐL AZ LTE-IG

Hullámok a távközlésben. Ericsson Magyarország március 16.

A vizsgafeladat ismertetése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre

10. gyakorlat: GSM hívásfogadás, SMS

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

MIB30 TÁVKÖZLİ HÁLÓZATOK

MOBIL HÍRKÖZLÉSI RENDSZEREK III. A GSM VÉDELMI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Mobil Távközlés. Tegnap, Ma és Holnap. Bevezetés a Mobil Távközlő Rendszerekbe. Dr. Kolos Tibor, főiskolai docens Drotár István, tanszéki mérnök

MOBIL ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

UWB. Bevezetés Elmélet Alkalmazások

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Finta Csaba T-Systems Magyarország. Mobilitás a közlekedésben

Mobilhálózatok tulajdonságai és felhasználásuk

Komplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ

MOBIL TELEFON HÁLÓZATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

SACColni pedig kell Szolgáltatás tudatos kontroll és számlázás Service Aware Control and Charging

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

Mobil távközlő rendszerek alapjai. A GSM rendszer

Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok rendszertechnikája. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok: UMTS

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS

Műholdas infokommunikációs rendszerek

Hálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos február 23.

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

4G VAGY B3G : ÚJGENERÁCIÓS

3G / HSDPA. Tar Péter

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.

BWA Broadband Wireless Access - szélessávú vezetéknélküli hozzáférés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

10. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János





Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok)

Mobil Informatikai Rendszerek

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

HATÁROZATTERVEZET. megállapítottam,

AST_v3\

A vizsgafeladat ismertetése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre

Az SDH technológia A technológia és a hálózatszervezés összefoglaló áttekintése

Helymeghatározás az UMTS-ben

MEGALAKULÁS KÖRÜLMÉNYEI, TULAJDONOSI ÖSSZETÉTEL

Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok



Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Mobile network offloading. Ratkóczy Péter Konvergens hálózatok és szolgáltatások (VITMM156) 2014 tavasz

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Mobil távközl rendszerek (NGB_TA016_1) Házi feladat. A GSM-R rendszer, hazai vonatkozásai és elektromágneses kompatibilitási kérdései

LTE: A RENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE ÉS A RÁDIÓS INTERFÉSZ ALAPJAI.

Korszerű mobil vevőalgoritmusok

Segédanyag az UMTS technológiájú átvitel méréséhez

jövő internet a magyar telekomnál Dr. Tremmel jános

36. Azonosítók a GSM rendszerben (MSISDN, IMSI, MSRN, IMEI, LAI, CGI, BSIC )

LTE: A RENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE ÉS A RÁDIÓS INTERFÉSZ.

Nagysebességű Mobil Távközlés

RÁDIÓS INTERFÉSZ ALAPOK ÉS HSPA KÓDOSZTÁS AZ UMTS-BEN. JEL- ZAJ VISZONY EGYENLETEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEI október 12., Budapest

Az EBDH fõbb jellemzõi és irányítási rendszere


VIHIMA07 Mobil és vezeték nélküli hálózatok A mobil backhaul vezetékes technológiái 1. Mobil backhaul követelmények

GPRS, avagy internet (szinte) vezeték nélkül

Hálózati architektúrák és rendszerek

1. Általános rendelkezések MédiaMánia A választható díjcsomagok havidíjas díjcsomagok, díjai... és az azokhoz kapcsolódó díjak...

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János

Átírás:

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS 2011. május 19., Budapest

A HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE, SZOLGÁLTATÁSOK 2011. május 19., Budapest

Felépítés felhasználói készülék, UE két részre bontható: USIM (UMTS Service Identity Module) és ME (Mobile Equipment), köztük Cu interfész a rádiós hozzáférést é biztosító hálózat elnevezése UTRAN (Universal Terrestrial Radio Access Network), rádiós hálózati alrendszerekre osztva (radio Network Subsystems, RNS) EDGE alkalmazásánál a hozzáférési hálózat elnevezése GERAN (GSM/EDGE RAN) gyökérhálózat (Core Network, CN)

Felépítés UTRAN: egy RNS egy rádiós hálózatvezérlőből (Radio Network Controller, RNC) és az általa felügyelt bázisállomásokból (Node B) áll az RNC k az Iur intefészen át kapcsolódhatnak az RNC bázisállomás között Iub az RNC k a gyökérhálózathoz Iu interfészen keresztül csatlakoznak gyökérhálózat: a GSM ből bőlismertmsc k, GMSC k, valamint SGSN, GGSN eszközök és felhasználói regiszterek (VLR, HLR, AuC, EIR)

Felépítés UTRAN Iu CN USIM ME Iub RNC RNS CS tartomány MSC/VLR GMSC Cu Iub RNC RNS Iur regiszterek HLR/AuC/EIR PS tartomány Uu SGSN GGSN

