ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁSOKHOZ 1. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA A birtokvédelem fogalmával, szabályaival a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) foglalkozik. E törvényben foglaltak alapján akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől 1 éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A Ptk. eljárási rendelete szerint a birtokvita eldöntésére a jegyző illetékes. Sajátos hatáskör, melynek elbírálására a fenti jogszabályokban nem szabályozott eljárási kérdésekben A Ket. előírásait kell alkalmazni. 1.1. Az eljárás megindítása A birtokvitás ügy rendezését az ügyfél írásban kéri, amelyhez csatolnia kell a panaszát megalapozó igazolásokat, adatokat. A beadványon az ügyfélnek az általános tételű államigazgatási eljárási illetéket kell lerónia. A kérelem ügyintézőjét a hivatalvezető jelöli ki munkaköri leírás alapján, ezt követően az iratot a központi iktatóban iktatják. 1.2. A kérelem tartalmi megfelelésének vizsgálata Iktatás után az ügyintézőnek meg kell vizsgálni, hogy a kérelem valóban birtokvitás ügynek minősül-e? Ha igen, akkor a kérelem alapján meg kell vizsgálni, hogy a kérelmezőt a birtokvédelem megilleti-e? Az eljárás folytatását az dönti el a jegyző előtt, hogy a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, az adott helyzet esetében mikor jelezte a hatóság felé. Ettől függ a továbbiakban, hogy a helyi önkormányzat szintjén kell-e foglalkozni az ügyfél beadványával. Amennyiben a birtokháborítás ténye 1 évnél hosszabb ideje áll fenn, a jegyző nem köteles az adott üggyel foglalkozni. Ilyen esetben az ügyfelet közvetlenül a bíróság felé lehet irányítani, amely a továbbiakban folytatja a peres eljárást. Ha a kérelem nem tartalmazza azokat a lényeges adatokat, mely alapján a birtokháborítási eljárás lefolytatható, akkor határidő megjelölésével az ügyfelet hiánypótlás teljesítésére szólítjuk fel, tértivevényes postázással. Amennyiben a kérelem más hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó intézkedést is tartalmaz, azt - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - az arra illetékes hatóságnak tesszük át. Ugyanígy kell eljárni, ha a kérelem teljesítésére más azonos hatáskörrel bíró társhatóság az illetékes.
1.3. Tárgyalás vagy helyszíni szemle A kérelem tartalmától függően célszerű mihamarabb helyszíni szemlét vagy tárgyalást tartani. Erre az érintetteket meg kell hívni, a panaszlottat meg kell idézni. A helyszíni szemle mielőbbi megtartása azért fontos, hogy lehetőséghez képest az a birtokállapot kerüljön megvizsgálásra, amelyet a birtokvédelemért folyamodó elénk tárt. A szemle eredményéről összegező jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eljárás megindításával egyidejűleg célszerű az egyeztető tárgyalásra történő idézés időpontját is meghatározni, amelyben a feleket az Ket. előírása szerint kell megidézni, értesíteni minden esetben (ha írásban történik, tértivevény alkalmazásával). Az egyeztető tárgyaláson az érintett feleket a konfliktus megoldása érdekében békés megegyezés felé kell irányítani. Amennyiben egyezség jön létre a felek között, azt határozatba kell foglalni. Az egyezségben önként vállalt kötelezettség a Ket. szerint végrehajtható, a 1.8. pontban leírtak szerint. 1.4. Tanú, szakértő bevonása A tényállás tisztázása során - amennyiben a határozathozatalhoz szükséges - az ügyfél nyilatkozatán kívül és a fenti szemle tartásán túl tanúk meghallgatására és szakértők bevonására is mód van az Ket. vonatkozó szabályainak betartásával. 1.5. Felfüggesztés, ha más hatóság döntése szükséges Ha a kérelem érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben ezen eljárás megindítására az ügyfél jogosult, határidő kitűzésével erre fel kell hívni a figyelmét. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg a döntését. 1.6. Jogorvoslat A felfüggesztést elrendelő végzés ellen fellebbezést kell biztosítani. Ha a kérelmező a döntés közlésétől (tértivevényes átvételétől) számított 15 napon belül illetékkel ellátott fellebbezést terjeszt elő, - s amennyiben a fellebbezésben megjelölt indokok alapján a hatóság határozatát nem vonja vissza - a fellebbezést az ügy irataival együtt a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül felterjeszti a felettes szervhez, a Regionális Államigazgatási Hivatal.) érdemi elbírálásra. Ha a felettes szerv új eljárást rendel el, az utasítás figyelembe vételével a hivatal a 1.3. és a 1.4. pontban leírtak szerint ismét intézkedést tesz. 1.7. Érdemi határozat A birtokvédelmi kérelemben a tényállás tisztázása és bizonyítása után amennyiben a kérelmezőt a birtokvédelem megilleti az eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére kell határozattal intézkedni.
