TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár, Dózsa György u. 21. tel: 06-82/321-134 TÁJTERV MŰHELY Kft. 8261 Badacsony, Római út 197. mobil: 06-20/9138-400 2015. szeptember hónap
BALATONFENYVES TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP 1.1 BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE 1.2 BALATONFENYVES JÖVŐKÉPÉNEK MEGALAPOZÁSA 1.2.1 Országos Fejlesztési és területfejlesztési koncepció (OFTK) 1.2.2 A Balaton fejlesztési Tanács a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja keretében dolgozta ki a 2014-2030-as időszakra szóló fejlesztési koncepciót 1.2.3 Somogy megye Területfejlesztési Koncepció 1.2.4 Somogy megye Területfejlesztési Program 1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST MEGHATÁROZÓ FŐBB ELVEK RÖGZÍTÉSE 1.3.1 Hagyományok tisztelete, értékek védelme 1.3.2 Felelősség a jövőért partnerség 1.3.3 Fenntartható fejlesztés 1.4 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT, A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 1.4.1 Vonzó települési környezet kialakítása települési harmónia 1.4.2 Városi szintű ellátás életminőség javítás 1.4.3 Családias üdülővárosi jelleg tudatos erősítése 1.4.4 Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése 1.5 BALATONFENYVES JÖVŐKÉPE 2. CÉLOK 2.1 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 2.2 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE VONATKOZÓAN A A Balaton-parti területen a tó és a vasút közöt B. A vasúttól délre eső belterületi részeken C. A belterülettől délre eső külterületeken 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK BALATONFENYVES ADOTTSÁGAI EGY SWOT ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN 3.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉS-SZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA 3.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ALAPÚ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 2
4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1 A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER 4.2 JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMONKÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 3
1. JÖVŐKÉP 1.1 BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A Helyi Önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a településfejlesztést és településrendezést az önkormányzatok hatáskörébe utalta. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről" szóló 314/2012. (XLB.) Korm. rendelet 5. -a határozza meg a településfejlesztési koncepciót, amely elkészítését megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az 1. sz. mellékletben, részletes tartalmi követelményeit a 2. sz. mellékletben rögzíti. Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) meghatározása szerint: Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszútávra meghatározó dokumentum". A településfejlesztési koncepció Jóváhagyandó munkarésze az a településsel kapcsolatos, településpolitikai dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza, ezért azt az önkormányzat határozattal fogadja el. Balatonfenyves Község hatályos Településrendezési terve keretében rendelkezik elfogadott Településfejlesztési koncepció javaslattal. Jelen tervezés során a megváltozott jogszabályi keretek között új kerül megalkotásra. Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Község településfejlesztési koncepciójának készítésével az ARKER Stúdió Kft-t bízta meg, altervezőként a TÁJTERV MŰHELY Kft. vesz részt a munkában. A tervanyaga a vizsgálati és jóváhagyandó munkarészeket tekintve ütemezve készül, ennek értelmében két kötetben kerül dokumentálásra. A t megelőzően elkészültek a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti un. megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészei. E megalapozó vizsgálat elemzése és értékelése a Helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés c. dokumentációban került bemutatásra. Ezután készült el a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete I. fejezet tartalmi követelményei szerint, mint jóváhagyandó munkarész jelen Településfejlesztési koncepció című kötet, amely munkarész Balatonfenyves jövőképét, céljait, a továbbtervezési feladatokhoz a kiinduló adatokat, és a megvalósítás eszközeit és azok nyomon követését foglalja magába. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 4
A településpolitikai dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza, hosszú távú iránymutatás és célmeghatározás. Biztosítja, hogy a kitűzött településfejlesztési célok a település fenntartható fejlődését szolgálják, elősegítve a Balatonfenyvesen élők életminőségének, életszínvonalának növekedését, a hagyományokra, táji, természeti és kulturális adottságokra építve. 1.2 BALATONFENYVES JÖVŐKÉPÉNEK MEGALAPOZÁSA Az önkormányzat Balatonfenyves jövőképét, településfejlesztési koncepcióját az ott élők véleményét figyelembe véve dolgoztatta ki. Abból a célból, hogy a fejlesztési koncepcióban a helyiek véleménye beépüljön, az elmúlt 4 év lakossági fórumain a Polgármesteri Hivatal tájékoztatta a lakosságot, hogy a rendezési terv módosításával kapcsolatos észrevételeiket, igényeiket a Hivatalban tudják jelezni. Az elmúlt években a Hivatal több alkalommal előre kidolgozott nyomtatványokon kérte a lakosság fejlesztésekkel kapcsolatos véleményét. A településfejlesztéssel kapcsolatos igények, bejelentések összegyűjtésre kerültek és a fejlesztési koncepció készítésekor figyelembe lettek véve. A Polgármester a településfejlesztésben érdekelt vállalkozókkal és vállalkozásokkal előzetesen egyeztetett, amely egyeztetésekről feljegyzések készültek. Természetesen az új koncepció kidolgozáskor figyelembe lett véve a hatályos koncepció, a magasabb rendű tervek, törvények, a 2014-ben elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció, valamint a szintén 2014-ben elfogadott a Balaton térségre a 2014-2030-as időszakra szóló fejlesztési koncepció, Somogy megye Területfejlesztési koncepciója (2014) és Területfejlesztési Programja (2014). 1.2.1 Országos Fejlesztési és területfejlesztési koncepció (OFTK) Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú 2030-ig szóló jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, és ezek alapján kijelöli a 2014-2020 közötti időszak súlypontjait, fejlesztési prioritásait. Az OFTK fejlesztéspolitikai céljai és elemei képezik az EU-val kötött Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozva a 2014-2020 közötti uniós források felhasználására irányuló hazai operatív programok tartalmát. A koncepció számba veszi az ország gazdasági erőforrásait és értékeit, külön foglalkozik a Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztésével", amelyek megőrzése nemcsak környezeti és kulturális, néprajzi értékeinket védi, hanem közösségi összetartozásunk jelképei is egyben. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 5
