2.1. Közösségi szintű kezdeményezések az információs társadalom európai modelljének megteremtésére a kilencvenes években

2. EURÓPAI UNIÓ Az információs társadalom európai megteremtésével kapcsolatos EU-szintű intézkedések és tervek fő kezdeményezőjének tisztét az EU-Bizottság tölti be. A 20 fős EU-Bizottságban ( európai miniszterek) fontos szerepet játszik az információs társadalom főbiztosa (Commissioner for the Information Society) és az irányítása alá tartozó főigazgatóság (Directorate General), jóllehet információs társadalom témakörben más főigazgatóságok is fontos feladatokat látnak el. Az információs társadalom-főbiztos és a főigazgatóság feladata, hogy meghatározza, kivitelezze, a gyakorlatba átültesse az EU információs társadalommal kapcsolatos politikáját. E tevékenysége főbb területei: az információs társadalommal kapcsolatos közösségi politika meghatározásához szükséges gazdasági, politikai és társadalmi elemzések készítése; a politika közösségi és globális megvalósítása érdekében szükséges szabályozások és más döntések kidolgozása; az EU információs társadalommal kapcsolatos politikájának megvalósítása; az információs társadalomra vonatkozó kutatás-fejlesztési programok kidolgozása és megvalósításuk nyomon követése; a hozott szabályoknak és döntéseknek a nemzeti jogrendbe és gyakorlatba való átültetésének biztosítása; az előbbiek folyamatos ellenőrzése (monitoring), az IKT fejlődésének és a piacok működésének nyomon követése; a közösségi információs társadalom programok és kezdeményezések végrehajtásának irányítása, stb. A főigazgatóság az alábbi fontosabb részlegeket foglalja magában: az erőforrások és a horizontális kérdések integrált menedzsmentje; A. Igazgatóság: kommunikációs szolgáltatások, információs társadalom politika és szabályozási keretek; B. Igazgatóság: IKT rendszerek és szolgáltatások az állampolgárok szolgálatában C. Igazgatóság: IKT új munkamódszerek, e-kereskedelem; D. Igazgatóság: IKT tartalom, multimédia eszközök és piacok; E. Igazgatóság: IC alaptechnológiák és infrastruktúrák; F. Igazgatóság: IC technológiai fejlődés és horizontális akciók. 87

2.1. Közösségi szintű kezdeményezések az információs társadalom európai modelljének megteremtésére a kilencvenes években 2.1.1. Formálódó információs társadalom-stratégia Az első jelentősebb közösségi szintű hivatalos és deklarált kezdeményezésre 1993- ban a Bizottság részéről került sor. A legfelsőbb szintű törvényelőkészítő és végrehajtó integrációs intézmény ebben az évben hozta nyilvánosságra nagy érdeklődést és visszhangot kiváltott Fehér Könyvét Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatottság: kihívások és útirányok a XXI. század küszöbén ( Growth, competitiveness and employment: the challenges and courses for entering into the XXIst century ) címmel. A könyv hangsúlyozza az információs társadalom felé történő elmozdulás jelentőségét az EK és az európai társadalom számára, felvázolja az európai versenyképességi hátrányokat az USA-val szemben, s azokat a főbb tennivalókat, amelyek elősegíthetik e hátrányok ledolgozását. Különös jelentőséget tulajdonít egy egész Európát átfogó információs infrastruktúra kiépítésének, amely nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedés gyorsulásához, a versenyképesség javulásához, új piacok kialakulásához és a foglalkoztatottság növeléséhez. A Fehér Könyvben megfogalmazott javaslatok alapján (ezek részletezésére terjedelmi és időkorlátok miatt ehelyütt nincs lehetőség) már 1993. decemberben Brüsszelben egy magas szintű szakértői csoport felállításáról döntött az Európai Tanács. A szakértői csoport feladatául tűzték, hogy készítsen átfogó elemzést az információs társadalomról, és tegyen javaslatokat konkrét intézkedésekre annak európai kiépítése céljából. A szakértői csoport irányításával a Bizottság akkori alelnökét, Martin Bangemannt bízták meg, s az elkészült elemzés Bangemann jelentés -ként vált ismertté Európa szerte. A jelentés, amely az Európa és a globális információs társadalom - Ajánlások az Európai Tanácsnak címet viselte, 1994. júniusban került a Korfun tartott ET elé. Az egyetértett a jelentésben foglaltakkal és határozatában is leszögezte, hogy az EUszintű szerepvállalás az információs társadalom megteremtésében elsősorban a politikai ösztönzésben, kezdeményezésben, a világos és stabil szabályozási keretek kialakításában és a hatáskörébe tartozó területek példaszerű célirányos kezelésében kell hogy megnyilvánuljon. A jelentés kiemeli a közösségi szintű cselekvés sürgető szükségességét az európai vállalatok nemzetközi versenyképességének fenntartása céljából. Az információs társadalmat forradalmi horderejű kihívásnak értékeli az európai döntéshozók felé. Az információs társadalom előnyei jobban és gyorsabban realizálhatók közösségi stratégia eredményeként, mint elkülönült nemzeti kezdeményezésekkel. Felvázolja, milyen előnyökkel jár az információs társadalom a gazdaság és a társadalom különféle rétegei számára, beleértve a kormányzati és adminisztrációs apparátust is. Nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy felgyorsítsák a gazdasági liberalizáció folyamatát, biztosítva ugyanakkor a közérdekű, ún. univerzális szolgáltatásokat, amelyek köre az információs társadalomban bővül. Felhívja a figyelmet az információs társadalom társadalmat megosztó veszélyeire és a közösségi kohéziós 88

politika erősítésének szükségére. Prioritásként kezeli az állampolgárok kellő felkészítését az információs társadalomra. Aláhúzza az oktatás-képzés fontosságát. A jelentés kiáll amellett, hogy a közösségi akciók elsődleges célja a piaci mechanizmusok és a verseny erősítése és ösztönzése kell legyen. Az információs társadalom kiépítésében a húzóerőt a magánszféra beruházásai jelentsék. A politikai vezetés feladata, hogy megfelelő szabályozási kertet alkosson a piaci erők által vezérelt információs társadalom számára és ellenőrizze a szabályok alkalmazását és betartását. A szabályozások a szükséges minimumra kell hogy korlátozódjanak. Részletesen taglalja a telekommunikációs szolgáltatások további liberalizálásának feladatait. A jelentés kitér az információs társadalom kiépítésének finanszírozási kérdéseire is. Elkötelezi magát amellett, hogy az információs társadalom finanszírozása alapvetően a magánszféra feladata. Ez utóbbi ugyanis alapvetően érdekelt az információs társadalom kiépítésében és érdekei érvényesítése céljából képes előteremteni a finanszírozás forrásait. A közösségi befektetéseknek természetesen van szerepük, de ez nem új kiadásokban, hanem a már létező ráfordítások - pl. kutatás-fejlesztés, strukturális alapok - átstrukturálásában kell hogy megnyilvánuljon. A jelentés az abban felvetett kezdeményezésekre épülő Közösségi Cselekvési Terv (Action Plan) kidolgozására tesz javaslatot. Megjegyezzük, hogy a Bangemann-jelentésben foglalt főbb megállapítások napjainkig végig kísérik az információs társadalom-mal kapcsolatos EU-kezdeményezéseket. Ezen kívül említést érdemelnek a közösségi kutatási programok, amelyek az infokommunikáció fejlesztésének számos területét átfogják. Az 1994-98 évekre kidolgozott Negyedik Keretprogramban tovább bővült ezeknek a közös kutatásoknak a köre amellett, hogy a program több korábbi IKT és IC kutatás továbbfolytatását is előirányozza 2.1.2. 1994-96: az információs társadalomra való közösségi felkészülés első szakasza Már a Bangemann jelentést követő hónapban, tehát 1994 júliusban napvilágot látott a Bizottság által a jelentés alapján kidolgozott és bizottsági közleményben (Communication from the Commission) nyilvánosságra hozott cselekvési program (Action Plan), amely az Európa útja az információs társadalomba címet viselte. A program a közösségi tennivalók négy fő vonalát jelölte meg és 1994-95-re konkrét ütemtervet tartalmazott. 1. A közösségi szabályozási keretek kialakítása és a szabályok határidőkhöz kötött végrehajtása, ami az infokommunikációs szektor és infrastruktúra további liberalizálásának központi eleme a tagállamokban. Ezzel párhuzamosan pontosítani kell az egyetemes szolgáltatások körét és azok finanszírozási feltételeit. Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások kapcsolódása és interoperabilitása érdekében fejleszteni kell a közösségi szabványosítást. Felül kell vizsgálni az IC szolgáltatások tarifarendszerét. A szellemi tulajdonjoggal, az adatbázisok védelmével, a személyi adatok titkos 89

