Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLATA

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLATA Javaslattételi szakasz 2014. június

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE... 4 1.1 A környezeti értékelés tematikája, a program és a környezeti értékelés kapcsolódása... 4 1.1.1. Az elfogadott tematika... 5 1.2. A program Véleményezése, nyilvánosság... 6 1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források... 6 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE...10 2.1. A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése...10 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal...11 3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA...12 3.1. A program intézkedéseinek összevetése a megyei területfejlesztési koncepció céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vízstratégiával;...12 3.1.1 Illeszkedés a megyei területfejlesztési koncepció céljaival...12 3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal...12 3.1.3. Illeszkedés a Nemzeti Vízstratégiával...13 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban...15 3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv)...17 3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre...19 3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai...21 3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése...30 4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE...33 5. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA...34 6. A KONCEPCIÓ GAZDASÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA...41 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ...55 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 2

BEVEZETÉS A környezeti értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Terület Fejlesztési Program. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításával 2012. január 1-vel a megyei önkormányzatok hatáskörébe került a területfejlesztés megyei szintű tervezése, koordinálása. A 2012. év második felében e tervdokumentumok kidolgozásával kezdték meg a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetésifejlesztési ciklusra. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. n) pontja értelmében a területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján magában foglalja a stratégiai programot és az operatív programot is. Jogszabályi összhang, előzmények A környezeti értékelés tárgyát képező dokumentum a területi tervek tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a módosításra vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével kerül kidolgozásra. A területfejlesztési programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009.(X.6.) kormányrendelet előírásai, valamint a tervezést koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium és újonnan létrejött háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal útmutatójának elvárásai alapján, külső szakértők közreműködésével készül el a Fejlesztési Program. A megyei közgyűlés december közepén jóváhagyta a megye területfejlesztési koncepcióját. A koncepcióhoz elkészült a környezeti-társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat is a koncepció elfogadása előtt. A területfejlesztési koncepcióban kialakított 6 db stratégiai cél közül került kiválasztásra a területfejlesztési programban a 8 db prioritás, melyek kibontva, részletesebben tartalmazzák azokat. A stratégiai programban a 8 db prioritás 10 db intézkedésre került kibontásra. A környezeti értékeléshez tulajdonképpen a prioritásokat és az intézkedéseket tudtuk megvizsgálni, melyek között átfedések vannak. Érintett terület A közép távú, 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési program fő rendeltetése, hogy meghatározza Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020 közötti időszakban az országos operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési programokat. A stratégiai program prioritásai, intézkedései a már elfogadott koncepció stratégiai célrendszerét pontosítják és a megye meglévő és meghatározó trendjeinek és erőforrásainak ésszerű hasznosítására és az elkövetkező időszakra prognosztizált kihívások megválaszolására irányulnak, a kapcsolódó tervezési környezet (EU-s irányelvek és stratégiák, OFTK, készülő ágazati dokumentumok) már meglévő elképzeléseivel, elhatározásaival összhangban. A program teljes mértékben a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül, azon keresztül pedig a területfelhasználás fenntartható rendjét meghatározó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervvel összhangban készült, az abban meghatározott térszervezési rendszert egészíti ki, pontosítja, összhangban a 2030-as elérendő jövőképpel és a 2020-ig megvalósítandó stratégiai célok rendszerével. Megállapítható, hogy a környezeti szempontok és prioritások integrált módon kerültek megjelenítésre az egyes intézkedésekben. A TFK és OP harmóniája alapján megállapítható, hogy a környezeti hatások a koncepció környezeti értékelésében megállapított mértéktől nem térnek el jelentősen. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 3

