Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Hasonló dokumentumok
Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

Pályázatok irányai

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A K+F+I forrásai között

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A megyei tervezési folyamat

A turizmuspolitika aktuális kérdései

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

A Bosch Miskolcon. A kiemelt fejlesztési központok lehetőségei - Miskolc,

HUNGARY SMART. AMBITIOUS. COMPETITIVE.

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés április 28-ai ülésére

Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok

IBS Development Nonprofit Kft Május 30.

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, április 5.

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP BO

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet ITB. Ocskay Gyula CESCI 2013

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján Február 19.

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

MRTT XIV. Vándorgyűlés

Nagyberuházók elvárásai a vidéki városokkal szemben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

Új kihívások az uniós források felhasználásában

1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat

Tervezzük együtt a jövőt!

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Regulation (EC) No. 1080/2006

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

BU oa Pesr Budapest. Főváros Önkormányzata. a Közgyűlés részére. Tisztelt Közgyűlés!

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Közép-Dunántúli Régió

MODERN VÁROSOK PROGRAM

A Mercedes-Benz beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési program

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

GYAKORNOKI PROGRAM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK. című kiemelt projekt

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, október 6.

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) szeptember

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Az Oktatási Hivatal feladatai

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont /2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

Csongrád Megye Integrált Területi Programja

Átírás:

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tatabánya MJV Önkormányzata Bencsik János országgyűlési képviselő EDUTUS Főiskola STRATÉGIAI PARTNEREK: Magyar SUZUKI Zrt. a térség autóipari beszállító cégei

Komárom-Esztergom megye A megye lakónépessége 2013. január 1-jén 302 451 fő 2011 ben a megyék által előállított bruttó hazai termék 5,1% át Komárom Esztergom megye adta, miközben a megyék népességének 3,8% a él itt 2000 és 2010 között az egy főre jutó GDP változása (83%) Budapest GDP növekedését (71 %) is megelőzte 2010 ben és 2011 ben az egy főre jutó GDP tekintetében Győr Moson Sopron megye után a 2. helyen állt Országos összehasonlításban kiemelkedő a foglalkoztatottsági arány: 2010 ben a 15 74 éves korosztályban 53% os foglalkoztatottságot ért el, ami a megyék között a 2., országosan a 3. legjobb mutató

Komárom-Esztergom megye gazdasága

Fiatal város Tatabánya A szénbányászat 1896-ban indult a régióban Tatabányát 1947-ben 3 település egyesítésével alapították A 60-as években, a szénbányászat fénykorában a tatabányai bányák biztosították Magyarország szénszükségletének 2/3-át a bánya 15-17.000 főt alkalmazott a szénbányászat mellett a cementgyártás, alumíniumkohászat és brikettgyártás volt jelentős a szénkészlet 1987-re kimerült, a bányaüzemek bezártak Tatabányán és környékén gazdasági szerkezetváltásra, új gazdasági stratégiára volt szükség a nagymértékű munkanélküliség leküzdése céljából

Bányászvárosból, iparváros Tudatos várospolitika, gazdaságfejlesztés a 90-es évektől munkaerő-igényes iparágak letelepítése a munkanélküliség leküzdése és új munkahelyek teremtése céljából, 1994-ben a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (mai EDUTUS Főiskola) létrehozása 1996-ban - Magyarországon elsőként - a Gazdaságfejlesztő Szervezet megalapítása 1997-ben megalakul a Tatabányai Ipari Park fejlesztésére az IPH Kft., ebben az évben nyeri el a Tatabányai Ipari Park az ipari park címet diverzifikált ipari struktúra megteremtése az oktatás és képzés fejlesztése (Bánki Donát Térségi Szakképző Központ, EDUTUS Főiskolán műszaki képzés indítása)

