BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL 1
TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 6 2.1 PIACI KOCKÁZAT... 6 2.1.1 Árfolyam kockázat... 6 2.1.2 Devizaárfolyam-kockázat... 6 2.1.3 Hozam (kamatláb) kockázat... 7 2.2 LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT... 7 2.3 HITELKOCKÁZAT... 7 2.3.1 Az adott termék egyedi jellemzőinek kockázata... 8 2.3.2 Országkockázat... 8 2.4 SZABÁLYOZÁSI KOCKÁZAT... 8 2.4.1 Adózási szabályok... 8 2.4.2 Piaci szereplőkre, intézményekre vonatkozó szabályok... 9 2.5 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT... 9 3 A LEHETSÉGES VESZTESÉG MÉRTÉKE... 10 3.1 TELJES VESZTESÉG KOCKÁZATA... 10 3.2 HITELBŐL VÁSÁROLT ÉRTÉKPAPÍROK... 10 3.3 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA... 10 3.4 A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE... 10 3.4.1 A befektetések megosztása... 10 3.4.2 Tőke- illetve hozamgarancia... 11 4 MEGBÍZÁSOK MEGADÁSA... 12 5 AZ EGYES TERMÉKEK LEÍRÁSA ÉS KOCKÁZATAI... 13 5.1 HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK... 13 5.1.1 Meghatározás... 13 5.1.2 Típusok... 13 5.1.3 Eredmény... 14 5.1.4 Kockázatok... 15 5.1.5 Kereskedés... 16 5.1.6 Adózás... 17 5.1.6.1 Magánszemélyek esetén... 17 2
5.1.6.2 Társaságok, külföldi nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén... 18 5.2 RÉSZVÉNYEK... 19 5.2.1 Meghatározás... 19 5.2.2 Típusok (részvényfajták)... 19 5.2.3 Eredmény... 20 5.2.4 Kockázat... 20 5.2.5 Részvény-kereskedés... 21 5.2.6 Adózás... 21 5.2.6.1 Magánszemélyek esetén... 21 5.2.6.2 Társaságok, külföldi nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén... 22 5.3 CERTIFIKÁTOK... 22 5.3.1 Meghatározás... 22 5.3.2 Típusok (certifikátok fajtái)... 22 5.3.3 Eredmény... 23 5.3.4 Kockázat... 23 5.3.5 Kereskedés... 23 5.3.6 Adózás... 23 5.4 BEFEKTETÉSI ALAPOK... 24 5.4.1 Meghatározás... 24 5.4.2 Típusok... 24 5.4.3 Eredmény... 26 5.4.4 Kockázat... 27 5.4.5 Kereskedés... 28 5.4.6 Adózás... 28 5.4.6.1 Magánszemélyek esetén... 28 5.4.6.2 Társaságok, külföldi nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén... 29 5.5 ELLENŐRZÖTT TŐKEPIACI ÜGYLET (ETÜ)... 29 5.5.1 Meghatározás... 29 5.5.2 Adózás... 29 5.5.2.1 Magánszemélyek esetén... 29 5.5.2.2 Társaságok, külföldi nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén... 30 5.6 STRUKTURÁLT PÉNZÜGYI TERMÉKEK... 30 5.6.1 Kétdevizás Opciós Prémium Befektetés... 30 5.6.1.1 Meghatározás... 30 3
5.6.1.2 Típusok... 31 5.6.1.3 Kockázatok... 31 5.6.1.4 Ügyletkötés... 32 5.6.1.5 Adózás... 32 4
1 Bevezetés Ebben a tájékoztatóban a különböző pénzügyi eszközök befektetési kockázatairól általában, majd az egyes befektetési eszközcsoportok fő tulajdonságairól, potenciális eredményéről, a kapcsolódó kockázatokról, valamint az adózásukkal kapcsolatban adunk leírást. A kockázatot a jelen dokumentumban úgy értelmezzük, mint annak a lehetősége, hogy az adott befektetés nyeresége nem éri el az elvárt szintet, illetve a befektetett tőke teljesen vagy részben elveszik. Minden befektetési termék többféle kockázatot hordoz magában, az adott termék egyedi struktúrájától függ, hogy hányfajta kockázat releváns és ezek mekkora eséllyel, milyen mértékű potenciális veszteséget jelentenek. Az Ügyfélnek minden esetben magának kell eldöntenie, hogy az adott termékhez kapcsolódó konstrukció az elérhető nyereséggel arányban van-e. A kockázatok nem mindig láthatóak előre, a befektetési termékek leírása a legtipikusabb termékjellemzőket tartalmazza, így az alábbi leírás nem helyettesíti a konkrét befektetési eszköz alapos megismerését, az előnyök és az esetleges veszteségek lehetőségének alapos mérlegelését. A befektetőknek mindig különös figyelmet kell fordítaniuk a termék egyedi jellemzői mellett annak kibocsátójának minőségére (nemfizetési kockázat), illetve a tranzakció végrehajtásában rejlő kockázatokra (pl. megbízások teljesülésének időigénye). A termékek adózásáról szóló leírások tájékoztató jellegűek, a vonatkozó törvények nem kötelező érvényű értelmezései, és nem minősülnek adótanácsadásnak. Kérjük, befektetési döntései meghozatala előtt tanulmányozza át a vonatkozó jogszabályokat, és kérje adótanácsadó segítségét. 5
2 Általános befektetési kockázatok A kockázatok kategóriákba sorolása a pénzügyi szakirodalomban nem teljesen egységes, ebben a fejezetben igyekszünk jól strukturált, áttekinthető képet adni a lehetséges kockázatokról. 2.1 Piaci kockázat A piaci kockázat olyan kockázati típusokat foglal magában, melyek esetében a befektetés aktuális (ún. piaci) értéke bizonyos külső értékektől, áraktól, árfolyamoktól, kamatlábaktól függ. Például egy részvénybefektetés az adott részvény tőzsdei árának, egy kötvénybefektetés az aktuálisan elérhető kamatszintnek megfelelően folyamatosan átértékelődik, a befektetésen eredmény keletkezik. Ez az eredmény kötvény, részvény és befektetési jegy vásárlása esetében nem jelent azonnali pénzveszteséget (vagy éppen nyereséget), az csak akkor jelentkezik, ha a befektető az értékpapírt az adott időpontban eladja. Származtatott (más néven: derivatív) termékeknél (pl. határidős ügyletek) általában letéti követelménynek kell eleget tenni, így az árváltozás következtében a befektető készpénze ténylegesen is változhat (nő/csökken a piaci árak változásának irányától függően) a pozíciók tartása ellenére is. 2.1.1 Árfolyam kockázat Az árfolyamkockázat annak kockázata, hogy egy adott termék árfolyama a befektető számára akár jelentős mértékben kedvezőtlenül alakul. Az árfolyamkockázat a befektetés összetevőinek piaci árában bekövetkezett kedvezőtlen változásból fakad. Ilyen kockázat legegyszerűbben megfigyelhető példája a részvénybefektetés, ahol az adott részvény tőzsdei árának esése a részvénybefektetés értékét arányosan változtatja (csökkenti). Származtatott termékek esetében amilyen például egy részvényre szóló jövőbeli időpontra vonatkozó előre rögzített áru adásvétel (határidős ügylet) az adott szerződés piaci ára szoros összefüggést mutat a mögöttes termék (jelen példában: részvény) árával, azonban az árelmozdulás százalékos mértéke általában lényegesen nagyobb a mögöttes termékhez képest. 2.1.2 Devizaárfolyam-kockázat Abban az esetben, amikor a befektetések eltérő devizanemben történnek ahhoz képest, amelyben a befektető a vagyonát értékelni kívánja, a befektetés eredményének megítélése során figyelembe kell venni a devizaárfolyamok változását is. Ez azt jelenti, hogy az árfolyam ingadozások növelhetik vagy csökkenthetik a befektetés eredményét és értékét. Amennyiben például egy hazai befektető 10.000 euró értékű befektetésén 1% kamatot realizál egy adott időszak (például egy év) alatt, miközben a forint az euróhoz képest 10%-ot gyengült, akkor a forintban kifejezett hozam valójában negatív. A példából is látható, hogy az árfolyamveszteség könnyen meghaladhatja a befektetés külföldi devizában mért hozamát, így például egy származtatott ügylettel (pl. határidős deviza eladás forint ellenében) nem fedezett külföldi részvény vásárlás egyben a forint gyengülésére vagy stagnálására szóló várakozást is megtestesít. Természetesen abban az esetben, ha a befektető a példában szereplő euró összeget euró jövedelemből takarította meg és euróban is szándékozik elkölteni, árfolyamkockázatról nem beszélhetünk. 6
