EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2009.07.13. C(2009)5645 Tárgy: N 35/2009. számú állami támogatás Magyarország Módszertan a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a mezőgazdasági és a halászati ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámításához Tisztelt Uram! 1. ELJÁRÁS (1) A magyar hatóságok 2009. január 23-án kelt és a Bizottságnál ugyanazon a napon iktatott levelükben az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében módszert jelentettek be az állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámításához. 2009. május 13-án és május 27-én kelt leveleikben kiegészítő információkat szolgáltattak. (2) 2008. november 12-én a Bizottság jóváhagyta az N 201/a/2007. számú támogatás keretében bejelentett, Módszertan a Hitelgarancia Zrt. által nyújtott kezességvállalás támogatástartalmának kiszámításához elnevezésű módszert, amely egyezik a tárgybeli számítási módszerrel. A jóváhagyott számítási módszer a mezőgazdasági és halászati célúak kivételével valamennyi kezességvállalásra kiterjedt. A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kezességvállalások támogatástartalmának kiszámítási módjával a mostani bejelentés foglalkozik. Őexcellenciája Dr BALÁZS Péter Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles Belgique, Europese Commissie, B-1049 Brussel België, Telefon: 32 (0) 2 299.11.11
2. A MÓDSZER LEÍRÁSA 2.1. Célkitűzés (3) A mezőgazdasági kezességvállalások támogatástartalmának kiszámítási módszere. 2.2. Időtartam (4) A Bizottság jóváhagyásától kezdődően 2013. december 31-ig. 2.3. A módszer hatálya (5) A magyar hatóságok az állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámítására szolgáló módszert (a továbbiakban: számítási módszer vagy módszer) jelentettek be a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 1 (a továbbiakban: 1857/2006/EK rendelet) (14) preambulumbekezdésében, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 2 (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) (21) preambulumbekezdésében és 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában, és a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2008. július 22-i 736/2008/EK bizottsági rendelet 3 (a továbbiakban: 736/2008/EK rendelet) (18) preambulumbekezdésében és 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában foglaltaknak megfelelően. (6) Miután a Bizottság elfogadta a bruttó támogatástartalom kiszámításának módszerét, az állami kezességvállalásokat tartalmazó támogatási rendszereket átláthatónak lehet tekinteni a fent említett bizottsági rendeletek értelmében, amennyiben az állami kezességvállalás támogatástartalmát az elfogadott számítási módszer alapján határozták meg. (7) A magyar hatóságok a de minimis támogatásokra vonatkozó szabályok szerint nyújtott kezességvállalásoknál is ezt a számítási módszert kívánják alkalmazni. Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való 1 2 3 HL L 358., 2006.12.16., 3. o. HL L 214., 2008.8.9., 3. o. HL L 201., 2008.7.30., 16. o. 2
alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet4 (a továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet) és a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet5 (a továbbiakban: általános de minimis rendelet) lehetővé teszi, hogy a tagállamok olyan módszert alkalmazhassanak annak megállapítására, hogy a kezességvállalásban foglalt támogatástartalom nem haladja-e meg a de minimis küszöbértéket, amelyet a Bizottság például az 1857/2006/EK rendelet alapján tett bejelentés után elfogadott, amennyiben a jóváhagyott módszer kifejezetten az adott de minimis rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses kezességvállalások és alapul szolgáló ügyletek típusaival. 