Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2007.március IV. évfolyam, 3. szám

HOTE Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2007.március IV. évfolyam, 3. szám KÖH-Miskolc Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi mőemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklıdésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi e-mail címekre: h.o.t.e.@freemail.hu hil.di@freemail.hu (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerısei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkrıl. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerıseinek. Kedves Olvasóink! Herman Ottó Tudományos Egyesületünk a civil szervezetek szabályai szerint felnıttkorba lépett. Két teljes év mőködés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jószándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Két legismertebb munkánk a hírlevelünk és a Mőemléki beszélgetések. Mind az elektronikus formában olvasható Észak-Magyarországi Kulturális- és Mőemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Mőemléki beszélgetések a 2007. évvel a negyedik évébe lépett. Ezen hosszú idı bár korántsem volt mindig könnyő, lépéseinket a kezdetektıl nyomon követı érdeklıdık láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlıdésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos mőködés érdekében, amelynek most léphettünk egy következı lépcsıfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk: 18445671-1-05

A TARTALOMBÓL A hónap mőemléke Eger: Valide Szultána gızfürdıje (Hajdú Ildikó) 3 Vitaindító Szégyelljük, vagy büszkék legyünk rá? Gondolatok az Avasi kilátóról (Szunyogh László) 4 Hírek Újabb Ybl-díjas "miskolci" építész 6 Kulturális Örökség Napjai felhívás 6 Az egri Validé Szultána Törökfürdı rekonstrukciós tanulmányterve (Szutor Tamás) 7 Mőtárgyak védettségének felülvizsgálata 9 Nívódíj a Sárospataki várnak 10 Aktuális rendezvények, konferenciák Mőemléki beszélgetések 2007. I. negyedévi programjai 10 Csúnya? Mégis érték! Holland és magyar építészet 1940-65. Kiállítás és szeminárium 11 A vasmővesség évezredei a Kárpát-medencében 12 Az oktatásés nevelés szerepe a világörökség bemutatásában, fenntartásában továbbképzés, Miskolc, Kós Károly Építıipari Szakközépiskola 13 Miskolci és regionális kiállítások Miskolci Galéria 13 Herman Ottó Múzeum, Miskolc 13 Dobó István Múzeum, Eger 14 Palóc házak Terényben 14 Segesvár. Rajz és fotókiállítás az erdélyi szász építészetrıl 15 Könyvajánló Sárközy Sebestyén: A középkori Torna megye településtopográfiája (Gál-Mlakár Viktor) 15 Új kötet a KultúrPontnál: Mőemlékek, múzeumok mindenkinek? 17 Sabján Tibor: Tetıfedések 17 Linkajánló A Merowe Gát Régészeti Leletmentı Projekt (Király Attila) 18 Aktuális pályázatok Emlékeztetı: az NKA pályázatok leadási határideje 19 Állás A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pályázatot hirdet mőemlékvédelmi fıfelügyelı munkakör betöltésére 19 Lapzárta után érkezett Elhunyt Ferenczy Károly Ybl-díjas építészmérnök 20 Közlemény a Miskolc Avasi Református Mőemlék Templomot ért rongálásról 20 Impresszum 21 2

A HÓNAP MŐEMLÉKE Eger: Validé Szultána gızfürdı 2004-ben tizenegy magyar város között Eger is benyújtotta jelentkezését a 2010-es Európa Kulturális Fıvárosa pályázatra. A program elindulásával egyidejőleg jelentıs változások, kulturális fellendülés és beruházások kezdıdtek és folytatódnak még napjainkban is, habár a pályázat nyertesét Pécs már kihirdették. Kulturális emlékeink helyreállítása, rekonstrukciója nagy szerepet kapott a program megvalósításában és ezáltal olyan anyagi támogatásban részesültek, amelyekkel a tervek egy része megvalósíthatóvá vált. Eger emlékei közül így az egykori gızfürdı romjai, a Valide Szultána fürdı is felkerült arra a listára, amely a kisberuházások között, mint megvalósításra váró elképzelés kapott helyet. A hónap mőemléke rovatban való bemutatásának apropóját az alábbiakban olvasható Szutor Tamás által készített és bemutatott rekonstrukciós tanulmányterv adta, mely alternatív lehetıségét nyújtja annak, hogyan lehet egy kulturális, már a 18. század során funkcióját vesztett rom épületet úgy helyreállítani, hogy az esztétikailag illeszkedjék a város szövetébe, és ugyanakkor rendelkezzen egy önálló feladattal is, amely biztosítja annak jelenkori, elengedhetetlen hasznosíthatóságát. Bár a munka nem a program keretében készült mégis figyelemre méltó elképzeléseket vet fel, akárcsak Dobi Attilának 2005-ben készült diplomamunkája, amely az Építészfórum honlapján (www.epiteszforum.hu) olvasható. A két tanulmány számos érdekességet rejt azok számára, akiket érdekel az a szemléletmód, amellyel az építészet napjainkban közelít a mőemlékek helyreállításának kérdéséhez. A török korban divatos és fontos társadalmi feladatokat betöltı fürdık Egerben is nagy szerepet játszottak, ahogy azt bizonyítja a még ma is álló és mőködı, 1610-es években épült Törökfürdı, más néven Arnaut pasa fürdıje, valamint a szintén a 17. század elején épült, ma már csak romjaiban látható Valide Szultána gızfürdıje. Ezen utóbbi ugyanakkor nem a hagyományos értelemben vett, a térségben található hıforrásokból táplálkozó, gyógyviző fürdı volt, hanem a fürdık egy másik típusát megtestesítve, medence nélkül, a felforrósított levegı és magas páratartalom által nyújtott felfrissülést látogatóinak. A téglalap alaprajzú, egykor kupolákkal fedett fürdıben a padlózat alatt húzódó, hatalmas főtıkemencébıl érkezı forró levegı a főtıcsatorna-hálózaton keresztül főtötte fel a járószint kıburkolatát, és a keletkezı forró pára szétterjedt a fürdıhelyiségekben. Különlegessége ellenére csak rövid ideig mőködött. 1664-ben említik elıször és a 17. század végén már meg is szőnik gızfürdıként mőködni. Ahogy Magyarország mőemlékjegyzékének Heves megyei kötetébıl megtudjuk, a század végén helyiségeit lakásoknak s mőhelyeknek használják. A 18. század második felétıl romossá és teljesen használhatatlanná vált. Feltárása 1958-ban kezdıdött meg. Reményt keltı ugyanakkor az utóbbi évtizedben a megmentésére irányuló kísérletek és tervek megjelenése, amelyek az újabb beruházásokon keresztül, ha nem is eredeti funkciójában, de mégis biztonságban lévı mőemlékeink közé emelhetik. Hajdú Ildikó (Kép forrása: www.terebess.hu) 3