2.1.3 Hozam (kamatláb) kockázat A hozam (kamatláb) kockázat a piaci kamatlábat és kötvényhozamok változásának eredményeként keletkezett eredmény kockázatát jelenti. Amennyiben például a befektető fix kamatozású kötvényt vásárolt (tételezzük fel: 6% hozam mellett), majd egy idő múlva a hasonló lejáratú és kockázatú kötvények piaci hozamszintje emelkedik, akkor a fix kamatozású kötvények piaci ára csökken, hiszen ekkor egy új befektető már magasabb hozamon helyezheti el megtakarítását, így a régi értékpapírokat csak úgy lenne hajlandó megvenni, ha azt kedvezménnyel, diszkonttal tudja megvásárolni. Piaci hozamcsökkenés esetén a kötvények ára emelkedik. 2.2 Likviditási kockázat Egyes pénzügyi eszközök likviditása, más néven forgalomképessége korlátozott lehet a termékre piacán fennálló kereslet és kínálat alakulásának függvényében, vagy a befektető a termék értékesítése esetén csak jelentőskéséssel juthat hozzá a vételárhoz. A likviditás azt mutatja, hogy egy tetszőleges időpontban mennyire könnyű egy értékpapírral kereskedni (megvásárolni vagy eladni), vagy egy pozíciót zárni az aktuális piaci áron. Egy adott értékpapír vonatkozásában a piacot szűknek mondjuk, ha minden időpillanatban kevés az eladó és a vevő az adott termékre, és ennek következtében egy átlagos volumenű eladási megbízás érezhető áringadozást okoz (tehát eladás az esetek többségében csak a megfigyelt piaci árnál lényegesen alacsonyabb, vétel pedig magasabb áron tud teljesülni), vagy a megbízás több részletben, időben elhúzódva, vagy egyáltalán nem teljesíthető. Jelentősen módosíthatja egy eszköz likviditását, ha például tőzsdei kereskedése megszűnik. 2.3 Hitelkockázat A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén annak kockázata, hogy az értékpapír kibocsátója az értékpapírból kitűnő kamat- és tőkefizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, nem hajlandó eleget tenni vagy nem a teljes értékük erejéig teljesít. Ezt más néven nemfizetési, visszafizetési vagy kibocsátói kockázatnak is nevezik. A különböző kibocsátók azonos típusú befektetései nem feltétlenül azonos vagy közel azonos kockázatúak. Egy világméretű nagyvállalat és egy közelmúltban indult vállalkozás kötvényeinek nemfizetési kockázata eltér, mert maguknak a kibocsátóknak a hitelkockázata is eltérő. A kibocsátó hitelkockázata függ a kifizetéseket teljesítő vállalkozás/állam (kibocsátó) egészétől jövőbeli nyereségtermelő képességétől, piaci helyzetétől, különböző kötelezettségeinek futamidejétől, pénztartalékainak és hitelkereteinek nagyságától, illetve a kibocsátó és kibocsátás országától. Ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb, mint egy éve működik, ha az értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges, akkor értékpapír kockázatát a szokásostól eltérőnek mondjuk. A szokásostól eltérő kockázatot az értékpapír tájékoztatóján, illetve kereskedelmi kommunikációja során fel kell tüntetni. 7
A hitelkockázat becslésénél a legtöbb befektető független piaci szereplők, ún. hitelminősítők (pl. Moody s, Standard and Poor s másként: S&P, Fitch Ratings) minősítéseit használja, melynek során egy kódba sűrítik össze az értékelést (természetesen emellett elemzés is készül, amit érdemes áttanulmányozni). A minősítés egy értékelési skálán helyezkedik el, a legjobb AAA -tól (ez S&P és Fitch jelölés, Moody s megfelelője: Aaa), a legrosszabb D -ig (sorrend legjobbtól: AAA, AA, A, BBB, BB,,D). A BBB (Moody s: Baa ) besorolásig bezáróan a befektetéseket befektetési minősítésűnek mondjuk, míg az ennél rosszabbakat spekulatívnak. Fontos felhívni a figyelmet, hogy ezek az elemzések is tartalmaznak bizonytalanságot, így az egyedi befektetői mérlegelést, az adott kibocsátó megismerését nem váltják ki. Hitelminősítéssel nem minden befektetés rendelkezik, csak amely esetében a kibocsátó megrendelte a hitelminősítőtől ezt a szolgáltatást és a kapott besorolást el is fogadta. A nem minősített kibocsátókat különös figyelemmel célszerű elemezni. 2.3.1 Az adott termék egyedi jellemzőinek kockázata Fontos megvizsgálni, hogy az adott pénzügyi termék a kibocsátó kötelezettségein belül mekkora nemfizetési kockázatot képvisel. Ez attól függ, hogy hol áll az adott eszköz egy esetleges felszámolási eljárás esetében a kielégítési rangsorban, azaz a felszámoló biztos milyen sorrendben fizeti ki a kibocsátóval szemben fennálló követeléseket. Például a kötvények kisebb hitelkockázatot jelentenek ugyanazon kibocsátónál, mint a részvények, mert a részvényesek csak a kötvényeseket követően részesülnek a felszámolási vagyonból. A jelzáloghitellel (végső soron ingatlannal) fedezett jelzáloglevelek pedig kisebb kockázati szintet képviselnek a fedezetlen kötvényeknél, hasonló kockázatú kibocsátók értékpapírjait vizsgálva. 2.3.2 Országkockázat Az országkockázat az adott ország hitelképességét mutatja. Egy ország politikai vagy gazdasági bizonytalansága az országban működő ügyfelekre negatív hatást gyakorolhat. Ennek oka, hogy az állam az esetleges államcsőd elkerülésére kényszerintézkedéseket vezethet be, korlátozhatja például a hazai fizetőeszköz átváltását külföldire, illetve a vállalatok devizában történő fizetéseit (konvertibilitás korlátozása). 2.4 Szabályozási kockázat A jogszabályok befektetési időhorizont alatt történő változása kockázatot hordozhat. Az egyes jogszabályváltozások esetében fontos figyelni arra, hogy az adott módosítás már meglévő befektetéseinkre is vonatkozik, vagy csak az újakra. 2.4.1 Adózási szabályok A befektetések hozamához kapcsolódó adók a befektetés tényleges, pénzben realizálható hozamát jelentősen csökkenthetik, ezért az adójogszabályok hatásának mérlegelése kiemelt jelentőségű. Az egyes nyereségtípusok (pl. árfolyamnyereség, kamatjövedelem) esetén fontos figyelembe venni az adó százalékos mértékén kívül az adó alapját (tehát mekkora összeg után kell adózni). Kiemelten figyelendő ezen belül, hogy a nyereségekkel szemben a veszteség elszámolható-e, illetve fontos figyelemmel kísérni az adókedvezményeket is. 8