2.4. A garanciaintézmény (8) A módszert a 2008. április 11-ig Hitelgarancia Zrt-nek nevezett Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (a továbbiakban: HG Zrt.) alkalmazza. A HG Zrt-t a magyar állam és magyar kereskedelmi bankok alapították azért, hogy készfizető kezességvállalás nyújtásával hozzásegítse a kis- és középvállalkozásokat kölcsönök és bankgaranciák igénybevételéhez. A vállalkozás által nyújtott szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a kkv-k projektjeinek finanszírozásához egybefogják az állami és a banki eszközöket, valamint a hitelfelvevő vállalkozások saját forrásait, és hogy e források között ésszerű kockázatmegosztást alkalmazzanak. (9) A tulajdonosok közül a Magyar Köztársaság kormánya 50,02 %-os tulajdonrésszel rendelkezik a vállalkozásban, amely 50 % + 1 szavazatot jelent. A teljes mértékben állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB Zrt.) szintén rendelkezik 13,97 % tulajdonrésszel. A további tulajdonosok között nagyobb kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, vállalkozói érdekképviseleti szövetségek és különféle érdekcsoportok találhatók. (10) A HG Zrt. 1992. december 7-én kezdte meg működését. Portfóliójának volumene 2007 végén 315 milliárd HUF volt, amelyből a mezőgazdasági és halászati portfólió 11 milliárd HUF-ot képviselt (631 érvényes szerződéssel). A vállalkozás által a kkv-k hitel- és garanciafelvételeihez nyújtott kezességvállalásokra az állam kezdettől fogva viszontgaranciát vállalt. 2.5. Az alapul szolgáló ügylet (11) A módszert beruházási hitelhez és forgóeszközhitelhez nyújtott készfizető kezességvállalásoknál, valamint termelőeszközök beszerzésére igénybe vett pénzügyi lízinghez nyújtott kezességvállalásoknál alkalmazzák majd. 4 5 HL L 337., 2007.12.21., 35. o. HL L 379., 2006.12.28., 5. o. 3
2.6. Kedvezményezettek (12) A módszer alkalmazásában a kezességvállalás kedvezményezettje kizárólag olyan vállalkozás lehet, amely az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete értelmében kis- vagy középvállalkozásnak minősül. (13) A módszer nem alkalmazható nehéz helyzetben lévő olyan vállalkozásokra, amelyek meghatározása megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 6 (10) és (11) bekezdésének. (14) A mostani bejelentés a módszernek a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és forgalmazással, valamint a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos kezességvállalásokra való alkalmazására vonatkozik. 2.7. Az alapul szolgáló ügylet fedezeti aránya (15) E módszer alkalmazása esetén a HG Zrt. által nyújtott kezességvállalás maximális mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettségvállalás 80 %-át. 2.8. A kezességvállalás legmagasabb összege (16) A mezőgazdasági és a halászati ágazatban a kezességvállalás legmagasabb összegét a vonatkozó közösségi jogszabályok szabályozzák: az 1857/2006/EK rendelet, a 736/2008/EK rendelet, az általános csoportmentességi rendelet, a mezőgazdasági de minimis rendelet, az általános de minimis rendelet, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 7, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007 2013 (2006/C 319/01) 8, a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások vizsgálatáról szóló iránymutatás (2008/C 84/06) 9 és a 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (2006/C 54/08) 10. Mindazonáltal a módszer alkalmazásában egy adós vonatkozásában maximálisan 2,5 millió EUR-nak megfelelő forintösszegre nyújtható kezességvállalás. 2.9. Futamidő (17) A bejelentett módszer legfeljebb 25 év futamidejű kezességvállalásokra terjed ki. 6 HL C 244., 2004.10.1., 2. o. 7 HL L 277., 2005.10.21. 8 HL C 319., 2006.12.27. 9 HL C 84., 2008.4.3. 10 HL C 54., 2006.3.4. 4
2.10. A kezességvállalás beváltása (18) A pénzügyi intézmény jogosult a készfizető kezesség beváltására, ha: a hitelszerződést, pénzügyi lízingszerződést a Ptk. rendelkezései és a szerződés kikötései szerint szabályszerűen felmondta, vagy a hitelszerződésben, pénzügyi lízingszerződésben meghatározott utolsó törlesztőrészlet megfizetésének elmulasztása esetén a kötelezettet a teljesítésre felszólította, vagy az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a pénzügyi lízingszerződés alapján kísérletet tett az eszköz visszabirtoklására és - a visszabirtokolt eszközt értékesítette, vagy - a visszabirtokolt eszközt a visszabirtoklás időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy - a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy - a káresemény bekövetkezése esetén a lízingtárgyra kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt. 2.11. A módszer logikája (19) A módszer olyan feltételezett piaci díj kiszámításán alapul, amelyet magánbefektető szabna meg. A támogatástartalom az az aggregált összeg, amely az e piaci díj és a ténylegesen fizetett díj közötti éves különbségekből adódik, amelyeket a kezesség megadásának napjára diszkontálnak. A módszerrel egyenként határozzák meg a feltételezett piaci díjat az egyes kialakított szegmensek tekintetében. (20) A számítás lényege az, hogy az intézmény saját múltbéli adatai alapján meghatározzák, hogy a kezességvállalásért fizetett díjakból származó átlagos éves bevételnek mennyinek kellett volna lennie az elmúlt tíz évben 11, hogy e bevétel fedezze: az adott szegmensben a tíz (de legalább három) éves idősor alapján számított átlagos éves veszteség összegét (beváltott kezesség mínusz behajtott összeg); a garanciaintézmény tíz éves idősor alapján számított átlagos éves működési költségeinek 12 a szegmensre eső (azaz a szegmens nagyságával arányos) részét; valamint 11 12 Vagy legalább három év, amennyiben az adott szegmens tekintetében tíz évre visszamenő múltbéli adatok nem állnak rendelkezésre. A működési költségeket az eredménykimutatás következő sorainak összegeként kell meghatározni: általános igazgatási költségek, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből. 5
az adott szegmens tíz (de legalább három) éves idősor alapján számított átlagos fennálló garanciaállományának 0,32 %-át kitevő kockázati díjat. (21) A számított átlagos éves díjbevételt a szegmens átlagos nagyságával 13 kell osztani, hogy százalékban kifejezve megkapjuk a szegmensre alkalmazandó piaci díjat. 2.12. Szegmensek képzése (22) A szegmensképzés célja homogénnek tekinthető ügyletcsoportok meghatározása, valamint a rövid távú (a legtöbb esetben 12 hónapnál rövidebb) forgóeszközhitelek elválasztása a beruházási és az eszközlízinghez nyújtott hitelgaranciáktól. (23) A vizsgálat alá vont módszert összesen három szegmensre alkalmazzák (az 1. szegmensben található Széchenyi-kártyás ügyletek nem foglalnak magukban mezőgazdasági és halászati kezességvállalásokat, az 5. szegmensben található, 500 millió HUF-ot meghaladó garanciával rendelkező 100 millió HUF feletti hitelek pedig nem foglalnak magukban állami viszontgaranciát). A HG Zrt. által alkalmazott szegmentálás egyrészt a kockázatértékelés jellemzőin és a pénzintézetekkel kötött megállapodásokon, másrészt a kezességvállalási összeg nagyságán alapul. (24) Az alábbi szegmensek foglalnak magukban állami viszontgaranciával rendelkező mezőgazdasági és halászati kezességvállalásokat: 1. 2. szegmens: bankokkal kötött megállapodások alapján vállalt kezességek ( csomagok ); 2. 3. szegmens: maximálisan 100 millió HUF összegű hitel- és lízingügyletekhez nyújtott kezességek; 3. 4. szegmens: 100 millió HUF összeget meghaladó hitel- és lízingügyletekhez nyújtott kezességek, amelyek esetében a kezességvállalás összege nem haladja meg az 500 millió HUF-ot. (25) A 2. szegmensben található, bankokkal kötött megállapodáson alapuló ügyletek (csomagok) homogének és a kockázatkezelés különleges módja jellemzi őket: a HG Zrt. ezen kisebb ügyletek esetében nem végez külön kockázatelemzést, hanem miután megállapodást kötött az általa megbízhatónak vélt kockázatkezelést (adósértékelés, biztosítékok értékelése stb.) végző pénzintézetekkel, a bankok saját értékelését veszi alapul. A banki megállapodások esetében az átlagos hitelösszeg 50 millió HUF, a garanciaplafon pedig 100 millió HUF. (26) A 3. és 4. szegmenssel kapcsolatban a nemfizetéssel való kellően szoros korreláció csak a kezességvállalási összeg nagysága vonatkozásában volt 13 A szegmens nagysága az adott szegmensben nyújtott kezességvállalások év végi összegének átlaga. Átlagolni tíz éves időszakra kell, de legalább három évre, ha a szegmensben történt legrégibb egyedi ügyletre kevesebb mint tíz évvel ezelőtt került sor. 6