Magyar Suzuki Zrt. 1991-ben új gyár alapkőletétele Esztergomban 2004: gyártókapacitás bővítése (100 milliárdos nagyberuházás) 2011 nyarán alapításának 20. évfordulóján ünnepelte a kétmilliomodik kocsi elkészültét Esztergomban 3000 dolgozója mellett több mint 80 magyar beszállító cég a márkakereskedői kör és az egyéb üzleti partnerek révén a magyar Suzuki összesen mintegy 40 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá az országban az esztergomi gyárban 2013. évben több, mint 160 ezer autó készült 2014-ben a tervek szerint 170-180 ezer gépkocsi készül

Autóipari beszállítói cégek a megyében

A térség fejlesztési céljai a térségben erősíteni a K+F tevékenységet felsőfokú műszaki oktatás fejlesztése középfokú, piaci elvárásoknak megfelelő szakképzés fejlesztése innovációhoz kapcsolódó környezeti háttér megteremtése logisztikai kapacitás fejlesztése

Kiemelt járműipari központ célja helyi vállalatok, KKV-k beszállítóvá válásának támogatása munkahelyteremtő beruházások ösztönzése összehangolt területfejlesztés EDUTUS Főiskola, mint tudományos műhely együttműködés a szakképzett munkaerő biztosítása érdekében KEM exportképességének tartós emelkedése A járműipar magas hozzáadott értékű, tudás-intenzív tevékenységeinek ösztönzése

Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ felállására javaslat Tatabánya MJV önkormányzata részéről A működtető szervezet: új nonprofit gazdasági szervezet létrehozása vagy Tatabányai MJV GFSZ Nonprofit Kft. tevékenységének bővítése Programozás ütemezése: a fejlesztési tanács alakuló ülése: 2014. június a szervezet létrehozása: 2014. szeptember

Fejlesztési Tanács feladatai koncepciók, stratégiák, éves munkaterv, projektek jóváhagyása éves költségvetés jóváhagyása kormányzati szereplőkkel kapcsolattartás Működtető szervezet feladatai: projektötletek kidolgozása projektek, pályázatok előkészítése források felkutatása folyamatos együttműködés koordinációs feladatok ellátása

Tatabányai MJV Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996 nyarán hozta létre Gazdaságfejlesztő Szervezetét közhasznú társaság formájában, 100 %-os önkormányzati tulajdonban. Tevékenységük: munkahelyteremtés, valamint a munkaerő-megtartó képesség javítása egyablakos ügyintézés a letelepülő és a helyi vállalatok számára új üzem, gyár vagy kereskedelmi létesítmény letelepedésének elősegítése, koordinálása, ügyintézése ipari park fejlesztése gyors, pontos adatszolgáltatás és tanácsadás a potenciális befektetők számára a már működő vállalkozások, kkv-k tevékenységének segítése

Tervezett projektek folyamatmérnök képzés indítása az EDUTUS Főiskolán szakképzési központok kialakítása kamarákkal együttműködve (Tatabánya kiemelt központ) innovációs központ létrehozása helyi innovációs KKV-k együttműködésével gépipar erősítése, bevonása a fejlesztési zónában támogatott tevékenységek közé

Tervezett projektek 1-es főút Tatabányát elkerülő szakaszának megépítése V0 vasúti körgyűrű érintheti Tatabányát Suzuki közvetlen bekötése az M1-es autópályára Komáromi Duna híd megépítése BÉCS GYŐR M1 ESZTERGOM KOMÁROM TATA OROSZLÁNY TATABÁNYA M1 BUDAPEST

Üzenetek, javaslatok az igénybe vehető támogatási lehetőségek és a feltételeik egyértelmű, a növekedési zónákra szabott kidolgozása és kommunikálása konkrét pénzügyi forrás megjelölése kormányzati felelős kinevezése, aki összefogja, koordinálja és irányítja az ágazat tevékenységét államilag finanszírozott műszaki felsőoktatás megteremtése a megyében jogi környezet egyszerűsítése a kiemelt növekedési övezetben, az ipari parkokban a mezőgazdasági művelésű területek kivonása és értékesítése esetén

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!