1 Textus: Ap.Csel. 17, 16-23. Bevezetés: 1. ATHÉN: Pál korában ünnepelte fennállásának 1000 éves évfordulóját. A demokrácia miatt roppant büszke volt. Még a rómaiak is meghagyták a függetlenségét. A kultúra fellegvára volt: Nagy filozófusok éltek ott, leghíresebb egyetemek itt voltak KÜLÖNLEGES TERÜLET VOLT PÁL APOSTOL SZÁMÁRA 2. Pál Jézus Krisztust hirdette. Miért volt ismeretlen Isten? Biztos, hogy csak azért, mert a görögök nem tudták ki Jézus? 3. Hogyan gondolkodtak a görögök Istenről? a) Állítottak egy oltárt: Ismeretlen isteneknek. (Nehogy kimaradjon valaki.) MINDENSZENTEK b) IGE: Nem Isten. Egy végtelen nagy erő. Akkor érzem magam jól, ha ezzel az erővel harmóniában élhetek. A harmónia nem a természet rendjét jelentette. Békében élni az emberekkel, és kivonni magukat a politikából, elfordulni a zűrös dolgoktól. (egyik filozófus rájött, hogy nem lehet ezt megvalósítani, így öngyilkos lett) c) Isten nem szól bele az ember életébe. Megteremtette, de magára hagyta. Nem ismerték a gondviselő Istent. Beszéltek teremtőről, de a teremtő nem volt azonos a gondviselő Istennel.
2 Külön kérdés, hogy Pál miért hivatkozott arra az oltárra, amit látott? Többes számban volt eredetileg a felirat, egyes számban használta Pál összefoglalta, hogy milyen Istent hirdet: - AZ ige Istene a Világ teremtője - Ez az Isten menny és föld ura. Nem úgy van, mint a görögök között, hogy nem szól bele az ember életébe - Ez az Isten mivel a mindenség ura, nem lakhat templomban, (ez még tetszett is a görögöknek akkor ott. Nem tudták elképzelni, hogy Istent bele lehet zárni valamilyen képbe, vagy alakba) - Kimondta, hogy ha ez az Isten ilyen hatalmas, nincs más oltárra, nincs más istenre szükség S ez valóban ismeretlen isten volt 4. Ismerjük-e mi azt az Istent, akiről Pál beszélt? Meggyőződésem, hogy nem. Először azért nem, mert ha Isten a világ Teremtője sokkal több tiszteletet érdemel, mint amit mi adunk Neki - A világ teremtőjét vajon hogyan lehet tisztelni? Lehet-e egyáltalán Istentisztelettel kifejezni ezt a tiszteletet? sokszor azon vitatkozunk, hogy helyes, vagy helytelen istentiszteleti formák mit jelentenek - Egy analógia: Szülő-gyermek kapcsolat: Ha a szülőt rossznak tekinti is a gyermek, akkor is neki köszönheti az életét. - Az ige válaszol arra, hogyan lehet kevéssé tisztelni Istent: Jer. 23,35-36
3 Csak azt kérdezhetitek egymástól, egyik ember a másiktól, hogy mit válaszolt az ÚR, vagy hogy mit szólt az ÚR! De az ÚR ígéretét ne emlegessétek többé, mert az ígéret csak emberi beszéd, amivel megváltoztatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, Istenünknek az igéjét. Istent azzal lehetet elismerni, ha nem vonom kérdőre akaratát A görögök nagyon szerettek fölényeskedni, okosabbak lenni, megmagyarázni, hogy micsoda, vagy kicsoda isten. Mi pedig azt gondoljuk, hogy nem gondolkodunk hasonlóan? Hányszor fordul elő, hogy kényes kérdésekben tanácsot várunk valakitől. Pontosan tudjuk, hogy az ige mit tanácsol. DE mi azt várjuk, hogy valaki elmondja nekünk, hogy azt egészen másképp kell érteni. Még az is lehet, hogy igazunk van. DE miért van ennyi egyház a világon? Azért amiért sok oltára volt a görögöknek is: Szeretjük megmagyarázni Istent MI ADVENTISTÁK SEM VAGYUNK