VITAINDÍTÓ Szégyelljük, vagy büszkék legyünk rá? Gondolatok az Avasi kilátóról A vitorlát mintázó, tengerbıl kiemelkedı dubai Burj al Arab szálloda építésztervezıje nyilatkozta, hogy olyan épületet akart alkotni, amelyet ha az Activity társasjátékban föladnak, pár vonallal föl lehessen skiccelni úgy, hogy mindenki azonnal ráismerjen. Véleménye szerint csak az ilyen épületek tudnak igazi jelképpé válni, s ilyet a világon kettıt emelt ki, a párizsi Eiffel tornyot és a sidney operaházat. Kis lokálpatriotizmussal hozzáteszem, hogyha ismerte volna, illetve, ha a világon ismert lenne a mi avasi kilátónk, azt is nyugodtan odasorolhatta volna. A legtöbb kilátó sziluettjét, ha fölvázoljuk, Misinától Torontóig több tippünk is lehet, hogy hol áll. Ellenben, mikor az egykori Leningrádban az Auróra cirkáló fedélzetén felfedeztem kilátónk kis makettjét, tudtam, hogy a kohászatból járt ott egy szocialista brigád. Kilátónk formája egyedi, a világon semmi más épülettel össze nem téveszthetı, bár a legenda szerint az egykori nagy Szovjetunió területén valahol fölépítették a másolatát. A kilátók általában van kivétel függılegesen hangsúlyos építmények. Még néhány, vagy jónéhány méterrel megtoldják a hegy, a hegycsúcs magasságát, továbbfokozva a kilátás élményét. Azonban, ahogyan azt már 1908-ban egy szakvélemény az akkor tervezett kilátó kapcsán megfogalmazta: Az Avas teteje szelíden hajló lapos. Arra nagyon magas, karcsú s tagjaiban könnyő mővet emelni nem lehet, mert az ott elvész és nem adna mővészileg kiképzett bevégzıdést a hegynek. Ilyen karcsú és égbe törı tornyot a különleges magas és csúcsosabb végzıdéső hegyekbe lehet alkalmazni, ahol a befejezésnek nem laposnak, de a hegy karakterébıl folyólag magasnak és karcsúnak kell lennie, vagyis mintegy folytatása a hegynek. 1 Nem szégyellek fukarkodni a nagy szavakkal: Hofer Miklós építész és Vörös György statikusmérnökök ezt a fenti problémát megoldották, zseniális épületet terveztek 1963-ban. A torony karcsú és könnyed, magasba tör, mint a hegycsúcsokon álló kilátók, ugyanakkor hatszögalaprajzú szoknyái biztosítják, hogy uralja a lapos hegyhátat, ne vesszen el a hosszú horizontális sziluettben a torony. A kitalált forma egyedi, ráadásul a minden irányban, azaz körkörösen kinyúló hatméteres konzol egyben mérnöki bravúr is. S mint a bevezetıben említettem, az így megálmodott és megvalósított forma a fenti építészeti probléma megoldása mellett egyedi, különleges megjelenést eredményezett. Nagyon eltalált a felvezetı lépcsı megoldása is. A völgy, a meredély felé lenti alátámasztás nélkül emelkedı vonalvezetés az épület merészségét, a szakadék szélére kiállását, légiességét hangsúlyozza. Hasonlóan emeli a lagúna vize felé a méltán világhírő sidney operaház vitorláit kevésbé ismert részlete, a lépcsıs piedesztál. Kora szellemének megfelelıen kilátónk modernül vasbetonból készült, takaratlan betonfelületekkel. Tudnunk kell, hogy a betonokra alkalmazható különbözı felületkezelı anyagok szigorúan Cocom-listás termékek voltak, így a magyar építıiparban a 90-es évekig nem alkalmazhattuk azokat. Mai szemmel nézve talán idegenkedünk a durva, nyers betonfelületektıl, a kilátó korábbi átfestése sem javított ezen a dolgon, de talán a közeljövıben tervezett felületfelújítás segíteni fog rajta. Nagyon jól sikerült az épület elhelyezése is. A torony minden városba bejövı útról hangsúlyosan látszik, a zsolcai Sajó-hídfıtıl a szirmai, a hejıcsabai úton át a (diós)gyıri kapuig. Látványa a Belváros bármely pontjáról szemet gyönyörködtetı, festıi képek tucatjait készíthetjük róla a toronyaljai kis házak közüliektıl a Szinva partiakig, nem is beszélve az Erzsébet tér felıl a harangtoronnyal és a református templommal alkotott páratlan sziluettrıl. Erre a látványra nem vigyáztunk azonban teljeskörően, sajnos Újgyır felıl háttérként megjelenik a délavasi lakótelep néhány panelházának a teteje. Természetes, hogy a toronyból minden irányba tökéletes a kilátás, Miskolc, Diósgyır, jó idıben a Magas-Tátra, délre a nagy Alföld. De épp déli irányban ezt a 4

kilátást már a magasra megnıtt fák a kilátóteraszról jórészt takarják. Az egész Kisavason hagytuk elburjánzani a növényzetet, (másutt nemcsak vizuális, de mőszaki problémákat is okoz), annak tervszerő ritkítása és karbantartása célszerő és kívánatos lenne, nem jelentene természetkárosítást. Mindezek után furcsa számomra, hogy kilátónkat mégsem becsüljük meg eléggé. Nemrég egyik napilapunkban a magyar építészet legnagyobb alkotásait szavaztatták meg az olvasókkal. A végsı húszas listába valóban kiváló és az építészettörténetünkben többnyire mérföldkövet jelentı épületek kerültek. Nyilvánvaló, hogy hiteles listát, objektív sorrendet fölállítani lehetetlen, de a válogatás jól mutatja, hogy melyek a közvélemény elıtt kiemelkedınek számító épületek. Közöttük sem a kilátó, sem más miskolci épület nem akadt. Hogy a világon nem ismert annyira Miskolc és kilátója, talán természetes(?), hogy országosan is csak kevésbé, az már szomorú tény, de még szomorúbb, hogy talán a miskolci közvélemény sincs igazán tisztában azzal, hogy milyen kiváló épület áll az Avas tetején. A múlt rendszerben a kilátó a város jelképének számított, minden valamirevaló miskolci rendezvény emblémájában, miskolci termékek címkéjén szerepelt, félreérthetetlenül beazonosítva a várost. Talán éppen ezért nem tudtunk vele mit kezdeni 1990 után. Hiába próbálkozott azóta a város és vezetése emblémát találni Miskolcnak, az ideiglenes jelképek egyikében sem ábrázolták a kilátót, s nem is sikerült azt helyettesíteni, ma sincs hivatalosan elfogadott logója a városnak. Most általában az avasi harangtornyot ábrázolják ilyen célból, amely valóban nagyszerő épület, egyedi is, de a kilátó mellett nem tud karizmatikussá válni. Mindenképp szükséges az Avasi kilátó, mint jelkép, rehabilitálása! Különleges és egyedi formája folytán rendkívüli marketing ereje van. A kilátó második szintjén mőködı dzsesszkávézó ki is használja ezt, színvonalas reklámanyagaikban, prospektusaikban mindig fı hangsúlyt kap az épület képe, mindig más és más, már-már mővészi ábrázolásmóddal. Természetesen a kilátó rangjának elhalványulása a közvéleményben annak is köszönhetı, hogy a kisavasi hegyoldal lepusztult, elhagyatott állapotba került. Persze, mint Dobrossy István is írja, már 1934-ben panaszkodott a Reggeli Hírlap, hogy az Avas hiába magasodik a Széchenyi utca fölött, mégis kiesik a miskolclakó életébıl. Mindemellett azért leszögezhetjük, a város kiemelt projektjei között is szereplı kisavasi megújítás nem képzelhetı el az Avasi Kilátó nélkül. Az épület jelenleg nem védett, mőemlékké nyilvánítása indokolt lenne. Az igazsághoz tartozik, hogy az épület nemrég elkészült új, színes díszkivilágítása már az épület újbóli megbecsülésének irányába mutat, mindenképpen gazdagítja és újítja a kilátóról alkotott képet. Eheti újsághír volt, hogy az Avason letették a visszaépítendı Rákóczi kilátó alapkövét. A kezdeményezı egy civil egyesület, amelyik eddig is sokat tett a kisavasi pincekultúra hajdani fényének visszaállításáért. A terveket nem ismerem, de, mint Dobrossy István bebizonyította, a Rákóczi-kilátó, az elsı avasi kilátó, mint épület nem létezett, az arról fennmaradt két kép hamisítás. Csak egy ideiglenes díszlet állhatott pár napig Rákóczi hamvainak hazahozatala tiszteletére. De épp ez szülte a gondolatot állandó kilátó megépítésére, s ez is civil kezdeményezésre történt. A második kilátót, amely a kiváló városi fımérnök, a többek között a Deszkatemplomot is tervezı Szeghalmy Bálint, valamint Demes Béla munkája volt, eleve jelképnek szánták, s ezt a szerepet többé-kevésbé betöltötte. Sajnos ez a torony nem tudott igazán eredeti lenni, székely ırtornyot mintázott, a Székelyföldtıl mintegy ezer kilométerre. Ezt Lux Kálmán, akkori neves mőemlékes építész is szóvá tette, túlzással, szörnyetegnek nevezve az építményt. Miután ez a kilátó 1956-ban leégett a városi, de állítólag nem igaz legenda szerint szovjet tank lıtte volna szét csak pár évig maradt kilátó és jelkép nélkül a város, a jelenleg is álló nagyszerő épület megszületéséig. Bármelyik korábbi kilátót is kívánják újból megépíteni, a szándék tisztességének vitatása nélkül is, elhibázottnak tartom ezt. Ráadásul a jelenlegitıl 50 m-re kívánnak újabb tornyot emelni. Az Avas hátán bárhol is épülne meg, zavarná a meglévı kilátó hatását, de ilyen közelségben egyenesen elrontaná azt. Arról nem is beszélve, hogy értelmetlen két kilátó egymás mellett. Miskolcot körbekoszorúzzák a hegyek, bármelyiken helye lenne egy újabb kilátónak. Ha pedig az Avast kívánják gazdagítani építéssel, azt a meglévı értékek tiszteletben tartása mellett kell megtenni. Mint ahogy a kilátó közelségébe tervezett prehisztorikus múzeumra kiírt nemzetközi építészpályázat összes résztvevıje kerülte függıleges hangsúly alkalmazását, mondván, a kilátóval nem lehet, nem kell, s nem is szabad versenyezni. Sıt, azok a pályamővek nyertek, amelyek a horizontális épületek nagy részét is föld alá 5