kezelésével kapcsolatos korábbi közösségi szabályozásokat az új IC követelményeihez kell igazítani. A Bizottság korábbi, Pluralizmus és médiakoncentráció az egységes belső piacon c. Zöld Könyvére alapozva, a már létező közösségi szabályozások továbbfejlesztésével el kell kerülni, hogy bevezetésre kerülő új nemzeti szabályozások hatására zavarok keletkezzenek az egységes belső piac működésében. Az audiovizuális szolgáltatások tartalmára vonatkozó 1989. évi EK direktívát is felül kell vizsgálni. 2. Az Európa egészét átfogó infokommunikációs hálózat kiépítése, az alapszolgáltatások biztosítása, a hálózatok alkalmazása és az IC szolgáltatások tartalma vonatkozásában hozandó közösségi elgondolások és intézkedések felvázolása. A program konkrétan felsorolja e hálózat főbb elemeit (pl. Euro- ISDN, IBC, mobil telefonhálózat, műholdas hálózat, stb.) és fejlesztési javaslatait. Az új IKT megjelenésével tovább diverzifikálódik az IC alapszolgáltatások köre is (e-mail, videokonferenciák, multimédia szolgáltatások, stb.). EU szinten is lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy biztosítva legyen ezeknek a hozzáférhetősége és szabad áramlása az EU egész területén. A Bizottság Európai Fórum felállítását fogja kezdeményezni az IC alapszolgáltatásokkal kapcsolatban kialakítandó szorosabb tagállami együttműködés és koordináció érdekében hozandó intézkedési javaslatok kimunkálása céljából (a 128 fő szakértőből álló fórum 1995. februárban el is kezdte működését). Az IC alkalmazása területén a közösség szorgalmazza, hogy a kapcsolódó kutatások és kísérletek mihamarabb kikerüljenek a laboratóriumi-kísérleti fázisból és megkezdjék gyakorlati alkalmazásukat. Ilyenek: teleworking, távoktatás, egyetemi és kutatóintézeti hálózatok, kis- és középvállalatok számára telematic szolgáltatás, egészségvédelmi hálózat, összeurópai állami adminisztrációs hálózat (egyebek mellett a tagállami és az EUintézmények IC hálózati összekapcsolása),elektronikus tendereztetés, városi információs hálózat, stb. A Bizottság egyebek mellett Information Society Project Office (ISPO) felállításával fogja segíteni ezt a területet (A hivatal felállítására 1994. decemberben sort is kerítettek).az információs programok tartalmával összefüggésben a Bizottság 1994. elején megjelentetett Stratégiai opciók az európai programozási ipar erősítésére az EU audiovizuális politikája jegyében c. Zöld Könyvében foglaltakra alapozva és azokat továbbfejlesztve, belátható időn belül szabályozási és egyéb javaslatok látnak napvilágot. 3. Az információs társadalom szociális és kulturális aspektusainak elemzésére szakértői csoport kerül felállításra, amely az információs társadalomnak az egyéni, a szakmai és a közéletre gyakorolt hatásait fogja vizsgálni. A vizsgálat alapján javaslatokat kell tennie a Bizottság felé a közösségi szinten hozandó intézkedésekre (a magas szintű szakértői csoport 1995. májusban kezdte el munkáját). 4. Az információs társadalom promóciós tevékenység a közösségi intézmények szintjén főként arra irányul, hogy az EU egész területén megismertesse és tudatosítsa az információs társadalommal kapcsolatos ismereteket. A tevékenység általában az állampolgárokat, a szakmai szervezeteket, a vállalatokat, a sajtót, a felhasználói csoportokat, a szociális partnereket, 90

valamint a közhivatalokat célozza meg. A promócióért felelős közösségi intézmény a Bizottság. A cselekvési tervet, mint az információs társadalom európai megteremtésének programját, az EU Ipari és Hírközlési Minisztereinek Tanácsa után az Európai Tanács is jóváhagyta. 2.1.3. 1997-99: a felkészülés második szakasza 1996-ban az EU intézményei úgy értékelték, hogy a két évvel korábban kidolgozott, fentebb vázolt cselekvési terv frissítésre, kiegészítésre szorul, ideje elindítani az információs társadalom megteremtése közösségi stratégiájának második szakaszát. E kezdeményezés jegyében újabb bizottsági dokumentumok, szabályozások és intézkedések láttak napvilágot, amelyek közül az alábbiakban néhánynak a főbb tartalmi kérdéseit foglaljuk össze. Az információs társadalom hatásai az EU-politikákra - Előkészületek a következő lépésekre címet viselő bizottsági közlemény (Communication to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions) abból indul ki, hogy az információs társadalom szerteágazó problémaköre, továbbá az egymást követő, IKT-hoz kapcsolódó európai és globális fejlemények szükségessé teszik hogy a már elindított közösségi akciókat részben megerősítsék, részben kiigazítsák és az információs társadalom dimenziót beépítsék olyan közösségi politikákba is, amelyeket a cselekvési program nem érintett. A főbb politikai prioritásokat négy területen fogalmazták meg. 1. Javítani a vállalkozási környezetet. Tekintve, hogy az IKT igen gyorsan és radikálisan változtatja a vállalkozási környezetet és növekvő versenykihívást jelent az európai gazdaságnak, igen fontos, hogy világos és kiszámítható feltételeket biztosítsanak számára. Ez teremtheti meg az alapját annak, hogy a gazdaság és a vállalkozások képessé váljanak az új piaci lehetőségek kiaknázására. A telekommunikációs ágazatra vonatkozó, a teljes liberalizációra épülő, 1998. január 1-én életbelépő utolsó átfogó új szabályozások döntő szerepet játszanak az információs társadalom kommunikációs hálózatának kiépítéséhez szükséges magánberuházások mozgósításában. Az EU és a tagállamok már eddig is jelentősen előrehaladtak a telecom piacok liberalizálása terén (mobil és műholdas kommunikáció, kábeltelevíziós hálózat, stb.) Mivel a telekommunikáció határokat átlépő jellegű, a liberalizációs és harmonizációs szabályozásokon kívül koordinációra van szükség szabályozó hatóságok között is, főként olyan területeken, mint a licenc-tevékenység, frekvencia elosztás, stb. Még az is megfontolás tárgya kell legyen, nem szükséges-e egy EU-szintű telekommunikációs szabályozó-koordináló hatóság létrehozása. Az IKT termékek és szolgáltatások megkövetelik, hogy egységes belső piac teremtődjék számukra. Csak ilyen környezetben képesek az elérhető gazdasági-szociális haszon optimazilására-maximalizására. 91

