rmágaül& H Il ía Irományszám : K 1 ~ ~ o~zjá. Érkezett : 2006 FEM 01 FOLDMŰVELÉSUGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER Dr. Pap János úr országgyűlési képviselő 5121/1/2006. Fidesz-MPSZ Országgyűlési Képviselőcsoportja Országgyűlési Irodaház BUDAPEST Széchenyi rkp. 19. 1358 Tisztelt Képviselő úr! A Házszabály 91. -a alapján K/19072. számon hozzám benyújtott, Hogy működik az NFA?" című írásbeli kérdésére a következő választ adom. A válaszaimat Képviselő úr által feltett kérdések sorrendjében adom meg. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban : NFA) működéséről - törvényi szinten - a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban : Nfatv.) tartalmaz rendelkezéseket. Az NFA a tevékenységét a szervezeti és működési szabályzata szerint végzi. Az Nfaty. 3. (2) bekezdése alapján az NFA a mindenkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Az Nfaty. 1. (3) bekezdése kimondja, hogy a Kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek - többek között - a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről. Az NFA működése feletti társadalmi kontrollt az Nfaty. 4. -a teremti meg, mely szerint az NFA működését a - különböző országos érdekképviseleti szervezetek által delegált tagokból álló - Ellenőrző Bizottság ellenőrzi. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzésének tapasztalatai az NFA működéséről szóló fent említett éves országgyűlési beszámoló mellékletét képezik. Az NFA a Nemzeti Földalap tekintetében nem csak vagyonkezelő, hanem - az Nfaty. 3. (1) bekezdése alapján - tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet is. Az NFA kezelésében lévő állami tulajdonú földterületek nagysága több mint másfél millió hektár, amely több mint százezer önálló helyrajzi számú földrészletnek
2 felel meg. Az NFA - az állami földvagyon minőségének megőrzése érdekében - az Nfaty-ben foglalt feladatait, tevékenységét fokozott gondossággal látja el. Az NFA nem hatóság, nem rendelkezik hatósági jogkörökkel, s ezáltal az eljárására nem vonatkozik a hatósági eljárásra irányadó általános ügyintézési határidő. Mindazonáltal az NFA az eljárása során mindent megtesz az ügyfélközpontúság követelményének érvényesítése érdekében. A fent leírtak alapján az NFA tevékenységének felügyelete az Országgyűlés és az Ellenőrző Bizottság által megfelelően garantált. Az NFA területi irodáinak vezetői az általuk ellátandó feladatokhoz igazodó döntési jogosítványokkal rendelkeznek, illetékességi területükön hatásköri jogosítványaik széles körűek, a döntéshozatal mechanizmusa nem egy személyre koncentrálódik. Az NFA a megyei irodáin keresztül látja el továbbá a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek vagyonkezelésének, hasznosításának ellenőrzését is. A Képvisel-ő trr- k-órdésében megjelölt fellebbezés a hatósági eljárásban érvényesülő jogorvoslati intézmény, ezért azt az NFA eljárása során - a fent leírtak miatt - nem lehet igénybe venni. Az NFA az állami tulajdon védelmének fokozott szem előtt tartásával gondoskodik a termőföldvagyon hasznosításáról, vagyonkezeléséről és értékesítéséről. A Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-től átvett földterületekhez kapcsolódó több ezer szerződés felülvizsgálata, módosítása, a három ütemben meghirdetett Földért életjáradékot" program sikeres lebonyolításaként megkötött több tízezer szerződés szakszerű, alapos előkészítő munkát igényel, így egy egyedi ügyintézés elhúzódósából az NFA működésére vonatkozó általánosítás nem tehető. Az esetleges több hónapos ügyintézési határidő oka a szakmailag megalapozott döntések meghozatala. A megyei irodák kapcsolattartása az NFA-hoz forduló ügyfelekkel folyamatos, hatékonyan segítik elő az állampolgárok tájékoztatását, érdekeinek érvényesítését az NFA által lebonyolított földhasznosítási, értékesítési pályázatok előkészítése során. A 2005. évi CLXXV, törvénnyel módosított Nfaty. 16. (3) bekezdése rögzíti az NFA-val kötött szerződések tartalmából a közérdekből nyilvános adatok körét. Ezen jogszabályhelyben meghatározott adatok megtekintésének lehetősége a pályázati eljárások során az érintett földrészletek helye szerinti önkormányzatok hirdető tábláin történő közzététellel biztosított.