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA, A PROGRAM ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KAPCSOLÓDÁSA A decemberben véleményezésre megküldött előzetes környezeti értékelési tematikát a beérkezett visszajelzések alapján nem szükséges módosítani. Sor- szám Véleményező szerv Vélemény összefoglalása 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve A megküldött dokumentáció alapján megállapítja, hogy az elkészítendő környezeti értékelés részletezettsége megfelelő, a javasolt tematikát közegészségügyi szempontból elfogadja. 2. Aggteleki Nemzeti Park A tematikát általánosságban elfogadhatónak tartja. Egyetért abban, hogy a koncepció megvalósulásának környezeti hatása jelen állapotban csak nagyon absztrakt módon vizsgálható. Megkeresésből nem derül ki, hogy a jelenlegi állapotokhoz képest milyen jellegű és mértékű változások várhatók, ezért konkrét észrevételeket sem tud tenni. 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda 4. Bükki Nemzeti Park 5. Miskolci Bányakapitányság 6. Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A tematika nem tartalmaz a jelenlegi állapotok bemutatására vonatkozó fejezetet. Szükségesnek tartja azonban, hogy a környezeti értékelés készítése során, legalább azokban az esetekben, amikor a jelenlegi állapotokat a koncepció hatására jelentősebb változások érik, adják emg a jelenlegi állapot leírását is (lásd a 2/2005. K.r. 4. melléklet 3.4 pontját). A tematikával egyetért, kiegészítését nem tartja szükségesnek. A tematika kiegészítését javasolja a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 3.4.1, 3.4.2, 3.4.3. és 4. pontjával. Az országhatárokon átterjedő hatások vizsgálatánál javasolja figyelembe venni, hogy a Domaházi Hangony-patak völgye és a Sajó-völgy megnevezésű Natura 2000-es kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a magyar-szlovák határ mentén közvetlenül határosak a Cerová Vrchovina-Porimavie szlovákiai Natura 2000-es különleges madárvédelmi területtel, valamint a természetmegőrzési területtel. A határ két oldalán húzódó, ugyanazon elvek alapján lehatárolt európai közösségi jelentőségű Natura 2000-es területek, valamint a nemzeti ökológiai hálózat jelentős természetvédelmi szerepet töltenek be. Tájékoztatásul közli, hogy földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedő jelentős környezeti hatás jelenleg nem határozható meg, így az értékelés készítésének szakaszában hatáskörébe tartozó szakkérdésben érintettség nem áll fenn. Részletesen leírja a SKV eljárások menetét. Tájékoztat, hogy az eljárást nem csak a Korm. rendelet, hanem az SKVról szóló 2003-ban elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 132/2010. (IV.21.) Korm. rendelet is szabályozza. A jegyzőkönyv alkalmazását segítő online elérhető, Resource Manual to Support Application c. jegyzőkönyv 2012. évben került kiadásra, mely segédletet ad a környezeti értékelés készítéséhez. Javasolják az ebben foglaltakat is figyelembe venni az értékelés készítésekor. Javasolják az értékelést külön dokumentációban elkészíteni és annak fejezeteiben hivatkozni a terv-véleményezési változatára, vagy mellékletként csatolni a tervet. Az elkészült Vízgyűjtőgazdálkodási Terv első felülvizsgálati szakaszában tart. A terv Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 4

jóváhagyott változatát és a felülvizsgálat tapasztalatait, eredményeit alkalmazni kell a környezeti értékeléshez. A megye területén számos lehatárolt vízbázisvédelmi védőterület és védőidom található, ezek érintettsége esetén a 123/1997. (VII.18.) K.r. területhasználati korlátozásaira tekintettel kell lennie a területfejlesztésnek. A megye területének egy része vízfolyások nagyvízi medrében található, az érintett területeken a területhasználatokhoz a 21/2006. (I.31.) K.r. előírásait be kell tartani. A térséget érintő tisztázandó kérdés a bányászat (kedvezőtlen környezeti hatásainak) kezelése. Ezen hatások a megyében elsősorban a jelentős, hasznosítás nélküli felszín alatti víztermeléssel járó külszíni szénbányászat révén jelentkeznek, a legjelentősebb, a bükkábrányi külfejtés esetében több mint 10 km2 nagyságrendű területen okozva vízszintcsökkenést. A hasznosítás nélküli vízemelés és az ebből származó vízszintcsökkenés mélyművelésű bányászat esetében is problémaként jelentkezhet! Amennyiben a bányászat a fejlesztési koncepcióval összeegyeztethető, mindenképpen a kitermelt bányavizek visszatartását és/vagy hasznosítását kell szorgalmazni. 1.1.1. AZ ELFOGADOTT TEMATIKA Bevezetés 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. A tematika ismertetése 1.2. A területfejlesztési program véleményezése, nyilvánosság 1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A megyei területfejlesztési program prioritásainak, tartalmának összefoglaló ismertetése 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 2.2.1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA 2.2.2. TERÜLETI AGENDA 2020 2.2.3. OFTK TERÜLETI- ÉS TEMATIKUS CÉLOK 2.2.4. NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2.2.5. NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA 2.2.6. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 2.2.7. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZKÁRELHÁRÍTÁS CÉLKITŰZÉSEI 2.2.8. NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA 2008-2025 (NÉS) 3. A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A fejlesztési program prioritásainak összevetése az Országos és Megyei Területrendezési Terv céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal 3.1.1. Illeszkedés az Országos és Megyei területrendezési terv céljaival 3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 5