helyezték. Ha mindezek ellenére mégis lesz új kilátó, akkor azt legalább a meglévıtıl tisztes távolságban, s attól lényegesen lentebb kell elhelyezni. Remélem, nem szégyellni fogjuk, hanem büszkék leszünk meglévı kilátónkra, s értékeit, látványát meg is tudjuk óvni. Emellett érdekes, hogy az épület még nem élvez mőemléki védelmet sem. 1 Felhasznált irodalom: A miskolci Avas (Miskolc 1993.) Dobrossy István: Az Avas kilátóinak története (Szunyogh László) (A miskolci TV-tornyot, vagy Avasi kilátót az Országos Mőemlékvédelmi Hivatal által a 20. század megırzésre méltó épületeit országosan számba vevı, A mőemlékvédelem táguló körei címő kiállítása, ill. az ehhez készült kis katalógus (szerk.: Lıvei Pál, Budapest, 2000) is mőemléki védésre javasolta. HÍREK Újabb Ybl-díjas "miskolci" építész Március 15-e alkalmából az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban idén is sor került a legmagasabb hazai építészeti szakmai elismerés, az Ybl-díj átadására. A kitüntetettek között nagy örömünkre idén is találhatunk észak-magyarországi kötıdéső szakembert, Horváth Zoltán építész-belsıépítészt. Horváth, aki 1953-ban született Budapesten, a Mőegyetemen szerzett építész diplomát, melyet az Iparmővészetin elvégzett belsıépítész szak, a MÉSZ Mesteriskolája, majd újra a MIE iparmővész szaka követett. Az építészként Plesz Antalt. Ferencz Istvánt, Bodonyi Csabát mesterének tudó Horváth Zoltán pályafutása 1978-ban Miskolcon kezdıdött az ÉSZAKTERV-ben. 1980-ban munkáival részt vett a Fiatal Miskolci Építészek kiállításán. A több mint negyedszázada Budapesten dolgozó építész, aki évekig az Iparmővészeti Fıiskola oktatója is volt, ma magán tervezıirodáját vezeti. Megvalósult tervei közül régiónkba tartozóak a Miskolci Egyetem Számítóközpontja illetve a tardi mőemlék tájház felújításának munkája. Egyik legújabb és sokak által elismert tervei szerint épült meg Budapesten a GRAPHISOFT Park több modern épülete. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Hírlevél munkatársai nevében szívbıl gratulálunk és további eredményes munkásságot kívánunk az Ybl-díjas Horváth Zoltánnak! -k I- (Hírforrás: www.epiteszforum.hu) 6

FELHÍVÁS ÉRDEKES ÉPÜLETEK MEGNYITÁSÁRA Idén is sor kerül az Európa-szerte népszerő Kulturális Örökség Napjai hétvégére, melynek idıpontja: 2007. szeptember 15-16. szombat-vasárnap Központi témaként HAZA ÉS HALADÁS címmel a reformkor és a klasszicizmus építészetére szeretnénk ráirányítani a figyelmet, de MINDEN MÁS HELYSZÍN csatlakozását szívesen vesszük. Kiemelt nemzeti évfordulókhoz csatlakozási lehetıségek 2007-ben: Batthyány Lajos, Kodály Zoltán, Esterházy János, Árpád-házi Szent Erzsébet stb. Amennyiben nem ismeri a Kulturális Örökség Napjai címő rendezvény, a bıvebb tájékoztatót és a jelentkezési lapot hírlevelünk szerkesztıi kérésére eljuttatják Önhöz, de tájékozódhat a www.oroksegnapok.hu honlapról is! Az egri Validé Szultána Törökfürdı rekonstrukciós tanulmányterve Az 1958-ban megkezdett feltárások a magyarországi török kori építészet egy jelentıs emlékének erısen lepusztult maradványait hozták napvilágra, amely a hazai török fürdık típusának egyik ritka képviselıje. Napjainkban a fürdı romjai faszerkezető védıtetı alatt állnak, elzárva, sebként éktelenkedve a barokk városrész egyik legfrekventáltabb pontján. A fürdı maradványainak bemutatására többféle elképzelés is született az idık során. Legegyszerőbb megoldásként romkert kialakítását kezdeményezték, mely szabad ég alatt, funkció nélkül, pusztán kertészeti elemek segítségével mutatta volna be az egykori épület maradványit. A laza szerkezető, tufás mészkı falazatú romok miatt azonban a rommaradványok szabad ég alatt való konzerválása nem lehetséges. A mőemléki szakmai testület a védıépületen belül, - egyéb funkció nélkül - csak a rom bemutatását tartotta kívánatosnak. Így merült fel a telek lefedése, nagyfesztávú mérnöki szerkezettel. Egy ilyen nagyságú védıépület viszont nehezen illeszthetı a barokk városrész sőrőszövetes szerkezetébe. Kézenfekvı megoldásnak tőnt az épület helyreállítására való törekvés, melyhez elıször 1963-ban készült helyreállítási programterv. Szerzıje Ferenczy Károly építész. 1978-ban Sedlmayr János az épület rekonstrukcióját homogén tetıidommal tervezte. A romok rossz statikai állapota nem tette lehetıvé azok rekonstruálását. 1985-ben H. Nándori Klára a romok konzerválását, értelmezı kiegészítését, egyben védelmét a romokra állított, fa könnyőszerkezető épületbe foglalását javasolta. A rekonstrukciónak szembe kellett néznie azzal a ténnyel is, hogy az eredeti padlóvonal ma már közel egy szinttel az utca vonala alatt helyezkedik el, így várostervezési léptékben az épület elveszti régi karakterisztikáját. Az épület lefedése modern szerkezetbıl indul ki, de végeredménye mégis nem kívánatosan historizáló, rekonstruált török épület benyomását kelti. 7