megállapítható. A 100 millió HUF szegmenshatárérték az az érték, amely felett a HG Zrt. a kezességekre kockázatarányos változó díjat számít fel. 2.13. De minimis alkalmazás (27) A magyar hatóságok ezt a módszert kívánják alkalmazni a mezőgazdasági és az általános de minimis rendelet alapján nyújtott támogatások bruttó támogatástartalmának számításánál is. A de minimis rendeletek alapján forgóeszközhitelhez kapcsolódó kezességvállalás formájában nyújtott támogatás is megengedett. (28) Ugyanakkor a nem induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások jellemzői eltérhetnek a beruházási hitelekhez vagy lízingekhez nyújtott kezességvállalásokétól, például a megfelelő biztosítékok valószínűbb hiánya miatti alacsonyabb behajtási arány tekintetében. (29) Ennélfogva a magyar hatóságok az érintett (2., 3. és 4.) szegmensek nemteljesítésre (azaz beváltott kezességvállalásokra) és behajtásra vonatkozó múltbéli adatait a kezességvállalás típusa alapján osztották fel (beruházási hitel/lízing vagy forgóeszközhitel). Ez lehetővé teszi, hogy a piaci díjat külön számítsák ki a beruházási hitelekhez/lízinghez, illetve a forgóeszközhitelekhez kapcsolódó kezességvállalások vonatkozásában. 2.14. A számított piaci díjak (30) A módszer alkalmazása (az 1998 és 2007 közötti időszakból származó múltbéli adatok alapján) szegmensenként a következő piaci díjakat eredményezte: 3. táblázat: Szegmensenkénti piaci díjak 2/a. szegmens (kezességvállalások forgóeszköz esetén) 4,6% 2/b. szegmens (kezességvállalások beruházások esetén) 1,5% 3/a. szegmens (kezességvállalások forgóeszköz esetén) 2,4% 3/b. szegmens (kezességvállalások beruházások esetén) 2,9% 4/a. szegmens (kezességvállalások forgóeszköz esetén) 3,4% 4/b. szegmens (kezességvállalások beruházások esetén) 3,9% (31) A piaci díjat minden év július 1-jén a legutóbbi adatok figyelembevételével újraszámítják. (32) A kezességvállalások évenkénti bruttó támogatástartalmát a szegmenshez tartozó számított piaci díj és a ténylegesen felszámított díj különbségeként határozzák meg. Az egy évnél hosszabb futamidejű kezességvállalások esetén a díjak diszkontált értékeinek különbsége tekintendő bruttó támogatástartalomnak. A készpénzben kifejezett éves támogatástartalmakat a referencia-kamatláb alkalmazásával jelenértékükre diszkontálják. 2.15. Beszámolók (33) A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak, hogy a számítási módszer alkalmazásáról évenként jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A magyar 7
hatóságok emellett részletes statisztikákat állítanak össze a számítási módszer, valamint az egyes kategóriákban alkalmazott értékek elemzéséhez. 3. ÉRTÉKELÉS (34) A bejelentés a HG Zrt. által a kezességvállalások támogatástartalmának meghatározására alkalmazandó módszerre vonatkozik. Ezért e módszer értékelése nem köti a Bizottságot az állam és a HG Zrt. közötti kapcsolatok összességének megítélése terén. (35) Az általános csoportmentességi rendelet (21) preambulumbekezdésének és a 736/2008/EK bizottsági rendelet (18) preambulumbekezdésének megfelelően a számítási módszert a Bizottság az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 14 (a továbbiakban: a kezességvállalásról szóló közlemény) alapján értékeli. Az 1857/2006/EK rendelet (14) preambulumbekezdése a kezességvállalásról szóló előző közleményre 15 hivatkozik, amelyet a jelenleg alkalmazandó, kezességvállalásról szóló közlemény 2008. június 20-án váltott fel. (36) A kezességvállalásról szóló közlemény 4.1. pontjában foglaltak szerint: (i) (ii) Fő szabályként állami támogatástartalomnak az egyénileg vagy támogatási programon keresztül nyújtott kezességvállalás megfelelő piaci díja és az intézkedésért ténylegesen fizetett ár közötti különbség tekintendő. A teljes támogatástartalom eléréséhez a fentiek alapján kiszámított, pénzben kifejezett éves támogatástartalmakat a referencia-kamatláb alkalmazásával jelenértékükre kell diszkontálni, majd össze kell adni. (iii) Egy kezesség támogatástartalmának kiszámítása