Befektetési tanácsadója tájékoztatja Önt az egyedi befektetési termékek általános adózási szempontjairól. Az adójogszabályok azonban általában meglehetősen bonyolultak, számos esetet szükséges a konkrét befektetések esetében mérlegelni, így az Ön konkrét helyzetére vonatkozó adózási kérdéseket adótanácsadóval közösen célszerű felmérni. 2.4.2 Piaci szereplőkre, intézményekre vonatkozó szabályok A piaci szereplőkre vonatkozó szabályok változása az adott befektetési eszköz keresletének vagy kínálatának jelentős módosulásához vezethet, amely a piaci árat jelentősen elmozdíthatja. Ilyen különösen a befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók befektetési korlátainak módosítása. Például amennyiben az adott eszközben ilyen intézmények jelentős vásárlók voltak korábban, majd a szabályozás egy alacsonyabb limitet állapít meg, ezek a befektetők kénytelenek értékesíteni portfóliójuk egy részét, ezzel csökkentve az eszköz piaci árát. (Természetesen pozitív irányú változás is előfordulhat.) 2.5 Működési kockázat Működési kockázat származhat a kibocsátó kifizetéseinek kapcsán emberi mulasztásból illetve csalásból. Emellett a tranzakciók végrehajtása során is merülhetnek fel problémák. Ezen kockázatokat jelentősen csökkenti többek között, amennyiben a kibocsátó/végrehajtó esetében biztosított az átlátható számviteli tevékenység (könyvvizsgálat megléte is fontos), megfelelőek a törvényi szabályok (és ki is kényszeríthető a betartásuk), valamint megfelelő az állami/jegybanki felügyelet. Bizonyos külföldi piacok elérése esetében nincs közvetlen elektronikus kapcsolat az adott piac kereskedési rendszerével, a megbízás csak telefonon, vagy más módon továbbítható. Ez esetben a hibák és félreértések lehetősége megnő, illetve a megbízás teljesítése is hosszabb időt vesz igénybe az hazai piacokon szokásosnál. Egyes értékpapír-piacokon nehéz az árak folyamatos nyomon követése, ami megnehezíti az Ügyfél aktuális pozíciójának felmérését, illetve az új megbízások teljesülési valószínűségének és árának megbecslését. A másodlagos piacok tőzsdéinek jelentős részén (pl. Távol-Kelet, Amerikai Egyesült Államok) a kereskedési órák nem egyeznek a közép-európai (magyar) szabvánnyal. Ezen esetekben a magyar munkaidőbe eső mindössze napi néhány óra kereskedési idő a feladatok összesűrűsödéséhez és az értékpapír megbízások teljesítésében történő hibák növekedéséhez vezethet. 9
3 A lehetséges veszteség mértéke A lehetséges veszteség mértéke befektetési eszközönként és kockázatonként különböző lehet. 3.1 Teljes veszteség kockázata A befektetés teljes elértéktelenedésének kockázatát jelenti. Ez elsősorban akkor következik be, ha az értékpapír kibocsátója bármely okokból nem képes (vagy nem hajlandó) a továbbiakban a fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, azaz a teljes veszteség leginkább a hitelkockázattal áll összefüggésben. Azonban piaci mozgások is eredményezhetik a teljes befektetett összeg elvesztését, amennyiben hitelből történt az érték-papírvásárlás, vagy bizonyos típusú származtatott ügyletbe történt a befektetés (ld. következő két alpont). 3.2 Hitelből vásárolt értékpapírok A hitelből vásárolt értékpapírok fokozott kockázatot képviselnek. A hitelből történő vásárlás úgynevezett tőkeáttételes tranzakció, amely során a saját erőre (Ügyfél önereje ) számított hozam az alaptranzakció hozamának többszöröse lehet. Ez kedvező elmozdulás esetén felnagyítja a nyereséget, ugyanakkor kedvezőtlen esetben a veszteség is többszöröződik (ezt a hatást nevezik tőkeáttételnek). Mivel mindenképpen visszafizetendő a hitel, így amennyiben a teljes befektetésen elért veszteség meghaladja az önerőt, az Ügyfélnek további fizetési kötelezettsége keletkezhet. Tehát hitelből finanszírozott befektetés esetében a befektetett összegen felül is keletkezhet veszteség. Figyelembe kell venni emellett a hitel kamatát, amely a befektetés hozamát mindenképpen csökkenti. 3.3 Származtatott ügyletek kockázata A származtatott termékek esetében jelentős, kedvezőtlen árelmozdulás esetében, amennyiben az Ügyfél nem képes, vagy nem szándékozik újabb letétet elhelyezni fedezetként, lehetséges, hogy a pozíció Ügyfél általi vagy automatikus likvidálása során a teljes letét elveszik, sőt szélsőséges árelmozdulás (pl. piac összeomlása esetén) a Banknak a letéten felül is maradhat követelése az Ügyféllel szemben. Tehát származtatott termékek esetében a befektetett összegen felül is keletkezhet veszteség. 3.4 A kockázat csökkentése 3.4.1 A befektetések megosztása Általános kockázatcsökkentési eljárás a befektetések megosztása, más néven diverzifikáció, amely azt jelenti, hogy a teljes megtakarításon belül több eszköztípust (pl. részvények mellett kötvényeket és bankbetétet is célszerű tartani) és azonos eszköztípuson belül több egyedi értékpapírt/szerződést vásárolunk (kötvényeken belül különböző lejáratú állampapírokat, valamint jelzálogleveleket). A különböző kockázatos eszközök egyedi ármozgása nem teljesen azonos mértékű, esetenként éppen ellentétes irányú, így valamelyest ellensúlyozni képes egymást. Hitelkockázat ellen is működhet a 10
stratégia: az egyik kibocsátó csődje esetén az egyik értékpapír elértéktelenedik, a másik ugyanakkor megőrzi értékét. A gyorsan értékesíthető (likvid), kockázatmentes eszközök tartása biztosíthatja, hogy egy származtatott ügylet időleges veszteségénél a befektető pozícióját tartani tudja, és kivárhassa a befektetés pozitívba fordulását, amennyiben ez a várakozása. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy jelentős piaci esések esetében a különböző eszközök ára között megnő a korreláció, azaz az árak ilyenkor jobban együttmozognak, így a diverzifikáció kockázatmérséklő hatása csökken. Válság esetében nem csak a piaci kockázatok, hanem a hitelkockázatok korrelációja is növekszik, azaz válsághelyzetben a rossz általános gazdasági viszonyok, illetve az esetleges körbetartozások miatt a kibocsátók csődje összefügghet. 3.4.2 Tőke- illetve hozamgarancia A tőke- illetve hozamgarantált termékek esetében a kibocsátó vagy harmadik fél (pl. bank, állam) biztosítja, hogy a befektetett tőke és/vagy az elérhető hozam része vagy egésze a befektető részére a piaci folyamatoktól függetlenül, mindenképp kifizetésre kerüljön. Fontos ellenőrizni, hogy a hozamgarancia mellett a tőke is garantált-e a befektetés devizanemében, mert ennek hiányában a hozamgarancia önmagában nem nyújt elegendő védelmet. Szintén lényeges, hogy a garancia a teljes futamidőre, annak meghatározott napjaira vagy csak a befektetés lejáratának napjára szól. A tőkegarancia minősége jelentős mértékben függ a garanciát nyújtó hitelképességétől, mert a garanciát nyújtó nemfizetése esetén a tőkegarantált befektetés is eredményezhet tőkeveszteséget. 11
