Falusi turizmussal összefüggő intézkedések Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete I. Falusi Vendégasztal Konferencia, 2014. március 10. Dr. Gyenizse Dorottya főtanácsos
Vendégforgalom 2013-ban: ismét rekordév Érték Változás 2013/2012 Vendégszám 8,8 millió +5,3 Külföldi 4,4 millió +5,1 Belföldi 4,4 millió +5,5 Vendégéjszaka-szám 22,8 millió +4,6 Külföldi 11,9 millió +4,6 Belföldi 10,9 millió +4,5 Bruttó szállásdíj-bevétel 166,5 Mrd Ft +9,4 Külföldi 106 Mrd Ft +9,2 Belföldi 60,5 Mrd Ft +9,7 2
A falusi turizmussal kapcsolatos fontosabb intézkedések 2007-2013 között A fejlesztések ösztönzése az Új Magyarország vidékfejlesztési program és a Darányi Ignác-terv keretében (VM) A szálláshelyek üzemeltetésének az európai uniós irányelvvel összhangban történő újraszabályozása 2009-ben: egységes szabályrendszer valamennyi üzleti célú szálláshely üzemeltetési engedélyének kiadásáról (239/2009. Korm. rendelet) Új minősítési rendszer bevezetése: állami tulajdonú tanúsító védjegy Önkéntes részvétel Rendszeres ellenőrzés A védjegyhasználat visszavonható jogszabályellenes magatartás esetén A védjegyrendszerben minősített szolgáltatók adatai nyilvánosak 3
A működő nemzeti tanúsító védjegyek 500 minősített szálláshely 368 minősített szálloda 4
Falusi turizmussal összefüggő pályázatok Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímen: - Szálláshelyek létrehozása, meglévők fejlesztése és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, agroturisztikai szolgáltató tevékenység (helyi népművészeti értékek, termékek bemutatására, házi élelmiszerek felkínálására, helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása) - Támogatási kérelmet természetes személyek, mikro-, kis- vagy középvállalkozások, egyházi jogi személyek és nonprofit szervezetek nyújthattak be. - 2010-2013. között: 981 kérelem került támogatásra 20 391 499 521 forint forrásigénnyel (forrás: VM). - A jogcím a 104/2013. (XI. 14.) VM rendelet keretében került újból meghirdetésre, a támogatás nyújtására fordítható keretösszeg kb. 13,5 Mrd. Ft - A támogatási kérelmeket 2013. november 25. és 2014. január 15. között lehetett benyújtani a területileg illetékes LEADER HACS-hoz. 5
Stratégiai feladatok Stratégiai tervezési dokumentumunk: Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014-24 A megvalósítás eszköze: EU-s források tervezését szolgáló Operatív Programok 2014-20 6
Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció egyeztetése Időtáv: 2014-24 Átfogó cél: a versenyképesség Jövőkép számszerűsített célokkal Elérésüket szolgáló specifikus célok Az 2014-2020-as időszak európai uniós költségvetési forrástervezése a koncepció valóra váltásáért 7
A turizmus legfontosabb fejlesztési irányai - az NTK célrendszere Innovatív, kreatív és minőségi kínálatfejlesztés Versenyképességet javító, vállalkozó és vendégbarát szabályozói környezet, megújuló szolgáltatáskultúra Turisztikai intézményrendszer átalakítása Nemzetközi, különösen keleti piaci nyitás, marketing és értékesítés-ösztönzés Horizontális célok 8
A termékfejlesztések prioritásai Kiemelkedő jelentőségű, egyedi vonzerővel rendelkező termékeink az egészség-, kulturális-, örökség és hivatásturizmus (MICE) Meghatározó vonzerővel rendelkező termékek: vallási-, fesztivál- és gasztronómai turizmus Tartózkodási idő meghosszabbítására alkalmas réspiaci termékek: öko-, aktív-(lovas, kerékpáros, vízi), falusi és agroturizmus a hiánypótló termékek és szolgáltatások hangsúlya 9
A falusi turizmus fejlesztésének jelentősége A magyar vidék megerősítése: a vidéki térségek sajátos adottságainak turisztikai kiaknázását kiegészítheti a helyi termékek előállítása és értékesítése, a helyi hagyományok megőrzése és turisztikai termékelemekké fejlesztése, a gasztronómiai hagyományok felelevenítése. Az egészség megőrzése, a társadalmi jólét javítása: az egészségturizmus mellett a mozgásra sarkalló ökoturizmus, az aktív kikapcsolódást jelentő természetjáró, kerékpáros, lovas, vízi, falusi, agroturizmus stb. A területpolitikai célok és fenntarthatóság: a sérülékeny, természeti értékekben gazdag térségekben a helyi lakosság számára hasznot hozó, a tömeg-szemlélet helyett a kisebb számú turistát vonzó, mérsékelt környezeti terhelést jelentő turizmusformákat szükséges fejleszteni. A KKV-k, családi vállalkozások megerősítése: jellemzően hazai tulajdonú, magyarországi lakosokat foglalkoztató, gazdasági szervezeti kör, amely döntően hazai alap és nyersanyagokat használ 10
