Kováts Gergely 1 Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról Budapest 2004. december 1 PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetési és Szervezési Tanszék. Észrevételek és javaslatok a gkovats@zeus.bke.hu címre küldhetőek.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE... 3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 II. BEVEZETÉS... 6 CÉLKITŰZÉSEK... 6 MÓDSZERTAN... 6 III. PIACELEMZÉS... 8 A SZOFTVERPIAC MÉRÉSE ÉS ELHELYEZKEDÉSE A STATISZTIKAI RENDSZERBEN... 8 A MAGYAR SZOFTVERPIAC A VILÁGBAN... 8 Az ICT piac mérete... 8 Az IT piac mérete... 9 FOGLALKOZTATOTTSÁG A MAGYAR ICT SZEKTORBAN... 10 AZ ICT SZEKTOR SZERVEZETEINEK JELLEMZÉSE... 11 Szervezetek száma és megoszlása munkavállalók száma szerint... 11 Szervezetek tevékenysége... 12 Árbevétel... 12 A hazai szoftverfejlesztő cégek tipológiája... 13 DILEMMÁK ÉS NEHÉZSÉGEK A MAGYAR SZOFTVERIPARBAN... 13 VERSENY ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A MAGYAR IT PIACON... 15 IV. EGY SZOFTVERFEJLESZTŐ HÁLÓZAT BEMUTATÁSA: A NET... 16 A NET RÖVID TÖRTÉNETE... 16 A NET TAGJAINAK JELLEMZÉSE... 17 Általános jellemzés... 17 Célok, elvárások és eredmények... 18 A HÁLÓZAT MŰKÖDÉSE... 20 Munkamegosztás a tagok és a NET között... 20 A projektek elosztása és a NET részesedése a bevételekből... 21 A NET szervezete és működési modellje... 22 Belső kommunikáció... 23 AKTIVITÁS... 24 DOMINANCIA ÉS VERSENY A HÁLÓZATON BELÜL... 25 Dominancia... 25 Munkák elosztása... 26 Munkaerőcsábítás... 27 V. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK... 28 A HÁLÓZAT SIKERTELENSÉGÉNEK OKAI... 28 A HÁLÓZAT FIATALSÁGA MINT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ... 29 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS GÁTJAI... 30 VI. FELHASZNÁLT IRODALOM... 32 FELKERESETT WEBOLDALAK... 32 INTERJÚK... 32 VII. FÜGGELÉK... 33 1. MELLÉKLET: A MAGYARORSZÁGI IT PIAC SZERKEZETE ÉS ELHELYEZKEDÉSE KÖZÉP-EURÓPÁBAN... 33 2. MELLÉKLET: A NET-ET ALKOTÓ CÉGEK JELLEMZŐI (2004. MÁJUSÁBAN)... 34 3. MELLÉKELT: INTERJÚVÁZLAT A MAGYARORSZÁGI SZOFTVERPIAC ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSÉHEZ... 35 4. MELLÉKLET: INTERJÚVÁZLAT A NET VEZETŐIVEL KÉSZÜLŐ INTERJÚHOZ... 36 5. MELLÉKLET: INTERJÚVÁZLAT A NET TAGJAIVAL KÉSZÜLT INTERJÚHOZ... 37
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 3 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. ÁBRA: AZ ICT PIACOK NÖVEKEDÉSE... 9 1. TÁBLÁZAT: KÖLTÉSEK MEGOSZLÁSA AZ IT SZEKTOR EGYES TERMÉKKATEGÓRIÁIN BELÜL... 9 2. TÁBLÁZAT: SZOFTVERÉRTÉKESÍTÉS MAGYARORSZÁGON 2001-2003... 10 3. TÁBLÁZAT: AZ ICT SZEKTOR MAGYARORSZÁGON A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA SZERINT... 10 4. TÁBLÁZAT: A CÉGEK MEGOSZLÁSA AZ ICT SZEKTORON BELÜL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA SZERINT... 11 5. TÁBLÁZAT: AZ IVSZ-BEN ÉS A KSH ADATBÁZISBAN SZEREPLŐ CÉGEK MEGOSZLÁSA A FOGLALKOZTATOTT LÉTSZÁM ALAPJÁN... 11 6. TÁBLÁZAT: AZ IVSZ CÉGEK ÁRBEVÉTEL SZERINTI MEGOSZLÁSA... 12 7. TÁBLÁZAT: A VIZSGÁLT CÉGCSOPORTOK ÁRBEVÉTEL-ARÁNYAI... 12 8. TÁBLÁZAT: A SZOFTVERPIACI TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA... 14 9. TÁBLÁZAT: A SZOFTVERIPARON BELÜLI EGYÜTTMŰKÖDÉS... 15
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 4 I. Vezetői összefoglaló Az alábbi tanulmányban egy olyan, 2002-ben létrejött hálózat működését és dilemmáit mutatom be, mely magyar szoftverfejlesztő cégek között jött létre (és amelyet a továbbiakban az eredeti nevet megváltoztatva NET-nek nevezek). A hálózatot létrehozó szervezetek célja a bővülés, a külföldi, elsősorban nyugat-európai és amerikai piacra való kijutás. Az összefogásra az igen éles nemzetközi verseny, valamint a magyar szoftveripar nemzetközi munkamegosztásban betöltött nem túl kedvező szerepe kényszerítette a cégeket. A versenyben való sikeres részvétel feltétele ugyanis a megfelelő mérethatékonyság, a szakmai és nyelvi tudás megléte és végül a versenyképes ár. A hálózat a mérethatékonyság elérést kívánja elősegíteni, ezért céljai alapján erőforráskoncentráló hálózatnak tekinthető. Az alapítók és részt vevők elkötelezettségének ellenére a hálózat a kitűzött célokat csak korlátozottan valósította meg, és az amúgy igen heterogén elvárásoknak csak részben tudott megfelelni. Ennek okaként a következők jelölhetők meg: 1. Piaci helyzet változása: a hálózat létrehozása alatt a tagok egy bővülő hazai piac mellett kerestek további növekedési lehetőségeket. Így a hálózat a tagok bővülésének érdekében (lehetőségként), és nem a tagok túlélésének elősegítésére (kényszerként) jött létre. A legtöbben azonban a hálózat létrehozását követő évben recessziós hazai piaccal szembesültek, és ezért többen stratégiaváltásra kényszerültek, amelynek során a hazai piacok megtartására összpontosítva erőforrást vontak ki a hálózatból (pontosabban: nem juttattak erőforrást a hálózatnak). A piaci környezet megváltozásával megszűnt a hálózat működtetésének oka, miközben a változások nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a tagok a hálózat szerepét újradefiniálják és mint a túlélés eszközét kezeljék a hálózat tetszhalott állapota lényegében ennek az átmeneti állapotnak köszönhető. 2. A munkamegosztás jellege, kompetenciák és erőforrások hiánya: a jelenlegi munkamegosztás mellett a NET-ből hiányoznak a sikerességhez szükséges kompetenciák. A tagok (amelyek például a kapcsolati tőke és a piacismeret jelentős részét birtokolják) csak alkalomszerűen működnek közre a NET feladataiban. Hiányzik továbbá egy aktív szervező is, aki a hálózat tagjait ösztönzi, inspirálja, maga is újabb és újabb lehetőségeket keres, és a lehetőségek operatív megvalósításban is tevékenyen szerepet vállal. A sikerességhez szükséges kompetenciák kívülről is behozhatóak lennének a NET-be, ehhez azonban hiányoznak a szükséges erőforrások (például a pénz). 3. A résztvevők ambíciója: a hazai cégek nem eléggé mozgékonyak, a motivációs szintjük nem eléggé magas, ezért a kisebb ugyanakkor sok erőfeszítéssel járó külföldi projekteket nem szívesen vállalják el. Amikor sikertelenségről beszélünk a hálózat kapcsán, mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a bemutatott hálózat igen fiatal. Ennek számos fontos következménye van a hálózat működésére nézve. Egyrészt kikristályosodott működési normák, magatartásformák kevéssé azonosíthatóak, amiben az is szerepet játszik, hogy a hálózat létrehozása során az alapítók semmiféle mintát nem követtek. A normák hiányára utalnak például a belső kommunikációban tapasztalt zavarok, a hálózattal szemben támasztott eltérő elvárások, a tagok aktivitásának nagyfokú eltérése, a központi szervező vállalat szerepe körüli dilemmák stb. A működési normák lazasága mutatja, hogy maga a hálózat is igen laza szervezésű, ami összességében a tagok közötti gyengébb kapcsolatot feltételez. Mindez lehetővé teszi a tagok számára, hogy nagyobb kötöttségek nélkül mérjék fel a későbbi szorosabb együttműködés lehetőségét. Azaz a hálózat ebben a stádiumában információs előnyöket (Makó et al [2003]) biztosít a tagjai számára, ami két dolgot jelent:
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 5 1. A tagok inkább információt osztanak meg egymással, tájékoztatják egymást, de szolgáltatások nyújtása szívességi alapon az azonnali viszonzásról való lemondással a későbbi hasonló szívességek reményében (reciprocitás) nem jellemző. A hálózatot alkotó cégek között az együttműködés alapvetően tranzakciós (csere) logikára épül. Ez biztosítja azt, hogy a hálózat a tagok számára ne kötöttség legyen, a hálózatból való kilépés költsége így viszonylag alacsony marad. A tranzakciós logika következménye a központi cég és a tagok közötti munkamegosztás jelenlegi gyakorlata: mivel a tagok elsősorban a saját sikerességüket tartják szem előtt, ezért a központi szervező cég kizárólagos feladatává válik a projektek megszerzése. A tagoknak az adminisztratív feltételek (szabályzatok megalkotása) és egyéb erőforrások biztosításán túl nincsen felelősségük a hálózat egészének sikerességében. 2. A tagok információt gyűjtenek egymásról, a jövőbeli együttműködés lehetőségéről (ki mennyire kooperáló vagy versenyző, ki mennyire aktív vagy passzív). Ezek az információk a bizalom mérésére és a későbbi együttműködések feltérképezésére szolgálnak (Makó et al [2003]). Az együttműködés elmélyítésének gátja a külső kényszer vagy lehetőség hiánya: a tagok bár éles versenyhelyzetben vannak a piacon és sokszor egymással is nincsenek eléggé rákényszerítve az együttműködésre. Emiatt hiányoznak a kooperáció pozitív tapasztalatai is, és így a bizalom (tudatos) tanulására sincs lehetőség. Kényszerítő erőként működhetne például a tagok többségénél jelentkező súlyos piaci válság, vagy egy olyan nagy projekt, amelyet egyedül egy tag nem tud teljesíteni. Mindkét eset az együttműködés irányába mozdíthatja el a tagok közötti kapcsolatot, ami katalizálhatja a bizalom tanulási folyamatát. Enélkül nem lehetséges azoknak a mélyebb előnyöknek a kiaknázása, amelyek a hálózatos szerveződésben rejlenek, és amelyeket egy szerzőpáros a következőképpen lát: a hálózatok versenyelőnye mindenekelőtt a hagyományos korporációkét meghaladó tanulási kapacitásukban, jobb alkalmazkodóképességükben és reakciósebességükben ragadható meg (Kocsis-Szabó [2000] p.161., kiemelés az eredetiben).
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 6 II. Bevezetés 2 Célkitűzések A gazdaság és szervezetkutatók között mára már teljesen elfogadott hálózatokról beszélni. A hálózatosodás tetten érhető a társadalom minden szintjén és szektorában. A részletes hálózattipológiák ellenére viszonylag kevés tudható a hálózatok működésének dinamikájáról, a hálózat és környezet illeszkedéséről. Nem világosak a hálózatosodás jelensége mögött meghúzódó tágabb társadalmi okok és következmények sem 3. Az alábbi esettanulmány az MTA Szociológiai Intézetének keretében készülő esettanulmány-sorozat része. A tanulmányban olyan kérdésekre keresem a választ, amelyek békaperspektívából segítenek megérteni a hálózatok működését, dinamikáját. Nem célom tehát a vizsgált hálózat tágabb kontextusba helyezése, az iparági gyakorlat bemutatása vagy best practice kifejlesztése, esetleg más hálózatokkal való összevetése. Ebben a tanulmányban nem törekszem a tanulságok messzemenő általánosítására sem. Mindezek helyett az alábbi kérdésekre keresem a választ: Miért és hogyan jön létre a hálózat? Mitől (nem) működőképes a hálózat? Milyen szerepe van a tanulásnak és a mintakövetésnek a hálózat létrejöttében és működésében? Hogyan befolyásolja a hálózat működését a tagok közötti versengés és együttműködés? Az esettanulmány két nagyobb részből áll. A módszertani bemutatást követően a hálózat tágabb piaci környezetét vázolom. A leírásnak nem a teljeskörű piacfeltárás a célja mint látni fogjuk, erre az adatok több okból sem alkalmasak, hanem az, hogy segítsen megérteni a hálózat tagjainak motivációit, törekvéseit. Mindezt követően kerül sor magának a hálózatnak a vizsgálatára. Módszertan A tanulmányban a hálózatok működését, szerveződését, problémáit szeretném megérteni. Ezekre a kérdésekre kvalitatív eszközzel, azaz interjúkra épülő esettanulmány készítésével kerestem választ. Először összegyűjtöttem a magyar szoftverpiacról fellelhető irodalmat és adatokat. Igen jelentős nehézség volt az időszerű és összehasonlítható adatok beszerzése (a friss adatok beszerzése drága, az ingyen hozzáférhető adatok többnyire aggregáltak, és a térbeli/időbeli összehasonlításra kevéssé alkalmasak). A szektorelemzés részben az így fellelt anyagra, részben a szektorban dolgozó szakemberekkel készült interjúkra épült. Ezeknek az interjúknak a jellege a tájékozódó jellegű beszélgetésektől a félig strukturált interjúkig terjedt. A hálózat bemutatásához először a hálózatot alkotó cégekről igyekeztem információkat gyűjteni. Ennek során meglátogattam a honlapjukat, összegyűjtöttem a velük kapcsolatos cikkeket és az adatbázisokban róluk szereplő adatokat. 2 A tanulmány elkészítéséhez szeretnék köszönetet mondani mindenekelőtt a kutatásban közreműködő cégeknek és azok munkatársainak, továbbá Makó Csabának és az MTA Szociológiai Intézet kutatócsapatának, Deák Jánosnak, valamint Fekete Gábornak. 3 Itt érdemes arra utalni, hogy bár a hálózatosodást gyakran kötik az új gazdaság fogalmához, ezzel kapcsolatban olyan alapvető kérdések maradtak megválaszolatlanok, hogy miben is áll az új gazdaság újsága a régivel szemben.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 7 Ezt követően félig strukturált interjúkat készítettem a hálózat szervezőjével és a hálózatot alkotó cégek vezetőivel vagy vezető munkatársaival. Az interjúalanyok gyakran nem pusztán vezetői, hanem egyben (rész)tulajdonosai is voltak az adott cégnek. Az interjúkra 2004. májusában került sor. Az interjúk vázlatát kérésre előzetesen megküldtem az interjúalanyoknak. A 40-90 perc hosszúságú interjúkra a cégek székhelyén vagy az interjúalanyok által javasolt helyen került sor. Az interjúkat követően elkészült a tanulmány első változata, amelyet az MTA Szociológiai Intézetének munkatársaival megvitattunk. Az ennek nyomán átalakított változatot küldtem meg az interjúban részt vevő cégeknek.