4 Megbízások megadása A banknál leadott vételi vagy eladási megbízásnak minimálisan tartalmaznia kell: a befektetés pontos megnevezését (pl. FHB törzsrészvény), a tranzakció irányát (vétel vagy eladás) a megvásárolandó vagy eladandó mennyiséget (értékpapír darabszáma, esetleg névértéke), az árat, amelyen a tranzakció végrehajtható és a megbízás érvényességének időtartamát. Árkorlátozás Ha a vételi vagy eladási megbízásokat legkedvezőbb áron utasítással (más néven piaci áras megbízás vagy piaci megbízás), tehát árkorlátozás nélkül adják le, az ügyletet a lehető legkedvezőbb áron kell végrehajtani. Emiatt a tőkeszükséglet/eladásból származó jövedelem mértéke bizonytalan. Az ilyen megbízások, amennyiben a tranzakció mérete relatíve nagy, szűk, illikvid piacon (ahol kevés az egyidejű vételi és eladási megbízás) jelentős árváltozást válthatnak ki. Azaz ilyenkor fennáll a kockázata, hogy a vételi megbízás a vártnál magasabb, az eladási pedig alacsonyabb áron valósuljon meg. Az előnye az ilyen megbízásnak az, hogy rövidebb idő alatt és nagyobb valószínűséggel teljesül, mint az árkorlátozással beadott (más néven: limitáras) megbízás. Vételi korlát alkalmazásával (limitáras megbízás) a vételár és ebből következően a felhasznált tőke összege korlátozva van: a megadott áron vagy annál kedvezőbben, azaz olcsóbban vehetünk. Nem történik vétel a korlát feletti áron. Az eladási korlát meghatározza a legalacsonyabb elfogadható eladási árat, ezen korlát alatti áron nem kötnek üzletet. Az FHB Banknál kizárólag limitáras tőzsdei megbízás adható. A megbízás érvényessége A megbízások érvényességére vonatkozóan határidőt lehet meghatározni. Általában a következő érvényességi idők közül választhatunk: napon belüli (azaz ha napon belül nem teljesült, az ajánlat törlődik, és már nem is fog teljesülni) adott szakaszban érvényes (pl. nyitó szakaszban, vagy kereskedési szakaszban) adott dátumig érvényes visszavonásig érvényes (érvényességi időtartama függ az adott értékpapír-piaci gyakorlattól, pl. Budapesti Értéktőzsde (BÉT) esetében 360 nap) Befektetési tanácsadója tájékoztatja Önt a megbízás leadásakor tehető további kiegészítésekről. 12
5 Az egyes termékek leírása és kockázatai 5.1 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5.1.1 Meghatározás A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lényegében kereskedhető hitelek: olyan értékpapírok, melyek arra kötelezik a kibocsátót (adóst), hogy az értékpapír tulajdonosának az értékpapír feltételei szerint meghatározott módón és időben az értékpapír névértékét, illetve a fennálló, még nem törlesztett névértékre vetített, meghatározott módón számított kamatot kifizesse. 5.1.2 Típusok Ebben az alfejezetben különböző szempontok szerint csoportosítjuk a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyek összessége igen nagyszámú variációs lehetőséget rejt. Kamatozás szerint: fix kamatozású: a kamatláb a futamidő alatt állandó, fix százalék kamatszelvény nélküli, másként zéró-kupon vagy diszkont: az értékpapír lejáratakor csak a névérték kerül kifizetésre, kamat nem, a befektető nyeresége a névérték és a befektetett összeg közti árfolyamnyereségből származik változó kamatozású: a kamatláb előre meghatározott időpontokban és módon változik. Általában a kamatláb egy piaci referencia kamatláb (például jegybanki alapkamat, BUBOR) vagy gazdasági mutató (például infláció) aktuális értéke és egy előre rögzített kamatfelár összegéből kerül kiszámításra strukturált: a kamatláb nem a szokásos pénzpiaci referenciához kapcsolt, hanem különleges feltételek, például árupiaci teljesítmény határozza meg Kibocsátó szerint: állampapírok (kibocsátója valamely állam) o o kincstárjegy (éven belüli lejáratú, általában kamatszelvény nélküli (kivétel például a kamatozó kincstárjegy, ami fix kamatszelvénnyel rendelkezik) államkötvény (éven túli lejáratú, kamatozása lehet fix vagy változó) jelzáloglevél: olyan értékpapír, amely biztosítására jelzáloghitelekből álló, ingatlanfedezettel biztosított portfólió került elkülönítésre. A hitelezés mértékét, a fedezetek értékelését és a jelzáloglevelek fedezettségét szigorú törvényi normák szabályozzák. vállalati kötvény: bankok vagy nagyvállalatok által kibocsátott kötvények Törlesztés szerint: végtörlesztésű: a névérték visszafizetése a futamidő végén, egy összegben történik ütemezett törlesztésű: a lejárat előtt, meghatározott időpontokban is történik tőketörlesztés 13
annuitásos: az egyes kamatfizetési időpontokban a kamat mellett tőke is kerül kifizetésre, mégpedig úgy, hogy az együttes összegük állandó az egyes időpontokban. Kielégítési rangsorban lévő hely szerint: fedezetlen: a visszafizetést a kibocsátó személye biztosítja, felszámolás esetén a többi hitelezővel egyenlő jogok fedezett: a visszafizetést a kibocsátó vagyonán kívül egy elkülönített, csak ezeknek a követeléseknek kifizetésére fordítható vagyoncsoport hivatott fedezni (például jelzáloglevél) alárendelt kölcsöntőke: a kielégítési rangsorban hátrébb, a többi hitelezőt követően, de a részvényeseket megelőzően foglal helyet Konstrukcióban lévő opciók szerint: 5.1.3 opcióval nem rendelkező visszahívható: a kibocsátó egy meghatározott idő elteltével fix áron visszavásárolhatja ezen kötvényeket a futamidő vége előtt visszaváltható: a befektető bizonyos feltételek mellett előre meghatározott áron visszaválthatja a kötvényeket lejárat előtt átváltoztatható: a befektető bizonyos feltételekkel egy kötvény ellenében meghatározott számú részvényre váltásra jogosult Eredmény A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozama a kifizetett kamatból és a vételár valamint a értékpapír eladásakor vagy visszaváltásakor elért ára közötti különbözetből (árfolyameredményből) tevődik össze. Ebből következően az eredmény mértéke csak akkor határozható meg előre (lejáratig számolt hozam), ha az értékpapír fix kamatozású vagy diszkont és a lejáratig megtartják, mert ekkor lejáratkor a névérték, és kamatfizetés függvényében a kamat is kifizetésre kerül. Változó kamatláb esetén az eredmény mértékét nem lehet előre meghatározni. Nagy odafigyelést kíván az ügylet, ha a kötvényhozam jelentősen meghaladja az általában szokásos mértéket. Ilyen esetben a háttérben magasabb hitelkockázat valószínűsíthető (pl. alárendelt kölcsöntőke), vagy a kamatozás feltételhez kötött (strukturált kötvények). Ezért minden esetben ajánlott a kötvény dokumentációjának (pl. nyilvános ajánlattétel, kibocsátási tájékoztató, egyéb közzétételek) áttanulmányozása. Ha egy kötvényt a visszaváltás dátumát megelőzően értékesítenek (piaci ár), az elérhető ár mértékét nem lehet előre kiszámítani. Ennek megfelelően az eredmény az eredetileg számított hozamhoz képest magasabb vagy alacsonyabb lehet. Az eredmény meghatározásánál figyelembe kell továbbá venni a vételhez/eladáshoz/kamatfizetéshez kapcsolódó vagy egyéb költségeket. 14