KIVÉTELEK EZ ALÓL. Vannak szélsőséges, konzervatív, liberális magyarázatok. Ez mind mi vagyunk Másodszor azért, mert nem veszünk arról tudomást, hogy Isten bele akar szólni az életünkbe Roppantul kellemetlen dolog, hogy valaki beleszól életünkbe. - Az aranyborjú ma is kísért: Istent kivonom az életemből. Létezik egy szombati isten, és egy hétköznapi A hétköznapi isten ismeretlen isten, mert nem szól bele az életünkbe (Nem engedjük, hogy bele szóljon.) Ezért a szombati istennel nem tudunk mit kezdeni:
4 - Ha imádkozni akarunk, másnak tűnik a szombati kérés, mint a hátköznapi. Úgy tűnik, hogy a kettő között különbség van. - ARANYBORJÚ FOLYTATÓDIK A TEMPLOMÉPÍTÉSBEN Ma is kísért: A szent hely nem a szombati hely kellene, hogy legyen: Róm. 12,1 Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; Harmadszor mi sem veszünk arról tudomást, hogy Isten nem lakik templomban - Pál nagyon nagy tanítása volt, hogy tagadta: Isten kézzel csinált templomokban lakna... ennek nem csak a görögök számára volt tanulsága, de neki is. - Pál fordulásának a lényege a templomkérdés: a) Szent hely és a zsidóság: Jézus nem fért bele ebbe a képbe, mert cselekedeteivel tagadta, hogy azok a tisztasági törvények fontosak lennének, amik a templomi szolgálathoz fontosak voltak. b) Jézus beszélt a templom elpusztulásáról. Ez egy farizeusból azt váltotta ki, hogy akarva akaratlanul is üldözték Jézust c) Pál találkozott Jézussal: Engem üldözöl Istent üldözöd. Pál megértette, hogy mit is jelent ez Nem csak a templom helyét jelentette, hanem a gondolkodását is: Istent nem csak templomba nem lehet bezárni, de nem lehet a gondolkodásmódunkba bezárni sem Egyszerre igaz, hogy az mondom: Szerintem Isten és az is hogy szerintem Isten nem
5 - Ennek az a következménye, hogy nem szabad megállnunk annál az istenismeretnél, amit a görögöknek jelentett Nem szabad azt mondani, hogy ismerem már Istent, és megragadni azon a szinten, amit a jelenlegi ismeretem (hitem) jelent ENNEK MINDNYÁJAN EGYFORMÁN A HÍJÁN VAGYUNK. Negyedszer nagyon sokszor elfelejtjük, hogy ha ilyen hatalmas Istenünk van, nincs másra szükségünk ahhoz, hogy tökéletes életet éljünk. (Megfelelés kérdése) - Az evangéliumra háromféleképp reagáltak Pál beszéde után: a) Beszélj még róla majd máskor is. Érdekes filozófiának gondolták. b) Kinevették, bolondság. Úgy hitték, hogy ők okosabbak c) Követték Pált. Épp így van ez a mai világban is. Vannak, akik azért tartják kereszténynek magunkat, mert olyan érdekes tudománynak tűnik. Különösen, ha ez adventista! Mi szeretünk megmagyarázni mindent. Tudunk is(?) Van, aki hagyományból követi az egyház tanítását. (Nem Jézust) Néha még az is előfordul, hogy olyan okosnak tartja magát valaki. De ha az ember túl okos, tanulhat-e még valamit Istentől? Remélhetőleg az éltet bennünket, hogy azokhoz tartozunk, akik követték Pált: 1 Kor. 1,18 21. Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.
6 Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem. Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét? Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. Isten adja, hogy ilyen nyitottak tudjunk lenni, és Isten megismerése érdekében mindent meghalljunk és meglássunk, amit Ő nyilatkoztat ki nekünk! ÁMEN