során a Bizottság kitüntetett figyelmet fog szentelni a következő körülményeknek: kezességvállalási programok esetében a programban való részvétel feltételei rendelkeznek-e a nehéz helyzetben lévő vállalkozások kizárásáról; megfelelően mérhető-e a kezességvállalás terjedelme a kezesség vállalásának időpontjában; a kezességvállalások az egyes kintlévő hitelek vagy egyéb pénzügyi kötelezettségek több mint 80 %-át fedezik-e; figyelembe vették-e a kezesség és a hitel (vagy egyéb pénzügyi kötelezettség) egyedi jellemzőit a kezességvállalás piaci díjának meghatározása során, amelyből a támogatástartalom a ténylegesen fizetett díjjal való összevetés útján számítandó. 14 15 HL C 155., 2008.6.20., 10. o. Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló közlemény, HL C 71., 2000.3.11., 14. o. 8
(37) A kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. pontja alapján a pénzben kifejezett támogatástartalom a program részét képező valamennyi kezesség esetében a ténylegesen felszámított díj (ha volt ilyen) és az egyenértékű, támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó díj közötti különbség. Az előbbiekben említett elméleti díjaknak, amelyekből a támogatástartalmat kiszámítják, fedezniük kell tehát a kezességgel együtt járó rendes kockázatokat, valamint az igazgatási és tőkeköltségeket. A támogatástartalom e számítási módja annak biztosítását szolgálja, hogy a program keretében nyújtott összes támogatás közép- és hosszú távon is egyenlő legyen az állami hatóságok által a program hiányának fedezése érdekében a programba fektetett pénzösszeggel. Mivel az állami kezességvállalási programok esetében előfordulhat, hogy az egyedi esetek sajátosságai a program értékelésének időpontjában nem ismertek, a támogatástartalmat a program rendelkezéseire hivatkozással kell értékelni. (38) A kezességvállalásról szóló közlemény 4.5. pontja a kkv-k számára nyújtott kezességvállalási programokhoz kapcsolódó két egyszerűsített eszközről rendelkezik, amelyeket a támogatások kiszámítására lehet felhasználni: mentesülési díjak ( safe harbour premium ) és egységes díjak alkalmazása. (39) A kezességvállalásról szóló közlemény 4.1. pontjában felsorolt megfelelő feltételek teljesülnek, különösen mivel az éves támogatástartalmakat a referencia-kamatlábak alkalmazásával jelenértékükre diszkontálják (vö. a fenti (32) bekezdéssel), kizárják a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat (vö. a fenti (13) bekezdéssel), a kezességvállalás legmagasabb összege pontosan szabályozott (vö. a fenti (16) bekezdéssel), a kezességvállalások az alapul szolgáló ügylet legfeljebb 80 %-át fedik le (vö. a fenti (15) bekezdéssel), és a kezességvállalás piaci díjának meghatározása során figyelembe vették a kezességvállalás sajátos jellemzőit (vö. a fenti (19) (29) bekezdéssel). A magyar hatóságok továbbá biztosították a Bizottságot arról, hogy benyújtják a kezességvállalásról szóló közlemény 6. pontjában előírt jelentéseket (vö. a fenti (33) bekezdéssel). (40) A magyar módszer összeegyeztethetőnek tűnik a kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. pontjával, mivel egy egyenértékű, támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó elméleti díjon alapul. Figyelembe veszi a nemteljesítésre és behajtásra vonatkozó múltbéli adatokat, a működési költségeket, valamint gondoskodik a tőke után fizetendő díjról, amelyet a kezességvállalási közlemény 3.4. pontja f) alpontjával összhangban határoz meg. Az így számított piaci díjak mértéke a kkv-k számára a kezességvállalásról szóló közleményben előírt mentesülési díjakkal való összehasonlításban is megfelelően magas. (41) A módszer logikája biztosítja, hogy amennyiben a meghatározott piaci díjat számították volna fel, az egész rendszer (valamint az egyes szegmensek) önfinanszírozó lenne, és biztosítaná a megfelelő tőke után fizetendő kockázati díjat. (42) Pozitívan kell továbbá azt is értékelni, hogy a módszer átlátható és jól ellenőrizhető, az intézmény belső múltbéli adataira támaszkodik, továbbá viszonylag hosszú (tízéves) időszakra vonatkozó adatokon alapul. 9