A falusi turizmus fejlesztésének feladatai A falusi és vidéki turisztikai vonzerők és szolgáltatások sajátos arculattal rendelkező, tájba illő stílusú fejlesztése Helyi, térségi szereplők összefogásával kialakított garantált programcsomagok kínálatának ösztönzése A falusi és agroturizmus teljes szolgáltatási kínálatának szabályozása, a saját portán való helyi termék értékesítés minél egyszerűbb megvalósításának elősegítése Az agrárium és a falusi turizmus kínálatát összefogó, piacra vivő közösségi marketing rendszer felállítása és működtetése A szolgáltatók nyelvi képzése A falusi szálláshely szolgáltatók szakosodásának (pl. lovas porta, ökoporta, stb.) ösztönzése A meglévő információs rendszerek korszerűsítése, a nyomtatott és online marketing erősítése. 11
2014-2020 között a turizmus fejlesztését felölelő EU-s programok A turizmus fejlesztésére több operatív programban is van lehetőség: Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pl. attrakciófejlesztés, hálózatos fejlesztések (tematikus utak) Terület és településfejlesztési operatív program (TOP) Vidékfejlesztési program (VP) - VM 12
Falusi vendégfogadás 13
Ez nem!!! 14
Célkitűzés A 2014-20-as tervezési időszak falusi turizmust érintő pályázatainak előkészítése és a pályázati feltételek már rendezett jogszabályi és jogalkalmazói gyakorlathoz igazodjanak. Tevékenységi szabályozást ágazatra vonatkozó jogszabályok rendezzék egységesen. 15
?????? Falusi szálláshely-szolgáltató? Falusi vendéglátó? Falusi vendégasztal szolgáltató? Vendéglátó? Kistermelő? Fizetővendéglátó? Mezőgazdasági őstermelő? Mezőgazdasági kistermelő? Családi gazdálkodó? Agroturisztikai szolgáltató? Magánszemély, egyéni vállalkozó, céges forma? ÖVTJ, TEÁOR? 16
Lehetséges tevékenységi formák hatályos jogszabályok 1. Falusi szálláshely-szolgáltató: csak szállás Kereskedelmi törvény és 239/2009. Korm. rendelet (egyéb szálláshely engedély) 2. Falusi szálláshely-szolgáltató: szállás és reggeliztetés Kereskedelmi törvény és 239/2009. Korm. rendelet és Nemzeti Útmutató speciális GHP 3. Falusi szálláshely-szolgáltató: szállás és reggeliztetés és egyéb étkeztetés a) Falusi vendégasztalként: kistermelőként (kistermelői szabályok) b) Vendéglátóként: kereskedelmi törvény és vendéglátás jogszabályok 4. Falusi vendégasztal szolgáltató: kistermelőként (kistermelői szabályok) 5. Egyéb tevékenységek: bármivel kombinálható pl. népművészeti tevékenység, bemutató, rendezvények stb. DE alapos vizsgálat ne merítsen ki más jogszabályi tevékenységet pl. csomagajánlat értékesítése utazásszervezés 17
Lehetséges tevékenységi formák hatályos jogszabályok Működési formák: - Adószámmal rendelkező magánszemélyként (SZJA teremti meg lehetőséget) SZJA szerinti fizetővendéglátó vagy mezőgazdasági őstermelő (kistermelő szolgáltatók): ÖVTJ 552011 vagy ÖVTJ 562103 - Egyéni vállalkozó (kistermelők is): ÖVTJ 552011 - Bt, Kft, stb.: TEÁOR 55.2 nem 55.9! Kapcsolódó jogszabályi kötelezettségek MÉG meg kell felelni - Adójogi szabályok: számlázás, adó fizetése, jövedéki szabályok, ÁFA szabályok stb. - Élelmiszerhigiéniai szabályok: kistermelői rendelet, Vendéglátás Nemzeti Útmutató - Képesítési szabályok - 18
Falusi turizmus javítását célzó szakmai munkacsoport - 2013. október óta: Turizmusért felelős Helyettes Államtitkárság kezdeményezésére - Résztvevők: Szakmai szövetségek: FATOSZ, FVSZE, SZÖÉT Társtárcák: VM, KIM NGM további érintett szakterületek: Adó HÁT (SZJA, Jöt., ÁFA), Kereskedelmi Főosztály Hatóságok: NÉBIH, NAV NAKVI Magyar Falusi Turizmus Programiroda KSH - Intézkedési pontként bekerült a Vállalkozói adminisztratív terhek további csökkentéséről szóló programba (Magyary Munkacsoport, Kormány) - 2013. október 7. és 2014. február 19. egyeztetések 19