A Balaton-térség fejlesztésével kapcsolatban az OFTK kimondja, hogy: A Balaton - térség hazánk egyik legkarakteresebb, nagy kiterjedésű tájegysége, mely ökológiai egységet is alkot, ahol a társadalmi és gazdasági folyamatok egyedülállóan nagy mértékben a környezeti tényezőktől függenek. A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszi, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. A térség olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. Turisztikai, mezőgazdasági bevételei révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Bár nem önálló tervezési-statisztikai területi egység, az egységes tervezés és támogatáspolitika igénye és szüksége itt a legerősebb az országban. A mindenkori fejlesztésnek a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre. Fejlesztéspolitikai feladatok: A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, magas színvonalú szolgáltatások biztosítása. A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok, tematikus utak kialakítása, megerősítése. Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok, gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és értékesítése" a parttól távolabbi településeken. A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása, a vízszintingadozásból fakadó problémák mérséklése, a Balaton-part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, a térség élő és élettelen természeti értékeinek megőrzése. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 6
A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem). Az ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók). A Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése. A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése. Települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés a Balaton városgyűrűjében. A Balaton illegális feltöltésének megakadályozása. A Balaton törvényt és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítása, az eredeti állapot visszaállítása. A Balaton-térség háttértelepüléseinek fejlesztése." 1.2.2 A Balaton fejlesztési Tanács a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja keretében dolgozta ki a 2014-2030-as időszakra szóló fejlesztési koncepciót, amely már a 2014-ben az országgyűlés által elfogadott OFTK-val összhangban készült. A koncepció meghatározta a térség jövőképét és a térség fejlesztésének átfogó céljait: a) A térség jövőképe Balaton kiemelt térség a jövőben: Balaton a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója! A Balaton térség jövőkép az alábbi 4 pillére épül: - Természetesség, - Megújuló képesség, - Egészség, - Fenntarthatóság. Balaton, a testi, szellemi, társadalmi megújulást adó térség. A térség, ahol magától értetődő a természet ereje, tisztasága, minősége és a benne élők vitalitása. A térség országosan kiemelkedő példája a környezet és a társadalmi 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 7
egységnek, a harmonikusan fejlődő és fenntartható társadalmi fejlődés megteremtésének. Ez az a térség, ahol a társadalom (az itt élők és az ide látogatók innovatívan és fenntartható módon) úgy védi, formálja és építi környezetét, a természetes és épített környezetet, a közösségeket, a gazdaságot, hogy a környezet visszahatva a társadalomra, biztosítja annak gyarapodását és jólétét. A Balaton kiemelt térség Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára vonzó életminőséget nyújt; magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezik, környezeti állapota stabilizálódik, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságai, mint nemzeti közkincs megőrzése felett hűen őrködik; európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi gazdasági rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló területi irányítással rendelkezik; környezeti és táji értékek fenntarthatósága mellett jelentős hazai és külföldi vendégforgalommal rendelkezik, a szabadidő eltöltésnek, az élménykeresésnek és az egészséges életvitelnek a legvonzóbb magyarországi térsége, miközben különböző térségeit izgalmas sokféleség jellemzi; gyógyító térség, kialakul a gyógyító Balaton képe, ahol a tó és a gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a rehabilitációs és különféle egészségügyi programok (beleértve a népegészségügyi, egészségfejlesztési prevenciós, mentálhigiéniás programokat), a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket; táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő ( Balaton márka"), a helyi környezeti feltételekhez igazodó versenyképes gazdasággal rendelkezik; a helyi szereplők együttműködése révén a régióban megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a térségen belül marad, a térség szereplőit gazdagítja; a modern XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények térségi jelenléte megerősödik; az információs társadalom legújabb vívmányai a régióban kiemelkedően elterjedtek, és alkalmazásuk megjelent a gazdasági és társadalmi életben, a környezeti alrendszer irányításában, 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 8
