A társadalom viszonya az energiatermelőkhöz Dr. Botos Katalin PPKE egyetemi tanár A társadalom mint energia felhasználó célja: - Elegendő - Olcsó - Környezetkímélő energia
Európa kettős szorításban, versenyképesség olcsó árakat kíván a környezetkímélés szempontja ezzel ütközik. A környezetkímélő energia termelés általában drágább! Az Európába készülő Magyarország kettős gonddal küzd a kilencvenes évek közepén: - egyensúly hiány és tőke hiány. - versenyképesség és környezetkímélés. Ezért: dönt a második kormány a tömeges privatizációról, ezen belül az erőművek és az áramszolgáltatók privatizálásáról. I. Privatizáció liberalizáció állami támogatás 1995-1996-ban az áramszolgáltató társaságok tulajdona a nagy európai villamos táraságok tulajdonába kerül, de csak a hosszútávú magánjogi szerződések (HTM) mellett hajlandóak befektetni. (RWE-EnBW, EdF stb.) MVM Rt döntések és szerződéskötések: a tulajdonos állam akarata szerint.
A magyar áramtermelés tulajdonviszonyai - 2003. (forrás: Mérnökakadémiai előadás Pál László 2004.) TULAJDONOS GWh/év % MVM 11856 40,7 Tractabel 5048 17,3 AES 2887 9,9 RWE 4791 16,5 ATEL 1860 6,4 EDF 883 3,0 Croesus 513 1,8 Transelektro 200 0,7 E.ON 791 2,7 EMA Power 148 0,5 ÁPV Rt. 131 0,5 Összesen: 100 A liberalizált piac hazai modellje (forrás: Mérnökakadémiai előadás Pál László 2004.) Export-import MAVIR Kereskedők Feljogosított fogyasztók MVM Erőművek +import Közüzemi nagyker.+átvitel Közüzemi szolg. +elosztó Közüzemi fogyasztók Energia áramlás Szerződéses kapcsolat
A privatizáció oka Hivatalosan: elavult eszközök és technológiák kiváltásához, beruházáshoz szükséges források biztosítása. Valóságosan: az állam finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ideológia: a privatizációra a liberalizáció előkészítése céljából van szükség. Nem! Mert az EU-szabályozás tulajdonforma-semleges. (A privatizáció helyett nem merült fel az állami tulajdonosi jog gyakorlásának alapvető reformja.) Hosszútávú megállapodásokkal kapcsolatos támogatások A Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága 2005. novemberében formális vizsgálatot indított e tárgyban. (A Magyar Állam az eljárás címzettje) Az eljárás tárgya: - Az átállási költségek támogatáskénti finanszírozási lehetősége - A HTM-ekben rögzített ár (árképlet) révén realizált állami támogatás Római Szerződés: az eljárás megindításával automatikusan felfüggeszti a nem létező állami támogatásokat. Mivel a HTM-eket érintő átállási költség-szabályozás kimaradt a Csatlakozási Szerződés mellékletéből, ezért nem létezőnek minősül. Mégis: az átállási költségek címén az MVM Zrt. részére folyósításra került állami támogatás 2006-ban: 14 milliárd Ft.