Célkitűzés A 2014-20-as tervezési időszak falusi turizmust érintő pályázatainak előkészítése és a pályázati feltételek már rendezett jogszabályi és jogalkalmazói gyakorlathoz igazodjanak. Tevékenységi szabályozást ágazatra vonatkozó jogszabályok rendezzék egységesen. 20
Intézkedési terv - Falusi- és agroturizmus érintő alapfogalmak tisztázása és jogszabályi rendezése: tevékenységek, működési formák - Falusi szálláshely-szolgáltatás (mi tartozik bele kiegészítő szolgáltatásként) - Falusi vendégasztal kistermelői rendszer felülvizsgálata - Speciális jó higiéniai gyakorlatok (GHP) kidolgozása - TEÁOR és ÖVTJ tevékenyégi tartalmak korrekciója - Képzési, képesítési és ellenőrzési rendszer, pl. védjegyrendszer - Tevékenységek bejegyzésével kapcsolatos hatósági jogalkalmazói anomáliák felszámolása - Bor és pálinka kimérés életszerű gyakorlati szabályozása falusi vendégasztalra - Egyéb adózással összefüggő problémák 21
Intézkedési terv - végrehajtás - Tevékenységi szabályozás rendezése: 2014. őszi törvényalkotási ciklus előkészítés szükséges (NGM) - Kistermelői és falusi vendégasztal szabályozás szétválasztása ezzel párhuzamosan (NGM-VM) - Falusi vendégasztal falusi szálláshelyen nyújtott étkeztetés szálláshely-szolgáltatás fogalmi tartalma? - TEÁOR/ÖVTJ besorolás jogalkalmazói gyakorlat tisztázása már folyamatban (KSH, NGM) - Pénztárgép szabályok, adatszolgáltatási kötelezettség tisztázása folyamatban (NGM) 22
Intézkedési terv - végrehajtás - 2014. január 1-től a jövedéki adó törvényben a falusi vendégasztal keretében megvalósuló termelői bor kóstolásához sem kell üzlethelyiséggel rendelkeznie a szolgáltatónak, tehát ez a könnyítés már megvalósult - bor beemelése kistermelői rendeletbe? felmerült javaslatként (VM) - NÉBIH útmutató átmeneti időszakban is bejegyzésre vonatkozóan: NÉBIH adatok szerint 10-11 ezer kistermelőből 64 db falusi vendégasztal szolgáltató mindösszesen bejegyezve! - Készül NAV részéről egy gyakorlati leírás bor és pálinka kimérésre vonatkozóan hatályos előírások alapján (folyamatban) - Szakmai szövetségek kommunikációs feladata: megküldött tájékoztató anyagok szolgáltatók felé történő eljuttatása 23
Résztvevők: Falusi vendégasztal almunkacsoport VM, NÉBIH, FATOSZ, FVSZE, SZÖÉT, NGM 2013. október 14. egyeztetés / 2014. február 19. NÉBIH/VM javaslat Falusi vendégasztal: Kistermelői szabályozás alól kikerülne DE Elhatárolás kell milyen szakmai szempontok? - 16 fős napi vendégkorlát (ágyszámhoz kapcsolódva), természetes személyként is akár, 1 évben maximum hány napon keresztül (90 nap, idényjelleg) - Alap termékkörök meghatározása: pl. hús, tejtermék, zöldség, gyümölcs, méz, szörp, lekvár, pékáru legalább négyet nyújtson, s abból legalább kettőt saját maga termeljen (ha minimum konyhakertje és egy gyümölcsfája van, az már megfelelő lehet), illetve kettő másikat más kistermelőtől szerezzen be - 8/4/2+2 szabály 24
GHP Falusi vendégasztal almunkacsoport - Szövetségek által egyeztetett speciális jó higiéniai gyakorlat (GHP) kidolgozása és annak beemelése a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Gyakorlatáról szóló Útmutatóba NÉBIH-vel közös szakmai munka. - Egyeztetés lesz szükséges vendéglátó szervezetekkel is (lásd korábbi falusi és agroturisztikai 136/2007. Korm. rendelet kapcsán) Ellenőrzés: - Szakmai szövetségek aktívabb részvállalása lesz szükséges: pl. védjegy rendszer bevezetése, szakmaközi szervezetté válás lehetőségnek megvizsgálása, képzésre pályázati forrás stb. - Hogyan lehet a leghatékonyabb módon ezeket a szolgáltatókat ellenőrizni? - Javaslatokat várunk! 25
Együtt Önökkel! 26
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Gyenizse Dorottya Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Email: dorottya.gyenizse@ngm.gov.hu