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 8 III. Piacelemzés A szoftverpiac mérése és elhelyezkedése a statisztikai rendszerben A statisztikai rendszerben a szoftverfejlesztés az információs technológiai (IT) szektor része. Az IT szektor a kommunikációs területekkel együtt alkotja az infokommunikációs technológiai (ICT) szektort. Noha az ICT és IT szektorok elméletileg jól definiáltak 4, az őket alkotó részpiacokra ez kevésbé igaz. Ebből adódóan a szoftverpiac statisztikai értelmezésére is többféle lehetőség van. Az eltérő értelmezések okai: 1. A szoftver fogalma önmagában nehezen értelmezhető. 2. A szoftverfejlesztési tevékenység gyakran nehezen választható el azoktól a termékektől, amelyekbe beépülnek (például egy autó elektronikáját vagy egy mobiltelefont vezérlő szoftver nem választható el az autótól vagy telefontól), ilyen módon azon cégek köre is nehezen definiálható, amelyek szoftverfejlesztéssel foglalkoznak (szoftverfejlesztő-e például az Audi?). 3. A szoftverfejlesztés ma már ritkán tekinthető önálló tevékenységnek, gyakran IT szolgáltatásokkal is kiegészül (tanácsadás, oktatás, fenntartás, upgrade, support stb.). Ez tovább bővíti az elemezhető cégek körét. Az ICT és IT szektorokra vonatkozóan számos mérés és statisztika készül (igaz, ezek teljes körűen és nyilvánosan ritkán érhetőek el), ugyanakkor a részpiacok bizonytalanabb definíciója miatt a rájuk vonatkozó mérések térben is időben nehezebben hasonlíthatóak össze, töredezettebbek. Ebből adódóan a szoftverfejlesztésről rendelkezésre álló adatok még hiányosabbak. Az adatok és a felmérések hiányossága különösen igaz Közép és Kelet-Európára, így Magyarországra is. A magyar szoftverpiac a világban Az ICT piac mérete Az ICT szektor értékét világviszonylatban 2071 milliárd euróra becsülték 2003-ban, amelyből Közép- Európa 41,7 milliárd euróval, azaz körülbelül 2%-kal részesedik 5. Bár ez az arány igen kicsinek tűnhet, a piacnövekedés üteme magasabb, mint a fejlett országokban. 4 Definiálásáról, méréséről lásd Measuring [2002]. 5 Az adat forrása a European Information Technology Observation (EITO) 2004-es előadásai, melyekben az ICT és IT szektorok helyzetét mutatják be Nyugat- és Közép-Európában. (www.eito.org)
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 9 1. ábra: Az ICT piacok növekedése 12,0% 10,0% 8,0% 9,5% 7,7% 8,1% 7,9% 6,0% 4,0% 2,0% 1,4% 4,3% 0,8% 3,2% 2003 2004 0,0% Világ EU15 Közép-Európa Magyarország Forrás: European Information Technology Observation (www.eito.org) Az ICT szektor kapcsán az OECD azon megállapítására is érdemes felhívni a figyelmet, miszerint Magyarországon 1999-ben az ICT piac részaránya a teljes üzleti szektor hozzáadott értékéből körülbelül 11% volt, míg az ICT szolgáltatások az üzleti szolgáltatások hozzáadott értékén belül körülbelül 4,1%-ot tettek ki (Measuring [2002], p. 23). Ez azt jelenti, hogy az ICT szektor a magyar gazdaság jelentős részét képezi. Az IT piac mérete 6 Az EITO adatai alapján Magyarországon az IT költés 2003-ban 1956 millió euro volt, ami a GDP 3,5%- át tette ki (Lamborghini [2004]). Egy másik elemző cég, az International Data Corporation (IDC) szerint a magyar IT piac valamivel kisebb, 1861 millió dollárnyi volt. Az IT szektoron belül az egyes termékkategóriák megoszlása a következő táblázatban látható. 1. táblázat: Költések megoszlása az IT szektor egyes termékkategóriáin belül (2001) Termékkategória 2001 (millió dollár) Arány a teljes költésen belül Hardver 621 43,2% PC 279 19,4% Szerver 101 7,0% Szoftver 325,8 22,7% Rendszer-infrastruktúra szoftverek * 91,5 6,4% Alkalmazásfejlesztési és rendszerintegrációs 73,3 5,1% eszközök, adatbáziskezelők Alkalmazások 161 11,2% Szolgáltatások 490 34,1% Összesen 1436 100% *operációs rendszerek, rendszer-felügyeleti eszközök, hálózatfelügyeleti és biztonsági szoftverek Forrás: IDC 6 Az 1997-1999 közötti időszakban a magyarországi IT piac méretére, fejlődésére, illetve a közép-európai összehasonlításra vonatkozó néhány további táblázat található a 4. mellékletben.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 10 Látható, hogy a cégek a legnagyobb arányban hardverre költöttek, ezt követték a szolgáltatások és a szoftverek. Ugyanakkor Nyugat-Európában másféle mintázat látható, ott a hardver költések aránya sokkal kisebb, míg a szolgáltatásoké sokkal nagyobb. Ennek oka a magyar piac árérzékenységében kereshető, amely miatt a cégek kevésbé győzhetőek meg arról, hogy a minőség elérése érdekében hardver helyett a nem látható szolgáltatásokra költsenek. Ebből kifolyólag a szoftvereket is gyakran illegálisan használják, ami a szoftvereladásokat csökkenti. A szoftverekre való költés nagyságát mutatja 2001 és 2003 között az alábbi táblázat. Amint látható a szoftverek aránya a teljes IT költésen belül az elmúlt időszakban nőtt. 2. táblázat: Szoftverértékesítés Magyarországon 2001-2003 (millió dollár) Termékkategóriák 2001 2002 2003* Rendszer-infrastruktúra szoftverek** 91,5 101,3 118,9 Alkalmazásfejlesztési és rendszerintegrációs eszközök, adatbáziskezelők 73,3 83,6 97,5 Alkalmazások 161,0 183,9 217,3 Szoftverek összesen 325,5 368,8 433,7 Szoftverek részesedése az informatikai piacból (%) 21,9 22,8 23,3 *előzetes adatok ** operációs rendszerek, rendszer-felügyeleti eszközök, hálózatfelügyeleti és biztonsági szoftverek Forrás: IDC, HVG Foglalkoztatottság a magyar ICT szektorban 3. táblázat: Az ICT Szektor Magyarországon a foglalkoztatottak száma szerint Alszektorok 1998 1999 2000 Fő % fő % fő % ICT gyártás 49 546 48,3 57 660 51,1 70 349 53,2 Ebből iroda-és számológépgyártás 5 377 11 940 11 916 Telekommunikáció 23 335 22,8 22 032 19,5 22 803 17,2 Számítógép és kapcsolódó szolgáltatások 22 694 22,1 25 560 22,6 30 090 22,8 Ebből szoftver készítés és tanácsadás 10 453 12 818 14 978 Egyéb ICT szolgáltatások 6 863 6,7 7 639 6,8 8 947 6,8 A teljes ICT szektor 102 438 100,0 112 891 100,0 132 189 100,0 Forrás: Measuring [2000]-t idézi Tót [2002] A 2000-es adatokat tekintve az ICT szektorban foglalkoztatottak legnagyobb hányada a gyártásban vett részt, a szolgáltatásokban az összes foglalkoztatott kevesebb mint 30%-a volt jelen. A legnagyobb növekedés ebben az időszakban a gyártásban (különösen az iroda és számológép gyártásban), illetve a szoftverkészítés és tanácsadásban ment végbe (mindkét helyen 40%-ot meghaladó növekedés volt 1998 és 2000 között).
