Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés esetén (BTK-s eset) 24-48.000 Ft Nemzetközi 700.000-1.000.000 Ft Súlyosság ha kétszer ismétli meg S=2 ha többször ismétli S=3 érzékeny területen S=5 Mennyíség ( ) veszélyes: 10 visszavételre kötelezett: 2,5 (pl: elektromos és elektronikus berendezések) települési: 1,5 sitt: 1 A bírság mérsékelhető, ha rendbe tették M t egy függvény szerint van megadva és ez még kategorizálva. (induló és átlag meredekség) nem súlyos, egyéb esetek (1 0,43) szabálysértés (1,4 0,63) M t jogellenes hulladék kezelés (1,8 0,83) környezet veszélyeztetés (2,2 1,04) 16/2001 hulladékok jegyzéke (EWC) egy 6 jegyű szám szerint:, főgyoport-alcsoport-hulladékfajták. az élet teljes területét próbálja felölelni tonna Baktériumok sejtmag nélküliek: Prokarióták sejtmaggal rendelkezőek: Eukarióták Eukarióták (szennyvíz tisztításnál használt baktériumok érdekelnek minket) Sejtfaluk ellenálló nehezen bontható anyagból áll (pl cellulóz) Általában a baktériumoknak van egy tokjuk (sejtfalon kívüli poliszacharid állomány) nem tud mindent megenni a sejt (mert túl nagy pl) ezért enzimeket gyárt az extracelluláris enzimek idő után elsodródnának, hasonlóképpen a feldarabolt makromolekulák is. ezt a tok felfogja enzim másik szerepe a ragasztás o a mozgó baciknak újra kell alkalmazkodnia, ami nehéz (ph, kaja, só konc.) o az egyhelyben lévő meg nem jár szép tájakon. a megtapadtak ökológiai előnyben a többihez képest a legtöbb helyhez kötött. Ez a tok a ragasztó Sejtfal: ~ a növényi sejtfalhoz. stabilitást adjon membránja: 40% lipidek (zsír), 60% fehérje a 60% a funkciós helyek (pl transzport fehérje) Kromoszóma: 1 kromoszóma. nem izgalmas körny. védelmi szempontból Méret: 0,5-5 μm (mikron) szűrők-ultraszűrők <0,5 μm sterilre szűrhetnek Baktérium spóra: nem szaporító képlet, hanem ínségesebb időkben egy túlélési forma Szaporodás: aszexuális, hasadás, nincsen génállomány csere gömb bot, csavart forma. van ami szerkezetbe képes rendeződni???
Gombák egyszerű gombák 5-10 μm eukarióták, elágazó, fonalas szerk. szaporodás spórával Sejtek összetétele: 80-90% a víz átlag baktérium sejt összetétele: C 60 H 87 O 23 N 12 P (1,46 KOI/g sejt száraz anyag) C 5 H 7 O 2 N (1,42 KOI/g sejt száraz anyag) <- környezetvédelemben ezt használják Poliszacharidok: rövid- és hosszú-láncú is. Keményítő (tartalék), Cellulóz (sejtfal) Lipidek (zsírsav+alkohol <12 C lánc), Zsírsavak Lebontás (katabolizmus): 2 Cél Energiaszerzés Alapanyagszerzés 2 lehetőség: sejten kívül a makromolekulákat hidrolízis terméke: akkora molekula, ami már befér a sejtbe Mikrobák növekedését befolyásolja: Víz (gombák 10-12% víz tartalmú talajt követelnek, bacik ~20%) Makroelemek fontosak: C O 2 H N S P K Ca Mg Fe az eleje fontos a sejthez, a vége a funkciók ellátásához Mikroelemek a funkciókhoz fontosak: Mn Mo Zn Cu Co Ni V B Na Si Loedig minimum elv: a szükségeshez képest legkisebb mennyiségben jelenlévő anyag limitálja a növekedést. Heterotróf: Energia és C forrásnak szerves