3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv) 3.4. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre 3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai 3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése 4. A FEJLESZTÉSI PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE 5. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ 1.2. A PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, NYILVÁNOSSÁG A megyei önkormányzat a javaslattevő fázisban kidolgozott területfejlesztési programot és a környezeti értékelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően egyidejűleg véleményezteti és közzéteszi. A környezeti értékelés a megye honlapján minden érdekelt és érdeklődő számára hozzáférhető, melyről figyelemfelhívó levelek kerülnek kiküldésre az érintettek számára. 1.3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK A környezeti értékelés elsődleges forrása Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója, Területrendezési Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. A megye esetében kiemelt jelentőséggel bír a készülő Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Terület és Településfejlesztési Operatív Program, valamint az Európa 2020 Stratégia és a Területi Agenda 2020 célkitűzései is. A környezeti értékelés szempontjából fontos továbbá az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és a megyei területfejlesztési programban megfogalmazott, környezetvédelemmel összefüggő alprogramok és intézkedések, valamint a megyei területrendezési terv összhangjának értékelése is. A környezeti értékelés meghatározó alapdokumentuma a 2009-2014 közötti időszakra készült Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII.9.) OGY határozat. Bár a következő programozási ciklus legnagyobb hányadára, a 2015-tel kezdődő időszaktól a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírásai lesznek mérvadóak, e dokumentum azonban még nem került jóváhagyásra. A környezetállapot és a környezetpolitikai célok értékeléséhez az alábbi dokumentumok kerültek figyelembevételre: Országos Területrendezési Terv (OTrT); Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK); Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III); Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (NÉS) Európa 2020 Stratégia (2010) Területi Agenda 2020 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve (2009) Nemzeti Vidékstratégia (2012) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 6

EU Víz Keretirányelv (2000) Nemzeti Vízstratégia (2013) Nemzeti Energia Stratégia 2030 Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv 2007/60/EK Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Semmelweis Terv Az egészségügy megmentésére (2011) Európai Területi Együttműködés Programjai, készül A környezeti értékelés elkészítéséhez fontos ismerni a területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok követelményeit, mert ezek a jogszabályok behatárolják a program tartalmát. Ezektől, a vonatkozó jogszabályoktól függ a területfejlesztési program környezetvédelmi tartalma és tartalmi mélysége, ettől eltérni nem lehet. A környezeti értékelés elkészítésénél felhasznált, területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok: - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény - A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet - A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb jogszabályok: - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény - A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet - A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 7

- A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet - A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, melyet módosított a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet - A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet - A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, az 1127/2010. (V.21.) Kormány határozat mellékletei (vizeink.hu) - A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet - A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet - Az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet - Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (l.11.) Korm. rendelet A Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetértékelés munkarésze a tartalmi követelményeknek megfelelően tartalmazza a környezeti állapotra vonatkozó elemzést is. Ennek egy, a hatásvizsgálatban releváns összefoglalóját mutatjuk be. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők A megye területén az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet a Sajó völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta, ahol a porszennyezés mértéke a határértéket meghaladja. A megye többi térségében a levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű. A legszennyezettebb értékeket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. A megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító főútvonalak (3-as, 26-os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat. Miskolc közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében jelentős eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülő szakasza. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton, azon belül is a Tokaji hídon keresztül jelentősen megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani 39-es főútként, melynek nyomvonala a területrendezési tervben is szerepel. Közlekedési eredetű térségi zajterhelés a főutak települési szakaszai mentén érzékelhető. A zajterhelés a gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a főutak elkerülő szakaszainak kiépítésével csökkenthető. Térségi jelentőségű zajterhelést okozhat a mezőkövesdi repülőtér tervezett újraindítása. A zajterhelés vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelőüzem betartja. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfordult új lakóövezetek kijelölése. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 8

A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a 22,5%-os országos adatnál. Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyező anyagok (kén- és nitrogén-oxidok) Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi Hőerőmű környékén talajsavanyodást idéztek elő, ahol extrém mértékben lecsökkent a talajok ph-ja. Az alacsony ph következtében felborultak a talajok természetes biológiai és kémiai körfolyamatai és leromlott a termőképességük. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek Tiszaújvárosnál. A Sajóba kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják. Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára (higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció) Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéte térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelentős nehézfém-koncentrációk mérhetőek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya térségében. Jelentős diffúz szennyezőforrás a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. Ismert jelentősebb szennyezett területek: mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek. A megye területén a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki karsztot, ahol nyílt karsztok találhatók. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő-területei: Lázbércivíztározó vízgyűjtő területe; Bódva és a Hernád vízgyűjtő területe; Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések igazgatási területe. Gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban található. Ásványvízzé minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvízminőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. A talaj- és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák (legutóbb Miskolcon volt ilyen probléma). Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, Encs és Szikszó térségében. Magas rétegeredetű ammóniatartalom miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. A fürdésre használt tavak minősége általában megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya egyre inkább hozzájárul a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 9

