Biogáz alapanyagok térinformatikai potenciálvizsgálata Hajdú-Bihar megyében Túri Zoltán - Fazekas István - Nagy Richárd - Plásztán József Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet FÉNY - TÉR - KÉP konferencia 2013. szeptember 19-20. Károly Róbert Főiskola Gyöngyös
A REGENERG projekt rövid bemutatása A projekt címe: Contribution to efficient use of the renewable energies in Bihor and Hajdú-Bihar regions (REGENERG) Pályázati azonosító: HURO/0802/083_AF Partnerek: Nagyváradi Egyetem és Debreceni Egyetem Támogatási időszak: 2011.05.01. 2012. 12.31. Támogatási összeg: 873 925 euró A projekt célja: a geotermikus energia potenciál a napenergia potenciál a szélenergia potenciál (terepi és szélcsatorna modellek) a szerves hulladékokból előállítható biogáz potenciál vizsgálata
MW A biogáz hasznosításának helyzete hazánkban 40 35 34,28 30 25 23,31 erőművek száma 20 12,99 15 10 5 2,6 5,91 6,24 8,38 erőművek kapacitása 0 1 1 1 1 4 5 7 16 23 34 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 A mezőgazdasági hulladékot hasznosító biogáz erőművek számának és kapacitásának alakulása
A biogáz hasznosításának helyzete hazánkban kommunális folyékony hulladék 2% Kommunális hulladék 15% Szennyvíz 11% Mezőgazdasági hulladék 74% A biogáz erőművek teljesítménye az energetikailag hasznosított alapanyagok szerint (2012) szarvasmarha hígtrágya 16% silókukorica 15% szarvasmarha almostrágya 12% baromfitrágya 2% vágóhídi hulladék - húspép 11% települési zöldhulladék 2% cukorcirok 4% konyhai hulladék 5% élelmiszeripari hulladék 6% fejőházi - tejipari hulladék 6% sertés almostrágya 7% sertés hígtrágya 8% napraforgótermesztés és -feldolgozás hulladékai 4% A mezőgazdasági hulladékot hasznosító biogáz erőművek alapanyagainak megoszlása (2012)
A biogáz hasznosításának helyzete hazánkban Alapanyagok Teljes szárazanyag % Szerves szárazanyag % Gázhozam m 3 /t Gázhozam m 3 /OTS (t) Metántartalom % Szarvasmarha hígtrágya Szarvasmarha almostrágya 8 78 28 450 60 25 78 50 260 60 Sertés hígtrágya 7 80 30 550 65 Baromfitrágya 32 72 80 350 60 Silókukorica 35 90 204 650 55 Cukorcirok 35 80 182 650 55 Települési zöldhulladék 35 85 172 580 54 Konyhai hulladék 50 85 127 300 50 Vágóhídi hulladék/húspép 18 90 194 1200 65 A mezőgazdasági hulladékot hasznosító biogáz erőművek legjellemzőbb alapanyagainak biogáz hozama Forrás: Bai Attila: A biogáz (2007)
A biogáz hasznosításának helyzete hazánkban Üzemelő, illetve épülő biogáz erő- és fűtőművek Magyarországon (2012)
Módszertan Biogáz alapanyag (t/év) Hígtrágya Szárazanyag Összesen Szállítási távolság 1 (km) Kapacitás (MW) 15 000 10 000 25 000 5 0,5 28 000 14 000 42 000 10 1 40 000 20 000 60 000 15 1,5 50 000 40 000 90 000 20 2 kb. 60 000 30 000 felett 90 000 felett 25 2 felett A gazdaságosan üzemeltethető biogáz üzemek teljesítménye 1 : A szállítási távolságok alapvetően a mezőgazdasági hulladékokra vonatkoznak. Veszélyes hulladékokat akár több 100 km-ről is beszállíthatnak.
Az állattenyésztésben keletkező szerves hulladékok biogáz potenciálja A Tiszántúli KTVF 2010-es adatai alapján: 61 állattartó telep adatai (ebből 55 Hajdú- Bihar megyében) erőteljes térbeli koncentráció (Hajdúhát, Dél-Hajdúság, Nagy-Sárrét) Hajdúböszörmény (7), Debrecen (5), Hajdúnánás (4), Bihartorda, Derecske és Nagyhegyes (3) néhány nagyüzem (HAGE Zrt., NAGISZ Zrt., Tedej Zrt.) 18 állattartó telep (min. 15 ezer t trágya/év) Az egyes telephelyeken keletkező hígtrágya mennyisége (2010)
A szerves hulladékok biogáz potenciálja A Tiszántúli KTVF adatbázisa (2010) a telephelyek hulladékforgalma alapján: 1144 telephely (a KTVF illetékességi területén) 671 objektum (az adatszolgáltató telephelyének címe alapján) 537 objektum (hulladékkód alapján) szennyvíz: 24 hígtrágya: 61 egyéb szekunder: 81 (pl. szeszfőzés hulladéka) egyéb tercier: 371 (pl. biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok) Potenciális biogáz alapanyagok keletkezési helyei
Kommunális szennyvíztisztító telepek 21 települési szennyvíztisztító Kommunális szennyvízkezelő létesítményekbe kerülő szennyvíz mennyisége (2010)
Potenciális elméleti biogáz erőművi kapacitások Potenciális erőművi kapacitások a helyben keletkező hígtrágya mennyisége alapján
Továbbfejlesztési lehetőségek Potenciál modell alkalmazása a tömegek (pl. a keletkező trágya vagy az abból előállítható energia/áram mennyisége) és az ellenállási tényezők (pl. közúti távolság vagy szállítási költség) figyelembevételével a biogáz erőművek telepítésének optimalizálása érdekében, mely közgazdasági értelemben nem adja meg ugyan a méretgazdaságosság határértékét, de alkalmas a további célirányos számításokra. Az energianövények (pl. cirokfélék) termesztési potenciáljának felmérése, a termőhelyi alkalmasság vizsgálata a megye területén napjainkban, ill. a jövőben különböző klímamodellek szcenáriói alapján.
Köszönöm a figyelmet!