szervezeteket használnak Autotróf: Energia és C forrásnak szervetlen anyagokat (pl Nitrifikáló baktériumok a szennyvíztisztításban) N-forrás: minden élőlény számára: Ammónia, vagy N-tartalmú fehérje (ínséges időben van aminek a Nitrát is jó). Oxigén: Aerob Oxigén van Anaerob Oxigén nincs (és NO 3 - sincs) Anoxikus Oxigén nincs, de van NO 3 - Az NO 3 - Oxigénjét terminális elektron akceptorként fel tudja használni (heterotróf(?)) (pl Élesztők tudnak választani) (Anoxikus szennyvíznél fontos: NH 4 + (nitrifikálás) NO 3 - (denitrifikálás) N 2 ) Hőmérséklet <20 C Pszikrofil 20 C < <45 C Mezofil 45 C < Termofil v Archenius egyenlet fehérje denat. optimum T Ph is hasonlóan működik (7-nél kicsit magasabb jó a baciknak, a gombák már 5-6-ban is akár megélnek). Mindig az a szervezet emelkedik ki, amelyik az adott körülmények között az ott jellemző szubsztrátot leggyorsabban/legjobban le tudja bontani. Eköré épül minden (sokszor erre nincs idő). Nem mindig a laboratóriumi steril kultúra a legjobb, a már kipróbált, életképes hatásosabb lehet. Sejtnövekedés (bacik egy telepbe bele) A-B: körülmények, enzimeket kezd gyártani. B-C: növekedés C-D: exponenciális növekedés (maximális gyorsasággal) D-E: lassuló fázis E-F: lassú pusztulás F-G: sejt pusztulás (éhhalál, megeszi a szomszédot stb.) x A B C D E F G t
A Komposztálás Elve komposztálás: biológiai lebontási folyamat, melyben termofil (55-60 C), aerob körülmények között heterotróf baktériumok szerves anyagot bontanak le, szilárd halmazállapot. nem igényel speciális baktérium kultúrát olyan anyagokat kell előállítani, ami bár szilárd, de valamelyes nedves, hogy a baci szeresse aerob: olyan állapotú anyag kell, hogy levegőzhessen, mert ahol nincs levegő, ott másféle lebontás lesz hőmérséklet: a lebontás során keletkező hőtől melegszik fel, nekünk csak fel kell fognunk, hogy ne vesszen el: hőszigetelő szerű burkolat. 1 kg O 2 felhasználás: 14.000 kj (szennyvíz tisztításnál ezt a hőt nem vesszük észre, a sok víz miatt) a legnagyobb komposztálás MO-on, a leülepedett szennyvíziszap besűrítése. (20-30% szárazanyag tartalom) Egy kísérlet: Oxigénnel telített meleg vízbe rakjuk t A mezofilek a saját lebontásukkal csinálnak hőt, ami miatt meghalnak a termofileknél a lebontási sebesség nagyobb, mert gyorsabb az anyagcsere Folyamatábra: t iszap keverés komposztálás rostálás segéd anyag levegő szennyvíz iszapnál nem lényeges a C/N arány, mert jó szokott lenni, de ha pl. növényeket komposztálunk, már lényeges beállítani C/N (g/g) fa 270-440 szalma 80 kukoricaszál 40 kukoricacső 66 nyersiszap 11 fölösiszap 6,3 rothasztott 15,7 gyakran hasznáét komposztálási segédanyagok ezeket komposztáljuk