5.1.4 Kockázatok Hitelkockázat A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat általánosságban alacsony kockázatú befektetéseknek tekintik, azonban mindig fennáll a veszélye annak, hogy a kibocsátó nem képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, például a miatt, mert nincs elegendő pénzeszköze a kibocsátónak, vagy a kibocsátó országának csődje esetén az adott állam megtiltja a kibocsátóknak a külföldi devizában történő kifizetéseket. Ezért fontos figyelembe venni a kibocsátó országának minőségét is, valamint természetesen magának a kibocsátónak a jelenlegi és jövőben várható pénzügyi helyzetét. Egy kibocsátón belül is különböző lehet a hitelkockázat az egyes értékpapírok esetében. Egy alárendelt kötvény nemfizetési kockázata magasabb, mint egy fedezetlen kötvényé. A fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátó általános helyzetén kívül fontos figyelemmel kísérni a fedezetül szolgáló eszközök minőségét is, például egy jelzáloglevél esetében a mögöttes jelzáloghitelek mennyiségének (mekkora a fedezetek aránya a jelzáloglevelekhez képest) és minőségének (az adósok mekkora arányban teljesítenek késedelmesen, milyen a hiteleket biztosító ingatlanállomány) felmérése is lényeges. A fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ugyanazon vagy hasonló kibocsátó fedezetlen kötvényeinél alacsonyabb kockázatúak, tehát biztonságosabbak, hiszen amennyiben a kibocsátó kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, az értékpapír tulajdonosok kifizetésére fordítható a fedezet. A kibocsátó hitelképességében beállt változás jelentős hatással lehet ezen értékpapírok piaci árára, amennyiben például a kibocsátó megítélése romlik, az értékpapírok ára csökken, azaz a lejárat előtti értékesítés esetében csökken a nyereség, vagy éppen veszteség keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy a sok esetben kockázatmentesnek mondott állampapírok nem tekinthetők minden esetben és minden értelemben kockázatmentesnek. Egy ország a hazai devizájában minden esetben kockázatmentesnek mondható, hiszen a kormánynak végső soron megvan a lehetősége, hogy a gazdaságban lévő pénzmennyiséget (végső soron akár a jegybank útján) növelje, így a kötelezettségeit visszafizesse. Ez azonban csak nominális értelemben nem hordoz kockázatot, ugyanakkor az ilyen esetekben megugró infláció (hiperinfláció) a befektetés vásárlóértékét jelentősen csökkentheti. Külföldi devizában kibocsátott államkötvények az esetleges fizetési korlátozások miatt jelentenek kockázatot, tehát elképzelhető, hogy egy állam beszünteti a külföldi adósságszolgálatot. Megjegyzendő, hogy annak ellenére, hogy ezen intézkedéseket az országoknak lehetőségük van, a kormányzatok mindenképpen megpróbálják elkerülni alkalmazásukat, hiszen egy ilyen lépés hosszú évtizedekre megingathatja a külföldi befektetők bizalmát. Árfolyamkockázat hozam (kamatláb) kockázat Ha az értékpapírt a befektető megtartja a lejáratáig, a befektető az értékpapír feltételekben meghatározott visszaváltási árat kapja meg. Felhívjuk azonban a figyelmet arra a kockázatra, hogy a kibocsátó, amennyiben a kibocsátási dokumentáció ezt lehetővé teszi (visszahívható kötvények), meghatározott esetekben, napokon és áron, hamarabb is visszavonhatja a kötvényeket. Ez a legtöbb esetben akkor következik be, ha a piaci kamatszint a kötvény kamatánál alacsonyabb. Ebből következően a befektető a visszakapott összeget csak alacsonyabb hozamszinten helyezheti el ismét, 15
így a tervezett futamidőre az eredménye kisebb lehet, az olyan egyéb feltételeiben azonos kötvényekhez képest, amelyeknél a kibocsátó nem jogosult a lejárat előtti visszavásárlásra. A lejárat előtti értékesítéskor befektető az aktuális piaci árat kapja. Ezt az árat a kereslet és kínálat szabályozza, ami szintén az aktuális kamatláb szintjétől függ. Például, amikor a befektetetthez hasonló kockázatú és hátralévő futamidejű fix kamatozású értékpapírokon elérhető hozam emelkedik, az azt eredményezi, hogy a tartott értékpapír értéke kisebb lesz, hiszen a befektető, akinek el tudnánk adni, csak úgy hajlandó tőlünk megvenni, ha kedvezményt adunk, tehát alacsonyabb árfolyamot kérünk. A piaci hozamok csökkenése, ellenkező irányú elmozdulást okoz az árban, a korábban magasabb hozamon megvett értékpapírunk értékesebbnek bizonyul, az ár emelkedik. A változó kamatozású értékpapírok kamata a referencia kamatláb változását rövid időszakonként (jellemzően 3, 6 vagy 12 havonta) lekövetik, így az árfolyam tisztán az általános piaci kamatszint változás hatására kevéssé változik. Amennyiben azonban az adott kibocsátó hitelképessége romlik, ezen értékpapírok ára is csökken, hiszen a befektetők már magasabb kamatfelárat várnának el a referencia kamatlábon felül, mint a tulajdonunkban lévő értékpapír felára. Természetesen ellenkező irányú mozgásra is van példa. A kötvények kamatszint változásból adódó árfolyam-változásának mértékét, tehát kamatérzékenységét az átlagidő elnevezésű mutató adja meg (idegen elnevezéssel, de magyar szakirodalomban is gyakran így használt: duration, esetenként ennek magyarított változata: duráció). Az átlagidő, azaz a kamatérzékenység az értékpapír lejáratáig hátralévő idejétől függ, (változó kamatozású értékpapíroknál a legegyszerűbb megközelítésben a következő kamat-megállapításig hátralévő futamidő). Minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb hatással van az árfolyamra az általános kamatláb-változás, akár pozitív, akár negatív irányban. Likviditási kockázat Az értékpapírok forgalomképessége számos tényezőtől függ, például a kibocsátott mennyiségtől, a lejáratig hátralévő időtartamtól, az értékpapír piaci szabályoktól és a piaci feltételektől. A nehezen értékesíthető vagy egyáltalán nem eladható értékpapírok esetében azzal kell számolni, hogy ezeket lejáratukig meg kell tartani, mert csak jelentős árfolyamveszteséggel vagy késedelemmel (esetleg egyáltalán nem) értékesíthetők. 