2. Befektetések a jövőbe. Szélesíteni a tudásbázist, az V. közösségi kutatásfejlesztési programban prioritást kell adni az információs társadalommal kapcsolatos infrastrukturális, szolgáltató, alkalmazási és a tartalomra vonatkozó programoknak. Fejleszteni az oktatást-képzést, akcióterv Tanulás az információs társadalomban elnevezéssel. 3. Központban az ember: életminőség, megakadályozni a kirekesztődést, kohézió, regionális különbségek csökkentése, fogyasztói érdekvédelem, közületi információk hozzáférhetőségének, minőségének, hatékonyságának javítása, kulturális diverzifikáció biztosítása, stb. 4. Felvenni a kesztyűt a globális kihívásokkal szemben. Élni a telekommunikáció világméretű liberalizálási folyamata nyújtotta lehetőségekkel, együttműködés a szomszédos országokkal (kelet-európai, mediterrán országok, szovjet utódállamok), a társult országok bevonása az EU információs társadalom programjaiba, stb. A fentiekre, továbbá az információs társadalom szociális-kulturális hatásait vizsgáló szakértői csoport jelentésére támaszkodva, a Bizottság 1996-ban hozta nyilvánosságra újabb Zöld Könyvét, amely az Élni és dolgozni az Információs Társadalomban: Első az ember címet viselte. A dokumentum abból indul ki, hogy az elmúlt 20 évben az emberiség olyan mindent átfogó IKT forradalomnak lehetett tanúja, amely hatásaiban messze túlmutat az előzetes várakozásokon. A forradalom egyebek között azzal járt, hogy drámaian csökkentek az információk tárolásának, feldolgozásának, és továbbításának költségei. Az IKT és a költségcsökkenés alapvetően befolyásolja az áruk és a szolgáltatások előállítását, elosztását, a munkafolyamatot, a szakmai struktúrát, a vállalati szervezetet. Mindennek következtében minőségi változásokat eredményez a munkaerőpiacon és a társadalom egészét tekintve is. Az európai gazdaságban a javak és a szolgáltatások előállításában a hagyományos kézi munkafolyamatokat mindinkább felváltják a sokkal diverzifikáltabb, tudás-bázisú tevékenységek. Mindez a termelékenység emelkedését, új munkalehetőségeket és gazdasági növekedést hoz magával. Az, hogy e pozitív fejlemények az elmúlt években nem tudtak megfelelően kibontakozni Európában, főként az átalakulás szervezeti-szervezési hiányosságaival magyarázható. Európa nem volt képes megfelelően kombinálni a technológiai és a szervezeti megújulást. A Zöld Könyv egyebek mellett a következő kérdésekre keresi a választ: vajon az IKT nem szüntetnek-e meg több munkahelyet, mint amennyit kreálnak? Nem fogják-e növelni a fejlett és a kevésbé fejlett régiók, a fiatalok és öregek, a tudással rendelkezők és nem rendelkezők közötti különbségeket? Az adott válaszok általában pozitív tartalmúak, tehát nemmel felelnek a feltett kérdésekre. Azonban, hogy az IKT pozitív hatásai kibontakozhassanak, további EU-szintű kezdeményezésekre és cselekvésekre is szükség van. Meg kell találni a kellő egyensúlyt aközött, hogy mit kell tenni vállalati, nemzeti és európai szinten A siker kulcsa a helyi kezdeményezések biztatása, támogatása és kibontakoztatása. Ebben a kormányok és az EUintézmények a katalizátor szerepét kell betöltsék. 92

A fontosabb tennivalók: tágítani az ismereteket, a tudást, egyebek mellett tudatosítani a munkaszervezés új formáit; biztosítani, hogy a kis- és középvállalatok is részesüljenek az információs társadalom hasznából; erősíteni és modernizálni a munka világának intézményeit; javítani a humán erőforrások menedzselésén, ösztönözni a humántőke befektetéseket; jobban alkalmazkodni az IKT foglalkoztatást átalakító folyamataihoz; az oktatást és a szakképzést hozzáigazítani az IKT követelményeihez; a nemzeti és az EU-szintű regionális-strukturális politikákat (strukturális alapok) a gazdasági-társadalmi különbségek további mérséklésének, a nagyobb fokú kohéziónak a szolgálatába kell állítani ellensúlyozandó az IKT társadalmat megosztó esetleges negatív hatásait; a telekommunikációs szektor liberalizálásával kapcsolatos új közösségi szabályozások, amelyek az információs társadalom kiépítésének igen fontos területét alkotják, azt is kell szolgálják, hogy IKT ne növelje, hanem csökkentse a regionális különbségeket; a telekom liberalizációval is összefüggésben tovább kell tökéletesíteni az alapvető szolgáltatások (a szolgáltatásoknak az a minimuma, amelyekhez minden állampolgárnak joga van elérhető áron hozzájutni) biztosítására vonatkozó közösségi előírásokat; előmozdítani, hogy minden állampolgár részesüljön az információs társadalom által előidézhető gazdasági, szociális, kulturális, stb. előnyökből, erősítve a demokratizmust, biztosítani kell, hogy a népesség egésze számára hozzáférhetőek legyenek az információk, beleértve a különféle hálózati információkat is, stb. A Bizottság a Zöld Könyvben végezetül javaslatot tesz arra, hogy kerüljenek megfogalmazásra és elfogadásra az információs társadalommal kapcsolatos közösségi alapelvek. Ennek kapcsán a kormányzati és közösségi politikák az alábbiakat kell, hogy célozzák: Erősíteni az EU gazdaságának munkahelyteremtő kapacitását, gyorsütemű és fenntartható gazdasági növekedést és foglalkoztatottságot biztosítani, elérni, hogy a kis- és középvállalkozások élvezzék az információs társadalom összes előnyét, erősíteni a tagállamok és a régiók közötti kohéziót, az IKT lehetőségeit kihasználni a munkaerő, a tőke és az anyagi erőforrások termelékenységének, hatékonyságának a növelésére. Fejleszteni a demokráciát és a társadalmi igazságosságot, biztosítva, hogy a kormányok teljes mértékben, a nem kormányzati szervezetekkel egyetemben támogatják az IKT-ben rejlő közérdekű friss információs lehetőségek 93