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 11 Az ICT szektor szervezeteinek jellemzése Szervezetek száma és megoszlása munkavállalók száma szerint 4. táblázat: A cégek megoszlása az ICT szektoron belül foglalkoztatottak száma szerint (2002) Szektorok 0-9 10-49 50-249 250 és több Nincs adat Összesen Nemzetgazdaság 722 715 26 377 4 798 1 014 105 091 860 022 Teljes ICT szektor 19 493 404 56 5 2 865 22 823 Hardver tanácsadás, szoftver fejlesztés 1 077 19 1 0 180 1 277 Alkalmazói szoftver, programozás 8 943 242 37 1 1 616 10 839 Adatfeldolgozás 3 419 22 13 2 297 3 753 Adatbázisfejlesztés 532 23 1 0 115 671 Iroda és sz.gép javítás 2 129 46 0 0 144 2 319 Egyéb ICT tevékenységek 3 393 52 4 2 513 3 964 Forrás: a KSH alapján Tót [2002] A szervezetek majdnem fele (47,5%) programozással és alkalmazói szoftverekkel foglalkozik. Ugyanakkor a jelentős számú munkavállalót foglalkoztató szervezetek száma meglehetősen alacsony, a 20 főnél többet foglalkoztató cégek aránya nem éri el az 1%-ot. Ugyanakkor azt is fontos észrevenni, hogy az adatot nem szolgáltató szervezetek száma igen magas. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a szoftverfejlesztési tevékenység mennyire nehezen lehatárolható: ebben a táblázatban sem összegezhető egyetlen kategóriában (hisz a szoftverfejlesztésnek része a Hardver tanácsadás, szoftver fejlesztés, az alkalmazói szoftver, programozás és adatbázisfejlesztés is). Az IT szektorban érdekelt szervezetek jellemzésére az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elemzése ad módot. Az IVSZ az informatikai szektor mintegy 250 vállalatát tömörítő érdekvédelmi szervezet. Noha a tömörülésnek nem minden szektorban érintett vállalkozás a tagja, bemutatása azért érdekes, mert képet kaphatunk a szektort alkotó szervezetek tevékenységének sokszínűségéről és árbevételének megoszlásáról. 5. táblázat: Az IVSZ-ben és a KSH adatbázisban szereplő cégek megoszlása a foglalkoztatott létszám alapján IVSZ (2004) ICT szektor (2002) Létszám Cégek Cégek Arány száma száma Arány 1-9 92 36% 8393 95% 10-49 108 43% 404 4% 50-249 45 18% 56 1% 249 és több 8 3% 5 0% Összesen 253 100% 8 858 100% Forrás: IVSZ adatbázis alapján (www.ivsz.hu) A szektort és az érdekképviseleti tömörülést alkotó szervezetek munkavállalók száma szerinti méretstruktúrája egyértelműen különbözik, ami azt jelenti, hogy az IVSZ a jelentős szervezetek tömörülése, a kis és mikrovállalkozások alulreprezentáltak a Szövetségben.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 12 Szervezetek tevékenysége Az ICT szektorban működő szervezetek megoszlását bemutató táblázat tanulsága volt, hogy a szoftverfejlesztés mint tevékenység nem különíthető el világosan. Ezt a tényt egy másik, 2000-ben készült, kifejezetten a szoftverfejlesztésre irányuló felmérés is igazolja (Deák [2000]), amelyben több adatbázis adatait is összevetették igen jelentős eltéréseket találva. Ez abból fakad, hogy sok szervezet feltünteti ugyan a tevékenységi körei között a szoftverfejlesztést, miközben az az árbevétele szempontjából nem képvisel jelentős súlyt, míg más szervezetek amelyek egyébként ezzel foglalkoznak önmagukat más tevékenységi körbe sorolják (például rendszerintegrátorok, IT tanácsadók stb.). E 2000-ben készült vizsgálat végkövetkeztetése, hogy a magyar szoftveriparban mintegy 250-300 vállalkozás működik. Árbevétel Az IVSZ-be tömörülő cégek súlya nem csak a foglalkoztatottak számában tükröződik, hanem az IVSZ adatbázisában szereplő cégek árbevétel szerinti megoszlásán is. Látható, hogy a cégek igen kis hányada produkálja a cégek összes árbevételének jelentős hányadát. 6. táblázat: Az IVSZ cégek árbevétel szerinti megoszlása (millió Ft) Árbevétel kategória (millió forint) Szervezetek száma Arány 0-100 82 49,4% 101-500 56 33,7% 501-1000 21 12,7% 1001-2500 3 1,8% 2501-5000 1 0,6% 5001-3 1,8% Összesen 166 100,0% Forrás: IVSZ adatbázis alapján (www.ivsz.hu) A 2000-es szoftverpiaci felmérés (Deák [2000]) is hasonló tendenciáról árulkodik. A felmérésben vizsgált, a szoftverkészítésben érdekelt mintegy 150 cég árbevételmegoszlása a következőképpen alakult: 7. táblázat: A vizsgált cégcsoportok árbevétel-arányai (1998) árbevétel-kategóriák A cégek száma A cégcsoport számaránya A cégcsoport részesedés az összárbevételből 5 mrd Ft felett 5 3% 27% 2,5 mrd - 5 mrd 12 8% 29% 1 mrd - 2,5 mrd 21 13% 24% 500 M - 1 mrd 18 11% 10% 100 M - 500 M 57 36% 10% 100 M Ft alatt 46 29% 1% Összesen 159 100% 100% Forrás: Deák [2000], p.56.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 13 Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy még a legnagyobb árbevételű magyar cégek is kicsinek számítanak nemzetközi összehasonlításban. A hazai szoftverfejlesztő cégek tipológiája 7 A hazai szoftverfejlesztő piacon működő cégek árbevételük, munkavállalóik létszáma, tevékenységük és tulajdonosuk által jól jellemezhető csoportokba sorolhatóak. I. Mikrovállalkozások Egy-két főből álló programozói gárda, többnyire amatőr programozói tudással, ami azt jelenti, hogy tevékenységük gyakran nélkülözi a fejlesztői módszertanokat. A piaci mechanizmusokat, a piac fejlődését jelentősen nem befolyásolják, leginkább a saját mikrokörnyezetük igényeit elégítik ki, esetleg beszállítóként működnek közre. II. Kisvállalkozások 20-25 fő alatti vállalkozások, amelyek többnyire regionális igényekre koncentrálnak. Jelentős a szerepük az ügyviteli szoftverek terén, amelynek oka, hogy a 80-as években az ilyen típusú szoftverek fejlesztése a virágkorát élte. Ekkor számos regionális brand alakult ki, amelyek a mai napig fennmaradtak köszönhetően annak, hogy ezek fejlesztéséhez, karbantartásához leginkább a programot fejlesztő gárda ért. Ebből fakadóan a szoftverek naprakészek, folyamatosan frissülnek. Célpiacaik általában a kisvállalkozások. III. Magyar nagyvállalatok Olyan 50-100 fős vállalkozások, melyeknek többnyire már nem csak egy termékük van. Célcsoportjukat nem a kisvállalatok képzik. Gyakran leányvállalatokkal rendelkeznek egy vagy néhány fejletlenebb piacon is. A cégeket leginkább a lökéshullámszerű kapacitásigények jellemzik. A szoftvertermékek változtatása és bevezetése nagy komplexitású, nagy kapacitásigényű feladat, amely azonban csak átmeneti időre jelentkezik. Az egyik legnagyobb kihívásnak ezért a rugalmas kapacitásmenedzsment tekinthető. IV. Multinacionális vállalatok és azok helyi leányvállalatai Erős nemzetközi munkamegosztást érvényesítenek, a feladatok elvégzésére erőforráspoolokat alakítanak ki. Többnyire a szoftver magját képező rendszert fejlesztik maguk, a hozzá való modulokat, alkalmazásokat már másokkal fejlesztetik. Dilemmák és nehézségek a magyar szoftveriparban Mérethatékonyság és erőforrásoptimalizálás: általánosságban a szoftverpiacon a 100 fő feletti cégek számítanak nagynak, míg a 20-25 fő jelenti a kritikus tömeget mérethatékonyság szempontjából (Deák [2000]). Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy az optimális méretnagyság és a kritikus tömeg mindig függ a konkrét tevékenységtől (más létszám szükséges operációs rendszer fejlesztéshez és más könyvelő program karbantartásához, frissítéséhez). Általánosságban azonban elmondható, hogy a szoftverfejlesztés során állandó dilemma az erőforrások lekötésének megoldása, ami a szoftverfejlesztési tevékenység intenzitásának (és ezáltal erőforrásigényének) ingadozása miatt következik be. A fejlesztés bizonyos fázisaiban nagy 7 Az alábbi tipológia az egyik szakértői interjú során hangzott el.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 14 erőforrásokra van szükség, később ennél jóval kisebbekkel is megoldható a feladat. Sok cég így kisebbnagyobb beszállítói háttérrel dolgozik, amelyek hol jobban, hol lazábban kötődnek a cégekhez. Piaci méret megteremtése: a szoftverpiacon a termékeknek és a szolgáltatásoknak több csoportját lehet megkülönböztetni. Egy lehetséges csoportosítást mutat be a 9. táblázat. 8. táblázat: A szoftverpiaci termékek és szolgáltatások csoportosítása Szoftver-termékek Szolgáltatások 1. alapszoftverek, rendszer infrastruktúraszoftverek 2. testreszabás, paraméterezés, 1. tanácsadás és rendszertervezés 2. fejlesztő eszközök, -rendszerek hozzáfejlesztések 3. alkalmazások 3. adaptálás, lokalizáció a. modellező eszközök 4. rendszerimplementálás b. üzleti alkalmazások 5. rendszerintegráció c. Ipari és mérnöki alkalmazások 6. oktatás-képzés 7. internet-szolgáltatások 8. felhasználói támogatás (support) Forrás: Deák [2000] p. 39 Maga a szoftverfejlesztési folyamat irányulhat készülő vagy már létező rendszerekhez való hozzáfejlesztésekre (például modulok elkészítésére), illetve önálló szoftvertermékek fejlesztésére is. Ez utóbbiak lehetnek univerzális igényeket kielégítésére készülő, ún, dobozolt termékek (például egy dokumentumkezelő szoftver), illetve speciális feladatok ellátására kifejlesztett egyedi rendszerek is (például az OEP vagy az APEH nyilvántartási rendszerei). Dobozolt (univerzális) termékek fejlesztésére a magyar piac meglehetősen kicsi, ritkán lehet elérni azt az optimális eladott példányszámot, amely mellett egy szoftver fejlesztése és reklámozása megtérülne. Ezen a piacon ráadásul a nemzetközi cégek szoftvereivel kell a magyar cégeknek felvennie a versenyt. Éppen ezért a saját rendszereket fejlesztő cégek számára létfontosságú, hogy a regionális vagy a nemzetközi piacra kijussanak. Erre többnyire niche-piacokon van lehetőség (lásd például Graphisoft, Recognita). Részvétel a nemzetközi munkamegosztásban: a saját fejlesztésű termékek kis piacából adódóan a hazai cégek számára itthon elsősorban az egyedi rendszerek fejlesztése, illetve a már létező rendszerek karbantartása, továbbá migrálása jelent esélyt (a migráció során egy régebbi rendszert új működési platformra helyeznek, ami alkalmanként a teljes szoftver újraírását is jelentheti). Az ilyen tevékenységek elsősorban hazai piacokon hasznosulnak, csakúgy mint a nagy nemzetközi rendszerekhez való hozzáfejlesztések, illetve az ilyen rendszerek lokalizálása (helyi piacra való alkalmassá tétele), illetve a helyi felhasználói támogatás (support) biztosítása. Ezeket a tevékenységeket gyakran a nemzetközi céggel együttműködésben végzik a magyar cégek, amire azért van lehetőség, mert a szoftverek bevezetésére, telepítésére, helyi igényeknek megfelelő konfigurálására csak a hazai cégeknek van kapacitása (a nemzetközi cégek működése erősen épít a belföldi beszállító és alvállalkozó cégekre). Az ilyen tevékenységeknek a szerepe igen nagy, mert a magyar piacon a felhasználók akkor is nagyobb bizalmat szavaznak a nemzetközi cégek által kínált univerzális szoftvereknek, ha egyében az a feladat magyar fejlesztésű szoftverrel is ellátható lenne. Ugyanakkor a tendenciák azt mutatják, hogy még a dobozolt termékek esetén is gyakran van szükség további alkalmazások hozzáfejlesztésére. Kitörési pontot jelenthet még a nemzetközi cégeknek való bedolgozás is, ez esetben a folyamat végterméke többnyire nem Magyarországon hasznosul. Alaprendszerek, operációs rendszerek fejlesztésébe való bedolgozásra többnyire nincsen mód (ezeket a nagy cégek nem szívesen engedik ki
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 15 a kezükből), sokkal inkább az alkalmazások jelenthetnek lehetőséget a magyar cégeknek. Ezeken a piacokon a magyar cégek igen erős versennyel találják magukat szemben, elsősorban indiai, orosz, ukrán és ír vállalatok jelentenek erős konkurenciát (árban és képességekben egyaránt). Gyakori feltételezés, hogy a szoftverfejlesztésben az indiaiaknál drágábbak vagyunk. Ebben a szektorban egy emberóra költsége körülbelül 25 dollár Indiában, ami évi 2000 órával számolva évi 50 ezer dollár, azaz hozzávetőleg 10 millió Ft árbevételt jelent (az Egyesült Államokban egy emberóra költsége kb. 100-150 dollár). Magyarországon egy cég jelenleg egy emberen körülbelül szintén 10 millió forintot árbevételt realizál, ami azt jelenti, hogy az árszínvonal hasonló. Jelentősebb elmaradásunk van cégméretben, szakértelemben és nyelvtudásban 8. További nagy hátrányt jelent az is, hogy az újdonságerejű fejlesztések a fejlett országokban (például az USÁ-ban), az ottani igények alapján indulnak be, ahol a magyar cégek nincsenek jelen. Verseny és együttműködés a magyar IT piacon A magyar IT piac kis mérete miatt a jelentősebb méretű cégek száma viszonylag alacsony, ezért ezek a szervezetek jól ismerik egymást. Fokozottan igaz ez az IT részszektorát jelentő szoftverfejlesztési piacra. A multinacionális cégek sajátos, hazai beszállítókra épülő üzleti modellje, valamint a magyar vállalatok változó kapacitásigénye kedvez az együttműködésnek Jól jellemzik ezt a helyzetet a 2000- ben készített szoftverpiaci felmérés eredményei is, melyek az együttműködés magas arányait tükrözik. 