a lakosság minden rétege számára megteremti az esélyt a munkavállalásra, a régióban az állandó lakosság egyre nagyobb részének biztosított az egész éves munkavállalása; nincsenek a régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és erősen érdektagolt helyi társadalmi konfliktusos helyzetek jól kezeltek; regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység, mely határozott és tényleges térségszervezési erőt felmutatni képes balatoni azonosságtudattal bír. b) A térség célrendszerének bemutatása Az alábbi célrendszer épít a Balaton kiemelt térségre elkészült helyzetelemzésre és figyelembe veszi a kapcsolódó ágazati és területi koncepciók elképzeléseit is. Így a célrendszer integrálja a Parlament által elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban a Balaton térségére megfogalmazott fő fejlesztési irányokat. A koncepció célrendszere abból indul ki, hogy a vendégek számára is akkor lehet vonzóbb az itt tartózkodás, ha térség harmóniát sugároz. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy a térségben élők is jól élnek. A térség fejlesztésének átfogó célja Fő cél a Balaton térségnek dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozok számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet. A fő célhoz kapcsolódó átfogó célok a következők: megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiahasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára. A munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése. vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 9
A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának növelése. vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségbe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége. A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitáskihasználtságának javulása. A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat. A Balaton térségben működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség javulása a helyi lakosok és turisták részéről. A turizmus fejlesztése, mint a régió meghatározó gazdasági ágazata kiemelten fontos. Az elmúlt időszak csökkenő versenyképességi mutatóin (vendég, vendégéjszaka szám csökkenés, külföldi turisták számának visszaesése) kell javítani, és a változó piaci igényeknek megfelelően kell fejleszteni a kínálatot. A turizmus területén számos kínálati elem épült ki az elmúlt évtizedekben, melyek jelentős része elavult, leromlott állapotba került, vagy fejlesztésük nem követte a piaci igényeket. Ezzel párhuzamosan Európa más részein, pl. Ausztriában egyre jobb eredményeket mutatnak fel a természet közeli programokat (pl. természetjárás, kerékpározás, golfozás, lovaglás, vízi sportok) kínáló desztinációk, már nemcsak síszezonban, hanem egész évben is, éles konkurenciát teremtve a Balaton térségnek is. A Balaton térségben a turisztikai termékek, vonzerők fejlesztésének állami támogatásával, ösztönzésével célszerű változtatni, melyek vonzó környezetet teremtenek a vendéglátásnak, szálláshelyek fejlesztésének és egyéb turisztikai szolgáltatásoknak, ezzel jövedelmezőbb, új munkahelyet teremtve. Az állami ösztönzéssel olyan feltételrendszer kell kialakítani, ami segít a magán tőke által jelentős fejlesztések megvalósulását és sikeres működését. A turisztikai termékek fejlesztésénél elsődleges prioritást az exkluzív (egyedi értéket nyújtó), a parttól távolabbi településeken a meglévő természeti értékekre, kulturális örökségre építő adottságok fenntartható kihasználásával megvalósuló, 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 10
egész éves szolgáltatást nyújtó (pl. rendezvények és konferenciák, egészségturizmus, kerékpározás, természetjárás) fejlesztések jelentenek. A turisztikai fejlesztéseknek kiemelt célcsoportjai a családok, fiatalok, illetve a nyugdíjasok, akik Turisztikai szempontból eddig kevésbé kihasznált szezonokban (tavasszal és ősszel) - a gyógyfürdőhelyeken túl - akár a térség többi területén is - az eddigiekhez képest nagyobb számban - vendégként jelentkezhetnek. Az idős, aktív munkavégzéstől visszavonult nyugdíjasok számára igényként jelentkezhet, hogy letelepedjenek a tó körül, vagy egy évben hosszabb ideig, több mint 6 hónapon át tartózkodjanak a Balaton térségben, de ehhez szükséges az egészségügyi, szociális rekreációs, kulturális szolgáltatások további fejlesztése. Az évi egyszeri, hosszabb és egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú felnőtt lakosság körében egyre jobban felváltják az évente többszöri hosszú hétvégék, a pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élmény-turizmus. A fiatalabb generáció, valamint az aktív dolgozóval bíró (és munkájukat fontosnak tartó) családok számára ennek következtében egyre kevésbé csak a klasszikus nyári idényben való pihenés van fókuszban. A balatoni turizmus (benne a borturizmus, a wellness, a rekreáció, mozgás) az élmény jelleget kihasználva és megfelelő környezeti feltételek esetén (infrastruktúra, közlekedés, szolgáltatások) szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A turisztikai marketing során kiemelten törekedni kell a tó és környezetének folyamatosan élvezhető és változatos (a nyári főszezonon kívüli) értékeinek (pl. jó vízminőség) kommunikálására 1.2.3 Somogy megye Területfejlesztési Koncepció Somogy megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-ben került elfogadásra, amely a megye hosszú távú, 2030-ig szóló céljainak összefoglalása. Azzal a céllal készült, hogy kijelölje Somogy megye lehetséges kitörési pontjait és meghatározza a főbb fejlesztési irányokat. A megye jövőképe: Somogy megye 2030-ra sokszínű, természeti értékekben gazdag tájjal rendelkező harmonikus és az ott élők számára jó életminőséget biztosító, versenyképes, innovatív térséggé válik, ahol a szolidáris közösségekre építve, egymást erősítve, egymás értékeire és adottságaira alapozva vannak jelen a szolgáltatásokban, erős városok és a kedvező életteret adó vidéki térségek. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 11