kihasználását, ezáltal az állampolgárok részvételét a felső szintű döntéshozatalban. Biztosítani, az érvényesülési esélyegyenlőség elvének megvalósulását mind a munkahelyeken, mind az otthonokban, különös figyelmet szentelve a fiatalok IKT oktatásának és annak, hogy az IKT információk és képzés hozzájáruljon a nemek közötti esélykülönbségek kisebbedéséhez. Leküzdeni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok nehézségeit, biztosítani, hogy azok, akiknek jelenleg csekély a felemelkedési lehetőségük, elsajátíthassák az alapvető IKT ismereteket, s ahelyett, hogy hátrányos helyzetük tovább romlana, lehetőségük nyíljék annak javítására. Támogatni a különleges helyzetű (pl. fogyatékos) embereket, az IKT-ra támaszkodva javítani életminőségükön, elősegíteni társadalmi beilleszkedésüket. Országos, regionális és helyi szinten egyaránt csökkenteni a bürokráciát, javítani az állami adminisztráció minőségét és hatékonyságát. Az információs társadalom európai kibontakoztatása második szakaszának elindítása jegyében született közösségi jogi szabályozások közül is célszerű megemlíteni néhányat. Ennek kapcsán arra is szükséges utalni, hogy az EU-szintű korábbi szabályozások között is meglehetősen sok olyat találhatunk, amelyek valamilyen formában összefüggnek az IKT terjedésének európai hatásaival, s ily módon tulajdonképpen az információs társadalom kibontakoztatása érdekében tett erőfeszítések és kezdeményezések részének tekinthetők. Ezek a korábbi szabályozások - főként amelyek a szolgáltatások szabad áramlását érintették -, leginkább az 1985-ben elindított egységes belső piaci program keretében születtek meg, sőt egy részük ezt a programot megelőzően is létezett. Akkortájt azonban az EK-ben még kevés szó esett az IKT-ról és az információs társadalomról, mely utóbbi - mint jeleztük - hivatalosan és deklaráltan 1993-94-től vált a közösségi célkitűzések, kezdeményezések és politikák mindinkább meghatározó elemévé. A szolgáltató és főként a telekommunikációs piacokkal összefüggő jogi szabályozások és harmonizáció szüksége és igénye csak fokozódott az IKT eszközök, mint pl. a videó készülékek, kompakt lemezek, számítógép programok, elektronikus adatbázisok, műholdas és kábel TV-k rohamos térhódításával. Ezek az új szükségletek szülték pl. az alábbi szabályokat: Coucil Directive 89/552/EEC on the coordination of certain provisions laid down by Law, Regulation or Administrative Action of Member States concerning the pursuit of television broadcasting activities; Council Directive 83/189/EEC. Laying down a procedure for the provision of information in the field of technical standards Council Directive 91/250/EEC. on the legal protekction of computer programs; Council Directive 92/100/EEC. on rental rights and lending rights and on certain rights related to copyright in the field of intellectual property; 94

Council Directive93/83/EC. on the coordination of certain rules concerning copyright and on rights related to copyright applicable to satellite broadcasting and cable retransmission; Council Directive 93/98/EC. harmonizing the term of protection of copyright and certain related rights; stb. Az információs társadalom megvalósítására kidolgozott közösségi cselekvési program második szakaszának elindítása keretében már 1996-97-ben újabb kezdeményezések születtek a Bizottság részéről, egyebek mellett az IC termékek és szolgáltatások másolása témakörében. E kezdeményezések elsősorban ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a másolási és szórási feltételeit szabályozzák, nagyrészt a már létező direktívák módosításával, kiegészítésével, illetve javaslatokat tesznek újabb szabályozásokra, módosításokra. Ilyenek pl.: Directive 95/46/EC of the European Parliament and of the Concil on the protection of individuals with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data; Directive 96/9/EC of the European Parliament and of the Council on the legal protection of databases; Green Paper on the legal protection of encrypted services in the Internal Market; Green Paper on the Protection of Minors an of Human Dignity in New Audiovisual and Information Services; A Concil Directive 83/189/EEC. Laying down a procedure for the provision of information in the field of technical standards and regulations módosítása; stb. 1997-ben jelent meg a Green Paper on the convergence of the telecommunications, media and information technology sectors, and the implications for regulation towards an Information Society approach c. bizottsági dokumentum. Ez abból indul ki, hogy a fenti szektorokat a legújabb technológiai fejlődés eredményeként nagyfokú konvergencia jellemzi. Ez azt jelenti, hogy mind a hagyományos, mind az új telekom szolgáltatások (hang - adat - kép) ma már számos hálózaton elérhetők, a hálózatok összekapcsolhatók. Ilyen szolgáltatások pl.: home-banking és home-shopping az Interneten keresztül; hangos Internet; e-mail; világot átfogó hálózatok a mobiltelefonok segítségével; a vezeték nélküli otthoni és üzleti kapcsolatok a telekommunikációs hálózatokkal, stb. A Zöld Könyv részletes elemzésnek veti alá ezeket az új jelenségeket. Mindezeknek a szolgáltatásoknak a terjedése az információs társadalom kibontakozásának konkrét megnyilvánulását is jelenti az EU-ban. A további fejlődésnek egyik kulcsterülete, hogy az IKT és piacaik új kihívásainak fogadására megfelelő szabályozási keretek álljanak az EU és a tagállamok rendelkezésére. Ez nem feltétlenül új szabályozások megjelenését, inkább már létező jogi keretek tökéletesítését, kiigazítását kell jelentse. Az ezzel összefüggő EU-aktivitás ki kell terjedjen a piacra jutás, a licenc- és frekvencianyújtás, a szabványosítás, az árképzés, a fogyasztóvédelem, a kiskorúak és a közrend védelmére, a közérdekű 95

szolgáltatások, a tartalom, a közszolgálati hírközlés területére és egyéb kapcsolódó területekre is. Fontos, hogy figyelem fordítódjék a szubszidiaritás elvének érvényesülésére, arra, hogy jól elhatárolódjanak egymástól a vállalati, a helyi, a nemzeti és a közösségi kompetenciák. A Zöld Könyv meglehetős részletességgel tárgyalja a közösségi szintű tevékenységnek ezeket a területeit és a szabályozások módosításának ezekkel összefüggő feladatait. Ezek értékelésére azonban a már említett korlátok miatt, sajnos ehelyütt nincs lehetőség. 2.1.4. A közösségi kutatás-fejlesztés az információs társadalom szolgálatában Ezzel szemben viszont - legalább is röviden - mindenképpen, foglalkoznunk kell az EU 1998-2002 évekre beindított V. Kutatás-fejlesztési Keretprogramjával. A program prioritásainak kijelölését elsősorban az EU gazdaságának általános versenyképessége és az állampolgárok életminősége javításának szempontjai vezérelték. A keretprogram megkülönböztetett figyelmet és külön fejezetet szentel az információs társadalmat szolgáló kutatás-fejlesztésnek. Fontos része az ún. információs társadalom technológiák program (Information Society Technologies - IST), amely tovább viszi a negyedik (1994-98) keretprogram vonatkozó projektjeit - ACTS, ESPRIT, Telematics Applications Programme). Az IST program stratégiai célja, hogy az IKT kibontakoztatásának gyorsításán és a vállalati, valamint személyes igények kielégítésének ösztönzésén keresztül elősegítse Európa számára az információs társadalom előnyeinek hasznosítását. Az IST program négy fő területre koncentrál: az állampolgárokat szolgáló szolgáltatások és rendszerek; új gyártási módok és elektronikus kereskedelem; multimédia tartalom és eszközök; generikus technológiák és infrastruktúrák. Az ötéves keretprogramra 3,6 milliárd eurót irányoztak elő a közös költségvetésből. A kiemelt négy terület ebből sorrendben 17,9-15,2-15,7 és 37,9 százalékos arányban részesül. Még az ötödik keretprogram elfogadása előtt, 1998 tavaszán külön tanácsi határozat ( Council Decision 98/253/EC.) rendelkezett a PROMISE (Multi-Annual Community Programme to Stimulate the Establishment of the Information Society in Europe) beindításáról. Ennek fő célkitűzése a tagállamok információs társadalom tevékenysége közötti összhang és koordináció előmozdítása, a gazdasági és a szociális szféra ösztönzése az aktív szerepvállalásra az információs társadalom különböző területein. Alapvetően az IKT terjedésének előmozdítását és gyorsítását célozza a CORDIS (Community Research and Development Informations Services) program. 96