3 Ezen túl, az Nfaty. - 2005. december 31-től hatályos - 13. (5) bekezdése szerint, a nyilvános pályáztatás mellőzésével megkötött szerződések esetén a szerződéskötést megelőzően 30 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezett szerződés tárgyait, vagyoni értékeit. Ezen előírásnak az NFA a 2005. december 31-ét követően lebonyolításra kerülő ügyletek tekintetében eleget tesz. Képviselő úr kérdésében megnevezett Kiss János úr birtokösszevonása célú földcsere iránti kérelmével kapcsolatos eljárás időben azért húzódott el, mert a nevezett személy hiányosan terjesztette elő a kérelmét, továbbá az eredeti kérelmét utólagosan több ízben módosította (állami földekre irányuló igényét kiterjesztette), valamint 2005. szeptember 9-én kelt levelében maga kérelmezte a döntés elhalasztását. Képviselő úrnak a 9. pont alatt feltett kérdése valószínűsíthetően a sármelléki számú földrészletre irányul. Megállapításra került, hogy ezen - - _Ql3817 helyrajzi állum--tulajdonú földrészletnek a birtoköcs evőn" célú- földcserébe történő bevonasa azert iusu _ 6É.... s János által felajánlott tiszaluci ingatlanok értékét. A földcsere lebonyolítása során a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint részletes értékbecsléssel határozza meg a cserébe konkrétan bevont földterületek értékét, amelyek eltérése esetén a különbözet megtérítésre kerül. Kiss János úr az eredeti kérelmében a tulajdonát képező tiszaluci földterületeket kizárólag 1/1 állami tulajdonú, hasonló terület és aranykorona-értékű földrészletre kívánta cserélni. A földcsere céljára a kérelmező által megjelölt településeken (Sármellék, illetőleg Keszthely) csak egy olyan állami tulajdonú termőföld, nevezetesen a fent megjelölt sármelléki 0138/7 helyrajzi számú földrészlet állt rendelkezésre, amelynek hasznosítása nem volt megoldott. Ezen ingatlan cseréje a fent leírtak miatt, azaz az értékkülönbözet okán került elutasításra. Ahogy arról már tájékoztattam Képviselő urat, Kiss János utóbb az igényeit több ponton is módosította, s az általa megadott adatok alapján megállapítható volt, hogy a tulajdonában álló földterületekkel összevonható birtokegyesítési célt szolgáló, hasznosítatlan földterület nem található a Nemzeti Földalap vagyoni körében. Az NFA azért nem tudta tájékoztatni Kiss Jánost a földcserébe bevonható állami földekről, mert a nevezett által megjelölt településeken nem volt olyan Nemzeti
4 Földalapba tartozó ingatlan, mely a kérelmező igényei szerint birtokösszevonása célú földcsere tárgya lehetett volna. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt birtokösszevonása célú önkéntes földcsere jogintézménye arra irányul, hogy az egészségtelenül kas méretűre elaprózódott és területileg szétszórt földrészletek a tulajdonos szándéka alapján egy helyre koncentrálódjanak. Vagyis ez egy olyan földrendezés, amely az önkéntesség elvén nyugszik. A birtokösszevonása célú önkéntes földcserét a klasszikus értelemben vett földcserétől elsősorban az különbözteti meg, hogy a fekvésileg különböző helyen lévő földrészletek a csere eredményeként közelebb kerülnek egymáshoz, illetőleg legalább a megközelítésük, megművelésük körülményei kedvezőbbé válnak. A birtokösszevonásnak nem feltétele az, hogy a tulajdonos földjei - kőzvetle~l~i ~~ymás mellé kerüljenek. -NI~gállaRításra _került, hogy a Kiss János úr által kezdemenyezettcseré esten a fen 1_eírt birtokösszevonás nem valósult volna meg. - A birtokösszevonása célú földcsere esetében a tulajdonos lakóhelye irreleváns, mivel a fent leírtak alapján nem annak van jelentősége, hogy a földtulajdonos a lakóhelyéről milyen módon tud eleget tenni a hasznosítási kötelezettségének. A birtokösszevonása célú földcsere a birtokrendezés egyik eszköze. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feladata az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosítás elősegítése, továbbá a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása a birtokpolitikai céloknak megfelelően. E keretek között kell, hogy az NFA vizsgálja az egyes kezdeményezések során az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás és magánérdek érvényesíthetőségének határalt. Az értékbecslés elvégzése a földcserét kezdeményező fél feladata az általa felajánlott ingatlanok tekintetében. Kiss János értékbecslést nem végeztetett a tulajdonát képező ingatlanokra. Az állami földek nyilvános árverésen történő értékesítése lehetőségének jogalapját a fent hivatkozott, az Nfaty. módosításáról szóló 2005. évi CLXXV. törvény 9. (1) bekezdése teremtette meg. Ennek alapján a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földek nyilvános árverés útján történő eladására csak 2005. december 31-től van lehetőség. A Magyar Közlöny 2006. évi 6. számában - a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan - közzétételre került az NFA elnökének közleménye a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati szabályzatról. A szabályzat IV. fejezetének l. pontja szerint árverést a 10 hektárt meg nem haladó térmértékű
5 földterületek esetén kell alkalmazni, különösen abban az esetben, amikor a földterület jellege miatt az értékesítési pályáztatásnak reális, tervezett költségei meghaladnák a földterület értékének összegét. A nyilvános pályázat útján történő eladás során összetett értékelési szempontok érvényesülnek a nyilvánosság teljes körű biztosítása mellett, így Képviselő úr által felvetett kétségek nem merülnek fel a jogügyletek ilyen módon történő lebonyolításával kapcsolatban. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati Szabályzat az NFA által követendő eljárásrendet, döntési mechanizmust határozza meg a pályázati eljárás során. A Szabályzat 11. fejezetének 3. pontja a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló eljárást kezdeményező javaslat összeállításának szempontjait határozza meg, melyeket - így a kérdéssel érintett f) pontban szereplő elbírálás során javasolt prioritásokat, további értékelési szempontokat, elkészített pályázati kiírás megismerhetővé. válik nyilvánossá, mindenki számára A pályázati eljárás az Nfaty. alapján nyilvános. A pályázati eljárás során kezelt adatok bizonyos köre azonban indokolttá teszi, hogy ezen adatok védelméről az eljáró fokozottan gondoskodjon. Ennek érdekében az eljárás során külön titoktartási nyilatkozatot adnak mind a Bíráló Bizottság, mind a társadalmi kontroll céljából bevont birtokhasznosítási bizottság tagjai. A pályázatok bontása az érvényes szabályzatnak megfelelően történik, amely nem ír elő közjegyzői jelenlétet. Ennek ellenére a haszonbérleti pályázatok kezelése során az NFA többször is igénybe vette közjegyző közreműködését a közhitelesség biztosítása érdekében. A pályázatok értékelését, a pályázati kiírásnak történő megfelelőséget minden pályázat és pályázó esetében független, nem utasítható Bíráló Bizottság végzi. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati szabályzat 111. fejezetének 27-28. pontja szabályozza részletesen a hiánypótlás során teendő intézkedéseket, és a hiánypótlás lehetséges eseteit, így erre nem egyszemélyi döntés, hanem a Bíráló Bizottság döntése alapján van lehetőség. Az NFA az Nfaty. 2. d) pontja alapján földcseréhez kizárólag birtokösszevonása célból, illetőleg az állattartó telepek földszükségleteinek kielégítése érdekében biztosíthat állama tulajdonú termőföldet. Kiss János
6 estében a birtokösszevonása célú földcsere feltételei nem állnak fenn, így nevezett kezdeményezése a M. 378. -ában foglalt szabályok szerinti cserének minősül, amelynek lebonyolítása nem az NFA feladata. A fent leírtakon túl tájékoztatom Képviselő urat arról, hogy Kiss János a földcsere iránti kérelmének elutasítása miatt panasszal fordult a Legfőbb Ügyészséghez és az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Budapest, 2006. január,5 " Tisztelettel