Ha azonban a belsı tereket lehet modern szerkezetekkel rekonstruálni, akkor nem kevésbé jogos ugyanezt külsı tömeghatásra való utalás esetén megtenni, ha az éppoly ıszintén modern, mint az eddigi térrekonstrukciók. Tehát a védıépület megformálásánál elvileg nem lehet kizárni egy olyan megoldás lehetıségét, amely egyértelmően modern formában mutat az egykori tömegek rendszerére. A leromlás számos mőemlékünk mellett a helyreállítandó Validé fürdıt is fenyegeti. Aki egy mőemlék jövıjét keresi, annak a használat jövıjét kell vizsgálnia. Olyan rendeltetést kell találnunk, amely a közösségnek élményt, a tulajdonosnak, kezelınek perspektívát, az épületnek programot, tartalmat, ezen keresztül megbecsülést, törıdést, ráfordítást, sıt költségvetést, fejlıdést biztosít. Az épületnek e rendeltetés befogadására alkalmassá kell válnia. Az itt bemutatott tanulmányterv a megoldást egy olyan védıépületben találta meg, mely tömegénél fogva jól illeszkedik a városszövetbe, nem kelt hamis illúziókat historizáló megjelenésével. Egy modern épület mely finom utalásokat tesz az általa rejtett törökfürdı egykori tömegeire és megjelenésére. Két metszett kıburkolatú kocka a durvább, bárdolt burkolatú alaptömegre illesztve jelöli ki a két fı elem, a kilencosztatú fürdıtér és a nagyfesztávú elıtér helyét. Az egyik tömbön a kilencosztatú tér osztásvonalai jelennek meg, a másik tömbön a kupola csillagos égboltra utaló bevilágító nyílásainak kivetített vetületei adnak valószínőtlen és randomszerő megnyitásokat. A rekonstrukció megtartja a fürdı eredeti bejáratát, mely ma már közel egy szinttel az utca vonala alatt helyezkedik el. Ezt a problémát egy süllyesztett átvágással oldja meg a mögöttes utcáig. A foghíjtelken ejtett átvágás és a mellette kialakított pasztázs feltárja a Céhmesterek udvarát, mely rejtızködı helyzete miatt megépítése óta halódik. A megfogalmazott épület alapvetıen az eredeti terek részbeni visszaépítését, értelmezését és bemutatását tőzi ki célul az akkori gızfürdı technológiájának megismertetése mellett, mintegy idıutazásra invitálva a látogatót. A kis múzeum maga az eredeti térsor, amely alól csak a kilencosztatú fürdıtér jelent kivételt, ahol - az új fedés teljes terét kihasználva - egy galériát létesít kis törökávézóval, melyhez török főszernövényekkel telepített terasztetı csatlakozik. A múzeum - kiállító terem, kávézó céljára helyreállított és hasznosított épület létjogosultsága funkcióval alátámasztott, gazdasági jövıje megalapozottabb és a közönségsikere is nagyobb, mint egy romterületnek. A helyreállításnak ezzel a módjával az egri török fürdı jól szolgálná az élı és egyre inkább mélyülı török-magyar kapcsolatokat is. (Szutor Tamás) További képeket hamarosan a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájának honlapján lesznek (http://www.koh7.hermuz.hu) láthatnak. 8

Mőtárgyak védettségének felülvizsgálata A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója Kulturális javakkal, mőtárgyakkal, mőkincsekkel kapcsolatos védettséget Magyarországon 1929 óta mondanak ki. A jelenleg hatályos törvény alapján az adott tárgyakat a védettséget felügyelı hatóság (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal KÖH, Mőtárgyfelügyeleti Iroda) nyilvántartásba veszi, felügyeli. Ezek a védett tárgyak az országból nem vihetık ki; adásvételük bejelentési kötelezettség alá esik, s velük kapcsolatban a magyar állam elıvásárlási joggal bír. Az elmúlt másfél évtizedben a kulturális örökségvédelemben, akárcsak a mőtárgyforgalomban, a mőkereskedelemben és a teljes gazdasági és társadalmi környezetben, gyökeres változások mentek végbe. Európai Uniós keretek között ma alapvetıen más védettségi stratégiával kell kulturális örökségünket kezelni, és a jövı számára megırizni, mint korábban. A múzeumokon, közgyőjteményeken kívül esı védett mőtárgyállomány esetében indokolt a nagyszabású felülvizsgálat. A megfelelı szakintézményekben elvégzett válogatási munkálatok eredményeképpen csak a valóban kiemelkedı jelentıségő és pótolhatatlan" kulturális értékkel bíró tárgyakat, mőalkotásokat és győjteményeket kívánjuk jogi védelemben részesíteni. A felülvizsgálattól egy kisebb darabszámú, de minıségibb, a hazai örökséget jobban tükrözı, és egyúttal áttekinthetıbb, kezelhetıbb tárgyi emlékanyag összeállítását reméljük. E válogatási folyamatnak már több lezárt szakasza (pl. néprajzi tárgyak, vendéglátóipari berendezések stb.) után egy kiemelkedı pontjához érkeztünk: a nagyobb közérdeklıdésre számot tartó magyar képzımővészeti anyag esetében egy mindössze 1.100 tételt számláló törzsanyag képezné a közgyőjteményi anyag mellett az Európai Unió hasonló értékeihez csatlakoztatható kiemelt magyar festészeti és szobrászati állományt. 2007-ben e területen a már elvégzett szakmai-tudományos felülvizsgálat nyomán a hatósági döntések rendszerezett végrehajtása a KÖH kiemelt feladata lesz. A védettség megszüntetését a tulajdonosokkal történı egyeztetés után helyszíni szemle elızi meg. A tárgyakkal kapcsolatos döntésrıl a KÖH határozatot küld. Amennyiben a mőtárgy, illetve a tulajdonosa nem érhetı el, úgy a megfelelı hivatalos nyilvántartások alapján kíséreljük meg a kapcsolatteremtést. Ha ez is eredménytelen, döntéseinket hirdetményben tesszük közzé. A folyamat értékelhetı szakaszairól (pl. egy-egy mővész életmővének védettségi szempontú lezárása) a sajtóban és internetes honlapunkon (http://www.koh.hu) keresztül rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt is. A folyamat tehát nem érinti a közgyőjteményekben levı állományt, és a határozatok kézbesítéséig a korábbi állomány is védettnek tekintendı. A felülvizsgálat eredményeként a védetté nyilvánított teljes mőtárgyállomány (a magyar és külföldi mőalkotásoktól a mőszaki emlékeken át a könyvekig és a néprajzi tárgyakig) egy több ezer helyszínen (azaz tulajdonosnál) ırzött anyag lesz: ide számítva az egyedi tárgyakat és az akár többszázezres darabszámú nagy győjteményeket is. A fentiekbıl is látható, hogy több éves elızményre visszanyúló, és talán még több hónapig vagy évig is eltartó folyamatról van szó, de a védettség éppen hatályos állományáról mindenkor készséggel adunk felvilágosítást. (Hatósági mőködésünk elmúlt hét évében a magyar képzımővészeti vagy más jellegő védett állományból a felülvizsgálat eredményeként csaknem 1.000 tárgy és 19 nagyobb győjtemény védettségét már megszüntettük.) A hazai védett kulturális örökség e szigorúbb szempontok szerinti alakítását és fenntartását hivatott szolgálni a 2006 tavaszán létrehozott Kulturális Javak Bizottsága is, amely külsı tanácsadó testületként (soraiban a tudomány, a közgyőjtemények és a mőkereskedelmi szakma képviselıivel) minden egyes új védési ügyet megtárgyal és véleményez. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, vagy mőtárgytulajdonosként munkánkat segíteni kívánja, kérjük keressen meg minket: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Mőtárgyfelügyeleti Iroda 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. (Postacím: 1535 Budapest, Pf. 721.) Tel.: 06 1 224 5515; Fax: 06 1 225 4985; e-mail: mutargy@koh.hu (Forrás: www.koh.hu) 9