Mind a PROMISE, mind a CORDIS program számos részprogramból és projektből tevődik össze, valamennyi konkrét közösségi költség (támogatás) előirányzattal és a Bizottság végrehajtásért felelős főigazgatóságainak és személyeinek megjelölésével. Ezek ismertetése azonban túlmutatna a tanulmány keretein. Az információs társadalom megteremtését célzó közösségi akcióprogramnak ebben a második szakaszában az 1995-ben létrehozott ISPO Information Society Project Office) neve is megváltozott, tevékenysége is kibővült. Az új név: Information Society Promotion Office. A hivatal tevékenységi körébe tartozik pl.: Info szolgáltatások elektronikus és hagyományos eszközökkel; Az információs társadalom tudatosítása és promóciós tevékenység; Az információs társadalom projektek és akciók leltárba vétele; Az információs társadalommal kapcsolatos minta-gyakorlatok (best practices) feltárása és terjesztése; Az információs társadalom különböző aktorai közötti hálózatok kialakulásának előmozdítása, stb. 2.1.5. Az egész Európát átfogó informatikai-kommunikációs hálózat terve Korábban már utaltunk arra, hogy az 1995-ben beindított, az Európa egészét átfogó infrastruktúra (TEN) megteremtésére irányuló közösségi kezdeményezés fontos részét képezte az energetikai, közlekedési ágazat mellett, az európai informatikaiinformációs hálózat kiépítése. Két évvel később, 1997-ben, a TEN keretén belül kiemelt jelentőséget kapott annak harmadik eleme, az európai telekommunikációs hálózat megteremtése - TEN-Telekom -, mint az információs társadalom megalapozásának meghatározó, a telekommunikáció és az azzal összefüggő szolgáltatások össz-európai és globális fejlesztését célzó program meghatározó része. Az 1998-2001. évekre szóló program kívül esik az előbb említett közösségi kutatásfejlesztési keretprogram keretein, de megvalósítása nagymértékben függ a közös kutatási-fejlesztési tevékenységtől is. A program ösztönzi a globális telekom hálózatok hasznosítását az európai gazdasági-szociális célok realizálása érdekében. Az erre a célra előirányzott közösségi támogatások - évi kb. 22 millió euró - nem a fizikai infrastruktúrák kiépítését, hanem a multimédia által nyújtott lehetőségek európai kihasználását és a közös érdekeltségű generikus szolgáltatások elterjesztését szolgálja. A Trans-European Networks for Telekommunication programot 1997 júniusban az EP és a Tanács közös Határozatával (Decision 1336/97/EC) indították útjára, módosítva a két intézmény 2717/95/EC. TEN-re vonatkozó határozatát, illetve 2236/95sz. Rendeletét. Az előbbi az Európát átfogó infrastruktúrális hálózat mindhárom elemének fejlesztésére - energia, közlekedés, hírközlés - fogalmazza meg a közösségi irányelveket, utóbbi meghatározza az EU-szintű pénzügyi támogatások feltételeit és eljárási módját. Az 1997. évi Határozat iránymutatást ad a TEN-Telekom céljait és prioritásait illetően, felsorolja azokat a közös érdekeltségre számot tartó projekteket, 97

amelyek az EU pénzügyi támogatásában részesülhetnek. Ezek a projektek három fő csoportra oszthatók (a csoportokon belüli részletezéstől eltekintünk): 1. A transz-európai generikus telekommunikációs szolgáltatások fejlesztése; 2. A transz-európai telekommunikációs alkalmazási területek fejlesztése; 3. A transz-európai telekommunikációs alaphálózatok fejlesztése. Említést érdemel, hogy az EP-Tanács 1997. évi közös határozatot 1999-ben újabb szabályozással, ezúttal Rendelettel (Regulation 1655/1999 of the European Parliament and of the Council) módosították. Ez a program EU-szintű finanszírozásának feltételeit és módozatait rögzíti és általában további könnyítéseket tartalmaz a magánszféra számára a közösségi forrásokhoz való hozzáférés tekintetében. 2.1.6. Európai közigazgatási információs hálózat kezdeményezése 1999. januárban újabb közösségi kezdeményezés indult útjára Zöld Könyv formájában Közigazgatási információ: kulcsforrás az EU számára címszó alatt (Green Paper on Public Sector Information: a key resource for Europe). A Zöld Könyvet főként annak elemzésére és széleskörű megvitatására szánta a Bizottság, hogy a kormányzati és más közhivataloknál felgyülemlő információ halmaz miként hasznosítható az EU gazdasága és az állampolgárok számára. Ezeknek az információknak a jelentős része ugyanis felhasználható lehet a multimédia által új szolgáltatások és termékek kifejlesztésére. Az állampolgárok jobban tudnának élni jogaikkal, ha a munkakörülményekre, tanulásra, nyugdíjas életre, stb. vonatkozó információk a saját és más EU-tagállamok közhivatalaiból is hozzáférhetők lennének számukra. Az EU üzleti versenyképességét is javítaná, ha EU-méretekben ismerhetné pl. az adózásra, egyéb gazdasági szabályozásokra vonatkozó információkat. Ilyen információk és mások is léteznek, de a hozzáférés módozatai, feltételei különbözőek a tagállamokban, EU-szinten koordinálatlanok, az állampolgárok és az üzleti élet számára nem áttekinthetők. Az újabb közösségi kezdeményezés ezen a helyzeten kíván változtatni. 2.2. Átfogó stratégia a harmadik évezred első évtizedére 2.2.1. Újabb kezdeményezés a Bizottság részéről 1999. decemberben az Európai Bizottság kommunikáció formájában eeurope An Information Society for All elnevezéssel ismét új kezdeményezéssel állt elő az információs társadalom európai kiépítése céljából. A kezdeményezés abból indul ki, hogy Európa szembe kell nézzen az IKT tekintetében megmutatkozó gyengeségeivel, amelyek mindeddig akadályozták a digitális technológiák gyorsabb térhódítását. Ilyen gyengeségek pl.: az általában magas költségek (árak), bizonytalan és lassú hozzáférés az Internet és az e-kereskedelem lehetőségeihez; elégtelen a digitális képzéssel rendelkező lakosság aránya; 98