5.1.5 Kereskedés A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal való kereskedés a tőzsdén vagy a tőzsdén kívüli (más néven: OTC) kereskedelemben folyik. Az árat a fennálló névérték százalékában fejezik ki. Figyelembe kell venni, hogy az adott piacon jegyzett árak bruttó vagy nettó árak-e, azaz az előző kamatfizetéstől számított felhalmozott kamatot az ár tartalmazza-e vagy sem. A bruttó ár az az ár, melyet a befektetőnek fizetnie kell az értékpapírért (természetesen az esetleges kapcsolódó költségek, jutalékok ezen felül fizetendők). A tőzsdén forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a tőzsdén kialakuló árak jelentősen eltérhetnek a tőzsdén kívüli jegyzésektől. A limitáras megbízás esetében a kereskedésből származó kockázat korlátozható. 16
Kérésre a Bank vételi és eladási árfolyamokat jegyez meghatározott értékpapírokra. 5.1.6 Adózás 5.1.6.1 Magánszemélyek esetén Vonatkozó törvények Magányszemélyek esetén a Magyar Állampapírok és a nyilvánosan forgalomba hozott kötvények és a jelzáloglevelek után keletkezett eredmények adó- és járulékfizetési kötelezettséget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11., 65., 67. 67/A, 67/B és 84/G, és az egészségügyi hozzájárulásról szóló, 1998. évi LXVI. törvény 3. és 3/A szabályozza. Kamatadó Az értékpapírok után teljesített kamatfizetések, illetve ellenőrzött tőkepiacon kívüli beváltásuk, átruházásuk vagy visszaváltásuk esetén az abból keletkező árfolyameredmények kamatjövedelemnek minősülnek, melyek adókötelesek, és 2011-től 16%-os mértékű kamatadót kell fizetni utánuk. A kamatfizetés után keletkező adófizetési kötelezettségnél a kamatadó alapja az értékpapír vételárában felhalmozott kamattal csökkentett kamatjövedelem lesz. Amennyiben a vételárban felhalmozódott kamat egy kamatfizetés alkalmával a kamatadó alapját csökkentő tételként figyelembevételre kerül, úgy átruházás, beváltás vagy visszaváltás esetén keletkező árfolyameredmény számításánál az értékpapír bekerülési értékébe nem számítható bele. Egészségügyi hozzájárulás (eho) 2013. augusztus 01. napjától a kötvények és jelzáloglevelek utáni kamatjövedelmeket, ide értve az ellenőrzött tőkepiacon kívül keletkezett árfolyamnyereséget, 6%-os egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli. A Magyar Állam, vagy más Európai Gazdasági Térség (EGT) tagország által kibocsátott, forintban denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után keletkezett jövedelmeket viszont nem terheli az eho fizetési kötelezettség. Adó- és járulék megállapítása, bevallása, megfizetése A kamatadót és az eho-t a Bank, mint kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. Magánszemélyeknek esetén a kamat és az eho után nem keletkezik bevallási vagy befizetési kötelezettség. Ez alól kivételt képez a nem kifizetőtől származó kamatjövedelem, mivel ez esetben az adót az adóbevallásban kell megállapítani és befizetni a megadott határidőig. Magánszemélyek esetén a személyi jövedelemadó bevallást az adóévet követő május 20. napjáig kell benyújtani, ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyeknél pedig február 25. napjáig. Külföldinek minősülő magánszemélyek Az Európai Unió tagállamában, illetve más, az Európai Unió kamatadat szolgáltatás hatálya alá tartozó államban Magyarország kivételével adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfelek esetén a Bank nem von le kamatadót és eho-t. Az ezektől az országoktól eltérő országokban adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfeleknél az adó- és járulékok levonása a Magyarország és az ország között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik, aminek feltétele az 17
illetőség igazolása. Ilyen egyezmény vagy az illetőség igazolásának hiányában a kamatadó és eho levonásra kerül. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint külföldinek minősülő, illetve az EGT más tagállamában biztosított személyek visszaigényelhetik a NAV-tól az eho-t, amennyiben bizonyítottan ebbe a státuszba tartoznak. 5.1.6.2 Társaságok, külföldi nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén A társasági adóalanyok és a külföldi nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén a Bank nem von le adót. Az elért eredmény az ügyfél számviteli eredményének része, és a rá vonatkozó jövedelemadózási szabályok szerint kell utánuk adózni. 18
5.2 Részvények 5.2.1 Meghatározás A részvény egy adott vállalkozásból (részvénytársaságban) való részesedést bizonyító értékpapír, tehát a részvény birtokosa (részvényes) a társaságban résztulajdonnal rendelkezik. A részvényes joga általános esetben, hogy részesül a vállalat nyereségéből (osztalék), valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik, észrevételt tehet, e mellett a vállalat felszámolását követően a vagyonból a felszámolási költségek, adó- és munkabérvalamint hitelezői követelések (a kötvénykötelezettségek is ide tartoznak) után megmaradó részre is jogosult, továbbá joga van információhoz jutni a társaság működésével kapcsolatban. A jogok általában a birtokolt darabszámmal arányosak. A jogokat és kötelezettségeket részletesen a társaság alapszabálya tartalmazza. Egy részvénytársaság azonos jogokat biztosító részvényeit (függetlenül attól, hogy hány részletben bocsátották azokat ki), részvénysorozatoknak hívjuk. Egy társaság több részvénysorozatot is kibocsáthat. 5.2.2 Típusok (részvényfajták) A következő részvényfajták fordulnak elő leggyakrabban: Törzsrészvények: a kereskedési forgalom legnagyobb része törzsrészvényekben zajlik, ezek az elsőbbségi részvényekkel szemben nem biztosítanak többletjogokat, szavazathoz való jog ugyanakkor minden esetben tartozik hozzájuk Elsőbbségi részvények: a törzsrészvényekhez képest többletjogokat biztosítanak, ugyanakkor gyakran korlátozásokat is tartalmaznak. Egy társaságnak egy időben több elsőbbségi részvénysorozata is lehet, különböző jogokkal. A legfontosabb típusok: o o Szavazatelsőbbségi részvények esetében a többi részvényfajtáknál kedvezőbb a szavazati jogok gyakorlásának a lehetősége: vagy a többi részvényest megelőzően szavazhatnak, vagy a szavazati joguk ereje nagyobb az azonos névértékű más részvényfajtába tartozó részvényekhez képest. Az osztalékelsőbbségi részvények a többi részvényfajtát megelőzően jogosultak osztalékra. Az osztalék mértéke sokszor előre rögzített, azonban veszteség esetén (amennyiben eredménytartalék nem áll rendelkezésre) osztalék ilyen részvényfajtára sem fizethető ki adott évben (következő évben ugyanakkor visszamenőlegesen is járhat). 19