Nívódíj a Sárospataki várnak Az építész szakma egyik legrangosabb elismerését kapta meg a sárospataki Rákóczi vár évtizedek óta tartó korhő felújításért a sárospataki Épszer Zrt.; az elismerést Somogyi László, az Építıipari Nívódíj-bíráló Bizottság elnöke adta át pénteken. Építıipari nívódíjat kapott a sárospataki Rákóczi-vár. Az építész szakemberek által megítélt elismerést, a díjat reprezentáló táblát pénteken avatták fel. A rendezvényen Somogyi László, a Nívódíj Bíráló Bizottság elnöke elmondta: az elismerés odaítélésének elsıdleges szempontja mindig is a minıség volt. A sárospataki Rákóczi-vár másfél évtizede tartó felújítása pedig vitán felül szépre és remélhetıen maradandóra sikeredett - tette hozzá. A Rákócziak egykori "fészkének" felújítására az elmúlt másfél évtizedben több mint egymilliárd forintot költöttek, fıleg különbözı pályázatokon elnyert pénzek segítségével. Egyebek mellett megújult a Vörös-torony, a palotaszárny, az úgynevezett Olaszbástya valamint több, kisebb rekonstrukció is befejezıdött. Az építıipari nívódíjra a vár felújítását generálkivitelezıként 1992-tıl végzı sárospataki Épszer Zrt. pályázott, amely egyébként már másodszor kapta meg az elismerést. Korábban a tolcsvai Oremus Pincészet feldolgozó üzemének építésében való részvételért vehették át ugyanezt az elismerést, míg két éve a mádi zsinagógáért megítélt építészeti "Oscar-díjban" részesült a cég. (MNO-MTI) (Az építészeti pontosabban mőemlék-helyreállítási "Oscar-díj" néven az Europa Nostra-díjat szokás emlegetni. A Szerk.) AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Tisztelettel meghívjuk Önt és Barátait a Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájának alábbi közös rendezvényére : MŐEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK Elıadássorozat a sokszínő mőemlékvédelemrıl 2007. év áprilisi programját szeretnénk a figyelmükbe ajánlani Április 18. KIRÁLY ATTILA: Elızetes jelentés a HSAP 2007. évi szudáni leletmentı ásatásainak ıskori vonatkozásairól Helyszín: Herman Ottó Múzeum kiállítási épülete, Miskolc, Papszer 1. További információ: h.o.t.e.@freemail.hu 10

CSÚNYA? MÉGIS ÉRTÉK! HOLLAND ÉS MAGYAR ÉPÍTÉSZET 1940-65 SZEMINÁRIUM ÉS KIÁLLÍTÁS Idıpont: 2007. április 12. csütörtök Helyszín: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Bp. I. Táncsics M. u. 1. SZEMINÁRIUM Ne védjük? Védjük? Miért védjük? 13.00-13.15 Köszöntık (KÖH, Holland Nagykövetség) 13.15-13.40 A háború utáni örökség Hollandiában és az értékek tudatosítása a közvéleményben Ben de Vries szóvivı, Holland Örökségvédelmi Hivatal / RACM 13.40-14.05 A háború utáni mőemléki jelentıségő területek védelme Jean Paul Corten integrált örökségvédelem és védett városképek referens, RACM 14.05-14.30 A háború utáni mőemlékek helyreállítása és újrahasznosítása Okrutay Miklós igazgató-helyettes, KÖH, Felügyeleti Igazgatóság 14.30 14.55 Mőemlékek és jövendı mőemlékek az 1945-1965 közötti magyar építészet alkotásaiból - Gyır Attila osztályvezetı, KÖH, Védési Osztály 14.55 15.15 Felkért hozzászólás Roger Bowdler osztályvezetı, English Heritage, Területi Védési Oszt. 15.15 15.30 Kérdések és válaszok, eszmecsere 15.30-15.50 Kávészünet 15.50-16.50 Dokumentumfilmek Hollandia háború utáni építészetérıl - Jord den Hollander filmrendezı saját bevezetıjével CSÚNYA? MÉGIS ÉRTÉK! HOLLAND ÉS MAGYAR ÉPÍTÉSZET 1940-65 A kiállítás megnyitása az Örökség Galériában, 17.00 Üdvözlés (KÖH, Holland Nagykövetség) Gondolatok a kiállításhoz Ritoók Pál mővészettörténész, a kiállítás kurátora, Magyar Építészeti Múzeum Megnyitóbeszéd Dr. Ferkai András építészettörténész, a Moholy-Nagy Mővészeti Egyetem Elméleti Intézetének igazgatója A program teljes ideje alatt magyar-angol nyelvő tolmácsolást biztosítunk! 11

Konferencia-felhívás A vasmővesség évezredei a Kárpát-medencében Interdiszciplináris konferencia, Miskolc, 2007. június 12-13. Az MTA VEAB Kézmővesipar-történeti Munkabizottsága az Iparrégészeti és Archaeometriai Munkabizottsággal karöltve 2004-ben az agyagmővességrıl, 2005-ben pedig az erdı és a fa régészetérıl és néprajzáról, a faipar múltjáról rendezett közös konferenciát. A szervezıket az a szándék vezette, hogy az anyagi kultúra egy-egy ágáról régészek, történészek, néprajzosok, levéltárosok, anyagkutatók és restaurátorok részvételével megtartandó tanácskozások lehetıséget nyújtsanak az egyes tudományágak legújabb eredményeinek kölcsönös megismerésére, s erısítsék az interdiszciplináris szemléletet. E konferencia-sorozat 2007-ben a vasmővesség témakörével folytatódik. A kovácsmesterség tragikusan korán elhunyt kutatója, Bodgál Ferenc (1932-1972) születésének 75. évfordulója alkalmából a Herman Ottó Múzeummal közösen Miskolcon megrendezésre kerülı tanácskozáson elsısorban a különbözı korok vasfeldolgozó iparát, és a vasból készült tárgyak világát szeretnénk a középpontba helyezni. Annak érdekében, hogy a különbözı tudományterületek mővelıi térben, idıben és tematikában minél átfogóbb képet kapjanak, az eddigi eredményeket összegzı elıadásokat, illetve a lokális kutatásokat tágabb összefüggésbe helyezı referátumokat várunk elıadóinktól. Emellett fontosnak tartjuk újabb, megoldandó kérdések felvetését is. Ennek jegyében külön blokkot tervezünk egyelıre Ki tudja, mi ez? munkacímmel a kutatói-muzeológusi munka során megtapasztalt tárgy-meghatározási problémákról. Ugyanis nem kevés olyan tárgy, lelet bukkan fel, amelyeknek nem tudjuk eredeti rendeltetését. Az ásatásokon is elıkerülhetnek vasipari tevékenységhez csak kérdésesen köthetı objektumok. A megoldást elısegítheti a különbözı szakterületekrıl érkezı kutatók, illetve a meghívott gyakorló kovácsmesterek közös gondolkodása. Annak érdekében, hogy ez minél eredményesebb legyen, az e blokkba szánt elıadások anyagát elektronikus formában már három héttel a konferencia elıtt, legkésıbb 2007. május 22-ig kérjük megküldeni a szervezıknek, hogy azt a résztvevık a tanácskozás elıtt megismerhessék. A tanácskozáson számítunk anyagismereti, készítés-technikai, illetve a vasanyagok konzerválásával, megırzésével kapcsolatos elıadásokra is. Az elıadás javaslatokat 15-ig kérjük a szervezık számára eljuttatni. Az elıadások idıkereteit a jelentkezések ismeretében tudjuk megadni. Aktív közremőködésére számítva, kollegiális üdvözlettel a szervezık nevében: Gömöri János Szulovszky János Viga Gyula (gomori@ggki.hu) (szulovszky@tti.hu) (vigagyula@hermuz.hu) Scarbantia Régészeti Park, MTA Történettudományi Herman Ottó Múzeum Fórum Múzeum Intézete 3529 Miskolc, 9400 Sopron, Új u. 1. 1014 Budapest, Úri u. 53. Görgey Artúr u. 28 12