a dinamikus vállalkozó kedv és a szolgáltatás-orientáció hiánya; a közszféra nem eléggé aktív szerepvállalása az új technológiák kifejlesztésének, alkalmazásának és szolgáltatásainak ösztönzésében. A kezdeményezés alapvető célkitűzései a következők: valamennyi állampolgárt, otthont és iskolát, minden vállalkozást és az államigazgatást bevezetni a digitális és online korszakba; digitálisan képzett, vállalkozó kedvű, az új ötletek kifejlesztésére és finanszírozására kész Európa megteremtése; biztosítani, hogy az Információs Társadalom ne járjon szociálisan kirekesztődéssel. A prioritást élvező tíz akció: az európai fiatalokat bevezetni a digitális korszakba; olcsóbb hozzáférés az Internethez; felgyorsítani az e-kereskedelmet; gyors Internet a kutatók és a tanulók számára; kártyarendszer az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására; kockázati tőke a high-tech kis- és középvállalkozások számára; a fogyatékosok részvételének biztosítása; online egészségügy; intelligens közlekedés; kormányzati online. A kezdeményezés részletesen kifejti a fenti elgondolásokat. A Bizottság a dokumentumot más dokumentumokkal egyetemben a 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács elé terjesztette. Az EU e-európa stratégiája és cselekvési programja alapján, a Bizottság kezdeményezésére a társult kelet-európai országok is magukévá tették a stratégiai célkitűzéseket és az EU cselekvési programhoz hasonló nemzeti cselekvési programokat dolgoztak ki. Ezek elnevezése e-európa + cselekvési terv. A terv fő tételei igazodnak az EU cselekvési tervéhez, figyelembe véve a tagjelölt országok sajátosságait is. A cselekvési tervben foglaltak teljesítésének határideje esetükben 2002-2003. 99

2.2.2. Az Európai Tanács döntése az EU átfogó információs társadalom stratégiájáról Az ET új stratégia célt tűzött az Unió elé az elkövetkezendő tíz évre. Ebben az időszakban az EU a világ leginkább versenyképes, dinamikus, tudás-alapú gazdaságává kell váljék, amely képes biztosítani a fenntartható növekedést, a jobb munkalehetőségeket és a nagyobb szociális kohéziót. Az új stratégia három kérdéskör köré csoportosítja a főbb célkitűzéseket. Felkészülés az átmenetre egy versenyképes, dinamikus és tudás alapú gazdaságba; Az európai szociális modell modernizálása; A hozott döntések gyakorlatba való átültetése. 2.2.2.1. Felkészülés az átmenetre egy versenyképes, dinamikus és tudásalapú gazdaságba E fő célkitűzésen belül hat megvalósításra váró feladat fogalmazódott meg at államés kormányfők részéről. a./ Információs Társadalom mindenki számára A célul tűzött új gazdaság nemcsak a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatottság erősítésére kell ösztönözzön, de képesnek kell lennie az állampolgárok életminőségének és környezetének a javítására is. Az állam- és kormányfők felkérték a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2000. júniusban esedékes csúcstalálkozóra e célok érdekében átfogó akcióterve terjesszenek elő. A vállalkozások és az állampolgárok számára olcsón hozzáférhetővé kell váljanak a legfejlettebb kommunikációs hálózatok és szolgáltatások, megelőzendő az infokirekesztődést. A közhivatalok minden szinten erőfeszítéseket kell tegyenek az új technológiák hasznosítására és az információk lehető legteljesebb terítésére. Meg kell teremteni a lehetőséget az e-kereskedelem és az Internet felvirágzásához, kiszámítható és a vállalkozásokat, valamint a fogyasztói bizalmat inspiráló szabályozást kell teremteni ezek számára. Az e-kereskedelemre és a másolásra, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó még függőben lévő EU-szabályozásokat még 2000-ben el kell fogadni. 2001-ig teljessé kell tenni a telekom szabályozást, 2001 végéig tejesen liberalizálttá és integrálttá kell váljék az EU telekommunikációs piaca. 2000 végéig mind a tagállamok, mind a Bizottság részéről biztosítani kell a helyi hálózatokhoz való hozzáférést és a nagyobb versenyt, az Internet használati díját számottevően mérsékelni kell. 2001 végéig a tagállamok kormányzatainak biztosítaniuk kell, hogy az Unió egész területén az iskolák számára hozzáférhetővé váljanak az Internet és a multimédia lehetőségek, 2002 végéig minden oktató Internet és multimédia képzésben részesüljön. 2003-ig a tagállamok kormányzatainak el kell érniük, hogy az alapvető közigazgatási információkhoz elektronikus úton bárki hozzáférhessen. 100

Mind uniós szinten, mind a tagállamokban lehetővé kell tenni, hogy olcsón, igen gyorsan, minden tagállamot összekapcsoló Internet hálózat jöjjön létre, előmozdítani a legfejlettebb IKT és a telekom hálózat, valamint az információs tartalom fejlődésének gyorsulását. Mindehhez az Európai Beruházási Bank is pénzügyi támogatást (kedvezményes hitelek, stb.) nyújt majd. A készülő Európai Akció Terv ki kell tűzze az ezekkel kapcsolatos konkrét teendőket. b./ Európai dimenziójú kutatás-fejlesztési tevékenység Az EU a Bizottság Egy európai kutatási övezet c. közleményében (Communication of the Commission) kifejtett elgondolások megvalósítása irányában kell haladjon. A kutatási tevékenység mind tagállami, mind uniós szinten nagyobb koordinációt és integrációt igényel. Az állam- és kormányfők felszólították a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket egy Európát átfogó kutatási övezet létrejötte érdekében. Ennek keretében az alábbiakról szükséges gondoskodniuk: önkéntességi alapon ki kell alakítani egy-egy kiválasztott témakör körül a nemzeti és a közös kutatási programok összekapcsolásának megfelelő mechanizmusát abból a célból, hogy a tagállamok kutatási-fejlesztési erőforrásait koncentrálják. A megtett lépésekről rendszeresen be kell számolni az illetékes Tanácsnak. 2001-ben fel kell térképezni a tagállamok élenjáró kutatásait ezek elterjesztésének előmozdítása céljából; adópolitikai, tőkekockázati és EIB (Európai Beruházási Bank) eszközökkel javítani a magánszféra kutatási beruházási, a kutatási partneri kapcsolat, a high-tech alkalmazás feltételeit és környezetét; az EIB támogatásával előmozdítani, hogy 2001 végéig nagysebességű, Európát átfogó elektronikus tudomány-kommunikációs hálózat formálódjék meg, amely biztosítja a kutatóintézetek, az egyetemek, a tudományos könyvtárak, továbbá fokozatosan az iskolák kapcsolódását; 2002-ig lépéseket kell tenni a kutatói mobilitást nehezítő Európán belüli korlátok felszámolására és a magas színvonalú kutatók Európában tartására, vonzására; 2001 végéig közösségi szabadalom lépjen életbe, stb. c./ Innovációs üzleti vállalkozásoknak kedvező környezet kialakítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra 2000 júniusig az illetékes Tanács és a Bizottság szint-összehasonlító rendszer (benchmarking) bevezetéséről kell gondoskodjék a vállalatalapítások költségés időigénye, a kockázati tőkebefektetés összege, a tudományos fokozattal rendelkező vállalkozások, stb. vonatkozásában, az Unión belüli legjobb gyakorlat elterjesztése céljából; 101