GSM/GPRS - UMTS hálózat PSTN net MSCu GGSN SGSNu BSC PCU RNC GSM BTS GSM BTS Node B Node B

Az UTRAN feladata: rádiós hozzáférés biztosítása a CN és az UE között új berendezések: Node B megfelel a GSM BTS-nek, de újak kellenek más moduláció, más közeghozzáférés, más frekvenciasávok és sűrűbben kell elhelyezni feladatai: OSI fizikai réteg a rádiós interfészen Uu fizikai biztosítása, Iub kommunikáció

Az UTRAN Node B moduláció, dláióspektrumszórás, óá szinkronizáció ik iáió csatornakódolás, interleaving bitfolyam titkosítása FDD és/vagy TDD módú működés gyors teljesítményszabályozás

Az UTRAN rádióhálózat vezérlő (RNC, Radio Network Controller) új elem, funkciója hasonló a GSM BSC -éhez Iu (PS és CS) interfészen csatlakozik a gyökérhálózathoz, Iur interfész két RNC között, Iub interfész BS és RNC között egy RNC BS-ek egy csoportját vezérli adatok továbbítása a bázisállomásokhoz (kapcsoló funkció)

Az UTRAN rádiós erőforrás menedzsment (RRM): teljesítményszabályozás, kódkiosztás, handover szabályozás, beengedés szabályozás, csomagütemezés rendszerinformációk szórása UTRAN szintű mobilitás menedzsment cella információs adatbázis menedzselése makro diverziti

UTRAN átviteltechnika adatátvitel a BS RNC között (Iub), RNC RNC között (Iur) és az RNC CN között (Iu, PS és CS) fizikai réteg többféle lehet: PDH (E1 2.048 Mbit/s (=32 x 64 kbit/s), E2 8.448 Mbit/s, E3 34.368 Mbit/s) Plesiochronous Digital i Hierarchy, digitális i telefóniában elterjedt gerinchálózati szabvány optikai-, vagy koaxiális kábelen, mikrohullámú pont-pont kapcsolaton, 2.048 Mbps sodrott érpáron

UTRAN átviteltechnika fizikai réteg: tipikusan: SDH (STM 1 155.52 Mbit/s, STM 4 622.08 Mbit/s) Synchronous Digital Hierarchy, digitális telefóniában elterjedt újabb, nagyobb sebességű, megbízhatóbb gerinchálózati szabvány optikai-, vagy koaxiális (csak 155 Mbps) kábelen, mikrohullámú pont-pont kapcsolaton SONET (Synchronous Optical NETwork), az SDH amerikai változata optikai hordozón

UTRAN átviteltechnika a PDH/SDH hordozó fölött az átviteli technológia ATM (Asynchronous Transfer Mode) külön előadásokon tárgyalva CS kapcsolatok k esetén jelzésátvitelre: l AAL 5 (összeköttetés mentes), felhasználói forgalom átvitelre: AAL 2 PS átvitelnél: a jelzés és az információátvitelre egyaránt AAL 5 PS tartomány t felé, illetve jelzésátvitelre: l UDP/IP az ATM fölött IP over ATM természetes mód

UMTS gyökérhálózat A E MSC/VLR G PSTN (SS7) PSTN (SS7) GSM BSS MSC/VLR D F Iu CS Gb Gf EIR HLR Gs Gr UTRAN SGSN Gn Iu PS Gn Gp jelzésátvitel felhasználói adat SGSN GMSC C AuC Gc GGSN GGSN Gi másik UMTS hálózat

Szolgáltatások és hordozók TE MT UTRAN CN Iu pont CN gateway vég vég szolgáltatás helyi hordozó UMTS hordozó szolgáltatás külső hordozó rádiós hozzáférés hordozó CN hordozó rádiós hordozó szolgáltatás Iu hordozó gerinchálózati hordozó UTRA szolgáltatás fizikai Iu hordozófizikai gerinch. hordozó

Szolgáltatások és hordozók definiált QoS osztályok párbeszédes osztály (beszéd, videotelefon): késleltetés érzékeny, kevés adatvesztés tolerált áramló áramló (streaming) osztály (netrádió, video on demand): késleltetés-ingadozásra érzékeny interaktív osztály (web böngészés, játék): késleltetés tolerancia, adatvesztést nem tolerál háttér osztály (email, fax, ftp): maradék erőforrásokon, nagy késleltetés, adatvesztést nem tolerál

2011. május 19., Budapest CDMA ALAPOK

Spektrum szórás történelmi áttekintése Első publikáció szórt spektrumú rendszerről az 1940-es évekből 1949 Shannon és R. Pierce CDMA alapötleteinek felírása Első alkalmazás az 1950 években Katonai alkalmazás, alacsony C/I, Anti-jam tulajdonság 1956: RAKE vevő szabadalom CDMA alkalmazásának vizsgálata cellás rendszerben a 70-80-as években 1993: IS-95 szabvány 1997/1998 UMTS