9. táblázat: A szoftveriparon belüli együttműködés Igen válaszok Összes válasz Az igen aránya Beszállítók igénybevétele 28 46 61% Alvállalkozók igénybevétele 24 46 52% Közvetlen értékesítés alkalmazása 35 46 76% Disztribútorok igénybevétele 15 46 33% Viszonteladók igénybevétele 12 46 26% Beszállítás más cégek felé 15 46 33% Alvállalkozás más cégek felé 22 46 48% Forrás: Deák [2000] p. 61. Eközben azonban a szervezetek ádáz harcot is folytatnak egymással a megrendelésekért (különösen így van ez az IT recesszió időszakában). 8 A fenti adatok egy interjú során hangzottak el.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 16 IV. Egy szoftverfejlesztő hálózat bemutatása: a NET 9 A NET rövid története A NET tizenkét, a szoftverfejlesztésben és szoftverértékesítésben érdekelt cég közreműködésével 2002 őszén jött létre 10. A létrehozás okairól az egyik interjúalany így számolt be: Láttuk a magyar piacon, hogy itt van egy csomó informatikai cég, közepes vállalati mérettel, jó technológiával, és mégis a külpiacra való lépés korlátokba ütközik. Milyen korlátokba? Például a külföldi megrendelők vagy külföldi nagy IT cégek azt látják, hogy [a vállalati méret] 50 fő, 60 fő, 70 fő, valahogy kicsi. Megnézik az alaptőkét 5 millió, 10 millió, 15 millió, 20 millió, háát, megbízható-e, a háttere, végül nem adják oda [a projektet]. Mit lehetne csinálni? Akkor jött az az ötlet, hogy próbáljunk összeállni, és valamiféle formát adni ennek az összeállásnak, és próbáljuk meg egységesen reprezentálni a magyar szoftverpiacot. (Delta vállalat igazgatója) A közös fellépés ötlete Halász Ernőtől származott, aki maga is egy külföldi előadás során hallott először az off-shore software industry-ról még 1998-ban. Ezt előbb az előadó magyarországi meghívása, majd 2000-től a hazai vállalatok szervezkedése követte. A kezdeti tárgyalásokra meghívott körülbelül húsz szervezet többnyire baráti-ismerősi alapon gyűlt össze. Egy vagy két olyan cég volt, amelyet senki vagy csak kevesen ismertek. Bár volt olyan, hogy huszonötnél is többen ültek az asztal körül, végül a kétéves folyamat végére tizenkét szervezet vállalta a részvételt és a kétmillió forintnyi anyagi hozzájárulást a NET felállításához. Úgy is alakult ki ez az egész dolog, hogy a fő guruk, akik harminc éve vagy húsz éve vannak a szakmában, akik mindenkit ismernek, ismerik egymást, ők leültek és elkezdték kitalálni Amíg az létrejött, hogy pontosan kik lesznek azok a cégek, mi lesz a felállás, ha esetleg projekt jön, hogy fogjuk azt egymás között elosztani, azzal rengeteg sok idő ment el, legalább két év Volt még egy-két cég, aki szintén akarta, a többi cég meg hol akarta, hol nem, azt mondták, hogy beszállnak, de amikor pénzt kellett betenni, akkor már mégsem tettek bele pénzt, voltak olyan cégek, amelyek inkább saját maguk próbálnak meg érvényesülni és nem kérnek ebből. (Delta vállalat igazgatója) A megalakulásban szerepet játszott az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) is. A kapcsolatot leginkább személyi összefonódások jelentették: mindkét szervezetből kerültek a NET élére személyek, akik aktív szervezőként és kapcsolataik révén igyekeztek a NET számára lehetőségeket teremteni. Az NJSZT sokáig irodát is biztosított a NET részére. Ezek a szervezetek tehát főként a NET-szervezőkhöz fűződő személyi kapcsolatok révén kerültek be a NET-be. A megalakulást követően létrejött az arculat (honlap), kialakították a közös minőségbiztosítási és projektmenedzsment elveket, megállapodtak az egységes árazásban. Létrejött egy közös erőforrás- 9 Az eredeti hálózat nevét megváltoztattam. Hasonló módon az interjúalanyok is álnéven szerepelnek. Az esettanulmány a NET történetét 2004. június 1-ig dolgozza fel. 10 Az interjúalanyok a NET nevet kettős értelemben használták: jelölték vele a hálózatot általában, és hivatkoztak vele arra a cégre (a NET Kft-re), amelyet a hálózatban résztvevő 12 cég hozott létre. A továbbiakban a NET nevet a NET Kft értelemben használom, az interjúbetétekben azonban a másik értelmezés is előfordulhat.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 17 adatbázis is 11, igaz ennek létrehozása csak sokadik nekifutásra sikerült, és ma már ritkán frissül 12. Elérhetőek szerződés minták (Contract template), valamint a különböző policyk, az eljárások leírásai, illetve számos dokumentumkezdemény is. Mindeközben részben a működés első tapasztalatai nyomán megkezdődött a működési elvek finomítása (ahogy az egyik interjúalany nevezte, a szindikátusi szerződés ) is. Más magatartási normák kevésbé tudatos módon rögzültek (ezeket lásd később). 2003 tavasz környékén a szervezet erőforrásai megcsappantak, az indulás és a kezdeti működési költségeket a bevételek nem fedezték (kezdeti tőkéje a tulajdonosok üzletrészéből származott, saját bevételnek az általa szerzett munkák utáni részesedés tekinthető 13 ). A tagvállalatok elutasították a tőkeemelést, ugyanakkor a legtöbben valamilyen formában megkíséreltek hozzájárulni a NET működéséhez (volt, aki irodát biztosított, mások pályázatot írtak vagy szükség esetére ügyvédeket ajánlott fel). Ekkor költözött a NET az NJSZT-ből az egyik NET-tag telephelyére, ahol jelenleg is megtalálható. Ezzel egyidőben leváltották az ügyvezető igazgatót is, akit azóta igen sokan követtek e poszton. A fluktuáció az alkalmazottak kapcsán is fennáll: a NET-nek a működése során átlagosan 2-4 fizetett alkalmazottja volt, jelenleg egy alkalmazott van, többen részmunkaidőben vagy szerződéssel dolgoznak a NET-nek. A NET szervezeti struktúrájának része a NET-tagok delegáltjaiból álló, háromfős, felügyeleti szerepet ellátó ellenőrző bizottság. Ez a testület ugyan formálisan ma is létezik, de jelenleg nem tölt be érdemi szerepet. A NET tagjainak jellemzése Általános jellemzés A NET tagjait magyar tulajdonú, részben szoftverfejlesztéssel foglalkozó, magyar viszonylatban jelentős méretű cégek alkotják. Legtöbbjüket 1990 után alapították, a cégek tehát