(kitérő volt még a szennyvíz tisztítás) optimális C/N arány: 20-40: így nem gátolja a lebontási sebességet, a baci növekedést (ha növényt komposztálok, lehet N tartalmú anyagot kell hozzáadjak). szennyvíz iszapnál a felszabaduló NH 3 -al kell foglalkozni. Porozitás növelés: általában fa segédanyaggal lehet igazán jól jól kikenődik vékonyan a felületre, jól visszanyerhető tépő, szaggató aprítógéppel nehezen bomlik a nagy C/N arány miatt szalmaszál. sima felületű, nem tud jól rátapadni, belülre meg nem tud bejutni segédanyag, tehát vissza akarom nyerni fa mechanikailag stabil, nehezen bomlik ez jó. Nedvesség: ideális kezdet: 60% nedvesség 40% szárazanyag (nem folyik) a végére megfordul (40% nedvesség, 60% szárazanyag) épp nem porzik igazából nem mérem a nedvességtartalmat, a fát hozzákeverem, de a porozitást nézve, aztán majd megszárad valamennyire (1m 3 iszap 2-3 m 3 fa). Oxigénhiány: átlagösszetétel bakt C 5 H 7 O 2 N + 5O 2 5CO 2 + 2H 2 O + NH 3 1,42g O 2 /g szervesanyag szennyv iszap C 10 H 19 O 3 N + 12,5O 2 10CO 2 + 8H 2 O + NH 3 1,99 g O 2 /g szervesanyag sztöchiometriai: levegő: 0,2-0,25 Nm 3 /t komposzt nagyobb levegő kell, h hőelvonás is legyen. a komposztálás során a leginkább hő elvonó mechanizmus a párolgás, nem az hogy az átáramoltatott levegő melegszik fel és hőt el kell vonnia hőt, h ne melegedjen túl, mert akkor a termofil is kinyirná magát. 2-3 Nm 3 /t komposzt párával telített levegőként távozik, ezzel hűtünk Levegőbefuvatás: légzéssel arányos a hőtermelés, így azzal arányban kell a levegőbefúvatás is. de két ok miatt nem lehet simán a görbe alapján: nem homogén a dolog. nincs szép görbénk a hőmérsékletről kell szabályozni a befúvatott levegő mennyiséget a komposzt alja kiszárad, a teteje túlhevül, ha folyamatosan fuvatom be pöffögéssel kell befújni és nem folyamatosan. (szaggatott levegőztetés) meg van határozva jogilag is, hogy mennyi ideig legyen huzamosan magas hőmérsékleten a komposzt a patogén baktériumok meghaljanak pl. a prizmásnál 55 C-on 2 hét (5 átforgatás). 65 C-on 1 hét (2 átforgatás) pl. komposztáló cellánál 60 C-on 1 hétig (0 átfordítás) a 40-60%-os ökölszabály a hőelvonáshoz szükséges párakeletkezés miatt jön létre (a kg-ban mért víztartalom 50-70%-a eltűnik, de szennyvíziszap esetében nagyrészt inert fa van benne, így összességében a 20%-os szennyvíz iszap kb. 50%-osra szárad be, a többi az inert fa Mennyi ideig komposztálok? a jogilag előírt idő alatt kb. a fele szerves anyag elbomlik, úgyhogy ezzel nem foglalkozunk. utána ha kihűl, humuszképződés veszi át a helyét az utógondozásnál. műszaki irányelv 50-100 mg O 2 /g szárazanyag???, akkor késznek tekinthető a komposzt másik minősítés
de valójában ezeket nem nézik, mert elsődleges cél a patogénektől való megszabadulás, csak másodlagos a szerves anyag bontás A Komposztálás Gyakorlata (1) Leghagyományosabb a prizmás 100-200 m hosszú lehet, szélessége attól függ, mivel forgatják, magassága 1,5-2,5 m (számít mi van benne). ha növény van benne: nagyobb kupac, ritkább forgatás ha szennyvíz iszap (töményebb), akkor kisebb prizma Átforgatás: Átforgató gép (a saját hasa alatt forgatja, csak háromszögre jó) Traktor mögött Kézi munka (úgynevezett brazil gépsoros megoldás) Alak: fajlagos felület nagy, komposzt hőmérséklet. itt akár 40% inaktív lehet jobb, 15-20% inaktív rész Méret: háromszög: 