A jövőkép elérését átfogó célok, valamint tematikus és területi célok meghatározásával kívánják elérni. Az átfogó célok: a rendszeres munkajövedelmet szerzők arányának növelése, a megye belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása az ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyek biztosítása minden somogyi ember számára. A specifikus területi célok között említi a koncepció a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztését. A Somogy megyei Területfejlesztési Koncepció még a korábbi, 2009-ben elfogadott Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciót építette be a megyei anyagba. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése területi célnál meghatározó stratégiai célként említi a versenyképesség erősítését, az exkluzív turisztikai kínálat kialakítását, a kiemelkedő attrakciókra épülő komplex kínálat biztosítását, a gazdaság diverzifikálását, turizmus és a gazdaság szereplőinek összefogását. 1.2.4 Somogy megye Területfejlesztési Program A koncepciót követően 2014. októberében fogadták el a Területfejlesztési Programot. A Program a Koncepcióban lefektetett átfogó és tematikus specifikus célok mellett megfogalmazta a megye kiemelten kezelendő térségeire vonatkozó területi célokat is. Ezen területi célok között szerepel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése. A célrendszert követően a Program a célok megvalósítását szolgáló 7 prioritást és annak intézkedésrendszerét határozta meg. A 3. prioritás Somogy megye turisztikai potenciáljának bővítése. A prioritások szakmai tartalmának részletes meghatározása mellett a fejlesztési program kijelöli a program érintettjeinek körét és megadja a program végrehajtásához szükséges fejlesztési források kereteit. A prioritás keretében három intézkedés került kiemelésre: területi korszerű komplex turisztikai termékek innovatív fejlesztése, minőségi turisztikai szolgáltatás és vendéglátás fejlesztés, 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 12
piacra jutást és marketinget hatékonyan támogató intézményrendszer megerősítése. 1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST MEGHATÁROZÓ FŐBB ELVEK RÖGZÍTÉSE Balatonfenyves koncepciójának készítésekor az Önkormányzat több olyan fejlesztési elvet fontosnak tartott kiemelni, amelyek kifejezik az Önkormányzat szemléletét, településfejlesztési szándékait. Ezeket az elveket, szempontokat valamennyi fejlesztési és településrendezési tevékenység során alkalmazni, érvényesíteni kell. 1.3.1 Hagyományok tisztelete, értékek védelme A hagyományok tisztelete, az értékek védelme alapelv az adott közösség történelmének, eddigi életének, alkotásainak tiszteletben tartását jelenti, amely egyúttal a társadalom és az adott közösség, település fennmaradásának záloga. Balatonfenyves viszonylag rövid története, sajátos üdülési adottságai, zöldfelületekben gazdag településszerkezete méltó a tudatos védelemre. A fejlesztéseknél vigyázni kell, hogy a meglévő egyensúly, a település jellege megmaradjon. 1.3.2 Felelősség a jövőért partnerség A társadalmi részvétel, a közösség erősítése az egyik legfontosabb a településrendezésen, településfejlesztésen túlmutató feladat. A fejlesztések akkor tekinthetők legitimnek, ha azokat a helyi közösség elfogadja, támogatja. A nagyobb léptékű turisztikai fejlesztések megváltoztatják a kialakult állapotot és általában a munkahelyteremtés, a minőségi szolgáltatások bővítése révén a helyi lakosság számára kedvező eredményt hoznak, azonban nagyon fontos, hogy a tervezett fejlesztésekről a helyi közösséggel részletes párbeszéd follyon, hogy ők magukénak érezzék a megváltozott környezetet és a megvalósult fejlesztést. A felelősség a jövőért abban fogalmazható meg, hogy ha a megvalósult fejlesztés erősíti és nem megosztja a közösséget az hosszú távon a település más ügyeiben is rendkívül kedvező lesz. 1.3.3 Fenntartható fejlesztés A jövő szempontjából rendkívül fontos a település sajátos családbarát jellegének, szabad strandjainak, zöldfelületeinek megőrzése. Épp ezért olyan fejlesztéseket kell támogatni, amelyek összhangban vannak a település adottságaival. A kizárólag külső körülményekre, szempontokra, támogatásra alapuló fejlesztések sorsa helyi részvétel, támogatás nélkül hosszú távon kérdéses. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 13
A helyi erőforrásokra alapozott, illetve azokat figyelembe vevő és használó fejlesztések jelentik a fenntartható jövőt. 1.4 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT, A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A jövőkép alapján Balatonfenyvesen a települési és természeti értékek a Balaton- (part) tudatos hasznosítására, a helyi közösségre alapuló értékteremtő fejlődés teljesedik ki, amelynek eredményeként vonzó, intézményekben, zöldfelületekben és turisztikai attrakciókban gazdag, mégis nyugodt, családias hangulatú települési környezet alakul ki. Balatonfenyves sajátos jellemzőiből következően falusias-kertvárosi jellegű, ugyanakkor igen jelentős turisztikai szállásférőhely kapacitással rendelkező település, ahol fontos, hogy a minőség a települési alapszolgáltatásokban, a kiemelt turisztikai beruházásokban és mindezek működtetésében mindenütt megjelenjen. Azaz a minőség elengedhetetlen: a turisztikai szolgáltatások területén (a szállás, vendéglátás, programok, attrakciók terén), a beruházások területén egyrészt a beruházások célja, rendeltetése, tartalma összhangban legyen a település céljaival, jellegével, másrészt a megvalósítás és a működtetés során is állandóan magas minőséget kell képviselni, a minőséget a település valamennyi funkciójában érvényre kell juttatni különös figyelemmel a közterületek, közösségi terek állapotára, az ellátásra, az épített környezet formálására. A vízparti üdülés, vízi sportok tekintetében a kikötő magas minőségű szolgáltatást valósít meg. A meghatározó általános elvek mellett azonban megfogalmazásra kell kerüljenek azok a szempontok, célok, ún. prioritások, amelyek Balatonfenyves esetében külön említendők. Ezek a prioritások a következők: 1. Vonzó települési környezet kialakítása települési harmónia, 2. Városi szintű ellátás életminőség javítás, 3. Az üdülő-települési jelleg tudatos erősítése (turizmus fejlesztés, szolgáltatás, egyéb gazdasági tevékenység), 4. Balatonnal való kapcsolat bővítése. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 14