Ha a kérelmező birtokvédelemben részesül, a határozatban a birtoksértőt kötelezni kell az eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a zavaró magatartástól el kell tiltani. A határozatnak tartalmaznia kell: a birtoksértő kötelezését, a magatartástól való eltiltást, adott cselekmény elvégzését, a teljesítésre megadott határidőt, a kereset benyújtásának lehetőségét. A kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben a birtoksértő a határozatban előírt kötelezettségét nem teljesíti megadott határidőn belül, úgy írásban kérheti két tanú megjelölésével a határozat végrehajtását. A birtoksértő a határozatot 3 napon belül köteles végrehajtani. Az indokolásban meg kell jelölni a tényállást, valamint az annak alapjául elfogadott és el nem fogadott bizonyítékokat, továbbá az eljárásban résztvevő szakértők vagy szakhatóságok megnevezését és állásfoglalásait és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a határozatot meghozta. A hivatal hasznok, károk és költségek kérdésében nem köteles határozatot hozni, mivel a határozat végrehajtása bírósági feladat. Amennyiben a kérelmező nem részesülhet birtokvédelemben a kérelmét el kell utasítani és tájékoztatni kell arról, hogy a határozat ellen államigazgatási jogorvoslatnak helye nincs. Amennyiben az ügyfél a határozatot sérelmesnek tartja, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti annak megváltoztatását. Keresetnek minősülő beadványát a bírósághoz címezve a hivatalnál vagy közvetlenül a bíróságon nyújthatja be az ellenérdekű ügyfél. Az ügy elbírálásához az illetékes bíróság bekérheti a keletkezett iratokat, amit érkezéstől számított 3 napon belül kell megküldeni. A birtokháborítási kérelmet benyújtó ügyfél a határozat érdemi meghozataláig a beadványát amennyiben hivatalból nem indítható visszavonhatja, vagy az eljárás megszüntetését kérheti. 1.8. A határozat végrehajtása A birtokvédelemben hozott határozat végrehajtását írásban előterjesztett kérelemre, végzésben kell elrendelni. Ha a határozat birtoklás zavarásának megszüntetésére, illetve eredeti állapot helyreállítására vonatkozik, a kötelezettség teljesítése érdekében a kötelezettel szemben pénzbírság szabható ki. Ehhez csatolni kell a befizetési postautalványt. A végrehajtási bírságot kiszabó végzés ellen annak átvételét követő 15 napon belül illetékkel ellátott fellebbezést nyújthat be a felettes szervhez (Regionális Államigazgatási Hivatal Győr) címezve. Amennyiben a kötelezett a bírságot kiszabó határozatban közölt határidő alatt nem teljesítette a kötelezettségét, a bírság ismételten kiszabható. Meghatározott cselekmény elvégzését a kötelezett költségére és veszélyére határozattal lehet elrendelni. A cselekmény elvégzésére a birtokvédelemben részesülőt fel lehet jogosítani, hogy a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse a határozatban előirt eredeti állapothoz szükséges helyreállítási munkákat.