Spektrum szórás Átivetel sávszélessége sokkal nagyobb, mint az információ sávszélessége Sávszélesség nem függ az információt vivő jeltől Jelfeldolgozási nyereség=átviteli sávszélesség/információ sávszélessége

Minden felhasználó ugyanazt a frekvencia sávot használja ugyanazon időben A felhasználókat kódokkal választjuk szét Ezek a kódok egymásra ortogonálisak FDMA és TDMA rendszerekben adott sávszélességben egzaktul meghatározható a felhasználói csatornák száma. Szórt spektrumú esetben a felhasználók számának csupán lágy korlátozásáról beszélünk, ami azt jelenti, hogy mindaddig ddi beléphetnek újabb felhasználók a csatornába amíg a belépésük okozta zajnövekedés a többi előfizető számára elviselhető.

Duplexing Frekvencia duplexing FDD UL/DL különböző frekvencián Idő duplexing TDD UL/DL egy frekvencián, különböző időrésben

Spektrumszórási lehetőségek Frekvencia ugratás A frekvenciaugratásos technika lényege, hogy egy álvéletlen kódsorozat chipjeinek megfelelően változtatjuk a vivőjel frekvenciáját. Abban az esetben, ha a frekvenciaváltás több szimbólumot is átfog időben, lassú frekvenciaugratásról beszélünk, míg ha szimbólumonként többször változik a frekvencia, akkor gyors frekvenciaugratásról

Spektrumszórási lehetőségek (folyt.) Direkt szekvenciális kódosztás ez van az UMTS-ben Az információs bitet egy sokkal gyorsabb kóddal szorozzuk meg. { d } T n s δ ( t itchip nts ) Kimeneti jel gc( t) st () Bináris kód cos( 2π f0 t) { ci } T chip

Direkt szekvenciális kódosztás

Kódosztásos többszörös hozzáférés azonos frekvenciasávot egy időben használnak a felhasználók bitek helyett kódsorozatot visz át egy felhasználó ezek egy átvitelhez egyediek, sok ilyen összegéből mindegyik különválasztható a vevő oldalon példa: 1-1 1-1-1 1-1 1 1-1 1-1 két kapcsolat csatornán

Kódosztásos többszörös hozzáférés a vevő oldalon: a teljes jelet a saját kóddal korreláltatja chipenként szorozza a vett jelet a kóddal és integrálja az integrátor kimenete ha elér egy küszöböt, döntés az átvitt bitről 1-1-1 1 * 1 döntés -1 döntés

Kódosztásos többszörös hozzáférés ezt azért lehet megtenni, mert a különböző kódok ortogonálisak két kód közti korreláció nulla gyakorlatban használatos más kódok: nem teljesen ortogonálisak -> gyak. interferenciát jelent 1-1 1-1 1-1-1 1 * 1 döntés -1 döntés

WCDMA hozzáférés a példában is szereplő kódok: ún. Walsh-Hadamard kódok, UMTS-ben hívják OVSF kódoknak is kódképzés: é 2 n hosszúságú ú kódok k vannak 1 1 H n 1 H H0 = 1 ; H1 = ; H n = 1 1 H n 1 H n 1 n 1 UMTS-ben maximum 512 hosszú (2 9 ) Walsh-Hadamard kód korábbi használat: IS95 rendszer downlink, 64 hosszú kódok amilyen hosszú a kód, annyi ortogonális kódszó -> ennyi kapcsolat max. UMTS-ben: ezek ek az ún. csatornaképző ő (channelization) ation) kódok

WCDMA hozzáférés OVSF kód másik ábrázolása: kódfa C 0,1 ={1} C 1,1 ={1,1} C 1,2 ={1,-1} C 2,1 ={1,1,1,1} C 2,2 ={1,1,-1,-1} C 2,3 ={1,-1,1,-1} C 2,4 ={1,-1,-1, 1} C 3,4 ={1,1,-1,-1,-1,-1,1,1} mód van többféle átviteli sebesség megvalósítására, kiosztás! az egy szinten levő kódok ortogonálisak szülő/leszármazott kódok nem ortogonálisak

WCDMA hozzáférés amennyiben a 2 n n=2... 9 hosszú kódot pillanatnyilag M n kapcsolat használja, mindig igaz hogy 9 9 n 2 M 512 n= 2 baj: egymástól akár egy-két chippel elcsúszott kódok nem ortogonálisak a kódok önmaguk elcsúsztatottjával sem ortogonálisak uplinken nem használható a többszörös hozzáférésre (chipidőnyi szinkronitás nem biztosítható) downlink: minden kapcsolat szinkronban megy, itt használják többszörös hozzáférésre uplinken: vezérlő és forgalmi csatornák szétválasztása egy felhasználónál, egy felhasználóhoz több fizikai csatorna rendelése n

Kódosztás működése frekvenciatartományban