1.4.1 Vonzó települési környezet kialakítása települési harmónia Balatonfenyves egészen sajátos természeti környezetben helyezkedik el a Balaton és Nagyberek közötti homokturzásokon. A Nagyberek hosszú évszázadokon keresztül a Balaton árterületi öblözete volt és az 1800-as évek közepéig összefüggő vízréteg borította. A lecsapolások következtében a természetes mocsárvilág visszaszorult. Balatonfenyves külterülete ezen félig átalakított, részben mezőgazdasági, részben erdészeti hasznosítású tájból és a természetes élővilág maradványterületeiből áll. A megmaradt természeti értékek és a Balaton-part megőrzése, bemutatása, a sajátos hangulatú táj turizmusának fejlesztése kisvasút, kerékpártúrák, gyalogtúrák, ökoturizmus stb. egyedi lehetőség Balatonfenyves részére. A környezettudatos, a természeti adottságokat is erősítő fejlesztéseket kiemelten kell támogatni. 1.4.2 Városi szintű ellátás életminőség javítás Balatonfenyves évtizedek óta nyugodt, sajátos hangulatú nyaralóhely. 1893-ban a filoxéra-vészt követő szőlőtelepítéskor a déli-parti parcellázással született meg. Balatonfenyves 1992-ben lett önálló. Az üdülő-település családias karakterét az itt telket vásároló hivatalnokok, orvosok, tanárok, kereskedők alakították ki az 1920-30- as években. A település állandó lakossága a szocializmus idején növekedett meg jelentősebben. Balatonfenyves a kedvezőtlen politikai és gazdasági feltételek között is megőrizte békés, családias jellegét és ellentétben más Balaton-parti településekkel itt a fejlődés nem jelentette a zsúfoltság növekedését, az üdülővárosi környezeti, települési hátrányok kialakulását. Balatonfenyves említett tulajdonságai a nyugodt, békés környezet nagymértékben alkalmassá teszik a települést arra, hogy nem csak a nyári főszezonban, hanem tavasszal és ősszel is fogadja az ide látogatókat. Az utóbbi évtizedekben a lakosság elöregedése egyértelmű jelenség, ezért a Balatonfenyves hangulata különösen vonzó lehet a nyugalmat kereső idősebb korosztály számára. A meglévő adottságok és jellemzők tudatos kihasználásával és hangsúlyozásával törekedni kell arra, hogy Balatonfenyves turisztikai idénye ne csak a június-augusztus hónapokra szűküljön. A kínálat, a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztésével az év nagyobb részén megfelelő szolgáltatást kell nyújtson a vendégek számára. A fejlesztéseknél ezért a meglévő értékek szabad strandok, zöldfelület, harmonikus településkép, laza beépítés, minőségi szolgáltatások kiemelt 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 15
megőrzésére kell törekedni úgy, hogy a városi szintű szolgáltatás mellett a falusias kertvárosi miliő, nyugalom, ez a sajátos egyensúlyi állapot fennmaradjon. 1.4.3 Üdülőtelepülési jelleg tudatos erősítése Balatonfenyves a déli-part beépített parti sávjában csaknem 5 km hosszú Balatonparttal rendelkező üdülő-település, ahol a közelmúlt fejlesztései pl. M7-es autópálya megvalósítása, illetve a jelenben folyó kikötő építése nagymértékben hatnak a település forgalmára, vonzerejére. A kikötő környéken a településközpont területén, a strandok, a minőségi szálláshelyek, minőségi vendéglátás fejlesztése az elsődleges. Ezen nagyobb forgalmat, nagyobb vendégsereget vonzó fejlesztések következtében még szigorúbban be kell tartani a nyugodt, családias jellegű környezet védelmét szolgáló előírásokat, feltételeket (telken belüli parkolás betartatása, a telken belül és az állandóan növényzettel fedett területek, az előírt min., a zöldfelületi borítottság megőrzése, megvalósítása). Balatonfenyves természeti környezete, a Nagyberek közelsége is egy sajátos táji hangulatot közvetít, ezért a külterület jellegének megőrzése, értékeinek tudatosítása és a két éve megvalósult Nagyberket feltáró kerékpáros és gyalogút, egyre nagyobb mértékű bevonása a turizmusba e szempontból is fontos. 1.4.4 Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése Balatonfenyves egyik legnagyobb értéke a csaknem öt kilométer hosszú Balaton-part, amelynek használati értéke a strand, vízi sportok mellett az északi parti bazalt hegyek látványa külön említendő. Balaton-parton az Önkormányzat öt ingyenesen használható szabad strandot működtet, ahol ingyen lehet használni a játszótereket, öltözőket, WC-ket, zuhanyozókat és a strandok közelében ingyenesen használható parkolók helyezkednek el. Azon alapvető célkitűzéshez, amely az üdülő jelleg erősítését és a minőség növelését tartalmazza nélkülözhetetlen a vízpart megközelítésének, a strandok felszereltségének javítása, bővítése és a vízi sportolás, a vízi közlekedés fejlesztése. A sétálóutca (városközpont) jellegű fejlesztések az új jelentős befogadóképességű kikötő közelében, azaz a turisztikai kínálat megújítása, bővítése döntő fontosságú a magas szintű szolgáltatások biztosításában a turisták számának és az itt eltöltött idő növelésében. A fejlesztések egyúttal magukkal hozzák a szálláshelyek bővítését, új munkahelyek keletkezését. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 16
A Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése, a strandi funkciók, szolgáltatások bővítésével, a vízpart megközelítés javításával, az új kikötő megvalósítása révén erősödik. (A korszerű kikötő a hajók számára víz, villany, TV, internet csatlakozást biztosít!) Az új jacht, illetve vitorláskikötő egyike a Balaton legnagyobb kikötőjének és a 350 vitorlás befogadása mellett személyhajó kikötésére is alkalmas, Keszthely, Badacsony, Fonyód személyforgalmába így Balatonfenyves is bekapcsolódik. A kikötői fejlesztés a Balaton-parti zóna minőségi fejlesztését is magával vonzza. A móló mindkét oldalán közforgalmi sétány a parton biztosított lesz. A Vachott Sándor utca rekonstrukciójával pedig egy település-központ formálódik új arculattal és újabb funkciókkal. A fent felsorolt fejlesztésekkel és a minőséget szolgáló intézkedésekkel, a munkalehetőségek bővítésével érhető el, hogy a fiatalok itt maradjanak, illetve ide települjenek. 1.5 BALATONFENYVES JÖVŐKÉPE A település adottságai, jellege, a megfogalmazott igények, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó magasabb rendű koncepciók és tervek alapján Balatonfenyves jövőképe a következő módon határozható meg: Balatonfenyves legyen az a Balaton-parti település, ahol a települési, természeti értékeken, a Balaton-part tudatos hasznosításán, valamint a helyi közösségen alapuló értékteremtő fejlődés teljesedik ki, amelynek eredményeként Balatonfenyvesen mind az üdülők, mind a lakosok számára egészséges, vonzó, intézményekben, zöldfelületekben és attrakciókban gazdag, mégis nyugodt, családias jellegű, települési környezet alakul ki. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 17