(43) Mindazonáltal meg kell jegyezni azt is, hogy a módszerre nem egyértelműen jellemző a kockázatalapú szegmentálás, ami azt jelenti, hogy noha a számítási módszer szilárd, és a piaci díj mértéke az adott szegmens vonatkozásában általában véve megfelelő, mégis jelentős eltéréseket hordozhat az egyes kezességvállalások tekintetében, ha alulértékeli a piaci díjat a szegmens legkockázatosabb vállalkozásai, és felülértékeli a legkevésbé kockázatos vállalkozásai vonatkozásában. (44) Ettől függetlenül igazoltnak tűnik a nem kockázatalapú szegmentálás is, ha a módszer sajátos jellemzőit tekintjük. A kkv-knak nyújtott csekély összegű kezességvállalások esetében valószínűleg nem költséghatékony az egyes kedvezményezettek egyéni kockázatértékelése. (45) Emellett, amennyiben egy programon belül a kezességgel fedezett összeg vállalatonként nem haladja meg a 2,5 millió EUR-t, a kezességvállalásról szóló közlemény 4.5. pontja lehetővé teszi a kkv-knak szóló kezességvállalási programok esetében egységes díjak alkalmazását, eltérve attól az előírástól, hogy a programon belül külön kell értékelni minden egyes egyéni kezességvállalást vagy kockázati osztályt. A bejelentett módszer túlmutat az egységes díj alkalmazásán, mivel minden egyes meghatározott (bár nem kockázatalapú) szegmens vonatkozásában külön számítja ki az elméleti piaci díjat, miközben a kezességvállalással biztosított összeg maximuma vállalatonként 2,5 millió EUR. (46) Ez a módszer a kezességvállalási programok támogatástartalmának a kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. pontjában bemutatott kiszámítási elvét követi, a mentesülési díjakon alapuló egyszerűsített értékelési rendszer igénybevétele nélkül. (47) A módszer figyelembe veszi továbbá a de minimis kezességvállalások azon jellegzetességeit is, hogy azok nagy valószínűséggel forgóeszközfinanszírozáshoz kapcsolódnak, hiszen külön adatkészletet használ, és külön számítja ki a piaci díjat a beruházási hitelhez/lízinghez, illetőleg a forgóeszköz-finanszírozási hitelhez kapcsolódó kezességvállalások vonatkozásában. Következtetés (48) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a számítási módszerrel megfelelően kalkulálható az állam által támogatott ügyletek kockázata, valamint a kezességvállalások támogatástartalma. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a számítási módszer összhangban van a kezességvállalásról szóló közleménnyel. 10
4. HATÁROZAT (49) A Bizottság ennélfogva elfogadja, hogy a magyar hatóságok az 1857/2006/EK rendeletben, az általános csoportmentességi rendeletben és a 736/2008/EK rendeletben foglaltaknak megfelelően e módszert alkalmazzák olyan kezességvállalási programok támogatástartalmának meghatározására, amelyek keretében az HG Zrt. hitel- vagy lízingügylethez nyújt kezességet legkésőbb 2013. december 31-ig. Az ilyen kezességvállalási programok tehát átláthatónak tekinthetők. A Bizottság továbbá elfogadja, hogy a magyar hatóságok a módszert olyan kezességvállalási programok támogatástartalmának meghatározására is alkalmazzák, amelyek keretében a HG Zrt. a mezőgazdasági és általános de minimis rendeletek értelmében nyújt kezességet hitel- vagy lízingügylethez, legkésőbb 2013. december 31-ig. (50) Amennyiben a levél olyan bizalmas jellegű információt tartalmaz, amely nem juthat harmadik fél tudomására, kérjük, e levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék erről a Bizottságot. Amennyiben az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság vélelme szerint Önök egyetértenek azzal, hogy a levél teljes szövegét harmadik felek tudomására hozzák és annak hiteles nyelvi változatát az alábbi weboldalon közzétegyék: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/index.htm A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission, Directorate General for Agriculture and Rural Development Directorate M: Agricultural legislation M.2 Competition Office: Loi 130 5/100 B-1049 Brussels Fax. (+322) 296 7672 Tisztelettel: a Bizottság részéről Mariann FISCHER BOEL 11