II. Állami támogatás a megújuló energia termelés köréből Zöldenergia használat ösztönzése: az EU másik fontos célja. 2001. Romano Prodi véleménye a globális környezeti problémákra : Kettős haszon - Közelebb visz a tényleges megoldáshoz - Versenyelőnyt biztosít az elsőknek Európai Uniós adatok Megújuló energiát használók az EU-ban jelenleg 6% 2010-ig fel kell emelni 12%-ra (áramtermelésen belül 20 %-ra) 2003-2007 között 2,5 milliárd Euró támogatás a tagországoknak a cél eléréséhez! 2006. októberi brit tanulmány (Review on the Economics of Climate change) szerint: klímaváltozás okozta költségek évente a globális GDP 5 %-át meghaladja Ezzel szemben a megelőzés, kárenyhítés költsége: kb. 1 %
Megújuló energiák részaránya az EU-ban és Magyarországon, % Alap állapot % Vállalás 2010-re % EU összes megújuló részaránya * 6 12 Magyarország összes megújuló részaránya ** 3,6 5-6 EU megújuló részarány a vill. energiában * Magyarország megújuló részarány a vill. energiában ** (Az EU csatlakozásról szóló 2004, évi XXX tv. II. mellékletének 12. pontja tartalmazza) 14,8 2,12 22,1 3,6 (2001/77/EK irányelv szerint) *EU bázisév: 2001; **Mo. bázisév: 2004 (forrás:kvm Rakics Róbert előadás, Szentes) Hazánk helyzete a megújuló energiaforrások tekintetében Magyarország földrajzi fekvése, természeti adottságai kedveznek az alternatív energiaforrások felhasználásának. A különféle megújuló energiaforrások (vízenergia, napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza) hasznosításának lehetőségei függnek: a forrás mennyiségétől, a forrás rendelkezésre állásának rendszerességétől és gyakoriságától, a tárolhatóság lehetőségeitől, a hasznosítás gazdaságossági feltételeitől.
Előzmények A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében kormányzati szintű lépések történtek: 1999. július 27.-én a Kormány 2199/1999.(VIII.6.) határozatával elfogadta "A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje" előterjesztést, E kiemelt célok realizálása érdekében a Kormány kidolgoztatta a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiát (1107/1999.(X.8.) Kormányhatározat) és a megvalósulást segítő 15 feladatcsoportból álló Cselekvési Programot. A jelenlegi helyzet Csatlakozási szerződés szerint: 2010-re bruttó villamos energia felhasználás 3,6 %-át megújuló energiaforrások adják 2005-re a vállalt mennyiséget nem csak elértük, de meg is haladtuk! Ez A VETeredménye! Fontos döntés: A VET 2005 szeptember 1-én hatályba lépett módosítása: - Megújuló fix termelői ár törvényi rögzítése, - garantált hosszútávú az erőmű működési engedélyével megegyező időtartamra szóló átvételi kötelezettség
Probléma - túlösztönzés a beruházásra, - a szabályozott körből kivéve a polgári jogi megállapodások biztosítják a befektetések megtérülését veszély, hogy az állami támogatás kimerülése esetén a befektetők perelni fogják a Magyar Államot - Veszélyeztetik a vill. en. rendszer szabályozhatóságát - Normatív jogi szabályozás hiányában a MEH-re hárul a villamos energia-rendszer szempontjából befogadható megújuló termelői kapacitások létesítésének engedélyezését/elutasítását ( a kiszámíthatóság, a transzparencia hiánya; lehetőség a diszkriminációra) - Az új szabályozás állami támogatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a Magyar Államnak a DG Competition előzetes jóváhagyását kellett volna kérnie ez nem történt meg. III. Villamos energia és energiaadó Energiaadó ( ökoadó ): a villamosenergia fogyasztók adója a fogyasztásuk után. Elvi célja: az energia piaci árhoz képest való mesterséges drágítása. Előzmények a csatlakozás előtt: 2004. január 1-jén bevezetésre kerül az energiaadó Célja elvileg: - Hatékonyabb energiafelhasználás - Környezetkímélőbb termelési módszerek - Externális környezeti károk hatásainak csökkentésére fordított kiadások mérséklése Valóságos célja: - a társasági adó 18%-ról 16 %-ra történő csökkentésének kompenzálása (Nincs a költségvetésben elkülönített fejezet az energiatakarékossági célok elősegítésére a kiadási oldalon. Lásd: útalap )
Európai Unióban 2004-től kötelező alkalmazni a minimális követelményeket (villamos energia adója 0,5 EUR/MWh) (nálunk ennek 43 %-kal meghaladó mértékű!!) Hiányzott az adómérték megállapítását megelőző hatásvizsgálat, illetőleg az okozott externális környezeti károk költségeinek számszerűsítése Hiányzik az energiaadó bevezetését követő további, a törvény peambulumában nevesített célok teljesülésére vonatkozó hazai szabályozás (Mire is fordítjuk a beszedett energiaadót?) Köszönöm a figyelmüket!