2. CÉLOK 2.1 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Az előbbi fejezetben felvázolt jövőkép összehangolt és folyamatos cselekvéssel valósítható meg. Épp ezért a koncepcióban fontos a jövőkép megvalósulását szolgáló célrendszer, azaz a célok, részcélok kapcsolatának rögzítése és a gazdasági lehetőségek bemutatása. A jövőkép megfogalmazása összhangban van Balatonfenyves 2015-2019-es évekre kidolgozott gazdasági programjával. A program célja a község, az intézmények zavartalan működtetése, a település polgárai életkörülményeinek javítása, a település üdülő jellegének erősítése, az üdülni vágyók számára vonzóbbá tétele. Az Önkormányzat azokat a fejlesztéseket kívánja előtérbe helyezni, amelyek növelik a turisztikai vonzerőt és hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő, valamint új munkahelyeket teremtenek. Az Önkormányzat hosszú távú érdeke, hogy növelje a turizmus szerepét a település gazdasági életében, hogy ezáltal az itt lakók életminősége is elfogadható legyen. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 18
2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 19
A jövőkép kialakításakor a magasabb rendű terveket, koncepciókat, stratégiákat kötelező figyelembe venni, de rendkívül fontos a valóságos folyamatokra is ügyelni. Balatonfenyves igazából a Balatoni Üdülőkörzet azon részén fekszik, ahol az ún. nagyobb térségi fejlődés már nem érzékelhető. A nagy nemzetközi összefüggésben is érzékelhető fejlesztési tengelyek elkerülik a Balaton nyugati medencéjét és minden optimizmus ellenére, az itt lévő települések gazdasági teljesítménye csökken, a népesség száma stagnál, illetve kismértékben fogy, a korösszetétel pedig igen kedvezőtlenül változik, egyre kevesebb az élveszületés és folyamatosan öregszik a népesség, azaz nő az átlagéletkor. Ezt a tényt a folyamatos kismértékű visszafejlődést, a tőke más helyeken való megjelenését ismerve, rendkívül fontos az, hogy az Önkormányzata nagy erőfeszítésekkel próbáljon befektetőket szerezni és pályázatokkal új attrakciókat, új fejlesztési lehetőségeket teremteni. Ezért igen fontos az új, nagyméretű kikötőépítés, a városközpont és a turizmus minőségi megújítása, Nagyberek turisztikai fejlesztése, a kisvasút bővítése, a Hubertus BT.-vel való jó együttműködés. 2.2 FEJLESZTÉSI CÉLOK AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE VONATKOZÓAN A.) A Balaton-parti területen a tó és a vasút között Fejlesztési cél: 1. Strandrekonstrukciók folytatása, strandok minőségi fejlesztése, megújítása. Balatonfenyves legnagyobb értéke a Balaton-parton lévő ingyenesen használható strandok. A több, mint 1400 méter hosszú strandszakasz, valamint a 32. utcavégi fürdőhely, amely további 263 m partszakaszon szabadon megközelíthető, ingyenes fürdési lehetőséget jelent, azaz összesen 1670 méter hosszú, állandóan gondozott, fürdésre alkalmas partszakasz és 6,6 ha strandfelület fenntartásáról kell gondoskodni. A strandok fejlesztése keretében a központi szabad strandon sportpályák építése, parti sétány térburkolása, fövenyfürdő létesítése, játszóterek felújítása, üzlethelységek átépítése, kiépített parkolóhelyek létesítése, térvilágítás felújítása, a mélyebb fekvésű részek feltöltése, partvédelem felújítása, nyilvános illemhelyek átépítése, térbútorok cseréje, telepítése fásítás, gyepesítés, közösségi terek létrehozása a feladat. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 20
A Csalogány strandon a terület feltöltése, fövenyfürdő létesítés, a strandi sétány térburkolása, nyilvános illemhelyek fejlesztése, térbútorok cseréje, telepítése, játszóterek felújítása, strandfásítás, csapadékvíz elvezetés, térvilágítás felújítása a fejlesztési feladat. A Fenyves-alsói strandon a parkolók, sétányok burkolása, játszótér felújítása, partvédelem, csapadékvíz elvezetés megvalósítása, fásítás, térvilágítás kiépítése, térbútorok felújítása szerepel a fejlesztési elképzelések között. Az ún. Pozsonyi strandon fásítás, térvilágítás kialakítása, játszótér felújítása, növényzet cseréje, telepítése, térbútorok felújítása, térburkolat kialakítása a feladat. Az István utcai, viszonylag kicsiny strandnál is a térburkolás, partvédelem, térvilágítás fejlesztése és a térbútorok felújítása a feladat. Az utcavégi fürdőhelyeknél a part folyamatos felügyelete és a bejárásul szolgáló lépcsős vízi állások karbantartása a feladat. 2. Sétáló utca átépítése. Balatonfenyves gazdasági életében a turizmus meghatározó jelentőségű, ezért a minőségi fejlesztés, a környezet megújítása alapvető fontosságú a vendégek megőrzése, illetve újabb attrakciókkal történő ide csábítása érdekében. A Vachott Sándor utca átalakítása, a közterület minőségi javítása növeli Balatonfenyves idegenforgalmi vonzerejét és elősegíti, lehetővé teszi a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését. A cél az, hogy a Vachott Sándor utca a település egyik fő utcájává, a strand megközelítését szolgáló, magas színvonalú sétánnyá váljon. A fejlesztés keretében a megújult burkolaton túl egységes információs és cégérrendszer, jellegzetes pergolasor kerül kialakításra, több pad és növény kerül kihelyezésre, valamint 2 ivókút és egy biciklitároló, bővítésre és átépítésre kerül. Az utca északi végében közösségi terek kiépítése és az ott lévő üzlethelyiségek átépítése tervezett, amely következtében a strand megközelítése is kedvezőbb lesz. 3. Kikötőépítés, a kikötő környék rendezése (Sunmarine Hotel, gyalogos híd) A Balatonfenyvesi kikötő a tervezett személyhajó kikötővel és 300-350 db. vitorlást, jachtot befogadó - mólók által közrefogott - vitorláskikötővel, pontom házakkal(!) a Balaton öt legnagyobb kikötője közé tartozik majd. A 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 21