igen fiatalok. Az összes cég Budapest székhelyű. Az alapítás óta egy cég csatlakozott a NET-hez. Néhány alapító cég a NET megalakulása óta jelentős változáson ment keresztül. Egyiküket felvásárolták, egy másik cég pedig megszűnt, üzletrészét a belőle kivált cég vette meg. Egy cégről semmilyen információ nem volt elérhető. A legtöbb cég magyar magánszemélyek és vállalkozások tulajdonában áll, a cégek tulajdonosai gyakran közvetlenül vesznek részt a tulajdonolt cég irányításában (azaz a tulajdonosi és menedzseri feladatok még nem váltak szét). A tizenkét cég 2001-es összárbevétele meghaladja a 21 milliárd Ft-ot, alkalmazottaik száma hozzávetőlegesen 800 fő 14. Az árbevétel és a létszám alapján is igen nagy a szóródás: az árbevétel 350 millió Ft és 6 milliárd forint (2001-es adatok), az alkalmazottak száma 31 és 220 fő között mozog. Noha az interjúk során nem vizsgáltam, ezek a számok olyan méretű cégeket sugallnak, amelyek differenciált struktúrával, a munkamegosztás magas fokával rendelkeznek (azaz a legtöbb vállalati funkció, így például az értékesítés vagy a marketing már elkülönülten létezik). A cégek profilja (tevékenységi köre) meglehetősen heterogén. A legtöbb cég természetesen fő tevékenységként szoftverfejlesztéssel és ahhoz kapcsolódó szolgáltatással foglalkozik, ami erősítheti a 11 Az adatbázis három szintből épül fel: egyéni képességek (frissítve hat havonként), az egyes cégek erőforrás adatbázisa (frissítve három havonként) és a NET erőforrás adatbázisa (frissítve havonta). Az első szint egyénekre lebontva tartalmazza a munkaköröket, az ipari képességeket, a szoftver-kompetenciákat és a nyelvtudást. Ezek egyben a képességfejlesztési tervek alapjai is, amit a NET tagjai elvileg összehangolnak. Az egyes cégek erőforrás adatbázisa aggregáltan tartalmazza a munkaköröket, kompetenciákat. Ehhez egy cégnek minimálisan öt fő szoftverfejlesztővel és prezentációs képességgel kell rendelkeznie. A NET adatbázis aggregáltan tartalmazza a NET tagok kapacitásait munkakörök, iparági tapasztalatok, technikai készségek és nyelvtudás alapján. 12 Ugyanez igaz a honlapra is. A sajtóban ehhez hasonló módon szintén nagyon kevés hírt lehet olvasni a NET-ről. 13 Ennek dilemmáiról később részletesebben is beszámolok. 14 Az elérhető nyilvántartások és statisztikák még akkor sem voltak feltétlenül naprakészek, ha azok a cégek honlapjairól származtak.
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 18 hálózaton belüli versengést. Az együttműködés mellett szól azonban, hogy a szoftverfejlesztés a cégeken belül iparágra (pl. bankszektor) vagy speciális igényekre (pl. adatbiztonsági szolgáltatások) fókuszált. Ennek megfelelően a szoftverfejlesztő cégek legnagyobb hányada saját fejlesztésű termékekkel is jelentkezik. Termékek szintjén a dokumentumkezelő és nyilvántartó programok esetén azonosítható be jelentős hálózaton belüli verseny (több cég is kínál ilyen típusú szoftvert). Az IT szolgáltatások között gyakorlatilag mindent meg lehet találni. Ezek közül is kiemelkedik az IT tanácsadás és a rendszerintegráció, mindkettőnek vannak specialistái a NET-tagok között. A szervezetek között találhatók kakukktojások is: az egyik szervezet árbevételének döntő hányada hardverkereskedelemből származik, egy másik cég profiljába pedig igazából nyomdai és kellékanyagszolgáltatások tartoznak (kiegészülve némi support és consulting tevékenységgel). Érdemes megjegyezni, hogy a NET-et alkotó cégek számos tagjának egy vagy több leányvállalata is van. Ezen túlmenően a legtöbb cég más, lazább hazai (például IVSZ, AmCham, NJSZT) és külföldi hálózatokban is részt vesz. Célok, elvárások és eredmények Célok A hálózat világosan rögzített célkitűzése volt a külföldi elsősorban az amerikai és nyugat-európai piacon való megjelenés. A szoftverpiac sajátosságaiból adódóan a betörés feltétele a megfelelő méretnagyság elérése, a versenyképes árak és a szükséges kompetenciák biztosítása. A NET tehát elsősorban erőforráskoncentráló hálózatnak tekinthető. Erre utal az alábbi idézet is: Főleg az a baj, hogy olyan nagy volumenű projekt nem jött, amiben reménykedtünk. Nem akkora, hogy egy kis csapat, egy meglévő kis kapacitás meg tudja oldani, hanem amire tényleg létre kell hozni azt a koncentrációt, azt a 150 vagy 200 embert, amivel senki sem rendelkezik a jelenlévők közül, amivel már nagyot lehet egy ilyen munkával alkotni. De ilyen feladatok az én ismereteim szerint nem, még a láthatáron sem nagyon mozogtak. (Alfa vállalat igazgatója) Nem volt cél a magyar piacon való egységes fellépés, később azonban a szervezet működésének talán a külföldi munkák elmaradása miatt mégis lett egy ilyen vetülete. Ez azonban a versenytörvények miatt sem ölthet határozott formát. nem is azt mondom, hogy maga a NET lép fel a magyar piacon egységesen, hanem a NET tagvállalatok időnként, jobban ismerik egymást, jobban egymás eszébe jutnak először. (Halász Ernő, a NET igazgatója) Elvárások A NET tagvállalatok eltérő motivációval és elvárásokkal érkeztek a szervezetbe. Elsősorban a saját szervezet hálózatban betöltött szerepének definiálása és a hálózattal szemben támasztott elvárások nagysága határozza meg a NET-hez fűződő viszonyt. Az alábbi idézetek világosan tükrözik a megfogalmazott elvárásokban mutatkozó különbségeket: Kimondottan a nagy projektek kedvéért csatlakoztunk ehhez a hálózathoz, valószínűleg mások is, mert a kis projekteket maguk is meg tudják csinálni. (Alfa vállalat igazgatója) Én ezt ugyanúgy kezelem, mint a tanfolyamokat. Ha 10-15%-nyi hozzáadott értéket tudunk belőle szerezni, akkor már megérte. (Gamma vállalat igazgatója) Teljesen non-profit katalizátorként működik a dolog [a NET], nem az az elvárás, hogy ebből bárki meggazdagodjon, de azért a cégek gazdagodjanak belőle, nem feltétlenül pénzben, hanem információban, kapcsolatokban vagy egyéb dolgokban. (Gamma vállalat igazgatója)