a Bizottság készítsen közleményt (Communication) a nyitott, vállalkozó szellemű, innovatív Európa témakörben, valamint a 2001-2005 évekre vállalkozás-vállakozó szellem fejlesztő közösségi programot; a Tanács és a Bizottság 2000 közepére készítse elő a Kisvállalkozások Európai Kartáját, amely elkötelezi a tagállamokat e vállalkozások intenzívebb segítése és a megjelölt célok valóra váltása mellett; a Tanács és a Bizottság 2000 végéig készítsen beszámolót arról, hogy az EIB és az EIF (Európai Beruházási Alap - főként a TEN programmal összefüggésben a kilencvenes években létesített közösségi pénzügyi támogatási eszköz) finanszírozási lehetőségeit miként lehetne a fenti célok érdekében átstrukturálni, stb. d./ Gazdasági reformok az egységes belső piac további tökéletesítése, az információs társadalom szolgáltatásokra való kiterjesztése és működőképességének teljessé tétele érdekében Az állam- és kormányfők felszólították a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamok kormányzatait, hogy hatáskörük keretein belül érjék el a következőket: 2000 végéig dolgozzanak ki stratégiát a szolgáltatások szabad áramlását még gátló korlátok felszámolására; gyorsítsák fel a gáz, az elektromosság, a postai szolgáltatások és a közlekedés pacának liberalizálását, az egységes belső piac működőképességének biztosítása céljából. Az ET 2001 tavaszán esedékes ülése értékelni fogja az e téren elért haladást; tegyék naprakésszé a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozásokat, s azok 2002-re lépjenek életbe. Különös figyelem fordítandó arra, hogy a közbeszerzési piacok a kis- és középvállalatok számára is elérhetőkké váljanak; történjenek lépések annak érdekében, hogy 2003-ig a közösségi és a kormányzati közbeszerzési pályázatok online rendszerben is hozzáférhetőek legyenek; nemzeti és közösségi szinten egyaránt törekedjenek arra, hogy egyszerűsödjék a szabályozási környezet, beleértve, nem utolsó sorban, az állami adminisztráció egyszerűsítését is; további lépéseket tegyenek a verseny erősítése, az állami támogatások átlagos szintjének csökkentése érdekében. A hangsúly tevődjék át a vállalatok és szektorok támogatásáról a közös érdekeltségű horizontális célok, mint foglalkoztatottság, regionális fejlesztés, környezetvédelem, szakmai képzés, kutatás, stb. támogatására, stb. e./ Hatékony és integrált pénzpiac megteremtése E célkitűzés megfogalmazásakor az állam- és kormányfők abból indultak ki, hogy a közös pénzben, az euróban rejlő lehetőségeket ki kell használni az európai pénzpiac további integrációjának előmozdítására. A hatékony és átlátható pénzpiaci viszonyok 102

a jobb tőkeallokáción és a tőkeköltségek csökkentésén keresztül nagymértékben hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság serkentéséhez, a jól működő kockázati tőkepiac ösztönözheti a kis- és középvállalkozói innovatív tevékenységet is. A pénzügyi szolgáltatások egységes belső piaca kiépítésének gyorsítása érdekében az alábbi főbb intézkedéseket írják elő: 2005-ig meg kell valósítani a Pénzügyi Szolgáltatások Akciótervét. Ennek során prioritást kell élvezzenek a következők: előmozdítani, hogy a beruházói tőke EU-méretekben váljék hozzáférhetővé, beleértve a kis- és középvállalatokat is; fel kell számolni a nyugdíjalapok befektetéseit gátló korlátokat; integrálni és működőképesebbé kell tenni az államkötvénypiacokat egyebek mellett a kötvénykibocsátásokat érintő intenzívebb konzultációk, a határokon átnyúló és a repo értékesítések jobb működtetése, az EU pénzpiacokat szabályozó intézmények nagyobb együttműködése eszközével; 2003-ig biztosítani kell a Kockázati Tőke Akcióterv teljes megvalósítását; gyors haladást kell elérni a már hosszabb ideje húzódó vállalatfelvásárlási, a hitel- és biztosítóintézetek átszervezésére-méretére vonatkozó szabályozási javaslat gyakorlati megvalósítása területén; dönteni a függőben lévő adózási kérdésekben. f./ A makrogazdasági politikák további koordinálása, a közfinanszírozás fenntarthatóságának és minőségének javítása A makrogazdasági politikáknak, különösen a hatékony struktúrapolitika szerepének erősítésével segíteniük kell az átmenetet a tudás-alapú gazdaságba. A kölni EUcsúcson elindított makrogazdasági párbeszéd intézményét ugyancsak fel kell használni a cél érdekében. Az ET feladatul tűzte a Tanács és a Bizottság elé, hogy 2001. tavaszáig készítsenek jelentést arról, hogy az állami költségvetések miként segítik elő a növekedést és a foglalkoztatottságot, s adatokkal alátámasztva jelezzék milyen intézkedések történtek az alábbi területeken: a foglalkoztatást terhelő adóterhek mérséklése, különösen a kevésbé képzett és a rosszul fizetett kategóriák vonatkozásában, mennyiben kerülnek kihasználásra az adó- és jövedelemrendszerben rejlő foglalkoztatást és képzést ösztönző lehetőségek; mennyiben irányították át a közkiadásokat a fizikai és a humán tőkefelhalmozás, a kutatás-fejlesztés, az innováció és az IKT alkalmazásának ösztönzése céljából; miként biztosított a költségvetések hosszú távú kiegyensúlyozottsága, figyelembe véve annak különböző dimenzióit, így pl. az idős népességgel kapcsolatos kiadások alakulását is. 103

2.2.2.2. Az európai szociális modell hozzáigazítása az információs társadalom követelményeihez Az állam- és kormányfők döntése abból indul ki, hogy abból a szempontból, hogy Európa milyen helyet foglal el az újgazdaságban, továbbá annak biztosítása szempontjából, hogy az új gazdaság nem súlyosbítja a munkanélküliség, a szociális kirekesztődés és a szegénység problémáját, kulcsfontossággal bír az aktív és dinamikus jóléti állam. A létező európai szociális modell modernizálása céljából az átfogó fejlesztési program a következőket látja szükségesnek: a./ Az oktatás és a képzés fejlesztése Az európai oktatási és képzési rendszert hozzá kell igazítani a tudás-alapú társadalom követelményeihez. Valamennyi társadalmi réteg számára biztosítani szükséges a tanulás és a képzés lehetőségét. A kérdés kezelése három területre kell koncentráljon: a helyi tanulási-oktatási centrumok fejlesztése; új alapképzések beindítása főként az IKT-val összefüggésben; a minősítések átláthatóságának javítása. A célok elérése érdekében az ET felszólította a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hatáskörük keretein belül érjék el az alábbiakat: az egy főre jutó humán tőkebefektetések évente történő emelése; 2010-ig felére csökkenteni azoknak a 18-24 év közötti fiataloknak a számát, akik csak alacsony szintű középfokú képzéssel rendelkeznek, és nem vesznek részt további oktatásban-képzésben; valamennyi iskola és oktatási intézmény kapcsolódjék az Internethez és mindenki számára elérhető többirányú helyi képzési központok alakuljanak ki. Az iskolák, az oktatási intézmények, a vállalatok és kutatóhelyek között partnerségi kapcsolatok jöjjenek létre; európai szinten határozódjanak meg az új alapképzettségek, honosodjék meg az egész életen át tanulás: információs társadalom képzettség, idegen nyelvek, technológiai kultúrák, vállalkozókészség, szociális képzés. Teremtődjék európai diploma az információs társadalom alapképzésre decentralizált eljárásban, a digitális ismeretek Uniót átfogó terjesztése. 2000. végéig a már létező közösségi programokra is támaszkodva meg kell határozni a hallgatói, az oktatói, a képző és kutatói mobilitás ösztönzésének eszközrendszerét. 2002-ig meg kell szüntetni a tanári mobilitást gátló korlátokat, vonzani a magasan kvalifikált oktatókat; ki kell fejleszteni az önéletrajzok közös európai formátumát Mindezeken túl, az ET közös gondolkodásra szólította fel az Oktatási Tanácsot arról, hogy a közös problémák és prioritások figyelembe vételével és a nemzeti különbözőségeket is szem előtt tartva, miként határozhatók meg az oktatási rendszerek jövő célkitűzései. A témáról a 2001. tavaszán sorra kerülő ET számára részletes jelentést kell készíteni. 104