nagyméretű kikötőhöz kapcsolódóan a parton a Perlaki ház átépítésével Sunmarine Vitorlás Hotel és szabadidő jellegű szórakoztató intézmény épül. A későbbiekben 90 szobás szálloda építése tervezett mélygarázzsal továbbá parkolók és kerékpáros (Bringa központ) és vizisport centrum kiépítése is szerepel a tervek között. Ez utóbbi, a vizisportok fejlesztése különösen fontos Balatonfenyves turisztikai kínálatának bővítése érdekében. A keleti mólószár közvetlenül kapcsolódik a központi strandhoz és így a sétány, a séta lehetősége fél kilométerrel meghosszabbodik, mert a kikötő közforgalmi része a központi strandról is megközelíthető. Ugyanakkor a strand nyugati szélén, a belvízi csatorna felett a Tinódi utcát a Kikötő sétányával összekötő gyalogos híd épül. A kikötői fejlesztés révén a kikötő közvetlen környezete is fejlődésnek indul a Kinizsi, Ipoly és Somogyvári utca közötti településközponti szerepkörrel rendelkező szakaszon. A településközpont többek között- pl.: turisztikai, vendéglátó-, kereskedelmi létesítményekkel, parkolóhelyekkel - bővül. 4. A 32. utcavégi fürdőhely, tóbejáró rendezése, karbantartása. A Balatonra merőleges, a vízpartra futó utcák vége lépcsős vízi állással kiépített bejáró fürdőhely. A cél ezen fürdőhelyek gondozása, és ahol lehetséges a környező területek önkormányzati tulajdonba vétele a strandolási lehetőségek bővítése céljából, illetve abból a célból, hogy az Önkormányzat a lehető legnagyobb mértékben ellenőrizze a parti területeket és felügyelje a vízpart kezelését. 5. Vasúti rekonstrukció (új átjárók, zajvédő fal). A NIF Zrt. lebonyolításában folyó 30. számú murakeresztúri vasútvonal rekonstrukciója folyamatban van. A vasútfejlesztési terv Balatonfenyves térségében második vágány kiépítésével és nyomvonal korrekcióval nem számol csupán helyben cserés vágányátépítés, valamint az átjárók felújítása, kiépítése történik meg. A településrendezési terv készítése során figyelembe kell venni, hogy csaknem a település teljes hosszában a sínpálya északi oldalán zajvédő falakat építenek a vasútvonal mellett. E falak fontos szerepet játszanak a zaj elleni védelemben, de tájképi, településképi szempontból a megfelelő módon kell kialakítani. A rekonstrukció során a három közúti átjárót: Pozsonyi út, Kölcsey út, Kálmán Imre út újítják fel és emellett a szintbeli gyalogos átjárókat: a Kócsag utca, Bakony utca, Kölcsey út, Pozsonyi út, Kálmán Imre út, Előd 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 22
utca, Noszlopi Gáspár út, Ányos utca, Fogoly utca, Aradi utca, Fácán utca, Heim Pál utca, Sikló utca, Deák Ferenc út folytatásában is felújítják, kiépítik. 6. Turisztikai infrastruktúrafejlesztés (szálláshelyek, minőségi vendéglátóhelyek, szolgáltatások). Balatonfenyves legerősebb gazdasági ágazata a turizmus, ezért a turisztikai infrastruktúra minőségi fejlesztése alapvetően fontos. A fejlesztésekkel törekedni kell a szezon meghosszabbítására, hogy hosszú távon jóval hosszabb idejű vendégforgalom alakulhasson ki. Balatonfenyves többségében a nyári szezonra alkalmas szálláshelyekkel rendelkezik, amelyeket és zömmel a tömegturizmus fogadására építettek. A meglévő szállásférőhelyek felújítása mellett fontos, új, a mai igényeket kielégítő egész évben nyitva tartó, minőségi szálláshelyek építése. Különösen fontos a kikötő közelében a most formálódó városközpont területén ezen szálláshelyek megépítése. A vendéglátóhelyek nagy része szintén csak a nyári szezonban üzemel. A turizmus fejlesztése megköveteli, hogy hosszabb ideig nyitva tartó és sajátos gasztronómiai jelleggel rendelkező (lásd Hubertus Hof), minőségi vendéglátóhelyek építését. A turisztikai szolgáltatások fejlesztésével az ide érkező turisták minden igényét ki kell elégíteni, ezért a strandi, vízparti kikötői fejlesztések mellett további turisztikai attrakciókat kell létrehozni. 7. Kerékpáros turizmus fejlesztése. Balatonfenyvesen a sajátos adottságok folytán nem jött létre a folyamatos, önálló kerékpárút. A kialakult településszerkezet következményeként Balatonfenyves nem rendelkezik a jogszabályoknak megfelelő közterületekkel. A Balaton Bringakörút közlekedési táblákkal jelölt belterületi gyűjtő utakon halad keresztül, azaz egyidőben folyik a gépjármű és kerékpáros forgalom. A fejlesztés során célkitűzés, hogy egyes szakaszokon, ahol lehetséges, megépüljön a kerékpárút, de összefüggő kerékpárút kiépítésére nincs lehetőség. Kitűnő példa a kerékpáros turizmus fejlesztésére a 2013-ban a Nagyberek területén 52,7 km hosszban gyalogos, kerékpáros és nordic walking turistaút kialakítása. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 23
8. Zöldfelületek fejlesztése. A zöldfelületek, fasorok Balatonfenyves kivételes értékei közé tartoznak. A meglévő parkok, játszóterek elhelyezkedése azonban csak részben megfelelő. A zöldfelületek fenntartása a minőségi települési környezet érdekében a jövőben is alapvető feladata az Önkormányzatnak. Különösen a meglévő fás növényzet, a település jellegét adó növények védelme szükséges kiemelten. A minőségi fejlesztés a növényzet cseréjét, a felszereltség növelését, a zöldfelület gondozottságának emelését, a Balaton-parti és településközponti közterületek növényekkel, utcabútorokkal való gazdagítását jelenti. 