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 19 Azt látom benne, hogy egy nagyobb cégnek relatív kicsi investment egy ilyen. Tehát ez egy próbálkozás lehetett mindenki másnak. Aki hajlandó volt ennyit kockáztatni, az vagy elveszti a kockáztatott egy-két millióját, vagy pedig lehet, hogy szerez egy üzletet, de az az egy-két milliót azonnal visszahozza. Vagy egy kapcsolatrendszert. Én úgy gondolom, hogy aki egy kicsit mozgott, jobban mozgolódott, azok, akik ebben részt vesznek. (Epszilon vállalat igazgatója) A magyar piac elég kicsi. Egyébként Ti nem jutottatok volna ki a magyar piacról? De igen. Ez csak egy plusz csatorna. (Epszilon vállalat igazgatója) A hálózatban mindenki a bővülés, terjeszkedés lehetőségét látja. Különbség abban tapasztalható, hogy a NET milyen szerepet játszik egy-egy tagvállalat ilyen törekvésében (kiegészítő vagy éppen kizárólagos). Ezzel összefügg az is, hogy az adott cég számára a bővülés két formában is végbemehet, így jelentheti 1. a tevékenységi körön belül meglévő felesleges kapacitások kihasználását (például az éppen nem foglalkoztatott szoftverfejlesztők lekötését ), vagy 2. a tevékenységi kör bővítését. Ez utóbbihoz új kapacitások kiépítésére lehet szükség. A hálózat a kapacitáskiépítés egy részének megspórolását vagy a kiépítéshez szükséges tapasztalatot biztosíthatja. A hálózaton belül mindkét bővülésre van példa, noha a felesleges kapacitások lekötésének igénye nagyobbnak tűnik. Eredmények A NET rövid, másfél éves működését a tagok igen vegyesen értékelték. A leggyakoribb véleményt jól tükrözi az alábbi idézet: Hát vannak üzletek, van árbevétel, amit a NET tevékenységének következtében lehet realizálni. De nem lehet azt mondani, hogy az erkölcsi sikeren túl hatalmas üzleti siker lett volna. (Halász Ernő, a NET igazgatója) Tény, hogy a NET közvetlenül és állandóan nincsen jelen Amerikában és Nyugat-Európában, és hiányoznak azok a nagy projektek is, amire a tagok végső soron létrehozták a hálózatot. Ugyanakkor voltak, akik eredményként értékelték, hogy egyáltalán mozgás kezdődött külföldön, és a NET megjelent amerikai és európai konferenciákon, vásárokon. A kisebb cégek számára a NET olyan esélyt jelent a külföldön való megjelenéshez, amelyet egymaguk nem tudnának megoldani, egy nagyobb cégcsoport keretében viszont igen. Természetesen a NET a hazai államigazgatási szervezetekkel (Informatikai és Hírközlési Minisztériummal), illetve a nagy nemzetközi cégekkel (HP, Sun, Oracle, IBM) is szervezett találkozókat. Az együttműködés gondolatának megfogalmazódása is egyfajta eredménynek tekinthető, hiszen a tagok alapvetően nem piaci kényszerek között hozták létre a hálózatot. Ezt pedig a jövőre nézve néhányan igen biztatónak tartják. Nem mondanám azt, hogy valami hallatlan nagy üzleti siker született erről, de az mindenképpen számomra nagyon érdekes dolog, hogy egyáltalán, hogy abszolút alulról, minden támogatás nélkül a résztvevők saját pénzén lehetett ilyet csinálni, mert nem triviális, hogy lehet ilyet csinálni. (Halász Ernő, a NET igazgatója)
Esettanulmány egy magyar szoftverfejlesztő hálózatról 20 A hálózat működése Az elvárások és eredmények közti különbség megértéséhez a hálózat működését szükséges megérteni. Erre a következők részletezésével teszek kísérletet: a tagok és a NET közötti munkamegosztás bemutatása, a projektek elosztásának logikája a tagok között, a NET szervezeti modellje (bevételei, tulajdonlás, szervezeti működés és felépítés), a NET tulajdonosi struktúrája és új tagok belépése, a hálózaton belüli kommunikáció. Munkamegosztás a tagok és a NET között Az elvárások sokszínűsége mellett abban is jelentős eltérés tapasztalható, hogy az egyes tagvállalatok hogyan értelmezik a saját szerepüket, feladatukat a hálózatban. Az alábbi idézetek az értelmezés sokszínűségét tükrözik: Lehet, hogy nekünk is több energiát kellett volna fektetnünk abba, hogy megpróbáljuk az ilyen dolgokat. Lehetett volna költeni a marketingre, elindítani egy csapatot, hogy ezzel foglalkozzanak, de lehet, hogy utólag nézve nem helyes módon azt reméltük, hogy az ellenkező irányba fog működni, hogy a NET az a csapat, amelyik keresi a projekteket és fog bennünket megkeresni. (Alfa vállalat igazgatója) Van egy olyan érzésem, hogy néhány cég ezt a NET-et úgy kezelte, hogy akkor most kétmillió forintért megnyugtatom a lelkiismeretemet: én ezzel foglalkoztam, ezzel az egész külföldi munkavégzéssel, és akkor utána csináljanak meg mindent hozzá, szállítsák csak az üzleti lehetőségeket sorba számunkra. (Béta vállalat igazgatója) Mi akadályozza meg a NET tagokat abban, hogy a NET-et kihagyják [az együttműködésből]? A NET csak arra van, hogy olyan munkákat szerezzen meg, amelyeket a NET-ek [NET-tagok] egyébként nem tudnának megszerezni. Amit egy tagvállalat magának megszerez, az az övé. (Béta vállalat igazgatója) Csak a NET-nek kell nyitott szemmel járnia és munkát kerítenie a tagoknak, vagy a tagoknak is van ilyen felelőssége? Ez jó kérdés, szerintem nincs ilyen felelősségük. De szerintem a tagok vannak olyan okosak, hogyha látnak olyat, amihez az kell, hogy 500 embert fel tudnak mutatni, akkor legfeljebb azt mondják, hogy én vagyok a cég, de benne vagyok olyan klaszterbe vagy csoportosulásba, ami egyébként 500 fő, tehát ha erre van kedves vevő szükséged, akkor tudom biztosítani. (Epszilon vállalat igazgatója) A NET-nek marketing központnak kell lennie, ami összefogja és egy közös arcot mutatna, mint amelyik tud kicsi arcot is mutatni, és nagy arcot is mutatni. Mint egy divizionális szervezet. (Epszilon vállalat igazgatója) Az idézetek arról árulkodnak, hogy a tagok különbözőképpen gondolkodnak arról, hogy általánosságban milyen munkamegosztásnak kell(ene) érvényesülnie köztük és a NET között. A munkamegosztás részletesebb vizsgálatához két tevékenységre érdemes fókuszálni: egyrészt a projektek megszerzésére, másrészt azok lebonyolítására 15. Az idézetek alapján a tagvállalatok a NETnek alapvetően az első feladatban tulajdonítanak szerepet. Különbség abban látható, hogy a NET-nek milyen mértékben kell kiegészítenie (esetleg teljes egészében helyettesítenie) az adott tagvállalat piac és projektkeresési törekvéseit. 15 Természetesen további tevékenységek is léteznek, például a NET adminisztratív irányítása (szabályzatok létrehozása, taggyűlések kezelése), belső kommunikáció stb. Ezek azonban a munkamegosztás szempontjából kevesebb jelentőséggel bírnak, illetve a későbbiekben részben kitérek még rájuk. Az is érdekes kérdés lenne, hogy a tagok között jelentkezik-e bármilyen munkamegosztás a hálózattal kapcsolatban.