1,8 m 2 /m 3 trapéz: 0,6-0,8 m 2 /m 3 jobb hely, jobb hatásfok, de ezt nehezebb forgatni Átforgatást eleinte gyakran (2 naponta), utána már ritkábban. Prizmás előnye, hogy egyszerű Hátránya, hogy nagy a terület igénye, a komposzt egyenetlen leginkább a növényi eredetűeket (de nem csak) (2) Továbbfejlesztett: Aktívan levegőztetett prizma fedőréteg Kétféle módon: Levegő átszívás csövek Levegő átfújás A Szívás: előnyei: hamarabb beindul, a levegő kijön, így kezelhető hátrányai: a ventillátorok általában fújni jók, nem túl büdös, akkor minek tisztítani? az alá fújt a gyakoribb. A hőszigetelésre takaróréteget az aktív terület növelhető vele. Elég macerás volt. Később ennek továbbfejlesztésével: takaró fóliát, még később: Gore-Tex Levegő kijön, de a fólián lekondenzál a meleg pára az ammónia beleoldódik (nem 100%-ig igaz) Időjárásnak jobban ellenálljon, vagy a ponyva könnyebben mozgatható legyen, a következő modosulatok: gore-tex támfal házikó Ha egy vályúban vezetik a befúvó csöveket, akkor a csurgalék vizek elvezetésére is alkalmas lehet Időjárásnak jobban ellenáll, nem kell forgatni, gyorsabb Prizma 1-2 hónapos, Gore-Tex 2-3 hetes érlelés Még mindig egész sok macera van vele, a Gore-Tex-el is baj van, elhasználódik, külső pár cm inaktív
(3) Cellás MO-on ez is elterjedt. 8-10 m hosszú, 4-5 m széles, ~3 m magas. szellőztetés, ugyancsak csatornával. itt a hőmérséklettel nincs baj, mert hőszigetelt cella a rakodásnál a végén nem tudják plafonig pakolni, így szökik a levegő azon a részen. megoldás a kettős ajtó. ~10 napos komposztálás szellőztetés: Gore-Tex szabadalma: betömődhet oldalt. Egyszerűbb lenne egy vas fedővel. ürítésnél simán kilehet mosni. (segédmunkások egyszerűség lenne fontos) 3 dolog miatt fontos: bacik oxigén ellátása, szárítás, meleg elszállítása. nem folyamatos: pöffökben prizmásnál a szaganyag: diffúz, lassú, nagy terület nem nagy baj intenzívebb rendszernél, intenzívebb szag. Gore-Tex: állítólag nem jut ki szag. Cellás: jó, homogén, gyors, viszont intenzív ammónia felszabadulás. a levegőt kezelni kell: vizes mosás töltöttoszlopon biofilter átvezetés akár fel is lehetne használni az elnyelt anyagokat, de nem szokták. Komposztálás folyamatábrája segéd anyag általában fatörmelék víztelenített szennyvíz iszap (20-25% vízt) keverés intenzív érlelés (nem mindig) utó érlelés rostálás tárolás adalék aktív levegőztetés néha kész komp. kell keverni a jó beindításhoz Egyéb intenzív komposztálási módok (4) (5) (6) folyamatos, futószalaggal, levegőztetéssel. nem egyszerű, meghibásodhat, öszzetöpörödhet USA-ban. vályús. ~prizmáshoz, automatizálva. tetején átkeverő köralku. rajta keverők. Települési szilárd hulladék MO-on szinte csak szennyvíz iszap komposztálás van. viszont lerakni nem szabad komp. előmozdítani. MO: Zöldhulladék (kerti, konyhai). 20-40 kg/fő/év, 50-70% szerves anyag Biohulladék. 70-90 kg/fő/év, 30-40% szerves anyag. Zöld hull-ot, szennyvíz iszappal együtt komp, vagy simán elégetik. Ideális bio : zöld hull arány - 1:3