A miskolci Kós Károly Építıipari Szakközépiskola rendezésében a Magyar UNESCO Bizottság (MUB), a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsággal (VÖMNB), a Porta Speciosa Közhasznú Egyesület és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület közremőködésével továbbképzést szervez Az oktatás és nevelés szerepe a világörökség bemutatásában, fenntartásában címmel a miskolci Kós Károly Építıipari Szakközépiskolában 2007. április 5-én. Az UNESCO Világörökség Központja (UNESCO WHC) a Világörökség ifjú kezekben elnevezéső programot 1994-ben indította el. Ennek keretében 1994-ben készült el a világörökséget feldolgozó oktatási segédanyag elsı változata, amelyet szerte a világon mintegy 130 országban, több tucat nyelven használnak a pedagógusok. A Magyar UNESCO Bizottság (MUB) a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsággal (VÖMNB) együttmőködve adta ki 2006-ban a magyar nyelvre lefordított, adaptált és a hazai világörökséghelyszínekkel kibıvített kézikönyvet. A kézikönyv célja, hogy a magyar nyelven oktató iskolák pedagógusainak munkáját segítse. Ennek feltétele, hogy a pedagógusok a kézikönyvhöz kapcsolódó továbbképzésen vegyenek részt, ahol egy intézménybıl minimum két munkatárs (lehetıleg az igazgató és egy tanár) megismerkedhet az UNESCO fontosabb célkitőzéseivel, értékeivel és az oktatás módszertanával. A Magyar UNESCO Bizottság és a VÖMNB szőkös erıforrásai miatt a kézikönyv országos terjesztését nem tudja felvállalni, de a képzésben résztvevı pedagógusok ingyenesen juthatnak hozzá. Ebben a körben az elsıdleges célcsoport a középiskolás korúakkal foglalkozó tanárok köre és ezen belül mindenek elıtt a szakközépiskolák tanárai. A továbbképzés gerincét a Világörökség ifjú kezekben oktatócsomag adja. A kézikönyvhöz kapcsolódva, a világörökség-program (mint az UNESCO egyik legközismertebb programja) alapján áttekintést ad a pedagógusoknak az UNESCO-ról és a konkrét, gyakorlati, tantárgyi órákba vagy délutáni foglalkozásokba beépíthetı lehetıségekrıl. A továbbképzés után további konzultáció és tanácsadás is lehetséges. MISKOLCI ÉS REGIONÁLIS KIÁLLÍTÁSOK Miskolci Galéria Városi Mővészeti Múzeum, Miskolc (www.miskolcigaleria.hu) 2007. január 31. 2007. április 7. Szakács Györgyi jelmeztervezı mővész önálló kiállítása 2007. február 15 15. Ivan Safranko szlovák képzımővész kiállítása Herman Ottó Múzeum, Miskolc, Papszer 1. (www.hermuz.hu) 2007. január 19. 2007. április 1. Térbe zárt pillanat. Háromdimenziós fényképek. 1850-1918 6. 2007. június 24. Bulgária ásványai. A Föld és Ember Nemzeti Múzeum (Szófia, Bulgária) vendégkiállítása 13

Eger, Dobó István Vármúzeum 2006. január 1. 2007. december 31. A világ fegyverei fegyverek világa Palóc házak Terényben Meghívó Terény Község Önkormányzata Tisztelettel meghívja Önt és barátait A NÓGRÁD MEGYEI TERÉNY FALUBAN FELMÉRT PALÓC PARASZTHÁZAK" címő kiállítására egy héten át. Megnyitó: 29-én csütörtökön 15 h Helyszín: Szent István Egyetem Ybl Miklós Fıiskolai Kar Magasépítési Tanszék tetıtéri tanács termében. (1147, Budapest, XIV. ker. Thököly út 74. ) Köszöntı: Dr Szily Imre Balázs SZIEYMFK docense, 15 órakor és Fáy Dániel Terény polgármestere. Fellép: a terényi Kalácska Népdal és Hagyományırzı Kör, a település több korszakát felölelı népviseleteiben. A kiállítást megnyitja: Dr Varga Kálmán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Terény Budapesttıl 85 km-re, Nógrád megyében, a Kelet-Cserhát Természetvédelmi körzet területén található 460 lelkes falu, a Palóc Út (www.palocut.hu) tagja. A kis településen 105 védett palóc kontyos, füstlikas, hosszú parasztház áll még, melyek helyi védelmet élveznek. A paraszti épített örökséget, éveken át, diákok mérték fel, az ı munkájuk lesz most látható. A védelembe vett házak most látható tervrajzait és makettjeit az Ybl Miklós Fıiskolai Kar Magasépítési Tanszék építész hallgatói készítették. A munkához az anyagi fedezetet a széles körő összefogás biztosította, így támogatta a munkát dr. Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, dr. Szily Imre Balázs fıiskolai docens, Terény Község Önkormányzata, Fáy Dániel polgármester, a Terényért Közalapítvány, és az Ybl, Hallgatói Önkormányzata (HÖK), valamint a szorgos diákok. A kiállításon rajzok, akvarellek, fotók, és makettok jelenítik meg az elmúlt száz év távlatát. A kiállítás megtekinthetı 2007. április 7-ig. (Forrás: www.koh.hu) (Képek forrása: www.iranymagyarorszag.hu) 14

A kiállítást megnyitják és bemutatják: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és A BME Építészmérnök hallgatói Tisztelettel meghívják Önt: A SEGESVÁR címő kiállításra 27 április 20 Helyszín: Pincegaléria, Budapest, I. ker, Táncsics M.u. 1. Káldi Gyula építész, a KÖH Kárpát-medencei mőhelyének vezetıje S. Sebestyén József építész, a KÖH Kárpát-medencei mőhelyének munkatársa KÖNYVAJÁNLÓ Sárközy Sebestyén: A középkori Torna megye településtopográfiája Perkupa-Miskolc, 2006. 119. p. Úttörı, a szerzı megfogalmazása szerint kísérleti jellegő de - régiónkban és országosan is - mindenképpen hiánypótló, többéves kutatás eredményeit bemutató kötetet tart kezében az olvasó. Hasonló, egy teljes középkori megyét vizsgáló feldolgozás eddig csupán Szatlóczki Gábor tollából jelent meg. A más aspektusból közelítı, de szintén teljeségre törekvı munka a középkori Zala megye nemességét és birtokait feldolgozó győjtés, amely azonban nélkülözi a Sárközy Sebestyén kötetében megjelenı, Torna megye épített örökségének bemutatását. Szükségesnek látom kihangsúlyozni, hogy mivel a történeti Torna vármegye területén jelenleg két egymással határos ország osztozik, a kiadvány legalábbis a bevezetı tanulmányokban megjelenı - kétnyelvősége (magyar-szlovák), valamint a határokon átívelı közös kutatómunka mindenképpen példamutató. A kutatás módszertanában történettudományunk egyik modern, kiváló középkorászunk, Engel Pál által 1997-ben, a Történelmi Szemlében publikált, valamint a szerzı és Bodnár Tamás közös tanulmányában lefektetett felfogására építkezik. A Torna megye településhálózatának bemutatásában teljességre törekvı feldolgozás, a településeket nem pontszerően ábrázolja, hanem lehetıség szerint részletesen bemutatja a településekhez tartozó területeket, azaz azok határait is. Az így nyert kép már összetettebb, egy egymással érintkezı, a megyét mozaikszerően lefedı 15