9. Közlekedés fejlesztése, strandok, Balaton-parti sáv megközelítésének javítása. Balatonfenyves közlekedési adottságai (M7 autópálya, 7. sz. főút, vasúti fővonal) kiválóak, az életminőség jobbítása érdekében szükséges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Szükséges a parkolási lehetőségek bővítése a településközpont területén - a közterületek új szemléletű szabályozásával-, a burkolatok rendbetétele, a Balaton-parti sáv megközelítésének javítása, a Kikötő környékén parkolók létesítése, a vasúti átjárók felújítása, a burkolatok javítása, járdák kialakítása, sétálóutca szakaszok kialakítása. E feladatok is részei a közlekedés fejlesztésének. Az utak, járdák, parkolók felújításával, kialakításával egy időben szükséges a felszíni csapadékvíz elvezetésének megoldása is. B.) A vasúttól délre eső belterületi részeken 1. V. tábla belterületbe vonása és gazdasági hasznosítása, közpark A Nimród utca és a 7-es főközlekedési út közötti terület az ún. V. táblát az Önkormányzat régóta szeretné belterületbe vonni, gazdaságilag hasznosítani. A Balaton-törvény 2008-as módosítása lehetőséget ad a belterület vonásba, azaz az V. tábla területe fejlesztési területként figyelembe veendő. Gazdasági, rekreációs célú használat javasolt. 2. Zajvédő falépítés, új átjárók létesítése. A vasútvonal rekonstrukciója kapcsán az új árjárók létesítéséről, illetve a zajvédő falról az A fejezet 5. pontjában írtunk. Miután a vasút választja el a két településrészt az ott leírtak értelemszerűen vonatkoznak erre a déli részre is. Szükséges még a rekonstrukció kapcsán a településközponthoz közeli 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 24
vasúti területek vizsgálata abból a célból, hogy a nyári csúcsforgalomban időszakos parkolási funkcióra alkalmassá tehetők-e. 3. Kupa Vendéglő bővítése, piac létesítés. A Vörösmarty utcában lévő Kupa Vendéglő tulajdonosa bővíteni szeretné és az udvarban kicsiny piac jellegű elárusítóhelyet létesíteni. A tervezett fejlesztés a Koncepció céljaival minőségi vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatásfejlesztés összhangban van, ezért támogatja a fejlesztést és a szükséges szabályozási változtatásokat javasolja végrehajtani. 4. A sportpálya melletti területen turisztikai központ, piac működtetése. A közvetlenül a 7-es főközlekedési út mellett, viszonylag közel a vasútállomáshoz és a központi településrészhez található a sportpálya területe. A 2007 hrsz-ú sportpálya mellett lévő 2008-as, 2009-es, 1999/2-es, 2004-es és a 2007/1-4-es hrsz-ú telek is része az objektumnak. E központi helyen lévő ingatlan-együttes alkalmas különböző rendezvények lebonyolítására (pl.: Balaton-park),valamint minőségi vendégfogadásra. A régi irodaépületet kúriaszerű apartman házzá alakítják át, a mellette lévő 2008 hrsz-ú telken magas felszereltségű kempinget alakítanak ki. A spotpálya elsősorban lovas rendezvények rendezését fogja szolgálni, míg a 2007 hrsz-ú telken kalandpark létesül. A lelátó mögötti 2004 hrsz-ú területen a főszezonban piac, illetve gyermekeknek elektromos kisautó pálya létesülne. A tervezett fejlesztések tovább gazdagítják Balatonfenyves turisztikai kínálatát, ezért az övezeti szabályozás módosításával viszonylag széles lehetőséget kell biztosítani a fejlesztésre. C.) A belterülettől délre eső külterületeken. 1. Zagyterek létesítése A kikötőépítés és fenntartás a sekély vízmélységű déli parton, így Balatonfenyvesen is jelentős nagyságú több tízezer köbméter iszap, zagy kitermelését igényli. Tekintettel arra, hogy a zagyszállítás rendkívül költséges a tóból kikotort zagyot hidromechanizációs technológiával viszonylag közeli területen célszerű elhelyezni. A 0357/1 hrsz-ú terület közvetlenül a belterület határán, a Rigó-ároktól nyugatra helyezkedik el. Itt 3 zagykazettát terveznek kialakítani, amelyekbe mintegy 87 ezer m 3 zagyot lehet elhelyezni. 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 25
A hidromechanizációs csővezeték a Rigó-árokban halad és éri el a kazettákat. A leülepedett víz természetes lejtéssel jut vissza a Rigó-árokba. A humuszt a kazetták területén össze kell gyűjteni, majd a végleges feltöltést követően vissza kell teríteni és az eredeti gyepes (legelő) művelési ágat is vissza kell állítani. Tekintettel arra, hogy a Nagyberek területe általában két méterrel mélyebb a Balaton vízszintjénél a zagyelhelyezés a településen kívüli mélyebb területeken gond nélkül megoldható. Ez azért fontos, mert feltételezhetően a kikötő működtetése során is szükség lesz kotrásra és zagyelhelyezésre. 2. Temetőbővítés, Kegyeleti park létesítés. A 7. főközlekedési úttól helyezkedik el az Új Temető. A temető és a 7. főút közötti terület a Magyar Állam és a Hubertus Rt tulajdonában van, valamint a temetőtől keletre eső Z 2 -es övezetbe sorolt ingatlan volt lőtér 0337 hrsz állami tulajdonban és a Hubertus Bt. haszonbérletében van. Az Önkormányzat a temetőbővítés, illetve kegyeleti park létesítés céljából kéri, hogy e területeket a Magyar Állam és a Hubertus Rt. adja el az Önkormányzatnak. A Kegyeleti park kertépítési tervei elkészültek, a terület kitisztítása megtörtént, az északi részén parkoló működik, míg a déli részen a kegyeleti park létesítése időszerű. 3. Mélyfúrású kút gyógyhatású víz hasznosítás A számok, folyamatok egyértelműen a település népességének elöregedését mutatják, s ugyanezt vetítik előre is, épp ezért külön figyelmet kell fordítani az időskorúak ellátórendszerének bővítésére, illetve a rekreációs gyógyászati jellegű beruházások megvalósítására. Balatonfenyves egyik értéke a 0318/22 hrsz-ú ingatlanon lévő mélyfúrású kút, amely az Országos Közegészségügyi Intézet véleménye szerint fürdővízként és ivásra történő felhasználás szempontjából ásványvíznek minősíthető. A kalcium magnézium hidrogén-karbonátos, kénes szénsavas víz fogyasztása kisgyermekeknek, várandós anyáknak és idős embereknek egyaránt ajánlott. Fürdési célú hasznosítása szívbetegeknek, érrendszeri betegségben szenvedőknek, porckopásos betegeknek gyógyhatású, azaz a jellegzetes időskorú bántalmakra hat gyógyítólag. A napi 86 ezer literes mennyiséget a többszörösére lehet növelni, azaz a víz, amelynek hőfokát akár 41 C-ra is fel lehet emelni, mennyiségi és minőségi jellemzőit tekintve alkalmas egy gyógyászati célú fürdő létesítésére, illetve a település többi szállodájában való hasznosításra. A tényleges kút, azaz a 2015. június TÁJTERV MŰHELY Kft. 26