5.2.3 Eredmény A tőkebefektetések hozama osztalékfizetésből és árfolyameredményből áll. Mértékét nem lehet biztonsággal előre meghatározni. Az osztalék az eredmény azon része, mely közgyűlési döntés alapján a részvényesek között kerül szétosztásra. A megvásárolt részvénycsomagunkra jutó osztalék összege az egy részvényre jutó osztalék és a részvényeink darabszámának szorzata, vagy másképp számolva a részvénycsomag nominális értéke és az osztalék százalékos (névértékre vetített) aránya. Osztalékhozamnak nevezzük az osztalék és a részvényárfolyam arányából származó hozamot. Ennek összege általában lényegesen alacsonyabb az osztaléknál, melyet a névérték százalékában adnak meg (hiszen a részvények többségénél a piaci ár a névértéket jelentősen meghaladja). A tőkebefektetésekből származó eredmény nagyobb részét általában a részvények teljesítménye, azaz az árfolyamok változása alakítja (lásd: árfolyam kockázat). 5.2.4 Kockázat Árfolyam kockázat A részvényeket rendszerint nyilvános tőzsdei kereskedés keretein belül forgalmazzák. Az árfolyamok folyamatosan változnak a kereslet és a kínálat alapján. A részvény árfolyama általában függ az adott társaság üzletmenetétől valamint az általános gazdasági és politikai adottságoktól. Ezen kívül szubjektív tényezők (befektetői hangulat, közvélemény) is befolyásolhatják a részvényárfolyamot és így a befektetés eredményességét. Ezek bármelyikének hirtelen változása a részvénybefektetés értékének nagymértékű csökkenését okozhatja, azaz jelentős veszteségekhez vezethet. Hitelkockázat A részvényes részesedéssel bír a vállalkozásban. Ebből következően a befektetése elértéktelenedhet, különösen a társaság fizetésképtelenné válása esetén. Fontos kiemelni, hogy annak ellenére, hogy a részvényes csak a részvények értékének erejéig felel (korlátozott felelősség), hitelből történő vásárlás esetén a veszteség a befektetés értékénél nagyobb lehet, hiszen a hitelező ez esetben is a teljes hitelösszeget (és kamatait) követelheti. Likviditási kockázat A szűk piaccal rendelkező részvények esetében a forgalomképesség korlátozott lehet. Ez azt jelenti, hogy ez esetben ritka és alacsony volumenű az üzletkötés az adott értékpapírból. Ennek eredményeként a részvények eladása sok esetben csak időben elnyúlóan, és az esetek többségében (különösen nagyobb mennyiség esetén) csak a legutóbbi piaci árnál alacsonyabb árfolyamon történik. Különösen mérlegelendő a likviditási kockázat a nem szabályozott piacon, azaz tőzsdén kívül kereskedett részvények esetében. Ha egy részvényt több tőzsdén is jegyeznek, akkor a részvény értékesíthetősége a különböző nemzetközi tőzsdéken különböző mértékű lehet (pl. egy amerikai részvény jegyzése a frankfurti tőzsdén). 20
5.2.5 Részvény-kereskedés A részvényeket nyilvános tőzsdei kereskedelemben vagy esetenként tőzsdén kívüli kereskedelemben forgalmazzák. A tőzsdei kereskedés esetében a vonatkozó tőzsdei szabályokat (kereskedési tételek, megbízási típusok, kontraktus elszámolás, stb.) be kell tartani. Árfolyam-kockázatot jelent, ha egy részvényt különböző tőzsdéken különböző devizákban jegyeznek (például egy USA-beli részvényt euróban jegyeznek a Frankfurti Tőzsdén). Kérjük, a további részletekért vegye fel a kapcsolatot tanácsadójával. Külföldi tőzsdén történő részvényvásárlás esetén mindig figyelembe kell venni, hogy a külföldi tőzsdék az ügyletre járulékos díjakat terhelnek, ami a bank megszokott költségein felül fizetendő. A díj pontos összegéről az Ügyfél tanácsadó ad pontos felvilágosítást. 5.2.6 Adózás 5.2.6.1 Magánszemélyek esetén Vonatkozó törvények A részvények után keletkezett eredmények utáni adó- és járulékfizetési kötelezettséget a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 11., 65., 66., 67. 67/A, 67/B és 84/G, és az egészségügyi hozzájárulásról szóló, 1998. évi LXVI. törvény 3., 3/A. és 5. szabályozza. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek Az ellenőrzött tőkepiacon kereskedett részvényekkel, és a hazai, tőzsdén kívül kereskedett részvényekkel kapcsolatos ügyletek után keletkező adófizetési kötelezettségre az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek szabályai vonatkoznak, aminek leírását az 5.5.1. fejezet tartalmazza. Az ezen részvények után kapott osztalékra, beleértve az Szja. tv. 66. -e alapján osztaléknak minősülő jövedelmekre nem vonatkoznak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek szabályai. Osztalékjövedelmek A részvények után kapott osztalék adóköteles, melyre 16%-os adófizetési kötelezettség vonatkozik. Az ellenőrzött tőkepiacon kívül kereskedett részvények osztalékjövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik. Nem kell az eho-t megfizetni EGTállamban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után. Adó- és járulék megállapítása, bevallása, megfizetése Az osztalékjövedelmek után keletkező kötelezettségeket a kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg, de a magánszemélyeknek is be kell vallania a kapott osztalékot és az utána levont adót a kifizetés évéről szóló adóbevallásában. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állítja meg, vallja be és a fizeti meg. A kifizetést a rá követő negyedév 12. napjáig kell elvégezni. Az osztalékelőleget és annak adóját tájékoztató jelleggel kell feltüntetni az adóbevallásban, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló 21
elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani. A magánszemély ügyfeleknek lehetősége van nyilatkozott tenni, hogy a törvényben meghatározott kötelezettségeinek értéke elérte vagy várhatóan el fogja érni a 450.000 Ft-os határt, amely esetben nem történik eho-levonás. Külföldinek minősülő, illetve más EGT tagállamban biztosított magánszemélyek A társadalombiztosítási jogszabályok szerint külföldinek minősülő, illetve az EGT más tagállamában biztosított személyek visszaigényelhetik a NAV-tól az eho-t, amennyiben bizonyítottan ebbe a státuszba tartoznak. 5.2.6.2 Társaságok, külföldi nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén A társasági adóalanyok és a külföldi nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén a Bank nem von le adót. Az elért eredmény az ügyfél számviteli eredményének része, és a rá vonatkozó jövedelemadózási szabályok szerint kell utánuk adózni. 5.3 Certifikátok 5.3.1 Meghatározás A certifikát olyan speciális, bankok által kibocsátott pénzügyi eszköz (értékpapír), amely értéke más, mögöttes termék(ek) árfolyamának alakulását követi meghatározott módon. Bármely befektetési eszközosztályra (értékpapírok, indexek, devizapiaci termékek, árupiaci termékek, származékos ügyletek) mint alaptermékre létre lehet hozni, ezáltal a pénzügyi instrumentumok széles köre válik elérhetővé, azonban a certifikátok közvetlenül nem biztosítanak sem osztalékot, sem kamatjövedelmet, még akkor sem, ha a mögöttes termék igen. 5.3.2 Típusok (certifikátok fajtái) Kockázatosság szerint: Befektetési certifikát: Ez a certifikát-típus nem tartalmaz tőkeáttételt, és sok esetben tőkegaranciával is együtt jár. Ebbe a típusba tartoznak többek között az index, a bónusz, a diszkont és a tőkegarantált certifikátok. A magyar piacon jellemzően az index és bónusz certifikátok érhetőek el. o Index certifikát: Az index certifikátok a mögöttes termék (például index vagy árupiaci termék) árfolyamának alakulását képezik le, azaz a teljesítményük (árfolyamuk) és a kockázatuk leköveti a mögöttes termék teljesítményét és kockázatát. o Bónusz certifikát: A bónusz certifikátok egy előre meghatározott minimális kifizetést biztosítanak, amennyiben a mögöttes termék árfolyama a futamidő alatt egyszer sem süllyed (emelkedik) egy előre meghatározott szint alá (felé). Ha ez megtörténik, akkor elveszik a minimális kifizetés lehetősége, és ugyanúgy viselkedik a certifikát, mintha a mögöttes termékbe történt volna a befektetés. Tőkeáttételes (turbo) certifikát: Ez a típus tőkeáttételt tartalmaz, azaz a certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamában bekövetkezett egy egységnyi változásra több egységnyi elmozdulással reagál. A kívánt kockázati kitettség eléréséhez az adott mögöttes termékben 22
alacsonyabb tőkebefektetés szükséges, mint tőkeáttétel nélküli esetben. A tőkeáttétel növeli az elérhető nyereséget, de ugyanakkor kockázatosabbá teszi a befektetést. A mögöttes termék árfolyamához való viszony szerint: Short certifikát: A mögöttes termék árfolyamához viszonyítva fordítottan arányos a certifikát árfolyama. A certifikát árfolyama nő, ha a mögöttes termék árfolyama csökken és fordítva. Long certifikát: A mögöttes termék árfolyamának alakulásával egy irányba változik a certifikát árfolyama is. Amennyiben a mögöttes termék árfolyama nő, akkor a certifikát árfolyama is nő, és fordítva. 5.3.3 Eredmény A certifikát eredménye a mögöttes termék árfolyammozgásától függ, az összege előre nem ismert. Az eredmény általában kizárólag az árfolyameredményből képződik (kivéve a bónusz certifikátokat). 5.3.4 Kockázat Árfolyam kockázat Mivel a certifikátok árfolyama a mögöttes termékek árfolyammozgásának függvényében változik, ezért a mögöttes termék árfolyamát befolyásoló kereslet és kínálat a certifikát árfolyamára is hatással van. Egyes certifikát-típusoknál a certifikátok kereskedése és árjegyzése megszűnik, amennyiben a mögöttes termék árfolyama egy előre meghatározott szintet elér. Amennyiben a mögöttes termék nem hazai devizában van denominálva, akkor is hazai devizában történik a kereskedés, ezért a certifikát tulajdonosának ilyen esetben devizaárfolyam-kockázattal is számolnia kell. A certifikátok utolsó kereskedési napja nem esik egybe a lejáratukkal, így a kettő időpont között a mögöttes termék árfolyamában bekövetkezett változás hatással van a lejáratkor kifizetésre kerülő összegre. Hitelkockázat Mivel a certifikátok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ahol a certifikát tulajdonosa a kibocsátó számára hitelez, ezért előfordulhat, hogy a kibocsátó fizetésképtelensége esetén a certifikátokkal kapcsolatos kifizetése veszélybe kerül. 5.3.5 Kereskedés A certifikátokkal tőzsdén kereskednek, a hazai piacon a BÉT részvényszekciójában. 5.3.6 Adózás A certifikátok után keletkező adófizetési kötelezettségre az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek szabályai vonatkoznak, aminek a leírását az 5.5.1. fejezet tartalmazza. 23
5.4 Befektetési alapok 5.4.1 Meghatározás A befektetési alap lehetővé teszi, hogy már kis összeg (akár néhány százezer forintérték) befektetését is diverzifikáltan valósítsuk meg. E mellett a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek vásárlása a megtakarítás kényelmes formája. Így aki nem rendelkezik kellő idővel befektetései folyamatos menedzselésére, annak megfelelő megoldás lehet, hiszen ezek az alapok a következőképp működnek: a befektetési alap jegyeit sok befektető vásárolja meg, általában egyszerre kis összegben (néhány százezer vagy millió forint nagyságrendben), ezt az alap gyűjti össze, egy jellemzően több milliárdos vagyontömeggé, majd a befektetési alap befektetési alapkezelőjének magas képzettségű szakemberei döntenek ennek felosztásáról és befektetéséről, immár nagyobb tételekben, költséghatékony módon, előre úgynevezett befektetési politikában lefektetett határok között, melyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyez, illetve ennek betartását is ellenőrzi. A befektetési politika tartalmazza, hogy milyen pénz- illetve tőkepiaci eszközökbe fektethet az alap, illetve milyen arányban. Ez meghatározza az alap által elérhető hozamot és a kockázatot is. A befektetési alapok kockázata nagyon különböző lehet, így nagyon fontos, hogy ennél a befektetési eszköznél is gondosan mérlegeljük, hogy milyen időre tudjuk nélkülözni szabad pénzeszközeinket, illetve mi az a kockázat, amit fel tudunk vállalni. 5.4.2 Típusok A befektetési alapok visszaválthatósága szerint: Nyíltvégű alapok: ezek befektetési jegyei folyamatosan vásárolhatók, illetve válthatók vissza, a forgalmazó (FHB) által jegyzett adott napra vonatkozó áron Zártvégű alapok: az alap befektetési jegyeit egy meghatározott időszakban lehet jegyezni, a befektetett összeget hozamaival pedig csak egy meghatározott lejárati napon fizeti ki az alapkezelő. Amennyiben a jegyzési időszakot követően szeretnénk venni ilyen alapból, vagy a lejáratot megelőzően szeretnénk pénzhez jutni, tőzsdei kereskedés keretein belül tehetjük meg. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezen befektetések tőzsdei forgalma általában csekély, így nagy a likviditási kockázat. A korlátozott likviditás oka általában az, hogy az alapok mögött speciális struktúra van, amelynél a tőkeösszeg emelését/csökkentését a befektetési alapkezelő nem vagy csak aránytalanul nagy költségek árán tudná megvalósítani. Abból a szempontból, hogy az alap pénzeszközeit milyen eszközökbe fekteti, megkülönböztetjük az alábbi típusokat: 24