b./ Aktív foglalkoztatási politika kifejlesztése a több és jobb európai munkalehetőség érdekében Az ET megállapította, hogy a közösségi szinten kidolgozott foglalkoztatási irányelvek ( luxemburgi folyamat ) és ezek Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervekbe ültetése lehetővé tették Európa számára a munkanélküliség számottevő csökkentését az utóbbi időkben. A folyamat esedékes értékelése újabb lendületet adhat e kedvező fejleménynek azáltal, hogy az irányelvekben konkrétabb tennivalók fogalmazódnak meg és a szociális partnerek aktívabb bevonásával hatékonyabb eljárások születnek az irányelvek megfogalmazása, végrehajtása és ez utóbbi ellenőrzése vonatkozásában. Ezzel kapcsolatosan a Tanács és a Bizottság felé a következő követelményeket szabta az ET: tovább javítani a foglalkoztatási helyzeten, szűkíteni a képzettségi különbségeket. Ennek eszközei lehetnek egyebek mellett a foglalkoztatási szolgáltatások kiterjesztése, pl. össz-európai adatbázis működtetése a munka és a tanulási lehetőségekről, speciális programok indítása a munkanélküliek számára a szakmai hiányosságok pótlására, stb.; nagyobb jelentőséget tulajdonítani az életre szóló tanulás kérdéskörének; a szolgáltató szektorokban növelni a foglalkoztatottságot...; nagyobb figyelmet szentelni az esélyegyenlőségnek... Az ET értékelése szerint, ha a fenti szempontoknak megfelelő intézkedések történnek, 2010-ig az átlagos foglalkoztatási ráta a jelenlegi 61%-ról 70% körülire emelhető, a nők esetében pedig a mostani 51%-ról 60%-ra. A tagállamok kormányai számára megfontolandónak tartják, hogy ennek megfelelő nemzeti célokat tűzzenek maguk elé. A foglalkoztatási ráta emelése erősítheti a szociális ellátási rendszerek fenntarthatóságát is. c./ Modernizálni a szociális ellátást A fejlett szociális védelmet biztosító európai szociális modell alátámaszthatja a tudásalapú gazdaságba történő átmenetet, azonban a modellnek alkalmazkodnia kell a megváltozott feltételekhez. Ennek érdekében az ET az alábbi feladatokat jelölte meg az illetékes Tanács számára: tapasztalat- és a legjobb gyakorlat csere eszközével is erősíteni az együttműködést a tagállamok között, ennek érdekében fejlett informatikainformációs hálózatról gondoskodni; kérje fel a Szociális Védelem Magas Szintű Munkacsoportját annak felmérésére, miként használható fel a Gazdasági és Szociális Bizottság munkája a fenti együttműködés előmozdítására. A Munkacsoport készítsen tanulmányt a szociális védelem hosszú távú fejlődési irányáról, különös figyelmet szentelve a nyugdíj rendszerek fenntarthatóságának. A tanulmánynak ez év végére el kell készülnie. 105

d./ Megakadályozni a szociális kirekesztődést Az Unió számára elfogadhatatlan a szegénységi szint alatt élők jelenlegi aránya. Az új gazdaság részben a növekedés és a foglalkoztatottság kiváltotta prosperitás gazdasági feltételeinek megteremtésén keresztül, részben azáltal, hogy a társadalomban maradás új útjait vetíti előre, hatalmas lehetőségeket kínál a szociális kirekesztődés mérséklésére. Ugyanakkor annak a kockázatát is magával hozza, hogy szélesedik a szakadék azok között, akik hozzájutnak az új ismeretekhez és azok között, akiknek ez nem áll módjukban. A kirekesztődés elleni küzdelemben koordinálni kell a nemzeti akcióterveket és a Bizottság e tárgyú kezdeményezéseit. Ilyen kezdeményezést 2000. júniusig kell kidolgoznia a Bizottságnak. A Bizottsági Közlemény formáját öltő kezdeményezés meg kell jelölje a szociálpolitika irányát és meg kell célozza, hogy a decemberben sorra kerülő nizzai ET ülésen megegyezés szülessék Európai Szociális Ütemterv (European Social Agenda) témakörében. 2.2.2.3. A hozott döntések gyakorlatba történő átültetése a./ Tökéletesíteni a már elindult folyamatokat Az ET határozata szerint nincs szükség új folyamatok beindítására a kitűzött információs társadalom-célok megvalósítása érdekében. A már létező Átfogó Gazdaságpolitikai Irányelvek rendszere, továbbá a Luxemburgban, Kardiffon és Kölnben elindított folyamatok (foglalkoztatottság - átfogó strukturális reformok - makrogazdasági párbeszéd), megfelelő eszközökkel szolgálnak a célok eléréséhez főként ha egyszerűsítik és még inkább egyeztetik, tökéletesítik ezeket az eszközöket. Az ET meghatározó iránymutató és koordinátori szerepet játszik a folyamatok koherenciájának és ellenőrzésének területén. Az ET feladatául tűzi a Bizottságnak, hogy készítsen éves jelentéseket a kitűzött célok megvalósításának állásáról. A jelentéseket az ET minden tavaszi ülésén napirendjére tűzi. b./ Bevezetni a koordináció új nyitott módszerét Ennek a módszernek a fő tartalma a korábban már említett legjobb gyakorlat elterjesztése és a fő célkitűzések teljesítésében a nagyobb konvergenciára törekvés a tagállamok között. A módszer magában foglalja: uniós irányelvek megfogalmazása és határidők kitűzése a rövid, a közép és a hosszabb távú célok megvalósítására; ahol lehetséges számszerű és kvalitatív mutatók és szintek meghatározása a legjobb teljesítményeket alapul véve abból a célból, hogy a tagállamok és az egyes szektorok teljesítményeit legyen mihez viszonyítani; a közösségi irányelveknek a nemzeti és a regionális politikákban történő alkalmazása, a specifikus célkitűzések megfogalmazása és a szükséges intézkedések meghozatala a nemzeti és regionális különbözőségek figyelembe vételével; rendszeres monitoring, értékelés, felső szintű ellenőrzés a kölcsönös tapasztalatszerzés jegyében. 106