településhálózatot mutat. A kötetben felgyőjtött, a települések határaihoz köthetı földrajzi nevek, segíthetik a terepbejárást ill. topográfiai győjtımunkát végzı régészeket is. A megye települései történetének sarokpontjait általában nagyobb, országos összeírások képezik. Ezek az adatok kerülnek kiegészítésre a szakirodalom és egyes levéltári állományok, nagyobbrészt eddig még fel nem dolgozott információállományával. Sok rejtett történeti adat bújhat még meg a régiónkban egyedülálló fontossággal bíró Leleszi Konvent, nagyobbrészt épen megmaradt levéltárában. Ezek összegyőjtése azonban újabb, többéves kutatómunkát kívánna. A szerzı a történeti feldolgozást is a teljesség igényével kívánta elvégezni, ennek azonban a kiadvány keretei, valamint véleményem szerint a településtörténet tág idıhatárok közt kívánt bemutatása - az elsı írásos említéstıl a 18. századig - már eleve kétségessé tették. Torna mőemlékeit és régészeti örökségét bemutató részegység is fontos segédlete lehet a terület múltját kutatók számára, ugyanakkor jól tájékozódhatnak belıle az egykori Torna megye településeit felkeresı vendégek, turisták is. A szerzı nem csak már publikált, vagy magyarországi és szlovákiai adattárak mélyén rejtızı alaprajzokat, felmérési rajzokat válogat be a kötetébe, hanem ahol szükséges, az emlékek újbóli felmérésének eredményeit teszi közkinccsé. (pl. Körtvélyes, r.k. templom) A teljesség igényével összeállított irodalomjegyzéket, mely bıséges szlovák nyelvő szakirodalmat is tartalmaz, névmutató követi. A kötet végén 3 térképszelvény tájékoztatja az olvasót Torna megye településeinek elhelyezkedésérıl, határaik esetleges módosulásáról. Az elsı térkép a megye 18. század végi állapotát mutatja be. Szokás mondani, apró de bosszantó hiányosság, és talán kissé zavaró is annak, aki nem ismeri a Magyar Történeti Helységnévtár ide vonatkozó kötetét, hogy a térkép datálása valamint a megye és faluhatárok amúgy egyértelmő - jelölése a jelmagyarázatból kimaradt. A korabeli térképek feldolgozásának fontosságát emeli ki szerzı azon álláspontja miszerint a középkor és a kora-újkor századaiban a kialakult települések és azok határai viszonylag hosszú idın keresztül maradandók, térben rögzült helyzetben voltak, és a napjainkig megmaradt 18-19. századi térképek is még ezt a helyzetet tüntették fel, illetve hagyták ránk. A második, a 15. századi állapotot ábrázoló térképszelvény, Engel Pál, egy életen át tartó adatgyőjtésen nyugvó digitális térképén alapul. Engel, alapvetıen szintén a fentebb bemutatott 18. század végi térképekre támaszkodó munkájának, - helyenként megkérdıjelezhetı pontossága miatt is - szerepeltetése igen nagy körültekintéssel ajánlott. A 16. század közepi állapotot bemutató térkép megszerkesztésére, Maksay Ferencnek az 1549-es összeírást feldolgozó kétkötetes munkája alapján került sor. Ennek során, az eredeti térképen jelentkezı hibákat a szerzı megfelelı módon korrigálta. A három térkép összességében jól mutatja be a megye településtopográfiai változásait ill. fejlıdését, de véleményem szerint hiányzik a bevezetı sorokból, a térképek pontos szerkesztési elveinek lefektetése, amely fontos eleme kell, hogy legyen egy településtopográfiai munkának. Mindent összevetve egy jól hasznosítható, értékes kötetet nyert mind a szakmai, mind az érdeklıdı olvasóközönség Sárközy Sebestyén munkájával, melyet talán újabbak követnek az ország más megyéire vonatkozóan is. (Gál-Mlakár Viktor) 16

Új kötet a KultúrPontnál: Mőemlékek, múzeumok mindenkinek? Hamarosan megjelenik a Mőemlékek, múzeumok mindenkinek? címő tanulmánykötet, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága által kezdeményezett kutatásokat bemutató sorozat negyedik tagja. A helyi lakosság mőemlékvédelemrıl alkotott véleményét, valamint a látogatóbarát múzeumokról készült tanulmányt bemutató kötet 2007. április 15-ig (a megjelenésig) kedvezményes áron rendelhetı meg a KultúrPont Irodánál. Bıvebb információ: KultúrPont Iroda; www.kulturpont.hu/nka4.php (Forrás: Kultúrpont) Sabján Tibor: Tetıfedések Terc Kiadó (www.terc.hu) Budapest, 2007 A Népi kultúra sorozat újabb kötetében a szerzı bıséges képanyaggal illusztrálva írja le és tárja elénk az egyes fedésmódok történeti és néprajzi kérdéseit, a fedés készítésének folyamatát, a féltve ırzött fortélyokat és a felhasznált anyagok tulajdonságait. A sokszínő képbıl kirajzolódik a háza körül szorgoskodó parasztember alakja, aki egyszerőbb építményeit maga fedi be, a specialistáé, akinek tudása már egy szőkebb közösség számára kamatoztatható, a háziiparosé, aki megélhetési forrást talál a fedıanyagok készítésében és értékesítésében és a mesteremberé, aki a fedési munkákra szakosodott iparos. Az áttekintés nem nélkülözhette a gyáripari termékek bemutatását sem, hiszen a 19. században már széles körben elterjedtek a tőzbiztos, tartós és sokszor elınyösebb fedıanyagok, amelyek elıbb-utóbb kiszorították a korábbi fedési módokat. (Forrás: www.terc.hu) (A Szerzı nagy sikerő könyvsorozatban, imponáló szakmai hozzáértéssel és tapasztalattal, ugyanakkor közérthetı nyelvezettel és stílusban veszi sorra a népi építészet és lakáskultúra lényeges elemeit, így pl. a népi cserépkányhákat, a búbos kemencét, a hagyományos falazatokat, "mászókéményeket", stb. E kötetek új darabja a Terc "Népi kultúra" sorozatának a sorban nyolcadik kiadványa. - A Szerk.) 17