A végzés ellen az, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti, 3 napon belül a jegyzőnek címzett kifogást nyújthat be. A végrehajtási kifogásról azonnal, de legkésőbb 8 napon belül végzéssel kell dönteni. A határozat ellen az Ket. szabályai szerint jogorvoslatnak van helye a 1. 6. pontban leírtak szerint. Amennyiben a birtokháborító terhére megállapított cselekmény csak a rendőrség közreműködésével kényszeríthető ki, erről a végrehajtási végzésben intézkedni kell. A közreműködési igény időpontját a rendőrséggel célszerű előre egyeztetni a cselekmény eredményes foganatosítása érdekében. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell az adott cselekmény végrehajtásához vagy a munka elvégzéséhez szükséges szakembert, illetve munkaerőt. A birtokháborítót kötelezni kell a végzésben helyette elvégzett vagy mással elvégeztetett munka ellenértékének megfizetetésére, mely ellen a 8. pontban megjelöltek szerint a felettes hatósághoz fellebbezni lehet. A bíróság a birtokvédelemi határozat államigazgatási végrehajtásának felfüggesztésére - amennyiben a határozat megváltoztatása várható tárgyalás nélkül ítéletet hozhat, amit az államigazgatási szerv köteles figyelembe venni. Amennyiben a bíróság az államigazgatási határozatot változtatás nélkül helybenhagyja, akkor a határozat végrehajtása államigazgatási hatáskörbe tartozik. A határozat további végrehajtása írásbeli kérelemre történik. Ha a határozat pénzbírság megfizetését rendeli el és a kötelezett ezt nem fizeti be, úgy azt a kötelezett munkáltatójánál le kell tiltani, amennyiben letiltható jövedelemmel rendelkezik. Ha közvetlen letiltás nem vezet eredményre, abban az esetben a kiszabott pénzbírság végrehajtását az adóhatóság foganatosítja. 2. HIVATKOZÁSOK 1959. évi IV. törvény 1960. évi 11. törvény 1992. évi LXIII. törvény Ket.
Alulírott... (név) (... ir.szám.... ker.... u.... szám lakos) bejelentést teszek... (név) (..... ir.szám... ker.... u.... szám lakos) ellen birtokháborítás miatt. Kérem a birtokvédelmi eljárás megindítását. Nevezett. év... hó... napján (a cselekmény rövid leírása):. Ezért kérem a polgármesteri hivatalt, hogy az ügyben tartson tárgyalást és annak eredményéhez képest...-t (név) (... ir.szám... u.... szám lakos) kötelezze az eredeti birtokállapot helyreállítására (a zavarás megszüntetésére) és ennek megfelelôen * : valamint tiltsa el a további birtoksértéstől. Tanúként az alábbi személyeket kérem a tárgyalásra megidézni: * A következő részben le kell írni, hogy a polgármesteri hivatal mire kötelezze, vagy mitől tiltsa el az ellenérdekű felet.
1.... (név) (... ir.szám...... ker.... u.... szám lakos) 2.... (név) (... ir.szám...... ker.... u.... szám lakos) A birtokvédelmi kérelemhez csatolandó: - tanúk neve, címe - tárgyi bizonyítékok (fénykép, videofelvétel stb.) - okiratok stb. A kérelemben pontosan meg kell fogalmazni, hogy ki kérelmezi, ki ellen, milyen okból, a jogellenes cselekmény vagy állapot mikor következett be, illetve mikortól kezdődött, ki volt birtokban, mit kér a hatóságtól, esetlegesen a kártérítés mértékét. Birtokvédelmi ügyekben Tét Város Jegyzője jár el. Elérhetősége: Tét Város Polgármesteri Hivatala (9100 Tét,Fő u 88 szám ) Telefonszáma: 96/461-134 A birtokvédelmi ügyek elintézési határideje: 30 nap, mely indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Az elektronikus ügyintézés kizárt. Tét.év.. hó.nap kérelmező