2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE A Megyei Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban TFK) alapján 2013 decemberében elindult a megyei területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban SP és OP) kidolgozása. A megyei területfejlesztési program középtávra, a 2014-2020 közötti időszakra készül. A stratégiai és operatív programból álló terv 7 évre foglalja keretbe, rendszerbe a megyében megvalósítandó fejlesztési igényeket, lehetőségeket. A támogatási forrásokat tekintve egyidejűleg tervez az uniós ágazati forrásokra és a TOP megyei kereteire (megyei programokra: 13,32 mrd Ft; kistérségi 14,6 mrd Ft), továbbá az egyéb nemzetközi forrásokra és a hazai forrásokra is. A tervezés során az ágazati OP-k 4.0. változatait és a TOP 4.0 verzióját vették figyelembe. Az egyes intézkedések keretében javasolt beavatkozás-típusok indikatív jellegűek, véglegesítésükre csak az országos operatív programok brüsszeli jóváhagyása, illetve a rendelkezésre álló forráskeretek véglegesítése után kerülhet sor. STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) a célrendszer felől közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás, intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program ennek megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan ún. teljes tervezés, vagyis a cél-prioritás-intézkedés struktúrához rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás-típusokat, nagy vonalakban a felelősségi köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek-forráskeretek, melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A fejlesztési program alapstruktúrája a következő: 1. PRIORITÁS 1.1. Alprogram 11.1. Intézkedés (ez már az operatív részprogramhoz tartozik) I. szint: 8 db prioritás II. szint: prioritásonként 3-6 alprogram III. szint: Operatív részprogram keretében: a prioritásokhoz kapcsolódó Intézkedések és tevékenységek OPERATÍV PROGRAM Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik, az időközben remélhetően jóváhagyásra kerülő országos operatív programokkal összhangban. A második részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának legfontosabb feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a tényezők szolgálnak. Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat, projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ennek alapján az operatív programozás keretében megyénként ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze. A 2030-ra meghatározott célállapot 9 db intézkedéssel, 2020-ig teljesítendő tevékenységek megvalósításán keresztül érhető el. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 10

2.2. A PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL A Megyei Területfejlesztési Program illeszkedési vizsgálata más releváns programok és tervek célkitűzéseivel a dokumentumban, a Programhoz készült Külső koherencia vizsgálat részben már feltárásra került. Ott az egyes célok kapcsolódásainak grafikus ábrázolása is megtörtént. A környezeti értékelés szempontjából releváns szempontokat és elvárásokat megjelenítő összes dokumentum bemutatásra került, ezért ismétlése nem indokolt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 11

3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A PROGRAM INTÉZKEDÉSEINEK ÖSSZEVETÉSE A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL, A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL; Tekintettel arra, hogy a megyei területfejlesztési program az elfogadott Koncepcióval összhangban került kidolgozásra, annak céljaira épül és annak kiegészítését is jelenti, ezért a soron következő fejezetek az ismétlések elkerülése érdekében úgy kerültek kidolgozásra, hogy a korábban elkészült megyei területfejlesztési koncepció környezeti hatásvizsgálatát felhasználva elsősorban a kiegészítésekre koncentrálnak a leírások és a magyarázatok. 3.1.1 ILLESZKEDÉS A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL A TFK stratégiai céljaival való összevetés: Stratégiai célok 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése Prioritások 1. Kutatás-fejlesztés és innováció 2. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás 2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása 3. Társadalom alkalmazkodó képességének javítása 3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása 5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése 6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása 4. Közlekedés, a munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása 6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek 7. Turizmus 5. Energetika, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése 8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása A programozási fázisban szűkítésre nem volt szükség a koncepcióhoz képest, azonban már most fel kell arra készülni, hogy a forrásoldal és a projekt-előkészítési kapacitás fog korlátot állítani a fejlesztési elképzelések megvalósításának. A megyei területfejlesztési koncepció fent felsorolt stratégiai céljaival összhangban készült el a megyei területfejlesztési program. Ezért kijelenthetjük, hogy mindegyik céllal erős kapcsolatban vannak a program tematikus prioritásai. 3.1.2. ILLESZKEDÉS A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL A megyei programhoz hasonlóan még az új Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP) sem került elfogadásra a 2014-2020 közötti programozási ciklusra, azonban a jelenleg érvényben lévő NKP III. időtávlata Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 12