LINKAJÁNLÓ Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél A Merowe Gát Régészeti Leletmentı Projekt Az ügy már az 1940-es évek óta foglalkoztatja a mindenkori szudáni rezsimeket (a jelentısebb puccsok: 1958, 1964, 1969, 1985, 1989); az állandó gazdasági dekonjuktúra leküzdésének egyik legfontosabb aspektusa az infrastruktúra fejlesztése. Az infrastruktúra terén kiemelt fontosságú a megfelelı áramellátás, amelyet egy gát segítségével biztosíthat a kormányzat. Az álom mostanra válik valóssággá, és a tervek szerint 2007 augusztusára elkészül a korábban Hamdab, most Merowe gátnak nevezett építmény, amely mögött 2008 folyamán óriási víztározó tölti fel a sivatagot, 170 kilométer hosszan. Az elöntésre ítélt terület a negyedik zuhatagnál, Merowe szigetétıl észak felé Abu Hamedig terjed. A tó körülbelül 4 kilométer széles lesz, és 300 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Ennek megfelelıen igen sok mőemlékrıl van szó, amelyek az emberi kultúra széles spektrumát reprezentálják, az alsó paleolitikumtól egészen a keresztény korig, nem is beszélve a közelmúlt és a jelenkor emlékeirıl. Bár 1990 óta számos, a világ különbözı részeibıl érkezı expedíció dolgozott a terület megmentése érdekében, a nemzetközi, szervezett leletmentés koncepciója csak 2002-ben vált egyértelmővé, mikor Hassan H. Idris, a szudáni Mőemlékek és Múzeumok Nemzeti Testületének elnöke a szudáni kormányzat nevében felhívást intézett a világ szakemberei felé a terület kulturális örökségének megmentése érdekében. A fent említett régió koncessziós területekre osztott, ahol a különbözı országokból érkezett expedíciók mellett a helyi illetékes hivatal is képviseli magát (NCAM National Corporation for Antiquities and Museums). Több más között végzett itt munkálatokat a SARS (Sudan Archaeological Research Society), a berlini Humboldt Universität, a kölni egyetem, a GAME (Gdańsk Archaeological MuseumExpedition), és Magyarországról a HSAP (Hungarian Sudan Archaeological Project). Hogy a mozaikszavak kavalkádjából kitekintve végre a linkekre is sor kerüljön, három olyan címet adok itt meg, amely ezt a méreteiben hatalmas és szerteágazó vállalkozást egész frappánsan összefogják. A SARS honlapján *pdf formátumban számos elızetes jelentés található az egyes expedíciók munkájával kapcsolatban. Mivel az adatok feldolgozása nem egyszerő feladat, dicséretes, hogy a közlés ennek ellenére gyors, és a világhálón keresztül könnyen hozzáférhetı. Mindemellett számos linken keresztül eljuthatunk a különbözı szervezetek és projektek saját honlapjaira. http://www.nubiansociety.org, vagy http://www.sudarchrs.org.uk Az Arkamani érdekes kezdeményezés, melynek célja, hogy a Szudánban régészetet tanuló fiatalokat akár saját anyanyelvükön szaktudományos cikkekhez juttassa. Mivel a cikkek elég szélesen merítenek az ország különbözı korszakaiból, ezt a lapot az általános érdeklıdıknek ajánlom. http://www.arkamani.org/arkamanilibrary/ 18

(Király Attila) Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Végül, de véletlenül sem utolsó sorban látogatható a Magyar Meroé Alapítvány honlapja, ahol a magyar expedíció munkájáról tájékozódhatunk. Mivel expedíció idén is zajlott, kíváncsian várjuk a 2007-es szezon munkálatairól szóló beszámolót. www.meroe.hu Mivel a HSAP-nak én is tagja vagyok, úgy illik, hogy az ismertetıt itt befejezve, a lassan már kibontakozó 2007-es ásatási évadhoz mindenkinek sikeres munkát kívánjak, (Képek forrása: www.meroe.hu; www.geographic.hu) AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK Emlékeztetı: az NKA pályázatok beadási határidei Építımővészeti április 4. Szépirodalmi április 6. Mozgókép április 9. Zenei április 20. Színházi június 25. Bıvebb információ: www.nka.hu ALLÁS A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pályázatot hirdet mőemlékvédelmi fıfelügyelı munkakör betöltésére Feladatkör: másodfokú mőemlékvédelmi hatósági és szakhatósági feladatok ellátása A munkakör betöltéséhez szükséges feltételek: - egyetemi vagy fıiskolai szintő építészmérnöki, építımérnöki (szerkezetépítı, magasépítı üzemmérnöki) szakképzettség - magyar állampolgárság - büntetlen elıélet Elınyt jelent: közigazgatási gyakorlat, mőemlékvédelmi szakmérnöki képzettség Bérezés: a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. Alapján A pályázathoz mellékelni kell: - szakmai önéletrajzot - iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Hatósági Fıfelügyeletére (1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.) kell benyújtani 2007. április 30-ig. 19

LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT Elhunyt Ferenczy Károly Március 11-én Bécsben hirtelen elhunyt Ferenczy Károly Ybl-díjas építészmérnök, az Országos Mőemléki Felügyelıség Tervezési osztályának egykori munkatársa, a mőemlékes-építész társadalom népszerő Carlo-ja. Gazdag életmővének talán legreprezentatívabb állomása a Czeglédy Ilona régész feltárásai nyomán feltárulkozó Diósgyıri Vár helyreállításának megtervezése. (Errıl néhány adat honlapunkon olvasható: www.koh7.hermuz.hu/04_aktual/0_hivatal/0702_diosgyor_hid/hid.html Ugyancsak Ferenczy nevéhez főzıdik a Miskolc-avasi református mőemléktemplom megvalósult helyreállításának terve is, de dolgozott az épp e számunkban ismertetett egri Validé Szultana török fürdı megújításán, az érdi minareten, stb. stb. Ferenczy Károly munkásságával késıbbi számainkban bıvebben foglalkozunk majd. Carlo, nyugodj békében! A Szerk. K Ö Z L E M É N Y a Miskolc Avasi Református Mőemlék Templomot ért rongálásról A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodája 22-én megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Miskolc város szívében, az Avas északi padkáján álló, mőemléki védettségő református templomot az elızı éjjelen megrongálták. Helyszíni szemlénken megállapítottuk, hogy a templom Ny-i (torony felıli) homlokzatán, pontosabban a bejárati ajtó mőkı keretein és az ajtó mindkét oldalán a templom támpilléreinek felületén, több négyzetméter területen színes festékszóróval graffitit festettek fel, piros és zöld színben. A templom É-i (város felıli) homlokzatán, pontosabban az É-i elıcsarnoktól K-re, a templomhajó falára szintén ugyanolyan minıségő és színő graffitit fújtak. Az itt felsorolt, teljesen friss mázolmányokon túl, a templom falain több más kisebb, ezüst színnel fújt graffiti és bekarcolás is látható. A festék az évtizedekkel ezelıtti felújításkor felkerült vakolaton, az ugyanekkor készült mőkı kiegészítéseken, de részben sajnos eredeti, középkori épületelemeken is megtalálható. A kár illetve ennek szakszerő helyrehozatala elızetes becslésünk szerint mindenképp százezres nagyságrendő kiadással jár majd. Jóérzéső ember nem mehet el szó nélkül a miskolci Belváros mőemléki védettségő és egyéb épületeit érı sorozatos rongálások mellett. A frissen mőemléki védettséget kapott városrész értékes épületein, de különösen az Avasalján (pl. a Herman Ottó Múzeum papszeri mőemlék épületén, a Lévay Gimnáziumon, stb., stb.) az utóbbi hetekben különösen megszaporodtak a rongálások, graffitik, összességében több milliós kárt okozva. Nem beszélve a tulajdonosokat és mindannyiunkat ért erkölcsi kárról. Különösen áldatlannak tartjuk az avasi templom és a szintén mőemléki védettségő református temetı körül kialakult ostromállapotot. Mindennapossá vált a randalírozás, éjjelente, különösen hétvégéken történnek 20